Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

Borsodi táj Százhúszmillió P énteken, október nyolca­dikén naptárilag, sőt, szinte még az órát tekintve is, éppen húsz esz­tendővel a modern világ szak- szervezeti mozgalma legna­gyobb eseménye utón ül össze a VI. Szakszervezeti Világ- kongresszus a varsói kultúra és tudomány palotájának üléstermében. Most húsz éve, 1945. október 8-án fejeződött be a párizsi Chaillot-palotában az 1. Szakszer vezeti Világ- kongresszus, amely sok-sok esztendő harcainak eredmé­nyeként megalkotta a Szak- szervezeti Világszövetséget. Varsóban most, húsz év után nem az emlékezés, vagy akár a húsz esztendő mérlegé­nek megvonása a iő feladat, sokkal inkább a jelen kérdé­sei, a holnap feladatai. Mégis szólni kell a húsz évről, hi­szen a Chaillot-palota és a varsói terem küldötteinek megbízóinak száma közötti kü­lönbség sokat mondó fejlődé­séről beszél. Párizsban 56 or­szág 346 delegátusa 67 millió szervezett munkás nevében szavazót az SZVSZ megalakí­tására. Varsóban 90 ország több mint 120 millió szervezett dolgozóját képviselő 600 SZVSZ-küldöttet várnak és harmincmillió nem az SZVSZ-hez tartozó szervezett dolgozó képviselői is ott ül­nek a lengyel főváros felhő­karcolójának nagytermében. Párizs óta nagy jelentőségű fejezetet írtak a világ munká­sai a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom törénetébe. Ak­kor, a Chaillot-palotában úgy tűnt, kialakulóban a nemzet­közi szakszervezeti egység, hi­szen csak az amerikai AFL- szakszervezet maradt távol. Később, ,1949-ben meg kellett küzdeni az egységbontók, a hi­degháborús hisztériából részt vállaló reformista szakszerve­zeti vezetők mesterkedéseivel. 1949-ben, amikor a szakadó­rok kilépvén az SZVSZ-ből, megalakították a Szabad Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetségét, az amerikai Carey azt mondta: „Nincs értelme úgy tenni, mintha az SZVSZ még mindig élne. Temessük hát el!” Ám a „halott” SZVSZ- be tömörült szervezetek tag­jainak száma éppen a szaka­dás után nőtt 67 millióról előbb 80 millióra, majd 120 millióra, A z SZVSZ mindennapos tevékenységének, az ál­tala vezetett nemzet­közi akciónak puszta felsoro­lása is vaskos kötetet töltene meg. A dolgozók nemzetközi szolidaritásáért, a szakszerve­zeti szabadságjogokért, a béke védelmében, a leszerelési tár­gyalások támogatásáért nagy harcok százait vívta és vívja a Szakszervezeti Világszövet­ség. Varsóban most három nagy beszámoló alapján vitatják meg a küldöttek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom előtt álló feladatokat. Az első be­számoló — előadója Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára — a nemzetközi szakszervezeti egység megerősítésének lehe­tőségeit vizsgálja. Az SZVSZ soha nem szűnt meg hirdetni, hogy ha számos kérdésben van is nézeteltérés közötte és más nemzetközi központhoz tartozó szakszervezetek között, nem kevés az olyan problémák száma sem, amelyek megoldá­sában nemcsak szükséges,, ha­nem lehetséges is az akció­egység. Az SZVSZ megismé­telt kezdeményezéseinek hatá­sát jól mutatja, hogy ez _ év nyarán a Szabad Szakszerve­zetek Nemzetközi Szövetségé­nek amszterdami kongresszu­sán kiderült: az egvségeUenes szakszervezeti vezetők ma már egyszerűen képtelenek meg­akadályozni a különböző irány­zatú szakszervezetek közötti kapcsolatok fejlődését, bár az természetes, hogy vannak még viták, véleményeltérések, egy­részt az SZVSZ és más szak- szervezetek, másrészt az SZVSZ-be tömörült szakszer­vezetek között is. A második beszámoló — elő­adója Luis Padilla, az SZVSZ latin-amerikai titkára — a nemzeti függetlenségért, a neo- kolonializmus ellen vívott küzdelem helyzetét elemzi, majd külön is taglalva az újonnan függetlenné vált or­szágok szakszervezeti mozgal­mának lehetőségeit és felada­tait. A két évtizede érvényben levő alapszabályoknak az az­óta végbement változásokhoz, a jelen követelményeihez való igazítása a témája a Varsóban vitára bocsátandó harmadik beszámolónak. J elentős vitafórumnak Ígérkezik a munkásjo­gokért, a dolgozók nem­zetközi szolidaritásáért, a bé­kéért küzdők százhúszmilliós táborát jelentő Szakszervezeti Világszövetség által összehí­vott VI. Szakszervezeti Világ- kongresszus. Louis Saillant ír­ta nemrég: „Nem elegendő ha az SZVSZ csak szóban nyilvá­nítja ki, hogy szakszervezeti szervezet és nem politikai párt nem elegendő, ha csak szóban nyilvánítja ki, hogy pártonkívüli szakszervezeti tö­megszervezet. Tevékenységé­vel, megnyilatkozásaival, állás- foglalásaival és különösen a világ dolgozói közötti egység problémái tekintetében tanú­sított magatartásával kell be­bizonyítania jellegének miben­létét”. Mi lesz a sorsa az ország legészakibb gyümölcsösének? Az edelényi járás dombvidé­kén, a Szendrői Állami Gazda­ság területén van az ország legészakibb fekvésű nagyüzemi gyümölcsöse. 552 holdon sora­koznak itt a gépi művelésre alkalmas gyümölcsfák. A ha­talmas kert zömében különbö­ző almafák, 60 holdon azonban diófa is található. Az elmúlt esztendőkben még csak 52 hold gyümölcsös fordult ter­mőre, a további 500 holdról az elkövetkező években várják csak az első, számottevő gyü­mölcsöket. 1961-ben az ország legészakibb gyümölcsösének egy-egy holdja még 4152 forint ráfizetést jelentett, de tavaly már 10 231 forint plusszal zárt minden egyes hold. Az idén, sajnos, mintegy két­millió forintos egérkár érte a gyümölcsöst. Az elszaporodott mezei pockok milliós hada megrágta a fiatal fák tövét és gyökérzetét. A rossz időjárás is csökkenti az idei terméski­látásokat. Az elkövetkező esz­tendőkhöz sem fűznek azonban nagy reményeket a szakembe­rek. Nincs biztosítva ugyanis a termőre forduló 500 hold szakember és munkás ellátása. Jelenleg ugyanis az egész gazdaság, évi átlagban, mint­egy 380 munkást foglalkoztat, a hatalmas gyümölcsösben pe­dig mintegy 700 dolgozóra lesz szükség almaszürel idején. Rosszak a környéken az útvi­szonyok, nem kielégítő a szer­vesanyag ellátottság sem, nin­csenek meg a szükséges járu­lékos beruházások, így például a gyümölcstárolók. Sokan és joggal aggályoskod­nak, vajon mi lesz az ország legészakibb gyümölcsösének sorsa?! (P. s.) Kiújultak a kasmíri harcok Áz Indonéz KP Síiiiioüaija Sukarno kiált ványai m A tsz-ek kalauza TalálU ozás Kossuth Lajossal • fi furfangos korülö Sok szép tett summásása • Két üj borsodi kiadvány •• Ómassa, a Bükk legkisebb települése. (Foto: Szabados) Ülést tartott a Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága Miskolc város Tanácsának végrehajtó bizottsága október 7-én, csütörtökön ülést tar­tott. Az ülés első napirendi pontjaként megtárgyalták a legközelebbi, október 10-i ta­nácsülés elé kerülő jelentést a. városi tanácstagok tevékeny­ségéről. A tanácsülés ugyanis együttes ülése lesz a városi tanácsnak és a Hazafias Nép­front városi bizottságának. A tanácstagok tevékenységével kapcsolatos jelentés részlete­sen foglalkozik a tanácsülé­sekkel, a tanácstagok atkíví- tásával és a tanácstagok ön­állóságának, kezdeményező te­vékenységének fokozódásával. Külön tárgyalja a jelentés a tanácstagi fogadóórák gond­jait, megállapítja, hogy körül­belül 40 tanácstag nem látja el kellően ezt a munkáját, és rámutat, hogy a tanácstagok törődjenek minél többet fo­gadóóráikon a választók pon­tos tájékoztatásával. A vb ha­tározata kimondja, hogy a nem megfelelően dolgozó ta­nácstagokkal beszélni kell. és ha nem változtatnak magatar­tásukon, az állandó bizottság, valamint a népfront javaslatot tehet visszahívásulora. Egészségügy és üzemegészségügy Ugyancsak a legközelebbi tanácsülés elé kerül az egész­ségügyi állandó bizottság je­lentése. A vb megdicsérte a jól elkészített jelentést, amely részletesen ismerteti az áb munkáját megalakulása óta. Beszámol a tömegszervezetek­kel való kapcsolatokról, rész­letesen tárgyalja mit végzett a bizottság eddig, hogyan se­gített a strandok közegészség- ügyi helyzetének javításában, miként ellenőrizte az üzemek­ben a közegészségügyi ellá­tottságot, hogyan foglalkozott a ragályos betegségekkel, számot ad a szociális gondos­kodás ellenőrzéséről. A bi­zottság itt is derekasan kivet­te részét a munkából. Ellen­őrizték az öregekkel való fog­lalkozást, a munkaképtelenek ellátását. Bejelentették, hogv 3 hónap múlva újabb 50 férőhe­lyes bölcsőde nyílik a Kilián- délen. Nem kerül tanácsülés elé, de bizonyos fokig kapcsolódik a témához dr. Rakaczki László városi főorvos jelentése Mis­kolc üzemegészségügyi helyze­téről. Ez az utóbbi időben két­ségtelenül javult. Ugyanekkor szervezési hibákkal találko­zunk még az üzemorvosi ellá­tásban. Fő foglalkozásban fő­leg a nagyüzemeknél dolgoz­nak üzemorvosok. A kisebb üzemeknél csak mellék-, vagy másodállásban látnak el ilyen munkát orvosok. Munkájuk nem kielégítő, az ellátott órák kevés pozitívumot mutatnak fel a betegellátásban. Ugyan­ekkor bizonyos liberalizmus­nak kell minősíteni, hogy pél­dául. a Diósgyőri Gépgyárban rendkívül magas a táppénzre vett betegek száma. Egy év alatt összesen 4 millió táppén­zes nap esik ki a termelésből, és ebben a Diósgyőri Gépgyár aránya a legmagasabb. Meg­oldatlan még a több ezer ipa­ri tanuló gyógyító-megelőző ellátása. Közlekedési gondok Következő napirendi pont­ként a vb a város tömegközle­kedésével foglalkozott. A je­lentés, amelyet Glódy András osztályvezető terjesztett be. megállapítja, hogy a vidéki városok között Miskolcon a legmagasabb az utazási igény, alig marad Budapest mögött. Ugyanekkor a rendelkezésre álló járművek száma, bizonyos javulás ellenére, még mindig nem kielégítő. A trendkipül alapos vita és a sok mindenre kitérő jelentés tárgyalására még visszatérünk. Színes, változatos program Mennyit ér az őszi napsütés Országszerte eseményekben gazdag hónapok várják a kö­zépiskolásokat. A KlSZ-szerve- zetek rendezésében ősztől—ta­vaszig egymást érik a különbö-, ző vetélkedők, bemutatók, pá­lyázatok, amelyek mindegyike jól megfelel a 14—18 évesek érdeklődési körének és sok le­hetőséget kínál a fiatalok sza­badidejének kellemes és hasz­nos eltöltésére. A következő hetekben iro­dalmi, néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti, foto- és film­pályázatokat írnak ki a 14—18 éveseknek. A beküldött mun­kákat megyénként értékelik, az irodalmi díjért versengő fiata-i lók azonban a Rádió így írunk? mi pályázatán is részt vesz-j nek. A KISZ-szervezetek kez­deményezésére honismereti! szakkörök egész sorát hívják; életre. Az ifjú természetbarátok! ezekben a napokban iskolájuk; székhelyének nevezetességeivel j ismerkednek, majd járásukat) is bekalandozzák. A jövő év ta-í vaszán megrendezik az ország-! járó diákok megyei, s végül or- ^ szagos találkozóját is. A KISZ- szervezetek a téli hónapokban S szánkó- és sítúrákra hívják? majd meg tagjaikat. Az idei nyár, bizony, elég­gé megtréfálta a mezőgazda­ságot. Különösen a Kalászo­sok tekintetében. De más mezőgazdasági kultúráknak se igen kedvezett. A szőlé­szek például amiatt aggodal­maskodtak, hogy a kevés napfény miatt nem lesz elég édes a must, következéskép­pen a belőle érő borok is gyengébb minőségűek lesz­nek. Az örvendetesen szépre fordult és a meteorológusok szerint tartósnak ígérkező időjárás kezdi eloszlatni az aggodalmakat. Sátoraljaújhelyen hallottam a minap, hogy például Hegy­alján valósággal aravaat ér az őszi napsütés a szőlő éré­sére. A szellös, na nos idő megállította a szőlőfürtök romlását, meggyorsította a cukn-osodást és na aszúsodást is. A Tolcsvai Állami Gazda­ságban például egy hét alatt 3 cukorfokkal emelkedett a szüret után várható must ér­téke, és jelenleg már eléri a 12—15 fokot. Ez annyit je­lent. hogy ha az idő valóban szép marad, elérheti a 18— 20 fokot, ami már nem is olyan rossz. A sza kém berek becslése szerint például a Tolcsvai Állami Gazdaság számára egyetlen napsütéses őszi nap 300—350 ezer forinttal növeli a várható termés értékét. Es itt nem is az egész Tokaj- Hegyaljáról, csak egy részé­ről van szó... Hogy azután a kirándulók­nak, az őszi Bükk és a Zempléni hegyek szerelme­seinek, vagy éppen a jövő évi kenyerünk magágyával és a kapások betakarításával el-', foglalt termelőszövetkezetek-; nek mennyit ér az áldott őszi napsugár — ezt nehéz lenne forintban kifejezni. . (fesé) ; XXI. évfolyam, 237. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1965. október 8. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA proletártól, egy^sűlíetekl^ ___________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom