Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

o ÉSZAKMAG V .ÍRORSZÁG Szerda, 1965. december 1, A Magyar Rádió közvetíti a VB sorsolását is A7, ANGOL nADfO- és te- Ievízlőlársaság, a BBC körle­velet juttatod cl a világ kü­lönböző rádióihoz, s arra kérte .valamennyit: adják be közvetítési igényeiket a lab­darugó VB-vel kapcsolatban. A mérkőzésele mindig 19,30 órakor kerülnek majd sorra, kivéve a szombati napokat és a döntőt, amikor 15 órakor ját­szanak. A nyitány július 11-én lesz, a zárás július 30-án. A SORSOLÁST — erről már hírt adtak az újságok —, január 6-án, a Hotel Royal Gardenben tartják, az izgal­mas eseményt — egye es adás­ban — a Magyar Rádió is közvetíti. A sorsolás mellett, a magyar csapat mérkőzésein kívül, a megnyitót is közvetíti majd. Washingtonban megnyílt a Fehér Háznak a nemzetközi együttműködés problémáival foglalkozó értekezlete, amely az ENSZ jubileumának je­gyében folyik. Az értekezlet 29 különböző bizottságban végzi munkáját. A Wiesner-beszámoló. aho­gyan az amerikai sajtó nevezi ezt az okmányt, egész sor le­szerelési javaslatot tartalmaz, amelyek lényegesen eltérnek a kormány álláspontjától. »A bizottság véleménye szerint az Egyesült Államoknak az atom­fegyverek Közép-Európában és Közé.p-Európa szomszédsá­gában való halmozása mellett inkább e fegyverek számának csökkentésére kell ösztönöz­nie szövetségeseit. A Wiesner-beszámoló vége­zetül meg nem támadási meg­állapodást javasolt, a NATO és a Varsói Szerződés orszá­gai között. Javasolja figyelő posztok felállítását a NATO A Borsodi ÉrcelókészíUíiiiíí építésénél felkészültek a téli munkára A Borsodi Ércelőképzítő- Evégbői az új üzem területén két. ideiglenes jelleggel, ajtók- műnél felkészültek a téli lélesílett előregyártó telepen kai látták el, hogy kíméljék a munkákra is. A. cél ugyanis az, gőzkazánt helyezlek üzembe, dolgozókat a huzattól. Hat fcl- hogy áz 1400 millió forint költ- amelynek segítségével a betont vonulási épületet is átalakílol- ségelöirányzatlal létesülő új, gőzölik, s így a szükséges lak munkásszállókká, amelyek- nagy kohászati üzem részlege- mennyiségben lehetővé válik ben háromszáz vidéki dolgozó sen már 1908-ban' megkezdhet- a betonelemek folyamatos részére biztosítottak kényei - se működését. Ezért arra tőre- gyártása. Ezenkívül a már mps nHhonl arra az ködnek, hogy az építési, a sze- részben elkészült épületeket '3’ ha n S idSfe™ relési munkák a téli idő be- tető alá hozták, hogy a csapa- ’ álltával is a lehető legjobb dekos időben is folytathassák bizonytalanná válna a közlé- ütemben folytatódhassanak, a belső munkákat. Az épülete- kedés. GERGELY MIHÁLY: NYUGDÍJBAN A z első napon azt hit­te. az lesz a legnehe­zebb. Szokatlanul so­káig maradt ágyban. Lett volna magyarázat arra is, hogy az egész napot áthe- veréssze. Még nem épült fel teljésen a három hónapja kezdődött kétoldali mellhár­tya gyulladásból sem, a szí­ve egyre rosszabb, azonkívül tegnap este lartolla tsz-ük a •rendkívüli közgyűlést, ame­lyen ó, valamennyi kezelőor­vos tanácsára, lemondott az elnökségről. Az" alakulás óta, 1949. decemberétől volt a Joreménység elnöke. Maga a tizenöt esztendő is elég lett volna, ráadásul az ö beteges, gyönge fizikumával végigcsi­nálni annyi mindent! Az esti közgyűlés meggyőz­hette róla. hogy nincs szé­gyenkeznivalója másfél év­tizedes munkájáért. Ö is aka­dozva. az elérzékenyüléstől meg-megcsukló hangon be­szélt a közös emlékekről, fel­sorolta a régi tagok érdeme­it, értékeit. Az egymás után felálló, s tőle elbúcsúzó ta­gok elsírták magukat. Még Kuttor is könnyezett, akiről pedig mindvégig azt hitte, engesztelhetetlenül gyűlöli. . amiért második lopása miatt . megszégyenítette a tagság előtt. Áz embereknek sok okuk volt. hogy így búcsúz­zanak tőle, hiszen már tíz esztendeje, hogy náluk öt­Taen—ätoeoai gorwfcé mt * munkaegység. És hányszor nyertek az országos mező- gazdasági versenyeken első, második, vagy harmadik dí­jat, amiért sok tízezer forint jutalmat kaplak, és verseny- zászlókat, okleveleket, tele van velük az iroda. Tudta, sokan mondták rá a másfél évtizedben a járás és a megye vezetői közül, hogy náluk nincs igazi de­mokratikus vezetés, hogy egyedül határoz mindenben. Nem egy tagúk olvasta fejé­re: kiskirály, ő azonban nem ijedt meg senkitől, mindig azt csinálta, amiről úgy hit­te, hogy haszna lesz belőle a szövetkezetnek, az ötven csa­ládnak. Nem is volt neki kü­lön magánélete. Tizennégy éve, hogy felesége meghalt, egyedül nevelte fel a három kisebb gyerekét is. Most már csak kettesben él a legfiata­labb leányával, aki tavaly érettségizett, a többi négy kiröpült a családi fészekből. Pedig új házukat úgy tervez­te, építette föl három eszten­deje, hogy abban két-három gyereke is elférjen családos­tól. F elkelt, lassan, pisz­mogva öltözött. A fürdőszobában meg­nézte magát a tükör­ben, nem kell-e borotválkoz­nia, de mindjárt felelt is ma­gának: minek?, kinek? Egész nap ki se kell mozdulnia, dél­után házhoz jön az grvog is* hogy meghozza a mindenna­pi injekciót. Kati a fedett verandán terített reggel ilicz, ő már túl is volt' rajta, így hat egyedül csipegetett, ét­vágytalanul. Aztán bclefe- küdt a pokrócokkal kibélelt nyugágyba. Feküdt és arra gondolt, milyen különös, hogy többé semmit sem kell csinálnia. így pihengetett eb­ben a nyugágyban, lábadozá­sa heteiben, a meleg tavasz megérkezése után ez volt a kedvenc helye, de tegnap, tegnapelőtt még ide jöttek hozzá az emberek. Elmagya­rázta a brigádvezetőknek, mit csináljanak, meghallgat­ta a tagok panaszát, vélemé­nyét, itt fogadta a hivatalo­san hozzájuk érkező embere­ket, aláírta a napi postát, át­nézte a leveleket, megírta a válaszlevelek fogalmazványát, telefonon tárgyalt a szövetke­zet ügyeiről akivel kellett. A kórházból való hazatérése után nem is volt az már iga­zi betegeskedés, mert nyug- hatatlanul tevékeny, kísérle­tező természete a tétlenségbe betegedett volna bele. Mára pedig egyszerre min­dennek vége, nem nyit be hozzá a könyvelő, hogy hoz­za a napi postát, a telefon sem csöng rá, még véletlenül sem. Hiszen volt ő olyan is­mert ember a megyében, hogy mindenki tudja, mától kezd­ve nyugdíjban van, s a Jóre- ményrég miaden dolgában Homo la, az új elnök az ille­tékes. Így múlt el az első napja. Csak egyszer keresték tele­fonon, az állatforgalmitól akartak vele tárgyalni, ott még nem tudtak nyugalom­ba vonulásáról. Szokásos hu­moros, csipkelődő stílusában elküldte őket Homokihoz. Tréfálkozott, de ez a beszél­getés még jobban lehangolta. Másnap is így maradt, mert kezelő orvosa szigorúan ráparan csőit, még sokáig kell pihennie, de agyában már ott kavarogtak a lecsiila- píthatatlan, súlyos kérdések: csakugyan így kell most már leélnie, ami hátra van, hogy többé nem alkothat, nem te­remthet semmit? Senki sem tart már igényt az ötleteire, gondolataira? ... Egyetlen bonyolult, vitás ügyben sem kell döntenie ezután? ... Pe­dig milyen sok terve volt még, mi mindent szeretett volna megvalósítani! ... Most már befejezetlenek marad­nak kísérletei a takarmány­cirokkal? A külföldi búzafaj­tákkal? ... És az NDK-ból megszerzett, napi egy vagon kapacitású burgonyafüllesz- tőt sem helyezik üzembe, amitől olyan sokat várt a disznóhízlalásúk önköltségé­nek csökkentésében?... A napokban megérkezett a gé­pezet, most már gyorsan csak egy kis külön épület kell neki, beállítani, és üzembe helyezni! Ezért még biztosan megkeresik, egy ötvenezer forintos gépet még az ő gaz­dag szövetkezetük sem nél­külözhet! Az első hét nehéz volt, az­tán az egymást követő hóna­pok! Ék Kimúlt a május, xoesr. Jött a nyár, és egyszer sem nyitották rá az ajtót a Jóre­ménység új vezetői. N yár végén be-betértek hozzá a régi tagok. A Jóreménységgei ja­nuárban egyesült né­pes Rákóczi tagjai továbbra is elkerülték, de a régiek kö­zül egyre többen meglátogat­ták. Mert a panasz, az aggo­dalom vezette őket, a nyugta­lanság, hogy sok minden nem jól van, hogy az idén nem lesz meg a szokásos munka­egység, amit pedig már any- nyira természetesnek tartot­tak. És sorolták a gondokat, ő pedig úgy tudta volna, hol kell másképpen csinálni, ho­gyan lehetne gyorsan meg­szüntetni a bajokat: de most már hiába mondta volna. Csak nyugtalansága nőtt nap­ról napra. Megjött az ősz, s egy nap elindult, kisétált a szövetke­zetbe. Az irodáig végig kel­lett haladnia a majorságon, és láthatta a változást. Olyan volt az egész, mint egy lusta, lehetetlen gazda udvara. És a krumlifüllesztő gép olt állt a kovácsműhely előtt,, a rozsda már vékonyan belepte a csi­szolt felületeket. Bekopogott az irodába.' Kérdésére a két könyvelő egyszerre felelt, hogy Homola bent van, a belső irodában. Amit ugyan még ő rendezett be, elegánsan, modern bútor­ral, szőnyegekkel, képekkel, de ö azt csak a külföldi vagy más magasrangú látogatók tiszteletére tartogatta, mert annyian jártak hozzájuk, hogy nem ültethette le őket idekinl, ebben a zajos, közös irodában, , Homola mókázva, viccelőd­ve, egészségi állapotáról kér­dezgette. Ö pedig óvatosan megpróbálta a Jóreménység ügyeire terelni a szót. Hány­szor eltervezte otthoni tépe- lődései közben, miként mond­ja majd cl tapintatosan véle­ményét, tanácsait, hogy meg ne sértse a Rákóczi volt el­nökét. Fejjel is magasabb volt nála Homola, vaskos, belie­mét ember. Amikor megér­tette, hogy nem a puszta kí­váncsiság vezette ki őt a Jó­reménység majorjaiba, elbo­rult az arca, elvörösödött, és azt mondta: — Emlékezz csak vissza1! Beleavatkoztam én egyszer is a te dolgodba?... Ugye, nem! TTát most te se hábor­gass engem! Ne félj, elboldo­gulunk mi is!.:. Igaz, ho£g az idén nem osztunk annyit, de az árvíz, a rossz időjá­rás! ..: Majd jövőre helyi;c- ütünk mindent! Mondani akarta, hogy rossz időjárás majd minden évben van, árvíz és hasonló termé­szeti csapás előfordult náluk is, de a jó szövetkezeti veze­tőnek éppen az a kötelessé­ge, hogy minden baj ellenére is biztosítsa a tagok jövedel­mét. De nem mondott már egy szót sem. E lköszönt és hazamenti Azonnal ágyba bújt, olyan gyöngének érezte magát. Csak feküdt. kimeredő szemével konokul bámult a mennyezet egy pontjára. Kimondhatat­lanul szomorú volt beteg szí­ve úgy égett, mintha olvadt fémet kellene szétpumpálni m (megrokkant, öreg testét)«,1 ,m 5S döntés funkcionáriusoknak lálniok kell. hogy a bizottságokat a dolgozók jogainak cs törvé­nyes érdekeinek védelmére hoztuk létre. Látniok kell a bizottságok 15 esztendős te­vékenységét. mint garan­ciát a korábban fellelt tar­talmi és szervezeti hibák fel­számolására. Ez volna az érem egyik ol­dala. A másik viszont az, hogy a munkaügyi döntőbi­zottságok helyesen értelmez­zék, célszerűen alkalmazzák megnövekedőt! jogkörüket. Egy-cgy esetnél legyenek te­kintettel a népgazdaság,, a vállalat igényeire, követelmé­nyeire, viszont éberen őr­ködjenek mindenfajta vissza­éléssel. jogellenességgel, a dolgozók érdekeit sértő je­lenséggel szemben. Fegyel­mi ügyeket illetően ne vál­tozzék át a döntőbizottság fe­gyelmi hatósággá, ne gátolja a gazdasági vezetőket a fe­gyelmezésben, viszoht . kö­vetkezetesen védje meg n dolgozókat a néhol fellelhető túlkapásokkal szemben. Kár­térítési ügyekben a dolgozók nevelésén túl tartsák szem előtt a társadalmi tulajdon védelmét, ebből adódóan az eljárások során tisztázzák a károkozás körülményeit, a kár nagyságát és a dolgozók vétkességének fokát. Más szóval: éberen őrködjenek mindenkor a szocialista tör­vényesség, a jogok és köte­lességek helyes mérlegelése felett. I lyen és hasonló gon- gondolalok felvillan­tása nélkül is érezni napjainkban, mily fontos küldetése van a mun­kaügyi döntőbizottságoknak. S ha ez mélységes szocialista humanizmussal, őszinte em­berséggel, az igazság-keresés szenvedélyével párosul, be­töltik legjobban értelmezett küldetésüket. Döntésük mindig hű tükre lesz az igazságnak. — paulovils — ©zeraa, iíjdíl actumucr i­Igazság é H ogy mennyire nem valamifajta „cég­tábla"’ változtatás volt, amikor az egyeztető bizottságok mun­kaügyi döntőbizottságokká alakultak, hanem a megérett helyzetnek megfelelő szük­ségszerűség, mély (ártalom­mal leütve, az egyértelműen kirajzolodot i döntőbizottsági elnökök a napokban megtar­tott tanácskozásán. Csaknem 15 esztendő mun­kájáról, tapasztalatairól, eredményeiről és fogyatékos­ságairól esett szó e rangos tanácskozáson. És szó volt arról is, hogy most, az új helyzetben, hogyan képvisel­hetik e szervek a színtiszta igazságot, mint döntéseik alapját. Az előadói beszédből épp­úgy kicsendült az ilyenfajta igény, mint a korreferátu­mokból és a hozzászólások­ból. Az a felelősségérzetet követelő meghatározás, hogy a bizottságok legfontosabb feladata az igazság kideríté­se és az ennek megfelelő döntések meghozatala. Látszatra talán egyfajta sematikus tevékenységnek, jogi alapokra helyezett for­malitásnak tűnik ez a mun­ka. Valójában viszont évente százezreket érzékenyen érin­tő,’ fontos tennivaló. Bruityó János szavait idézve: jelen­tős társadalmi, politikai és egyéni érdekek fűződnek hozzá, hogy a munkaügyi döntőbizottságok gyorsan és jól működjenek, helyesen al­kalmazzák a jogszabályokat és érvényesítsék a szocialista humanizmust. A bizottság e küldetésében természetesen nem maradhat magára. Nap­jában érezniük kell a szak- szervezetek segítségét, támo­gatását. És jóindulattal meg kell teremteni azokat a fel­tételeket, eszközöket, ame­lyek fontos munkájuk ellátá­sához szükségesek. Ehhez viszont a gazdasági vezetők­nnlr a? állami ác tár.ctiHíilmi A Fehér Blúz a nemzetközi együttműködés : tehetőségeiről és a Varsói Szerződés orszá­gaiban, továbbá az NSZK- ban, illetve az NDK-ban állo­másozó amerikai, illetve szov­jet csapatok létszámának egy­idejű csökkentését. Végezetül javasolja sorozatos megállapo­dások megkötését az NSZK és az NDK között. ______r»--------­M oszkva - Párizs között színes televízió adás Rhodesia : Smith fenyegetőzik ÉSZA w Lőni fognak as angol ^ ejtőernyősökre w Megvonják a vizet ^ sztrájkoló afrikaiaktól w íiimeges jelentkezés '<i‘ a eltűntei néni nhLc ába A nyugati hírügynökségek értesülése szerint valószínű­leg megérkezik Zambiába az angol légierő egyik egy- ■ ségc. A Wilson-kormány előrelát­hatólag csak fegyvertelen fel­derítő gépeket vezényel Zam­biába: ezenkívül jelképes szá­razföldi egységet küldenek a kelet-afrikai országba. Smith rhodcsiai minisz­terelnök fenyegető pózt öltött. A miniszterelnök nyilatkoza­tot adott a Spiegel című folyó­iratnak és kijelentette, í o :y országúnak fegyveres erői lőni | fognak az angol ejtőernyősök­re, ha azokat bevetnék Rh:de- sia ellen. A Times of Zambia napilap' vezércikke szerint a brit csa-j palok küldése cseppet sem fogja aggasztani Smiih-éket. Brit jelképes haderő nem elegendő és az afrikaiak erélyesebb eszközöket fognak szorgalmazni. A Zimbabwe Afrik' i Népi : Unió Londonba érkezett üzena- [ te szerint a Smith-rendszer az-; zal kényszeríti az afrikaiakat t munkára és tiltakozó sztráj- kuk beszüntetésére, hegy megvonja a vízszolgálta­tást afrikaiak lakta helysé­gektől. „Munka nélkül nincs viz” —, fenyegették a S.mith-hatóságok például több afrikai lakta vá­rost. A toborzás első napján több ezer ember jelentkezett Ghá­nában az ország új fegyveres testületébe, a népi milíciába. Mint. ismeretes, Nkrumah el­nök javaslatára a ghvnai par­lament törvényt fogadott el : Afrika védelméről. Ennek a törvénynek az értelmében hoz­zák létre Ghánában a népi miliciál. Amennyiben az Afri­kai E°ységszervezet úev hatá­roz, akkor fegyveres segítséget- nyújt Zimbabwe népének az áruló lan Smith-rendszer meg­döntéséhez. Egy nap leforgása alatt húszezer főre emelkedett | a ghanai népi milícia taglét­- száma.- ßnro'a! szaksát s i. Agostínho Neto. az Angolai- Népi Felszabadító Mozgalom- (MPLA) országos vezetősége ] nevében levelet intézett Dialio a Tellihez, az Afrikai Egység­- szervezet főtitkárához. i Az MPLA felhívja az Afri­- kai Egységszervezet fötitká­- rát: Az afrikai csúcszervezet t tegye meg a szükséges intéz­kedéseket, hogy az Angolával határos független afrikai ál­lamok engedjék út az Angolai Nemzeti Felszabadító Mozga- i Növekvő gazdasági válság i Indonézíáhao A Reuter jelentése szerint' < az indonéz hadsereg kedden j betiltotta a nyugat-kaliman- i tani kommunista pártszerve- ] zet tevékenységét és ezzel to- j vábbi lépést tett kommunista- < ellenes hadjáratában és a | hadsereg sürgeti továbbra is < a „húzódozó” Sukarno elnö- j köt, hogy egész Indonéziában i tiltsa be a kommunista pártot. 1 Az indonéz katolikus párt | kéréssel fordult Sukarnohoz, i hozzon intézkedéseket a nö- j vekvö gazdasági válság ellen- i súlyozására — jelenti az An- | tara. Az árak ebben a hónap- ] ban jelentősen emelkedtek és | a munkások élelmezése ne- i hézségekbe ütközik. gharcosok levele i lomnak küldött fegyvereket, < hadianyagokat és az angolai < hazafiak támogatására siető J fegyveres osztagokat. Sürgeti < továbbá, hogy adjanak cselek- j vési szabadságot területükön < az Angolai Népi Felszabadító J Mozgalomnak. < Agostinho Neto levelében < rámutat, pártja minden szűk- J séges eszközzel rendelkezik í ahhoz, hogy általános fegyve- J rés nemzeti felszabaduló moz- { galmat indítson Angolában. < A francia rádió és televízió székházában az előző napi kí­sérleti adás után kedden ke­rült sor a Moszkva és Párizs közötti színes televízióadás el­ső párizsi bemutatására. A moszkvai stúdióból sugárzott műsort a Molnyija—1 szovjet távközlési szputnyik közvetí­tette a Plemeur—Bodou-i fran­cia óriásantennához. Pcyreíitte francia tájékozta­tásügyi miniszter mintegy há­romszáz külföldi diplomatát és újságírót hívott meg a be­mutatóra. amelyen részt vett Zorin párizsi szovjet nagykö­vet is. ! A Pszureev szovjet poßtaügyi miniszter megnyitó beszédét I követő műsor keretében , moszkvai divatbemutatót, va­lamint szovjet és francia fil- j met közvetítettek. A Molnyi- . ja—1 kifogástalanul működött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom