Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

Szerda, 1965. november 3. északmagvarorszAg 3 Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóságon előzetesen összesí­tettéle az öntözéses gazdálko­dás ötéves fejlődésének főbb adatait. A rendkívül csapadé­kos időjárás következtében az idei nyáron nem volt ugyan szükség valamennyi öntözőte­lep üzemeltetésére, ettől elte­kintve a népgazdaság egészé­ben véve sikeresen teljesítet­te ennek az ágazatnak fej­lesztési előirányzatát. A második ötéves terv, il­letve annak 1962. évi módosí­tása előírta, hogy az öntözésre berendezett területnek 1965. végéig el kell érnie a 640 000 holdat. Ez már tavaly meg­történt, az idei év végére pe­dig a 700 000 holdat is megha- . ladja. Az öntözésre berende­zett terület ezek szerint öt év alatt több mint háromszoro­sára bővült. Ezen belül a leg­korszerűbb, leggazdaságosabb öntözési módszer, az esőszerű permeztezés még gyorsabb ütemben terjedt el: részese­dése az összes öntözésből az 1960. évi 26-ról 67 százalékra nőtt. Iparjogvédelmi Hét Borsodban Az OTíS elnökhelyettesének saj tót éjek őzt at ója, Miskolcon November 9—12 között Ipái-- Olyan esetekben, amikor a Jogvédelmi Hetet szerveznek fizikai, vagy műszaki dolgozó megyénkben az SZMT és az jelentős anyagi hasznot hozó OTH rendezésében. Tegnap.- megoldást alkalmaz, miután kedden délelőtt sajtótájékozta- munkaköri kötelességébe, tar­tót tartottak erről az SZMT tozik, újítási díjat nem kaphat, székházban. Ismertetőjében Megvan azonban a lehetőség Kiss András, az Országos Ta- rá. hogv a nagyobb erkölcsi lalmányi Hivatal elnökhelvet- elismerésen kívül ezt: a nyere- tese elmondotta, hogy az újító- ségrészesedésnél is figyelembe mozgalom megszületése óta vegyék. Barna Ferenc, az országosan csaknem 2 millió SZMT titkára úgy vélte, hogv újítást fogadtak el. amely több az Iparjogvédelmi Hét: segíti milliárd forintos hasznot ho- az úiító-mozealom további fci- zott a népgazdaságnak. Érté- lödését. akadályainak leküzdé- kelése szerint jelentős eredmé- sét. Egyébként a hél során sok nyékét értünk el Borsodban is. tanácskozást tartanak, a kohó- ahol az utóbbi két év alatt és a génipar. a könnyűipar, a mintegy 12 ezer újítás segíti vegvinar. az építőipar, a vasút, a gazdaságosabb termelést a posta.,a közlekedés újítóinak. . feltalálóinak és ügyintézőinek “j'Xye<f“, SonstOSítítB* bevonásával. November 9 és a szerepe 12 között, az SZMT székházban A mozgalom fejlődése szűk- & az előadások helyiségeiben ségessé teszi az iparjogvéde- tanácsadásokat tartanak az tóm szélesebb körű kiterjesz- újítók és a feltalálók számára, tését. Az iparjogvédelem, amely magában foglalja az újításokat, a találmányokat, a védjegyet:. egyre fontosabb szerepet tölt be az ország éle­tében, nemzetközi kapcsola­taink kiterjesztésében, az ex- Port-termelésben. Jellemző­ként elmondotta, hogy a vilá­gon például 73 féle tokaji bort hoznak forgalomba, és olyan mennyiségben, hogy ha Ma­gyarországon mindenütt szőlőt termelnének, ezt a mennyisé­get akkor sem tudnánk előállí- tani.