Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

ftSZAKMAGYARORSZAí Szombat, 19(53. október SS, Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Törvényerejű rendeletet alkotott a földfelajánlás sza­bályainak módosításáról, to­vábbá módosította a mezőgaz­dasági rendeltetésű földek vé­delméről szóló 1961. évi 6. tör­vényt és kiegészítette az 1980. évi 22. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. lyek a tulajdonos foglalkoz­tatásától tették függővé a föld- felajánlás elfogadását és a földéit járó térítést. Ezzel le­hetővé válik, hogy —, ha a föld hasznosítását termelőszö­vetkezet, vagy állami gazda­ság vállalja —, az állam tulaj­donába és mezőgazdasági nagyüzem tartós használatába adják földjüket azok, akik életkörülményeik miatt a mű­velésről gondoskodni nem tud­nak. Nem lehet azonban fel­Törvényerejű rendelet a földfelajánlás szabályainak módosításáról Az Elnöki Tanács péntek, ülésén elfogadott törvényerejű rendeletek a mezőgazdasági­lag hasznosítható földek ren­deltetésszerű és gazdaságos használatának hatékonyabb biztosítására és a nagyüzemi gazdálkodást zavaró akadá­lyok megszüntetésére vonatko­zólag tartalmaznak fontos in­tézkedéseket. A törvényerejű rendeletek kifejezik a mező­gazdaság szocialista átszerve­zése óta eltelt idő alatt bekö­vetkezett változásokat a szo­cialista földhasználatban, s kedvező lehetőségeket terem­tenek a mezőgazdasági nagy­üzemek gazdálkodásának to­vábbfejlesztéséhez. A földek megműveléséről A földvédelmi törvény ki­egészítéseként törvényerejű. rendelet szabályozza a műve­letlenül hagyott földek hasz­nálati- és tulajdonviszonyait. A rendelet szerint fokozott gondot kell fordítani arra, hogy minden földhasználó te­gyen eleget a föld megművelé­sére vonatkozó kötelezettségé­nek és kellő időben elvégezze a földeken a művelési ágnak megfelelő, a mezőgazdasági termelés folytatásához szüksé­ges munkákat. A művelési kö­telezettség kiterjed valameny- nyi mezőgazdaságilag haszno­sítható földre. A földek meg­művelését határszemlék során ellenőrzik és a mulasztókat felszólítják a munkák elvég­zésére. Azokat a földeket, ame­lyeknek megműveléséről tu­lajdonosaik a felszólítás elle­nére sem gondoskodtak, á'la- mi tulajdonba kell venni. A termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok zavartalan gazdálkodása érdekében köz­tulajdonba kerülnek a koráb­ban elhagyott, hatósági intéz­kedéssel a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak át­adott földek is. A fö‘d hasznosításáról A földfelajánlás újabb sza­bályozása megszünteti azokat a megkülönböztetéseket, ame­ajánlani azokat a földöket, amelyek már jelenleg is álla­mi gazdaságok kezelésében, vagy termelőszövetkezetek használatában vannak. A széttapoltság me -ssüntetésérci A mezőgazdasági nagyüze­mi gazdálkodásra alkalmas te­rületek kialakítására vonatko­zó szabályok kiegészítésekép­pen az új törvényerejű rendelet további lehetőséget nyújt arra, hogy kis határú községekben a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok szétszórt par­celláit földrendezés útján ösz- szevonják. A földművelésügyi miniszter egyes községekben — a területi széttagoltság megszüntetése érdekében — engedélyezheti a nagyüzemek közötti földrendezést. Befe'ezés előtt a sorozás A néphadsereg alakula­tainál megkezdődtek az elő­készületek a kétéves katona­idejüket letöltött fiatalok le­szerelésére, amire néhány hét múlva kerül sor. Egyidejűleg országszerte felkészülnek a bevonuló újoncok fogadásara. A továbbiakban elmondot­ták, hogy a sorozás befejezés- ; hez közeledik. A katonai szolgálat elhalasz­tásának elsősorban egészség- ügyi okok, családfenntartói kö­telezettség miatt, tanulmányon: folytatása céljából és külön­böző egyéb fontos indokok alapján van helye. Veres Péterrel Szikszón Dollárral ég; o m' -! a világuralomért „I960, végéig az amerikai gazdasági hadsereg mintegy négymilliárd márkát zúdított a nyugatnémet gazdaságra. A beruházási tűz azóta elérte a 9.2 milliárd márkát. 1957-ban még csak 350 amerikai ipari és kereskedelmi vállalat te­vékenykedett ■ az NSZK-ban, ma már 1150 cég leerekei for­gatják a nyugatnémet gazda­sági gépezetet, köztük 450 ki­mondottan termelő üzem.’’ Imigyen panaszkodik a nyu­gatnémet Spiegel című hetilap és egy oldallal később meg is magyarázza ennek a nagy „jó­tékonyságnak” okát. Amerikai forróst felhasználva indokolja ! Uncle Sam „segítő készségét”. A Newsweek-et idézve azt ír- . ja, hogy „az ipar Amerikában j a beruházott tőkéből átlag 9 | százalékos tiszta lutsznot húz. Nyugat-Európában pedig még mindig 12-őt, sőt, egyes cse­lekben 35 százalékot". Aránylag kevesen figyeltek fel az utóbbi időben arra a javaslatra, hogy „Samoát Gugraot és mikronéziai gyám­sági területet Havaihoz csatol­va" felvennék az USA állam- szövetségébe. Erről tudósít a Die Presse című osztrák nagy­polgári újság, és magyarázat­ként megjegyzi: noha ez az egész Csendes-óceáni terület nem nagyobb, mint Luxem­burg, „tény, hogy Guamból naponta indulnak bombázók Vietnam felé, kellően rávilá­gít e szigetek stratégiai jelen­tőségére, ahonnan az Egyesült Államok stratégiai légi pa­rancsnokságának karja Kína, Indokína és Indonézia lakott központjain át egészen Bur­máig ér el". vagy Gilelte pengével borot­válja simára arcál, aki Over- stolz cigarettát szív, aki fény­képező gépét Adox filmekkel tölti, az — anélkül, hogy tud­ná — növeli a tengerentúlról jött új urak bevételét” — írja. Később felsorolja, hogy Nyu- gat-Németországban a gépko­csiipar 40. az ásványolajipar 30, az üvegipar 40 és a kozme­tikai szereket gyártó vállala­tok 20 százaléka van ameri­kai kézen. A Morgan-cég párizsi kép­viselőjének tréfás megjegyzése így már korántsem olyan tré­fás, mint ez az úr gondolta. Különösen akkor nem, ha te­kintetbe vesszük az amerikai pénzügyi szakértők vélemé­nyét, akik szerint hazájukban a dollár vásárlóértéke már csalc 2.00 márka. „Ho tehát egy amerikai vállalkozó Nyugat- Német.országban 12 millió márkáért (azaz hivatalos árfo­lyamon 3 millió dollárért.) üzemei vásárol, az valójában csak 7,8 millió márkájába ke­rül" — állapítja meg a Spiegel. Az amerikai tőkének ez a kiáramlása már magát John­son elnököt is megijesztette, ám gazdasági kapitányai meg­nyugtatták, hogy csupán ta­valy „3,5 milliárd dollárt ho­zott a külföldön beruházott 2,3 milliárd dollár osztalékban és licencdíjakban. A külföldi fi­ókvállalatok ezt az összeget hazaküldtek”. „Csi^ööS foljopó a CsRfidss-óceÉ íe’efl“ Marlene Manthey, a bécsi Presse tudósítója adta ezt a cí­met annak a washingtoni tu­dósításnak, amelyben beszá­molt. az amerikaiak fentebb idézett csendes-óceáni tervéről. Arról, hogy Guam szigetét, ahonnan Vietnamot bombáz­zák, felvennék az USA állam- szövetségébe. Hozzáteszi még közléséhez, hogy angol—ame­rikai tárgyalások folynak kö­zös támaszpont építéséről is az Indiai-óceánon. Ez az el­gondolás se lebecsülendő, mert ahová tervezik, onnan „a stra­tégiai bombázók nemcsak az indiai szubhontinenst, hanem a másik oldalon Afrika keleti, részét, is ellenőrzésülc alatt tartják Ha meggondoljuk, hogy az USA 1898-ban, a volt spanyol gyarmatok „felszabadításával” megkezdte érdekterületének kitolását a kínai partok felé, és a második világháború után a Japánnal kötött béke- szerződés eredményeképpen újabb távol-keleti támaszpon­tokat szerzett magának, újabb lépései teljesen érthetőek. Azt a hasznot, amit a nyugatnéme­tek felé irányzott, eredményes dollárinváziójával szerzett, nemcsak újabb vállalkozások­ba fekteti, hogy még jobban kezében tartsa Nyugat-Eimb pát, hanem katonai válalkozá- sait is fedezi belőle Ázsiában Más szóval, mind közelebb akar kerülni a szocialista ál­lamok határaihoz, és támadó szándékának egyaránt hasz­nos segítőeszköze a dollár, meg a bombavető repülőgép. Mátc Iván tíz órakor ér- [ kezétt meg a pesti gyorssal, s a köszönés után az volt az első szava, hogy a vasút mentén avatatlan gabonatáblát látott a vonatból. — Ez elsősorban a szocialista termelés politikai hitelét ront­ja. Mert a gazdasági károk vé­gül is az államháztartásra há­rulnak, az pedig kibírja. De meg kellene érteniük a gazda­sági vezetőknek, a brigádveze­tőktől kezdve az állami gazda­ságok igazgatóiig mindenki­nek, hogy a parasztember sze­mében bűn a le nem aratott gabona... \ Könyvhónap van most a me­gyében, a MÉSZÖV szervezi. Méghozzá jól! Ezt bizonyítja Veres Péter fogadtatása is. Nem csupán arról var szó, Hogy gépkocsit bocsátottak ren­delkezésére, az ebédet időben feltálalták, s megkülönbözte­tett szeretettel fogadták a szikszóiak, valamint a Léhi Állami Gazdaság dolgozói a népszerű írót, hanem arról is, hogy a község lakói tudtak ér­kezéséről. Várták. (E sorok írója tudja, milyen érzés el­indulni egy író—olvasó talál­kozóra, és a kezdéskor kiderül, hogy nem volt jó a szervezés, az olvasók nem érkeztek meg, az utcáról néhány maszatos, játékba feledkezett, gyereket citáltak az író elé, hadd talál­kozzék, ha már ott van ...) A tsz nyolc holrlnyi szőlőjét mulatták meg elsőnek az író­nak. akit a község vezetői ün­nepélyesen fogadtak. Kiderült hogy az egykori balmazújváro­si parasztember a szőlészethez is ért. Tanácsokat kért, taná­csokat adott, a kérdések özöné­vel lepte meg a tsz elnökét és a szőlészet dolgozóit. („Hány méterig kúszott fel az őszi fagy? Pusztított-e peronoszpó- ra? Mennyit jövedelmez a szőlő? Akik gondozzák, meny­nyit keresnek? Az ország északkeleti része száraz, néni csírázik majd Id a földben a mag. akkor pedig jövőre is árága. kenyeret eszünk.”) ömlik át a »Zikszói szőlődombokon. A ha­lárban szorgoskodó emberek, szűreiéinek, kukoricát törnek, s már szedik a léhi gazdaság Imáját is. Igaz, az almaszü­Szép őszi meleg Délelőtt retelők java iskolás, munka­erőhiány van itt is. — Két lányunokárn (az egyik tizenhat, a másik tizen­hét éves) dolgozik az egyik balmazújvárosi tsz-ben. Hú­szon kétezer forintot kerestek a múlt évben is. Előtte meg sírt az anyjuk, hogy nem tanultak, falun kell maradniuk. Azt mondtam erre; „Maradjanak csak, néhány év múlva sokat kereshetnek!” Meg aztán meg kell tanulnunk gazdálkodni... Sajnos, fiatalt nem láttunk a szikszói tsz-ben. A nyolc hold szőlőt kilenc, hatvan— hetven éves tag műveli. Az tró említette is egy baráti eszme­cserén. Este az új művelődési ház­ban került sor az író—olvasó találkozóra. — A magyar népnek az a történelmi feladata, hogy fel­építse a szocializmust — mondta a népszerű Péter bá­csi. — Ne i mondhatom, hogy gond né 1 él nálunk min­denki, de előlegezni kell hi­tünket, és becsületünkhöz mérten dolgozni kell. Az író történelmi példákkal igazolta, hogy a magyar ember mindenkor becsülettel teljesí­tette feladatát, sokszor mégha önmaga érdeke ellen is tett. Az író csaknem 1500 oldalas Balogh-családja is erről szól. A magyar ember olykor jóhi­szeműen balga. (Etimológlailag a Balogh összefügg a balkezes­sel, a balgával.) — Most ne teljesítené köte­lességét, amikor végre a má­vá igazi érdekéről van szó? fél tíz után fejeződött be az író—olvasó ta­lálkozó. Utána a könyvtárban tovább tartott a kölcsönös ér­deklődés. B. h. Este az egész német ipart“ Lehet, hogy csupán tréfásan jegyezte meg a hatalmas ame­rikai bankház, a Morgan Gua­ranty Trust párizsi képviselő­je a fentebb idézett mondatot, ám a nyugatnémet Spiegel mégsem így fogja fel egészen. „Aki például ma Rotbart, Wilson vasárnap utazik Rhodesiába Wilson úgy döntött, hogy vasárnap délután indul út­nak Rhodesiába és ott tölti a jövő hét legnagyobb részét. A brit miniszterelnök fel akar­ja keresni az internált, vagy bebörtönzött rohdesiai politi­kai vezetőket is. FILMjEGYZET Magyar fiatalok és cseh hősök A hét új filmjei közül ket- íőt vetítenek csütörtöktől a miskolci bemutató mozik. El­sőként a Zöldár című magyar filmet, Gaál Ist­ván alkotását említjük. Ér­deklődéssel vártuk ezt a mű­vet, mert rendezője másfél év­vel ezelőtt, a Sodrásban című filmjével nagyszerűen mutat­kozott be, s a korszerű fil­mek iránt érdeklődő néző olyan alkotóként tartja szá­mon, aki szenvedélyesen ke­resi a választ napjaink és a közelmúlt társadalmi kérdé­seire, elsősorban a fiatalság életében adódó problémákra. A Zöldár is fiatalokról szól. Az ötvenes évek elején vagyunk, első parasztfiatalja- ink most hódítják meg az egyetemeket. Ez az ellentmon­dásokkal telített, de összessé­gében mégis hősi korszak bő­ven kínálta a témát az alko­tóknak, Gaál István és Gyön- gyössy Imre forgatókönyvíró­nak. Nekik azonban látszólag nem volt szívük semmit sem elhanyagolni. Így aztán, hogy mind több oldalú megvilágí­tást kapjon az ábrázolt kor, van a filmben zúgó ütemes taps, az egyetemen bürokrati­kus átirányítás, népszínmű- figuraként kezelt paraszt­diák, csak a felettesek fejével gondolkodó párttitkár, erősza­kos ifjúsági titkár, házkutatás, letartóztatás, többféle törvény- sértés, elidegenedés a falutól, töprengés a téeszbe-lépésről, s falusi dolgozónak elvándorlása Pestre a földalatti építéséhez, meg még sok egyéb jelenség, ami az ötvenes évek első felé­ben adódott. Az alapvető mon­danivaló, hogy a talpig be­csületes, romlatlan fiatalok ez évek ellentmondásai között nem tudnak eligazodni, a kör­nyezetükben látott bizalmat­lanság, képmutatás lelkűket mérgezi, vagy még súlyosabb kihatásokkal jár. az alkotók tiszta, nemes szándékát dicsé­ri, azonban éppen a fentebb felsorolt jelenségeknek egy filmbe, egyetlen történetbe zsúfolása miatt nem kaphat elég mély ábrázolást, és a lel­kekben végbemenő változá­sok ábrázolása helyett olykor szinte csak illusztrációt ka­punk. összességében az egész film inkább csak felvillant egy témakört, felsorakoztatja egy időszak hibáit, ahogyan egy faluról jött egyetemista látja, mintsem azt mutatná be, mi­ként lett ebből az egyetemi fiatalságból napjaink új, al­kotó, népi értelmisége, 1-Iercze- nik Miklós operatőr néhány képére érdemes visszaemlékez­nünk, a szereplők közül pedig Tóth Benedek, Darab Virág, Koncz Gábor, Meszléry Judit nevét jegyezzük fel. A másik film a cseh nép történelmének felejthetetlen időszakát idézi. A címe; A gyilkos halála A gyilkos: Reinhard Hcy- drich, ül náci párt harmadik embere, Hitler prágai hely­tartója, a cseh nép gyilkosa, aki szorosan rászolgált a meg­torlásra. Ismeretes, hogy a Londonban székelő emigráns cseh kormány, illetve ellenál­lási irányítók utasítására Ang­liából hazajuttatott cseh haza-. A Történelmi Évkönyvről Nemrégiben hagyta el a nyomdát a Magyar Történel­mi Társulat Borsod megyei csoportjának igényes kiadvá­nya, a Történelmi Évkönyv. Borsod megyében munkálkodó történészeink ezúttal publikál­ják munkásságuk, kutatásaik eredményeit egy olyan törté­nelmi évkönyvben, amely ön- kezdeményezésből született meg. Ismeretes, hogy megyénk nem rendelkezik tudományos intézetekkel. Társadalomtudo­mányi intézet létét szintén nélkülözi a megye sok-sok jó­nevű kutatója. így tehát a 260 oldalas Történelmi Évkönyvet napy örömmel és tisztelettel kell köszöntenünk. Belela­pozván az új kiadványba, gon­dos szerkesztésről, igényes lek­tori munlzáról beszélhetünk (a fiák sikeres merényletet követ­tek el Heydrich ellen. A né­metek e merénylet megtorlása­ként pusztították el Lidicót, gyűjtötték börtönbe, kínozták meg és gyilkolták le cseh em­berek további ezreit és tízez­reit. E merénylet előkészítését, végrehajtását és következmé­nyeit mutatja be a film igen hitelesen és izgalmasan. Az alkotóknak sok dokumentum­anyag állt rendelkezésükre, sokan élnek még Prágában a kortársak, 1942 tanúi, volt hát alkotás közben mire támasz­kodni. A film a dokumentum­filmek precizitásával, a já­tékfilmek izgalmasságával, jól válogatott szereplőkkel állítja elénlc a tröténetet. A feszült légkörű alkotás méltán nyert díjat a moszkvai filmfesztivá­lon. Akik rendszeres nézői a televízió íilmmúsorának, em­lékezhetnek a néhány héttel korábban sugárzott amerikai filmre (A hóhér halála), amely közvetlenül a merénylet után készült és távolból, elképzelés alapján rekonstruálta a. tör­ténetet. Igen becsületes film volt. A most látott alkotás felfogásban, a téma feldolgo­zásában természetesen me.sz- sze eltér a korábbitól, de ez utóbbi feltétlenül hitelesebb, s e hitelesség magas művészi színvonallal is párosul. (hm* i lektorok között ismert nevű fővárosi szaktekintélyeket ta­lálunk). A Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottságának tá­mogatásával megjelenő tör­ténelmi évkönyvet Deák Gá­bor szerkesztette. A tudomá­nyos munkák cím és tarta­lom szerint igen színes képei, mutatnak. Román János Zemplén megye XVI—XVII. századi iparának szakmáit és mesterségeit tárgyalja tanul­mányában. Kilián István a Borsodi Védegyletről ir, köz­ben az olvasó elé tárja a ma­gyar ipar helyzetét a XVIII. század végétől a Védegylet megalakulásáig, Mádaí Gyula Diósgyőri ada­tok a közös gazdálkodás és birtoklás módjához címmel írt tanulmányt. Gyimesi Sán­dor Miskolc történetének né­hány kérdését tárgyalja, ki­ragadva a kapitalizmus idő­szakát. Deák Gábor A század- eleji kivándorlás gazdasági, társadalmi, politikai vizsgála­ta Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében, különös tekintettel az 1905—7-es forradalomra cí­mű tanulmánya érdekes és mindenkor hasznosítható gon­dolatokat tartalmaz a megyei kivándorlásról. Zádor Tibor Miskolc munkásmozgalmának kezdeti fejezetével foglalkozik tanulmányában. Boros József a felszabadító Vörös Hadsereg Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hadműveleteiről számol be. De­ák Gábor legújabbkori törté­nelmünk szakaszával, a munkáshatalom megalakulásá­val foglalkozik egy hosszabb tanulmányban, Papp Miklós a. tokaji termelőszövetkezet meg­alakulásának első éveiről szá­mol be az évkönyvben. Kor; dós László Miskolc és Borsot könyvtárügyének fejlődését ír­ta meg a felszabadulástól nap­jainkig. Történelemtanárok, diákok és mindenkori érdeklődők: számára nagyon fontos kiad­vány a Történelmi Évkönyv* amelynek előszavát Varga Gá­bori! é, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese irta, a stílusos borítólapot Komárotny József tervezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom