Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-07 / 263. szám
Vaisamag!, 1965. november 7. RSZAKMAGYARORS7ÄG 3 Hosszabb távon Kitiin íetéseh november 7 alkalmából A jelesebb évfordulók, mint a mai, a születő új világ kezdetének , csaknem fél évszázados jubileuma is, kínálják az alkalmat az emlékezésre, a tapasztalatok szelektálására és összegezésére. Néha szükség is van rá. Jelzik ezt azok a kérdések, amelyekkel az elmúlt két évtized során, s az utóbbi években is gyakran találkoztunk, amikor a nemzetközi élet váratlan, meglepő eseményei izgalomba hozták a hazai, s nem is csak a hazai közvéleményt. Ilyenkor egy-egy. „berobbanó” esemény nyomán szinte záporoztak a kérdések alkalmi beszélgetéseken, szemináriumi vitákon, és pártnani eszmecseréken egyaránt, fürkészve a jövő horizontját: és most mi tesz, — merre tart. a világ? Az olvasó még bizonyára temiékszik ezekre a kérdésekre. Vagy ő tette fel önmagának, vagy másoknak, vnsv pedig neki szegezték a kérdést: és most mi lesz? ... — Az olyan váratlan és meglepő eseményekre gondolok, mint 1956 drámai eseményei nálunk, vagy Szuez térségében, a kongói, s az emlékezetes „kubai válság” napjai, a nemzetközi munkásmozgalomban támadt viták, Kennedy meggyilkolása, vagy az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziója, amely napjainkban is élénken foglalkoztatja, s lázban tartja a hazai és a nemzetközi közvéleményt. Mi lesz hát? — tesszük fel a kérdést önmagunknak is, másoknak is. És kérdéseinkben jövőt fürkésző kíváncsiság feszül: merre tart a világ? Nos, 43 év, csaknem fél évszázad távlatából (egy emberöltőben ez elegendő történelmi magaslat az események áttekintéséhez és szelektálásához, a lényeges momentumok sum- mázásához), forduljunk tanácsért a történelemhez. Kérdezzük meg a múló időtől, korunk hiteles tanújától, hogy amióta vajúdik ez a születő új. élet, 1917. óta merre tart a világ? Előre lendül-e. stagnál-e, vagy visszafelé gördül sorsunk kereke? A válasz, a történelmi események vázlatos áttekintése több szempontból is tanulságos lehet. zerkilencszáztizenhét november 7. A legnagyszerűbb fordulat. A földkerekség egy- hatoda kiszakad az imperializmus láncából és szembe fordul vele ... A .világ első munkás-paraszt állama BÉKÉT deklarál, békét hirdet, s ajánl a világnak. Éélegzetvételre sincs ideje, amikor négy évig tartó forradalmi háborúban visszaveri 14 imperialista állam intervencióját, s leveri az ellenforradalmi fehérgárdisták csapatait. Aztán leküzdi a gazdasági és politikai bojkott mérhetetlen nehézségeit, s hozzálát az új yilág, a szocializmus építéséhez. Simán ment? — Nem. Volt kron- stadti lázadás is, személyi kultusz és sok más belső baj is. De a szovjet nép úrrá lett felettük, s a szocializmus, ha tengernyi áldozat árán is, felépült. — Pedig 1917-ben csak napokat, később hónapokat, aztán csak egy-két évet jósoltak fennmaradásához... 1941—1945. A világ legjobban felfegyverzett és kiképzett agresszora, a hitleri német fasizmus tör rá, s akarja megsemmisíteni a világ első szocialista államát. — Újabb A tokaji tv4orony lapozzunk. négy évig tarló, legendákba *illő, honvédő háború, amely- .f) nck vége 1945. május 9. Győ- ♦zclem Berlinben, és augusztus 55-én győzelem Távol-Keleten *is a japán támadó felett. % Ezt követően győz a imm♦ kás-paraszt hatalom Lengyel- $ országban, Csehszlovákiában. ♦ Németország keleti részén, %Magyarországon, Romániában, o> Jugoszláviában és Albániában ®is, győz Korea, Veietnam a északi részén. Korábban Monkésőbb pedig 1949. Kínában is kiki^ góliában. % októberében ♦ áltják a népköztársaságot. % őzben óriási méreteket ♦ Ha ölt a gyarmati népek $ la antiimperialista fel- « szabadító harca AfriX Icában és másutt is. Győz a o kubai forradalom, s növekszik az olyírn országok száma is, «amelyekre aligha támaszkod♦ hátik az imperializmus. Óriási áradat ez. Olyan ♦megállíthatatlan objektív foglyomat, amely 1917-ben vette ♦ kezdetét, azon a világlörté- £ nelmi jelentőségű napon, ♦ amelynek ma már 48. évfor- % dúló jót ünnepeljük. Az új vi- .«lág győzelme tehát nem tiu- J dós koponyák jámbor óhaja, de törvény. És hosszabb távon ügyelemmel kísérve az események logikáját, tendenciáját, bárki megállapíthatja, hogy az utóbbi fél évszázad során merre tart a világ, merre fordul sorsunk kereke, s hogyan is áll a szocialista világforradalom ügye. Bo'eiliesztve a nemzetközi élet egy-egy önmagába véve izgalmat keltő eseményéit (amelyekben részünk volt nekünk is az elmúlt két évtized során), ebbe az óriási objektív folyamatba, a világ ko.áb- bi igazságtalan kórét, lényegében megváltoztató áradatba, könnyebben válaszolhatunk a távlatikat fürkésző kérdésekre, amelyeket egy-egy konkrét esemény kapcsán tesznek fel, vagy teszünk fel önmagunknak is. Marx, a Rheinische Zeitung 1342. ok óber 16-i számában vitázva az augsburgi Allgemeine Zeitunggal, hangsúlyozta, hogy a kommunizmus „európai fontosságú” kérdés, amelyet igen mélyrehatóan kell tanulmányozni... S a kommunizmus még 1848-ban is „csak” európai „kísértet” volt.. . Ma pedig? Izmosodó, erősödő új világrendszer, amely nem „európai fontosságú”. hanem világfonvosságú” kérdés. Nélkü'e dönteni az emberiség holnapját érintő kérdésekben egyszerűen nem lch~t. Joggal ál’apítot+a meg nyolc és öt évvel ezelőtt is 81 ország kommunista és munkáspártjainak tanácskozása, hogy a szocialista világrendszer egyre inkább az egész emberiség sorsát meghatározó döntő tényezővé válik. Persze az út eddig sem volt sima, göröngyöktől mentes. Sem szűkebb pátriánkban, sem nemzetközi méretekben. S a jövőben is valószínű, lesznek nehézségek, esetleg lehetnek váratlan meglepő nemzetközi események is, amikor feltesszük a kérdést: és most mi lesz?! H osszabb távon szemügyre véve az események tendenciáját, kétség és pánikba esés nélkül, egyértelműen válaszolhatunk a holnapot fürkésző kérdésekre. — A történelem ta 'ulsá- gai szerint nem kapitalizmus, hanem szocializmus, kommunizmus lesz! Cscpányi Lajos Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából, november 6-án megyénk számos dolgozója kapott kitüntetést. Budapesten vette át a Munka Érdemrend arany fokozatát Deine László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Kammel Lajosné, .Miskolc IV. kerületi Tanácsának vb-elnöke, és Verbőczi Ferenc, az LKM Csavargyár gyárrészlege párt- szervezetének titkára. A megyei pártbizottságon november 6-án, szombaton ár. Bodnár Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára adott át kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Pethes András, az . ózdi városi cs üzemi pártbizottság első titkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Bogár Károly, a megyei pártbizottság munkatársa, Imri Gyula, a szerencsi járási pártbizottság első titkára, Molnár András, a szu- hogyi tsz alapszervezetének titkára, Deli Ferencné, a Zemp- lénhegységi Állami Gazdaság pártszervezetei közös vezetőségének titkára, Juhász Péter, a mezőkövesdi járási pártbizottság titkára, Ináncsi Sándor, a miskolci járási pb fegyelmi bizottságának elnöke, F ilipo- vics Károly, a szuhakállói I. akna pártszervezetének titkára, Borbára János, a Borsodi Hőerőmű III. sz. pártalapszer vezetének titkára, Varga Gá- borné, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Galambos De zsőné, a miskolci városi pár' bizottság munkatársa. Kuncsi1 János, az Élelmiszer Kiskere-' kedclmi Vállalat pártszervezetének titkára, Buku Imre, a- Ormosi Bányaüzem pártbizott • ságának titkára. Nagy Sándor- né. a korlát! tsz pártalap- szervezetének titkára. Köves József, a szerencsi Lenin Tsz pártszervezetének titkára. Szigeti Anna és Kurucz Béla, a Sárospataki Tanítóképző tanárai. Jutalmat kapott 16 régi párttag is. Dr. Papp Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke Kiváló dolgozó jelvényt adott át annak a 13 tanácsi dolgozónak a megye különböző részéből, akik a tanácsok megalakulása óta dolgoznak a tanácsapparátusban. November 7 tiszteletére Határidő előtt elkészüli as ötödik földgázt isset esti mésskemencc Hejőesabán. A Hejőcsabai Cement- és Mészműben az építőipar jobb anyagellátására száz millió forint költségelőirányzattal már korábban megkezdték a korszerű. nagy teljesítményű mészüzem építését. A beruházó és a kivitelező vállalatok jól összehangolt munkájának eredményeként az új üzem három földgáztüzelésű kemencéjében már a próbatermelésnél tartanak, s a negyedik mészégető berendezés szárításához is hozzáláttak. November 7. tiszteletére a dolgozók vállalták, hogy az ötödik kemencét is határidő előtt elkészítik. A dolgozók becsülettel eleget tettek felajánlásuknak, az üzem utolsó kemencéje is határidő előtt elkészült. A kemencét ünnepélyesen november ötödikén, pénteken adták át üzemelésre, illetve gyújtották be. A jelentős határidő-lerövidítés lehetővé teszi, hogy az eredetileg vállalt tízezer helyett év végéig" tizenötezer tonna jó minőségű égetett meszet adjanak a felhasználóknak. A teljes kapacitással működő, részben gépesített, részben automatizált üzemben egy év alatt száztízezer tonna égetett mész készül majd megerőltető fizikai munka nélkül, lényegesen kedvezőbb feltételek mellett, gazdaságosabban és jó minőségben. Pest és a lenini 4X Már évek óta folyt az irtó♦ zatos öldöklés az első világig háború különböző frontjain. « Galíciában, Wolhyniában, a f Pripet-moesarak rengetegében, S a Doberdón, Flandriában és a 4- Keleti-tenger mellékén szaka- £ datlanul hullottak azok a sze- « rencsétlenek, akiknek 1914 ♦ nyarán azt ígérték — „visz- % szatértek, amikorra lehulla♦ nak a falevelek”. 1917 végére 5 ez az iszonyú „hullás” a vegyietekig letörte a hatalom döly♦ fenek és ostobaságának kiúszol gáltatott embert. Ámde ex ♦ oriente lux — fény jött keletiről: az orosz nép lenini forra♦ dalma megdöntötte és végle♦ gesen elsöpörte a cári reakciót y és meghirdette a békét. ♦ Pest és az ország felujjon- Jgott. Keménység támadt az y emberek szívében. Mindenki ♦Leninről beszélt és az orosz y forradalomról, a békeüzenet♦ ről. A Népszavától a Pesti i Hírlapig, a Budapesti Hírlap- ytól a Világig — minden lap ♦ hasábjain az üzenet pozitív y értékelésének betűi izzottak. ♦ Az általános közhangulatot J fejezték ki. y A polgári liberális Világ ♦hasábjain Bíró Lajos írt az i eseményről. A „Megjött az ♦ orosz békeüzenet” című vezér- i cikkéből, amely 1917. novem- y bér 30-án jelent meg, idézzük ♦a következő sorokat: Foto: Szabados György-- Hogyan fékezzük meg az örömünket! Hogyan kénysze- . rítsük magunkra a hideg y mérlegelés köteles nyugal♦ mát! Hogyan fojtsuk el fel- % szabaduló szívünk dobogását, y hogy országokon végighöm♦ pölygő mámoros üdvriadal ne y legyen abból, ami egy kiforrt ♦ akarat -és egy hideg megfontoltság elszánt kinyilatkoztatása kell, hogy legyen. Az elektromos szikra láthatatlan szárnyán megjött a világosságot árasztó keletről az áldott híradás és a varvavárt üzenet: az orosz kormány drótnélküli táviratban felszólította a hadviselő államok kormányait és népeit, hogy kezdjék meg a tárgyalást a fegyverszünetre és az általános békére nézve .., — Hát kigázolhatunk — szegény, megalázott emberiség — a vértengerből, amely a halottak vérét magába itta, de az élők egész erkölcsi létét bemocskolta. Hát elmúlhatik rólunk a kimondhatatlan szenvedéseknek ez a pokla, amelyben elpusztult lassanként minden, ami az életet érdemessé tette rá, hogy éljünk. Hát hozzáfoghatunk végre a sebek behegesztéséhez, a nagy építőmunkához, amely fájdalmas börtön helyett meleg otthonná akarja átalakítani sokat szenvedett gyermekei számára ezt a megcsúfolt földgolyót ... — Úristen, Úristen, kinek könyörögjünk, és hová fohászkodjunk, hogy ez a boldog reményekkel terhes perc el ne múljon meddőn? Hogyan imádkozzunk és hogyan átko- zódjunk, hogy ez a reménység szét ne foszoljon, hogy ezt az alkalmat el ne szalasz- szák, hogy szomjasan sóvárgott és epedve epedett jobb jövőnket vétkesen el ne játsz- szák! úgynevezett ellenséges országokat sem és meghatva gondolunk azokra a nemes olasz, francia, angol, vagy román és szerb férfiakra, nőkre, akik egy őrjöngő nemzeti gyűlölet tombolása közepette megálltak a testvériség gondolata és a béke követelése mellett. Nem feledkezünk meg Stockholmról, nem Bernről és nem Rómáról ... De a kibontakozás lényegét a lenini békemüben látja és ezt félreérthetetlenül ieszögezi. így: — Minthogy a szikratáviratban szétküldött békeüzenetben — az eddigi jelentések szerint — részletes javaslatok nem voltak, az orosz kormány „eddig ismert javaslatai” csak azok lehetnek, amelyek már a nagy bolseviki- gyözelem után három héttel ezelőtt szétröppentek a világba és amelyeket minden újságolvasó ember ismer. November kilencedikén a szovjetek kongresszusa békehatározatot fogadott el, amely egyebek között ezt mondja: „A béke... csak azonnali béke lehet annexiók, vagyis idegen területek eltulajdonítása nélkül és idegen nemzetiségek erőszakos bekebelezése nélkül, valamint kártalanítások nélkül is.” Az orosz kormány azt javasolja minden hadviselő félnek, tegyen azonnal lépéseket ilyen béke érdekében ... Bíró Lajos ezután köszönetét mond a lenini orosz népnek a kezdeményezésért és így folytatja: —■ De nem hagyhatjuk ki az Bíró tisztán látja a II. Vil- mos-i német imperializmust. Ennek ellenében a német néphez kiált: — Bár ki tudná szabadítani a lelkét teljesen a nagynémet részegség hálójából. Bár le tudná rázni magáról és el tudná söpörni azokat, akik a munka és a béke útja helyett az örök vérontás és az örök gyűlölet útjára akarják vinni. A német nép ezekben a napokban a maga sorsát fogja eldönteni. A mi sorsunkat is. Egész Eui'ópa sorsát! A szovjetek ama emlékezetes gyűlése Anglia, Franciaország és Németország osztálytudatos munkásaihoz fordult segítségért a béke munkájában. Ha felhívása visszhang nélkül marad és eredmény nélkül hangzott el, gyásza és bukása lesz az egész emberiségnek. Az orosz munkásoké lesz az örök — bár tragikus —- dicsőség; az egész többi Európáé az évezredes szégyen és gyalázat... Bíró a következő évben keményen beszélt a közelgői őszirózsás forradalom nevében: — A kormány és a pártja üssék fel a történelem könyvét. Értsék meg belőle a mát és a holnapot. Jó annak, aki megérti ezeket a példátlan időket. Aki nem érti meg, az megérdemli, hogy ellenfelei véresre karcolják, a barátai elhagyják, az irígyei kinevessék és az események átgázoljanak felette... Az idők szavát a magyar proletariátus megértette, s ennek szellemében tselekedett is. A lenini békemű első nagy harcosai között örök dicsőség illeti meg a magyar proletariátust. A mai nemzedéknek pedig megmaradt a hatalmas tanulság:^ Támogatni a lenini békeművet annyi, mint urává válni az eseményeknek a saját haza és az egész emberiség nagyratörő céljainak szolgálatában ...
