Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

BST. 4 KM A «v * w «•»*»<s <*> 4 n Csütörtök. 1965. szeptember ft. A tudatformálás ! Átépítés, állagmegóvás E» I fáhlvawivni I a Paíaki várban lAVVVU* | Eíőbukkan a régi liapuzat — A „kulcslyuk-lőrés“ A z elmúlt, csaknem öt év alatt, a mezőgazdaság­ban uralkodóvá vált a közös gazdálkodás, s ezzel egy időben a falu arculata is lényegesen megváltozott. Ez a változás nemcsak anyagi, gazdasági természetű. Megfi­gyelhető a falun élő emberek újfajta rétegeződésében, tuda­tának átalakulásában is. A párt Központi Bizottságá­nak irányelve leszögezi: A szocializmus teljes felépíté­sének szerves része a társa­dalmi tudat szocialista átala­kítása, a marxista eszmék el­terjesztése a tudomány, a kul­túra különböző területein, meghonosítása a tömegek gon­dolkodásában." Űj arculatú falvainlcban kikre vár ez a magasztos fel­adat? Elsősorban azokra, akik arra hivatottak, hogy meghonosít­sák a mezőgazdaságban az. új technikát, a magasabb rendű, kulturáltabb gazdálkodást, tehát a fiatal mezőgazdasági szakemberekre 1 A jó! képzett fiatal agrár­mérnök már maga is új je­lenség falun. Rá vár a fel­adat, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodás kereteit szocialista tartalommal töltse meg, s ezen belül segítsen a parasztság szocialista nevelésében, segít­sen kialakítani, kiformálni a közösségi embert. Olykor, ha, a fiatal szakember komolyan veszi ezt a küldetését, nehe­zebb feladat elé kerül, mint amikor egy elavult gazdasági konsti-ukciót kell megváltoz­tatnia. A parasztemberben még él az individualista gondolkozás, s ez nemcsak a maga, hanem gyermekeinek tudatára is erő­sen hat. Ezekről a dolgokról kevés szó esik az egyetemeken, a főiskolákon, de a mindennapi munka során találkozik vele a fiatal szakember. S ha. ta­lálkozik, elsősorban az ő fel­adata, hogy türelmes, felvi­lágosító munkával legyőzze, s az „én” helyett a „mi” fo­galmát honosítsa meg. A fiataloknak nehéz az idő­sebbekkel vitázni. Nehéz, de lehet és kell, is, csak tudni kell, hogyan. Sémimképpen sem helyes a vállveregető „uram- bátyámos” hangnem. A pa­rasztember nem szereti, ha „leereszkednek” hozzá. Külö­nösen nem szereti a tsz-tag, aki gazdája a közösnek. Mi adhat lehetőséget és alapot mégis a fiatal szakembernek ahhoz, hogy vitázzon, nevel­jen? Elsősorban az alapos szak­mai tudás. Ha bekerül az új munkahelyre, egy új kö­Mozi ív: BEKE 9—12: A baracktolvaj. Magyarul beszélő bolgár. 13—15: Vízivárost nyár. Magyar. K: naponta hn. 4. 6 és 8. M. 12. 1, 10 és f. 12: Moszkva—Genova. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 9—10; A baracktolvaj. Magyarul beszélő bolgár. ti és 13: Nehéz szerelem. Olasz. Széles! 14—15: Ví­zivárosi nyár. Magyar. K: vasárnap kivételével naponta de. f. ll-kor. KOSSUTH Filmszínház délutáni műsora S—15: Nehéz szerelem. Olasz. Szé­les! K: naponta 4 és (■ 7. M. 12. f. 10 és f. 12: Robin Hood új ka­landjai. (Széles!) PAKLVA 9—11: (csak n. 6-kor!) Vörös és fekete I—II. Magyarul beszélő szí­nes francia. 12: A betörő. Színes angol. Széles! 13—14: Ki volt dr. Sorge? Magyarul beszélő francia- olasz—japán, Széles! K: hétfő, kedd n. 6 és f. 8. vasárnap f. 5 és hn. 7. M. 12. f. tl-kor: Mi kel­ten. férfiak. TÁNCSICS 9—10; A fehér karaván. Magya­rul beszélő szovjet. 11: (hn. 5 és 7) 12: (6 és 8-kor!) Hölgyeim, vigyá­zat! Magyarul beszélő francia. Széles! 12: (í. 3-kor!) 13—14: (csak hn. 5-kor!) Vörös és fekete T—II. Magyarul beszélő . színes francia. K: csütörtökön és pénteken hn. 5 és 7. M .12. f. 10-kor: Muhtár, hoz­atali! sagvari fi—10: Nyári intermezzo. Magya­rul beszélő színes csehszlovák. Széles! 11: Éjszaka. Olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 12—14: folytassa, Kleúl Magyarul beszélő J zösségbe, bizonyítania kell.- Mert nagyon sok figyelmes te- i lantét követi ám minden lé- 1 pásét, tevékenységét. S lehet, s hogy ezek közül néhány még í keresi is a hibákat, a véletlen , tévedéseket. Ha azonban be­- bizonyosodik, hogy az egyete- : meri eltöltött évek gazdagon- gyümölcsöznek a termelésben, l hogy a fiatal agrármérnök- több és magasabb szintű tu- L dússal rendelkezik, mint kör­- nyezetében bárki, akkor meg­- enyhülnek az árgus tekintetek,- s az ifjú az idősebbek vita­■ partnerévé válhat. A képzettségen kívül van ■ azonban még egy dolog, s ez a ' magatartás. Ügy fogalmazhat­nánk meg helyesen, hogy a mezőgazdaság, szocialista át­• alakulásának jelenlegi idő­szakában egy kissé pedagó­gusnak is kell lennie az ag- . rármérnöknek. Ismernie kell az embereket, tisztában kell lennie azzal, hogy még a ter­melőszövetkezet közösségén belül is van differenciáló­dás. Más a felfogása a közös gazdálkodásról annak, aki húsz vagy több holddal, s an­nak, aki föld nélkül lépett be. Különbözőek az emberek munkához való viszonyuk szerint is. Hányszor találko­zunk a tsz-ekben nagyhangú panaszkodókkal, minden ká­kán csomót keresőkkel, s ha jobban utána nézünk a dolgok- ’ nak, kitűnik: kerülik a mun­kát, ez az oka, hogy nem ha­ladnak. Azért is fontos ala­posan megismernie az embe­reket, hogy ki tudja válasz­tani magának, kik azok, akik­re számítani lehet. Kik azok, akik szíwel-lélekkel támogat­ják munkájában a jobbért, korszerűbbért folytatott har­cában. L egyen szerény, de kultu­rált megjelenésű a fia­tal szakember. Ma már senki nem várja tőlük, hogy gumikabátban, sáros csizmá­ban jelenjenek meg. Az ápolt- ság, a rendes öltözet hozzátar­tozik a megváltozott, a kultu­ráltabb élethez. Semmiről sem kell lemondania a fiatal szak­embernek akkor, ha falura kerül. A szerény megjelenés . nem zárja ki a jól ápoltsó-]- got. Van a mi megyénkben*- olyan, élesre vasalt nadrágban] , járó fiatal agrármérnök. aki-< l hez mindenkor szeretettel és] i bizalommal fordulnak az em-<- berek, s akinek véleménye*- mérvadó a gazdálkodásban. ] 1 * Nem vitás, hogy a falun- a< : gazdasági alap megerősödése]- a döntő, de ez hatékony poli-J ‘ tikai és ideológiai munkát is* igényel. Nem kis mértékben ez< .' utóbbitól függ, mikor válik va-] lóban szocialistává mezőgazda-] i ságunk. S ebben kell szerepet* 1 vállalniuk a fiatal szakembe-< ] reknek, akik a tudatformálás < . új prófétái. Mert a termelés-]- hez emberek kellenek. Az új< ' módszereket, a magasabb] technikai felkészültséget < igénylő termeléshez pedig« megváltozott gondolkodású, a] korszerűre fogékony, úgy ne-] vezeti modern emberek kelle- < nek. Ki nevelheti ilyenné a mii parasztságunkat? Elsősorban« az, áld jóban, rosszban, műn-] kajában és pihenésében a leg-]j többet van vele, a termelés «( irányítója, a mezőgazdasági« szakember. « Mindez nem jelent új, plusz * feladatot. A termelő, irányító« tevékenység és a szocialista « tudat kialakításáért folytatott | munka szinte elválaszthatat-« lan egymástól. Az új gazdasági | alap nem formálja automati-« kusa-n szocialista gondolkodó-* 6Úvá a falusi embert. <j Milyen legyen tehát az a fia-| tál agrármérnök, aki a tudat-^ formálás új fáklyavivőjéhek| szerepét tölti be a falusi közös- «« ségekben? é T ömören így fogalmazhat-1 juk meg: legyen kö-| zösségi ember! Ne csak ? a tudománynak, s a szoros ér- * telemben vett termelő munka- » nak éljen, mert ez ma kevés. ' Legyen szervező, irányító, de legyen nevelő is. Ezt az élet kí­vánja így. . t, Adamovies Ilona A sárospataki Rákóczi vár udvara napjainkban, s hozzá­tehetjük: már jó ideje és előre­láthatólag tnég jó ideig, olyan képet nyújt, mintha éppen mást hullámzott volna át fö­lötte a történelem valamelyik szraiíut a varkei kai bástyázva, balról a kül­ső várudvar már említett mozgalmassága. Különféle építő szakmunká­sok szállták meg most a vá­rat. Vizét keresnek a fúrók a kemény sziklakőzetben, mások * I puzata. Ez természetesen új irányt szabott az átépítésnek« kibontották, restaurálták a teljes kapuivet. Az építkezés befejezése után ide kerül majd a múzeum igazgatási részlege. Dolgoznak az emeleti kaza­nagy csatája. Igaz, azt nem kísérné ilyen gépzúgás, és csa­ták után általában nem szo­kott fúrótorony emelkedni a várudvar parkjában, a pázsit között kanyargó utak aszfalt­ját sem szokta Diesel-motoros úthenger simára egyengetni. Patakon most ez a kép fogad a várkert kapujánál. Jobbra az egykori trinitárius kolos- ;orból Luca széke módjára születő szálloda szétbontott tömbje, állványokkal, létrák­Patakv János képei között! PATAKY János kiállítására vissza kell térni. Ismételten el kell menni a Képcsarnok Szö- nyi István termébe, és a hét­köznap csendjében türelme­sen, meditáló módon újra megtekinteni a kiállított negy­venhárom alkotást.. Megfog ez a tárlat a témák választó-. 1ŰSOR színes angol. Széles! K: naponta t. 5 és hn. 7. SZIKKA 9—10; Korzikai testvérek. Színes olasz. Széles! 11: Nehéz emberek. Magyar. Széles! 12—14: (f. tí és f. 8-kor!) Folytassa. K!eó! Magyarul beszélő színes angol. Szélest K: naponta hn. 5 és 7. M. 12. 10-kor: Ne sírj, Péter! . PETŐFI 9—11: Egy amerikai Párizsban, Színes amerikai. 12—14: (csak dü, 5-kor!) A Tenkes kapitánya I—II. Magyar. Széles! K: csütörtökön hn. 5 és 7. pénteken és szombaton csak 7-kor. M. 12. 10-kor: Pi­nocchio. AU Y Tapolca (terem) 9—10; Scsorsz. Magyarul beszélő szovjet. 11—12; Kellemetlenkedők. Francia. K: csütörtök, péntek, szombat 6, vasárnap í. 4 és 6. Dl ADAT 11—12: Ádám két bordája. Len­gyel. K: szombat 6, vasárnap hn. 4 és 6. M. 12. i. ll-kor: A kis iősök. BÜKK (Miskolc- Hámor) 11—12: Ki volt dr. Sorge? Magya­rul beszélő francia—olasz—japán. Széles! 13—14: Riói kaland. Színes francia. Széles! K: kedd, szerda, szombat 7, vasárnap f. 5 és 7. M. 12. ll-kor: Kandúr és sisak. NAGY FILMEK SZÍNHAZA (Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház, II., Marx Károly u. 15.) Szeptember 12.. este 7 óra: Egy csepp méz. Angol film. Szeptember 15., este 7 óra: Dü­höngő ifjúság. Angol film. kórságával, sokrétűségével, a színek nagyszerű kezelésével, a művész gondolatgazdagsá- gával, kifejezésmódjának egyik-másik műnél szembe­tűnő eredetiségével. Miskolc képzőművészetet kedvelő közönsége érdeklő­déssel várta Pataky János tárlatát. Ez a művész első ilyen jellegű bemutatkozása. De a festészet kedvelői ismer­ték már hosszú évek óta, leg­alábbis hírből. Voltak, akik különcnek is tartották. Bizo­nyos ideig valóban elzárkó- zottan, szinte magányos far­kasként vívta meg önmagá­val nagy lelki csatáját. Már- már szinte konok követke­zetességgel tartott ki elvei mellett: csak azt festeni, ami­nek kivetítésére, színekkel, foltokkal, vonalakkal történő kifejezésére saját művészi hit­vallása kényszeríti. Sokáig visszavonultan dolgozott, s most íme, bemutatta: ez\. tettem mostanában. ÖRÖMMEL látjuk, hogy a képcsarnok megnyitja kiállí­tási termét olyan festők előtt is, akiknek művei talán még nem a legközkedveltebbek, s e tárlatok megrendezésével segít az ízlésformálásban, a korszerű művészet és a kö­zönség egymáshoz közelítésé­ben. (Hihetőleg ezt teszik a vállalat falut járó megbízottai is, mert ha a közönség csupán a Szőnyi teremben találkozik a modern piktúra darabjaival, igen csekély eredménnyel szá­molhatunk.) Pataky Jánosnak, a tárlat alapján ítélve, van mondani­valója, és bátran tud szakí­tani kifejezésbeii konvenciók­kal. Egyéniséget tükröz a negyvenhárom kép. Csendéle­tek, tájképek, az élet apró jelenségei váltjaik egymást tematikailag a képeken, sajá­tos művészi átfogalmazás­ban. Pataky mindig a lényeg- , re tör, az apró, mellékes vo­násokat sokszor elhanyagol­ja, de szinte masszív tömböt alkotó foltjai plasztikusak, kifejezők. Sokszor él a fény : és árnyék ellenhatás eszközé­vel. Általában egy-egy képen ; igen kevés szint használ, de ■ egy-egy szín árnyalataival na­gyon sokat tud érzékeltetni. Természetesen, a gazdag vá­lasztékú tárlat képei nem egy szinten mozognak. De döntő többségében vannak azok, . amelyek hamar megragadnak, szinte maguk elé vonzanak, és . amelyekre igen sokáig kell visszaemlékeznünk. Külön is érdemes felfigyelni a Néger madonna tömör fogalmazására, a Szerelmeslevél lfrai telített­ségére, az Álomvirágok szín- gazdagságára, a Marcsó néni ablakából szép kompozíció­jára, a szinte csak egy szín­nel ábrázolt Anyaság-ra, a Kiskundorozsmón parasztcsa­ládjának szűkszavúságára, a Valaki meghalt plasztikus 1 erejére, az ellentét hatásokra épült Olvasó fiú-ra, a fény és árnyék kontrasztot érzéke!-] tető, esti faluvéget ábrázoló Fények, árnyak című alko­tásra, vagy a Van Gogh virá­gai című kompozícióra, amely az égő fényeket kereső halha­tatlan művész virágait mű­vészi bi zártsággal, fényüktől] fosztottan állítja elénk. Vé­gül még egy képre utalunk,] amely a teremben jobbra, a. bejárattal ellentétes falon, a] tűző napfényben szinte izzó] házfalakkal és az előtérben * sötétebb bőrű emberalakjaival] ragadja meg a belépő figyel-. mét. E kép címe: Kánya néni] lányai. , SOKÁIG váratott magára] Pataky János kiállítása. Most] látható. Ügy érezzük, hogy jelentős esemény Miskolc kép-] zömüvészeti életében. < (beucdck) 1 [már kiásták a leendő vezeté­kek, csatornák helyéül szol­gáló árkokat, a kapubejárat I faburkolatát is régen felszed­itek. A körbefutó árkádok [alatt értékes leletek, a vár- >templomi ásatás eredményei: Irománkori tagozatok. Ugyan­itt újabb, évszázadok óta em­beri szem elől rejtett kőla­pok, egyéb régi építészeti ele­mek. Érdekes módon kerültek ]elő a közelmúltban. [ A nagyarányú átépítések ■ újabb elektromos kapcsolóbe- ]rendezés beépítését tették szük- ]ségessé. A mostani, XIX. szá­zadi várkapu közvetlen szom­szédságában, a kaputól balra eső helyiségben akarták el­helyezni a kapcsolót. A bon­tás közben régi, eddig isme­retlen kandalló-rendszerre bukkantak, majd annak bon­tása közben tűnt elő egy igen értékes régészeti lelet; a régi yár. XV. század-eleji ka­matás várfalakon, elsősor­ban azok dél-keleti bástyáján is. A XVIII. században be- omlasztott háromszintes Igsjös- mata-rendszert kitisztítják« szabaddá teszik a löréseket« amelyek hajdan a tokaji or­szágút felől támadó ellenéé.' ellen védték a várat. (Az úg nevezett „kulcslyuk-lőréje.' külön figyelmet érdemelni napjainkban is!) A dél-kelc bástyát jelenlegi állapotéba» konzerválják. A Vörös-torony környéki ©S a vártemplomi ásatásokon, kívül a fentebb említett nagyarányú átépítések és állagmegóvási munkák (az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség gon­dozásában, Koppány Tibor éö Vladár Agnes tervei szerint) igen jelentős mértékben hoz­zájárulnak, hogy a sárospataki Rákóczi vár idegenforgalmi vonzereje tdvább emelkedjék- (bn>)

Next

/
Oldalképek
Tartalom