Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
ti A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 269. szánt Ara: 8Ö fillér Vasárnap, 1965. november 14. r Ősz vége az encsi járásban Róka ttok köz äff A panaszirodán V ________J K állai Gyula inin iszt er elnök beszéde az országgyűlés szombati ülésén As országgyűlés szombaton folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a. Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai: A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, amelyen folytatódott a művelődésügyi miniszter beszámolója fölötti vita. Az ülésen beszédet mondott Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A második ötéves terv eredményei felépítése megkezdésének időszaka. Ez a tervidőszak volt az első, amikor a gazdasági építőmunkát a népgazdaság minden alapvető ágában már szocialista alapokon végezhettük. Javult iparunk szerkezete, emelkedett műszaki színvonala. Az ipari termelés volumene öt év alatt 4í! százalékkal növekedett. Bár a terv rekonstrukciós jellegű volt, azaz elsősorban meglevő üzemeink korszerűsítését szolgálta. mégis nagyszerű, új létesítményekkel gyarapodtunk — mondotta, és megemlített több új létesítményt. Beszélt arról, hogy bővítettük vagonparkunkat és úthálózatunkat, majd a mezőgazdaságról elmondotta, hogy az idei rendkívül kedvezőtlen természeti körülmények ellenére is a, termelés a tavalyihoz hasonlóan alakul. Ez parasztságunk szorgalmas munkájának cs a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisa nagyarányú ki- szélesedésének köszönhető, amely az elmúlt öt évben pártunk és kormányunk gondoskodása nyomán következett be. mosogasd a síig A szocialista 'fejlődése sodott a szocialista nagyüzem fölénye: az átszervezés közben nem esett, vissza, sőt, nőtt a termelés. Búzából mór A re jövedelem emelkedése: 19—20 ssásalék — Amidőn képviselőtársaim tudomásul vették Népköz- társaságunk Elnöki Tanácsának az első ülésnapon elhangzott , beszámolóját, ezzel egyben elfogadták és megerősítették az Elnöki Tanácsnak azt a határozatát is, amellyel engem ez év június 30-án a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé választottak — mondotta Kállai Gyula, majd megköszönte a megtisztelő bizalmat. A szónok ezután néhány gazdasági kérdéssel foglalkozott. Utalt arra, hogy amikor második ötéves tervünket kidolgoztuk, azt az alapvető politikai eélt tűztük magunk elé, hogy ebben az időszakban — tovább folytatva a korábban megkezdett munkát —, befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, s az egész népgazdaságban kivívjuk a szocialista termelési viszonyok győzelmét. Ezt a fő célt az eredetileg tervezettnél rövidebi* idő alatt sikerült elérni. Az 1961—65-ös évek úgy vonulnak be népünk történelmébe, mint. a szocialista alapok végleges megteremtésének és a szocializmus teljes A mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi rendünk erejének újabb fényes bizonvítéka. Bár ez azonnal körülbelül 10 milliárd forint újabb beruházást jelentett, volt^ erőnk és tartalékunk, hogy az újonnan született közös gazdaságokat ellássuk gépekkel és egyéb nagvüzemi termelési eszközökkel. A mezőgazdaság tömegével kapott kombájnokat, traktorokat és más gépeket. Többszörösére növeltük a műtrágya fel használását, több mint félmillió holdat öntözünk már, s más- ' fél millió holdon akalmazunk vegyszeres gyomirtást. Az elmúlt öt évben csaknem 1)0 ezer hold szőlőt és 106 ezer hold gyümölcsöst telepítettünk. Nagyüzemeinkben a talaj- munkát teljes egészében géppel végzik. Bár a dőlt. gabonáknál — mint az idei aratás mutatta —, még nem mellőzhető a kasza, a legnehezebb mezőgazdasági munkát, a gabona betakarítását az állami gazdaságokban teljesen, a termelőszövetkezetekben pedig 80 százalékban gépesítettük. Bár az ötéves tervben az eredetileg is irreálisan kUü- zött 22—23 százalékos növekedést nem érjük el, öt év alatt a mezőgazdaság' termelésének 12—14 százalékos emelkedését íg> ?S jtílf*" ^ pr.wi-«'nyr)(.V kell tekinteni. A gyakorlatban bebizonyoA munkások és akalma- zottak egy keresőre jutó reálbére nem éri el ugyan a tervezett 13 százalékos növekedést, hanem előreláthatóan 8—9 százalékkal nő, viszont a foglalkoztatottság és a társadalmi juttatások színvonala az elmúlt öt évben olyan mértékben nőtt, hogy a munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervben’ elhatározott 17 százalék helyet! várhatóan 19— 20 százalékká! emelkedik. A lakosság pénzbevételei az idén eddig már egy- milliárd hélszáz millió forinttal haladták meg a tavalyit. Ebben a növekedésben jelentkezik a pártnak és a kormánynak a családi pótlék és az egyes alacsony nyugdíjak felemelésére hozott intézkedése is. A társadalombiztosítást kiterjesztettük az egész termelőszövetkezeti parasztságra úgy, hogy most — csaknem mindenki részesül ingyenes egészségügyi ellátásban és a I ársa dalombiztosítás egyél* tóttá fásaiban. Állami tárno- -tó pénzalapot teremtet link ahhoz, hogy nyugdíjai kapjon a közös gazdaság két éve hazai termésből elégítjük ki a szükségletet.. Az 1956—1960-as években 8,6 mázsa volt a holdankénti átlag, ezzel szemben az elmúlt öt évben már 10,7 mázsa, sőt, az idén 12,5 mázsás átlagtermést értünk el, ami hektáronként csaknem 22 mázsának felel meg. Soha ilyen eredménye nem volt még a magyar mezőgazdaságnak; ez a hozam több mint 'másfélszerese a felszabadulás előtti évek átlagának! A régebbi 11 mázsával szemben a kukorica termésátlaga is — immár negyedik éve — 15 mázsa felett van. — Hasonló folyamatos növekedést mutatnak vpás növényeink termésátlagai is. Sok munka vár még mind- annyiunkra a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében, de elmondhatjuk: a mezőgazdaság megkezdte visszatéríteni azokat a milliárdokat. amit népünk áldozatkészsége juttatott számára. Ez bizonyítja a legjobban, hogy pártunk és kormányunk helyesen cselekedett, amikor felhívta parasztságunkat: lépjen a szocialista nagyüzemi ’gazdálkodás útjára. Ez bizonyítja a legjobban: a falu népe helyesen cselekedett, amikor — átérezve a történelmi felelősséget — igennel válaszolt erre a felhívásra — mondotta Kállai Gvula. majd az életszínvonal alakulásával foglakozott. munkájából kiöregedett parasztom bér. A dolgozó tömegek életnívóját elsősorban olyan tényezők szabják meg, amilyenek a foglalkoztatottság, a bérek, a társadalmi juttatások mértéke és az alapvető élelmi- és ruházati cikkek ára. Emellett ideiglenesen hat az idénycikkek ára is. Sajnos, az idén a zöldség- és a gyümölcsfélék drágábbak voltak, mint tavaly. Ennek alapvető oka: kevesebb termett és emiatt kevesebbet tudtunk felvásárolni. El kell érni. hogy a zöldség és gyümölcs felvásárlása és forgalomba hozatala gyorsabb és egyszerűbb legyen, mert ez is fontos feltétele a lakosság jó és olcsó ellátásának. Az ilyen átmeneti jellegű áremelkedés ellenére is megállapíthatjuk. hogy népünk rendesen él. öltözködik és táplálkozik, s nyugodtan, magabiztosan nézhet a jövőbe: munkájának eredményei nyomán folyamatosan javulhat. tovább az életszínvonala Eey nér* életszínvonalé) eál'sai akkor ítélhetjük meg, ha elsősorban saját múltbeli életével vetjük egybe. A magyar nép életét évszázadok óta a tömegek keserves nyomora jellemezte. Ezt mór régen messze magunk mögött hagytuk. Bár a kapitalizmusból sok terhes örökséget vettünk át, mégis a magyar nép életszínvonalát már ma is bátran hasonlíthatjuk általában a világ népeinek átlagos életszínvonalához: ruházkodás, élelmiszerfogyasztás, kulturális- és szórakozási lehetőségek, lakásviszonyok szempontjából is a kapitalista országok zömét magunk mögött hagytuk. Vannak viszont, akik a mai Magyarország életnívóját kizárólag a legfejlettebb kapitalista államok jól kereső dolgozóinak szintjéhez hason- lítgatják. Nem veszik figyelembe, hogy az ' évszázadok alatt kialakult általános gazdasági fejlettség tekintetében objektíve mekkora nagy különbségek voltak — és ezekből eredően vannak még ma is — a szőbanforgő országok és Magyarország között. S még ebben az összehasonlításban is van mit mondanunk! Ha most nem is értékeljük mindazt, amit pénzben nem lehet kifejezni: a dolgozó társadalmi megbecsülését, emberi méltóságát, a közéletben betöltött szerepét, azt. hogy nálunk a munkás- osztály, a nép a hatalom birtokosa, — az összehasonlítás akkor is sok tekintetben javunkra dől el. Az éppen munkában levő amerikai, nyugatnémet, vagy angol szakmunkásoknak valóban magasabb a bérük, de a közvetlen létfenntartási kiadásaik is sokkal nagyobbak, s ami a legfontosabb: állandóan Damoklész kardjaként függ a fejük felett és megmérgezi életüket a létbizonytalanság. Pártunk és kormányunk természetes kötelességének tartja, hogy a termelés növekedésével együtt tovább emelkedjék nz életszínvonal és minden tekintetben utolérjük és majd elhagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat is. Ennek alapvető feltétele azonban, hogy gyorsabban növeljük a munka termelékenységét, s így fokozzuk az ipari és x mezőgazdasági termelést. A bérezési rendszert is hatékonyabban kell e cél szolgálatába állítanunk. Nálunk minden 1 milliárd forint kifizetett bérhez a lakosság részére nyújtott több mint 500 millió forint társadalmi juttatás kapcsolódik. Nyugdíjrendszerünk, iskoláztatási lehetőségeink. orvosi ellátásunk, általános társadalom- biztosításunk — amelyek a társadalmi jellegű juttatások zömét alkotják — a világon az elsők között van. de, sajnos. a munka termelékenysége, termelőmunkánk színvonala, amelyből a társadalmi juttatásokat is fedezzük, meg nem tartozik a világelsők közé. A követkeső ssakassban as életszínvonal emelését főként a kifizetett béreken keresstiil kell megvalósít« ti Fenntartva természetesen a szocialista elosztásnak azt a fontos elvét, hogy személyi és társadalmi jeilegű juttatásra tagolódik — úgy gondolom —, hogy a következő szakaszban az életszínvonal emelését főként a kifizetett béreken keresztül kell megvalósítani, mégpedig úgy, hogy dolgozzék valaki akár teljesítmény-, akár idő-, vagy havibérben, keresete jobban igazodjék a végzett munkájához és hatékonyabban ösztönözzön a jó munkára. Jelenlegi bérezési rendszerünk fogyatékosságait nagyon sokan szóvá teszik, és szívesen látnának olyan változtatásokat, amelyek revén a dolgozók egyéni és kollektív anyagi érdekeltsége közvetlenül és jobban érvényesülne a szocialista építőmunkában. A munka termelékenysége nem nőtt a tervben előírt mértékben, s mint már említettem, a mezőgazdaság termelése is elmaradt a tervezett szinttől. E két tényező következményeként a nemzeti jövedelem emelkedése a tervezett 36 százalék helyett mintegy 26—28 százalék lesz. Emellett teljesítettük a beruházások előirányzatát: 180 milliárd forint helyett mintegy 200—205 milliárd értékű beruházást valósítottunk meg. Kállai Gyula a továbbiakban a harmadik ötéves terv előkészületeiről szólt, és hang- sűlyozta, mivel viszonylag szegények vagyunk nyersanyagokban és energiahordozókban, ilyen szükségleteinket elsősorban a szocialista országokból származó behozatalból fedezzük, éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás kereteiben a KGST országaival és különösen Szovjetunióval kialakító/ ívüttműködés révén {energia- és nyersanyag- szükségletünk javarésze a: 1966—70-es évekre egyez ^lényekkel már jórészt biztosítva van. Szocialista iparunk termelését a következő tervidőszakban főként a termelékenység fokozásával kell növelnünk. Figyelmünk középpontjában a műszaki színvonal emelése áll. Tovább folytatjuk az ipar szerkezetének és területi elhelyezésének javítását, hogy mindinkább megfeleljen a hazai adottságoknak és a nemzetközi munkamegosztásnak. Pártunk és kormányunk elvi álláspontja alapján továbbra is tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában, emellett helyeseljük és támogatunk minden olyan — akár két-, akár többoldalú — egyezményt, közös intézmények és vállalatok létrehozására irányuló megállapodást, amely a résztvevő országok számára kölcsönösen előnyös. Készülő harmadik ötéves tervünk egyik legfontosabb célként tűzi ki annak biztosítását, hogy nemzetközi pénzügyi helyzetünk szilárd, kiegyensúlyozott legyen. Ehhez külkereskedelmi munkánk további javításán kívül elsősorban az szükséges, hogy a termelés fedezze a fogyasztás és a felhalmozás igényeit és nemzetközi fizetési kötelezettségeinket. A harmadik ötéves terv kidolgozása még nem kevés munkát igényel. Előreláthatóan csak a jövő év elején készül el, akkor terjesztjük az országgyűlés elé. Január elsejével azonban új tervév kezdődik. amelynek feladatait meg kell határoznunk, ezért kérem az országgyűlést: adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy az 1966. évi tervet még ez évben jóváhagyja, s így az üzemek és vállalatok időben megkapják terv- feladuíaikat. A népgazdaságban már kezdenek érvényesülni és hatni zok az intézkedések. amelyeket pártunk Központi Bizottsága tavaly , decemberben hozott a gazdasági munka hatékonyságának növelésére. Példaként említhetem meg. hogy az ipari termelés várhatóan 5—6 százalékos növekedése ebben az évben 85— 90 százalékban a termelékenyig emelkedésénél szármázik. Több más kedvező eredmény mellett a decemberi határozatok megvalósításában — és ezzel égyütt a gazdasági munka megjavításában — még sok a teendőnk. Mindenekelőtt azt a • szemléletet kell végleg leküzdeni, amely az 1965-ös esztendőt valamiféle kényszerszülte „takarékossági évnek'' tekinti. Ez nem így van! A Központi Bizottság decemberi határozatai nem egy évre szólnak. A takarékosság, a korszerűbb és jobb minőség, a megrendelések alapján felmért szükségletre való termelés, a szilárd munkafegyelem. a műszakilag megalapozott normák rendtyentartása. a termelékenység fokozása, a hatékony gazdasági munka nem csupán egy évre szóló feladat, hanem egész szocialista építésünk és gazdálkodásunk állandó jellegű követelménye. Bár a létszámgazdálkodás javult, hibának tartjuk, hogy nem csökkent megfelelő mértékben az adminisztratív alkalmazottak aránya. Határozott álláspontunk: a termelő tevékenység szervezésében, a gazdasági vezetésben nélkülözhetetlen ügyviteli, adminisztrációs munkát jobban képzett, egyszerűbben és jobban dolgozó, létszámában kisebb apparátussal kell elvégezni. Üzemeinkben még mindig nem eléggé egyenletes , a termelés, olykor akadozik az üzemen helüli szállítás, a kooperáció, az anyagellátás. A munka- és az üzemszervezésben még nem haladtunk kellőképpen előre, pedig a termelékenység emelésének itt vannak a további, igazi nagy eredményeket ígérő lehetőségei. Az idén a belkereskedelem 13 árengedményes ruházati és vegyesiparcikk kiárusítást rendezett. Az eredeti úrákit**?, képest egy milliárd forinttal olcsóbban vásárolt a lakosság. Dolgozóink politikai érettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sokan megkérdezték: a népgazdaságnak (Folytatás « 2. oldalon.) i
