Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-03 / 207. szám
2 eszakmagtarorszAg Péntek, 1965. szeptember S. Fegyveres SsssetíiEés India és Pakisztán között U lkamé felhívása Sasstrihos és Afub Khanhos A kasmírt kérdést békés úton keli megoldani U Thant ENSZ-főtitkár szerda este felhívást intézett Saszt- ri indiai miniszterelnökhöz és Ajub Khan pakisztáni elnökhöz, tartsák be az 1949-es fegyverszüneti egyezményt és vonják vissza csapataikat a fegyverszüneti vonal mögé. Az ENSZ-főtitkár felhívta a figyelmet az India és Pakisztán közötti. nyílt összeütközés katonai veszélyére. A fegyveres összetűzés a két ország között a legsúlyosabb következményeket vonhatja maga után a világ békéjére, valamint Kasmír, India és Pakisztán lakosságára nézve — írta U Thant üzenetében, majd kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a kasmí- ri kérdést békés úton kell megoldani. Az indiai kormány hivatalos líon$tfnntiht n€*m hajiamtó ú§ választásokat kiíratni A koronatanácson Konstantin a gazdasági helyzet romlására, Görögország nemzetközi helyzetének gyengülésére hívta fel a figyelmet, s arra intett, hogy a politikai szenvedélyek bomlasztják a nemzet lélektani egységét, ezért megoldást sürget. Viszont kijelentette: Véleményem szerint a nemzet érdekei megkövetelik, hogy minden parlamenti időszak addig tartson, amíg ezt az alkotmány idevágó cikkelye megköveteli. A kinyilatkoztatás félreérthetetlenül jelzi, hogy Konstantin nem hajlandó kiíratni az új választásokat, mielőtt a most ülésező parlament négyéves mandátuma lejárna (tehát 1968. februárjáig). Papandreu volt miniszterelnök a koronatanácsban azonban kijelentette: a párt álláspontja szerint a válságot úgy kelj megoldani, hogy ügyvezető kormány alakuljon és ez 45 napon be.lül írja ki, ellenőrizze az új országos választásokat. szóvivője szerint szerda éjjel tovább folyt a csata az indiai és pakisztáni csapatok között. A szóvivő kijelentette, hogy az indiaiak tartják állásaikat. Hajnalban ellentámadást indítottak a pakisztáni egységek ellen, amelyek mintegy 13 kilométerre hatoltak be indiai területre a kasmíri Chamba térségében. Ugyancsak indiai részről közölték, hogy szerdán reggel legalább 3000 pakisztáni gyalogos mintegy 70 amerikai gyártmányú tankkal intézett támadást Kasmír délnyugati részén. A pakisztániak kijelentették, hogy a szerdai harcok során legalább négy indiai repülőgépet lőttek le. Az indiai szóvivő nem erősítette meg, de nem is tagadta ezt a bejelentést. Kádár János Ljubljanában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága főtitkárának meghívására feleségével együtt Jugoszláviában tölti szabadsága egy részét, csütörtökön Ljubljanával, Szlovénia fővárosával ismerkedett, s Mi- ha Marinkonak, a Szlovén Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága titkárának társaságában Kádár János a délutáni órákban megtekintette a ljubljanai nemzetközi vásárt is. IIo Si Minh nyilatkozata Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke csütörtökön nyilatkozott Kijárási tilalom Adenben Sir Richard Turnbull, Aden brit főbiztosa szürkülettől hajnalig terjedő kijárási tilalmat rendelt el a városban, miután szerdán Sir Arthur Charles, az adeni törvényhozó testület elnöke arab nacionalisták revol- veres merényletének esett áldozatául. Három nappal korábban — vasárnap — Harry Barrie-t Aden brit rendőrfőnökét ölték meg géppisztolyos merénylők. A legutóbbi négy hét folyamán — azóta, hogy Londonban zsákutcába jutottak az alkotmányozó kerekasztal- értekezlet előkészítésére öszszehivott tárgyalások — öt halálos és 26 sebesült áldozata van az egymást követő merényleteknek. A kormánykörök veszélyesnek ítélik meg az adeni helyzetet. a Neues Deutschland hanoi tudósítójának. A VDK elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a vietnami nép győzelmesen fejezi be az amerikai agresszió elleni harcát. Ho Si Minh elnök hangoztatta, a vietnami nép semmilyen körülmények között sem tűri el, hogy az amerikai agresszo- rok megsértsék Vietnam függetlenségét, szuverénitását és területi épségét. Szeptember 13 Az arai) államfők íalálSiozója Szalal elnök Kairóban közölte, hogy ő vezeti Casablancában a harmadik arab csúcsértekezletre utazó jemeni küldöttséget. Az arab államfők találkozója, mint ismeretes, szeptember 13-án kezdődik a marokkói nagyvárosban. Fajgyűlölet Angliában A f RÁTÉR FALUJA III. 1945-ben száztizenhét nincstelen paraszt jutott földhöz Sajóládon. A föld homokos, kötött, vagy kavics. Nem a legjobb, de minden talpalatnyi aranyat ér belőle. Nem a 10 aranykoronás átlagértékre gondolunk itt. Arra. hogy Sa- jólád lélekszáma állandóan növekszik. Ma még 112 telek vár beépítésre? Holnap, vagy holnapután kevés lesz a házhely. mert egyre több új ház épül a 23 utca mentén. Miskolc 10 kilométerre sincs légvonalban, az utak jók. naponta tizenkilencszer (!) lehet autóbusszal beutazni a megye- székhelyre, s vissza! A családok férfi tagjai általában ipari munkát vállalnak, az asz- szonvok pedig a termelőszövetkezetben dolgoznak. Van hát forrása a gazdagodásnak. A kanadai magyar véleménye Sajóládon alig látni régi házait. Utcasorokat kísérnek az új. kőből és téglából épített manzárd tetős házak, szinte megszámlálhatatlanul. Ebből arra lehet következtetni. hogy szorgalmasak és gazdagok. Pedig, mondom — a föld kavicsos, homokos és kötött. Nemrég látogatott haza szülőfalujába Kassai Gyula kanadai állampolgár. Az egykori magyar, aki 1928-ban vándorolt ki. nem ismei't rá falujára Azt mondta, hogy a régi és az új Sajóládot nem lehet összehasonlítani. És ha akkor (1928-ban) ilyen lehetőségekkel rendelkeztek volna, soha nem vándorolnak ki a szülőhazából. Pedig a község még csak az elkövetkezendő években váro- siasodik igazán. Bár villany majd minden házban van, a járdák építését csak most tervezik. 1970-re teljesen „jár- dásítják” a községet, erre több mint egymillió forintot költenek. (Ez évben 3 ezer méterrel elkészülnek.) 1945 előtt egy. a Hangya szövetkezet boltja jelentette a kereskedelmet. Ma önkiszolgáló, iparcikk boltja van a községnek és a kocsma mellett presszója. 1964-ben vett a község (kétszázhúszezer forintért) egy kétszobás orvosi lakást, rendelővel. váróval együtt. Orvos egyelőre nincs, a körzeti Ber- zéken található, közel van. igaz. de tervük nagyszerű: legyen a körzeti orvos Sajólá- don és a berzéki egészség- ügyi ház adjon otthont egy körzeti fogászati szakrendelőnek. Ä bőség ielei A bőségnek csalhatatlan jeleit nem csupán a szép. új házakon. a tervekben találhatja meg az érdeklődő. Húsz év nagy idő. mégsem annyira nagy, hogy a lakosság élet- színvonalának gyors ütemű fejlődése ne dicsérné a nagyszerű lehetőségeket. Hetvenöt gyermek közéDls- kolát végzett, tízen pedig diplomát szereztek az egyetemen. A húsz év alatt tanár, orvos, közgazdász, mérnöki állatorházban községi válaszol vos nevelődött ki a sajóládi fiatalokból. Jelenleg hét család mondhat magáénak gépkocsit, motorkerékpárnak, kerékpárnak számát is alig tudják. Egyik pedagógus mondta: — Tavaly még nyolcadikba járt. Ma motorja van ... Minden második házra esik egy-egy mosógép, 10 családnak van gáztűzhelye, százon felül van a tv-tulajdonosok száma. Rádió? — Talán minden van. — Jövedelem? Soltész Aladár, a tanács vb-titkára kérdésemre. — Az emberek jó -pénzt keresnek. A téeszben? Havi kétezer átlagot. Üveges Andrásnak felesége is. lánya is beteg. Az öreg becsületesen dolgozik; a múltkor kérdeztem, meg tud-e élni? Elégedett volt. Vagy ott van példának Miklós József állatgondozó. Negyvennégy-negyven- hatezer forint az évi jövedelme. Úgy számolom, hogy egy- egy lakosra a. községben ezer- háromszáz forint jövedelem jut. Mikor hazafelé jövet az autóbuszon mellém ült egy sa- ióládi ember. beszélgetésbe kezdtünk. Büszke volt falujára. igaz. ő sem tudta, ki volt Fráter György... A pálosokról tudott. Néhány történetet is róluk. Kistermetű, elnyűtt emberke volt, keze nehéz, bőre cserzett, barna. A tsz-ben dolgozik, az ellenőrzési bizottság elnöke — ahogyan mondta. Az út felén till már tástól sem riadnak, vissza.' „Fekete veszélyről” szónokolnak: „Angliát ellepik a feketék! 1970-re már kilenc milliónyiam lesznek! Házainkban laknak és elveszik munkahelyeinket.” Ezek a csoportok szándékosan és tudatosan szítják a fajgyűlöletet és „fekete programokat” sürgetnek. Nem egyszer felgyújtják azoknak a házaknak ajtaját, ahol „színesek” laknak. Anglia haladó erői már hosszú évek óta küzdenek, hogy eltávolítsák azokat a korlátokat, amelyek sértik a színesbőrűek emberi méltóságát. Az utóbbi tizenhárom év alatt, a konzervatív kormányzat idején, a munkáspártiak kilencszer próbáltak törvényt alkotni a faji megkülönböztetés megszüntetésére. És a konzervatívok kilencszer leszavazták őket. „Reméljük, hogy a tizedik alkalommal, amikor már a munkáspárt lesz hatalmon, ez a törvényjavaslat is megvalósul” — jelentette ki Fenner Brokwey * munkáspárti képviselő. A munkáspárt azóta ható- lomra került, lényeges változást mégsem hozott. A „színes korlátok” változatlanul átszövik Anglia közéletét Igaz, e helyzet megváltoztatására ismét törvénytervezetet készítenek, de ez nem vonatkozik a leglényegesebb dolgokra. Csupán a nyilvános helyeken, az éttermekben, a szállodákban, a sportrendezvények színhelyén kíván enyhíteni a helyzeten, a munkahelyeken megnyilvánuló faji megkülönböztetést figyelmen kívül hagyja, és arról sem kivárt gondoskodni* ■ hogy a színesbőrűek lakás- problémáin enyhítsen. Nem csoda, hogy Anglia baloldali sajtója többször is kifejezte aggodalmát és azt a véleményét, hogy az említett törvénytervezet esetleg csak puszta értéktelen papírdarab marad. N, Jefimov .z idei aratáshoz helyi járásban i amint azt a ricseiek, a bodrog1 halmiak, a tiszakarádiak tet- ték. Az idén 20—23 százalékos- volt a búza nedvességtartalma,- nagyobb mértékben vált szük- ségessé a termény szárítása. 2 Ehhez pedig több magtárra, tá- s rolóhelyre, szérűre van szük- ség. t Nem kell különösebben bi- zonygatni, hogy elsősorban az- időjárás az oka a súlyos lema- i radásnak. De azért igazuk van a szakembereknek abban, . hogy jobb előkészítéssel, gon- . dosabb szervezőmunkával korábban végezhettek volna az j aratással. Mert mi indokolja t például, hogy a mindössze pár l száz holdas károlyfalvi határ- „ ban még ezekben a napokban I is „javában” aratnak. Gyönyö- . rű búzájuk termett a műút j menti táblán, szinte fáj a szíve minden arra haladó embernek: hogy lehetett ezt a drága i értéket ennyire pocsékban _ hagyni, s milyen kár, hogy , ilyen későn vágják, amikor ’ szinte kalászban kezd már ki- j csírázni a kenyérnek való, , Nem is lesz talán már jó másra, csak takarmányozásra. De j feljebb, a domboldalon is lá- _ bon áll a búzájuk! Ott pedig . annyira megdőlt, hogy teljesen . beverte az eső szárastól, kalá- _ szostól a földbe. cvr>lt koráb- c »Szorzatom bsn a ká_ rolyfalvi gazdák termelőszövet- i kezeiének névé. Jó lenne alg- posan megvizsgálni, vajon a- szorgalom hiánya, vagy az- egyesülés óta történt más tér- mészetű, esetleg szervezeti hi- , ,ba-e az oka a lemaradásnak? ik a téli szünet? ■ tait. s az eredményt az elleh- : őrző könyvben 1966. január 10-én közlik a szülőkkel. A té- . li szünet december 23-tól január 0-ig, a tavaszi pedig áp- : * rilis 3-tól április 11-ig t&st közöljem nevét. Ellenkező esetben munkahelyén nagy baja származhatott volna kijelentése miatt. Még ideiglenesen sem A mindennapi életben lép- ten-nyomon felbukkanó fajgyűlölet szüntelenül követi a színesbörűeket. A velük szemben megnyilvánuló ellenszenv tükröződik abban is, hogy a négerek Angliában csak igen nagy nehézségek árán juthatnak lakáshoz. Birmingham varas minden ezredik lakástulajdonosa közül körülbelül 985 kategorikusan kijelentette, hogy nem fogad színesbörű lakókat, mert azok alacsonyabb rendű fajhoz tartoznak. Daily-.Worker című lap emiatt el is ítéli őket. A lap felfedte, hogy a lakástulajdonosok írásbeli kötelezvényt kérnek lakóiktól, amelyben kijelentik, hogy bérelt lakásukat még ideiglenesen sem engedik át színesbőrűeknek. A színesbőrűek iránti durva előítélet nemcsak az egyszerű munkásokkal szemben nyilvánul meg. Sokszor még az angol kormánykörök is kellemetlen helyzetbe kerülnek, ugyanis a szállodatulajdonosok a szigetországba érkező vezető afrikai politikusokat is gyakran megalázzák. Számos esetben megtörténik, hogy az afrikai intelektuell telefonon rendel szállodai szobát. Mivel angolul, vagy franciául csaknem kivétel nélkül hibátlanul beszélnek, a szállodai portások nem tudhatják, hogy egy néger rendelte meg a szobát. Csak amikor személyesen is megjelenik, akkor kezdődik a kínos magyarázkodás. A portások mindenáron arra akarják rávenni őket, hogy más szállodában próbáljanak szobát szerezni. Lényeges változás — nincs Egyes fajgyűlölő fasiszta ifjúsági csoportok a nyilt izga„Utóhangok” as a sátoraljaujl C panasz mindenki \*SUpa Sátoraljaújhelyen, a járási mezőgazdasági osztá- 1 lyon, míg az idei aratást elem- s zik. Néhány száz holdnyi ga- ^bona lábon áll, s hiába tervezeték, hogy augusztus végére 2még a károlyfalvi határban is a betakarítják a kenyérnek vail lót, nem sikerült szándékukat $ valóra váltani. A legutóbbi há- 4rom nap is jelentős mennyisé- |gű csapadék, 47 millimétemyi óeső hullott. 0 Akárcsak másutt, kétségtele- gnül a sátoraljaújhelyi járásiban is a rendkívül kedvezőtlen, ^csapadékos időjárás volt az foka elsősorban, hogy az itt é működő 48 termelőszövetkezet |a megyében utolsónak fejezte ébe idén az aratást. Az esőver- Jte, lágy talajon nehezen bol- ■jdogultak a kombájnok, s a ^nyirkos, dőlt gabonában gyak1 ran szorultak a gépek javításira: így az eltervezett napi 0 mennyiségnek csupán töredá- ❖ két tudták learatni. Pedig még J rendes időjárási viszonyok kö- ózött is próbára tette volna a ^szövetkezeti gazdaságokat az tiidei bő termés betakarítása. JEgyes tsz-ek, mint például a |sátoraljaújhelyi Uj Erő, a vég- *ardói Rákóczi, a karosi Uj Ta- Jvasz 22—28 mázsás táblaáfla- | gokkal dicsekedhetnek, s a föl- | deken a szokásos 30—35 helyett. 70—90 keresztet raktak f holdanként. 0 Sok bajt el lehetett, volna ‘(kerülni, ha a termelőszövetkezetek több tárolóhellyel rendelkeznek, s megépítik a szakemberek által évek óta szorgalmazott kombájnszérüket, ► ------------------> | Mikor kezdődi | A művelődésügyi miniszter 9 rendelkezése értelmében az 01965—1966-os oktatási évben, J kísérleti jelleggel, a nappali ^tagozaton az 1965. december 022-1 állapotnak megfelelően 'zárják le a tanulók oszíályza-. > Amikor odahaza Angliába készülődtem, rá se mertem gondolni, hogy ott a fajgyűlölet megnyilvánulásaival találkozom. Elvégre Anglia mégsem Alabama és nem is Dél-Afrika. Mégis ... Londoni tartózkodásom első reggelén éppen az egyik újságot olvastam, s miután a főbb címeket .átfutottam, a hirdetéseket kezdtem böngészni. A lakáshirdetések közt többször is találtam ilyen figyelmeztetést: „Színesbörűeket nem fogadok.” „Afrikaiaknak nem kiadó.” 700 ezer színesbörű Pedig Angliában szép számban élnek színesbőrűek. Jelenleg mintegy 700 ezer néger, indiai és pakisztáni. A . háború utáni években érkeztek Londonba és a szigetország többi nagy városába. Természetesen nem a könnyű kalandvágy késztette őket szülőföldjük elhagyására. A munkaalkalom csábította őket. Kaptak is munkát. De a legpiszkosabbat, a legnehezebbet a legalacsonyabb fizetéssel. Szemétgyűjtők, liftkezelők, edénymosók, takarítónők, kalauzok és kazánfűtők lettek. Magasabb képzettségű szakmunkásokat a színesbőrűek között alig lehet találni. De ha közülük néhanyan át is törik a színesbőrűek elé emelt korlátokat, akkor sem sokra mennek. Az angol munkahelyeken uralkodó közszellem visszatartja őket. Word, a Daily Herald című angol lap ' egyik újságírója közölte a hírt, hogy Sten Kelly marós, aki Nyugat-Indiából érkezett Angliába, négy schillings és három pennyt kap óránként (1 font sterling = 20 schilling, 1 schilling = 12 penny, 1 font = 32,87 forint.) Vele egysorban angol- munkások is dolgoznak, de ők ugyanazért a munkáért csaknem hat Schillinge«; kapnak óránként. Vajon mit szólnak mindehhez az angol szakszervezeti vezetők? Az egyik nagyváros szakszervezeti elnöke így nyilatkozott a Daily Héráid munkatársának: „Bizony, nagyon népszerűtlen lennék, ha nyíltan kijelenteném,, hogy bennem nem él előítélet, a szi- nesbőrüek iránt. A szomorú igazság mégis az, hogy a fehér- börűek erőteljesen lázadoznának, ha munkahelyükre színesbőrű kerülne.” Figyelemre méltó, hogy az idézett szakszervezeti vezető e szavak elhangzása után nyomatékosan megkért: ne 0000000000000000000000# <1 < bizalmat érzett, s panaszko-' dott. < — Nincs elég munkaerőnk.') A munkások elvállalták vol-r na az aratást, mert ebben az \ időben a gép nem sokat ér De keveset ígértünk nekik, < hát elmentek más faluba,* más tsz-hez. A gabona meg< kint rohad a földeken. Na-< gyobb a kár... Inkább fi-i zettünk volna bővebben. < Ez a panasz már más. mint^ régen, amikor a pálosok hű-< bérét sokallták a sajóládiak.^ De panasz azért most is« akad... « Szép község Sajólád. Azt emberek közvetlenek, vendég-j szeretők. Maga a falu a Sajó.) ölelésében fekszik, dél-nyu-« gátról szinte átkarolja a fo- 4 lyó a házakat, az utcákat.« Keletnek, egy kicsit távolabb,* a Hernád folyik. Légvonalban« látni a Bükk kékes erdeit és^ Miskolcot. Lehet. hogy száz* év múlva beleolvad a város-« ba. De egyelőre független te-| lepülés. « — Fanatikusan vallásosak1 — mondta a falu egyik veze-í tője. $ — A fiatalok is? — kérdez-.; tern. I Elbizonytalankodik. — Nem mondhatnám ...' Igaz, a szülők hatására eljárnak templomba. De ahogy én látom ... Inkább a templom mellé. Ott beszélgetnek,% amíg a mise tart. J Autók, mosógének, heti két-< szeri mozielőadás, könyvtár] társaságában azért a vallási 1 bizottság is fellelhető. Szép. gazdag falu Sajólád.| És furcsa is — ez is igazság.« De mindenképpen mai falu.^ még ha múltja érdekes és vál-<? tozatos is. I Rnráth Lajos (Vége.) ^