Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
2 ßSZAKMAGYAftOJtSZÄG Szombat, ' 1965. november 13, TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Il'cl(3LJdl iVl/.ocllYl ll<lll,y LUeifcvl, JlcUJ smerheti, de az ú.i társadalomi miibe született, még az sem a el.ies szocializmus, hanem az ipülő, a formálódó, az azzá /áló. így fiataljaink látnák önzetlen, a társadalom ügyéért odaadóan dolgozó emberecet. De találkoznak még a icons célok iránt közömbös, csak i maga életével törődő, magá- lak gyűjtő emberrel és előfor- lul az is, hogy ezek sokszor cönnyebben élnek, mint a közösség érdekében tevékenykelő, munkálkodó em-ber. Nem sm ern ek munka n élküliséget* ie láthatnak még munkafegye- em lazítókat, láthatnak még dvtelen alkalmazkodást, a na gátőrt ás kettőzését. Ezért a hatékonyabb nevelés érdekében el kell kerülnünk a két végletet, a torzítás veszélyét. Egyrészt nem szabad az átmenetet problémamentesnek, valami sima útnak feltüntetni. Másrészt nem szabad megen- íedni a hibák és a nehézségek isszefüggések nélküli kiraga- iását sem, olyan szemlélet él- erjedését, amely kizárólag .hibakereséssel” foglalkozik. Mindkét' jelenség negatívan hat íz ifjúság nevelésére. A mi iskoláinkban tudomás tyos világnézetre és szociális- .a erkölcsre neveljük társadalmink fiatal nemzedékét, de latnak rá más nézetek is. Pél- iául a kispolgári életszemlélet* i burzsoá erkölcs maradványai, tudománytalan nézetek és szokások, köztük a . vallásos szemlélet is. bbá ltd! fenni i vShíiEiiczetu lésf bajos, majd befejezésül fel- n'vta a figyelmet, hogy a har- nadik ötéves tervben cl kel) érnünk, hogy a kormány és a tanácsok hatékonyabban, gazdaságosabban használják fel az iskolafejlesztésre szánt anyagi eszközöket. Mostanában sokan járnak cülföldön és a kapitalista országokban látottak alapján sokféle összehasonlítás folyik, [gaz, a technika fejlődésében ;s ennek következtében egyes -ikkek termelésében és válaszokéban még nem értük utói i fejlett kapitalista országokat* le az a történelmi út, amit megtettünk, büszkévé tehet. Sbben lényeges szerepe van iktatásunknak is. Ebben az országban, amelyben nem is ilyan régen még analfabétiz- nus volt, ahol milliók elől zárak el a művelődés lehetőségét* na a középiskolákban, vagy az igyetemeken a továbbtanulók iránya magasabb, mint Angliáján; s e téren megelőztük Svédországot és Franciaországot is. A tanulás, a továbbtanulás 'eltétélei, méretei szocialista endszerünk erejéről, fölényéül beszélnek — mondotta jefejezésül a szónok. i miniszter :ettségű szakembert, szakmun- cást igényel, az oktatási re- ronntörvény továbbfejleszté- ;e pedig jó keretet ad ennek i szükségletnek megfelelő kielégítéséhez. altomé ei képviselő nődszernek bizonyult az új ankönyvek bevezetés előtti usérleti kipróbálása, á továbbiakban azonban nem- :sak budapesti, hanem vidé- :i iskolákban is alá kell vet- li a gyakorlat próbájának az ij tankönyveket. # Az országgyűlés ma déllőtt 10 órai kezdette) folyatja munkáját. A mai ülése*« olytatódik a művelődésügyi liniszter beszámolója feletti iia, majd a Legfelsőbb Bíróág elnöke tart beszámolót* égül pedig interpellációit övetkeznek. oktatási intézmények pedagó- m gusai gyakran szóvátesznek. isi El kell ismerni, nehezíti a ta- ar nítók, a tanárok nevelőmun- te káját a túlterhelés, egyes ok- éf tatási intézményeink zsúfolt- ve sága, a felszerelés fogyatékos- ftr sága is. Megemlítem, hogy ér fiatal pedagógiai tudományunk |<c sem képes még a legfontosabb zg szocialista nevelési tapasztala- a tok összegyűjtésére és általa- n. nosítására. ^ A gyakorlat egyre jobban Uövcieli, s a nevelők igénylik is a pedagógiai tudomány segítségét, a ne- is velőmunka tudományo- rI( sabb megalapozását. Olyan feladatok ezek, amé- ej lyeket a pedagógiai tudomány m helyett senki sem végezhet el — hangsúlyozta a szónok. Társadalmunk fejlődésének ebbén a szakaszában a nevelőmunka is bonyolultabb. Egész népünk és ifjúságunk szocialista tudata, a szocialista termelési viszonyok és a szocialista lét talaján formálódik, fejlődik. Ez a tudat azonban M még nem egyértelműen szoci- g< alista. Az új és a régi eszmék, ös nézetek és tettek együttlétezé- dr se, keveredése hat a felnövek- te vő nemzedékre és hat az is- „1 kólába járó gyermekeinkre, M egyetemeinken tanuló ifjúsá- a? gu ultra. Az ifjúság, mivel a mi tár- nj sadalmunkban született nem, ta vagy csak papírból ismeri a m régi társadalom igazi arcula- li; tát, sőt, a kapitalizmusnak in- d; lcább a csillogó oldala jut el a hozzá, mint az árnyoldala. Az m ifjúság a kapitalizmus valósa- sz gos arcát, a kegyetlen és ki- sz Még In aféli on yali a tudományos Miével E kettős hatást—• amikor az L; új már nagy vonzást gyakorol, hi de megvan még a régi és bár m ennek hatása csökken, de itt van még és különböző csatornákon keresztül hat is — általánosan fogalmazva kettős nevelésnek nevezzük. Es met nem akarjuk, hogy gyermeke- ; ink belső konfliktusban éljék le iskolaéveiket, mert nem ki akarjuk, hogy munkás ember- sz ré fejlődve belső világukban so törés legyen, lg ezért kötelességünk mát és hatékonyabbá tenni isko- ri Iáinkban a tudományos lé világnézetű nevelést. a Cseterki Lajos a nevelés hi- de búiról szólva utalt rá, hogy van olyan középiskolánk és néhány egyetemünk, ahol a nevelés nem elég céltudatos, nincs kellő igényesség, elmo- . sódik a kötelességteljesítésre 0 való nevelés és a tanulási fe- K? gyelem, és ez különféle egész- 0 ségtelen tulajdonságokat enged 111 felszínre tömi az ifjúság egy la részében. m A tanuló ifjúság azt a tani- eE tót, azt a tanárt, becsüli, alcd f* örül hazánk gyarapodásának, lelkesedik népünk fclemelke- dósén és a lelkesedés lángját gc fel tudja gyújtani azok körében, ahol dolgozik, az ifjú szí- fe vekben. Az ifjúság lelkesedik re a hősökért, a forradalmi tét- re tekért — mondotta Cseterki be íl földművelésügyi Befejezésül a miniszter ze hangsúlyozta: a mezőgazda- ki ság jelenlegi helyzetében fo most már megállapítható, hogy se a termelés fejlesztése, korsze- a rűsítése hány és milyen kép- eh Varga Gá Borsod megye Varga Gáborné Borsod m megyei képviselő elismeréssel ta szólt az elmúlt években meg- ki jelent új oktatási dokumen- vá tumokról, tankönyvekről, cs munkafüzetekről, amelyek ki értékes eszközei a közoktatás ni fejlesztésének, korszerűsítő- új sének. Kivételek azonban még vannak, s’ ezek közé tartozik az első gimnáziumi matema- éli tika-tankönyv, amely 350 ol- la1 dalas, vagy az első gimnáziu- fo! mi földrajz tankönyv, amely mi túlságosan magas igényeket vi 1 támaszt a tanulókkal szem- sá| ben — mondotta, majd vé- vé gül kijelentette, hogy jó kö mi büszkéik vagyunk. Hazafiságunknak tehát két forrása van népünk forradalmi múltja, és jelene, amely elválaszthatatlan más népeknek a haladásért folytatott harcától. Arra kérjük pedagógusainkat, hogy népünk forradalmi hagyományaival együtt állítsák az ifjúság elé életideálnak a ma élő munkások. a termelőszövetkezeti parasztok, az alkotó értelmiségi emberek munkáját, amellyel egész népünket szolgálják. Mutassák meg a szocialista építés szépségét, gondoskodjanak arról, hogy az iskolákban tanuló ifjúságunk közelről ismerje meg alkotásainkat és szeresse meg korunk hőseit, a szocializmus ügyéért fáradhatatlanul küzdő embereket, nőnünk igaz bű fiait. Sugározzck belőlük az a meggyőződés, hogy a hazát igazá ' szeretni a társadalmi haladás, a szocializmus építésének elősegítésével lehet. Közoktatásunkból szerencsére kezd eltűnni a felületes jelszavak használata, az erőszakolt politizálás. Nevelőink döntő többsége tudatosan arra törekedik, hogy életünket a maga teljes gazdagságában mutassa be. Ezt tiszta szívből üdvözöljük. mert a szocialista nevelés a valóság megismertetése, életre nevelés. Ez a gondolat azonban nem nyert még mindenütt polgárjogot. Bár évről évre javul az iskolai oktatás tudományos világnézeti nevelő hatása és tudjuk, hogy a most. folyó reformmunka eredménye valójában csak néhány év múlva fog teljes egészében kibontakozni, a tapasztalatok alapján nem lehetünk teljesen elégedettek, az iskolák és főleg a felsőoktatási intézetek nevelő munkájával. LS-lcnfnizmiss fisáról kell ítatniok az élettel, kapcsolatba kell hozniuk a mindennapi munkával. Munkájuk mércéjét és érteleiét az adja, hogy hallgatóikba beleoltják a tudományos világnézetet, helyes irányba formálják a közösségi ember erkölcsét és jellemét, akaratát és ízlését. Az a véleményünk, hogy a marxizmus—leninizmus oktatásának fogyatékosságában az e területté] foglalkozó párt- és állami irányítás gyengeségei is tükröződnek. Jobban kell segítenünk az oktatók képzését, de az oktatóknak is többet keil foglalkozniok továbbtanulásukkal és szorosabb, szervezettebb kapcsolatot kell kialakítani a tanszékek, a marxzimus—leninizmust művelő párt- és állami tudományos intézetek között. A nevelőmunkáról szólva nem volna helyes elhallgatni azokat a gondolatokat, amelyeket a nevelőmunkával kapcsolatban az alsó- és középfokú Felszólalások: Losonczi Pi Ezután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Felszólalásában a szaktudásnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében betöltött fontos szerepével és a mezőgazdasági szakképzés helyzetével. feladataival foglalkozott. Kétségtelen eredmény — mondotta — hogy az utóbbi öt évben mintegy 40 százalékkal növekedett az egyetemet és főiskolát végzett agrárszakemberek száma, szakember-ellátottságunk azonban még egyáltalán nem kielégítő. Losonczi Pál ezután kiemelte: a mezőgazdaság szakember ellátását nagymértékben segítette, hogy az iskola törvény fő célkitűzései a mezőgazdasági szakemberképzés U rén is érvényesültek* A mezőgazdasági szakmunkásképzés — folytatta a továbbiakban — oktatási rendszerünknek új területe. A jövőben nagyobb gondot, anyagi és szellemi ráfordítást igényel. Nemcsak arra gondolok, hogy valóra váltak és válnak azok az álmok, amelyek történelmünkben annyiszor megfogalmazódtak. Sokan, akik a felszabadulás előtt a kizsákmányolás tűrhetetlensége, a létbizonytalanság miatt kénytelenek voltak elhagyni az országot és máshol keresték boldogulásukat, ha hazalátogatnak, csodálkozással állapítják meg, hogy új hazát találtak. Népünk valóban hazájára lelt e honban. Nemzeti függetlenségben, szabadon élünk. Ss ehhez hadd tegyük hozzá, hogy népünk ma a szocialista országok nagy családjába, a nemzetközi haladás élvonalába tartozik. Erre a jelenre A marxi'^mn! oiítf&áá Nem ritka, hogy a felsőfokú tanintézményekben az eszmei, politikai nevelőmun- kát a marxizmus—leninizmus tanszékekre, a párt- és ifjúsági szervezetek feladatára szűkítik le. Ez azonban nemcsak a marxizmus—leninizmus tanszékek, nemcsak a társadalmi szervezetek feladata, ezt csak az egész oktatás, az egész pedagógiai folyamat, az egész intézmény élete együtt biztosíthatja, és tegyük hozzá, hogy rendkívül fontos szerepet játszik az oktató tanár személyisége, politikai és szakmai felkészültsége és nem utolsósorban emberi magatartása. A marxizmus—leninizmus oktatása felsőfokú fanintézményeinkben nem mentes fogyatékosságoktól, hibáktól. A kétségtelen fejlődés ellenére a világnézeti oktatás még ma túlzottan szaktárgyi jelleget ölt. Az efajta gyakorlatban eltűnik a marxizmus lényege, életközelsége. A hallgatók felvértezése az életre tudományos világnézettel nem lehet csak egy tanszék feladata. A marxizmus—leninizmus oktatása nem fejlődhet szaktárggyá. mert akkor kialakulna az a helyzet, hogy a hallgatók egy héten például két órában tanulnak világnézetet. Az egyes szaktárgyak oktatását át kell hassa a tudományos világnézet és ezt az oldhatja meg legjobban, aki a területén, amelven tanít, elsőrendű szakember. Az előadásokat, konzultációkat és a foglalkozás más formáit a hallgatókkal meggyőzőbbekké kell tenni, hogy jobban formálják a fiatalok gondolkodását, érzelmeit. A marxizmus—leninizmus tanszékek oktatói nem feledkezhetnek meg, hogy amikor világnézetünk tudományos alapjait tanítják, ők mindenekelőtt a tudományos világnézetünk propagandistái. Mint propagandisták, mint a tudomány művelői és nevelők kötelesek keresni, kutatni a tudományos választ a felmerülő kérdésekre. Az elmélet oktatását át hez hozzát.ipadl meg nem felelő nézetek eloszlatásában, sőt, néhány éven belül elvezet az érettségi vizsga felülvizsgálásához is. az érettségil, lent ? törlésének kezdeményezésére ösztönöz bennünket. rermészetesen nem volna íelyes elhamarkodottan in- ézkedni. Ezért javasoljuk a Műve- ődésügyi Minisztériumnak: i pedagógusok, a tudományos lolgozók, a szülők meghall- íatása és véleménye után löntse el: fenntartsuk e az érettségit, vagy nem? A gimnáziumot végzettek zárna természetesen mindig öbb lesz, mint az egyetemek- e és főiskolákra felvehetőké s mindig lesznek olyanok — nég eredményes felvételi izsga esetén is —, akik nem ehetők fel. Szükségünk van kérdésben is a szülők Kéltségére és a reális szemlédre. Azt javasoljuk, hogy minden szülő úgy gondol- 1 liodjék és gyermeke arra is számítva kezdje meg gimnáziumi tanulmányait, 1 hogy annak befejeztével, '• 18 éves korában kell szak- : mát választania. önki se tekintse társadalmi j íazságtalanságnak, ha nem . ették fel az áltajp elképzelt , íiskolára, vagy egyetemre. ' l rendszeri fejleszteni szorgalmasak és a nehéz egyetemi és főiskolai vizsgákon megállják a helyüket, lányuk a felsőfokú intézmé- , vekben minden évben nő. ] Azt hiszem, senki sem gon- < ólja, hogy ez a felvételi 1 zndszer abszolút igazságos, i e az eddigi vizsgarendszerek ] őzül a legjobban megközelí- \ célját. Az a véleményünk és eb- * ben három tanév tapasz ta- 1 tata erősít, hogy a felvéte- 1 li rendszert tovább lehet ) és tovább is kell javítani. 1 A felvételi vizsgák mód- : serét úgy kell továbbféjlesz- < mi, hogy a pályázók tehet- < ige és felkészültsége, rátér- ; lettsége és magatartása egy- í igben legyen elbírálható — r londotta. 1 levelesről \ t ek a múlt csak az egyik ( irrása. Ennél a forrásnál ; iegállni, csak ebből táplálni c 5 ifjú szíveket, nem elegen- r 5, nem is volt célunk soha- j ;m. Népünknek nemcsak r lúltja van, hanem jelene és c ivője is — hangsúlyozta a f :ónok. c A hazaszeretet munkás- \ osztályunk, népünk fórra- r dalmi harcában, a szocia- \ lista építésben új tartalmat r kapott. (Folytatás az 1. oldalról.) felkészültség. Úgy gondoljuk, hogy ennek az elvnek az érvényesülése oktatásunkban segít, például az érettségiFenoíarísisli-c vagy A múltban, amikor egy sor hivatal betöltését középiskolai végzettséghez kötötték, az érettségi társadalmi rangot jelentett, az úgynevezett „úri középosztály” presztízse érdekeit védte meg az érettségi bizonyítvánnyal. Megfelelő származás és társadalmi kapcsolatok esetén a hivatalszerzés eszköze volt, befejezett végzettséget nyújtott. Ezzel szemben az érettségi ma már a befejezettségnek csak illúzióját keltheti, hiszen csak közbülső állomás az egyetemi tanulás, illetve a munkába állás között. Az érettségi bizonyítvány tulajdonosa, ha nem kerül felsőoktatási intézménybe, ahhoz, hogy munkába állhasson, valamilyen szakmát kel! tanuljon. Az érettségi bizonyítvány ma társadalmi rangot nem jelent, teljesen egyenértékű azzal, hogy „középiskolai végzettség”. Az érettségi számunkra a nagyobb tudást, a szélcsehi) körű műveltséget jelenti. Az a tény, hogy ez a külön vizsga a fiatalok különleges és fölösleges megterhelését jelenti, az érettségi elA felvételi tovább bel3 Két éve új felvételi rendszert vezettünk be és a származás szerinti kategorizálást megszüntettük. Fejlődésünknek ahhoz a szakaszához értünk, amikor már az osztály-erőviszonyok alapvetően megváltoztak, az alapokat leraktuk és elkezdtük a szocializmus felépítését. Ebben az időszakban gyermekeinknél. akik már a mi rendszerünkben születtek és az osz- tálynélküli társadalomban fognak élni, dolgozni, nincs szükség azt vizsgálni, hogy ki volt az apja. A munkáséi paraszt szülők gyermeke nem is akar apja származásából, vagy apja érdemeiből élni. Az élet bizonyítja, hogy a munkás- és parasztszülők gyermekei tehetségesek, A hazafias : Cseterki Lajos a továbbiakban szólt a hazafias nevelésről. Hangsúlyozta, hogy az iskola kötelessége, hogy az ifjúság számára bemutassa és közelhozza elődeink életét, népünk fejlődését, alkotásait és vívmányait, mindazt, ami múltunkat összeköti a társadalmi haladásért, a népek testvéri együttműködéséért folytatott harcunkkal. A hazaszeretetre nevelés-
