Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 208. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1905. november 13. Az országgyűlés pénteken folytatta a vitát az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámoló fölött. Az ülésen részt vett Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alel- nöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság til kára szólalt fel. Cseterki Lajos elvtárs beszéde Cseterki Lajos bevezetőben hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény végrehajtása során az elmúlt négy évben sokoldalú és nagyon fontos tapasztalatokat szereztünk. Az oktatási reform céljai az oktatás minden területén új lendületet adtak. Emelkedett az oktató- és nevelőmunka hatékonysága. A reform szellemében elkészült tankönyvek, tantervek és nevelési tervek először oktatásügyünk törtéVannak oktatási formák, amelyek javításra, vagy továbbfejlesztésre szorulnak. Ilyen módosításra szorul az egyetemi felvétel előtti gyakorlati munka, vagy a gimnáziumi 5 plusz 1-es rendszerben a szakmai előképzés. Az ifjúság munkára nevelése helyes elv — mindenki örömmel üdvözölte. De ez a helyes elv a minisztereim érte,- mezésében leszűkült, és a gyakorlati végrehajtás a Művelőnetében az iskolai munka désügyi Minisztérium kezéből mindkét oldalát: az oktatást kicsúszott. és a nevelést egységbe foglalják. Felhívta a társadalom figyelmét a korszerű műveltség és szakképzettség megszerzésének fontosságára, és e ténynek jelentős szerepe volt abban, hogy az iskolarendszerben tanulók száma nagymértékben megnövekedett. A gyakorlat bebizonyította az oktatási reform alapelvcinek helyességét. — mondotta a szónok. A termelő, az alkotó munka megismerése, és az abban való részvétel nagy hatást gyakorol az ifjúság szemléletére. Ezért általános iskoláink, gimnáziumaink feladata, hogy olyan technikai ismereteket adjanak, olyan készségeket fejlesszenek ki és olyan gyakorlati oktatást biztosítsanak, amelyre mindenkinek szüksége lesz, az élet bármely területén dolgozzon is. Az isi* olss az éleire neveljen A munka és a tanulás egységét mi úgy értelmezzük, hogy az iskola az életre neveljen. A korszerű technikai és szakmai ismeretek elsajátítása mellett derék, becsületes . állampolgárokká szeretnénk nevelni gyermekeinket. Azt akarjuk, hogy közösségi érzésű emberekké váljanak, akik szeretik népüket, szeretik az embereket, bátrak és munkaszerctőek. Cseterki Lajos beszédében foglalkozott a továbbtanulás lehetőségével és annak értelmezésével. Szólt a háború előtti helyzetről. A munkáshatalom nagy eredménye, hogy az egységes képzést nyújtó általános iskolát ma. a tanköteles gyermekek 90 százaléka- eredményesen fejezi be és az általános iskolát végzettek mintegy 80 százaléka tanul tovább valamilyen középfokú oktatási intézményben. A felnövekvő nemzedék ilyen nagy százalékának továbbtanulása azt bizonyítja, ma már nem arról van szó, hogy tanuljanak-e gyermekeink az általános iskola utón, vagy sem, hanem arról hogy mit, s hogyan tanuljanak. Ezért fokozott kötelességünk, hogy a továbbtanulás, a pálya- választás kérdéseit alaposan megvizsgáljuk. E vizsgálódás kiindulópontja csak az lehet, hogy hazánkban milyen társadalmi, gazdasági, kulturális feladatokat kell végrehaj- taniok a felnövekvő nemzedékeknek. Építő munkánk már most, de népünk jövője még inkább — a szakmunkásoktól a tudósokig — a szakemberek nagy tömegeit igényteszi az ismeretek azonnali hasznosítását. Szakmunkásképző intézeteink az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemelnek, mert az új munkás- nemzedéket, a szakképzett fiatal mezőgazdasági dolgozókat nevelik. Egy ország erejét a termelés fejlettsége, a technikai eszközök, a dolgozók képzettsége és műveltségi szintje adja. Ha emellett még azt is figyelembe vesszük, hogy a mi társadalmunk népünk munkájára épül, teljesen érthető, ha hangsúlyozzuk: a mi társadalmunk mindig értékelni és becsülni fogja a közvetlenül termelő munkát Végző embert, az anyagi és szellemi javak előállítóját. Biztosítanunk kell, hogy a középiskolai tanuló ifjúság nagyobb része olyan középfokú műveltséget, általános szakmai ismereteket szerezzen, amelyek birtokában, iskolái elvégzése után, a termelőmunkába azonnal bekapcsolódhat. Ezt a célt szolgálják a szakközépiskolák — mondotta. A munka melletti továbbtanulás egyik legelterjedtebb formája az esti- és levelező oktatás, mely a felszabadulás óta jelentősen hozzájárult az elmúlt rendszer bűneinek jóvátételéhez. Sok tízezer tehetséges, szorgalmas munkás- és paraszt embernek adott módot arra, hogy élete derekán teljesedjék ifjúkori álma: technikussá, mérnökké, tanítóvá, tanárrá, közgazdásszá képezze magát. Ez az oktatási rendszer történelmi hivatását teljesítette. Fejlődésünk jelen Oktatási reformtörvényünk szakaszában új tartalmat kell az olyan iskolatípusok tovább- kapjon: a termelőmunkában fejlesztését határozta meg, dolgozók továbbképzésének amelyek befejezése lehetővé feladatát kell, hogy betöltse. Eljött az ideje, hogy az oktatással összefüggő „papírszeniléletet“ fél rét egy ük li. Ennek az igénynek a kielégítéséhez szükséges, hogy a továbbtanulási lehetőség és a fiatalok pályaválasztása egyre szorosabb összhangban legyen a társadalom szakemberszük- sóglctével, mert csak így felelhet meg mind a társadalom, mind az egyén érdekének. Hogyan oldhatjuk meg, hogy a továbbtanulásban a társadalom és az egyén érdeke minél jobb összhangban legyen? Az iskolai és iskolán kívüli oktatást szélesebben kell értelmeznünk. Úgy gondoljuk, eljött az ideje annak is, hogy Magyarországon az oktatással összefüggő évszázados „papírszemlélctet” félretegyük, ezzel is növelve A tudás értékét. Fejlődésünk már ma megköveteli, de holnapunk szét kell feszítse, és szét fogja feszíteni a csak iskolai keretekben való gondolkodást. Olyan gyakorlatot kell kialakítanunk, amely a tényleges tudás alapján mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely iskolán felvételre jelentkezhessen, a megfelelő tudás bizonyítása esetén felvehessék, illetve képesítést kaphasson, függetlenül attól: tudását hol és hogyan szerezte, szervezett oktatásban-e, vagy iskolán kívül. Ezt meg kell oldanunk — ezt az elvet gyakorlattá kell tennünk. Az oktatási reform- törvény feladatunkká is teszi ezt azzal a céllal, hogy minden iskolatípusból biztosítanunk kell az utat az egyetemekhez, és főiskolákhoz. Szükséges ennek bátor és következetes végrehajtása. Ez nem azt jelentené, hogy az egyetemi felvétel, vagy az oklevél, a diploma-megszerzés követelményeit csökkentjük. Ellenkezőleg: növelni akarjuk. Az oklevélnek és a diplomának éppen az legyen az óriási jelentősége, hogy tényleges tudást igazoljon. Csak addig „papír”, amíg nincsen mögötte tényleges szakismeret, megfelelő (Folytatói a Z, Mólóik)) (Foto: Szabados György) A harmadik ötéves tervben folytatják a nehézipari üzemek szabadba telepítését Mint ismeretes, félszabadtéri kivitelben építették meg az Oroszlányi Hőerőművet, a Dunamenti Hőerőmű főberendezései pedig már teljes egészében szabad ég alá kerültek. A szabadtéri telepítés elvét tartották szem előtt a Borsodi Vegyikombinát, a TVK üzemeinek és több más nehézipari üzemnek az építésénél Is. A Nehézipari Minisztérium a második ötéves terv ilyen irányú tapasztalatainak felhasználásával a harmadik ötéves terv idején folytatja, sőt, kiterjeszti a szabadtériesítést, hogy tovább rövidítse beruházásaink idejét, újabb beruházási összegeket takarítson meg és minél kevésbé vegye igénybe a szűk építőipari kapacitást. A bányászatban eddig nem érvényesítették a szabadtéri telepítés elvét. A harmadik ötéves terv folyamán ide is kiterjesztik. Pályázatot hirdetnek a bányák egyes, eddig épületben elhelyezett külszíni berendezéseinek szabadba telepítésére. A villamosenergia iparágnak egyetlen nagy erőműberuházása lesz az új tervidőszakban, a Gyöngyösi Hőerőmű. Ennek építésénél nem követhetik teljes mértékben a szabadtéri Dunamenti Hőerőmű példáját, de a szabad- tériesítés elvétől itt sem térnek el. A vegyiparban 1961. óta teljes igazolást nyertek a szabadtéri üzemek, különösen a kén savgyártásban. A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek első kénsavgyárát még hagyományos módon, épületben helyezték el. Az épület 220 000 légköbméteres. A szovjet berendezésű második kénsavgyár már jó reszt, a lengyel berendezésű harmadik pedig teljesen szabad ég alá került, úgyhogy itt már csak 1200 légköbméternyi tér beépítésére volt szükség. Igazolódott a sza- badtériesítés létjogosultsága a Borsodi Vegyikombinátban is. A harmadik ötéves tervben a Szolnoki Porfesték, továbbá a Mosószergyár nagy részét fogják szabadba telepíteni. A Tiszai Vegyikombinát polietilén-gyárának építésénél, valamint a Péti Nitrogénművek bővítésénél szintén nagymértékben érvényesítik a szabadtéri telepítés elvét. Új üzem a BVK-ban November 7-től 98 százalékos, szilárd, pikkelyezett marónátront termelnek a Borsodi Vegyikombinátban hazánkban először. Az üzem, amely ezt a terméket adja, nyolc héttel a határidő előtt kezdte meg próbaüzemelését. A dolgozók vállalták, hogy még az idén ezer tonna nátronlúgot állítanak elő terven felül. Miért fontos ez a termék népgazdaságunk szániára? A nátronlúgot főleg a timföldipar, a műselyemipar és a különféle fehérítő anyagokat előállító gyárak használják alapanyagként, adalék-anyagként. Eddig a nátronlúgot jelentős mennyiségben importáltuk. A Borsodi Vegyi kombinátban az elektrolízis üzemcsoport ugyan előállított marónátront, de cseppfolyós állapotban, 50 százalékos oldatban. Ennek pedig eléggé költséges volt az elszállítása. A szilárd nátron- lúgból többet lehet szállítani ugyanakkor a termék hatása is jobb. Lépegető kemence Bor»otlnádasílon A Borsodnádasdi Lemezgyárban a hengerlendő acélok izzításának gazdaságosabb, célszerűbb megoldására úgynevezett lépegető kemencét építettek, szereltek fel. A most elkészült, különleges tűzálló falazatú, modern berendezésben folyadéknyomásos készülék automatikusan mozgatja, továbbítja ütemesen, lépésről-lépésre az anyagot, biztosítva az egyenletes hőhatást, ezzel az anyag jobb hengerelhetőségét, végső fokon pedig a kifogástalanabb minőségű finomlemezt. Óránkénti négy tonna teljesítményével négy régi. hasonló célt szolgáló kemencével ér fel, azzal a lényeges különbséggel, hogy ehhez tizenkét dolgozó helyett mindössze két kezelő szükséges, de azok is mentesülnek a munkadarabok kézi erővel, fogókkal való forgatásától, húzogatásától. A nyolc millió forint költséggel elkészült. új kemence próbaüzemel- i tetősére a napokban kerül sor. A BVK új üzemében, a földgáz bázissal működő, teljesen automatizált marónátron üzemben műszakonként egyetlen ember, a műszertábla kezelő irányítja a termelést, egészen a kész termék csomagolásáig. Sok-sok embernek, elsősorban a Vegyiműveket Szerelő Vállalat dolgozóinak lelkiismeretes munkáján múlott,, hogy a lúgbepárló november 7. tiszteletére, nyolc héttel y határidő előtt megkezdhette a próbaüzemelést. A termelés azóta is zavartalan, és biztosítottnak látszik, hogy jövőre. az üzem kapacitásának megfelelően, már évi hús* ezer tonna nátronlúgot ad népgazdaságunknak. Foiyfatla munkáját az országgyűlés: Vita m ellátási reform végrehajtásáról
