Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-11 / 266. szám
4 ÉSZAKMAG V ARORSZAG Csütörtök, Í965, november 11. é * : Kinek szurka! a szpíker ? \ r„¥°í%.Peaia’ kedves nézőim, következik .a rangadók rangadója^ rangadója, melytől szép játékot, sportszerű küzdelmet várunk, hiszen mindkét együttes kitűnő '■epessegekkel rendelkezik. A labda el is indult útjára, a sárgák ívelik át az ezüstösek térfelére, hű, de veszé- yes a helyzet, az ezüstösek kitűnő védőjátékosa, Fehér azonban remekül tisztáz, pedig 15 évvel idősebb a támadó csatárnál, kivel párharcát vívta. Végre átment a labda a sárgák térfelére. Hű, de csúnya felvágás! Hát ez bizony nagyon csúnya volt, ritkán látható ilyen durvaság magyar pályán! Szigorú ítéletet, szigorú Ítéletet! Kedves nézőink, a sárgák védője bizony nagyon csúnyán felvágta az ezüstcsatárt. A labda azonban máris vissza karült ide. Nem tudom, mit fúj most a bíró sport- társ, hiszen semmi szabálytalanság nem történt. Krap- kacs kettő clbotlott Fehér lábában. Végképp nem értem, most Krapkacs kettő úgy tesz, mintha valami baja lenne, hohó, ismerjük mi már ezt! Ki is viteti magát a pálya szélére, befut egy mentő és leviszi! Fogadom, hogy pár perc múlva újra itt lesz! Közben Fehérrel senki sem törődik, aki, határozottan látom innen, sántítani kezd.! Reméljük, vem lesz semmi komolyabb baja. Közben a játék megy tovább, micsoda remek csel. hogy húz el az ezüst fiú, ez igen, júj de jó, jaj de szép, vigyázz, vigyázz! Micsoda pech! Nem bele álcád a lába annak a nem is tudom kinek. No, nem baj. A sárgák jönnek, hogy esetlenek, botlanak azzal a labdával, még mindig náluk van, milyen mázlival pattant most is az egyik csatáruk elé, de Fehér! Hát hiába, kedves nézőim., Fehér, aki 75 évvel idősebb csatártársánál, most is kitűnően lép közbe. Csak nem. tudom mit fütyörészgel mindig a bíró. ha ez a kitűnő játékos közbelép. Remek akció fut megint a pályán, micsoda ötlet, szellem, elgondolás, elegancia, sikk, könnyedség, kulturáltság, szépség, lendület, iram, no! Bosszantó! Már megint közbe i/iyúlt, valamelyik sárgának a lába. E.s most ők jönnek. Csak ezt. a pötyögtetést ne látnám, ezt az unalmat, álmosságot, csapkodást, tervszerűtlenséget, szét- esettséget, bárgyúságol, időtlenséget, de hál mit legyünk, kedves nézőink, mit legyünk? Majd Fehér, aki 15 évvel... (A sárgák egyike könnyedén elhúz Fehér mellett, és bödüleles gólt lő. A készülékből hallszipo- gás hallik, majd kél nagy könnycsepp indul útjára.) (Pl) Havonta egy ünnepi esemény Miskolc művelődésügyi terveiből Hatezer évvel ezelőtt az ,,égi táborban... a Észak-Argentinéban a Campo del Cielo (mennyei tábor) környékén lakó indiánoknál nemzedékről nemzedékre száll a legenda, amely szerint az idők kezdetén óriási vastömb hullott alá az égből, hogy szétzúzza az embereket. Már 1576-ban ezt mesélték az első conquist.adoroknak, s 1964-ben is elmondták a Columbia egyetem geológiai tanárának, Cassidy professzornak. A tudós kíváncsi volt az égből pottyant vastömbre: geológus-csoportot menesztett a helyszínre, ahol bebizonyosodott, hogy az indián legenda nem alaptalan, A geológusok húsz kilométeres vonal mentén kilenc meteorit-krátert fedezlek fel — és óriási szikladarabokat találtak. Ezek szerintük olyan bolygó maradványai, amely mintegy hatezer évvel ezelőtt csapódott a. földbe. A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye , .. . változás után nyesült eléggé a mű széllé- tétel szép volt, szerény és aláI ODDSZOn (ir]r.r,,u'ií knp- nipwóen. inkább a kottakéDet zatos, sovárgó. Az első kicsit lassúnak tűnt. Jovan Sajnovic a romantikus műveknek kijáró érzelmi fűtöttséggel és ízléssel irányította a zenekart, nem mondott l<ág megoldott produkció különösebben újat felíogásá(idöpont, karmester személye) héttőn este meghallgathattuk a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyét. Vezényelt Jovan Saj- novic jugoszláv karmester. Járdányi Pál Symphónietta vonószenekarra című művét volt. Mégis egész idő alatt vibmessege, inkább a kottaképet hallottuk vissza. Dénes Vera gordonkaművésznő előadása elringatott. (Dvorak: H-mol gordonkaversenye.) Hangban meleg, tech n 1 Kai kivéve ismeri, sokszor, sőt túl sokszor hallott művek- szerepeltek műsoron. (Wágner: Nürnbergi mesterdalnokok nyitánya, Dvorak: Gordonka- verseny — szólista Dénes Vera gordonkamüvésznö — és Liszt: t Les Preludes című szimfonikus költeménye.) Az effajta műsorösszeállítás sok „veszélyt” rejt magában. Túlságosan nagy az ösz- széhasonlítási lehetőség, emiatt a még oly becsületes törekvés ellenére sem áll mindig arányban a reá fordított gond az eredménnyel. Tisztában vagyunk vele, .hogy egy vidéki város hangverseny- szezonjának műsorösszeállítása nem könnyű feladat. De ahol viszonylag olyan állandó a hallgató közönség, mint városunkban, ez a tény nem hagyható figyelmen kívül. Ennyi népszerű mű egy estén talán kicsit sok. Az előadott művek kultúrált, jól előkészített és sokat játszott volta biztosította a jó előadást, csak nem tudott újat mondani. Nem éreztük belőlük az élmény forróságát, a hétköznapokból, megfáradásból felemelő erejét. Nem emelhetünk kifogást a Mesterdalnokok nyitánya ellen, még akkor sem, ha a rezek kicsit elfedték a vonósokat, ennyi rézhez és 'Wag nerhez kevés a mi zenekarunk vonós részlege. Nagy sikere volt a Liszt: Les Preludes-jének is, sőt nagyon nagy. Illedelmes és törekvő volt a Járdányj-Sympho- nietta előadása, bár nem érvévé It benne valami feloldatlan- ság, a teljes önátadás és valami nagyvonalú magabiztosság hiánya, amellyel hódítón, forrón, frissen szállt volna a zenekarral együtt A második val, de azt kultúráltan. hogy ezúttal a szomszédos baráti állam művészét ismerhettük meg személyében. A közönség melegen ünnepelte. V. Zalán Irén bői többek között mintegy 30 tanterem, több tanműhely és gyakorló üvegház készült el, s további 28 tanterem, valamint 2 kollégium építését kezdték meg. lm, vigyázat.! Magyarul beszélő francia. Széles! 15—16; Utitórsak. Magyarul beszélő szovjet. K: naponta f. 5 és 7. SZIKRA U—12: A baracktolvaj. Magyarul beszélő bolgár. („B"-bérlet beváltható!) 13—14: A „Lord” es bandája. Magyarul beszélő lengyel. Csak 1(1 éven felülieknek! 15—Ifi: Az igazság pillanata. Színes olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! K: naponta hn. 5 és n. E. M, ti 10-kor: Banditák. PETŐFI 11—12: Patyolat akció. Magyar. Széles! 13—14: Kérem a panasz- könyvet! Magyarul beszélő szovjet. 15: A szélhámosnő. Magyar. Széles!‘16: A ntéhkirálynő. Olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! IC: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 és 7, kedd, péntek, szombat csak 7-kor. M. 14- 10-kor: Dunai kirándulás. ADV Tapolca (terem) 11—12: A „Lord” és bandája. Magyarul beszélő lengyel, 13—14: Volt egyszer egy öregember. Magyarul beszélő szovjet. IC: csütörtök, péntek, szombat 6, vasárnap f. 4 és 6. DIADAL 13—44: A sorsdöntő fénykép. Magyarul beszélő jugoszláv. K: szombat 6, vasárnap f. 4 és 6. M. 14. f. ll-kor: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. BÜKK (Miskolc-11:1 mórt 13—14: Max Linder társaságában. Francia. 16—IV: Ártatlan varázslók. Lengyel. Csak 16 éven .(élűteknek! IC: kedd, szerda, szormsat 6, vasárnap f. 4 és 6. M. 14. il-jcor; A szórakozott proiesszoc, Imo zTSTqmi 1/TlTaTa® ff/} WrcUSPRH^I, BEKK 11—]7: Amerika, Amerika. I—IT. .merikai. Széles (,,A”-bérlet heal tható !) K: naponta f. 4 és 7. I. 14. f. 10 és í. 12: A tizedes, leg a többiek. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 11—12: Arséne Lupin. Színes rancia. Széles! 13 és'IS: Amerika, umerika. 1—II. Széles! (,,B”-bér- ;t beváltható!) 16—17: Állatok, lagyarul beszélő francia. K: va- árnap kivételével naponta de. f. I- kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora II— 14: Arséne Lupin, Színes rancia. Széles! 15—17: Állatok, lagyarul beszélő francia. IC: na- ionta 4 és f. 7. M. 14. £. 10 és f. !: Az lnguri partján. FAKLVA 11—13: Egy amerikai Párizsban, .merikal. 14; a pokol szolgálatban. NDIC, Széles! 15—16: (csak u. 5-korl) Bajazzók. Olasz. 15— !: (csak este f. 5-kor) Phaedra, merikal. Széles! Csak 16 éven for llieknekí K: naponta 5 és (. 6. asámap f. 5 és 7. M. 14. f. ll-kor: generális. TÁNCSICS 11—12: Hajrá, franciáki Színes an via. Széles! 13: (csak f. 5-kor!) eresztesok. 1—n. Színes lengyel. 1 zéles! 14—16: Arséne Lupin. Szí- 1 es francia. Széles! K: naponta f. és 7. M. 14. 1. 10-kor; Aki át- : légy a falon. , mindegyik lépjen, és akkor közbeszólok. Akadlak incidensek is: Vintila bástyáját Nitzescu gyalogjával szembe teszem. Nitzescu királynőjét Vintila gyalogja mellé (a fut- ballbiró is igy jár el), ha valamelyik hibát követ el, megvigasztalom (és kiigazítom), hogy a világhírű nagymesterek is követnek el hibákat. E's igy haladtam bátran a végki- fejlés felé. Nitzescu szunyókált, Vintila a sportújságot olvasta, de én tüzesen vagdal- koztarn, míg végül alig maradt figura a sakktáblán. A partnerek felébredlek. Felálltak és körülvettek. Mi több, Nitzescu megfogta galléromat: — Hallod-e, te sakkmatador! ... Hagytuk, hogy megmutasd tehetségedet. De ha még egyszer ide tolod a képedet, letörjük a lábadat. Hallottak már ilyet? Fogalmuk sincs a játékhoz és még hálátlanok is. De nem ők vannak egyedül a világon. Nini: éppen most ül le játszani Gica és Munteanu. Rajta, melléjük szegődöm! Irta: Paul Marian (Ford.: Hegedűs Nándor) temben. En nem kértem rá őket. Hála istennek, találok még helyet, ahol sakkoznak az emberek. Tegnap például a klubban találom Nitzescut az iktatóból és Vintilát a bérelszámoA KIBIC Iából, amint éppen játékra készülődnek és a figurákat felállítják. Leülök és várom az első lépést, hogy elmondjam véleményemet... Nitzescu játszik a fehérrel, A c4-re lép a gyaloggal. — Ez nem nyitás — mondom. — A lóval kellett volna kezdeni. Csoda történt: Nitzescu nem tiltakozik. Vintila sem. Mi több, elfogadja tanácsomat, belátja, hogy illetékes vagyok erre. Most Vintila lép. Szintén a .Iával. — De bátyám, sokkal jobb védelem lenne a d6-ról. Es rögtön igy cselekszik anélkül, hogy akármelyik egy szót is szólna. Jó fiúk.... Ha igy áll a dolog, komolyan munkához látok. Hagyom, hogy ________________________/_______ H ires sakkozó vagyok. Mikor legutóbb magamat hívtam ki egy játszmára, csak a 43 lépésnél tudtam magamat, legyőzni. Nem tudom, hogy vau ez. de mikor másokkal játszom, a parti sokkal rövidebt ideig tart. Ha untat is a sakkozás, van rá mód, hogy teljes rátermett- ségemet. megmutassam. Kibi- celek. — Ne oda lépjen bátyám, bajba jut a lova ... — Most aztán nehéz lépés jön. Meg fogod mattolni, biztos. — Au! Mit csinált, barátom? Okosabb lett volna, ha a bástyával lép. így igyekszem lelkesíteni az egész partit. Nem vagyok lusta: ha látom, hogy valamelyik habozik, rácsapok a bábra, és én lépek helyette. De nincsenek olyan hálátlan emberek, mint a sakkozók. Megsértődnek, uram, mérgelődnek. Kiabálnak. Mintha én nem tudnám, mi a kibic kötelessége? Ha nem szólok bele, nincs semmi értelme, hogy az időmet vesztegessem két néma emberre, aki szótlanul merengve a tenyerével tapasztja homlokát. Akinek nem tetszik, ne sakkozzék az én jelenléház udvarán, részben az új autóbuszállomáson, továbbá a Szabadság téren és a tapolcai parkban. Ügy véljük, a színház udvarában és az autóbuszállomáson mellőzhető lenne, tekintettel előbbi helyen a friss park letaposásá- nak lehetőségeire, a másodikon pedig a jövő-menő autóbuszok miatt amúgy sem lehet zavartalan a vetítés, és közlekedésrendészeti, balesel - védelmi okokból sem célszerű. „A nyári kulturális program sikere végett üzemképessé kell tenni a népkerti szabadtéri színpadot. Határidő 1966. május 1.” — Ezt is olvashatjuk a tervben. Szeretnénk hinni, hogy ezt a feladatot teljesíteni tudja a városi tanács. De szívesen olvastuk volna, hogy az „üzem- képes”-en mit kell érteni. Nagy gondot fordít a terv a n3rári időszakra, megszabja, hogy július—augusztus megfelelő kulturális ellátásával már most kell számolni, sőt. külön nyári műsorfelelőst kell megbízni. Szeretnénk hinni, hogy alapos igényfelmérés előzi meg a nyári programok összeállítását, mellőzve minden maximalizmust, s figyelembe véve a tapolcai üdülők elsősorban jelentkező pihenési szándékát, valamint azt, hogy éppen ez időszakban a legnehezebb műkedvelőket is, hivatásos művészeket is felléptetni. . Végül még egy észrevétel a felolvasó színpaddal kapcsolatban, amelyről azt olvassuk, hogy „a kísérleti évben teljes sikerrel működött”. Most egyáltalán nem működik. Itt is igen alapos felmérés kívánatos az igények és a felolvasó színpad működésének jobb egyeztetése, egymáshoz közelítése végett. Rmil Iiiányoliialunli Jó lett volna látni a programban, hogy a város valamilyen módon befolyásolni igyekszik a mozik müsorpoli- tíkájat, ' segít annak javításában, felülvizsgálja, erélyesebb kézzel szabályozza egyes műkedvelő csoportok műsor- politikáját. Végül pedig a jubileumi évben megrendezett görög művészeti kincsei: kiállítása, és 'avasi templomi kiállítás állandósítására vonatkozólag is szívesen láttunk volna javaslatokat. Ügy érezzük, alapos, megfontolt munka előzte meg a tervezet elkészítését. Ha egészében sikerül végrehajtani, (és ez nemcsak a tanács népművelési apparátusának, hanem a város társadalmának közös f dala lesz!), úgy az egész * város látja hasznát, egész Miskolc lakosságénak javát fogja szolgálni. Benedek Miklós je lesz a televízióban, decemberben pedig megrendezzük a IX. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást. Természetesen, lesz több kamarakiállítás, azonkívül nem képzőművészeti jellegű egyéb tárlatokat is rendezünk, a városban élő művészek alkotásaiból ismeretterjesztő előadással és elméleti vitával összekapcsolt kiállítások is lesznek, végül a tartalmi munkához tartozik a* művelődési házak és klubok munkatervében nagyobb szerep juttatása a .televíziónak, illetve a szervezendő televíziókluboknak. A továbbiakban a könyvtárak, művelődési intézmények egyes feladatairól és a népművelés irányításáról intézkedik a munkaterv. Efly-kél észrevétel Mindez Csak vázlatos kiragadása a legfontosabb programpontoknak, hiszen olyan hatalmas anyagot kínál ez a munkaterv, hogy igen nehéz benne a válogatás. Egészében mind az alapvető célokkal, mind pedig a megvalósulás tervezett módozataival egyet kell értenünk, egy-két észrevétel azonban ide kívánkozik. Például olvasható egy olyan meghatározás, hogy a „művelődési intézményeink fordítsanak • nagyobb gondot a város munkáshagyományainak felkutatására és ápolására.” Ez a programpont jobban körülhatárolt teendőket kíván már a városi munkatervben is, mert ebben a fogalmazásban igen tág a keret, és a ^folyamatosnak” megszabott határidő könnyen elodázhatja e programpont teljesítését. Szerepel a munlcatervben a családi és a társadalmi ünnepek jobb megrendezéséhez egy tíz személyes állandó szónoki gárda szervezése. Vitatható, hogy tíz azonos személy állandó szerepeltetése jó lesz-e, nem lesz-e forrása bizonyos fokú egyhangúságnak. Ugyancsak szerepel a feladatok között a művelődési intézményekben a szakmai Ki mit tud?-olc népszerűsítése. Mint szakmai versengéseket helyesnek tartjuk, de az általános Ki mit tud? alighanem elavult lesz már 1966—67-ben. Nagy örömmel láttuk a munkatervben a giccs ellen tervezett intézkedéseket. Meg kell azonban állapítanunk, hogy államhatalmi hatósági szerveink viszonylag keveset tettek még a giccs ellen, és az idén februárban hozott tárcaközi miniszteri rendeletet sem hajtották maradéktalanul végre. • Figyelmet keltő programpont, hogy a természettudományos műveltség emelése céljából rendszeresen vetíteni kell a mozikban a kisfilmeket, meg kell szervezni a szabadtéri vetítést is részben a színkok és a kisebb gyermekek szabad idejének jobb kitöltésére. Országos ligyeiemrc énJemes programolt Talán legfontosabb része a munkatervnek az a fejezet, amelyben a helyi népművelési tevékenység bekapcsolását szorgalmazzák az országos művelődésügyi munka véráramába. _ Olyan helyi programokat állítottak össze többek között, amelyek országos érdeklődésre tarthatnak számot. Ezeket arányosan osztják el az év tizenkét hónapjában. 1966 januárjában kívánják megrendezni az Északmagyarországi Néptáncfesztivált, februárban nagyszabású ifjúsági, politikai vitát rendeznek, márciusban jazzfesztivált, áprilisban középiskolások szellemi vetélkedőjét. Májusban kerül sorra a már hagyományos Miskolci Filmfesztivál, júniusban ateista vallástörténeti kiállítás lesz, júliusban pedig ismételten a Borsodi Nyári Egyetem rendezvény-sorozata érdemel említést. Augusztusban a modern dráma hetét rendezik meg. szeptember két eseménnyel is gazdag: ekkor lesz a Borsodi Műszaki Hél és a II. Lillafüredi írótalálkozó. Októberben kezdődnek a zenei napok, novemberben megyei jogú vidéki városok kulturális vetélkedömezőgazdasági intézmények javultak a második ötéves tervben a mezőgazdasági szakoktatás anyagi-technikai feltételei. A most lezáruló tervidőszak alatt 64 mezőgazdasági szak- oktatási intézmény kapott ki- sebb-nagyobb beruházást. Nagy összeggel szerepelt a mezőgazdasági szakoktatás beruházásai között a 20 felsőfokú technikum. Az elmúlt időszakban a szakmunkásképzésben volt a legnagyobb a létszám-növekedés: a mezőgazdasági tanulók száma öt év alatt csaknem megháromszorozódott. Ehhez képest a szakmunkásképző iskolák száma még mindig kevés, elhelyezésük, felszereltségük sem kielégítő, de sokkal jobb, mint néhány évvel ezelőtt. A javulást jelzi, hogy 1963-ban 8, 1964-ben 22, az idén pedig 28 millió forintot költöttek fejlesztésükre. EbA Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztálya tanulmányszámba menő munkatervei készített az 1965— 66-os évadra. A munkaterv címe az 1965. szeptember 1. és 1966. augusztus 31. közötti időszakot jelzi ugyan, de a terv egyes pontjai túllépnek ezen az időtartamon. Elsősorban népművelési vonatkozásban. Többek között nagy gondot. Eordít a munkaterv az úgynevezett fehér foltok felszámolására. Az eddigi nagyarányú népművelő munka ellenére még adódnak ilyen területek. Éppen ezért munka- oizottságot szerveznek, amely Tiajd kidolgozza Miskolc -kultúrpolitikai koncepciójának egységesítéséhez a szük- ;éges tennivalókat, felvázolja a követendő utat, megszabja a társszervekkel való koor- linálást, hogy a népművelés gyakorlatilag a társadalom ninden rétegére kiterjedjen, ideértve (az eddigi szinte nár hagyományosan népművelés alá vont társadalmi ré- egeken kívül) az értelmiséget, 1 tanulókat, a bejáró dolgozóját, a munkásifjúságot és a ágánylakosságot is. Külön (ondot fordít, a munkaterv a izocialista brigádok művelőlésügyi vonatkozású íelaján- ásaira, a vállalások teljesítőié lehetőségeinek biztosításá- a, a peremkerületek jobb kulturális ellátására, a diáGyarspodnak a szakoktatási Az utóbbi években sok nennyiségi és minőségi vál- ozás következett be a mező- 'azdasági szakoktatásban. A nérnökképzésben nagyobb zerepet kaptak az alapozó :s a gyakorlati ismeretek; a zaktechnikusok képzésére új skolatípusként létrejöttek a elsőfokú technikumok, ki- :pült a mezőgazdasági tanulóképzés szervezett rendszere. Mindennek megfelelően — bár nég távolról sem minden gényt kielégítve — bővültek,