^ Ez arra mutat, hogy nem fordítunk elég figyelmet hazai termékeink védelmére. Többek között a Lenin Kohászati Mű­vek ábrás védjeggyel rendel- kezik, nemzetközi védjeggyel nem. Ugyanez a helyzet a htóllóházi Porcelángyár termé­keivel kapcsolatban és ez az állapot lehetőséget teremt az esetleges hamisításra. Ez vo­natkozik az ipari mintákra, ahol nagyon sok terméknél öem gondoskodunk a forma­védelemről. ivenként országosan mint- 0gy negyedmillió újítás szüle­tik. Sok újítás megüti a szaba­dalmi szintet, azonban a tájé­kozatlanság miatt nem kérik ?apek elfogadását, amelynek következtében esetenként nagy export-megrendelésektől esünk ®h Az újításokkal több mint ^gyedmillió ember foglalko­zik országosan, és ez arra fi­gyelmeztet, hogy az újítókat eddiginél nagyobb erkölcsi anyagi elismerésben kell 'eszesfleni. Szólott arról, hogv újítási rendelet-tervezet készül, amolv még jobban se- láb az újító-mozgalom feiln- dését. még jobban összhangba hozza a népgazdasági és egyéni érdekeket. Tervek, ^avaslagok 1. A gazdasági irányítás fogalma ,a valaki feladatul kap- iparvállalatoknál termelt több ná, hogy állítsa össze százezres árucikk mennyisé- egy vállalat tervét, va- gét. Senki nem tudja előre jón hogyan kezdene megmondani, hogy például a hozzá? Legelső feladata különböző fazonú, sokféle az lenne, hogy megnézze: mit anyagból készülő és sokféle Ítéli tartalmaznia a tervnek? méretű férfi, női és gyermek- Ez elengedhetetlen, hiszen az cipők, papucsok, csizmák, egyes üzemi tervek mint a szandálok egyes fajtáiból fogaskerekek kapcsolódnak mennyit kell előállítani. Ez egymáshoz, így minden válla- annál inkább lehetetlen, mi- lati tervnek ienyegeben azonos vei a cipőipar termékeinek je- gazdasági folyamatokat kell lentős részét exportáljuk, és számszerűen megfogalmaznia, a külföldi vevő általában csak Csak így lehet szó egységes év közben közli: miből, meny­népgazdasági tervezésről. nyit rendel. Mit lehet hát ten­A gazdasági tervezés elveit n' '• Egy sor termelési felada- és módszerét megfelelő köz- tót csak összefoglalóan, pénz­ponti rendelkezések szabályoz- összeggel lehet megjelölni: „ez zák. E rendelkezéseit előírják, ós ez az iparág ennyi és eny- hogy az Országos Tervhiva- nyi millió forint értékű árut tál hogyan kezdjen hozzá, köteles termelni ebben az év­mondjuk. az egy évre szóló ben”. Rendelkezések írják elő, népgazdasági tervek összeállt'- hogy a minisztériumok ho- tásához. Bárki beláthatja, ßyan bontsák fel az ilyen hogy az országos népgazdasá- tervszámokat, ml a trösztök, gi tervben nem lehet darab- országos vállalatok jogköre, számra, vagy súlyra előírni az feladata a tervezésben, ho­gyan kell megtervezni a lét­számot, az önkötséget, a bére­ket; stb. A tervezésnek tehát egységes, az egész országra érvényes rendszere van. asonlóképpen egységes rendszer szerint törté­nik a vállalatok pénz­ügyi ellátása. A Nem­zeti' Banknál nyilván­tartják, milyen értékben kap­tak gépeket, anyagokat, mi­lyen összegek folynak be a termékek értékesítéséből; stb. Itt is rendeletek írják elő az állami vagyon kezelésének módját, a különféle gazdasági egységek jogait, kötelességeit, azt, hogy a bank milyen mó­don ellenőrizze és terelje a népgazdaság érdekeinek meg­felelő irányba a gazdálkodást. A beruházásokkal kapcsolatos pénzügyek lebonyolítását és ellenőrzését külön intézmény, a Beruházási Bank feladatá­vá tették. Az egyes vállalatok gépe­ket, anyagokat adnak el egy­másnak. A vállalatok közötti forgalomban érvényes árakat termelői áraknak nevezzük. Hogyan kell kialakítani eze­ket az árakat? Mit lehet be­leszámítani és mit nem? Ezek is országos rendezést igénylő Szobafestők kérdések, hasonlóan a lakosság számára készült cikkek árá­nak, a fogyasztói árnak meg­állapításához. Külön kérdés, hogy mindkét fajta ár meg­állapításánál mennyire vegyék figyelembe a piaci viszonyo­kat, a kereslet és a kínálat alakulását, a világpiacon ér­vényes árakat, ezek, néha bi-' zony elég jelentős ingadozá­sait, stb. Minden szocialista ország­ban megfelelő rendelkezések szabályozzák tehát a terve­zésnek, a vállalati pénzügyek vitelének, az árképzésnek rendszerét, és a piaci viszo­nyok szerepét. Ezeket együtt gazdasági irányítási rendszer­nek nevezzük, amelybe bele­tartozik még az anyagi ösz­tönzésnek, a bérezésnek és a premizálásnak szintén rendel­kezések által, egységesen sza­bályozott rendszere is. Miért nevezzük mindezt gazdasági- irányító rendszer­nek? A fogalom olyan „gépe­zetet” .jelent, amelynek külön­böző feladattal ellátott részei szervesen összekapcsolódnak és együtt szolgálnak egy bizo­nyos célt. A népgazdaság elé célul tűzött gazdasági felada­tok a gazdasági irányító rend­szer egymáshoz kapcsolódó egységeinek mozgásán, a ter­vezés, a pénzügyek, a piaci viszonyok és az anyagi ösz­tönzés rendszerén keresztül valósulnak meg. Ezt a bonyo­lult, sokágú rendszert a nép­gazdaság előtt álló feladatok­ból kiindulva a gazdasági ve­zetőszervek dolgozzák ki, és egyes részeit a feladatok vál­tozásával, a tapasztalatok alapján állandóan javítják, tökéletesítik. E zekben az években népgazdaságunk több tekintetben újfajta feladatok előtt áll. Be­fejeződött a gazdaság minden ágának szocialista alapokra helyezése, ugyanak­kor lényegében kimerültek a gazdaság új munkaerők bevo­nása útján történő fejlesztésé­nek forrásai. Előtérbe került a munkatermelékenység fokozá­sa, a gazdaságosság. Ezek az új feladatok új, korszerűbb gazda­sági irányító rendszert köve­telnek. Ma már a korábbinál lényegesen jobban ismerjük a szocialista gazdaság működé­sének sajátosságait, törvényeit és képesek is vagyunk meg­konstruálni az új, a megválto­zott feladatoknak jobban meg­felelő rendszeri. Bognár Gyula (Folytatjuk,) . fóliát} l Sándor, a megyei Pártbizottság munkatársa fi- Sveiemna méltó javaslatot tett. Foto: Sz. Gy. üársiszorosára nőtt az öntözésre IierentíezeSl terület Bürokrácia Bizonyos fogalmakat meg­szokunk. Ismételgetjük őket, és a gyakori használatban már-már elhomályosul valósá­gos tartalmuk. Nem árt néha­napján felülvizsgálni őket, el­végre a szavak, ha el is száll­nak, tettek kovácsolói, cse­lekvő mozdulatok indítói. Ez alkalommal egy olyan szó rö­vid felülvizsgálatára vállalko­zunk, mint a bürokrácia. ■ Mindenki kesernyésen, útá- lattal, sőt, gyűlölettel szól ró­la. Nem szorul magyarázatra, hogy elszürkül életünket, el­rontja legszebb perceinket, el­torzítja az ember legmélyebb­ről faltadó jószándékát is. Könyvtárra rúg a cikkek, a tanulmányok száma, amelyek élet- és természetrajzát pró­bálták összeállítani. Jobbára az ügyintézés bonyolultságát, a felesleges utánajárás kény­szerét, az aktatologatást értjük rajta. Az is. De mégsem pusztán esi A mi világunkban, amely az emberség és a korrektség el­veire épül, a bürokrácia em­beri viszonylatot fejez ki. Méghozzá» üldözendő, rombo­landó, pusztítandó emberi relá­ciót. Alapja az a gyakran meg- csontosodó, paragrafusok közé búvó „beamter”-szemlélet, hogy az ember — termelő erő, fel­adatokat teljesítő gépezet, s így is kell vele számolni. Ter­melő erő, — ez marxista, ki­fejezés, mégis ennek a megkö­zelítésnek, ennek a megfogal­mazásnak az égvilágon semmi köze sincs a marxizmushoz, a kommunisták eszmevilágához. Elvégre ezek az úgynevezett termelő erők tele vannak gon­dokkal, bajokkal, igényekkel, indulatokkal. Életük folyását meg-megszakítják válságok, elborítják ellentmondások, megtorpanások, csüggeteg órák, és keserves kiábrándulá­sok is. Mert hogy emberek! A bürokrata minderről nem vesz tudomást; a termelő erő teljesítse kötelességét. Ki tagad: á, hogy életünk­ben fellelhetők az így értel­mezett bürokratizmus fájdal­mas jelenségei, amikor egy- egy vezető, vagy munkatárs látszólag a törvények és elő­írások szerint jár el, jogait gyakorolja, de ridegen, taszí- tóan, bán'tóan. Nemcsak az aktákat tologatja, hanem a megértést, a szolidaritást, az emberséget is. Ügyintézési rendszerünkkel vannak gondjaink. Egyszerűsí­tésre, gyorsabb eljárásokra szorul. Ez jogalkotás kérdése, lehet rajta javítani, és fo­gunk is rajta javítani. De mégoly egyszerű ügyvitel is párosulhat bántó hangvétellel, sértő hangsúllyal, az öntuda­tot sértő ridegséggel és kö­zönnyel. Ezt a fajta bürokrá­ciát viszont nem lehet jogal­kotással kiirtani! Csakis legjobb ellenszerével, amelyet terjeszteni, gyakorol­ni emelkedett kötelességünk: emberi szóval, szocialista hu­manizmussal. Szabadidő A közelmúltban újszerű, érdekes nemzetközi kiállítást rendeztek Milánóban. A kiállí­tással szervezői azt akarták bizonyítani, hogy amit az em­berek szabadidőnek monda­nak, az puszta fikció, a sza­badidő és a munkaidő kö­zött nincs lényeges különb­ség'. Alighanem mindenki fel­kapja fejét ennek az ellent­mondásnak hallatára, elvégre mindennapi élményeink, a munkával és a szórakozással együttjáró érzelmeink, gon­dolataink, hangulataink merő­ben mást bizonyítanak. A fur­csa módon berendezett kiállí­táson szinte perfid módon zsúfolták halomba az úgyne­vezett civilizált világban ren­delkezésre álló szórakozási, formákat. Coca-Cola és lemez­játszó automaták, fényreklá­mok villanásai, szerelmeske­dést ábrázoló képek, sztript z bárok, bűnügyi- és borzalmas filmek, televíziós képernyők és reklámok között kapkod­hatta fejét a betévedt szemlé­lődő. —Uram — hirdette a ki­állítás —, válassza ki a sza­badidő eltöltésének módját! Ugyanakkor azt sugalmazta, hogy te, ember, nincs válasz­tási lehetőséged, azt kell el­fogadnod, amit a tömegszóra­koztató ipar előállít. Hiába menekülsz otthonodba, a tele­vízió műsora, a comics-ok, a pokolba kívánt vendégek oda is követnek. S a falu? A piactéren ülő férfiak és nők a messzeség' ? tekintenek, a bisztróban ü. > és aperitifet, bort, vagy sört iszogató férfiak — vajon ezek. elmenekültek? — Nem, — válaszoltak a kiá - lítás rendezői. Minden amit a munka, alvás, otthoni teendő, vásárlások, étkezés, és a mun­kába történő utazások közöl ti órák tan teszel, olyan dolgok* amelyeket külső körülmények; kényszerítettek rád. A kiállítás cinikus bizony­sága óhatatlanul is sokat el­árult o kapitalizmus ember- torzító hatásából: Igazán távol állunk attól, hogy a modem kor egyik legreakciósabb böl­cselőjének, a spanyol Ortegay Gasset-nali tanításaiból, a tö­megemberről szóló koncepció­jából bármit is elfogadjunk, de annyi bizonyos, hogy a tő­kés világ a maga fantasztikus mechanizmusával ennek kia­lakítására törekszik, s amint a milánói kiállítás bizonyítani óhajtotta, ez a szándék a sza-' badidejét élvezni akaró em­bert se hagyja nyugton. Ez itt a lényeg! Az tudni« illik, hogy ez a jellegétől^ egyéni elképzeléseitől, s vá­gyaitól megfosztott ember könnyebben hajtja fejét az örök érvényűnek tartott tőkés rend igájába. Méghozzá attól a fikciótól eltöltve, hogy ő szabad ember. Számunkra azért érdekes és izgalmas a kérdés, mivel a kitárulkozott lehetőségek az idővel, így a szabadidővel va­ló okos gazdálkodásx-a is ser­kentenek bennünket. Annyi­féle időtöltést választhatunk magunknak, hogy nagyon is el kell gondolkodni a válasz­táson. Ebben az összefüggés­ben új tartalmat kapott a ré­gi szólásmondás: az idő pénz! Valóban nagyon becses Ás ér­tékes számunkra. Másképp miért törekednénk társadalmi méretekben is arra, hogy a munkaidő csökkentésével nö­veljük az olvasásra, ismeret- szerzésre, a művészetekben való gyönyörködésre szánt időt. Érthető, ha a mi szocio­lógusaink is, persze merőben más aspektusból közelítve, vizsgálják a szabadidő felhasz­nálásának módját. A szabad­idő vizsgálat társadalmi ér­telme éppen az, hogy miként lehet ezt az időt ésszerűen úgy felhasználni, hogy hozzájárul­jon az egyéniség mindenolda­lú fejlődéséhez. Magától érte­tődő, hogy más-más • kép raj­zolódik ki, ha különböző dol­gozó kategóriákat, vagy külön­böző műveltségű embereket: kérdeznek meg. ‘ Mindenesetre képesek va­gyunk rá, hogy ezen a terüle­ten is összhangba hozzuk az egyéni elképzeléseket s a tár­sadalmi érdeket, hogy szinté­zist teremtsünk az ember és a közösség között. S mivel ez életünk meghatározó tényező­je. fontos, egészséges elve, tár­sadalmunk szerkezetének je­lentős alakítója — szükséges foglalkoznunk a szabadidő kellemes gondiával is. Sárközi Andor Fiatalok a földeken A legutóbbi adatok szerint 160 000 fiatal vállalt részt, ha­zánkban az őszi mezőgazdasá­gi munkák meggyorsításából. Az úttörők és a falusi KISZ- szervezetek eddig 150 000 ka- tasztrális holdon végeztek rét- és legelőtisztítást. A szállítá­si munkák meggyorsítására 305 üzemi és egyéb készenléti brigád alakult az országban, s ezek három és félezer tagja a rakodásoknál kamatoztatja segítőkészségét. A megyei és járási KISZ-bizottsáeok kez­deményezésére és megbízóle­velével eddig 800 ifjú trakto­ros állt munkába a termelő­szövetkezetekben és az állami gazdaságokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom