Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXÍ. évfolyam, 808. szám Ára; 50 fillér Szombat, 1965. szeptember 4. Amerikai rep úlőgép Mmmmi A partizánok kitörtek az ostromgvürűből A dél-vietnami hazafiak akciói Az Egyesült Államok kato­nai repülőgépei kedden és Szerdán behatoltak Hanoi északi és déli külvárosai fölé — jelenti a VNA hírügynök­ség. Az eset miatt a vietnami néphadsereg főparancsnoksá­gának összekötőbizottsága eré­lyes hangú üzenetben tiltako­zott a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál. A del-vietnami hazafiak to­vább folytatják akcióikat ma­gában Saigonban, a főváros­ban. Váratlan rajtaütéseikkel állandó nyugtalanságban tartják a hatóságokat. Szerdán — a Reuter tudósítá­sa szerint — bomba robbant az egyik amerikai körletben. A robbanás következtében egy amerikai katona megsebesült. Saigonhan Újabb 1400 amerikai ten­gerészgyalogos érkezett a Cbu Lai-i légitámaszpont őrszemélyzetének megerő­sítésére. Chu Lai 80 kilométernyire fek­szik Da Nang-tól, az Egyesült Államok legnagyobb ázsiai lé­gitámaszpontjától. Amíg tart A gyerekek utolsó rohamra indulnak a játszótereken, hogy a búcsúzé nyár minden szép percét hasznosítsák. A dél-vietnami hadszíntér­ről érkező távirati tudósí­tások szerint a saigoni rendszer zsoldoshadserege- Inek egységei amerikai légitámogatással szerdán bekerítették a hazafiak egyik állását Saigontól 515 kilométernyire északkeletre. Miközben a túl­erőben levő kormánycsapatok előre nyomultak, amerikai he­likopterek újabb katonákat szállítottak a helyszínre és az Egyesült Államok légierejének sugárhajtású repülőgépei bom­bázták a szabadságharcosok által tartott körzetet. A Reu­ter jelentéséből kitűnik, hogy a partizánoknak végülis heves harcok árán sikerült kitörniük az ostromgyűrű­ből és új állásokba vonul­ni a környező hegyekben. Magyar pártküfdölfség utazott Párizsba A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására pénteken Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának ve­zetésével magyar pártküldött­ség utazott Párizsba. Moszkvába érkezett a román párt- és kormányküldöttség Az SZKP Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió | Minisztertanácsának meghí­vására pénteken román párt­ós kormányküldöttség érke­zett Moszkvába. A küldöttsé­get Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára vezeti. A vendégeket a Vnukovói repülőtéren Leonyid Bress­ygornij, Alckszandr Selepin és [több más hivatalos személyi­► ség fogadta. A román és a szovjet him­► nusz elhangzása után Leonyid ► Brezsnyev és Nicolae Ceau- [sescu beszédet mondott. A beszédek elhangzása után [a román vendégek és a szöv­őjét vezetők képkocsin a £ Kremlbe hajttattak. Befejeződlek [Tito és Hasszer hivatalos megbeszélései Joszip Broz Tito jugoszláv [köztársasági elnök és Gamal f>Abdel Nasszer, az EAK elnö­kké pénteken Belgrádban befe­jezte hivatalos tárgyalásait. A dedinjei beli Dvorban le­folyt tárgyalásokon szóba ke­rült a kasmírt helyzet is, s ez- [zel kapcsolatban Tito és Nasz- Iszer elnök békefelhívással ^fordult India és Pakisztán kor- ♦ mányához. Jubileumi ünnepség-sorozat a 600 eves Itudabányán t] encsét! i napi ünnepség pátosza te- . szí bensőségessé a hangula- ' tot, egy-egy bányaüzemnél. , hanem azok az eredmények, < gazdag munkasikerek is, , amelyeket immár évről évre * maguknak vallhatnak Bor- J sód megye bányászai. < Csupán a Borsodi Szénbá- j nyászati Tröszt kollektívája 4 máris több mint 60 ezer < tonna szenet termelt terven < felül. Az Ózd-vidéki bá- < nyákból is tonnaszámra ke- , rül ki a föld mélyéből a < többlet szén. A Szuhavölgyi < Bányaüzem egyedül mintegy 4 30 ezer tonna szemet adott í feladatán túlmenően. A ' fennállásának hatszázadik I évfordulóját ülő ruda.bányai < ércbányászok és a Mád kör- J nyéki ásványbányászok is < példás munkasikerekkel kö- J szöntötték a XV. Bányászna- , pót. • A holnap, ha lehet mon- ! dani, még nagyobb felada- < tainak is alaposan nekigvür- ' kőztek. Fizikaiak és műsza- < kiak egyaránt azon fáradoz- | nak, hogy mindennapi mun- , Icájuk során még inkább ' testet öltsön gazdaságpoliti- [ Icánk oly fontos törvénye, < mint a biztonságos, a bal- ] esetmentes bányászkodás, a < termelékenység növelése, a J minőség javítása, a koncent- 4 rált. jól gépesített „szénává- j rak”, tömegtermelésű mun- | kahelyek. kialakítására és a < költségszintek csökkentésé- J re. ; E zek a témák átszövik < az ünnepi hangulatot. * Hiszen ahhoz, hogy ( esztendők múltával még kel- ‘ lemesebb, még bensősége- ‘ sebb legyen a magyar bá- < nyásztársadalom ünnepe, * köztük a borsodiaké is. jó 4 munka, balesetmentes ter- J melés szükséges. ' < Mert így tartalmasabb az ünnep, kellemesebb a szám­vetés. És nagyobb a tisztes­ség! 3 Paulovits Ágoston < Jé szer« zén ... bánya .'há­lj nyászkodás. Különbö­ző szavak, mégis van bennük, ami közös. Kimond­va, szinte reflexszereién is azokra az emberekre gondo­lunk, akik odalenn, a mé­lyek birodalmában, kicsiny lámpácskák imbolygó fé­nyei mellett vájják a meg- szenesedett életet. Bányászokra, akik egykor embertelen körülmények kö­zött, talán leginkább ki­zsákmányolva. életveszélyes munkahelyeken verítékeztelc a szénért. Bányászokra, akik ma szép otthonokból, kor­szerűen biztosított, ügyes gépekkel ellátott aknákban, a társadalom megbecsülésé­től övezve munkálkodnak. Reihling bányaigazgató úr 1919. szeptember 6-án más­képp vélekedett a megbe­csülésről, amint kiadta a tűzparancsot Hubert csend- őríőhadnagynak. A halálos sortűz után a bányászok vé­re festette meg a tatabányai „nagyiroda” előtti köveze­tét. Családi tragédiák szo­rongatták a jóérzésű embe­rek szívét szítva a gyűlöle­tet a gyilkosok iránt Amint így, szeptember el­ső vasárnapján bányászokat köszöntünk, felvillan előt­tünk ez a kép, s kegyelettel adózunk a 11 halottnak. A magyar bányászok e nagy ünnepén sok szó esik a múltról, de a máról és a holnapról is. Jó ez. hiszen Sorsodban sok mindenről lehet beszélni, az ünnepi hangulatban is. A két nagy szénbányászati tröszt csak­nem harmincezer bányászá­nak, az érc-, kő- és ásvány­bányászok valamivel kisebb, de éppen olyan megbecsült kollektívájának munkájáról valamifajta számvetés for­májában mindenképpen szó esik e napokban. S ezekben az immár ha­gyományossá váló értékelé­sekben nemcsak a bányásza Ebben a hónapban 600 éve, ♦ hogy Rudabányát bányaváros­sá nyilvánította Nagy Lajos ♦ király. A jubileum alkalmá­éból szeptember 4-től 26-ig ün­♦ népség-sorozatot rendeznek itt. 5 A megnyitó ünnepségre ma, £ szeptember 4-én kerül sor, s ♦ ezen a napon az esti órákban Itábortüzet gyújtanak a Gva­♦ dányi Művelődési Otthon előtt ^és térzenével, ünnepi műsorral ♦ szórakoztatják a lakosságot. ^ Az ünnepség-sorozat kiemel­♦ kedő eseményei közé tartozik ’[a szeptember 5-i bányásznapi nagygyűlés, amikor dr. Lévár- v di Ferenc nehézipari miniszter, ^ valamint a párt, a Hazafias ♦ Népfront és a tanácsi szervok képviselői köszöntik a vasérc­bánya dolgozóit. Az ünnepsé­gen részt vesznek és felszólal­nak az egykori felső-magyaror­szági bányavárosok küldöttei is. A további napok programjá­ban megyei bányász kulturá­lis fesztivál, Gvadányi-emlék- est, ünnepi nyilvános tanács­ülés, zenekari hangverseny és több kulturális, illetve sport- rendezvény szerepel. Szeptember 24-én kezdődően két napos országos érc- és ás­ványbányászati konferencia lesz Rudabányán, amely után véget ér a jubileumi ünnepség- sorozat, u na einangzana is meg el­vétve egy-egy olyan vélemény, rogy: „No. már megint se­gítséget kér a mezőgazdaság” — ezt csakis a tájékozatlan­ság; a mezőgazdasági munkák mai helyzetének nem ismeré­se szülhetné. Megyénk lakos­ságának többsége tudja —, hi­szen figyelemmel kísérte és kíséri —, hogy a kedvezőtlen időjárás akadályozta hónapo­kon át a falu. a termelőszö­Dr. Dimény Imre és látogatása 1 Ezt vallják termelőszövetke­zeteink, s így nyilatkoztak erről a megye vezetőinek meghallgatása, és Borsod egy részének megtekintése után, dr. Dimény Imre elvtárs. az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának ve­zetője és Keserű János elv­társ, földművelésügyi minisz­terhelyettes is. Szeptember másodikén, csütörtökön tett átogatásuk alkalmával, meg­győződtek arról, milyen ne­héz körülmények között dol­goznak, küzdenek a tsz-tagök is gépkezelők, szakemberek Is kézi kaszások, hogy meg­menthessék az egyébként igen ió termést. — Mindent meg kell tenni, rogy minél előbb biztos hely­be kerüljön a termény, s e nunkában segítsen mindenki, iki tud. Mi is segítünk, gé­Vasárnap: Ha az időjárás engedi, nagy „betakarítási nap lesz!’’ Megyénk ipari issemet segílségeí küldetlek A hordás a legsürgősebb t- vetkezetek munkáját. Ilyen V. mostoha idő évtizedek óta s- nem volt. S hogy szeptember !" elején a termény egy része 1- még betakarítatlan. és 17 ezer k hold kalászos még lábon áll. i- az aratás pedig egybeesik a s- cukorrépa betakarításával, és i- amikor már vetni kell, még »s tart a több millió gabonáké­in reszt cséplése: ezért teljes > egészében az időjárás „okol- 5- ható". s Keserű János elvtárs megyénkben e- pékkel, az erők átcsoportosí- >k tásával. És azonnal az ipari * üzemekhez, a munkásokhoz n kell fordulni; segítsenek pár )Z napon át többet és jobban. ,a mint eddig. Mert csak így ke- e rülhet biztos helyre a bőven v_ termett kenyér és csakis így készíthetjük elő a jövő évi >r hasonlónak kívánt termést is. — így lehetne összefoglalni T_ segítő szándékkal érkező ven- dégeink véleményét. 1_ S megyénk vezetői, szakve- ,. zetői, a termelőszövetkezetek, v a járások vezetői ennek szel­* lemében tették meg a szüksé- í- ges intézkedéseket. Ipari vesetok — mezőgazdasági j: ügyben e Tegnap, — szeptember 3-án. j, pénteken — a megyei párt- -- bizottságon rövid tanácskozás­ára gyűltek össze a jelentősebb ipari üzemek képviselői és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos munkát végző vállalatok vezetői. A tanács­kozás célja az volt; megbeszél­ni, meghatározni, ki milyen segítséget tud nyújtani gépek- ben, szállító eszközökben, hoz- :- záértő emberekben ahhoz. hogy néhány nap leforgása alatt osztagokba kerüljön a még kintiévá hárommilliónyi i- búsa- és árpakereszt, és le* í- arassuk a lábon álló 17 ezer hold kalászost. És a segítség !g nem marad el. t- Szakemberek és vállalati vezetők úgy határoztak: min­dent elkövetnek, hogy vasár- n nap, ha az időjárás engedi. >- minél több gép és ipari mun- a kás, szakember keresse fel n közös gazdaságainkat, és se- gítsenelc az aratásban, a hor- u dásban. A legnagyobb támogatásra az encsi, edelényi, sátoralja­újhelyi és szerencsi járásban van szükség. De különösen az encsi részen szőrit a munka. Négyezer holdnyi aratni való. több mint egymillió gabona­kereszt asztagolása és a esép- lés folyamatos biztosítása olyan feladat, amellyel a já­rás termelőszövetkezetei, gé­pei egyedül nem birkózhatnak meg. S a kár, ami az esetle­ges késedelemből származna, mindannyiunkat egyaránt érintene. Éppen ezért úgy határoz­tak több ipari üzemünk ve­zetői. hogy nemcsak vasárnap, de az azt követő napokban is erejükhöz mérten támogatják a termelőszövetkezeteket. Még azzal is, hogy a faluról bejá­ró dolgozókat felkérik: ma­radjanak otthon néhány nap­ra, s engedélyezett fizetés nélküli szabadság mellett dolgozzanak a termelőszövet­kezetben. Száz tehergépkocsi és több száz munkás Jelentős segítséget nyújt­hatnak és nyújtanak is a kü­lönböző szállítási vállalatok. Az Autóközlekedési Vállalat, közismerten a TEFU például jelenleg 50—60 gépkocsival segít. Ezen túl vasárnapon­ként — a most következő va­sárnapra is —, még plusz száz kocsit küld, s velük együtt dolgozókat ■ is, hogy gyorsítsák a keresztek behor- dását. De érkeznek gépkocsik más vállalatoktól, kombájnok, cséplőgépek, szárítógépek más megyékből is. Természetesen előfordulhat, hogy vasárnap nem kedvez az időjárás. Ha így lesz. akkor az elkövetkezendő betakarí­tásra alkalmas napokra még alaposabban fel kell készülni. Meg kell mentenünk ami megtermett, s ezért mindent el kell követnünk, mindent, ami erőnkből telik! Hiszen ez közös ügy, társadalmi érdek. S példák ezrei bizonyítják, hogy nálunk a segítség, ha szükség volt rá, soha nem ma­radt el! Barcsa Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom