Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

ESZ A KW AGY A KORSZAG Vasárnap, 1965. október 31. BgraTCasmaaBaarYCTTaawaMHHHaiwi Miért ? néz Magyarországon. A televízió kritikusainak és a Magyar Televízió vezetőinek legutóbbi tanácskozásán is er­ről beszélgettünk a legtöbbet. Országos lapokban már jeien- tek meg cikkek a televízió filmműsoráról, több oldalról megközelítve e hárommillió , . , . . nézőt érintő problémát, le- .... ____ ______ " k intettel arra, hogy most bor­Gönci gimnazisták Amíg az Élet és Tudót HORTI József és Miklóssy Lajos műve ismeretterjesztő munka olvasmányos stílusban. Már a könyv első sorai után megérzi az olvasó, hogy ava­tott tollú szerzők, szellemes' idegenvezetők társaságában járja be a törzsfejlődés kalan­dos útját. Utitársul szegődünk Darwin mellé, és a kalandos földkörüli hajózás közben, szin­te észrevétlenül tudománytör­téneti összefoglalás olvasásán kapjuk rajta magunkat. Darwin életművét valójában kevesen ismerik. Nem könnyű feladatra vállalkoztak a szer­zők, amikor egy ilyen kis ter­jedelmű munkában, tudomá­nyos megalapozottsággal, de népszerű formában pótolják e hiányt. Az anyag változása, mozgási képessége érvényesül az élet fejlődéstörténetében is. A szerzők az élet keletkezésének és a növényvilág alakulásának érintésével ismertetik az állat­világ „törzsfájának” kiemelke­dő típusait, a fejlődés műhely­titkait, s ily módon megvilá­gosodik előttünk: miben je­lentkezik a fejlődés és milyen körülménvek között jön létre. AZ EGYSEJTŰEK és az ősi többsejtűek világának megraj­zolása után elénk tárul a ge­rinctelenek (a férgek, a rákok, a csigák, a kagylók, a tengeri csillagok és sorolhatnánk to­vább) különös ..társasága”. A legidegenebb élőlények is ér­deklődést váltanak ki az em­berből, ha érzi helyét és szere­pét a mindenségiben. Valami különös helyszíni közvetítés tá­ji filmsztár öíöditf gyermeke Jayne Mansfield, akinek ko­rábbi férje a magyar szárma­zású Hargittay volt, a napok­ban egy hollywoodi kórházban világra hozta ötödik gyerme­két. A 31 éves filmszínésznő tavaly szeptemberben ment hozzá harmadik férjéhez, Matt Günter filmrendezőhöz. Tulajdonképpen kávé miatt sem találták. Elpanaszolták, tertem csak be a gönci föld- művesszövelkezeti cukrászdá­ba, de ott feltűnt egy tábla, amely arról értesített, hogy a klubban játék-kiállítás és vá­sár van. A klub, valójában a cukrászda egy belsőbb ter­me, valóban átalakult rövid időre kiállítási teremmé, il­letve sokkal inkább: alkalmi boltocskává. Itt találkoztam a gönci gimnazistákkal. Az egyik gimnazista a pul­tot jelentő asztalsor túlsó ol­dalán állt, élénk, baráti han­gú eszmecserében a másik kettővel, akik viszont vevői minőségben a kirakott szép- irodalmi könyvek között válo­gattak. Az eladó, Leskó Ka­talin harmadikos gimnazista a dolgozó tagozaton, a másik kettő pedig. Mészáros Borbá­la és Knopp Erzsébet, a aönci gimnázium harmadik osztá­lyos. nappali tagozatos növen­déke. tehát azonos évfoluam- beliek, korban is nagyiéból azonosak, 's mint kitudódott, gondjaik is hasonlóak. A két vevő ugyanis a kö­vetkező olvasmányokat keres­te. Például Buda halálá-t Arany Jánostól, meg Vajda. János verseit. Sajnos, az alkal­mi boltocska könyvei között hogy nehezen jutnak hozzá a kötelező olvasmányokhoz (pél­dául a Buda halála mindössze három példányban érkezett a helyi boltba), s ez nehezíti tanulásukat. Gyenge vigasz számukra, hogy nem egyedül Göncön küzdenek hasonló gondokkal a középiskolások. Az Antigone-t is csak a televí­zió közelmúlté feldolgozásából ismerhették meg. Sok könyvet hiába keresnek akár az isko­lai, akár pedig a községi könyvtárban. Pedig a szoro­sabban vett iskolai tanulmá­nyokon túl is szükségük lenne sok-sok könyvre, mert a Jó­zan Zsuzsa tanárnő vezette irodalmi- és versbarát szakkö­rök munkájához is nélkülöz­hetetlenek. A versbarátok kö­rében például gépirtbnn sok­szorosítva ismerték meg a té­mául választott balladákat. Hiányoznak nemcsak a kötele­ző, hanem az ajánlott művek, is. Nincs például Cooperjeid. Dávid, és végleg nem kapható Petőfi gyűjteményes, illetve összes verseit tartalmazó kö­tete. Persze a. gönci gimnazisták­nak nemcsak Panasonic van.. A három éve működő tanin­tézet. amely a környék tarral gyermekeinek nyújtja a közép­fokú tudási, képesítést, a tan­órákon kívül is igyekszik mű­velni tanulóit. A már említeti két szakkörön kívül működik még ének- és matematika, va­lamint sporlszakkör is. (Bár utóbbi munkáján, az egész gimnáziumi testnevelés okta­táson sokat segítene, ha lenne tornaterem és jobb tornafel­szerelés.) A három megismeri gönci gimnazista gondja közös: nem találják a kötelező irodalmat.. S közös e gond sok-sok száz más középiskolással is, de e távoli községek gyermekei­nek kevesebb a reménye, hogy valamilyen könyvtárból, hama rosan hozzájuthatnak. A szak­köri munka, az iskolai iroda­lom-tanítás pedig úgy haté­kony. ha. a növendékek nem­csak hallanak a. művekről, ha­nem ismerik, olvassák is azo­kat. A gönci gimnazisták pa­naszát. a iöldművesszövetkeze- ti. könvv-lnszlás irányítódnak figyelmébe ajévHnk. és segít­ségüket kértük. Egyúttal ta­lán más borsodi középiskolák hasonló panaszaira is gyógyírt kaphatunk pit-i sürgős könyv­kereskedelmi felméréssel, és a kötelező olvasmányok átirá­nyításával.. ft) Geográfus szem mel Spanyolországban Szegedi Tanárképző Főiskola docense. Dr. Moholi Károly az első olyan magyar földrajztudós, aki hazánk felszabadulása óta eljutott Spanyolországba. Uta­zásáról gyönyörű, színes dte* sorozatot kéazilettj készült tv-filmekkel, valamint más országokból vásárolt fa­játékokkal pótolná a jó fil­meket, illetve helyettesítené az elvetendő gyenge filmalkotá­sokat. Több jó pédát említ­hetnénk a múltból, amikor külföldi tv-film nagy sikert aratott. Gondoljunk csak A lelkiismeret lázadásá-ru, az­tán később a Zöld szörnyeteg­re, és még néhány hasonlóra. De ellenpéldát is említhetünk. Például a nemrégiben abba­hagyott Dr. Kildare-sorozatot. A iv-filmek piacán nem olyan jó a kínálat, mint hinnénk. Igen sok a helyi érdekességű, s más országokban, tehát ná­lunk is, érdektelen folytatásos történet, ráadásul a nyugati országokban a Iv-filmek 50— 70 százalékkal drágábbak is, mint a játékfilmek. A Magyar Televízió is gyárt saját tv- íilmeket. Közülük nem egy már világsiker, fesztivál-díjak nyertese (Menekülés a börtön­be, Epeiosz-akció stb.), de az utóbbi időszakban mintha, visszaesett volna a magyar televízió-film gyártás. Nem mennyiségben, hanem minő­ségben. Igazán sajnálatos, és hisszük, hogy a televízió-film gyártói mielőbb kilábolnak a magyar tv-jálékok jelenlegi hullámvölgyéből, mert aligha­nem ez az egyik mód arra, hogy rossz importfilmek he­lyett a filmhez hasonló jelle­gű, de értékesebb művészetet nyújthassunk a televízió há­rommillió nézőjének. Nem tartanánk azonban haszonta­lan dolognak (még akkor sem, ha némelyek unalmasnak ta­lálják) a korábbi évek nagy­sikerű fa-játékainak felújítá­sát, hiszen nagyon sok új te­levízió néző van, aki nem látta az előbb már említett két játékot, sem az Elektrát. sem a Nő a barakban-t. sem a Vihar a. Sycamore utcában-(, és még sok más, értékes alko­tást. Mennyiség la el veti an iaa őségéi Van olyan elképzelés is. hogy a minőség javítása vé­geit csökkentik a képernyőn n filmek mennyiségét. Az így kiesett filmek helyébe szóra­koztató. könnyűzenei műsorok, kabarék kerülnének, vagy ezeket pótolnák a Példzut-hoz hasonló előadások, az Irodal­mi képeskönyv és a Mai tör­ténet sorozat egyes darabjai. Ez utóbbi sorozat első darabja. Berkes! Andi'ás Matematika című játéka, jó visszhangot keltett, és érdeklődést váltott ki a sorozat folytatása iránt, A televízió nemcsak szóra­koztató, sőt. elsősorban nem szórakoztató, hanem népműve­lési intézmény, amelynek te­vékenységében igen jelentős helyet foglal el a film. Az a művészeti ágazat, amely em­bermilliókat nemcsak szóra­koztat, hanem lelkileg, tudati­lag formál is, élményt ad cs ízlést alakit. Nem közömbös, hogy ez a társadalomformáló folyamat miként megy végbe, milyen eszközökkel és milyen várható eredményességgel fo­lyik. És amikor el kell ismer­nünk a televízió filmbeszerzé­si nehézségeit, azt is rögzíte­nünk kell, hogy e nehézség sem mentheti fel a televíziót az ízlés formáló, a szórakozta­tást és tudatformálást egyaránt, kielégítő műsorok szerkeszté­sének kötelezettsége alól. Tud­juk, hogy a műsor átállítása a. fentiekben vázolt lehetőségek realizálása nem megy egyik napról a másikra. De, ha tü­relmei lenül sürgetjük, jogos e türelmetlenség. Benedek Miklós Filmek a képernyőn, nézők és jogos türelmetlenség filmet sugároznak, kitűnik az egyik hibaforrás. Ilyen sok film közölt szinte természetes a x magasabb számú rossz, gyenge, selejtes film. Ugyan­ennyi filmet mutatnak be egész évben az ország mozi­jaiban. De míg a mozikban az emberek többsége csak azokat a filmeket nézi meg amelyek­ről valami jól hallott, a tele­vízióban sugárzott filmeket az előfizetők nagy többsége válo­gatás nélkül nézi végig. A televízió filmigényét, sajnos, nehéz kielégíteni, még ha az egész világ filmtermését vesszük is alapul. Fesztiválok eredményeit, piackutatók je­lentéseit tekintetbe véve meg­állapítható, hogy viszonylag gyenge a kínálat. A nagykö­zönség előtt kevésbé ismerete­sek olyan kikötések, hogy a jó filmeket hosszú ideig nem en­gedik a gyártó cégek . televí­zión közvetíteni, mert mint fentebb említettük, a mozik­ban történő vetítés esetén na­gyobb a hasznuk. Éppen hét­szerese annak, mintha televí­zióban közvetítik. Egyre több lesz az olyan film is a világ filmtermésében, amely műsza­ki adottságainál fogva (széles­vászon, cinerama rendszer, hetven milliméteres fim, az elsősorban a színek játékára épült alkotások, stb.) alkal­matlan a televízióban történő közvetítésre. Hányszor, de hányszor bosszankodtunk pél­dául sötét tónusú filmek su­gárzásakor, amelyek a mozi­ban élvezhettek voltak, a kép­ernyőn teljesen élvezhetetle­nek. Nézők és ízléslej leszí és A mozi és a televízió nem azonos. Otthon, családi körben más a filmek fogadtatása. Va­lahogy családi szórakozássá válik így a film, s a családi körben a néző azonnal reagál a filmre, indulatait nem fé­kezve dicsér, vagy szapui. S így a televízió közvetítette fil­meknek rendszerint országos visszhangja van. Sajnálatos, hogy többségében negatív elő­jellel. Mégpedig azért, mert az ilyen módon történő film- élvezést csak a fő film bírja ki, ez pedig viszonylag ritka a képernyőn. Hosszan sorolhatnánk az el­múlt időszakban látott gyen­ge filmeket, amelyek rontják a közízlést, bosszantják a né­zőt, és ellentmondást szülnek a televízió műsorában: hiába­valónak tűnik a tv sok-sok íz­lésnevelő műsora, a nagysze­rű képzőművészeti' adások, művészportrék,, tárlatvezeté­sek, jó filmek és szinházi elő­adások, tv-játákok, stb., ha a rossz filmműsor adegnálja a kevésbé tájékozott, esztétikai­lag nem eléggé felvértezett nézők ízlését. Az igazság ked­véért meg kell említenünk, hogy a Magyar Televízió sokkal frissebb filmeket ját­szik, mint bármelyik nyugati társa, többféle filmet mutat be, és a nagysikerű magvar filmeket igen rövid idő alatt sugározza. Különféle sorozatai­ban pedig (például a Világhí­rű rendezők-ben és a Klasszi­kusok a képernvőn-beo) rend­szeresen komolv filmművé­szeti értékeket látunk. Persze, az évi nagv filmtömesben ezeknek emléke szinte felol­dódik. Tv-jísl Élt öli a ÍÜBUieli helyeit Mi hát a teendő? Legkézen­fekvőbb megoldásnak az lát­szana. hogy a világpiacon fel nem vásárolható filmek he­lyett a televízió saját erőből A közelmúltban részt vettem j egy, a televízió munkáját < megvitató ankéton, ahol tizen- 1 négyen szólaltak fel és vala- ; mennyien elmarasztalták a í képernyőn látható filmeket. < Sok más helyen, baráti beszél- i ^eléseken, művelődésügyi vo- . natkozású tanácskozásokon is < állandó téma a televízió film- < műsora. Nem meglepő ez, hi- i szén egy korábbi felmérés sze- ' -int a játékfilm a legkedvel- < tebb műsor szám a televízió- ! ban: száz néző közül hetvenöt erre adta a voksát. E sok né- : iő mind méglehetősen kriti- I kus szemmel figyeli a képér- ' nyön pergő filmeket, s állít- < hatjuk, soha még művészeti 1 megnyilvánulásnak olyan szé- < les kritikus gárdája nem volt, ! mint a televízióban látható ; filmalkotásoknak, amelyeket ; lyakran hárommillió ember } néz Magyarországon. < A televízió kritikusainak és j i Magyar Televízió vezetőinek | egutóbbi tanácskozásán is er- t •öl beszélgettünk a legtöbbet. * Országos lapokban már jeien- ' xríc meg cikkek a televízió j iilmműsoráról, több oldalról ^ megközelítve1 e hárommillió ^ lézőt érintő problémát. Te- ^ cintettel arra, hogy most bor- f ;odi tanácskozásokon is felve- ^ ödöt.t, szükségesnek rnutatko- :ik, mintegy a fővárosi cik- ? tekhez hozzászólásként, né- ; lány gondolat rögzítése. j 16© film ; egy évben. ^ E gondolatsor elején szólni r :ell a külföldi filmek vásárló- , ával kapcsolatosan szárnyra I :apott hamis elképzelésekről, z egyéb fiimbeszerzési prob- ' émákról, a televízió filmszük- égletéről. A filmvásárlással g :apcsolatban szinte közszájon 1 orog, hogy „dobozfilmeket”- j üzvetit a tv, azaz olyanokat^ % .melyeket szinte „utána dob- ^ iák” és csak a doboz árát ;ell megfizetni. Az igazság az, J, logy ezek, a többségükben ré- ; i filmek peregnek más orszá- r ok — beleértve a nyugati or- x zágokat is — televízióinak j :épernyőin, és ezeknek ára is ■ ■égy—ötszáz dollár között mo- s og. Az új filmek televíziós ^ özvetítési joga erősen k or- j átozott. A külföldi filmfor- j, almazó cégek szívesebben ad- ák el filmjeiket mozikban f örténő vetítésre, mert a tele- ízióban való közvetítés ese- én kevesebbet, kapnak ellen- rtékül. Ha mindehhez azt c figyelembe vesszük, hogy a v elevízió filmjei iránt olyan j agy az igény, hogy például bben az évben százhatvan r November 2-án, (kedd) este 7 órakor a TIT földrajzi szakosz­tálya és a Magyar Földrajzi Társaság az Értelmiségi Klub­( ban színes, vetítettképes elő­adást rendez 'Geográfus szem­mel Spanyolországban címmel. Előadó: dr, Mohofi Károly, » I-. gy tanulságos leírás o j vasasaikor szöget ütő 1 fejembe egy gondola -s Ha egyszer a társada mi bíróság társadaln bíróság, miért van olyan sz nezete a dolognak, mánüi „osztálybíróság” volna? A sz< cialista erkölcs és a szociális ta módon történő felelősségrí vonás talán kimondottan a f zikai dolgozók ügye? Csak e vétve hallottam róla, bog szellemi dolgozót is oda áll’ tottak a társadalmi bíróság el< és a nyilvánosság előtt, a n.yi] vánosság bevonásával ítélke? tek felette. E ritka esetek, amt lyek a szólás-mondás szerin erősítik a szabályt, ezúttal nyilvános felel ősségrevoná társadalmi jellegét, arra kész tettek, hogy meggyőzően bizo nyosodjam meg a feltevés iga vagy igaztalan voltáról. Szín helyül a Lenin Kohászati Mű veket választottam, a , „valló mást tevő” statisztikai felmé réshez pedig a mammut válla lat társadalmi bírósága elnö kének, Koszta Andrásnak se gítségét kértem. Nem részletezem a felsoro lást. íme, a különös ada1 1962-től, vagyis az Elnöki Ta nács 24. számú törvényereji rendeletének megjelenésétől ekkortól vezetik a lársadalm bíróságok statisztikáit, a ma napig 165 esetben foglalkozol a társadalmi bíróság a hatás körébe tartozó ügyekkel. Két három al kalommal íléi kezet alkalmazottak felett, de egyszer Sem került a társadalmi bíró ság elé egyetlen szellemi dől gozó vétke sem, kivéve azt ; néhány esetet, amikor a: ügyészség, vagy a bíróság ad ta át az ügyet. I gaz volna, hogy a Le nin Kohászati Művek­ben csak a fizika munkások közül kerül, hetnek ki megiéved emberek, akik vétenek a tár sadalmi tulajdon ellen, meg­sértik valaki, vagy valaki! becsületét, nem alkalmazkod­nak a szocialista együttéléi szabályaihoz? A fegyelmi bí zotíság határozatai szerint nen így áll a dolog. Több esetber lett volna rá mód és indok hogy egy-egy szellemi dolgoz! ügye szélesebb nyilvánossá:; elé kerüljön, csak „valahogy’ nem került oda . . . Nem vitatom, minél tanul­tabb, intelligensebb valaki annál inkább törvénytudóar él. Csakhogy, ha az ilyen em­ber elkövet valami vétséget, s munkások azt mondják: ismeri a törvényt, éppen azért tájé­kozottabb. alkalmasint, ügye­sebb is. Ügyének, „elkenését” természetesen nem ez. teszi le­hetővé, hanem egy elvtelen ál­láspont. „Aki nem vész ei a tömegben, azt ne teregesd a tö­meg elé.. .” Az említett vállalat egyik művezetője és anyagbeszerző­je szabályos módon és térítés ellenében megvásárolt egy köbméter famintát. Kiszállítás­kor, a kapunál derült ki, hogy a mennyiség jóval több voll az engedélyezettnél. Az ügy a jogi osztályra került. Annak rendje és módja szerint meg­kérdezték az társadalmi bíró­ság elnökét, vajon alkalmas-e rá az eset, hogy a nyilvános­ság előtt mondják ki az áment. Miért ne volna alkal­mas? A vétek mindenképpen vétek, bárki követi is el. Az ügyből azonban nem lett tár­sadalmi bírósági tárgyalás. Na­gyon gyorsan, három napon belül megszületett a fegyelmi határozat: megrovás. így a nyilvánosság nem szerzett tu­domást a visszaélésről. Visz- szaélésről? Lopásról! Másik alkalommal egy mű­vezető öntvénytárgyakat fusiz­tatok. magának. Mielőtt fele­lősségre vonták volna, azzal fenyegetőzött a szakszervezet előtt, hogy ha a nyilvánosság elé teregetik vétkét, felakaszt­ja magát. Furcsa dolgok megtörténnek, ha szellemi dolgozó ügyéről van szó. „Csak egyszer botlott meg, régi jó munkás” — vé­dik. Ám vannak olyan fizikai munkások is, akik szintén csak egyszer botlottak meg, ré­gi, jó mun teások, az volt az apjuk is, nagyapjuk, is, még­sem kerülhetik el a nyilvános számonkérést. Számukra aligha van kiút — és ez helyes. Aki * bűnt követ el — bűnhődjék 1 érte. Nem veszik fejét. Bűn- 1 tetik és megszégyenítik. Péi- 1 dájából sokan okulnak, s jól * meggondolják, elkövessenek-e ' hasonló, vagy más természetű t vétséget. De ugyanennek kel- 1 lene vonatkoznia mindenkire! ‘ A társadalmi bíróság az 1 egyik szellemi dolgozó ügyében s akart ítélkezni. Szokás szerint, r elkészíttette a tárgyalás meg- * hirdetését ismertető plakátot.. I Mit tesz a „sors?!” A plakát c eltűnt... Máskor a hangosbe- mondó által akarta nyilvános- 1 ság elé vinni egy szellemi dől- 1 gozó vétkét. A kritikus idő- ) pontban, tehát közvetlenül g • bemondás ideje előtt csengett 1 a telefon. ..Halló, itt, Koszta te- r szél! Kérem, elvtársam, ne ol- f vassa be az X. Y.-ról írott is- C mértétől, mert rosszul fogai- r maztam meg!” — És Koszta András, a társadalmi bíróság - elnöke mit sem tudott az j egészről. Valaki a nevében te- lefonált..; (■ A z értelmiség haladó t szellemű többsége f minden kétséget lcizá- róan azt a nézetei vall- r ja, hogy a munkásosz- ^ tály törvénye és erkölcse nem­csak a fizikai munkásokra vo- ® natkozik. A társadalom demok­ratizmusának mércéje abszolút / értelemben mutatja az ernte- , rekkel szemben támasztott kö­vetelményeket. Tehát „min- -i denkj egyformán méretik”. Az •* értelmiség nagy többsége nem « kívánja, sőt ellenzi a kivéte­lezést. Ha gyakorlattá válhat­na az ilyesféle elbírálás, illet- k ve bánásmód, érteimiség-elle- s, nes érzéseket ébresztene a fi- zikai dolgozókban. És nem a kell magyaráznunk, milyen i( káros volna ez az alakuló né- S( pi-nemzeti egységre nézve. k Csaja László f, ___,__________________ k a e gysejtűből e uány Kiskönyvtára. G< núi leszünlc, ahol a fonálfér­gek és a tengeri rákok „valla­nak” „hétköznapjaikról”. A gerincesek (a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak, az emlősök) foglalják el, tel­jes joggal, a legnagyobb he­lyei. a könyvben. Végül bemu­tatják a törzsfejlődés csúcsán magát az embert. ERÉNYE a munkának, hogy niber lett >udolat, 1965 a természettudományok szára­zabb, egyhangúbb fejezeteit a történelemből, az irodalomból, a népköltészetből, illetve az anekdotakincsből vett hason­latokkal tették színesebbé. A megjelenítést jól egészítik ki és támasztják alá az érdekes fényképek, ügyes rajzok ős szemléltető ábrák. A. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom