Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

Es/A re iw a r. y a no rszAG Vasárnap, 1965. november 14= Befejeződött az or§zá^gyű!é§ Blésszalta (Folytatás az, 1. oldalról.) nem származik-e kára a ki- ái'usításokból? A kiárusítások haszna, hogy csökkentették a készleteket és raktárterületet is felszabadí­tottak, de kétségtelen, hogy egyben a termelő és értékesítő tevékenység bizonyos gyenge­ségeire is rámutattak: nincs meg meg a kellő összhang a fogyasztói szükségletek és a terme­lés között. Ezért a jövőben a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok« í! — kü­lönösen a ruházati ipar­ban — az igényeket és vál­tozások t jobb m figyelem­be keil venni: korszerű alapanyagból és gyártási eljárással több divatos terméket keli előállítani, hogy az üzletekben a fo­gyasztók azt találják, amit keresnek, amit szívesen, hamar megvásárolnak. A Központi Bizottság decem­beri határozata alapján intéz­kedések történtek az elfekvő ipari készletek hasznosítására és az indokolatlan készletnö­vekedés megállítására. Ezek az intézkedések csak kevés eredménnyel jártak. Az ipari készletek értékesítése vonta­tottan halad, mivel jelentős részük nemcsak a készlettel rendelkező vállalatnak hanem másutt is felesleges. Emellett az idei év ipari termeléséből is bizonyos rész a készleteket gyarapította. A felesleges készletek ke­letkezésének megakadályozá­sára minden üzemnél és .vál­lalatnál teljes következetes­séggel kell érvényt szerez­ni annak a határozatnak, hogy cs-k olyan termékeket ál­lítsanak elő, amire a bel­es külföldi fogyasztásban igény és — főként — meg­rendelés van. Ezért tor’áhb kell haladni a gyárümányfejlesztésben. a ter­mékek műszaki és minőségi mutatóinak javításában is —• mondotta a szónok. A gazdaságirányítási rendszer korszer sasi léséért A párt vezetése és a kor- . many most gazdaságirányítási rendszerünk kritikai felül- . vizsgálatával és megreformá­lásával foglalkozik. Ennek az az alapvető oka. hogy a szocia­lizmus termelőerői túlnőtték a régebben kialakult vezetési, irányítási elveket és módsze­reket. Nálunk lényegében még 1948—49-ben alakultak ki a gazdaságirányítási módsze­rek és tervezési rend alapjai. A készülő reform egyik fő vonása: a szocialista gaz­daságban is ható értéktör­vény tudatosabb alkalma­zása az irányításban. Ezzel együtt szigorúbban a tudo­mány alapjára kell he­lyezni a népgazdasági ter­vezést, növelni kell a válla­latok önállóságát, beleértve ebbe az üzemi demokrácia további fejlesztését: tovább kell fokozni a dolgozók anyagi érdekeltségét a ter­melésben.-A—tervezett reformok nem elsősorban gazdaságpoliti­kánk céljaiban, hanem an­nak módszereiben jelentenek változást. E reform segítségé­vel jobb, eredményesebb utr kát keresünk gazdaságpoli­tikai céljaink eléréséhez, s ezzel a szocialista társadalmi rend további erősítését, teljes felépítését szolgáljuk. A szocializmus nyugati bí­rálói áí'gus szemekkel figye­lik a gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítését. Igyekez­nek a maguk szája íze sze­rint magyarázni, s a kapitaliz­mus védelmében ebből is politikai tőkét szeretnének ko­vácsolni. A New York Times október 5-i száma egyenesen arról írt, hogy a Szovjetunió­ban és a keleteurópai szocia­lista tömb országaiban a „ka­pitalisták nélküli kapitaliz­must” vezetik be — bizonyos mértékkel. Mit mondhatunk erre? Ná­luk van kapitalizmus, náluk vannak kapitalisták, valósít­sák meg ők a saját ötletüket. A szocialista országokban > .a kapitalizmus visszaállítására se kapitalistákkal, se kapita­listák nélkül nincs többé lehe­tőség, s ahogyan a dolgozó tö­megek véleményét ismerjük, erre nincs is igényük. A reformok kidolgozásának első, jelentős szakasza befeje­ződött. Több mint száz tudós, állami- és pártfunkcionárius, vállalati és üzemi igazgató segítségével elvégezték jelen­legi gazdaságvezetési mód­szereink kritikai felülvizsgá­latát. Most folyik a munka nehezebb része: a megfelelő módosító javaslatok kidolgo­zása. A javaslatokat hamarosan megtárgyalja pártunk Központi Bizottsága, s az ott folytatott vita alapján kialakuló konkrét javasla­tokat döntés előtt széles körben vitára bocsátjuk, s az országgyűlés elé ter­jesztjük. Kállai Gyula a továbbiak­ban arról szólt, hogy a ké­szülő reformot sokan vala­miféle csodaszernek tekintik. Amíg a változások nem tör­ténnek meg, addig semmit sem lehet tenni a gazdasági munka megjavítására. Különösen felháborító, amikor azt látjuk, hogy egyes emberek hanyagsága, felelőt­lensége miatt kárbavesznek értékes anyagok, vagy gon­datlanság, lustaság, nemtörő­dömség következtében bekö­vetkezett minőségi hibák mi­att nem lehet eladni, illetve olcsóbban kell eladni olyan termékeket, amelyeknek egyébkent gondos kivitelezés esetén mind bel-, mind pedig külföldön jó piacuk van. Szinte általános jelenség, hogy a nagy építkezéseken pocsékolják a drága anyago­kat, s alig van olyan építke­zés, ahol ne kellene utólag rengeteg hibát javítgatni. A kormány határozottan elítéli a felelőtlenséget, a hanyagságot és felszólítja az összes gazdasági vezető­ket: intézkedjenek a ha­nyagság. a lazaság felszá­molására, és a vétkeseket vonják felelősségre. Meg­győződésem, hogy ha szi­gorúan járunk el a rend­bontókkal, a károkozókkal széniben, ez a dolgozó tö­megek elismerésével és he­lyeslésével találkozik. rást indítani vám- és deviza- bűntett miatt. Helyeseljük bíróságainknak és belügyi szerveinknek azt a gyakorlatát, hogy az ilyen üzletelőktől és csempészektől, az egyéb büntetés mellett, meghatározott időre megvon­ják a külföldre utazás jogát is. A megélénkült turistafor­galom nagyobb lehetőséget ad a tőkés országok bizonyos kö­reinek arra, hogy állampol-’ gá rain kát disszidálásra csá­bítsák. Ma már ők is kény­telenek elismerni, hogy ná­lunk nyílt, szabad és egész­séges a politikai légkör, ez­ért most már nem politikai érvekkel, hanem gazdasági előnyök' ígéretével próbálnak kintmaradásra bírni főként szakembereket, tudományos dolgozókat. Sajnos, akadnak könnyen csábítható, kevésbé állhatatos és kevésbé haza­szerető elemek, akik kapnak az alkalmon, mert úgy vélik, hogy ahol szélesebb és hosz- szabb, az autó, ott az ő hazá­juk. A disszidáltak száma a lábra kapott híresztelésekkel szemben lényegesen keve­sebb: nyugatra utazott ál­lampolgárainknak kevesebb mint fél százaléka. A kiutazók túlnyomó nagy többsége élményekben és tapasztalatokban gazdagod­va visszatér, mert tudja, hogy ez az ország a hazá­ja; mert szivében és lel­kében magyar, a szocializ­mus híve és az is akar maradni, mert meggyőző­dött arról, hogy ez a rend­szer az övé! Akik meg disszidállak? ök majd ezufán döbbennek rá arra, hogy annak a társadal­mi rendnek, amelybe úgy kí­vánkoztak, jóllehet volt fé­nyes múltja és van még va­lamelyes jelene, de nincs jö­vője! A mi szocialista ren­dünknek pedig nemcsak hősi múltja és szép jelene, de ra­gyogó jövője is van. Csak magukra vethetnek majd, ami­kor rájönnek, hogy becsapták őket. Anyagi erőforrásainkul elsősorban a szakiskolák számának gyarapítására kell f'e I hizs z n á í n a m k A nép szocialista többségére tat ma szkodra meg kell szüntetni a nem kívánatos jelenségeket Kállai Gyula a közvéle­ményt foglalkoztató néhány társadalmi kérdésről is be­szélt, s kiemelte, hogy né­pünk szocialista nemzeti egy­sége már olyan erős bázis, amelyre egész további tevé­kenységünket. építeni lehet és kell is. Felhívta a figyel­met. hogy ellenségeink a fel­lazítás! taktika \ keretében nagy aktivitást fejtenek ki. Kifinomult, ravasz eszközök- kel törekszenek a polgári életfelfogás, a kapitalista rend, a közösségeilenas szem­lélet és magatartás népsze­rűsítésére, szovjetellenes, kommunistaellenes rágalmak terjésztésére. Társadalmunk­ban még vannak maradvá­nyai saját kapitalista múl­tunknak is. Mindezek mellett a szocialista építőmunka so­rán jelentkező és időben le nem küzdött hehézségek is kitermelnek antiszocialista társadalmi jelenségeket. Ezért állandóan tanulmá­nyoznunk kell társadalmunk állapotát. Nyíltan szóvá kell tenni . és a nép szocialista többsé­gére támaszkodva meg kell szüntetni a jienv kívánatos jelenségeket. Több jelenség arra mutal, hogy társadalmunk egyes ré­tegeiben erősödik az- anya­giasság szelleme. Vannak, akik a közösség javára vég­zett becsületes munka he­lyett.. életük értelmét és cél­ját a Szerzésben, sőt, a hará­csol ásban látják. Elítéljük azSkat. akik tisztességtelenül jutnak nagy jövedelemhez, — legyen szó az orvosetikaj rendelkezéseket megsértő egyik-másik orvosról, vagy spekuláló magánkisiparosról, magánkereskedőről, külföldön túrázó’ és csempésző sporto­lóról. Ezek a kevesek a be­csületesen dolgozó szakmabe­li tárnáikat is rossz színben tüntetik fej. Brősebb ellenőrzéssel bizto­sítani' kell.' hogy az ilyen esetek szűnjenek meg, ne válthassanak ki a dolgozók széles rétegeiben megütkö­zést, ne okozzanak erkölcsi kárt. Ha pedig törvénybe üt­köző cselekményről, van szó. bíróságaink törvényeink ér­telmében szabják ki azt az ítéletet, amely megfelel a tisztességes dolgozó emberek igazságérzetének és amely visszatérítteti a közösségnek mindazt, amit jogtalanul el­vettek tőle. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mindenütt biztosítsák a jogok és a kötelezettségek egységét, s hogy a szocialista elosz­lás elvének megfelelően az részesüljön nagyobb arány­ban a javakból, aki létre­hozásukért a legtöbbet tet­te, aki többet és jobban dolgozott. Kállai Gyula a továbbiak­ban az oktatás problémáiról szólt. Hangsúlyozta, hogy a csaknem négy év tapasztala­tai alapján most tovább kell tökéletesíteni az oktató-nevelő munkát. Végleg le kell küz- denünk a szakmukásképzéstől helyenként mutatkozó idegen­kedést, meg kell szüntetni az íróasztal, meg az egynéhány divatos foglalkozás iránt mu­tatkozó tülekedést — mon­dotta. A középiskolák szere­péről így beszélt: A középiskolai oktatás olyan befejezett képzést adjon, ami biztosítja a különböző mun­kakörökbe való elhelyezkedést. Még az általános gimnázium­ban is olyan szerepet kell biztosítani a munkára neve­lésnek, hogy az itt végzett, de az egyetemre a képessegek, vagy a lehetőségek hiányá­ban be nem került fiatal is szakmát /tanulhasson, s beil­leszkedjék az életbe. Az iskolatörvény kifejezet­ten hangsúlyozta a középfokú szakképzés fontosságát. Meg kell állapítanunk, hogy nem tudtunk megfelelő gyorsaság­gal elegendő, a népgazdaság számára szükséges szakmai ismereteket nyújtó középis­kolái kialakítani. Az újon­nan létesült középiskolák zöme is — amint több kép­viselőtársam is hangsúlyozta felszólalásában — főkén! a középfokú szakképzés elvei­nek, hovatartozásának tisztá­zatlansága, valamint anyagi nehézségek miatt — általános gimnázium lett. Miután a szakmai jellegű középiskolával kapcsolatos vi­tás kérdéseket tisztáztuk, a középiskolákra fordítha­tó anyagi erőforrásainkat , a jövőben elsősorban a szakiskolák számának gya­rapítására kell felhasznál­nunk. Sajnos, az ipari tanulóisko­lák iránt még mindig nem elég nagy az érdeklődés, hol­ott a szakmunkásképzésnek a jövőben is változatlanul ej a fő útja és formája. Az iskola­reform meg akarta könnyíteni a fiatal szakmunkások szá­mára a középfokú általános műveltség megszerzését, ezért előírta: lehetővé kell tenni, hogy rövid idő, lehetőleg 2 év alatt, középiskolai végzettsé­get is szerezhessenek, akik ipari tanulóiskoiába jártak. Csak elmarasztalni lehet a munkaügyi- és a művelődés- ügyi minisztériumot amiatt, hogy a törvénynek ezt a ren­delkezését nagyon késedelme­sen valósították meg. Ez is hozájárult ahhoz, hogy az utolsó években néhány szak­mában az ipari lanulóisko- lákba nem jelentkeztek any- nyian, mint amennyien felve­hetők lettek volna. Most; azon­ban ez az akadály is elhárult: a középiskolai oktatásról a Minisztertanács ülésen megvitatott és az Elnöki Tanácsnak elfogadásra ajánlott törvényerejű ren­delettervezet biztosítja a végzett ipari tanulók kö­zépiskolai továbbtanulásá­nak lehetőségek Az a szülő, aki gyermekének szakmát is, meg köz piskótái végzettséget is óhajt adni, elérheti, ha ipari tanulóiskolá­ba járatja. Reméljük, ez is előmozdítja, hogy az általá­nos iskolát végzettek többsége szakmát lanuljon. A szónok ezután a tanköny­vek tartalmát bírálta, majd elismeréssel szólt a pedagó­gusok munkájáról. Kállai Gyula ezután a pedagógusok anyagi helyzetéről szólva ki­jelentette: Elhatározott szándékunk, hogy 19(ifi-ban felemeljük a pedagógusok fizetéséi. I A lakáskérdésről Társadalmunkat erősen fog­lalkoztatja a lakáskérdés. Ál­lamunk nagy erőfeszítéseket tesz a lakások számának nö­velésére. A második ötéves terv időszakában várhatóan 2BQ ezer lakás épül. Ennek' ellenére az igénylők száma nem csökken, a széles töme­gek lakásviszonyai csak las­san javulnak. Ez a probléma beható vizsgálatot követel, hogy addig is segítsünk, amíg pártunk és kormányunk- 15 éves lakásépítési program­jának megvalósításával a kérdési, véglegesen megold­juk. Ezt segíti az építőipar további gépesítése és a lakás­építés korszerűsítése. Ennek keretében Budapesten meg­kezdte termelését az első, a Szovjetunióból vásárolt ház­gyár, A következő években az ország különböző körzetei­ben további házgyárakat épí­tünk. Addig is azonban, amíg az állami, szövetkezeti és ma­gánerőből való lakásépítés ütemét még tovább tudjuk fokozni, következetesen kell alkalmazni az érvényben lé­vő lakáskiutalási rendszert. Ezt ugyanis sok helyen meg­sértik. Teljesen jogosan hang­zik el a bírálat, hogy míg na­gyon sokan ivekig kénytele­nek várni jogos igényük ki­elégítésére. addig előfordul, hogy olyanok jutnak ingyen állami lakáshoz, akik autó helyett lakást vehettek volna inkább, s általában megfelelő anyagi erővel rendelkeznek ahhoz, hogy saját költségü­kön teremtsék meg maguk­nak az otthont. A kérelme­zők szociális körülményeit — mindenekelőtt a többgyerme­kes családok igényeit — a lakáselosztás rendszerében is sokkal jobban figyelembe kel] venni. jEgyetemeink és főiskoláink nevel jenek kommunista szakembereket Kallai Gyula a továbbiakban az új egyetemi felvételi rend) tapasztalatairól ezt mondotta! A származás szerinti kategori­zálás megszüntetése egészében helyesnek bizonyult, de végre­hajtása a gyakorlatban nem egy helyen és esetben eltor­zult, amit többen szóvá is tesznek. Az eddiginél jobban és hatékonyabban keil segíteni, hogy több munkás- és paraszt- fiatal kerüljön az egyetemekre. A felvételnél a felkészült­ség mellett alaposabban, jobban figyelembe kell venni a jelentkezők erköl­csi-politikai magatartását, rátermettségét. Az egyetemek és főiskolák ok­tatóitól, nevelőitől pedig azt kérjük, adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy az egye­temi hallgatók jól elsajátítsák a szakmájukat és a tudomá­nyok alapjait, erkölcsi-politikai magatartásuk legyen kifogás­talan, röviden szólva: egyetemeink és főiskoláink neveljenek kommunista szakembereket! A munkára nevelés, a kor­szerű ismeretek oktatása, mar­xista—leninista világnézet és a kommunista erkölcs elsajátítá­sa — ezek azok az egymással szoros egységben levő felada­tok, amelyek hosszú időre meg­szabják nemcsak az iskolai munkát, hanem általában az ifjúság nevelését. Kállai Gyula foglalkozott az országgyűlés tevékenységével, egyetértett azzal, hogy az or­szággyűlés ülésezhetnék töb­bet, gyakrabban is, s sok kér­dést, amit a Népköztársaság Elnöki T inácsa elé terjesztet­tek, az országgyűlés tárgyalha­tott volna meg. Ezáltal a par­lament politikai fórumát még jobban hasznosíthatnák az or­szág ügyeinek megoldására, politikánk, elképzeléseink is­mertetésére, népszerűsítésére. Hangsúlyozta, hogy vélemé­nye szeinnt az országgyűlés bí­zol tságai is — élve az alkot­mányban és a házszabályzat­ban rögzített jogaikkal ak­tívabb és ' kezd cn lé nyezőbb szerepet vállalhatnának ma­gukra, s mind az országgyűlés, mind a kormány számára fon­tos politikai, gazdasági és kul­turális kérdésekben javaslato­kat dolgozhatnának ki. Ugyan­akkor az országgyűlés mun­kájában a demokratizmus új vonásaként jelentkezik körül­belül két éve, hogy az. ülésen elhangzó minden véleményt, javaslatot, elgondolást alaposan megvizsgálnak, s a kormány elé terjesztik. A kormány a képviselők ja­vaslatai alapján sok fontos kérdést megvizsgált és rende­zett — mondotta, majd kijelen­tette, hogy a kormány több más, az országgyűlésen felve­tett javaslatot is helyesnek is­meri el. Ezek megvalósításáról a következő tervidőszakban gondoskodnak, mivel végrehaj­tásuk hosszabb időt és nagyobb anyagi befektetést igényel; Legyünk büszkék a magyar nép nagyszerű vívmányaira, szoeialista társadalmi rendünkre, szocialista hazánkra ! 4 turistaforgalomról A Kállai Gyula ezután a tu­ristaforgalom növekedéséről szólt, s azt jó gondolatnak nevezte, majd megemlítette, hogy egyes nyugati orszá­gokból turistának álcázott kémek, ügynökök és ember- csempészek is érkeznek hoz­zánk. Ezek visszaélnek ven­dégszeretetünkkel. Megmond­hatjuk: aki népköztársasá­gunk államrendjét megsérti, nem kerülheti el méltó bün­tetését. Akadnak olyan utazók, akik nem földrazi és kulturá­lis ismereteiket gyarapítják, hanem üzletelnek, üzérked­nek, csempésznek és ezzel rontják a népek közeledését és barátságát, szolgáló tűriz- mus jó hírnevét, 1965-ben — megfelelő állami szerveink — közel háromezer személy el­len voltak kénytelenek eljá­Tudjuk, ho^y a szocialista demokrácia növekedése a kri­tikai hang erősödésével is együtt jár — folytatta Kállai Gyula. Ezt rendjén és helyén valónak tartjuk. Mi magunk is azt valljuk, hogy van bírálni vaió a gazdasági épitőmunká- ban, a közéletben, az állam­apparátusban, a kultúra és a sport területén egyaránt. Bátorítjuk dolgozóink egészséges bírálatát, amely .szocialista társadalmi ren­dünk erősítését, munkánk megjavítását szolgálja. De vannak még olyan ele­mek társadalmunkban, akik úgy vélik: ha valami személyi változás van más országok kormányában, vagy a nemzet­közi helyzetben történik vala­mi, vagy belső életünkben ha­tározunk el reformokat, ez mind alkalmas arra, hogy fel­lépjenek, s azt gondolják, hogy ostoba rémhírek terjesztésével gyengíthetik szocialista ren­dünket. Növeljük társadalmunk el­lenállóképességét az efajta hírveréssel szemben. Bát­ran túrjuk fel munkánk összes fogyatékosságát, de lépjünk fel minden olyan kísérlettel szemben, amely kritika ürügyén, vagy anélkül, akár jobbról, akár balról magát a társadalmi rendszerünket veszi cél­ba. Olyan közhangulatot kell teremteni, amelyben a nagy tömegek alkotásait, nagyszerű szocialista ered­ményeinket, az elvtársain­kat és barátainkat lebe­csülő hang méltó visszauta­sításra talál, munkahelyen, villamoson és sportpályán egyaránt! Bíráljuk akármilyen élesen is hibáinkat, sürgessük kija­vításukat, de mindig, minden körülmények között legyünk büszkék a magyar nép nagy­szerű vívmányaira, szocialista társadalmi rendünkre, szocia­lista hazánkra! Kállai Gyula ezután néhány nemzetközi kérdést érintett. A szocialista országok és a gyarmati sorból felszabadult országok növekvő nemzetközi befolyásának ellensúlyozáséra és megzavarására az Amerikai Egyesült Államok más imperi­alista hatalmak támogatásával az utóbbi időben a világ külön­böző részeiben a provokációk és agressziók egész sorát követi el. Ez a nemzetközi helyzet éleződését idézi elő — mon­dotta. majd elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját; Követeljük, hogy az Egyesült Államok vessen végei a Viet­nami Demokratikus Köztársa- (Folytatás a 3. oldalúd}

Next

/
Oldalképek
Tartalom