Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

Szerda., I 963, november 10 ES ZA KM A íj \ Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun- kérdéseiről Vaskó Mihály, a káspárt Borsod megyei Bízóit- pártbizottság titkára tájékoz- sága tegnap, november 9-én, tatta a* ülés részvevőit, kedden ülést tartott. A párt- Ezután a pártbizottság szer- bizottság foglalkozott a megye vezeti kérdésekkel loglaiko- fcjlesztésénck kérdéseivel. En- zott, amelyeket Dojesák János, nek a napirendi pontnak elő-. a megyei pártái ‘ottság titkára adója dr. Bodnár Ferenc, a ■ ismertetett. megyei pártbizottság első tít- • Az ülést Derne Iász.ló, a kára volt. pártbizottság titkára nyitotta A mezőgazdaság időszerű, meg és zárla be. Saigon Heves harcok a D-övezetheti Hétfőn a dél-velnami sza­badságharcosok Saigontól 48 kilométernyire északkeletre fekvő harci övezetében, a „D-övezetben”, ahova egy amerikai ejtőernyős dandár egységeit és egy ausztráliai gyalogzászlóaljat „tisztogató műveletre” küldtek ki, heves fegyveres összetűzésre került sor a felszabadító hadsereg egységeivel. A szabadsághar­cosok, a mintegy két század­nyi ejtőernyőst körülzárták és mozdulatlanságra kárhoztat­ták a heves tüzérségi tűzzel egészen a sötétség beálltáig. Metzn Till ar angol pariit in v Bt \ Ben Bella letelexési engedélyt kapott Ahmed Ben Bellának, az el­távolított algériai elnöknek és három fogolytársának a ható­ságok megengedték, hogy csa­ládjaikkal levelezzenek — je­lenti megbízható forrásra hi­vatkozva a UPI. Cili le: í’Rakozás- A Chile és Argentina közöt­ti legutóbbi határincidenenek hétfőn újabb fejleményei vol­tak. Mintegy négyezer diák vo­nult fel a chilei főváros utcá­in, hogy tiltakozzék „az argen­tin agresszió” ellen Körülbe­lül ezer főnyi tűntető kőzáport zúdított az argentin n gykövet- .... _ .. . , ség épületére. Punta Arenas­Kedden de.elolt II. Et zsebe-ba n ^ v.tlparaisoban a kor- kiralyno tronbeszedeve meg- ; mányerők szorították iss a az nyi t a tavaiy választott ang -1 ,,rgentjn konzulátus ellen fel- parlamen' második ulessz- k •.’ vonulú tüntetőket. A tronbes/ecJ. amely a kor- . mány következő évi törvényho­Mit mond a paragrafus! ? Jogászunk válaszol t. r. mi-jíoici oTvasönk cn- megállapítható, meri gedely nélkül garázst ept- bp az előírásokat lett s most bírság terhe mcl- ’a™ua ne az eioirasoKai. lőtt lebontásra kötelezték. Javasoljuk, nogy kange*- Kérdése: ha kifizeti a bi.r- nyének elutasítása ellen ad­sagot, eltekint-e a tanács garázs lebontásától? nem csökkenthet! az alapbért, ha a. dolgozó írásbeli, vagy egyéb, nyomatékos figyelmez­tetés ellenére hanyagul végzi jón be panaszt vállalati munkáját. E»v em’ierevö liprig jjará/d^l' odása zási programját körvonalazza,: csupán általánosságban érin­tette a nemzetközi kérdéseket. J Egyetlen szóval sem említi a 33g CTnbert ÖU nleg munkáspártnak azt a határo- három emberevő tigris Uttar zott és egyértelmű választási i Pradesh indiai szövetségi ál- kölelezettségvállalását, hogy ! tómban. A három fenevad egy egész kerület lakosságát tartja pánikban. Legújabb jelente­már az első parlamenti ülés­szak folyamán keresztül viszi az acélipar államosítását. sek szerint egy cukornádföldön rejtőznek. Az építésügyről szóló vény értelmében az épít­mény megépítéséhez, haszná­latba vételéhez, felújításá­hoz, átalakításához, bővítésé­hez és lebontásához az épí­tési hatóság engedélye szük­séges. Az építési engedélyezési eljárást a 3/1964. ÉM. számú rendelet szabályozza. A ké­relmet tartalmazó nyomtat­munkaügyi tör- hoz, döntőbizottság­ija korábban ismételt. írás­beli, vagy egyéb, komoly fi­gyelmeztetésben nem része­sült, nem lehel csökkenteni személyi alapbérét. A rende- tétós helyeit, ?oó fo-.mi.-ii let előírja azt ts, hogy a dől- csökkentette a vállalat anél- gozót előzetesen meg kell bü.. hogy eUihi. figyel; hallgatni, és ennek során tu­domására kell hozni a csők A. I. szentistvani olvasónk munkabérét, fegyelmi bűn meztette volna öt. Olv arra kér választ: leht-c dolgozót munkabércsökken- kenlés indokát Az intézkr dést a csökkentés tervezeti időpontjában legalább tizenö' téssel büntetni? A Munka végrehajtási ványt. a kerületi tanács épí- 35/E. paragrafusa szerint lesi csoportjához kell boucini, válIsist s szskszcr1 melyhez csatolni kell a terv- zottság ’ egyetértése rajzot, a műleírást, esetleg a szomszédok beleegyezését. Ha az építkezés engedély nélkül, vágy az engedélytől eltérő módon történt, az il­letékes hatóság az építmény átalakítását, ha pedig ez nem Törvénykönyv utasításának nappal korábban, írásban kel' közölni, az ellen az érdekel' hatályú panasszal vállalat, a szakszervezeti bi- halasztó esetén élhet. A SZOT tájékoztatása a baleset üzemi jellegének meghatározásáról „„„ , Az üzemi baleset fogalmát — -a vállalat telephelyén 11 „V 'a,S’iok7b eT\tSi jelenleg két érvényben levő kívül, a vállalat, rendelkezése jogszabály határozza meg. folytán, vagy enéllcül is a I. Társadalombiztosítási vállalat érdekében végzet! szolgáltatások szempontjából munka során érte, ideértve az 1958. évi 40. számú tör- az ezzel kapcsolatban bekö- vényerejű rendelet 7. parag- vetkezett közlekedési balcse- rafus (2) bekezdése szerint tekel is. üzemi balesetnek számit a — Üzemi balesetként kell munkaviszonyból eredő kő- nyilvántartani azt is, ha az a telezettségek teljesítésével dolgozót a munkaköri, illetve összefüggésben az üzemben, a munkafegyelemre vonat­vagy üzemen kívül bekövet- kozó szabályok megszegése kezett baleset. Ezt kiegészí- miatt, pl. engedély nélküli tette a (17/1953. Korm. számú munka, feketefuvar alkalmá- rendelet 8. paragrafusa azzal, val érte. li el. Az 1957. évi IV. tör­vény alapján az államigazga­tási szerv bírság kiszabásá­val is kényszerítheti határo­zatának végrehajtását. Az építési hatóság általában mérlegelési jogkörében teszi meg ilyen intézkedéseit. így tehát a lebontásra vo­natkozó határozatot végre kell hajtani, és a bírságot is meg kell fizetni. Javasoljuk, hogy a téli idő­járás és az elhelyezési nehézsé­gek miatt, a személygépkocsi üzemi balesetnek minő­nioifnu’ic'i Uíxínrt L'oi'ion morf- _ megóvása végett kérjen meg­határozott időre szóló fenn­maradási engedélyt * K. I.-né szerencsi olvasónk panaszolja, hogy munkahc­r. A kétféle meghatározásra siti azt. is, amely a dolgozót azért van szükség, mert más munkába, vagy onnan laká- ^lt szo]gál az üzemi baleset sára (szállására) menet éri. fogalmának meghatározása a II. A balesetek bejelentése társadalombiztosítási szolgáil- és nyilvántartása szempont- tatások és mást a balesetek jából a 2/1962. Mü. M. szá- bejelentése, nyilvántartása jyén egy kiálló szög meg- mú rendelet határozza meg szempontjából. sértette lábát. Emiatt 15 na­pig keresőképtelen volt. Kérdése: ki a felelős, mert munkaadója elutasította kár­igény kérelmét? A sérülés, véleményünk ^a,n.1_Ir^1 szerint, üzemi a vállalat tdeph^én kik részesüljenek előnyben, érte, vagy Dr. Tass Tibor az üzemi baleset fogalmat E fonlos h a bal. szerint: statisztikai adatszol- eseleket a vállalalok kivizs­gál1*? szempontjából üzemi bejelentsék, s ennek balesetkent kell ny.lvantar- alapján gyorsan eldönthető--------------------- . nd^[!°'yan balesetet, Jegyen; társadalombiztosítás' b alesetnek tekintet nélkül a munkaidő- vagy nyugcjíi szempontjából minősül. A vonatkozó jogsza- re’ me'y a vallalat dolgozóját kjk rfis-jesi'il ionek elönvhen bályok szerint minden üzemi balesetet vizsgálatnak, fele- lősségrevonásnak kell követ­nie. Az általános balesetelhárí­tó és egészségvédő óvórend­szabályok 236. pontja előírja, hogy a munkahelyről, a mun­katerületről minden éles, he­gyes tárgyat el kell távolíta­ni, vagy úgy kell elhelyezni, eltakarni, hogy azok ne ve­szélyeztessék a dolgozók testi épségét. . Az ÁBEO 3. pontja szerint az óvórendszabályok betartá­sáért, végrehajtásáért a mun­káltató felelős. i Ebben az esetben a vállalat felelőssége Angalssáss támadás He Gaulle ellen Jól tájékozott londoni polí- „tüzérségi előkészítés" a hama- tikai körök szerint küszöbön rosan kormányszinten meg­áll az angolszász diplomácia induló támadáshoz. A két fő általános frontális támadása a cél: 1. Bonn nyílt és egyértel- „gaulleizmus” visszaszorítá- mű szembeiörditása Párizs- sára és elszigetelésére. Ügy zsal: 2. ellenállásra késztetni a vélik, hogy a legmagasabb közös piaci „ötöket” Párizs- amerikai kormánykörökből zsal szemben, hogy Franciaor- sugalmazott De Gaulle-elle- szág kénytelen legyen vissza- nes sajtókampány csupán vonulni és Nagy-Brilanniáva! töltsék be az így keletkező „vákuumot.” November 10—13; Műszaki köiiy vkiállilás Műszaki könyv lei állítási ren­deznek Miskolcon november 10—13-ig. A kiállítást a MTESZ székhazának helyiségeiben rendezik, (Széchenyi u. 105.). A megnyitó előadást Katona Jó­zsef főmérnök tartja novem­ber 10-én délután 2 órakor. Szüreti nap Erdőbényén (Levelezőnktől.) Sokan már azt hitték, fele­désbe merültek a szüreti nép­szokások Ei-dőbényén. Nem így történt, öl. év után isméi színvonalas szüreti mulatság­nak lehettek tanúi az. erdőbe - nyeiek. A helyi KISZ-fiatalok szorgalmasan készüllek a szü­reti napra. Simon Katalin, Ro­mán Éva és Horváth Zoltán vezetésével ötletes jelmeze­ket készítettek. Kitünően sikerült a szüreti felvonulás, amelyről nem hi­ányzott a szüreti rigmusok szerzője, az idős Gorlicza Jó­zsi bácsi sem. Tréfás versein sokat mulatott a szüreti nap közönsége. A felvonulás után a földmúvesszövetkezet jól si­került halvacsorát rendezett, majd tán emu latsa gon szórako­zott a közönség. Juhász Lásréő Erdőbénye TanácsI munka Miskttlc EV. kerületében Miskolc város Tanácsa el­ismerésben, dicséretben része­sítette legutóbbi ülésén a IV. kerületi tanács végrehajtó bi­zottságának és apparátusának munkáját. A felszólalók egy­öntetűen emelték ki a veze­tőség érdemeit. Nézzük meg hát részletesebben a tanácsi munkát, vizsgáljuk meg ered­ményeit, esetleges hibáit. Ami objektív nehézM”, Furcsa kerülete ez a város­nak. Lényegében nem össze­függő városi település, hanem különböző időpontokban Mis- kolchoz csatolt peremkerüle­tekből, községekből áll. (Hejő- csaba, Görömböly, Tapolca.) Ugyanekkor jelentős ipartele­pei vannak (Cementgyár, Ce­mentipari Gépjavító Vállalat, Téglagyár), területén található a Nehézipari Műszaki Egyetem és az ország egyik legjelentő­sebb üdülőközpontja: Mis­kolc-Tapolca. Valóban heterogén kerület. A tekintélyes létesítmények ellenére szűk anyagi lehetősé­gei nem nagyon teszik le­hetővé, hogy gyorsan megvál­toztathassa egyelőre meglehe­tősen falusi jellegét. Sem a kulturális, sem a kommunális, sem a kereskedelmi ellátott­ság nem városi még. A váro­sias jellegre való törekvést az is akadályozza, hogy rengeteg benne a kis családi ház, éven­te több mint 100 épül. így bérházak létesítésére nincs is valami sok hely. Amit mégis megvalósítói lak Ez az objektív adottság a múltban rányomta bélyegét a tanács munkájára, csupán a legutóbbi tanácsválasztás óta működő vezetőségnek sikerült, valóban sziszifuszi munkával, egységes szemléletet kialakíta­nia ebben a heterogén kerü­ld ben. Elsősorban sokat lendített a tanácsi munkán, hogy az utol­só választás következtében magasabb iskolai végzettség­gel, nagyobb rátermettséggel rendelkező, aktív tanácstagok kerüllek a régebbiek helyére. Ezt bizonyltja, hogy az új ve­zetőség és- tagság eddig 28, a kerület egészét érintő napi­rendi anyagot vitatott meg 253 felszólalás nyomán. Ma­gukat az előterjesztéseket is széleskörű vizsgálat alapján tették meg a tanács vezetői. Ennek az aktivitásnak ered­ménye, hogy 69 határozatot hoztak az üléseken 140 utasí­tással. felkéréssel, intézkedés­sel. A tanács a tárgyi lehetősége­ket gondosan elemezve igye­kezett javítani a kommunális fejlesztés ütemét, a lakosság ellátottságát, valamint kul­turális színvonalát, örvende­tes, hogy ebben a kerületben végzik a legtöbb társadalmi munkát. Eddig háromszor kaptak ezért jutalmat. Az is tény azonban, hogy a kerület­nek még több segítségre van szüksége. Miután a lakosság zöme ipari munkás, kiemelten is kell kezelni. • A vb és az állandó bizottsá­gok rendszeresen ellenőrzik a veszett munkát. A társadalmi r ka segítése végett az eb­ből megtakarított összegeket mindig az illetékes terület la­kóinak igényeit figyelembe véve használják fel. A gazda­ságosság biztosítása céljából csak olyan feladatokat igye­keznek megvalósítani, ame­lyele műszakilag teljesen meg­alapozottak. Bizalom és kollektív munka A városi tanács ülésén több felszólaló kiemelte, hogy a ta­nács munkáját a kerület lako­sainak bizalma kíséri, a veze­tőség mer és tud támaszkodni a nem függetlenített vb-ta- gokra, a vitatémákat gyakran állítják össze brigádok felmérő munkája alapján. A városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak segítsége sokat jelentett a kerületnek, a bőséges társa­dalmi munkán kívül póthitele- két. is fordíthatott utak, gya­logjárók korszerűsítésére. Se­gítség volt az is, hogy a Hejő- csabai Cement- és Mészmű saját rezsijében javítotla meg az általa használt utakat. Szép eredmény, hogy a Pakta- telepen élő cigányoknak 12 lakást létesített a tanács bon­tási anyagokból, viszont még mindig gondok mutatkoznak az egészségügyi ellátásban és a kereskedelmi hálózatban. Ezen csak felsőbb segítséggel lehet változtatni. A tanács munkája az adott lehetőségek között sokat ja­vult, és ezt elsősorban a veze­tőknek a lakosság körében él­vezett bizalma, valamint a kollektív munka biztosítása tette lehetővé. Máté Iván kért összeget akár a töld alól is, a ru­hát is leadják magukról- Nem és nem, az orvosok hajthatatlanok voltak. Lát­tak már ők olyan biciklit — megoperál­ták a beteget, utána a hozzátartozók fizetésképtelenséget bizonyítottak, és kiszúrták a kórház szemét egy nyomo­rult szegénységi papírral. Hát nem és nem, többet őket nem teszik lóvá. A szülők nyakukba vették az ismeret­len várost, ahol nem élt egyetlen atya­fiuk. Ha előre gondolnak rá! odahaza, falujukban szereztek volna pénzt, nagy bajban meglágyul a falu kemény szíve és segít. Sokáig kilincseltek, míg egy megértő lélekre akadtak. Vitték a pénzt, de már késő volt. A fiúcska sebe elüszkösödött, mérgezést kapott, le kellett vágni a karját. Tudod, ma is elő- Ford,ul műhiba, ember az orvos is, té­vedni meg emberi dolog — de ilyen izándékosan elkövetett gazemberséget?! Mert nem volt idejében ott a pénz — ma­radj nyomorék egész életedre. Nagy ha­talom még ma is a pénz, de már nem akkora, hogy egy aránylag könnyű eset megoldását akadályozza a hiánya. Vala­hol már sikerült rendünknek megtörni j pénz hatalmát, cs én ennek igen-igen iárülük. ­— Én is — mondtam nagy-nagy jgyiittérzéssel, és néztem a férfit, aki lordta a söröspoharakat, rendelt,, majd megint rendelt, és mosolytalanul járt­kelt az asztalok között. A szomorúság rakrozsdája ette bele magát ebbe az arcba. Bár léte biztosított, mint kocs- uáros ment nyugdíjba, a létbiztonság <em adhatja neki vissza az elvesztett épség örömét, A férfi pedig újabb rendelésért in­dult a söntésbe. A kabát bal ujja mintha a zsebben motozna, keresné a pénzt, az átkozott jénzt, melynek hiánya úgy megkemé- íyítette egy néhai világ orvosainak révét. gulyás Mihály dóm: a szocializmusnak, hogy ilyen ese­tek ma már nem fordulhatnak elő. Tu­dod, az ember elgondolkozik az ilyen esetektől inspirálva, és azt mondja: világunk minden gondja-baja eltörpül ilyen nagy szerencsétlenség mérlegén. — Beszélj világosabban, mi történt ezzel az emberrel? — Mai szemmel nézve szinte semmi. Tudod, milyen a gyerek, különösen a falusi gyerek? Kipróbálja magát min­denben, nemcsak, pontosabban nem­iiii i mi ii i ii i in in mi iiiiiiiii in mi mi mii nini ^ Az ember elgondolkozik... imiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitm csak azért, hogy pajtásai előtt a bátor, vakmerő címet vívja ki magának, ha­nem, hogy tapasztaljon. Bemászik a kútba, hogy kiszedje a verébfészket, mert az anyja panaszkodik, hogy bepisz­kítják a vizet. Nyaktörö jegenyefára kapaszkodik, hogy megdézsmálja a varjú tojásait. Ö is felmászott valamire. Leesett. Kész. — Még nem kész — türelmetlenked­tem. — Eltört a karja. Gondolhatod, hogy csúnya törés volt, nyilván nyílt törés, amikor a csont átüti a bőrt. A rémü­let sarkallta szülők rohantak a község­házára., Gyorsan a mentőt! Beugrottak ők is a mentőkocsiba. A kórházban az­tán rá kellett jönniük, hogy nem is olyan egyszerű a dolog. Az orvosok a markukat nyújtották: ide a pénzt, utána van műtét... A szülők könyö­rögtek, ne hagyják szenvedni szegény gyereket, mütsék meg, előteremtik % _ őzem az embert, gondolkozóm. Ka­im! báljának bal ujja a zsebbe gyür­J.’j ve, jobb kezével, az egyetlen­nel összeszedi a megüresedett poharakat.’ s hordja a söntésbe. Még kérünk a frissen csapolt sörből. Szolgá­latkészen, de nem szolgaian fogadja a rendelést és erőteljesen, férfias basszusával jelenti az igényt a pult mögött szorgoskodó fiatalembernek. Hát igen, a háború ... Van annyi fan­táziám, hogy a tényt elvonatkoztassam az alkalom egyidejűségéből, és háborús látomássá dramatizáljam. Behívták, mint százezernyi mást, megcsókolta zo­kogó feleségét, csitította, biztatta, hogy niajd vigyáz magára — és amikor haza­tért, hiányzott a fél keze. Hiába vigyá­zott. magára, a gránát, mely megpecsé­telte sorsát, lecsapolt, s mire magához tért a vérlucskos földön . .. De minek folytassam a rémdrámát, mely milliók valóságos sorsa volt. Szomorúan telsóhajtok. A félkarú fér­fira függesztem tekintetemet. Begya­korlott. pontos mozdulatokkal ujjai közé csippenti a söröspohprakat, és fáradhatatlanul hordja a söntésbe. — Hát igen. az a kutya háborúi — mondom. Barátom, a helybéli tanító figyelésem irányába kémlel. Megcsóválja fejét. — Most az egyszer tévedtél. Minden­ki azt: hiszi, mert hogy olyan iszonyatos nagy háborút élt meg az ember. Nem. barátom, nem a háború vette el fél kar­ját, egyáltalán nem, hanem egy gonosz, cinikus társadalom anyagias közönye. — Szépen fejezted ki magadat — bólintok. A tanító rajtam felejti lekintelét, ta­lán megrovást érzeti ki hangsúlyom­ból. hogy annyira halmozta a vádló jel­zőket,. Könyökére támaszkodik, s tűnődve mondja: — Nem Indok eléggé hálát adni a változott világnak, kereken megmon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom