Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek?

wmmmm

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY KI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXI. évfolyam, 263. szám

Vasárnap, 1365. november 7.

„Mindent az ember nevében snindeni az ember íavara

Lnssiin népség

a, Nagy Októberi Ssaeialista Jt orr adatom évfordulóján ■

A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága, Borsod megye és Miskolc megyei jogú város Tanácsa, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi Bizottsága tegnap, szombaton este díszünnepséget rendezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójának tiszteletére. A Miskolci Nemzeti Színházban megtartott díszünnepségen az elnökségben foglalt helyet dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, a megye és a város közéleti vezetői, a munkásmozgalom veteránjai és Joiváló dolgozók. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után dr. Pap p Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi megnyitót, majd a dísz- ünnepség szónoka, Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára beszélt.

Havasi Beta elvtárs ünnepi .beszéd«5;

*

x

*

X

X

X

X

X

X

X

*

X

X

X

X

*

X

X

X

*

*

X

X

*

X

*

*

X-ft

X

X

X

*

*

X

X-X-X-X-X

•X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

****•*************************>'' ***ÄÄ*********fc**'*:*^WHbWr***TfcIr+**iMr*TK

A in ágyai*

i cí érán fk ii I di» i i ség

ai díszszemlén

Ismeretes, hogy a magyar ban és Razvlinban, azután A tervben Novoszibirszk, Roszinternacionalisták küldöttsége visszatértek Moszkvába. tov, Kiev és Kujbisev szereimmár hetedik napja tartózko- Megtekintették a szovjet fő- Pf1- Ezekben a városokban ta- Hii- návA város történelmi nevezetessé- Iái koznak majd a Bolsevik

d,k Moszkvában, Revesz Géza- gelt> műemlékeit és volt al. Párt régi harcosaival és otinnak, az MSZMP Központi Bi- ka)nluk betekinteni az impo- den valószínűség szerint fel- zottsága tagjának vezetésével, záns november 7-i díszszemle elevenítik majd azt, hogy mit A küldöttség tagjai két felejt- előkészületeibe is a szombati jelentett a százezer magyar

hetetlen na not töltöttek Lenin- naP folyamán. internacionalista 1917-ben és

etetlen napot töltöttek Lenin , me^eiei5en az az-t kővető súlyos években

gradban, ott, ahol 48 észtén- A piogiamnaK megieieic A ---, . _ ,, a moszkvai ünnepségek után a

deje az Októberi Forradalom magyar internacionalisták kül- első lépéseit tette. Elmentek az döttsége csoportokban elláto- Aurórára, jártak a Szmolnij- gat egykori harcai színhelyére.

A. Téli Palota ostroma

A magyar veteránok látogatásával figyelmesen foglalkozik a szovjet sajtó, rádió és televízió is. Ott voltak a repülőtéri fogadtatásnál a tv. és a filmhíradó operatőrei s megörökítették a régi harcostársak találkozásának megindító pillanatait, Batov hadseregtábornoknak a beszédét. A Pravda és a Krasznaja Zvezda nap mint nap tudósít a küldöttség látogatásáról és közölte a Vörös-téri koszorúzásról készült fényképeket. Közvetítette a Szovjet Televizió azt is, amikor a magyar internacionalisták Leningrádban részt vettek a három nemzedék hagyomá- nyos találkozóján. Révész Géza, a küldöttség vezetője orosz és magyar nyelvű nyilatkozatot is adott a moszkvai rádiónak.

A 37 tagú küldöttség előreláthatólag 10 napot tölt a Szovjetunióban, s ez olyan időszakra esik. amikor az ünneplő Moszkva öt; világrész küldöttségeinek ad találkozót. Nyilván a magyar internacionalisták még inkább saját ünnepüknek tartják az Októberi Forradalom 48. évfordulóját, hiszen ők harcoltak, vérüket ontották a világ első szocialista államáért, majd internacionalista és hazafias küldetésüket teljesítve pedig küzdöttek a szocialista Ma - gyár országért

szocializmusért folyó sikeres harc új lehetőségeit. Beszédét így folytatta:

íciomaÉixHtaxs l>z való baráti

is juőiküt!

gazdasági kérdésekben fontos és alapvető együttműködés is. Elég, ha csak pártunk 1964. decemberi határozatára, az 1965. évi népgazdasági tervre, a második ötéves terv befejezésére, valamint a néhány héttel ezelőtt aláírt ötéves magyar—szovjet árucsereforgalmi megállapodásokra, s a jövő évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvre utalunk.

A következőkben Havasi Béla elvtárs a magyar népgazdaság helyzetéről beszélt. Második ötéves tervünk eddigi eredményei nem rosszak, s így reális, biztos alapot adnak a harmadik ötéves terv indításához. Nagyon lényeges dolog, hogy a Központi Bizottság múlt évi, decemberi határozatának szellemében dolgozzunk.

iicsercforgalniunk

unióval

gény. A magyar népgazdaság nyersanyag szükségletének ki elégítésében elsősorban a Szovjetunióra támaszkodik. A magyar kohóipar elsősorban krivojrogi vasérccel, kőolajfeldolgozó iparunk fele raeny- nyiségben az uráli, textilipari üzemeink pedig 60 százalékban üzbegisztáni nyersanyag- (Folytatás a 2. oldalon.)

idézve vázolta a nemzetközi erőviszonyokban végbement változásokat, s a békéért és

Nincs inteni a Szovjetuniói] ragasz kod

— A szocializmus építésének tapasztalatai bizonyítják, hogy a szocialista építés nincs biztonságban a szocializmus erőinek összefogása nélkül és nincs internacionalizmus a Szovjetunióhoz való baráti ragaszkodás nélkül. ' A Szovjetunióhoz fűz bennünket internacionalizmusunk, a társadalmi rend azonossága, céljaink és érdekeink közössége, ugyanakkor a Szovjetunióval bennünket nem csupán a társadalmi rend azonossága, céljaink és érdekeink közössége, a hosszú évtizedekre visszanyúló testvéri kapcsolat, az eszmei, ideológiai síkon nyújtott számtalan segítség köt össze, hanem az állandóan fejlődő kulturális, és gazdasági kapcsolatok, az ezekből származó kölcsönös előnyök, a

Kétszeresére nő ás a Szóvje

— A KGST országokkal forgalmunk továbbra is növekszik. Legjelentősebben a Szovjetunióval fejlődnek gazdasági kapcsolataink. A forgalom növekedését részben a hagyományosan szállított termékek mennyiségének emelkedése, részben új árucikkek szállítása eredményezte. Hazánk geológiai adottságainál fogva nyersanyagokban szeNegyvennyoic ev leír ei az- i óta, hogy a Bolsevik Párt által < vezetett proletariátus, a parasztok, katonák és az értelmiség egy részének segítségével megkezdte azt a forradalmi harcot, amelynek eredményeképpen létrejön a világ első szocialista állama. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüze azóta tovább terjedt, , kevesebb mint fél évszázad ] alatt történelemformáló erő- | vé vált, s megváltoztatta az , egész emberiség sorsát. Ma , már senki és semmi sem ál- ; líthatja meg a világ nagy meg- , újhodásának azt a folyamatát, _ amely az imperialista elnyo- i mástól való teljes íelszabadu- • , láshoz. a nemzeti függetlenséghez, majd a szocializmus- \ hoz, a kommunizmushoz vezet, i

A városi pártbizottság első , titkára a következőkben elemezte a Nagy Októberi Szoci- ] alista Forradalom és a Ma- , gyár Tanácsköztársaság ősz- , szefüggéseit. számokkal il- 1 lusztráíta, miként növekszik a ; szocialista világrendszer, majd j így folytatta beszédét:

— A szocializmus világ- rendszerét szuverén államok kapcsolata alkotja, a közösség alapja az érdekek kör zössége, az egytípusú gazdasági alap és a munkásosztály vezette nép hatalma. Egy az ideológiánk: a marxizmus—le- ninizmus, egyetlen nagy célunk van: a kommunizmus. A szocialista országok nagy és hatalmas családot alkotnak. s bár a családtagok között lehetnek múló félreértések és ! véleménykülönbségek, de

eveknek egy célban: a proletár nemzetköziség világméretű győzelmében találkozniok kell, és meggyőződésünk, hogy találkozni is fognak.

Manapság vannak olyanok, akik szánalmas módon elfordulnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökségétől, s nyíltan felvetik azt a gondolatot. hogy a szocialista forradalom lenirii elmélete elavult. Azt állítják, hogy a mai kapitalizmus egészen más természetű, mint I^enin idejében volt, és önmagától átmegy a szocializmusba. Mások viszont szavakban a szocialista forradalom leghívebb követőinek vallják magukat:, de nem akarják felismerni azokat a változásokat, ameJyek 48 esztendő alatt a világban végbementek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a valóságtól függetlenül tanulmányozzák, Leninre hivatkozva, Lenint idézgetve, de Lenin szellemétől elfordulva olyan irányba próbálják téríteni a nemzetközi munkásmozgalmat, amely a legnagyobb veszélyeket idézné fel, s hiábavaló szörnyű áldozatokra kárhoztatná a szocialista erőket. Mind a revizionisták, mind pedig a dogmatikusok más-más oldalról indulnak el, de azonos oldalon kötnek ki: cserbenhagyják a nemzetközi kommunista mozgalom érdekeit.

Havasi Béla elvtárs az 1960- Moszkvai Nyilatkozatot