Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-10 / 265. szám
Scerda» S965. november 10, ßSZAKMAGYARORSZÄG 3 Autópark o!ó az újmassai oskoláénál szintet úgy lehet csökkenteni és a nyereséget növelni, hogy a vállalat növeli a termék-sorozatok nagyságát is. Bár e mutatókat minőségi mutatóknak nevezték, mivel az egész vállalati tevékenység minőségét célozták kifejezni, hatásukban mégis a mennyiségi jelleg dominált. Szerelik az első magyar «váríniányú úriásturbioát Bánki dán Jó ütemben haladnak az e’ső, magyar gyártmányú 100 megawattos turbina szerelésének munkálatai. A Láng Gépgyár turbinaszerelői az alacsony- és a középnyomású forgórészt már helyükre emelték, most a beállításukon dolgoznak. Társadalmi munkában készült Miskolc környékének legérdekesebb látványossága az új- tnassai őskohó és a közelében néhány éve megnyitott kohászati múzeum. A ritka ipar- történeti nevezetességet sok érdeklődő tekinti meg évről évre nemcsak az ország különböző részeiből, hanem külföldről is. Ebben az évben példáiul mintegy tizenötezren fordultak; itt meg. A látogatókat azonban tábla figyelmeztette, hogy a kohó közelében veszélyes a tartózkodás. Az építmény ugyanis az évek során megrepedezett. A diósgyőri kohászat dolgosói a kohó megrongálódott részeit kijavították, a párkányzatát lebetonozták. A közelben működő dolomitbánya dolgozói pedig több napi társadalmi nautikával, dolomit- zúzalék elterítésével autópar- kalóhelyet készítettek, hogy az érdeklődők kényelmesebben megközelíthessék a Bükk festői szépségű .környezetében levő ipartörténeti nevezetességet. 7. Hogyan értékelhető a vállalatok tevékenysége? Sikerül-e jól előkészíteni a mezőgazdasági beruházásokat? Több szakember jegyezte meg, még a legutóbbi napokban is, hogy ez évben sem megnyugtató a jövő esztendei mezőgazdasági beruházások előkészítése. Általában valamennyi termelőszövetkezet, mezőgazdasági üzem már az év elején tudta: milyen fontosabb berúházásokat valósíthat meg 19ö6~ban, azonban néhány létesítmény sorsa még mindig kétséges. A megyei tanács mezőgaz-, dasági osztályának illetékes I csoportjánál érdeklődtünk; j van-e pozitív változás a korábbi évekhez viszonyítva a beruházások megtervezésében, előkészítésében. Papíron^ minden rendben A közgazdasági csoportnál tapasztalható elsősorban, hogy a korábbi évekhez viszonyítva valóban van változás. Korábban, az év hasonló időszakában még a kezdet kezdetén tartott a követleezö esztendei beruházási összegek elosztása fölötti vita. Most precíz kimutatások bizonyítják, hogy a megyei szervek minden szükséges lépést időben megtettek. Az egyes járások, illetve a termel őszövetkezetek' tudják, mit építhetnek meg abból, amit terveztek, a termelés mely ágazatát fejleszthetik. Ezt az egyes járások szakembereivel együtt dolgozták ki, mégis van- nak észrevételek. Erről Molnár József, a csoport vezetője így nyilatkozik: — Ez abból ered, hogy nem sikerül, de nem is sikerülhet egy év alatt „mindent” megoldani. S ez érthető, hiszen a beruházásra fordítható összeg, az építőanyag, a kapacitás adott. Egyes helyeken viszont továbbra is ragaszkodnak az elképzelésekhez. S ezért közvetlenül a minisztériumhoz fordulnak segítségért. Sokszor kapnak is ígéretet, azonban ezek a legtöbb esetben nem realizálódhatnak. Eg}'' dolog viszont biztos; az ilyen esetek zavarják a megyeileg jóváhagyott építkezés menetét. Miért ltáros a „hátsó kaini“ keresése ? Előfordulhat, hogy egy-egy termelőszövetkezetnek- sikerül terven felül engedélyt szereznie. Ha beszerzi az anyagot, építőket szerez, ezzel anyagot és erőt von el a tervezett beruházásoktól. S alighanem ennek is szerepe van abban, hogy évről évre késik, elmarad, áthúzódik egy-egy fontos építkezés, esetleg kárba vész a pénz. Mindezek figyelembe vételével készült el az 19615. évi mezőgazdasági beruházások elosztása. Természetesen az időbeni i elosztás még csak egyik része j a beruházások előkészítésének A többi feltételt illetően, bizony, napjainkban is vannak kételyek. A közgazdasági csoport, a megye szakvezetői valamennyi járáspak megküldték az úgynevezett megbízást, a jövő évi beruházások engedélyét. Ezt a tsz-közgyülés beleegyező határozatával egyetemben el kell küldeni a tsz-nek a Beruházási Irodához, ahonnan majd a tervet megkapják, illetve ahol gondoskodnak építő vállalatokról. Késedelem és bizonytalanság Nos. ezzel el is érkeztünk a gondokhoz. Mert a gyakorlatban, sajnos, az történik, hogy számos közös gazdaság fiókba rakja a megbízólevelet, nem értesíti a Beruházási Irodát. Márpedig így hiába hever a Beruházási Irodánál garmadával a kész típusterv, nem intézkedhet időben. Ilyen késlekedés hátráltatja a tervszerű munkát jelenleg az igrici Kossuth, a sajöszögedi Dózsa, a cigándi Aranykalász Tsz beruházásainak előkészítésénél, de más helyeken is. A Beruházási Iroda egyre jobban betölti hivatását. Ez biztató, hiszen az ott dolgozó szakembereken múlik elsősorban a tervszerűség. Talán az ellenőrzésnél kell még többet tenniük. Az encsi termelőszövetkezetnél épített, illetve naég most is épülő 91! férőhelyes istálló munkáit, például nem el lenőrizték megfelelően, s néhány nappal ezelőtt le kellett állítani az építést, a tetőszerkezetet le kell szedni és úira felépíteni. Kiderült, hogy egy hónapon át ellenőrzés nélkül dolgoztak. Természetesen a beruházások valódi „mozgatói” az építő vállalatok. A kísz-ekkel már Seres Jenő és brigádja, a Lóiig Gépgyár dolgozói beemelik az óriás-turbina középnyomású forgórészét. ki újítómozgalom szerepe a műszaki fejlesztésben Tasnádi Emil, as OTH elnökének előadása Mint már lapunkban közöltük, az Országos Találmányi Hivatal, és a Szakszervezetek megyei Tanácsa rendezésében, november 9—12 között megyénkben iparjogvédelmi hetet tartanak. Ez alkalommal előadások hangzanak el, az elsőt tegnap, november 9-én, kedden délután tartották meg, az SZMT székhazában. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Bárczi Béla elvtárs. a megyei pártbizottság osztályvezetője, Varga Zoltán elvtárs, a városi pártbizottság tit) ára és közel százan a megye politikai, tömegszervezeti, gazdasági nak végrehajtásában jelentős szerepe van az újító mozgalomnak. Hangsúlyozta, hogy minden előrehaladás lényege, a műszaki technika fejlesztése, amelynek alapja milliók tapasztalatának, véleményének, tudásának felhasználása. Az újítómozgalom másféléves fejlődéséről szólva elmondotta. hogy több mint negyed millió ember foglalkozik újítássá1 Ez kihat a népgazdaság fe lesztésére, exportfeladatain k sikeres teljesítésére. Felhívta a figyelmet, hogy az újítómozgalom, a technika előbbrezetői közül. Kancsó László elvtárs, SZMT-tiktár megnyitója után Tasnádi Emil elvtárs, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, „Az újítói és feltalálói tevékenység jelentősége, szerepe a műszaki fejlesztésben címmel értékes előadást tartott. Tasnádi Emil elvtárs a többi között arról beszélt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt: Politikai Bizottsága múlt év december 10-i határozatául j vitele mellett kihat az embeŰj tranzit várótermet adtak át a Ferihegyi repülőtéren rek fejlődésére, szemléletének változására is. Az előadó hangsúlyozta, hogy öss- tönözni. segíteni kell az újítókat. Majd az újítási tervezetről beszélt, amely még inkább összhangba hozza a népgazdaság. a vállalat, és az egyén érdekeit. és elősegíti az újítók erkölcsi-anyagi megbecsülését. Az előadó befejezésül a szabadalom, a védjegy, a forma- védelem jelentőségével foglalkozott, amelyek számunkra különösen fontosak a nemzetközi kapcsolatok szempontjából. Ma. november 10-én, szerdán délelőtt a diósgyőri Bartók Béla művelődési házban, a BÁÉV tanácstermében, az SZMT székhazában tartanak tájékoztatást az iparjogvédelemről, a kohó, a gépipar, a vegvipar, a könnyűipar és a kereskedelem újítási ügyintézői részére. Mint ismeretes, bővítik a Ferihegyi repülőteret. Elsőként a tranzit váróterem készült el, amelyet november S-én adtak át rendeltetésénekj Tamil mányi felügyelők tanácskozási (Levelezőnktől.) Megyénk tanulmányi felügyelői háromnapos tanácskozáson vettek részt Mezőkövesden. A felügyelők munka- közössége behatóan foglalkozott az időszerű nevelési-oktatási problémákkal. A közösségi nevelés jelenlegi helyzetét különös gonddal vitatták meg. Erről a kérdésről igen érdekes vitaindító előadást tartott Bakonyi Pál, az Országos Pedagógiai Intézet helyettes főigazgatója. Ír. Pásztor Sándor vEncs _■ cl Illeti VI 1,0 lile! Lel llctll, Ra hogy a munka ter- ifi! melékenysége nem korlátozódik csupán a munkaigényességre, a költségszintre, hanem jóval tovább terjed. A munka termelékenysége akkor is javul, ha emelkedik a termékek átlagminősége, a termék összetétel szerkezete pedig a korábbinál jobban alkalmazkodik a szükségletekhez. Az utóbbi egy-két évben céltudatosan keressük azokat a módszereket, amelyekkel a vállalati komplex mutató ezekre, a minőségi, arányossági tényezőkre is érzékeny- nyé tehető. Az új gazdasági irányító rendszer kialakítására vonatkozó elképzelések a minőségi és az arányossági követelményeket helyezik előtérbe. Olyan ár-, pénzügyi- és hitel- rendszert kívánnak kiépíteni, amelyek előnyben részesítik a jobb minőségű, a szűk keresztmetszeteket feloldó vállalati tevékenységet. A vállalati tevékenység komplex megítélésének alapjává a nyereséget kívánják tenni. Növelik a vállalatok önállóságát, csökkentik a központi tervutasítások részletességét, arra törekedve, hogy a piaci viszonyok változása, az árcsökkenésen vagy emelkedésen keresztül, hasson vissza a vállalati tevékenység gazdaságosságára. Amelyik termék korszerű, jó minőségű, azzal a vállalatnak az átlagosnál több nyeresége legyen. Ha egy vállalat rátér olyan cikk termelésére, amelyikben nagy a belföldi kereslet vagy viszonylag olcsón állítanak elő egységnyi devizát, akkor ebből a termelői kollektívának anyagi haszna legyen. A többletnyereség egy részét ugyanis az átlagbér növelésére lehet felhasználni. E ddig bizonyos mutatószámok alapján a felügyeleti szervek ítélték meg a vállalati tevékenységet, s ez a megítélés szükségszerűen tartalmazott bizonyos szubjektív elemeket is. Ezután szeretnék, ha a nyereség! mutató objektív minősítést adna, s a vállalatokat központi beavatkozás, adminisztratív utasítás Jielyett főként az egyes termékek árának alakulása ösztönözné a helyesebb termelői és felhasználói magatartásra. A munka termelékenységének korszerű értelmezésű fogalma így kellően érvényesülhetne a gyakorlatban. Dr. Pirityi Ottó (Folytatjuk.) megegyeztek a szakemberek, mit vállal a szövetkezet. Azonban országos szervük, az OKISZ csak decemberben határoz a vállalható munkák ügyében. Ugyancsak az év utolsó hónapjában derül majd csak ki; milyen építőipari vállalatok milyen munkát vállalhatnak. S ez kissé bizonytalanná teszi a termelőszöve'.keze- tekel. Jó lett volna a kijelölésekben is előbbre lépni, úgy, mint a tervezésijén. Vagy legalább siettetni a folyamatot. Mert most, az őszi mezőgazdasági munkák dandárja után a tsz-ek már megkezdhetnék az építőanyagok szállítását, intézkedhetnének. Csakhogy ehhez építők is kellenek! Ha el akarjuk kerülni a jövő év-végi hajrát, számos beruházás áthúzódását, a fentieken kell változtatni. Barcsa Sándor hogy a vállalati munka termelékenysége akkor nő, ha növekszik az egy órára vagy az egy dolgozóra jutó termelési érték. Ez a mennyiségi szemlélet következménye volt: minél többet termelni minél kisebb létszámmal. E mutató nem érzékelte az olyan jelentős gazdálkodási tényezőket, mint az anyagos energia-megtakarítás, a selejtcsökkentés, a minőség javítása, de igen érzékeny volt olyanokra, amelyek tulajdonképpen nem jelentettek termelékenység emelkedést, ilyen tényező volt. például a gyártmány-összetétel változtatása a kisebb munkaigényű termékek javára, a kooperáció bővítése, vagy, szélsőséges esetként, a rejtett minőség- rontás is. A későbbiekben mindinkább figyelembe vették az jsszes ráfordítást. A munka termelékenységét növeli, ha a termék előállításához az eddiginél kevesebb anyagot, energiát, szerszámot; stb, lasználnak fel. Ekkor a vál- alati tevékenység értékelésének alapja már a vállalati költségszint, illetve a vállalati nyereség lett. Ez még miniig a mennyiség szemlélet vonásait tükrözte. A költségÁ javak munka szerinti elosztásának elve nemcsak a dolgozó egyénekre, hanem a termelő kollektívákra is vonatkozik. Amelyik vállalat jobban dolgozik, annak a többinél nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben kell részesülnie. A kérdés az: hogyan, minek alapján dönthető el, melyik vállalat dolgozik jobban? A vállalati tevékenység értékelése a szocialista népgazdaságban mutatószámok alapján történik. Ilyen mu- tatószám a termelési érték, az előállított termékek • árösszege, az egy órára vagy egy dolgozóra jutó termelési érték, a költségszint (az ösz- szes költség a termékek árösszegének százalékában), a nyereséghányad (a nyereség a termékek árösszegének százalékában), egyes kiemelt cikkek termelésének meny- nyisége, az exportterv teljesítésének százaléka, az első- osztályú termékek részaránya; stb. A vállalati tevékenység komplex, együttes megítélésére általában termelékenységi mutatók szolgálnak. Nyolc-tíz évvel ezelőtt még általános volt az a vélemény,
