Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 208. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1905. november 13. Az országgyűlés pénteken folytatta a vitát az oktatási reformtörvény végrehajtásának ta­pasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámoló fölött. Az ülésen részt vett Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a. Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Apró An­tal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alel- nöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság til kára szólalt fel. Cseterki Lajos elvtárs beszéde Cseterki Lajos bevezetőben hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény végrehajtása során az elmúlt négy évben sokoldalú és nagyon fontos tapasztalato­kat szereztünk. Az oktatási reform céljai az oktatás minden területén új lendületet adtak. Emelkedett az oktató- és nevelőmunka ha­tékonysága. A reform szelle­mében elkészült tankönyvek, tantervek és nevelési tervek először oktatásügyünk törté­Vannak oktatási formák, amelyek javításra, vagy to­vábbfejlesztésre szorulnak. Ilyen módosításra szorul az egyetemi felvétel előtti gya­korlati munka, vagy a gimná­ziumi 5 plusz 1-es rendszer­ben a szakmai előképzés. Az ifjúság munkára nevelése he­lyes elv — mindenki öröm­mel üdvözölte. De ez a he­lyes elv a minisztereim érte,- mezésében leszűkült, és a gya­korlati végrehajtás a Művelő­netében az iskolai munka désügyi Minisztérium kezéből mindkét oldalát: az oktatást kicsúszott. és a nevelést egységbe foglal­ják. Felhívta a társadalom fi­gyelmét a korszerű műveltség és szakképzettség megszerzé­sének fontosságára, és e tény­nek jelentős szerepe volt ab­ban, hogy az iskolarendszer­ben tanulók száma nagymér­tékben megnövekedett. A gyakorlat bebizonyítot­ta az oktatási reform alapelvcinek helyességét. — mondotta a szónok. A termelő, az alkotó munka megismerése, és az abban való részvétel nagy hatást gyako­rol az ifjúság szemléletére. Ezért általános iskoláink, gimnáziumaink feladata, hogy olyan technikai ismereteket adjanak, olyan készségeket fejlesszenek ki és olyan gya­korlati oktatást biztosítsa­nak, amelyre mindenkinek szüksége lesz, az élet bármely területén dolgozzon is. Az isi* olss az éleire neveljen A munka és a tanulás egy­ségét mi úgy értelmezzük, hogy az iskola az életre nevel­jen. A korszerű technikai és szakmai ismeretek elsajá­títása mellett derék, be­csületes . állampolgárokká szeretnénk nevelni gyer­mekeinket. Azt akarjuk, hogy közösségi érzésű em­berekké váljanak, akik szeretik népüket, szeretik az embereket, bátrak és munkaszerctőek. Cseterki Lajos beszédében foglalkozott a továbbtanulás lehetőségével és annak értel­mezésével. Szólt a háború előtti helyzetről. A munkáshatalom nagy eredménye, hogy az egysé­ges képzést nyújtó általá­nos iskolát ma. a tanköte­les gyermekek 90 százalé­ka- eredményesen fejezi be és az általános iskolát végzettek mintegy 80 szá­zaléka tanul tovább vala­milyen középfokú oktatási intézményben. A felnövekvő nemzedék ilyen nagy százalékának to­vábbtanulása azt bizonyítja, ma már nem arról van szó, hogy tanuljanak-e gyermeke­ink az általános iskola utón, vagy sem, hanem arról hogy mit, s hogyan tanuljanak. Ezért fokozott kötelességünk, hogy a továbbtanulás, a pálya- választás kérdéseit alaposan megvizsgáljuk. E vizsgálódás kiindulópontja csak az lehet, hogy hazánkban milyen tár­sadalmi, gazdasági, kulturá­lis feladatokat kell végrehaj- taniok a felnövekvő nemze­dékeknek. Építő munkánk már most, de népünk jövője még inkább — a szakmunká­soktól a tudósokig — a szak­emberek nagy tömegeit igény­teszi az ismeretek azonnali hasznosítását. Szakmunkásképző intéze­teink az eddigieknél na­gyobb figyelmet érdemel­nek, mert az új munkás- nemzedéket, a szakképzett fiatal mezőgazdasági dol­gozókat nevelik. Egy ország erejét a termelés fejlettsége, a technikai eszkö­zök, a dolgozók képzettsége és műveltségi szintje adja. Ha emellett még azt is figyelem­be vesszük, hogy a mi társa­dalmunk népünk munkájára épül, teljesen érthető, ha hangsúlyozzuk: a mi társa­dalmunk mindig értékelni és becsülni fogja a közvetlenül termelő munkát Végző embert, az anyagi és szellemi javak előállítóját. Biztosítanunk kell, hogy a középiskolai tanuló ifjúság nagyobb része olyan kö­zépfokú műveltséget, általá­nos szakmai ismereteket sze­rezzen, amelyek birtokában, iskolái elvégzése után, a ter­melőmunkába azonnal bekap­csolódhat. Ezt a célt szolgál­ják a szakközépiskolák — mondotta. A munka melletti továbbta­nulás egyik legelterjedtebb formája az esti- és levelező oktatás, mely a felszabadulás óta jelentősen hozzájárult az elmúlt rendszer bűneinek jó­vátételéhez. Sok tízezer te­hetséges, szorgalmas munkás- és paraszt embernek adott módot arra, hogy élete derekán teljesedjék ifjúkori álma: technikussá, mérnökké, taní­tóvá, tanárrá, közgazdásszá képezze magát. Ez az oktatási rendszer történelmi hivatását teljesítette. Fejlődésünk jelen Oktatási reformtörvényünk szakaszában új tartalmat kell az olyan iskolatípusok tovább- kapjon: a termelőmunkában fejlesztését határozta meg, dolgozók továbbképzésének amelyek befejezése lehetővé feladatát kell, hogy betöltse. Eljött az ideje, hogy az oktatással összefüggő „papírszeniléletet“ fél rét egy ük li. Ennek az igénynek a kielé­gítéséhez szükséges, hogy a továbbtanulási lehető­ség és a fiatalok pályavá­lasztása egyre szorosabb összhangban legyen a tár­sadalom szakemberszük- sóglctével, mert csak így felelhet meg mind a társadalom, mind az egyén érdekének. Hogyan oldhatjuk meg, hogy a továbbtanulásban a társadalom és az egyén érde­ke minél jobb összhangban le­gyen? Az iskolai és iskolán kívüli oktatást szélesebben kell ér­telmeznünk. Úgy gondoljuk, eljött az ideje annak is, hogy Ma­gyarországon az oktatás­sal összefüggő évszázados „papírszemlélctet” félrete­gyük, ezzel is növelve A tudás értékét. Fejlődésünk már ma meg­követeli, de holnapunk szét kell feszítse, és szét fogja fe­szíteni a csak iskolai kere­tekben való gondolkodást. Olyan gyakorlatot kell ki­alakítanunk, amely a tényleges tudás alapján mindenkinek lehetővé te­szi, hogy bármely iskolán felvételre jelentkezhessen, a megfelelő tudás bizonyítá­sa esetén felvehessék, illetve képesítést kaphasson, függet­lenül attól: tudását hol és hogyan szerezte, szervezett oktatásban-e, vagy iskolán kívül. Ezt meg kell oldanunk — ezt az elvet gyakorlattá kell tennünk. Az oktatási reform- törvény feladatunkká is te­szi ezt azzal a céllal, hogy minden iskolatípusból bizto­sítanunk kell az utat az egye­temekhez, és főiskolákhoz. Szükséges ennek bátor és kö­vetkezetes végrehajtása. Ez nem azt jelentené, hogy az egyetemi felvétel, vagy az oklevél, a diploma-megszer­zés követelményeit csökkent­jük. Ellenkezőleg: növelni akarjuk. Az oklevélnek és a diplomának éppen az le­gyen az óriási jelentősége, hogy tényleges tudást igazol­jon. Csak addig „papír”, amíg nincsen mögötte tényle­ges szakismeret, megfelelő (Folytatói a Z, Mólóik)) (Foto: Szabados György) A harmadik ötéves tervben folytatják a nehézipari üzemek szabadba telepítését Mint ismeretes, félszabad­téri kivitelben építették meg az Oroszlányi Hőerőművet, a Dunamenti Hőerőmű főbe­rendezései pedig már teljes egészében szabad ég alá ke­rültek. A szabadtéri telepí­tés elvét tartották szem előtt a Borsodi Vegyikombinát, a TVK üzemeinek és több más nehézipari üzemnek az építé­sénél Is. A Nehézipari Mi­nisztérium a második ötéves terv ilyen irányú tapasztala­tainak felhasználásával a harmadik ötéves terv idején folytatja, sőt, kiterjeszti a szabadtériesítést, hogy tovább rövidítse beruházásaink ide­jét, újabb beruházási összege­ket takarítson meg és minél kevésbé vegye igénybe a szűk építőipari kapacitást. A bányászatban eddig nem érvényesítették a szabadtéri telepítés elvét. A harmadik ötéves terv folyamán ide is kiterjesztik. Pályázatot hirdetnek a bányák egyes, eddig épületben elhelyezett külszíni berendezéseinek sza­badba telepítésére. A villamosenergia iparág­nak egyetlen nagy erőműbe­ruházása lesz az új tervidő­szakban, a Gyöngyösi Hőerő­mű. Ennek építésénél nem követhetik teljes mértékben a szabadtéri Dunamenti Hő­erőmű példáját, de a szabad- tériesítés elvétől itt sem tér­nek el. A vegyiparban 1961. óta teljes igazolást nyertek a szabadtéri üzemek, különö­sen a kén savgyártásban. A szolnoki Tiszamenti Vegyi­művek első kénsavgyárát még hagyományos módon, épületben helyezték el. Az épület 220 000 légköbméteres. A szovjet berendezésű má­sodik kénsavgyár már jó reszt, a lengyel berendezésű harmadik pedig teljesen sza­bad ég alá került, úgyhogy itt már csak 1200 légköbmé­ternyi tér beépítésére volt szükség. Igazolódott a sza- badtériesítés létjogosultsága a Borsodi Vegyikombinátban is. A harmadik ötéves terv­ben a Szolnoki Porfesték, to­vábbá a Mosószergyár nagy részét fogják szabadba tele­píteni. A Tiszai Vegyikombinát polietilén-gyárának építésé­nél, valamint a Péti Nitro­génművek bővítésénél szintén nagymértékben érvényesítik a szabadtéri telepítés elvét. Új üzem a BVK-ban November 7-től 98 százalé­kos, szilárd, pikkelyezett ma­rónátront termelnek a Bor­sodi Vegyikombinátban ha­zánkban először. Az üzem, amely ezt a terméket adja, nyolc héttel a határidő előtt kezdte meg próbaüzemelését. A dolgozók vállalták, hogy még az idén ezer tonna nát­ronlúgot állítanak elő terven felül. Miért fontos ez a termék népgazdaságunk szániára? A nátronlúgot főleg a timföld­ipar, a műselyemipar és a kü­lönféle fehérítő anyagokat elő­állító gyárak használják alap­anyagként, adalék-anyagként. Eddig a nátronlúgot jelentős mennyiségben importáltuk. A Borsodi Vegyi kombinátban az elektrolízis üzemcsoport ugyan előállított marónátront, de cseppfolyós állapotban, 50 százalékos oldatban. Ennek pedig eléggé költséges volt az elszállítása. A szilárd nátron- lúgból többet lehet szállítani ugyanakkor a termék hatása is jobb. Lépegető kemence Bor»otlnádasílon A Borsodnádasdi Lemez­gyárban a hengerlendő acélok izzításának gazdaságosabb, célszerűbb megoldására úgy­nevezett lépegető kemencét építettek, szereltek fel. A most elkészült, különleges tűz­álló falazatú, modern beren­dezésben folyadéknyomásos készülék automatikusan moz­gatja, továbbítja ütemesen, lépésről-lépésre az anyagot, biztosítva az egyenletes hő­hatást, ezzel az anyag jobb hengerelhetőségét, végső fo­kon pedig a kifogástalanabb minőségű finomlemezt. Órán­kénti négy tonna teljesítmé­nyével négy régi. hasonló célt szolgáló kemencével ér fel, azzal a lényeges különbséggel, hogy ehhez tizenkét dolgozó helyett mindössze két kezelő szükséges, de azok is mente­sülnek a munkadarabok kézi erővel, fogókkal való forgatá­sától, húzogatásától. A nyolc millió forint költséggel elké­szült. új kemence próbaüzemel- i tetősére a napokban kerül sor. A BVK új üzemében, a földgáz bázissal működő, tel­jesen automatizált marónát­ron üzemben műszakonként egyetlen ember, a műszertábla kezelő irányítja a termelést, egészen a kész termék csoma­golásáig. Sok-sok embernek, elsősor­ban a Vegyiműveket Szerelő Vállalat dolgozóinak lelkiis­meretes munkáján múlott,, hogy a lúgbepárló november 7. tiszteletére, nyolc héttel y határidő előtt megkezdhette a próbaüzemelést. A terme­lés azóta is zavartalan, és biz­tosítottnak látszik, hogy jö­vőre. az üzem kapacitásának megfelelően, már évi hús* ezer tonna nátronlúgot ad népgazdaságunknak. Foiyfatla munkáját az országgyűlés: Vita m ellátási reform végrehajtásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom