Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

Szombat, !9«5. etlkúótoer 23. ÉSJEAKMAGYARORSZÁG 3 6 + 2 A folyamatos termelés tapasztalatai a Miskolci Pamutfonóban Szorgalmas szüretelők Április elseje óta üzemel fo­lyamatosan a Miskolci Pamut­fonó. A termelés újfajta meg­szervezése nemcsak a város­ban, hanem országosan is fel­tűnést keltett, s nagy érdeklő­déssel figyelik, hogyan válik be. A 6+2 bevezetése óta fél év telt el. Vajon mit mutat az első hat hónap mérlege? Harmincöt millió forint me«ta)ianfás — A termelést — tájékoztat Molnár József elvtárs, az üzem igazgatója — növelnünk kell. Ezt két módon valósít­hatjuk meg. Egyik megoldás: beruházással. Ez a lassúbb és a költségesebb. Az új üzem­rész építése 35 millió forintot igényelne. A másik meg­oldás: a folyamatos termelés. Ezt különösebb beruházás nélkül, illetve olyan beruhá­zással, bővítéssel valósíthat­juk meg, amelyet egyébként is meg kell oldanunk. A folyamatos termelést mintaszerű, sokoldalú felmé­rés, közvéleménykutatás, a tanulmányok egész sora előz­te meg. A múlt év szeptembe­rétől a szóbeli és az írásos agitáció különféle formáit igénybe véve tájékoztatták a dolgozókat, miért, szükséges a folyamatos termelés, meny­nyiben előnyös ez. 350 emberrel főbb ífolgozliaS — Előzőleg — mondja az igazgató — az üzem heti 17 műszakon át dolgozott, azaz szombaton este 10 óráig. Mi a műszakok számát hárommal megtoldottul^. Ez 17 százalék­kal növeli időalapunkat, s ilyen arányban kell „felfutni” a termelésnek is. A fonóban a heti termelés meghosszabbítása ellenére nem növelték, hanem 40 órára csökkentették a munkahetet. Az addigi három helyett négy műszakot szerveztek, ami új munkaerők beállítását tette szükségessé. És ez az, amiért a városi pártbizottság, a tanács vezetői is őszinte örömmel, nagy segitőkészséggel fogad­ták a folyamatos termelést. Háromszázötven ember (eb­ből 320 nő) elhelyezése nagy gondot vesz le a város vezetői­nek válláról. Az üzemnek ez új gondot jelentett. Több száz embert kellett, tanfolyamokon képez­ni. Üj oktatási helyiségekre volt szükség. Gondoskodni kellett az étkeztetésről, meg kellett oldani a vasárnapi ki­szolgálást is. A szociális léte: sítmények kevésnek bizonyul­tak. Gondoskodni kellett az új belépők gyermekeinek el­helyezéséről bölcsődékben, óvodákban. A tanács mindeh­hez maximális segítséget igye­kezett nyújtani. Az új dolgozók kiképzése után megtörtént az átszerve­zés. Alapos mérlegelés után úgy osztották négy műszakba a dolgozókat, hogy minden műszakba egyenlő erők ke­rüljenek. 29 millió lóriul érlcliű löbblctícrinelcs Az üzemben nagy energiát fordítottak az előkészítésre, a szervezésre. Ez a lelkiismere­tes munka gazdagon gyümöl­csözik. Az elképzelés szerint másfél év szükséges a terme­lés „felfutásához”. Az eltelt hat hónap azt mutatja, hogy a termelés 17 százalékos növe­Tej vizsgálat ax eiiesi járásban Az Encsi járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a közelmúlt­ban vizsgálatot tartott több termelőszövetkezetnél és tej­átvevő helyen. A vizsgálat során megálla­pították, hogy néhány tsz-nél nincs tejátadó, így a tejgyűj­tőknek lehetőséget adnak eset­leges adat-torzításokra. Hiba, hogy az átvevőhelyeket nem mindenütt látják el megfelelő < edényekkel. Például a méraij tejátvevő mérőedénye már ki-J selejtezett, mégis használják.♦ A fulókércsi átvevőhelyen* olyan úszómérőt találtak, J amely három deciliterrel mu-* íatott kevesebbet a valóság-♦ nál. Ezzel a mérővel akaratla­nul is rendszeresen megkérő-^ sították a termelőket. A vizs-* gálát feltárta, hogy Méra köz-* ségben az egyéni termelők ré-» szere az ellenőrzés napjáig^ nem fizették ki a május havi;* TBC-mentes felárat. A gyűjtő-» helyeken az előírásoknak meg-* felelően vesznek ugyán min-£ tát a tejből, értékelni azon-* ban nem tudják, mivel ehhez» nem rendelkeznek megfelelő* mennyiségű üveggel. A vizsgá-J lat a legnagyobb szabálytalan-* uágot Detek község átvevőhe-* lyén tapasztalta, ahol a tej-» gyűjtő a szállítók könyvébeJ hosszabb idő óta javítgatja a| zsírszázalék, a zsír-kg adatait.* | Bővítették ♦ ai villanvliálózaíot | ♦ Mint minden községben,* Bőcsön is évről évre sok új ház épül. A községi tanács eb-* ben az évben igen jelentősi összeget fordított a villanyba-é lózat bővítésére, melynek kö-» vetkeztében most már az új ■$ településekre és a legrégibb, J félreeső utcákba is bevezették* az áramot. Bőcsön most már* mindenütt éghet a villany. * és ezzel megkárosítja a tejszál­lítókat. Legutóbbi ülésén a Népi Ellenőrzési Bizottság tár­gyalt a vizsgálat tapasztala­tairól, és a tejipari vállalat központjához, valamint a ter­melőszövetkezetekhez is el­küldte a hibák kijavítását szol­gáló javaslatait. Bényi Bertalan népi ellenőr kedését nem a tervezett időre hanem jóval előbb, a jövö év j első negyedének végére elé- j rik, hiszen már most 13—14 százalékkal többet termelnek, mint az átszervezés előtt. És ez az idén a tervezett 17 mil­lióval szemben 29 millió fo­rint értékű többtermelést hoz. Mi ve) magyarázható ez? Egyrészt azzal, hogy az új dolgozók a tanfolyamokon színvonalas oktatást kaptak, másrészt: a régiek szeretettel fogadták új munkatársaikat. Az újak bizalommal közeled­tek a régiekhez, s azok szíve­sen segítenek tanácsokkal, gya­korlati munkával Mii iiiouuanalt a do’cozók? A folj'amatos termelés sok előnyt, s némi hátrányt is je­lent. A kereset változatlan maradt, ennek ellenére 40 órásra csökkent a heti munka­idő. Minden 6 munkanap után két szabadnap jár, ezért is nevezik a folyamatos terme­lést „hat plusz kettő”-nek. És ha valakire a vasárnap éjsza­kai műszak jutna, a pihenés megnő egy nappal, mert va­sárnap éjjel javítanak. Hát­ránya, hogy esetenként vasár­nap is dolgozni kell. Mit mondanak a dolgozók? Ferenc Józsefné előmunkás: A hat plusz kettő jó is meg rossz is. Jó, mert több idő jut az otthoni munkára. Egyik nap nagymosás, másik nap takarítás. É rossz, mert néha- néha vasárnap is dolgozni kell, s nem lehet az ember a csa­láddal. Ruszkai Piroska: Én min­denképpen előnyösebbnek tar­tom. Berecz Sándorné: Csak heti 40 órát kell dolgozni, a kere­set nem változott, de több a szabad idő, többet tudok fog­lalkozni a gyermekkel. Több idő jut az otthoni munkára, a pihenésre, a szórakozásra. Építettünk például egy házat. A szabadnapok nélkül nem is tudom, hogyan oldottuk volna meg. Ferge Margit: Nem ez az első munkahelyem. Igen jól érzem magam. Ha valamit nem tudok, szívesen segíte­nek. A kereset is szép. Már elértem az 1540 forintot is. Nagyjából ez valamennyi dolgozó véleménye. És ami különösen fontos: 35 milliós beruházás nélkül (várhatóan) 17 százalékkal több termelés. És 350 ember ismét kenyérhez jutott. Csorba Barnabás Néhány nappal ezelőtt Forró határában az országúton kap­tuk lencsevégre ezt a munká­ba igyekvő gyermekcsoportot Csontos Ilona tanítónő vezc lésével hetedik és nyolcad:i osztályos fiúk, lányok igyekez­tek az Üj Világ Tsz burgo­nyaföldjére, ahol már hete­dik napja szüretelnek szorgal­masan. Igaz, a fiúk és lányok el tud- k képzelni azt a másik szü- etet is, amelyen munka köz­ben édes csemegeszőlőt sze- melgethet az ember, de hát ennek a szüretnek is megvan a haszna. Kétszáznegyven fo­rintot kapnak holdanként. A pénz egyelőre az úttörő kasz- szába kerül. Országjárás, de lehet, hogy külföldi kirándu­lás lesz majd belőle. SS® aMaiWwffilii Asszonyok szakmunkásképző tanfolyamon A megyében is kiemelkedő eredménynek számít, hogy az idei őszi-téli idényben a sze­rencsi járás községeiben 14 mezőgazdasági szakmunkás- képző tanfolyamra jelentkez­tek a termelőszövetkezetek dolgozói. Közöttük, amint Nyemecz János elvtárs, a me­zőgazdasági osztály előadója elmondotta, a tavalyival ösz- szehasonlítva is örvendetesen növekedett a lányok, az asszo­nyok száma, ök elsősorban tej- gazdasági és kertészeti szak­munkásképzésben vesznek részt A tejgazdasági tanfolyam Szerencsen működik, vezetője is asszony: dr. Zemlényi Ist- vánné, a mezőgazdasági osz­tály munkatársa. Az itt tanuló „öregdiákok” között tíz asz- szony található, mint például Rostás Pálné az ondi Üj Élet Tsz-böl, Pacsuta Ferencné, a monoki Kossuth Tsz-ből, de közöttük van a 72 éves Orosz Jánosné, a szerencsi Lenin Tsz tagja is, aki még mindig fia­talos lendülettel, friss munka­bírással dolgozik a szövetke­zeti gazdaság tehenészetében. Orosz néni a tanfolyam első évfolyamán jórendű, a- takta- harkányi Fige Bertalanná pe­dig tiszta jeles bizonyítványt szerzett. Tokaj-Hegyaljáről lévén szó, Tállyán szőlészeti tanfolyamot szerveztek. Ez idén már har­madévesek lesznek a tanfo­lyam diákjai, s közöttük is van egy asszony: Galgóczi Lászlóné, n tállyai hegyközség tagja, aki nemcsak a korszerű szőlőművelés ismereteit sajá­títja el, hanem egyidejűleg a borászat tudományában is kel­lő jártasságra tesz szert Így nemcsak Borsodban, hanem az országban is azok közé a keve­sek közé tartozik majd, akik a „pincemesternői” képesítés­sel dicsekedhetnek. Utolsó évesek a szántóföldi kertészeti tanfolyam hallgatói is. Közöttük is sok asszony, például Bege Sándorné, Berecz Lajosné, Póta Benjáminná sze­rez majd a tanfolyam vé­gén szakmunkasbizonyítványt, amelynek a szorgalmas asszo­nyok és az őket alkalmazó szö­vetkezeti gazdaságok egyaránt hasznát látják. <fc. ff Űj épületben a sárospataki községi könyvtár t Oda van a virágos ugar Sárospatakon, a nagyhírű kollégiumi könyvtáron kívül a községi könyvtár is egyre nö­vekvő forgalmat bonyolít le. A községi könyvtár most új épületbe költözik. A modern bútorokkal, szekrényekkel, zá. Kiváló sertésgondozők.' — Jó nálunk a sertéste­nyésztés — mondta Varga Sándor. — Mindenekelőtt jö­vedelmező, mert jó a szaporu­lat és több, mint 1500 disznót hizlalunk meg évente. De én nem vagyok elégedett. Sertés­telepünk korszerűtlen. Annál korszerűbb a barom­fitelep, amelyet nemrég épí­tettek. Ez évben már 62 000 naposcsibét vásároltak, nevel­tek fel, s még hoznak a kelte­tőből húszezret. Jelenleg csak­nem tízezer tyúk tojik, s év végéig még háromezerrel sza­porodik az állomány. A tele­pen tanult szakmunkások dol­goznak, valamennyien nők és a lelkiismeretességükről, a gondozás minőségéről ódákat lehetne zengeni, ahogyan Var­ga Sándor mondta. Igaz, hogy páratlan szorgalmú itt min­denki, a szövetkezet minden tagja, mert olyan ember egy sincs, akire bárki is panasz­kodott volna. Nyilvánvaló, hogy ennek alapja a jó kere­seti lehetőség, hiszen vannak olyanok, akik többet visznek haza a közösből, mint az el­nök, vagy a főagronómus, de meg is érdemlik, mert becsü­letesen dolgoznak minden fil­lérért. Fizetni viszont csak ott lehet, ahol jó a vezetés, kifo­gástalan a szorgalom és a fe­gyelem. aponta felvetődik már a fejlődés, a továbblé­pés problémája. Egy­felől át kellene szer­vezni a szövetkezetei. Jelenleg brigád-rendszerben dolgoznak. A terület viszont elég nagy ahhoz, hogy üzem­polcokkal. olvasótermi beren­dezéssel felszerelt épület, mely­nek külön gyermekolvasója is lesz, nemsokára a könyv- szerető közönség szolgálatá­ra álL egységeket alakítsanak ki, és az erőket átcsoportosítva na­gyobb egységekben termelje­nek. Ezzel kapcsolatban vi­szont felvetődik a további egyesítés lehetősége. A járási vezetés ugyanis már bejelen­tette átszervezési elképzeléseit. Mezőkeresztest közigazgatási­lag Mezőnyáráddal akarják egyesíteni, ami érthető, hiszen a két falut csak a vasút vá­lasztja el egymástól. Gazda­sági vonalon viszont Mezőke­resztest Tardhoz akarják csatolni, az Aranykalásznak meg azt javasolják, hogy egye­süljön a mezőn agymihályi ter­melőszövetkezettel. Erre is megvan a lehetőség. Mező- nagymihályt viszont közigaz­gatásilag Gelejjel és a környe­ző tanyákkal akarják egyesí­teni. — Ez igy nagyon zavaros — mondta Kiss Bertalan elnök az egyesítéssel foglalkozó érte­kezleten —, nem értek egyet vele. Véleményem szerint ügy kell kialakítani a gazdasági egységeket, úgy kell egyesíteni a termelőszövetkezeteket, hogy az szinkronban legyen a köz- igazgatás egyesítésével. Egy gazda legyein egy termelőszö­vetkezetben, másként nem le­het összhangot és rendet tar­tani. gy vélem, Kiss Berta- : Ionnak mindenképpen I j igazat kell adni. A fejlődés, a továbbiépé» sürget, ezt sokáig ha­logatni nem lehet Viszont mi­ért legyen zűrzavar, ha egy­szer rend is lehet. Szendreí Jóüget (Folptatjtdtí delmez kilónként Jelenleg kétszáz tehenet tartanak, de ez kevés. Négyszázat is el tud­nának tartani, ha megfelelő nagyságú és korszerű tehené­szet épülne. Ez a jövendő egyik legsürgősebb feladata. Legelő van, több, mint kétezer hold, jók is a legelők, így nö­velhetik a tenyészüsző és te­nyészbika nevelést. Ám a szarvasmarhaállomány eléggé vegyes. Az állattenyésztők azt javasolják, hogy vásároljanak néhány kiváló minőségű tiszta fajtát és azzal frissítsék fel a jelenlegi állományt. így ki le­hetne alakítani egy jellegzetes mezőkeresztesi tájfajtát is, ami további húsz évre megalapoz­ná a szarvasmarhntenyésztést. Ezen még gondolkoznak. Ez nem egyszerű feladat, bár minden lehetőségük adott hozzá. A sertéstenyésztést Varga Sándor vezeti. Erejében levő, energikus, tettrekész fiatal ember. Elképzelései merészek. Például: fűteni szeretné a ser­tésólakat, egyszerű gőzgéppel, amelyet kimustráltak valahon­nan. így sokkal eredménye­sebb lenne a tenyésztés, és a hizlalás. A sertés ugyanis ren­geteg energiát használ fel té­len saját testének fűtésére. Ha ezt hízásra, gyarapodásra használná, többszörösen meg­térülne a fűtési költség, mert sokkal kevesebb takarmány­nyal állítanának elő egy kiló húst. Emberek is vannak boa­állni, meg kell fogni kezüket. — És mi lett az egyesülés eredménye? — kérdeztem most, kilenc—tíz hónap múl­tán. — Az, hogy nem csalódtunk a Vörös Csillag tagságában — válaszolt az elnök. — A fá­sultság eltűnt, szorgalmasan dolgoztak egész nyáron, és most is mennek éjjel-nappal. A gazdaság szélien ki­alakult. Átszervezték, minden helyre megfe­lelő embert állítottak, nincs semmi gond. Il­letve van. De ez már a fejlő­dés, a továbblépés gondja. 7300 holdon gazdálkodnak. Az elnök mellett négy egye­temi végzettségű agronómus dolgozik: Tóth Albert, az első számú szakember, Györki Fe­renc beosztott növénytermesz­tő agronómus és két állatte­nyésztő agronómus. Varga Sándor és Kozák András. Va­lamennyien tapasztalt embe­rek. Kozák irányítja a szarvas­marhatenyésztést és a juhászá­tól; Varga a sertéstenyésztést és a baromfifarmot. Az állat- állomány mindenütt nagy. A szarvasmarhaállomány 700 da­rab, ebből 200 hízó az évi terv, amit hiánytalanul teljesítenek. Tejeladási tervük 430 000 li­ter, amit szintén teljesíteni tudnak. A tej nem sok hasz­not hoz, mert alacsony a fel- vásárlási ár és drága a takar­mány. A szarvasmarhahízlalás visaocit három forintot jöv©­, V. 1 960-ig négy termelőszö­vetkezet volt a falu­ban. Akkor a Vörös Csillag egyesült a Bé- • kével, az Aranykalász meg a Táncsicsosai. Riválisok lettek, bár egyenlő feltételek mellett gazdálkodtak. Kiss Bertalan elnök már akkor azt javasolta, hogy ha egyesítenek, ^egyesítsék az egészet egy zász­ló alatt, ne húzzon kétfelé a [falu népe. Voltak azonban, ■akik ellenezték a teljes egye­sülést. Meg akarták mutatni ■az Aranykalásznak, mit tud­ónak ők. De ez az Aranykalász­nak jobban sikerült. Eredmé­nyei messze túlhaladták a !Vörös Csillagét, s ez eléggé nimérgesítette a helyzetet.. A ; Vörös Csillag tagjai elkedvet­lenedtek. látták, hogy a ve­zetés félre viszi a közös sze­kerét. így érett meg a felté­ttele a végleges egyesülésnek, ■ ami 1965. január elsején meg­történt. Az Aranykalász tag­jai féltek a Vörös Csillagtól. ; — Mi már kialakítottunk ’mindent, megalapoztuk a gaz­daságot, szilárd a munkafe- ,gvelem, a közösséghez való •ragaszkodás. *s most rontsuk Me magimkn nz egyesüléssel? £— mondták az elnöknek, p Kiss Bertalan más vélemé­nyen volt. Azt mondta, hogy >n Vörös Csillag tag’al is me­nőkeresztesi emberek, mindig ^szorgalmas gazdák voltak, mi­dért ne lehetnének aze>k a kü­lsősben is. Csak melléjük kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom