Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

©»fttörtök, 1965. szeptember 9. RS7 AKM A OV A T? r»n<57/So 3 Szeptember 9. rózsái Azon a huszonegy esztendő­vel ezelőtti szeptember 9-én már két napja bolgár földön verték a fasisztákat a szovjet seregeit, a bolgár partizánok harca általános felkeléssé te­rebélyesedett* Szófiában a ben állt. a régi rendszer a kincseket érő rózsaföldeket is pusztulásra ítélte, ezen is az új népi hatalomnak kellett változtatnia. Azóta huszonegy esztendő telt el. Ma a Bolgár Népköz­Rohamosan növekedett a szocialistává alakított bolgár mezőgazdaság termelése is. Az idén az előirányzat szerint ga­bonafélékből 314 kilogramm lesz az egy lakosra jutó ter­melés. Ezerkéfszázan tanulnak a diósgyőri Kohóipari Teclmikumlian A diósgyőri Gábor Áron Ko­hóipari Technikumban az új tanévben a nappali és esti ta- I gozaton, csaknem fele-fele arányban ezerkétszázan kezd­ték meg a tanulást. Az okta­tás, a tanulás tárgyi lehetősé­gei jelentősen kedvezőbbek az előző évekénél. A hagyomá­nyos módszereken kívül a tan­anyag közlésére, átadására há­rom televízió-, négy magneto­fon készülék, valamint film­vetítők és hozzá egy sor film áll rendelkezésre. Részben be­szerzésből, részben a diákok, az oktatók együttes és önkén­tes munkájával jelentősen, mintegy négyszázezer forint értékkel gazdagodott az idén a szemléltető eszközök tára, a különböző mérőműszerek ál­lománya. Ebben a tanévben minden tantárgynál alkalmaz­zák a jól bevált, úgynevezett kabinet-rendszerű oktatást, a tananyag szemléletes, érzékle­tes tanítását. Egy tantárgynál, a technológiánál új, az úgyne­vezett programozott oktatási formát is bevezetik, amelyek­nél a tanulók a nagy vonalak­ban megadott feladatokat rész­letesen, maguk dolgozzák ki. Bulgária szántóföldjeinek 20 százaléka öntözhető. Ez évben befejezték a kardzsali víz­tároló építését, amely az Arddó folyón épülő víztároló-láncolat első objektuma.. Ez csak egyszerű! 3000 fele jegyzet 1.5 millió példányban közlekedési dolgozók sztrá.1- társaság ipari-agrárállam, Hétmérföldes léptekkel ha- Az idei oktatási évre mint- koltak és a nép tüntetett. Vár- modern iparral, egyesített és ladt előre a testvéri szocia- egy másfélmillió példány­áéban^ Plevenben és másutt gépesített mezőgazdasággal, lista Bolgár Népköztársaság, ban 3000-féle jegyzet készül megnyíltak a börtönök, a le- magas kulturális színvonallal. Az idei szeptember 9-én a | az egyetemistáknak és föisko- fogott hazafiak csatlakoztak a állandóan növekvő jóléttel. Szófiába áramló tömegek ró-j lásoknak. Az első félévre szükséges mintegy 2200-fclc jegyzet készítése folyamatban van, a tanévkezdésre összesen mintegy 1800-féle jegyzet ké­szül el egymillió példányban. i% 7 cm tudom, ki hogy Y van vele, de én ruca soha nem vittem ci­pőmet Miskolcról Debrecen­be, hogy ott valamelyik ktsz-szel meg javíttassam. Sőt, ha fél kiló kenyér. vagy két deka paprika kell ott­hon a konyhára, egyszer se utazom érte, selyamréti la­kos lévén, valamelyik diós­győri csemegeboltba. Ha ezt tenném, alighanem bogaras embernek tartanának. De le­het, hogy továbbmennének a következtetésben. Azonban ne higgye valaki, hogy ilyes­féle furcsa esetekre nem akad példa. Akad. méghozzá napjainkban. a gépállomá­sok berkeiben. Beszélgetünk a forrói Uj Világ Tsz irodájában, s be­jön egy kombájnvezető: — Baj van — mondja az elnöknek. — Tessék meg­engedni, hogy telefonáljak Mátészalkára, a gépállomás igazgatójának, hogy hozza­nak néhány alkatrészt, mert hamarosan bajban leszünk. — A tsz-clnök bólint. az adminisztrátorok már kere­sik is a gépállomás telefon­számát, a traktoros meg nyiílna a kagylóért, ha meg nem, állítanánk. — Miért Mátészalkára te­lefonál. miért nem a közeli gépállomásra. Alsóvadászra. vagy Mérára? (Az egyik 30 —25, a másik S—70 kilomé­terre van Forrótól!) — Az nem megy — mond­ja a traktoros. — Mi Máté­szalkáról vagyunk itt aratni. S az a szokás, hogy ha baj i'an. szólunk, jöjjön a mű­helykocsi Szálkáról. A múlt héten is itt volt három nap­ig■ — De hát itt van a szá­jukban a gépállomás! — Az igaz — mondja mo­solyogva a derék kombájnos —, csakhogy nálunk nincs pe­csét, meg miegymás és ez a gépállomás itt. ugye, Borsod megyéhez tartozik. — No és a mátészalkai melyik országhoz tartozik? — A kombájnos meghökken, azután elmosolyodik. Azon­nal megérti miről van szó, s legyint. — Ja kérem, nem olyan egyszerű dolog ez nálunk! Hát. ami azt illeti, valóban nem egyszerű. De miért is lenne az? Mennyivel bonyo­lultabb dolog, több törődést kíván, hogy egy kombájn­hoz, mely egyébként a Ma­gyar Népköztársaságé, s amely fölött a gépállomások főigazgatósága dominál, százötven kilométerről szál­lítanak alkatrészt, műhely­kocsival. két szerelővel, mint­ha szólnak a szomszédban lévő gépállomásnak, amely ugyanazon főigazgatósághoz tartozik. ’ csak más megyei főnökséggel! S természete­sen ez, a bonyolultabb, a költségesebb megoldás dívik napjainkban, nem az éssze­rűbb. az egyszerűbb. Őszintén szólva, ez már töb1' a soknál. j~g ~ért is jutott eszembe mindjárt, olyan ez, mintha én Debrecen­be járnék cipőt javíttatni. Később azonban rádöbben­tem, korántsem olyan. Hi­szen ha ilyen sületlenséget tennék, saját zsebemből kel­lene fizetni a költségeket. A gépállomások vezetői viszont előnyösebb helyzetben van­nak. Hiszen a költségeket az állam fedezi... Bár ami azt illeti, jó lenne változtatni ezen a dolgon. Olyasformán, hogy a jövőben az fizetné az ilyen költségeket, aki enge­délyezi a dolgot!... Barcsa S. A híres Aranyhomok tengerpart. Ebben az esztendőben X millió külföldi nyaraló for­dul meg Bulgáriában. partizánokhoz, akik már nem­csak falvakat, hanem egész városokat szabadítottak fel... És 1944. szeptember 9-cn ösz- szeomlott a monarcho-fasiszta diktatúra, megalakult az el­ső' bolgár népi kormány, a Hazafias Arcvonal kormánya. A karlovoi és a kazanliki síkságról azokban a szeptem­beri napokban a rózsacsok­rok nem a rózsaolaj-készítő üzemekbe áradtak, hanem a német fasisztákat üldöző szov­jet harcosok, bolgár partizá­nok és a hozzájuk csatlakozott bolgár katonák sisakját dí­szítették. Szófiában valóságos virágszőnyeg fogadta a fel­szabadítókat, s köszöntötte szeptember 9-ét, a bolgár tör­ténelem nagy és igazi fordu­lópontját. a felszabadulást. Bulgária akkor szegény, el­maradott agrároszág volt, fej­letlen iparral. Amikor a nép szeptember 9. után számba vette az ország vagyonát, a leltárban kevés dolog szere­pelt. Mindössze 90 ezren dol­goztak a négyezernyi vállalat­ban. S bár Bulgária már ré­gen a „rózsák országa" híré­Bulgáriának ma már saját gépgyártása, fekete- és szí­nesfémkohászata, vegyipara van. Az ország ma 33-szor több elektromos energiát ter­mel, mint 1939-ben.. Tavaly bővítették például a Marica- Kolet hőerőművet, a ruszci hőerőművet, az ivajlcvgrádi vízlerőmű-rendszer pedig egy 114 ezer kilowatt kapacitású elektromos centráléval bővült. Az ugyancsak az 1964-ban át­adott új gyárak közé tartozik a Medet rézdúsító kombinát, a Pleven melletti üveggyár, a Sztara Zagora melletti nit­rogén-műtrágya kombinát új részlege. Az ipar egész terme­lésének mennyisége 1964-ben tizenkilencszerese volt az 1939- es színvonalnak, ugyanakkor tízszeresére növekedett a köz­szükségleti cikkek gyártása. . Az iparfejlesztésben fontos szerepet játszik a KGST-orszá- gokknl való együttműködés, amelyre Bulgária különösen nagy gondot fordít. Ezen be­lül évről évre nagymértékben bővül a magyar és a bolgár népgazdaság sokoldalú együtt­működése. zsái a szocialista rendszer vív­mányait köszöntik, s azokat, akik huszonegy esztedővel ez­előtt fegyverrel döntötték meg a diktatúrát, nyitottak utat a megvalósult holnapokhoz. Tervek, teltek ti vi® elv Az ötszáz holdnyi sík szán­tót pazar szépségű dombvidék szegélyezi. Illetve: hegyek ezek. A nép hegyeknek neve­zi. Lábuknál folyik a Sajó. Most csendes. Medrében ör­vények siklanak, a bedőlt fa­törzseken csobogó hullámok bukdácsolnak át. Fekete víz. Átkozott víz. Az idén igen! Nem ez. amely most a par­tok közt iszkol. hanem azok a nagy vizek, amelyek már elmentek, és nem is itt, a ka­nyargó mederben, hanem a szántóföldeken. A víz elöntötte a fél határt Kicsi a héti tsz. a Sajó el­vitte a fél határt. Nem is egyszer, háromszor. A kár másfélmillió forint. A biztosí­tó nem fizetett, mert maga az áradás nem tett kárt. az Jutalom kirándulás A Diósgyőri Gépgyár kerék­párüzemének 34 fiatalja há­rom napos csehszlovákiai és lengyelországi autóbusz kirán­dulásra készül. A fiatalok nagyrészt társadalmi munká­val építettek meg egy t-ároló- helyiségetj Ezenkívül hasznos anyagokat bányásztak ki a hulladékból, s azt értékesítet­ték. A társadalmi munkáért kapott jutalomból, valamint a MÉH-töl kapott forintokból rendezik a jutalom-kirándu­lást. Rlegtalálták a Kossuth cseppkőbarlaug mellékágát Az Építőipari és Közlekedé­si Műszaki Egyetem ásvány­os földtani tanszékének jós- vafői. korszerű műszerekkel felszerelt barlangkutató állo­másán, mind a felszínen, mind a földalatti cseppkőtermek­ben három tudományág, a ge­ológia. a hidrológia, és a me­teorológia együttes természeti folyamatait és komplex köl­csönhatásait vizsgálták. A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutatóintézettel kidolgo­zott közös program végrehaj­tása során az elmúlt napok­ban nem várt felfedzésre ju­tottak. Az állomás barlangku­tatói a jósvafői Kurisztáni völgyben egy földbeszakadás­tól keletkezett víznyelőre let­tek figyelmesek. Ezen leeresz­kedve egy cseppkővel díszí­tett, ismeretlen barlangfolvo- sóra bukkantak, amelyben patak csörgedezik. Az új bar­langjárat és az ott. látható cseppkövek alakjáról arra kö­vetkeztetnek, hogy a nagy Tohonya-forráshoz tartozó KossUth-barlang régóta kere­sett mellékágát, fedezték fel. Ez pedig tudományos szem­pontból igen jelentős. A nagy Tohonya-forrás érdekessége ugyanis, hogy szabálytalan időközökben a legaszályosabb nyári hónapokban is megárad, s ilyenkor vízhozama meg­sokszorozódik. Az eddigi fel­tevések szerint a forrás föld­alatti szivornyarendszerrel működik, de azt még nem si­került megállapítani, hogy a vízkitörések miért nem a fi­zikai törvényeknek megfele­lően, szabályos időközökben történnek. Az állomás tudo­mányos kutatói szerint a most megtalált földalatti já­rat valószínűleg a Kossuth- barlang egy eddig ismeretlen részébe vezet, amelynek fel­tárásával esetleg hű képet kaphatnak a forrSs időszakos kitörését előidéző szivornya- rendszer működéséről. A cseppkövekkel díszített bar- langágban a patak folyását követve a kutatóknak eddig 60 méter hosszú részt sikerült be­járniuk. A munkát tovább folytatják, hogy mielőbb tisz­tázzák a Tohonya-forrás „rej­télyét". gyorsan elszaladt, hanem a belvizek, amelyeket a szántó­földeken hagyott a Sajó. Har­mincezer forintot térített meg a biztosító, de azt is jégkár­ért. Mert az is volt. jégverés, június 15-én csaptak ie a fel­hők. — Sohasem volt még olyan rossz esztendőnk, mint a mostani — mondta Farkas Pál főmezőgazdász, aki az el­ső naptól kezdve tagja a héti termelőszövetkezetnek. Kije­lentése kicsit furcsa is, hiszen tavai}' aszály volt. három hó­napig perzselt a hőség, ta­valyelőtt is aszály volt. de Hét község határában az idei vi­zek több kárt teltek, mint tíz esztendő aszálya. — Nekünk a tavalyi, meg a tavalyelőtti volt jó esztendő — folytatta a főmezőgazdász. — Ez a terület annyira mély fekvésű, hogy kevés eső kel! rá. Alulról kapja a vizet, a talajból, hiszen a szántók szintje alatt két méternyire van a talajvíz aszályos eszten­dőben is. A Sajó vízszintjével egy magasságban. És ez a legjobb, az alulról jövő víz. az éjjeli párolgás, meg a bő harmat. Tavaly az volt. Ta­valyelőtt is. Az idén viszont, ha felhúzunk egy cukorrépát, gödrében felfakad a víz. í tavaly félretett pénzből.,. Kicsi a határ, nem nehéz bejárni. Kapálatlan a cukor­répa, kukorica. Még most se lehet rámenni a földre, any- nyira lágy. Csak a kicsit, ki­magasodó hálasokat tudták bekapálni. Ott szép is a' nö­vény, Elvitte a víz a kerté­szetet is. Harminc hold ká­posztát az utolsó szálig. Nap- rafórgó-csalamádét vetettek helyette. Pedig tavaly a héti termelőszövetkezet egymaga annyi káposztát termelt, mint az egész Saióvölgy. Micsoda pénz volt az?! Faj ráemlékez­ni. Az a szerencse, hogy leg­alább tavaly volt. Hetven fo­rintot fizettek egy munkaegy­ségre. És ugyanannyit tett ki munkaegységenként a prémi­um, meg a részes művelés. Sokan talán el se hiszik, hogy ilyen termelőszövetkezet is van. Pedig van. A héti ilyen. S még ez sem minden. Ta­valy annyi pénzt tettek félre, hogy az idén húsz forint jut belőle minden munkaegység­re. Most is a tavalyi pénzből fizetnek. Százhúsz hold búzájuk volt. Tizenöt mázsájával fizetett holdanként. Tavaly húsz má­zsa volt a búza is. Harmincöt hold kukoricát tudtak bekapálni. Az szép. És öt hold cukorrépát. Az is szép, de most már útban van. aka­dály! Ha az az öt hold nem lenne bekapálva, már szánt­hatnák a táblát és készíthet­nék vetés alá. De még az az öt hold is foltokban van. nem egy tagban. Kerülgetni kelle­ne az ekével és úgy nem jó a szántás. A kukoricát, amit nem tudtak meckanálni a víz miatt. Hungazin és Dikonirt keverékkel megpermetezték. Ettől a kétszikű gyomok el­pusztultak, de az egyszikűek maradtak. Most nem is tud­ják. mit kezdjenek a kukori­cával. Besiilózzák. vagy csö­ves termésre várjanak. Talán lesz egy kis csöves termés. It’s se megvetendő töredelem Takarmány viszont van bő­ségesen. Az nagyon jól sike­rült. Már háromszor kaszál­tak a lucernát és mindig si­került eső nélkül betakarítani. Jó a takarmány és még lesz egv kaszálás. Másfél millió forint volt a kár. Abból kilencszázezer fo­rintot már kigazdálkodtak. Hatszázezer forintot viszont nem. Az idén a munkaegység­re se fizetnek hetven forintot. Talán ötvenet És lesz vagy tíz forint prémium is munka­egységenként. összesen hat­van forint. Ez Héten rossz esztendő. De azért senki sem panaszkodik. Az állatok szé­pek. Az emberek is szorgal­masan dolgoznak. A. hatvan forintos munkaegység nem megvetni való jövedelem. És azt mondják, majd lesz még jobb is. Nem önt ki minden esztendőben háromszor a Sajó. Szeudrei József

Next

/
Oldalképek
Tartalom