Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1963. szeptember i. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken délelőtt ülést tartott. Hozzájárult magyar külképviselet felállításához Addis Abebában, Etiópia fő­városában: Rácz Pál rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követet felmentette Etiópiá­ban történt akkreditálása alól; Pataki Jánost rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte, s megbízta a Ma­gyar Népköztársaság Addis Abeba-i nagykövetségének ve­zetésével. Az Elnöki Tanács Mátyás László rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet — a Ma­gyar Népköztársaság algíri nagykövetsége vezetésére ka­pott megbízatásának érintetle­nül hagyása mellett — meg­bízta a Magyar Népköztársa­ság képviseletével a tunéziai köztársaságban. Szarka Károly külügy- miniszterheiyettes beszámolt a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének megbízottja­ként az Indonéz Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Djakartában rendezett ünnep­ségeken való részvételről. Az Elnöki Tanács hozzájá­rult ahhoz, hogy 11 doktorje­löltet — akik a középiskolai és egyetemi tanulmányaik folytán mindenkor kiváló eredményt érték el — kitünte­téses doktorrá avassanak. A kitüntetéses doktorrá avatás jelképének, a címerrel díszí­tett aranygyűrűnek az átadá­sára ünnepélyes keretek kö­zött a budapesti, a debreceni és a szegedi orvostudományi egyetemen, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egye­temen és a József Attila Tu­dományegyetemen kerül sor. Az Elnöki Tanács dr. Somo­gyi Antal kanonoknak a győri székesegyház káptalan nagy­prépostjává történő kineve­zéséhez és e minőségben való működéséhez hozzájárult. Pénteken délben dr. Somo­gyi Antal, a győri székesegy­házi káptalan nagyprépostja letette az esküt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Jelen volt Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára. Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Ptákosi Elek, a győri püspökség irodaigaz­gatója. ossigin kukái vendégeket fogadott Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke pénte­ken a Kremlben fogadta Car­los Rafael Rodriguezt, a Ku­bai Szocialista Forradalmi Egységpárt országos vezetősé­gének tagját, valamint a kísé­retében levő személyiségeket és Carlos Olivarez Sanchezt, Kuba moszkvai nagykövetét. Koszigin és Rodroguez baráti megbeszélést folytatott a felé­ket kölcsönösen érdeklő désekről. kér­Mi 1 a kövefke'zcS lépés Papandreu változatlanul kezében tartja a he vzet kulcsát A görög koronatanács máso­dik napja éjfél után ért véget, teljesen eredménytelenül. A politikai pártvezérek. volt kormányfők és a király ta­nácskozó testületé majdnem hét órán át ülésezett. A koráb­ban előterjesztett álláspontok változatlanok maradtak. Kons­tantin király lépései rendre Mafinovszkij napsparasicsa Kodály Zoltán hazai odúit Amerikából Kodály Zoltán mintegy két­hónapos amerikai tartózkodás után pénteken délután a France óceánjáróval elutazott New Yorkból. A nagy magyar zeneszerző amerikai zenei in­tézményeket látogatott meg. találkozott az Egyesült Álla­mok zenei életének számos kiváló képviselőjével. Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere pénteken napipa­rancsban köszöntötte a szov­jet fegyveres erők harcosait és a második világháború veteránjait a japán miljtariz- mus felett aratott győzelem és a háború befejezésének 20. évfordulója alkalmából. A szovjet emberek jól tud­ják. milyen súlyos veszélyt jelent a békére az amerikai imperializmus agresszív poli­tikája. Az Egyesült Államok nyíltan a világ csendőrének szerepére vállalkozott, barbár háborút visel Vietnamban, be­avatkozik más országok bel­Ot szpuísnyik egy rakétával Pénteken a Szovjetunióban egyetlen hordozórakétával öt szputnyikot juttattak íöldkö- rüli pályára. A Kozmosz—80, Kozmosz— 31, Kozmosz—82, Kozmosz— 83 és Kozmosz—84 jelzésű mes­terséges holdakon elhelyezett tudományos műszerek segítsé­gével folytatják a TASZSZ ál­tal 1982. március 16-án beje­lentett űrkutatási program végrehajtását Az egyik szputnyikon az energiaforrás egy viilanyielep, amely rádióaktív izotóp áL- tal termelt energiával műkö­dik. Gondoskodás történt ar­ról, hogy a rádióaktív izotóp kisugárzása ne jusson a lég­körbe, vagy a föld felszínére. Mind az öt szputnyik körül­belül 1500 kilométer magas­ságban megközelítően körala­kú pályán mozog, A keringési idő 116,6 perc, a pálya síkjá­nak hajlásszöge 56 fok. ügyeibe. Ilyen körülmények között az SZKP és a szovjet kormány megteszi a kellő in­tézkedéseket a Szovjetunió védelmi képességének fokozá­sára, a testvéri szocialista or­szágok harci szövetségének erősítésére. kudarcot vallottak. Mi lesz a következő lépés? Athéni megfigyelők rámutat­nak, hogy a legutóbbi válasz­tásokon győztes Centrum Unió vezetője, a király által menesz­tett Papandreu volt miniszter- elnök változatlanul kezében tartja a helyzet kulcsát. Kons­tantin újabb politikussal ta­nácskozott kormányalakítás­ról. Ez a személyiség azonban — nevére a hírügynökségi je­lentésekben nincs utalás — a kormányalakítással meg sem próbálkozott. A nyomdai dolgozók sztrájk­ja miatt pénteken a lapok nem jelentek meg, nem tudósítot­tak azokról a tüntetésekről, amelyek Athén központjában, a koronatanács idején lezajlot­tak. Az indiai és pakisztáni hadműveletekről Arthur Goldberg amerikai ENSZ-fődelegátus, a Bizton­sági Tanács szeptember havi soros elnöke csütörtökön te­lefonbeszélgetést folytatott a Biztonsági Tanács valameny- nyi tagjával, hogy kikérje vé­leményüket a Kasmir térségé­ben jelenleg folyó indiai—pa­kisztáni hadműveletekről. Az amerikai ENSZ-küldöttség szóvivője szerint Goldberg magánjellegű megbeszé'ései nem jelentik feltétlenül a Biztonsági Tanács Kasmírral foglalkozó ülésének előkészíté­sét, de számolni lehet vele, hogy a kérdés esetleg a Biz­tonsági Tanács elé kerül. ENSZ-körökben érdeklődés­sel várják, milyen választ ad Sasztri indiai miniszterelnök nők U Thant ENSZ-főtitkár tűzszüneti felhívására. Uj Delhiben ez ideig nem kom­mentálták hivatalosan a világ- szervezet főtitkárának kezde­ményezését. de megbízható források szerint India csak pontosan meghatározott felté­telek mellett hajlandó az azonnali tűzszünetre. E felté­telek közé sorolják például, hogy Pakisztán vonja vissza csapatait a fegyverszüneti vo­nal mögé és távolítsa el az indiai területre beszivárgott diverzánsokat. Politikai meg­figyelők szerint nem valószí­nű, hogy Pakisztán eleget tesz e feltételeknek. Sasztri tegnap mondott rá­dióbeszédében Pakisztánt tet­te felelőssé a Kasmiri inci­densért. A megyei KISZ mezőgazdasági bizottsága 21 SíeíakfiBiioikás-képzésrííil Nagyon érdekes témáról, a mezőgazdasági szakmunkás és betanított munkás-képzésről tanácskozott pénteken délelőtt a KISZ megyei bizottságának mezőgazdasági bizottsága. A tanácskozás lényegét így lehet tömören megfogalmazni: ho­gyan tudná a KISZ az eddigi­ginéi hatékonyabban és ered­ményesebben segíteni a mező- gazdasági szakmunkás-képzést? Elsősorban, természetesen a fiatalokról, a mezőgazdasági iparitanuló-képzésről volt szó, de a jelenlevők érintették a mezőgazdasági szakmunkás­képzés egész problémáját. Ä vitaindító beszámolóból mindenekelőtt az derült ki, hogy a megye területén a mos­tani iskolai évben a tervek szerint összesen 307 mezőgaz­dasági szakmunkás-tanulót kel­lett felvenni. Ez sikerült, a megyében összesen 312 fiatal fiú és lány jelentkezett mező- gazdasági szakmunkás-tanuló­nak. Ez viszont csak a jelent­kezés. ennél ténylegesen keve­sebben kezdenek hozzá a ta­nuláshoz. Vannak mezőgazda- sági szakmák, mint például a szarvasmarha-tenyészt,és, ame­lyet a fiatalok nem kedvelnek. Erre a szakmára mindössze harminchármán jelentkeztek a megyében. A kívántnál kisebb az érdeklődés a gyümölcster­mesztő és faiskolagondozó szakma iránt is. A baromfite­nyésztő és zöldségtermesztő szakmákra ugyan a tervszá­moknak megfelelően jelentkez­tek, de közülük hatan-hatan nem vonultak be az iskolába. Legkedvezőbb a gépész szak­ma helyzete, ezt a fiatalok szeretik, elegendő a jelentkező is, viszont megyénkben nin­csenek meg az optimális kép­zési feltételek, ezért Borsod megye részére más megyékben is képeznek mezőgazdasági gé­pész szakmunkásokat. Ezt a problémát csak jövőre tudják megoldani, amikoris Tokajban megnyílik egy mezőgazdasági gépészképző iskola. A tanácskozás felszólalói ar­ról beszéltek, hogy az ifjúság általában már jobban érdeklő­dik a mezőgazdasági szakmák iránt, de ez az érdeklődés még megközelítően sem kielégítő. Maguk a mezőgazdaságban dolgozó szülők sem szorgal­mazzák, hogy gyermekeik me­zőgazdasági szakmunkások le­gyenek, de a termelőszövetke­zeti vezetők és falusi pedagó­gusok is felületesen kezelik ezt az igen fontos feladatot. Előfordulnak egészen visszás esetek is. Tavaly például, az és Ajub Khan pakisztáni el­:************★************************************** ózdi járásban olyan termelő- szövetkezetekbe szerződtettek kertész tanulókat, ahol kerté­szet és zöldségtermesztés egy holdnyi területen sincs. Ezek a tanulók felbontották szerző­désüket, érthetően, és elhagy­ták a mezőgazdaságot. Visszás dolog az is, hogy ipari mun­kások • és értelmiségi szülők gyermekei aránylag nagyobb százalékban jelentkeznek me­zőgazdasági szakmákba tanu­lónak, mint a tsz-tagok gyer­mekei. Ez jó is, meg rossz is; Az lenne az ideális, ha a me­zőgazdasági szakmunkások zö­me termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozók csa­ládjaiból kerülne ki. Igen sok hibát említettek meg a hozzászólók. Többek közt azt is, hogy az idősebb tsz-tagok nem jó szemmel né­zik a mezőgazdasági szakmun­kás-tanulókat, és írígylik tő­lük a nyolc órás munkaidőt, sőt, a legtöbb helyen napi tíz- tizenkét órán át dolgoztatják a tanulókat. Ez törvényellenes, mert a tanulók fiatalok, fizi­kailag még fejletlenek, s őket nem lehet tíz-tizenként órás munkába fogni. Ráadásul a túl­órázásért fizetést sem kapnak. A termelőszövetkezeti vezetők, sajnos, igen sok helyen úgy tekintik a szakmunkás-tanu­lókat, hogy azokkal enyhítik a munkaerőhiányt, holott a mezőgazdasági szakmunkás-ta­nulókat nem azért küldik a termelőszövetkezetekbe, hogy őket ide-oda lökdössék, hanem azért, hogy szakterületükön ta­nuljanak. Egyik felszólaló pe­dig azt mondta el, hogy sehol sem törődnek a mezőgazdasági szakmunkás-tanulók politikai oktatásával, pedig részükre évente 20 óra politikai oktatás kötelező. A mezőgazdasági szakmun­kás-képzés számos, még meg­levő problémája mellett, a me­gyei tanács képviselője azt is elmondotta, hogy 1966. január elsejétől a mezőgazdasági szak­munkás-tanulók egységesen pénzfizetést kapnak, és mun­kájukat nem munkaegységben számolják el. A termelőszövet­kezetek pedig már elkészítet­ték szakmunkás-képzési tervü­ket 1970-ig bezárólag. A Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága a tervek és a pénteki értekezlet tanulságai alapján dolgozza ki azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása a mezőgazdasági szakmunkás-képzésben a KISZ-re vár. (szj) ********************* Regős Sándor: M indenki a helyén van. Lajos kikulcsolja és széthúzza a vasrácsot, a főnök még egyszer körülnéz, és bevonul az irodába. Tíz perc múlva halk zsongással telik meg az üzlet, péntek is van, ünnep előtt is vagyunk, sok a vásárló. Nagyon szeretem ezt a zson­gást, megszokott és kedves a fülemnek, nem tehetek róla: Jó a sürgés-forgás, a jövés­menés, a sok különböző arc és a munka, mely szintén ked­vemre való. Rí oka csúfolni szokott emiatt, de Rinka még zöld kölyök, én pedig katona­viselt ember vagyok, aki szá­molt vele, hogy nagyon so­káig a kereskedelemben fog dolgozni, és egyre jobb eláru­sító lesz. Mindenesetre öreg bölcsnek érzem magam hozzá képest. Ö szeszélyes, gyakran türelmetlen, de én tudom, hogy ezt ki fogja nőni, és egyszer éppen olyan higgadt, jó eladó lesz, mint Klárika a kötött­árun. Nem is tagadom, sokat ta­nultam ettől a vékony, fakó- arcú teremtéstől. Átalakítás előtt, mikor az áruház még sokkal kisebb volt és az osz­tályok közelebb voltak egy­máshoz, néha annyira figyel­tem őt, hogy saját vevőimről is megfeledkeztem. Klári min­denkivel úgy beszélt, mintha régi, jó ismerőse lenne és ő nagyon örülne a viszont­látásnak, a megtisztelő látoga­tásnak. Klári nem kiszolgált, hanem ajándékokkal kedves­kedett a vevőknek. Vígasztal- hatatlannak látszott, ha va­lakinek nem tudott kedvére tenni. Nem tudom, hol tanult lélektant, valószínűleg sehol, csak érzéke volt hozzá, de még a notórius ingerlékenyeket és született mod ortalan okát is le tudta szereim. — Tessék parancsolni! — Jól szemügyre veszem első vevő­met, ez kabalám. Ha egysze­rű és sima az első vásár, rendszerint minden jól megy aznap. De a többit is jól meg­szoktam nézni, ezt is Kláritól tanultam. Ö úgy fogalmazza ezt, hogy kapcsolatot létesít a kedves vevővel. Senkinek sem esik jól, ha teljesen sze­mélytelenül kezelik, mint egy szalmabábot, elnéznek a feje fölött, ezt Rinka még gyak­ran megteszi: tessék! — és fitos orrát magasba tartva az ellenkező irányba néz. Első vevőmet egy jobb szak­munkásnak nézem, és aho- gya kívánságát előadja, már azt is tudom, hogy nejn gyak­ran vásárol egyedül. Minden bizonnyal feleségére bízza ezt, ő inkább a kövér, erélyes asz- szonynak, mint az eladónak mondogatja: ez kicsi, ez nagy, ez éppen jó, csak talán a színe . .. Jó, masszív, barna félcipőt kér, ennyi az összes előzetes elképzelése. Nem az a fajta, aki kinézegeti magának a ki­rakatban előre. Gyorsan eléje teszek három félét is, felsoro­lom előnyeiket., és bárátságo- san figyelmeztetem a legol­csóbb hátrányaira. Nézegeti, forgatja a cipőket, kérdezgeti újra az árukat. Egészen rövid tusakodás után már ki is vá­lasztja a középsőt, felpróbál­ja, a nagyság is megfelel. — Ez marad — mondja meg­könnyebbülten, hogy túlesett a dolgon. És valóban, nekem is jól megy a délelőtt, nincs semmi fennakadás. Béla, a férfiruha osztályon, egy-egy csalódottan távozó után mindig odaka­csint a gyakorló kis Tóth- nak: eszi, nem eszi, nem kap mást! — és közömbösen, majdnem kárörömmel aggat­ja vissza a zakókat a helyük­re, Nem tudok ilyen lenni. Szinte hiányérzetem van, ha nem tudom azt adni a vevő­nek, amit szeretne. Valami kudarc félét érzek ilyenkor, a magam, az üzlet, az iparág, vagy az ország kudarcát. Ilyenkor azt mondom, hogy talán szíveskedjék megnézni egy másik üzletben Is, mert az, hogy nálunk pillanatnyi­lag nincs, nem jelenti azt, hogy sehol sem kapható. Pe­dig ez legtöbbször csak ví­gasztalás. B éla szerint hülye va­gyok, mert az állami kereskedelem csak áruközvetítés, teljesen mecha­nikus munka. Megmuto­gatom, blokkolok és kész — mondja ő. No, de a megmutogatás sem olyan egyszerű. Már voltam úgy, hogy eszembe jutott a legfelső polcon porosodó dobozban a régi típusú — és éppen az tet­szett meg a vevőnek. Én pe­dig örültem ennek a kis siker­nek is. Ha nincs senki a pultom előtt, Rinkát szoktam figyel­ni. Tetszene a kislány, mert nagyon jó alakja van* és gyö­nyörű szeme, de visszatart tőle, hogy nagyon szeret szó­rakozni, könnyelműnek lát­szik, és társaságát sem na­gyon válogatja meg. Csende­sebb percekben, vagy nyitás­zárás idején el-elkapok né­hány beszámoló mondatot kiruccanásairól. Néha találko­zom is vele a presszóban, aho­vá, inkább Béláék kedvéért, egyszer-egyszer én is benéz­tem. Itt elég hűvösen fo­gadta köszönésemet, nem is törtem hát magam utána. Nyáron, a nagy leltár egy kis szünetében eltraccsolt az egész társaság, akkor én ki­jelentettem, hogy haszonta­lan szórakozás helyett inkább megnősülni szeretnék, hogy kedvemre való otthonom le­gyen. Rinka lebiggyesztette száját, aztán nagyot nevetett. Azóta csak messziről nézege­tem, hogy miért mégis csak őt, a fene se tudja. Délután meglódul a munka, de inkább a konfekció osz­tályon. Rendszer van ám a vevők hullámzásában is. A vidékiek lefutottak, volt egy kis csend, mast jönnek a hi­vatalokból szabadulok. Éppen feltűnik egy ismerős arc. Ha Rinka nem tetszene annyira, bolondulni tudnék ezért az asszonyért. Apró, ará­nyos, elegáns, hűvös és elő­kelő arcú. Gyakran látom a fő utcán és mindig jól meg is nézem. — Rakd vissza szemeidet — mondja Lajos —, mert teherbe ejted. Elvörösödöm, mert ez a hang nem illik ehhez a finom jelen­séghez. Lajos jóindulatúan elmagyarázza, hogy a hölgy órákig ücsörög a Napsugár­ban, és imádja a feketét. Ez persze nem jelent még sem­mit — gondolom. Jó lenne, ha ide jönne ci­pőért, De azzal a mindig kissé durcás nézésével éppen a Rinka előtti csoportosulást szemléli. Odamegy és igyek­szik rést találni a pulthoz. Munkám akad, szerencsére rövid ’ és egyszerű. Amikor újra felnézek, olyan minden, mintha hirtelen megfordítot­ták volna a kaleidoszkópot. Minden lány előtt többen áll­nak, Rinka előtt pedig csak az a csodaszép nő. Rinka áru­ért ágaskodik, háttal neki, eb­ben a pillanatban a nő nem is gyors, de nagyon ügyesen, puha mozdulattal elvesz valamit a pultról, és nyitott kézitáská­jába csúsztatja. Nem akarok hinni szemem­nek. Rinka már visszafordul* kiteríti a halomra a más szí­nű, szabású kombinét vagy hálóinget, mond valamit és — ahogyan szokott ilyenkor — unottan elnéz a nő feje fölött. Látom, hogy az rázza fejét, nyugodtan, szórakozottan ösz- szecsukja táskáját, rámoso­lyog Rinkára, és megfordul. Rinka máris rakosgatja össze a cuccot. — Lajoskám, figyelj ide egy percre — szólok és két lépés­sel hamarább érek ki az ajtón, mint a nő. Amint lelép a jár­dára, már mellette is vagyok. — Legyen szíves visszaadni, amit elvett — mondom neki egyszerűen, de azt hiszem, iz­gatott és fenyegető az arcom, a hangom. El vagyok készülve rá, hogy hisztizni fog, és kelle­metlenségem lesz. Azt mon­dom még: Nem akarok bot­rányt. Az a nő a menyasszo­nyom. Neki is kellemetlen. De ha így nem hajlandó... Egy pocsék villámot vet a szeme, káprázatos gyorsaság­gal markomba nyom két hab­selyem kombinét és mire fel- ocsudok, már el is keveredik a járókelők között Zsebre dugom a .holmit, meg­törtöm izzadó homlokom és visszamegyek a helyemre. Már hárman állnak a pult előtt* Lajos is nagyon el van fog­lalva saját helyén. Idegesen és ügyetlenül szolgálok ki, de lassan mégis megnyugszom. Záráskor átmegyek Rinkához* lekönyöklök eléje. — Te, mennyi is egy habse­lyem kombiné? Megmondja és csodálkozva néz rám. — És kettő? — Kétszer annyi — rágja rá türelmetlenül, de aztán jobban megnéz. Körülnézek, aztán odacsúsztatom neki a holmit. — Tedd a helyére. Nem várom a válaszát, me­gyek az öltözőbe. Az utcán vár rám. Nem olyan fölényes, de csak a kí­váncsit adja. — Tudod ki volt az? Az aZ áliatian elegáns, klassz nő, aki végül nem vett semmit. Mi i az, te is ismered? A presszó­ból? Ne essen le az állad, ez í van. — Most nagyon meglepő­dött és gyerekesen riadt aZ j arca. — Nem kell ám szólni sen­kinek — magyarázom. — A főnök nem ismeri a tréfát, tudod. Lemarna, hogy futni hagytam. De téged is... mi­nek tartson nagy prédikációt, ha nem muszáj. Majd jobban vigyázol. A pénz neked is ; pénz. Nem hálálkodik. A nőn jár az esze, nem megy ki a fejé­ből. Egy szóval sem mondom* hogy: no, látod, így, meg úgy , az a társaság. Vagy meg' j emészti, vagy nem. D e melegen keret fog ve­lem, mikor a sarkon elválunk. Kicsit fütyü- | részek és az üzlet zsongása van a fülemben, amint bak­tatok hazafelé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom