Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-03 / 259. szám
2 ßSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1965. november 3. Fogadás a DÍVSZ megalakttlásásiak 20. évfordulója alkalmából Kállai Gyula és Rodolf Meehini mondott pohárhössöntíít A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából kedden fogadást adott a Parlamentben. Megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja és Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Részt vett a fogadáson Rodolf Meehini, a Demokratikus Ifjúsági Világ szövetség elnöke, Francis 10 Gall, a DÍVSZ főtitkára, valamint a DÍVSZ alelnökei és budapesti irodájának tagjai. A fogadáson Kállai Gyula pohárköszöntőt mohdott. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar nép és külön a magyar ifjúság nevében őszinte szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte a haladó fiatalok százmilliós tömegét tömörítő szervezetet: a huszadik születésnapját ünneplő Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget. Üdvözölte a világszövetség jelenlevő vezetőit és központjának munkatársait. .Húsz évvel ezelőtt — folytatta a továbbiakban Kállai Gyula —, századunk második világégése után a haladó fiatalok képviselői szent fogadalmat tettek, hogy végleg elfojtják a fasizmust, biztosítják Földünk békéjét, megteremtik az ifjúság jobb jövőjét és szabadságát, felszámolják a nyomort, a szociális igazságtalanságot. Megállapíthatjuk, hogy a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség értékes előrehaladást tett e nagyszerű nemes célok eléréséhez vezető úton. Biztosak vagyunk abban, hogy III. kongresszusukon megfogalmazott elveik szellemében továbbra is harcosan és fáradhatatlanul munkálkodnak a világ ifjúságának egységéért, s valóra váltják felemelő és mozgósító jelszavukat: egységgel a békéért — békével a boldogságért! Kállai Gyula a világ ifjúságának egységére, harci szervezetének, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek további sikereire emelte poharát. Szavaira Rodolf Meehini válaszolt. ígérjük, mondotta, hogy a jövőben még szívósat- j elnöke eléggé ban, még erőteljesebben küzdünk nemes céljainkért, s egységünk erősítésével széliünk síkra az agresszió, az elnyomás, a háborúk, az Egyesült Államok vietnami provokációi, banditatámadásai ellen, hogy mindenütt a világon győzedelmeskedjék a nemzeti függetlenség ügye, hogy kitakarodjanak Vietnamból az amerikai zsoldosok, s a hős vietnami nép békében építhesse hazáját. Napirendre kellene téizmi a termelőszövetkezetek és a felvásárló vállalatok tanácskozását a jobb együttműködésről Mély részvélíeS kísérték, utolsó újjjára Asc-ier Oszkárt A farkasréti temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára Ascher Oszkár Kos- suth-díjas kiváló művészt, az Állami Déryné Színház igazgatóját. A temetésen a gyászoló család tagjain kívül részt vett Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Garamvölgyi József, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának helyettes vezetője, továbbá kulturális, művészeti és társadalmi életünk számos képA bányászkodás kulisszatitkai: kísérletek Borsodnádasdon Uj viselője. Ott volt a színházi világ több ismert személyisege. A Művelődésügyi Minisztérium nevében Malonyai Dezső, a Színházi Főigazgatóság helyettes vezetője mondott gyászbeszédet. Kazimir Károly, a Magyar Színházművészeti Szövetség képviseletében búcsúzott az elhunyttól. Ascher Oszkár koporsóját a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyen hántolták el. A sírnál az Állami Déryné Színház igazgatósága és társulata búcsúszavait Fenyvesi Balázs tolmácsolta. A lesem mentek ritkaság számba, metési szertartás az Interna- j Azonban — mert kevesebb cionalé hangjaival ért véget. volt a, termelt áru is, Tanácsülések A megyei tanács ma, november 3-án, szerdán délelőtt 9 órakor, a miskolci városi tanács pedig holnap, november 4-én, csütörtökön délelőtt 9 óx-ai kezdettel tartja soron következő ülését. A megyei tanácsülés programja: 1. A megye népművelési helyzete. Előadó: Varga Gá- borné, vb-elnölchelyettes. 2. A megye 1966. évi költségvetési tervjayaslata. — Előadó: dr. Ladányi József, vb- elnökhelyettes. 3. Jelentés a tanácsi szervek költségvetési gazdálkodásának ellenőrzéséről. Előadó: Szűcs István NEB-elnök. 4. Szervezeti, kérdések. Előadó: dr. Kardos Sándor, vb- titkár. A városi tanácsülésen a következő napirendi pontok szerepelnek: 1. Az 1966. évi költségvetési javaslat megtárgyalása. Előli húsboltok ellenőrzése és sok helyen nem elég hozzáértsek az elárusítók. A szövetkezeti húsboltokban csúcsforgalom idején (szombaton) a családtagok is dolgoznak, és ezek nem ismerik az árakat. Általában az a tapasztalat, bogy a földművesszövetkezeti boltokat nem ellenőrzik kellően, és nem is vonják mindig felelősségi-e a mulasztások elkövetőit Tennivalók A tanácsi és az ímsz-bol- tok vizsgálata azt bizonyítja, hogy a vállalati és szövetkezeti ellenőrök nem állnak mindig hivatásuk magaslatán, nem foglalkoznak eleget a fogyasztók érdekeinek védelmével. Feltétlenül vizsgálatot kell tartani a tolcsvai 9. éa olaszliszkai 26. számú forszból tban, a putnoki 526. sz. üzletben úgyszintén. Rendszeresen kell a boltokat ellenőrizni, különösen szombaton. Súlyosabb szabálytalanság esetén ne csak a boltvezetőt, vagy a szabálytalanságot elkövető dolgozót vonják felelősségre, hanem az egység ellenőrét is. A szakmailag képzetlen dolgozók továbbképzését sürgősen biztosítani kell. Máté Iván rintért, adták. Súlyosbítja a visszaélést, hogy az árut 80 százalékosnak minősítette az állatorvos, így tehát csak 6 forint 40 fillérért lehetett volna eladni kilóját. Különösen a részenkénti áraknál találtak visszaélést. Miután a húsrészt nem mindenki ismeri fel könnyen, más árat szabnak, mint az előírt. Miskolcon a színhúshoz csontot is azonos árban adják szabályellenesen például a 446. sz. és a 459. sz. boltban. Sok vidéki boltban a csontot adják a hússal egybemérve. Az egészségügyi előírásokat nem vették figyelembe a hús tárolásánál, vagy kimérésénél a tolcsvai 9. sz. fmsz boltnál, továbbá a 26. sz. olaszliszkai boltban, a kazincbarcikai 116. és 534., az ózdi 501. és a putnoki 528. számú boltban sem. Romlott árut is talállak náluk. Az utóbbi négy bolt a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalathoz tartozik. Nem kielégítő a szövetkezeelíenőrzés fokozását jelöli meg első feladatként. Ugyanilyen fontos a következetes felelősségrevonás. Miután a visszaélések legtöbbje szombatra esik, hiszen ekkor veszik a legtöbb húst, jó lenne az ellenőrzéseket ezeken a napokon sűríteni, mert az eddigi gyakorlat nem v£lt be. Jó lenne, ha a vállalati központok jobban támaszkodnának a próbavásárlásnál a társadalmi aktívákra, különösen a nőtanácsra. 6 íoi’ivit 40 Ssclyell 11 forintot kértek A vizsgálat azt mutatja, hogy az ellenőrzött boltok vezetőinek jelentős hányada drágítja az árakat, vagy felületesen számol, a csontot a hús árával azonos összeggel számolják el. noha ez tilos. Különösen súlyos visszaélést állapított meg a vizsgálat a sárospataki húsboltnál. Itt ugyanis a sertésfejet a 8 forintos idény ár helyett 11 földén júliustól szeptember 15-ig megyénk 78 húsboltjában vizsgálta meg a NEB, vajon az előírt árakon hozzák-e forgalomba a különböző árukat, és kellő gondot fordítanak-e a higiéniára. A 78 bolt közül 28 Miskolcon található. Javítani az elaenórieést Általában megállapítottak, hogy a tanácsi, illetve a föidművesszövetkezeti kezelésben levő 78 boltban egyaránt javult a kiszolgálás, ke-, vesebb a hiba, mint előzőleg. Ennek ellenére néhány helyen megváltoztatják a húsárakat, az áruk kezelése kifogásolható, nincs panpszkönyv és nem teszik ki a kötelező árjelző cédulákat. A szövetkezeti húsboltokban még mindig kevés a . felelősségrevonás, különösen árdrágítás esetében, de a tanácsi kezelésben levőknél se történik ez meg minden esetben. Éppen ezért a vizsgálat az eredményekkel. Bar a kombinált technológia bevált, van egy nagy hátránya: nem oldotta meg a szállítást. Ezzel kapcsolatban vannak megfelelő elképzelések, amelyeknek megvalósításán már munkálkodnak. Tudják, hogy elsősorban ők segíthetnek, hiszen ők ismerik a legjobban a helyi viszonyokat. Úgy tervezik, hogy a szállítást, is megoldó új lechnológia kísérleteit még ebben az évben megkezdik. A tervek már készülnek, a megvalósításon a sor. Ennek kialakításában, a kísérletek jó előkészítésében olyan brigádok munkájára és tapasztalataira támaszkodhatnak, mint a Gál Sándor vezette szocialista, brigád. Acéltá- mos fejtésen dolgoznak ők huszonegyen, semmiért nem válnának meg ettől a munkahelytől. Szeretik a vastámot, nemcsak azért, mert nagyobb biztonságot nyújt, hanem azért is, mert a fizetések alkalmával több kerül a borítékba. Emelkedő keresetek Voltak olyan híresztelések, hogy itt idegenkednek a vasiamtól, az emberek nem szeretik, jobban ragaszkodnak a hagyományos biztosítási módhoz. Éppen a Gál-brigád példája igazolja, hogy ez nem így van. Igaz, eleinte szokatlan volt az új módszer, de csak akkor. Ha nem is ugrásszerűen, de emelkedtek a keresetek, mert a teljesítmény is növekedett. Az üzem főmérnökének véleménye és a tények tanúsága szerint a vastámos munkahelyeken jóval nagyobb eredményeket, magasabb teljesítményeket érnek el. mint, az olyan kamrafejtéseken, ahol fával biztosítanak. Ez is amellett szól, hogy van jövője a vasiamnak, Borsodnádasdon is. Az üzem vezetői és dolgozói, de elsősorban a műszaki gárda ennek a jövőnek szolgálatába állítja tudását, tapasztalatát, minden cselekedetét. Éppen ezért megalapozott az a terv, hogy a bányában jövőre 50 százalékban vastámmal biztosítanak. Az adottságok a legbíztatób- bak, de az akarat, a céltudatos munka sok mindent, sok nehézséget és akadályt legyőz. S ebben nincs hiány a Borsod- nádasdi Bányaüzemben. (tóth) A szó, ami a Borsodnádasd: Bányaüzem házatáját érte nem volt akármilyen. Az Ózd- vidéki Szénbányászati Tröszt- . néi a közelmúltban megtartott a törszt főmérnöke által elmondott beszámolóban marasztalták el őket. Ez pedig történt azért, mert, mim hangsúlyozták, ebben az üzemben nem tartják szívügyüknek a vastámos biztosítás feltételeinek megteremtését, s ezl elsősorban a műszaki gárda számlájára írják. Érthetően szót emeltek a nádasdiak. érvekkel és tényekkel igazolták ennek ellenkezőjét. A vita még tart, ennek ellenére a munka kiválóan megy, az üzem vezetői minden tekintetben igyekeznek eleget tenni feladataiknak. Egy kísérlet története Köztudott, hogy a megye bányászatában a borsodnatias- di üzem művelési viszonyai a legrapszódikusabbak. Gyakran, szinte egyik napról a másikra elvékonyodik a szén, sok a vető, körülményesebbe válik a bányászkodás. Olyan mezőben, ahol vastag a szén- fal, kényelmesebb, könnyebb a munka, jobban alkalmazható a vastám, a biztosításnak ez a modern, ma már elengedhetetlen feltétele. Nádas- don viszorft 70—80 centiméterre is elvékonyodik a szén, ami .azt jelenti, hogy főként kamrafejtéseken dolgozhatnak, a front kialakítása, ha nem Is lehetetlen,, de nem célszerű. Emiatt nehéz a vastám alkalmazása is. Ennek ellenére mégis keresik-kutatják a lehetőségeket, hogy vastámmal dolgozzanak, s egyre inkább száműzzék a bányából a fát. Mintegy tíz hónappal ezélőtt kísérletezni kezdtek a vastámmal. Az eredmények igen biztatóak, de nem kielégítő- ek. Eddig már háromfajta technológiát dolgoztak ki, jelenleg a harmadikat, a legújabbat alkalmazzák. E merőben új. a helyi viszonyokra 'Dűlt, de a vastám meghono- - tása végett kidolgozott technológia részben a frontműve- 'és, részben a hagyományos '■-amrafejtés alkalmazását jelenti. A feladat: a szállítás megoldása A kezdeti sikerek egyáltalán nem azt jelentik, hogy a nádasdi üzemben elégedettek az illetve' még e napokban is kifogásolják! Az ózdi járás répatermeléssel foglalkozó közös gazdaságai kijelentették, s az üzenetet Fügedi elvtárs, a járási tanács vb-elnöke közvetítette: nem termelnek jövőre cukorrépát! 5 Hosszan sorolhatnám még az elhangzott kifogásokat, s bizonyos, hogy ezek, ha a bosszan- kodás miatt olykor talán túlzottak is, nem alaptalanok; Nyíriben például hiába rendelték meg időben a ládákat az alma szállításához, késve kapták meg. Más helyen a burgonya elszállítása késlekedett, s ez plusz . költségébe került a Isz-nak. liog'V as eSientinmtdás&k me feszüli jenek A termelőszövetkezetek, a szakemberek kérése: jó lenne már egyszer összeülni az egyes vállalatok vezetőivel és egyszer s mindenkorra megállapodni, milyen változtatásokkal kerülhetők el a viták, a bosszan- kodások, a késedelmek, milyen módszerekkel fejleszthetők a kapcsolatok. Hiszen ettől függ a termelés, az értékesítés további növelése, ami végső fokon az olcsóbb zöldségféleségekkel, élelmiszerféleségekkel, tehát a lakosság jobb ellátásával egyenlő. Bizonyos szükséges változtatások természetesen meghaladják az egyes vállalatok megyei kirendeltségeinek, a kirendeltségek vezetőinek hatáskörét. Ilyen többek között a felvásárlási árak kérdése. E téren már ez évben is volt változás, ami azonban kevésnek bizonyult. Tehát feltétlenül foglalkozniuk kell a további változtatások kérdésével az illetékes minisztériumoknak. Az egyes termelőszövetkezetek: a termelő üzemek, és a termeltető, felvásárló vállalatok olykor már presztízskérdéssé fajuló vitáinak megszüntetéséhez, az eddiginél jobb kapcsolat kialakításához viszont feltétlenül szükséges egyetlen út és mód: mielőbb összehívni a tsz-ek és a vállalatok vezetőit, képviselőit, s tanácskozni a jobb együttműködés feltételeiről. Megtalálni a módot arra, hogy igazságos legyen az áruk minősítése, ki-ki ismerje jogait, teljesítse kötelességét Az elkövetkező őszi-téli időszak lehetőséget ad egy ilyen tanácskozás megrendezéséin. Kár lenne halogatni, mert az élesedő vitána.k hovatovább a termelés növelése, a termelési kedv, s ennek következtében az egyre magasabb szintű igények jó kielégítése látja kárál! Barcsa Sándor sok szempontból alacsonyabb színvonalon álltak a közös gazdaságok is — a vita, az ellentmondások nem tűntek általánosnak? Ma azonban az ügy általánossá vált. S bizony nemcsak a legalapvetőbb dologról, a felvásárlási ár kérdéséről van itt szó, hanem sokkal többről. Igaz, szinte mindenütt érvelnek azzal a termelőszövetkezetek, és nemcsak a szakemberek, az elnökök, hanem az egész tagság, hogy „már az is bosz- szantó, hogy megveszi tőlünk a vallalal a káposztát negyven fillérért kilogrammonként és a piacon, az üzletekben 1 forint 60 fillérért kapják a munkások, a városiak. Miért van ez így? Nem jobban járna-e mindenki mi is. a munkások is. ha mi adnánk el, mondjuk forintért kilóját?” S ugyanez „áll” almára, szőlőre, zöldségféleségre. A legtöbb észrevétel mégis 1 a szerződéskötések egyoldalúságáról, a szerződtető vállalatok előnyős pozíciójáról, a kötbérpereknek a tsz-ek részére legtöbb esetben elírna rasztalc módon záruló voltáról, s az áruk átvételekor a minősítéseknél előforduló hibákró! hangzik el. „Nem termelünk több cukorrépát Visszaforgattam az elmúlt hetekben tapasztaltakról,' hallottakról készített jegyzeteimet, tekintettel a felvásárlással kapcsolatos panaszokra, íme néhány adalék: A szerencsi járásban a párl • járási végrehajtó bizottsága alapos brigádvizsgálat utár tárgyalta a vállalatok és a tsz- ek viszonyát. Csaknem minden termelőszövetkezetben panaszkodtak, hogy a Tejipari Vállalat sokszor késedelmes'kedik z tej átvételével, s mire sor kerül az átvételre, a tej savtartalma magasabb az előírtnál. Ezzel párhuzamosan viszont csökken a felvásárlási ár Vagy; á Baromfifel vásárit: Vállalat több napos késedelemmel küldött kocsit a hízottbaromfiért. A szárnyasok lefogytak, több elpusztult. S a kái a termelőket, illetve a közvetítő föidművesszövetkezeti felvásárlót terhelte. Több helyen vita volt a MÉK Vállalattal is, Sőt, pereskedésre került sor. A per egy részét a termelőszövetkezetek. nyerték meg(ü). A miskolci, a mezőkövesdi, az ózdi, az encsi járásokban egyaránt panaszkodtak a cukorrépa átvételére. Egyrészt a szervezetlen szállítást, másrészt az alaptalanul magas levonási százalékot kifogásolták* A sátoraljaújhelyi járás egyik termelőszövetkezetének elnöke eléggé felindult hangon panaszolta nekem a minap, hogy megint nézeteltérésük van a Magtermeltető Vállalattal. Egy bizonyos magféleséget — félreismerésből — mázsánként- több mint kétszáz forinttal alacsonyabb áron akart átvenni tőlük. Illetve kevesebb összeget utalt ál a közösségnek, s most folyik a vita. S z er s fi <rf é m e k és ám k Ha egyedi esetről lenne szó, alaposan utánajártam volna a dolognak, s itt mindjárt szerepelne: ki tévedett személy szerint, kit terhel a felelősség. Azonban a panasz, az észrevétel nem eeyedi. Az utóbbi — a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek szempontjából — munkával, gondokkal bizony sűrűn tűzdelt hetekben azonban talán egyetlen olyan megbeszélésen sem vettem részt, egyetlen olyan termelőszövetkezetben sem jártam, ahol ne panaszkodtak volna a termeltető, az egyes felvásárló vállalatok, és a tsz-ek korántsem megfelelő kapcsolatára. Nem új dolog ez. A viták, az egészségtelen összekoccanások már a korábbi években sem mentek ritkaság számba, Azonban — mert kevesebb volt a, termelt áru is, 1 adó: dr. Konczwald Barna, vb- ] titkár. 2. A megyei NEB jelentése a tanácsi szervek költségveié- 1 sí gazdálkodásának ellenőrző- 1 séről. Előadó: Szűcs István 1 NEB-elnök. 3. A IV. kerületi tanács beszámolója gazdasági irányító i és tömegszervező munkájá- ról. Előadó: Kammel Lajos- né, a kerületi tanács vb-elnö- 1 ke. ; Ellenőrző jelentést terjeszt 1 elő a tanács ideiglenes bízott- - sága. Előadó: Tóth Mária, a , bizottság elnöke. , 4. Beszámoló az ipari ősz- ' tály munkájáról, különös te- 1 kintettel az iparpolitikai fel- ’ adatok ellátására. Előadó: Benyák Béla osztályvezető. ; 5. Tanácsrendelet-tervezet a < lakóházak házirendjéről. Elő- 1 adó: Glódy András osztályve- t zető. i 6. Interpellációk. ' Mit tapasztaltak az ellenőrök a húsboltban?
