Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

Csütörtök, 1965. november 11. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 8. Gazdasági módszerek — adminisztratív módszerek A gazdaság Irányítási rendszerének fejlesz­tése a szocialista or­szágokban előtérbe öelyezte, illetve helyezi az olyan közgazdasági kategóri­ák szerepét, mint a pénz, az ár, a hitel, a kamat, a nyere­ség, a bér, stb. Ezeket a ka­tegóriákat, összefoglaló né­ven, gazdasági emelőknek, gazdasági eszközöknek nevez­zük. Az utasítások, rendeletek ugyanakkor a gazdaságirányí­tás adminisztratív módszerei. Magyarországon és az ipa­rilag fejlett szocialista orszá­gokban most az irányítás gazdasági módszerei kerülnek előtérbe. Az, hogy milyen arányban alkalmazzák az ad­minisztratív és a gazdasági módszereket, nem szubjektív elhatározáson múlik. Hazánkban is volt olyan időszak, amikor a belső- és a nemzetközi munkamegosztás alacsony színvonalon állt, a gazdasági káderek képzettsé­ge és gyakorlati tapasztala­ta meglehetősen elégtelen volt, a rendelkezésre álló javak szűkösek voltak; stb. Ezek a körülmények indokolták a gazdaságirányításban az ad­minisztratív módszerek (el­osztás, keretkiutalás, tervuta­sítások; stb.) széleskörű al­kalmazását. A fejlettség mai fokán a gazdasági kapcso­latok a korábbinál sokszorosan bonyolul­tabbak, a belső- és a nemzet­közi munkamegosztás elmé­lyült, a szükségletek diffe­renciálódtak, a gazdasági ká­derek rendelkeznek az alap­vető szakképzettséggel és ta­pasztalattal. Ezért egyrészt nem is lehetséges többé min­dent előírni, de nincs is rá szükség. A bonyolult ágazati, sőt, termékkapcsolatokat le­hetetlen, ma már felesleges is lenne, minden részletében ad­minisztratív módszerekkel szabályozni. Ennél hatéko­jHí Tan a lakóházak házirendjében? Legutóbbi ülésén tárgyalta és fogadta el Miskolc város Tanácsa a lakóházak házi­rendjéről szóló rendelet-ter­vezetet.. Ennek hatálya ki­terjed minden társadalmi (szövetkezeti) és személyi tu­lajdonban levő lakóépületre, valamint minden személyre, aki a lakóházban állandóan vagy ideiglenesen tartózko­dik. Ezt a házirendet érvé­nyesíteni kell és megtartá­sa egyaránt joga, valamint kötelessége a ház tulajdono­sának, kezelőjének, a lakás bérbeadójának, házfelügyelő­jének és lakóbizottságának. Részletesen szabályozza a rendelet, hogy mindenki, akire kiterjed, köteles vi­gyázni a ház tisztaságára, le­szögezi a rendelet a lakásból való kiköltözés lebonyolításá­nak körülményeit, az állatok tartását a lakásban, és azt is, hogyan lehet virágot elhelyez­ni az ablakban. Csak 3 napi szükségletnek megfelelő tü­zelő- és világító anyag tárol­ható a lakásban, portalaníta- ni, és ágyneműt szellőztetni hétköznap 6 és 10 óra között lehet, a dolgozók ünnepnapon 7—io és munkanapon 18—20 óra között is elvégezhetik. Porolni csak az épület kije­lölt helyén szabad. Külön passzusok szabályoz­zák, mit nem szabad tenni a lakásban (fát fűrészelni, vág­ni, közterületre nyíló erké­lyen ruhát szárítani, vízcsa­pot feleslegesen folyatni, ba­romfit, vagy más állatot hiz­lalásra tartani; stb.). Külön rész foglalkozik az­zal, mit szabad és mit nem szabad tartani a közös hasz­nálatra szolgáló helyiségek­ben (személygépkocsi nem tárolható a lakóház kapujá­ban, közös helyiségben nem tartható bútor; stb.). A padlásra és a pincére vo­natkozó szabályok között van, hogy a padlásra csak 7— 19 óra között mehetnek fel a lakók, kulcsát annak őrzője csak ruha teregetésére ad­hatja ki, a pince ajtaját pe­dig 21 és reggel 6 óra között zárva kell tartani. A mosó­konyha használatát is szabá­lyozza a rendelet, éppúgy, mint azt is, hol játszhatnak a gyermekek. A házirend áthágását sza­bálysértésként kezelik, és az­ért' 1000 forintig terjedő pénzbírságot vethetnek ki. A szabálysértési eljárás a la­kóház fekvése szerint illeté­kes kerületi tanács vb igaz­gatási osztályának hatásköré­be tartozik. A rendeletet ki fogják füg­geszteni a házakban. nyabb módszer a gazdasági eszközök alkalmazása. A jól megválasztott és „betájolt” gazdasági módszerek (például az árak, a kamatok; stb.) messzemenően helyettesítik a részletekre kiterjedő admi­nisztratív előírásokat, sőt, nélkülözhetővé teszik a pót­lólagos információ kérést, ezáltal csökkenthetik a dön­tések „átfutási” idejét, több­szörösére * növelhetik haté­konyságukat. Az ösztönző ár például egyaránt érdekeltté teheti a termelőt és a felhasználót egy új termék termelésében, felhasználásában. Nem biz­tos, hogy ugyanez a hatás utasításos módszerrel is elér­hető. Ha ez így van, márpe­dig így van, akkor a termelő és a felhasználó is gondosko­dik a maga hatáskörében azok­nak a kooperációs kapcsola­toknak kiépítéséről, amelyek az új termék előállítását, fel- használását biztosítják. Ezzel szemben nem valószínű, hogy a sokrétű kapcsolatokat uta­sításokkal rendezni lehet. A gazdasági eszközök ereje ép­pen abban rejlik, hogy az embercsoportok érdekeire apellál, és ezért bizonyos, tu­datosan irányított, „automa­tizmus” módjára hat. Ezzel szemben az adminisztratív módszerek feltételezik, hogy az irányító szervek újból és újból beavatkozzanak a gaz­dasági élet menetébe, ami el­kerülhetetlenül a tervmuta­tók számának és a rendeletek tömegének növekedéséhez ve­zet z elmondottak nem jelentik azt, hogy ezek után a népgaz­daság irányítási rendszerében teljesen nélkü­lözhetővé válnak az admi­nisztratív módszerek. A szo­cialista tervgazdálkodás, de még a tőkés országok gazdasá­ga sem, nem nélkülözheti az állami beavatkozás különféle adminisztratív módszereit. Az állam adminisztratív úton is gyakorolja funkcióját. Csak­hogy, mivel az adminisztra­tív irányítás köre szűkül, a jövőben az adminisztratív be­avatkozás hatékonyabbá vá­lik, az érdemi döntésekre koncentrálódik. Ezért a gaz­daságirányítás rendszerét mint komplexumot kell fel­fognunk, amelyben a külön­féle módszerek egymással összehangoltan érvényesül­nek. Dr. Varga György (Vége.) Lett moped A’ Fejlesztik aMákvőIgyiBányaüzcme! Jövőre megkezdik a Mák­völgyi Bányaüzem fejlesztését. Megépítik az úgynevezett Mák- völgyi-tárót, amely lehetővé teszi, hogy a Rudolf IV-es akna jelenlegi, mintegy 75 vagonos termelése helyett napi 160 va­gon szenet küldjenek felszínre. A növekvő termelés miatt növelni kell a jelenlegi, napi legfeljebb 90 vagonos szállí­tási kapacitást is. Ezért a tárót kétvágányos, villamosított szállításra rendezik be. A meddőürítés és a bányafa-ellá- tás megkönnyítésére a Mák- völgyi-tárót keskeny nyom­távú vasúttal kötik össze a szuhakállói II-es aknával. Az Csillagászati szakkörök a megyében Megyénkben, az eddigi űr­kutatások hatására, növekvő érdeklődés nyilvánul meg a tudományos világkép megis­merése iránt. A dolgozók ja­vaslatára a művelődési ott­honok, a munkás- és tsz-aka- démiák, valamint a különbö­ző klubok egyre több csilla­gászati előadást terveznek. A rendezvények gyarapodásával azonban új előadók munkába állítására van szükség. Ennek biztosítására a TIT és a megyei tanács művelő­désügyi osztálya az idén hasznos kezdeményezést va­lósított meg. Egyelőre négy járási székhelyen (Sátoralja­újhelyen, Ózdon, Mezőköves­den és Encsen) csillagászati szakköröket szerveztek, ame­lyeken a környező települése­ken élő és előadások tartását vállaló, földrajz, biológia és kémia szakos tanárok to­vábbképzéséről is gondoskod­nak. A csillagászati „tanyá­kat” folyamatosan felszerelik távcsövekkel, különböző mé­rőműszerekkel és szemléltető eszközökkel, a foglalkozáso­kon pedig meghívott szakem­berek részvételével tudomá­nyos előadásokat, bemutató­kat, továbbképző tanfolyamo­kat rendeznek. Az első ilyen továbbképzést Sátoraljaújhe­lyen, az elmúlt napokban tartották meg, és azon 30 pe­dagógus vett részt. A részve­vők egy része a zempléni he­gyek kis falvaiban kapcsoló­dik majd be az ismeretter­jesztésbe. A tanács tervei sze­rint a jövő év első negyedé­ben továbi négy járási szék­helyen szervezik meg a to­vábbképző csillagászati szak­köröket. elkövetkező években új fürdő, irodaház, rakodóállomás és ké­szenléti lakások is épülnek az új tárónál. A rigai Sarkana Zvaizgne gyárban megkezdték a Riga—3 típusú moped sorozat- gyártását. A Riga—3 tetszetősebb, modernebb vonalaival különbözik a lett moped­család eddigi tagjaitól. Utazósebessége: több mint 40 km/óra. A Riga—3 iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Sok kerül belőle exportra — Törökországba, Marokkóba, Algériába és Finnországba. Az idén mintegy hatvanöt- ezer Riga—3 mopedet gyárt a Sarkana Zvaizgne. Korszerű pályaudvar "rendszer az ércelőkészítőműnél Az épülő Borsodi Ércelőké­szítőben, amely a terv szerint 1970-ben készül el, egy év­ben mintegy négymillió ton­na szovjet és hazai vasércet, kokszport, mészkövet, és egyéb kohászati adalékanya­got dolgoznak majd fel. Eb­ből, megfelelő technológiai berendezések segítségével, kereken kétmillió nyolcszáz­ezer tonna ércdarabosítmányt készítenek, hogy a diósgyőri és az ózdi nagyolvasztókat jól előkészített betétanyaggal láthassák el, s ezzel biztosít­sák a gazdaságos, korszerű vasgyártás feltételeit. A nagy mennyiségű nyers­anyag és késztermék elszállí­tására korszerű vasúti pálya- udvar-rendszert és 15 kilomé­ter hosszúságú vágányhálóza­tot építenek. Ezek költségei­re több mint ötven millió forintot használnak fel. A pá­lyaudvar-rendszerben, nagy teljesítményű vagonbuktató beiktatásával, a vasúti kocsi­kat jóformán várakozás nél­kül, szalagszerűen rakják ki, illetve rakják meg. A vasút­hálózatot a legmodernebb biztosító berendezésekkel, úgynevezett elektrodinami­kus készülékekkel látják el. A vasúti létesítmények építése jó ütemben halad, s azoknak több mint fele már elkészült. A dolgozók értékes felaján­lást tettek az építkezés meg­gyorsítására. Vállalták, hogy a megadott határidőnél előbb, még ebben az évben befeje­zik a miskolci repülőtérnél levő kohászati tárolőteiep és az új üzem között a vasúthá­lózat építését. Ezzel jelentős segítséget nyújtanak az érc­előkészítőmű folyamatban le­vő munkáinak gyorsításához, mert így két irányból szállít­hatják az építkezéshez szük­séges anyagokat, technológiai berendezéseket. Tö!íb nrnf egymilüárd forintot fizetnek a téli KST-k A dolgozók évről évre nép­szerűbb házi bankjai, a Köl­csönös Segítő Takarékpénztá­rak, országszerte november közepén kezdik meg a téli le­járatú betétek visszafizetését. Az idén 5,019 KST-ben 806 000 dolgozó tett félre rendszeresen havonta bizonyos összeget. A 355 000 budapesti és a 451 000 vidéki KST-tag összesen több mint egymilliárd forintot vesz fel ezekben a hetekben. fi fcuMca kivételével minden termény lekerült az állami gazdaságok löidlelrcl A hosszúra nyúlt, többnyire enyhe és száraz ősz kedvezett az időszerű munkáknak, és az állami gazdaságok gépesített brigádjai, munkacsapatai a jó idő minden óráját jól kihasz­nálták a szántás-vetésre, il­letve a kapások és egyéb ké­sőn érő növényfélék betakarí­tására. A legutóbbi jelentések szerint a kukorica kivételével minden termény lekerült a földekről. A hengersornál mégis i i 1 Kétszer nyertük el a szocialista címet, most sem vagyunk esélytelenek. Nem dicsekvés ez, de így igaz, ná­lunk minden évben megkap­ja 3—4 munkás a kiváló dol­gozó kitüntetést is. Persze igyekszünk. Tanul, aki csak teheti. Tízen járnak a mun­kásakadémiára, hárman szak- másító tanfolyamra. Tavaly ketten végezték el az általá­nos iskolát. Ezeknek az eredményeknek igazi értéke csak akkor tel­jes, ha tudjuk, hogy a bri­gád tagjainak nyolcvan száza­léka vidékről jár dolgozni az Ózdi Kohászati Üzemek dur­vahengerművének triósoroza­tára. Az eredményekkel nem di­csekedtek. Egyszerűen, ter­mészetesen mondták el, mit értek el a termelésben, az emberek nevelésében. A gyárrészleg legjobb brigádjai között tartják őket számon. — Pedig a brigád hetven százalékban fiatal — mondta a brigádvezető. Aztán kicsit feljebb tolta homlokán a sap­kát — De jól jön — biccent a vas felé — Csak jöjjön is — vála­szol Kovács Lajos. _.em mondta ki egyik |\| sem, de ott volt az 1" izzó vas jellegzetes illatával töltött kis helyiségben: jól ment az év háromnegyedében, a hátralé­vő időben talán csak nem lesz baj... — r, i.*® nyomban bosszúlja a Iegki- • sebb nemtörődömséget is. i Vagy olyan hullámokat vet magából, mintha Balatont játszana, vágj' a méretét Vál­toztatja meg úgy, hogy a megrendelő nem veszi át. Az pedig nem jő dolog, kü­lönösen, ha exportra készül az anyag. — Ez a hajógyárnak megy — mondja Martis Károly, a hosszúra nőtt, fiatal műveze­tő, miután látja, hogy Tom­pos István előhengerésznek, a harminckét tagot számláló brigád vezetőjének nincs ide­je. — Még nem voltunk egyik olyan üzemben sem, ahol a mi termékeinket dolgozzák fel. Pedig jó lenne elmenni. Máris szövi a terveket Ko­vács Lajossal, a hengerek , alá kerülő vasat tüzesre he­vítő kemencék parancsnoká­val. — Egy olyan alkalommal kellene menni, amikor két szabadnapunk van egymás után, és azután éjjeles mű­szakra jövünk. — No, majd jövőre. Bri­gádkirándulást szervezünk. — Nem azt mondom, hogy így nem ügyelünk nagyon a minőségre, mert meg lehet nézni, most is a megengedett, selejtérték alatt vagyunk, tónál szolgáló legnagyobb nyílások egyikén időről-időre bespriccel egy csomó tüzes csillagocska. Mégis a rend, a szervezett­ség érzését kelti a bódé mel­lett szabályos időközönként megérkező tüzes kígyó. Megáll, mintha gondolkod­na, aztán visszaindul. A kis tákolmány egyik sarkában áll a brigádvezető. Afféle mo- kány magyar. Mindig hun- cutkás mosoly vibrál szemé­ben. Akkor is, amikor jobb kezével gyorsan megpörgeti egyr gőzcsap karját, akkor is, amikor egy csepűdarabbal letörli a maga elé írt 32-es számot és krétával 33-at ír helyette. És mosolyogva lép be újra birodalmába, miután egy hosszúszárú mérőalkal7 matossággal ellenőrizte a vas méreteit. Hátralépett, és a fal felé fordult. Egy, a bódé lemezfalából kiálló tölcsérbe kiáltott: — Húzd meg a végét! Cső „telefon”. Ezzel uta­sítja a kormányosakat, ha a szokásostól eltérően kell va­lamit csinálni. N yugodt, lémért tem­póban. de mindig csi­nál valamit. Hiába, a vas jön. És amikor jön,-akkor az az úr. Minden figyelmet magának követelj, A kormányos hátra sem nézett, csak a fejé­vel intett: — Ott, a henger mellett van a brigádvezető. — Másutt talán megsértődne az ember, legalábbis „udva­riatlan fráternek” nevezné azt, aki ilyen kurtán-furcsán elbánik vele, de itt nem le­het rossz néven venni. A görgőkön jócskán ezer fok fölötti hőmérségletű vas „sé­tálgat”, annak sorsa van a kormányos kezében, ö irá­nyítja a görgőket és bár be­hunyt szemmel is eligazodna a fogantyúk között, egy pilla­natra sem téved el a tekin­tete az előtte-alatta dübörgő, minden útja után egyre kar­csúbbá váló acéltömlőről. — 260x80-as univerzál la­posacél megy — mondja a brigádvezető, és önkéntelenül is követni kellett tekintetét, amint a bódé krétával tele­írt falára siklott. Látszott, hogy onnét, a számtengerből olvassa le. Hát, előkelőnek nem nevez­hető ez a parancsnoki had­állás. A megrepedezett drót­hálós ablak, a vaslemezen he­gesztőpisztollyal vágott lyu­kak nem nyújtanak esztéti­kailag kifogástalan látványt, sőt, a ritka látogatónak az sem idegnyugtató, hogy az aj-;

Next

/
Oldalképek
Tartalom