Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

2 ESZAKMAGÍAROKSZAü Csütörtök. X96S. szeptember 9. Nasszer elnököt meg akarták ölni az összeesküvők Az EAK közvéleménye or­szágszerte felháborodással fo­gadta az összeesküvők leleple­zett terveit. Ezekről a szer­dai sajtó újabb részleteket tá fel. Dokumentumok és vallomá sok bizonyítják, hogy a terro­risták Nesszer elnököt az egyiptomi forradalom 13. év­fordulóján rendezett ünnepsé­gek során akarták megölni. Az első tervek a kairói ünnepsé­gek alkalmát akarták az el­nök és az EAK több más ve­zetőjének meggyilkolására fel­használni. de az akkor már megkezdett letartóztatások mi­att a terveket módosították és úgy döntöttek, hogy a gyilkos­ságokat Alexandriában hajtják végre, a fővárosit követő otta­ni ünnepségen. Alá akarták ak­názni az elnöki tribünt Ale­xandriában és július 26-án ak­kor felrobbantani, amikor Nasszer beszédét mondja. Tar­taléktervet is kidolgoztak ar­ra az esetre, ha az elnök élet­ben marad. Ebben az esetben egy terrorista osztag az elnök gépkocsiját robbantotta volna fel, egy másik pedig a külön- vonatot. A muzulmán testvérek ösz- szeállílották a megsemmisítés­re kijelölt személyek névsorát is. A gyilkosságok és a robban­tások végrehajtóit a fanatikus szervezet öngyilkosságra utas!-1 tóttá. Az összeesküvés „agya” El Sajed Kotb volt, a muzul­mán testvérek betiltott mozgal­mának egyik vqlt vezetője. Háború hadüzenet iiéiikiil IsBfilia előrenyomul a A pi&kssziáezi ínadra elesett Vagyarányú csapatösssevonások a, határokon közlés fegyveres Hivatalos indiai szerint az indiai erők egységei szerdán elfoglalták a Nyu- gat-Pakisztán déli részé­ben fekvő Gadra városát. Az előrenyomuló indiai kato­naság támadásának meghirde­tett célja a GadrátÖl 25 kilo­méternyire fekvő Chachropar bevétele, az AP hírügynökség új-delhi tudósítója szerint a vécső cél azonban Karachi. Ez annál is valószínűbb, mi­vel az indiai kormány szóvi­vője szerint a második front megnyitása, azaz a pakisztáni határ Gadráná! töríénl átlépése megtorlás a pakisztáni ha­ditengerészeti egységeknek az indiai Dwarka ellen in­tézett támadásáért. Karachi pedig a pakisztáni ha­ditengerészet központja. Ezekkel a fejleményekkel egy időben nyugtalanító hírek érkeznek Kefet-Pakisztán és India határvidékéről. A hír- ügynökségek nagyarányú csa­patösszevonásokról számolnak be, ás India máris azzal vá­dolta Pakisztánt, hogy a kalai- kundai légitámaszpont (Calcut­ta vidéke) ellen végrehajtott légitámadással az ellenséges­kedést a szubkontinensnek er­re a területére is kiterjesztet­ték. Pakisztán a maga részé­ről azzal a bejelentéssel vá­gott vissza az indiai vádakra, hogy indiai repülőgépek kelet­pakisztáni célpontokat tá­madtak. A nyugat-pakisztáni első fronton, Lahore körzetében az Johnson nyilatkozata Johnson elnök kedden a késő esti órákban visszatért Washingtonba texasi farmjá­ról. Újságírók kérdésére Johnson kijelentette: vélemé­nye szerint a vietnami hely­zet az Egyesült Államok szempontjából „mérsékelten javult”, azonban „indokolat­lannak” minősítette a helyen­ként megnyilvánuló túlzott optimizmust. Az elnök az mondotta, hogy az Egyesült Államok kész újabb erőfeszítésekre a viet­nami háború menetének meg­változtatása érdekében. „Ha százezer ember nem elegendő, kétszázezret kell elküldeni” — mondotta egy televíziós társaság tudósítójának adott rövid nyilatkozatában. indiai csapatok folytatják elő­nyomulásukat — közölték Uj- Delhiben. A Times Of India azt jelentette, hogy az indiai ka­tonaság „a város perem terüle­tén visszavert egy pakisztáni ellentámadást”. Útban Pakisztán fele, szerdán Londonba érke­zett U Thant ENSZ-fötil- kár. A repülőtéren elzárkózott minden nyilatkozat elől. A fő­titkár rövid megbeszélést tart Stewart angol külügyminisz­terrel, majd tovább utazik Ra- walpindibe, Pakisztán főváro­sába. VI. Pál pápa nyári reziden­ciáján szerdán kijelentette, hogy mélységesen lesújtotta és aggasztja a pakisztáni—indiai konfliktus. A vitát illetően nem foglalt állást, csak azt hangoztatta, hogy minden tőle telhetőt megtesz a fegyverszü­net érdekében. Szerdán közölte az Uj-Kína hírügynökség, hogy a kínai külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket juttatott el az indiai kormányhoz. A jegyzék szerint indiai csapatok július és augusztusban többször meg­sértették a kínai—indiai ha­tárt. * * * * * * * * * * :Jí * sj: * * sk # * •I * T * * * 9p * * * * * * * * * * A Csomüinia gyorsaságával A Csonti ma — legendás, gyorsan száguldó pa­ripa. A Csonlima a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a szocialista építés, a gyors fejlődés szim­bóluma. A Csonlima jelké­pezi azt az utat, amelyet a Korea északi részében élő nép a japán elnyomás alóli felszabadulás óta eltelt húsz esztendő, illetve a Koreai NDK megalakulása, 1948. szeptember 9. óta elmúlt ti­zenhét év alatt megtett. A koreai nép sohasem mondott le kettészakított hazájának egyesítéséről. Amikor azon­ban 1948. augusztusában az amerikai megszálló hatósá­gok bábáskodása mellett Dél-Koreában létrehozták csatlóskormányukat, Észak népe általános választások útján saját parlamentet vá­lasztott, Korea Legfelsőbb Népgyűlését, amely Phenjan- ban 1948. szeptember 9-én kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. A koreai nép a déli árulók, az amerikai imperializmus állandó provokációi ós a há­rom esztendős agresszió szörnyű pusztításai ellené­re a Csonlima száguldásával haladt a felemelkedés útján. Korea húsz esztendővel ez­előtt egy darab ceruzát, egyetlen szekeret sem volt képes a maga erejéből előál­lítani. Elmaradott, gyarmati agrárállam volt. És ma? A Koreai NDK ipara a felsza­badulás előttihez képest 1 izén háromszorosára növe­kedett, Érdemes néhány összeha­sonlítást tenni az amerikai­ak megszállta Dél és a sza­bad Észak között. 1963-ban Dél-Koreában 5400 tanná nyersvasat, ugyanabban az évben Ékzakon 1 millió tonna nyersvasat állítottak elő. Északon egy lakosra átszá­mítva 1015 kilowattóra vil­lamosenergiát, Délen vi­szont csak 76 kilowattórát termeltek. Délen húsz esz­tendő alatt csaknem a felére csökkent az egy lakosra jutó ipari termelés. Amíg a Ko­reai NDK 93 százalékban maga biztosítja a gépekben mutatkozó szükségletek ki­elégítését, Dél-Korea ezekből a termékekből csaknem tel­jes mértékben a külföldtől* pontosabban az amerikai mo­nopóliumoktól függ. zek az adatok is mutató ják a két országrész közötti különbséget* nem beszélve arról, hogy Dél-Koreában jelenleg is 7 .millió a teljes és a részleges munkanélküliek száma. íme tehát a mérleg, amely vitat­hatatlanul a szocialista épí­tés útján a Csonlima gyor­saságával haladó baráti Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság sikereit bizonyítja. (S. T.) E \ Nemzetközi munkaszociológiai szeminárium kezdődött megyénkben Tegnap, szeptember 8-án délután dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára nyitotta meg az ötnapos nemzetközi munkaszociológiai szemináriumot, amelyre a Bükkben, a Diósgyőri Gép­gyár sebesvízi üdülőjében került sor. — Örülünk, hogy a szeminá­rium színhelyéül megyénket választották, ahol nagyon sok olyan ipari létesítmény van, amelyben munkaszociológiai kérdésekkel foglalkoznak — mondotta többek között dr. Bodnár Ferenc, majd üdvö­zölte Csehszlovákia, Lengyel- ország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Ausztria, az NDK és az NSZK tíz szociológusát, a húsz magyar résztvevőt, és eredményes munkát kívánt. A. szeminárium megnyitóján, amelyen jelen volt Havasi Béla, a miskolci városi pártbi­zottság első titkára is, dr. Hege­dűs András, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szocioló­giai Kutató Intézetének igaz­gatója ismertette a programot. Az első munkaértekezletre ma, szeptember 9-én "délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor; témája az ember és a munka viszonyának elméleti problé­mája. A következő napokon e viszony szociológiai vizsgála­tának módszertani kérdéseit, a fizikai munkások, a tudomá­nyos munka és a műszaki dol­gozók munkaviszonyának ha­sonló problémáit vitatják meg. Ez a munkaértekezlet foly­tatása a tavaly novemberben, Varsóban megtartott munka- szociológusok nemzetközi módszertani tapasztalatcsere szemináriumának. Bizonyára ez a.z ötnapos tanácskozás is jelentős állomása lesz a hazai szociológia fejlődésének, vala­mint a népi demokratikus or­szágokban folyó munkaszocio­lógiai kutatások összehango­lásának. Borsodban korábban már nagy érdeklődé*? mutatkozott a vezető továbbképző tanfo­lyam iránt, amelynek egyik szervezője a megyei pártbizott­ság volt, és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia érdeklődését is felkeltette. Az Akadémia többek között ezért is szervez­te megyénkben ezt a szeminá­riumot. Reméljük, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeink­ből a szakemberek, akik mun­kaszociológiai kérdésekkel fog­lalkoznak, felfigyelnek a sze­mináriumra. örömmel fogad­ják az érdeklődőket. Kívánjuk, hogy a szeminárium sok ered­ménnyel járó, haszpos ta­pasztalatcsere legyen a külföl­di és a hazai szociológusok számára. R. A. * •x. Háború Kasmírért A Biztonsági Tanács felszó­lította India és Pakisztán kor­mányát, hogy szüntessék be a hadműveleteket, és vonják vissza csapataikat arra a vo­nalra, amelyen azok augusztus 5-én álltak. Ma még természe­tesen nem lehet megjósolni, milyen következménye lesz a felhívásnak, a viszály ismere­tében azonban nagyon valószí­nű, hogy ennél jóval nagyobb és mélyebb erőfeszítésekre lesz még szükség a konfliktus fel­számolásához. Két hatalmas ország a kettőjük között fekvő Kasmír tartomány miatt gya­korlatilag háborúbap áll egy­mással. A 400 milliós Indiában általános mozgósítást rendeltek el, a 100 milliós Pakisztánban rendkívüli állapotot hirdettek ki. 1947-ben kezdődött A második világháború befe­jezése óta most először történt meg, hogy két ilyen nagy ál­lam nagyszabású katonai had­műveletekbe kezdett — egy­más ellen. Indiai csapatok át­lépték a pakisztáni határt, a ••• Irkutszk! jelentés II. Jeniszej és Angara „házassága‘ Van egy orosz mese a Baj- kál-tó-óriásról. Az, öreg Bajkál közömbösen fogadta magába az őt tápláló 330 folyó adomá­nyát. Ám féltve őrizte egyetlen leányát, a szép, szókig Angarát. Hosszú útra nem engedte, ha­talmas sziklákkal védte a kül­világtól. A fehér felhők szeret­ték nézegetni magukat az An­gara tükrében. A madarak sajnáltak rászállni vizére, olyan szép tiszta volt, de ami­kor fölötte repültek, sokat meséltek neki a messzi észa­kon hömpölygő ifjú Jeniszej- ről. Addig dicsérték az ifjút, amíg Angara vágyódása mind erősebbé vált iránta. És egy­szer, amikor Bajkál-óriás el­aludt, megszökött. Áttörte a sziklákat és sebesen, ellenáll­hatatlanul zúdult a madarak jelölte úton északnak. Az el­hagyott Bajkál szörnyű harag­ra gerjedt és egy hatalmas sziklát dobott az Angara tor­kolatához, de ezzel sem tudta megállítani. Ez már nagyon régen történt, de az Angara ma is fiatal, erőtől duzzadó, sebes sodrású folyó, amelyet a Jeni- szejtől azóta sem lehet elvá­lasztani. íme, a mese. A torkolattól mintegy 60 ki­lométerre, ott, ahol az Irkut az Angarába ömlik, mintegy 300 éve létesült az a telepü­lés, amelyből Irkutszk kifej­lődött. Már 1685-ben várossá nyilvánították. Kedvező fek­vése segítette gyors fejlődését. Oroszország európai részének és a Távol-Keletnek összekötő pontjává vált. Innen indult 1698-ban az első kereskedelmi expedíció Kínába. A múlt szá­zadban a kelet-szibériai kor­mányzóság adminisztratív köz­pontjává lett. Kedvezően ser- kentette a város fejlődését a századfordulón megépített transz-szibériai vasút. Irkutszk kereskedő város volt. , Ahogy Mihail Zagoszkin orosz író, a város jó ismerője írta; „Ir­kutszk csak vesz és elad, ma­ga még a helyi szükségletek kielégítésére sem termel, nem­hogy máshová szállítana. Ak­kora ipara sincs, amely a vá­rost ellátná. A bútor, a cipő, a kanál — mind behozott áru ...” A szovjethatalom éveiben gyökeres változások következ­tek be. A pályaudvarról, a re­pülőtérről naponként szállít­mányok indulnak az ország többi városaiba, valamint Ku­bába, Indiába, Bulgáriába. Ma­gyarországra, Indonéziába. A szállítmányok tartalma; szer­számgépek, bonyolult műsze­rek, építőipari berendezések, faipari termékek, hűtőgépek, könnyűipari cikkek stb. Irkutszknak ma 400 000 lako­sa van. Száz üzemében több mint 60 000 munkás dolgozik. A város 7 egyetemén és főis­koláján ugyancsak 60 000 hall­gató tanul. Ezekhez az ada­tokhoz aligha kell kommentár. 7udományos központ: 2000 munkatárs Amerre járunk a városban, mindenütt az építés, az átala­kítás jelei láthatók. Üzemek, szállodák, iskolák épülnek, új lakónegyedek nőnek ki egymás után a földből a város külön­böző pontjain. Az Angara bal partján épül a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának 'kelet-szibériai új tudományos központja, amely 8 akadémiai intézetet egyesít. Ezek: a szer­veskémiai-, az energetikai-, a földkéreg-kutató-, a geográ­fiai-, a biológiai-, az ionoszféra- és földmágnesség kutató-, vala­mint a limonológiai intézet. A szerveskémiai és a geofizikai intézetben arról győződhetünk meg, hogy a tudományos ku­tatás. az alkotó munka magas- színvonalú feltételei biztosítot­tak a tudósok számára* Az új tudományos központban több mint 2000 munkatárs, köztük 180 kandidátus foglalkozik tu­dományos munkával. A köz­pont tevékenységét tudomá­nyos tanács irányítja, amely­ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának 4 levelező tag­ja vesz részt. A város az Angarának kö­szönheti születését. Megifjo- dása, reneszánsza szintén a fo­lyóval kapcsolatos. Az a szik­la, amelyet az öreg Bajkál kétségbeesetten dobott mene­külő leánya elé a torkolatba és amely évmilliókon keresztül kiemelkedett a víz tükre fö­lé, ma alig látszik ki a folyó­ból. Évekkel, ezelőtt ugyanis hatalmas gátat építettek Ir­kutszk városa fölött a sebes Angarára, és létrejött az ir- kutszki tenger-. A víz szintje megemelkedett, kiterjedt a vízfelület, ma vitorlások, mo­toroshajók, a nálunk is ismert „Rakéta” és „Meteor” típusú szárnyashajók repülnek hullá­mai fölött. A tenger táplálja a vízierőművet, amely 4.5 mil­liárd kilowatt/óra villamos­energia termelésével új lendü­letet adott a város és a kör­nyék fejlődésének. Nem kö­zömbös az sem, hogy ez az energia hihetetlenül olcsó: 100 kilowatt/óra 7 kopekbe kerül. A városban igen élénk a kulturális élet: 43 könyvtár áll az olvasók rendelkezésére, 73 filmszínház, illetve a különbö­ző klubokban elhelyezett vetí- tőhelyiség biztosítja a mozilá­togatók igényeinek kielégíté­hivatalos indokolás szerint az- létrehozásával végződött, es ért, hogy megsemmisítsék azo- két részre szakította a tartó­kat a támaszpontokat, ahonnan mányt. az indiai terület elleni pakisz- ír» * t tani támadások kiindulnak. jjl clciUCtt Másrészt pakisztáni gépek erő- . •’ .. . teljes légitámadásokat intéz- 3 nOOI ÜktllShäl! tek indiai repülőterek ellen és a Kasmírral szomszédos Pen- Az egyik oldalon a tarto- dzsab indiai államban három mány egyharmadát Pakisztán helyen pakisztáni ejtőernyősök fennhatósága alá helyezték* szálltak le. míg a déli-délkeleti kétharmad A viszály, amelynek tüze rész indiai fennhatóság alá ke- most ilyen veszedelmes erővel rült. A tűzszüneti vonal lét­lobbant fel, már 1947. óta pa- rehozása természetesen nem rázslik, amikor a brit gyarma- oldotta meg az ^ellentéteket, tosítás körültekintő ravaszság- sőt, szüntelen gyűlölet és ■ fe- gal osztotta ketté a birodalom szültség tárgya lett a két ál- hajdani indiai tartományát. A lám között. Pakisztán és India között levő A feszültség veszélyességét Kasmír állam maharadzsája nemzetközi stratégiai szem­sokáig habozott, melyik állam- pontból még tovább növelték: alakulathoz csatlakozzék. Kas- Kasmír legészakibb sarkát mírban a lakosság 80 százaié- ugyanis alig néhány kilomé- ka mohamedán volt, az ural- teres, Afganisztánhoz tartozó mon levő maharadzsa viszont földnyelv választja el a Szov- hindu. Ebben az időszakban jetunió határaitól, északon és pakisztáni csapatok törtek be keleten pedig a tartomány a a tartományba, s a két fiatal Kínai Népköztársasággal hatá- állam, Pakisztán és India kö- ros­zött formális háború kezdődött Éppen ezért néhány évvel Kasmírért. A háború 1949. ja- ezelőtt a kínai—indiai határ- nuár 1-én demarkációs vonal viszály kirobbanása, amely egyebek között Kasmír északi •«•••••••»••••••••••»•»gg nyugati határait is vitássá o tette, új elemet vitt a konflik- sét. Drámai színház, zenés szín-®tusba. India nem adta fel po­ll áz, ifjúsági- és bábszínház «zitív semlegesség! külpolittká- nyújt nemes szórakozást és*ját, de kétségtelenül közeledett művelődést a város különböző Ja nyugati nagyhatalmakhoz* korosztályaihoz tartozó lakói-»Másrészt Pakisztán, amely nak. A városnak 15 újságja és J esztendők óta a CENTO tárna- folyóirata, valamint saját tv-»dó blokk tagjaként a nyugati központja van. • nagyhatalmak szövetségesének eszámított, kapcsolatokat kere- Legenda a medvékről Jsett a népi Kinával. Ily módon J rendkívül bonyolult és igen Mindezek után, úgy gondo-esok szempontból ellentmondá- lom, érthető az irkutszkiak *sos helyzet állt elő. büszkesége, az a szeretet,» amelyet városuk iránt éreznek.• \7 ímpCrialízmUS Iixs jogos felháborodásuk is, * r( amikor tréfásan ugyan, de azt* érdCKCll SZ«Sgál|3 firtatják bizonyos látogatok:» © J Igaz-e, hogy az irkulszki ul-» Az alapkonfliktus termésre- cakón medvék is mászkálnak?»tesen változatlan: a háború Medvék!? Ugyan kérem! Aki#oka az j947-es, kolonialista ti- medvét keres, a moszkvai ál-^pU5iy felosztásban keresendő, latkertben biztosan talál. ^»Ugyanekkor átszinezik külön- a felelet. »böző, az utóbbi években ki­A város középpontjában az »alakult, nagyhatalmi érdekek Angara partján a gránittal vé-Jis. A Szovjetunió képviselője dett sétányon kellemes nyáres-e a Biztonsági Tanácsban teljes ti szellő simogat. A sétányon Jjoggal hangsúlyozta, hogy a fiatalabb, de az idősebb kor-»háborúság az imperializmus osztályhoz tartozó emberek is “érdekeit szolgálja, s éppen ez- szívesen korzóznak. Most óért azt békés úton kell ren- szinte hihetetlen, hogy ezen a»dezni. ponton mértek már mínusz 59 J Az elmúlt másfél évtized fok Celsiust is. Az jár eszem-«története jelzi, hogy ehhez sok­ben: ez a város zord éghajlat Joldalú és nagy erőfeszítésekre alatt él, de az itt dolgozó em-»lesz szükség. A kasrníri konf- berek, felhasználva a természet Jliktus indiai—pakisztáni hábo- erőil, a modern technika segít-»rúvá történő „átnövése” rend- ségével egyre szebbé, kelleme-J kívül veszedelmes feszültség­sebbé, otthonosabbá teszik sa­ját maguk számára. Ribánszkí Róbeirt (Következik: Munlcában 22 000 geológus.) gócot teremtene a Közép-Kele- J ten és súlyos következmények- • kel járna a gazdasági és tár- •sadalmi fejlődés útját járó két »ország népe számára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom