Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-03 / 207. szám
Péntek, 1965. szeptember 3. RSZAKMAOVAHORSZAí 3 A fiatal szakember helye a falu társadalmi életében Ankét a Debreceni Agrártudományi Főiskolán A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ, a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Debreceni Agrártudományi Főiskola meghívására hét megyéből jöttek össze a napokban azok a fiatal mezőgazdasági szakemberek, akik a debreceni főiskolán szerezték képesítésüket, az elmúlt években. , . Az ankétot Munkácsy Ferenc, az Agrártudományi Főiskola rektora nyitotta meg, majd Soós Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy ez a megbeszélés része az ország különböző területein megrendezésre kerülő ankét-sorozatnak,, amely majd együttesen ad képet a fiatal mezőgazdasági szakemberek élet- és munkakörülményeiről. A termelő és nevelő munka kapcsolata Az ankét vitaindító előadását Misi Sándor, a KISZ Központi Bizottság osztályvezetője tartotta. Többek között, elmondotta, hogy a fiatal szakembereknek a gazdasági tevékenységükön kívül az is feladatuk, hogy segítsenek a parasztság szocialista nevelésében, közösségi emberré formálásában. Ezt a munkát nem lehet elválasztani a korszerű nagyüzemi gazdálkodás erősítésétől. Négy év telt el azóta, hogy falun uralkodóvá vált a közös gazdálkodási forma. Az azonban a helyi körülményektől függ, mennyire sikerült eddig megerősíteni és hatékonnyá tenni a nagyüzemi gazdálkodást. Az a döntő, hogy megerősödjön a gazdasági alap. S ez hatékony politikai nevelőmunkát is igényel. Ebből ki kell venni részüket a fiatal szakembereknek is. A gazdasági alap fejlődését — sajnálatosan — nem követte minden esetben a tudat fejlődése is. A falu nemcsak a paraszt ember lakóhelye Az előadó ezután mélyen elemezte a falu lakóinak jelenlegi rétegeződését. Elmondotta, hogy a falvakban ma már nemcsak a dolgozó parasztok élnek, hogy ott a fejlődés következtében szinte az egész népgazdaság jelen van. Sokan vannak, akik csak ott laknak, de nem ott dolgoznak. S ezt a körülményt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Differenciálódott a falu népe még a nagyüzemi gazdaságokon belül is. Az utóbbi években lényeges változás ment végbe a parasztság szakmai és politikai fejlődésében. A termelés kultúrájának növekedése elősegítette a tudat fejlődését. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a szocialista munkaverseny mély gyökereket eresztett a falusi gazdaságokban, s az országban már 40 000 tsz-'tag dolgozik szocialista brigádban. Sokszor halljuk a panaszt: elöregszik a tsz-tagság. Az országos életkor a termelőszövetkezetekben 54 év. Kérdés, mi az oka a falusi fiatalok elvándorlásának. Ezt csak a nagyüzemi termelés feladataival összhangban lehet vizsgálni. Mért mi taszítja a fiatalokat? Az, ha a tanács és a szövetkezet nem gondoskodik megfelelő munka-, tanulási- és kulturálódási feltételekről. A fiatal szakember is nyújtson segítséget ahhoz, hogyan kell a nagyüzemi mezőgazdaságot ilyen új, szocialista tartalommal megtölteni. Mit várnak az agrárértelmiségtől? Az egyetemekről kikerült fiatal mezőgazdasági szakember most keresi helyét a falu társadalmában. Befogadásukban pedig nagy szerepe van annak, hogy milyennek ismerik meg őket. Azt a fiatal agrárértelmiséget látja szívesen a falu, amelyik nemcsak a tudománynak él, hanem közéleti ember is. Szervező, irányító és nevelőmunkát folytat, harcol azért, hogy a régi, elavult termelési szokásokat felválthassa az új, a korszerűbb, a jobb. Aki mindenkor figyelembe veszi a tsz- tagok véleményét, s aki türelmes, meggyőző szakmai és politikai nevelőmunkát folytat. A meghívottak a vita során elmondották, hogy az iskolából kikerülve, milyen körülmények fogadták őket munkaterületükön. Néha előfordul, hogy még a tsz vezetőit is meg kell győzni az új eljárások helyességéről. Szilágyi Adolf, az edelényi Alkotmány Tsz agronómusa arról beszélt, hogy a fiatal szakember gyakran egyedül marad elgondolásával. Elmondották a felszólalók azt is, hogy esetenként nem az a feladat vár a szakemberre, hogy a legjobb agrotechnikai eljárásokat bevezesse, annak még előbb az alapjait is elő kell készíteniük, s ez is lehet izgalmas, szép munka. A továbbképzés pond'a Élénk vita alakult ki arról, hogyan és mikor képezze tovább magát a tsz agronómusa. Voltak, akik a sok elfoglaltságra, való hivatkozással ezt szinte lehetetlennek látták. Végül az az álláspont alakult ki, hogy a továbbképzés, a szakfolyóiratok rendszeres tanulmányozása a munkának szerves része. Fábián Gyula, a hejőkürti tsz agronómusa, felszólalásában kifogásolta, hogy Borsod megyében kevés lehetőségük van a szakembereknek arra, hogy egymással találkozhassanak, véleményüket kicseréljék, s tapasztalatokat adhassanak át egymásnak. Fülöp Imre, a Hajdu-Bihar megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője pedig többek között arról számolt be, hogy megyéjükben évenként rendszeresen megtartják a mező- gazdasági szakemberek egy hetes tanácskozását. Hogyan lehet tekintélyt szerezni Halász Péter, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőhelyettese részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan tud beilleszkedni a falu társadalmában, hogyan tud tekintélyt szerezni magának a közös gazdaságban a fiatal mezőgazdasági szakember. Ezt a tekintélyt, felsőbb szervek nem tudják biztosítani részükre. Maguknak kell megszerezniük a mindennapi becsületes, kemény munkával. Nagyon fontos . a szaktudás, s elsősorban ez adja a tekintélyt is. Legyen példamutató és szerény a fiatal agrármérnök, legyen türelmes a régebbi szakemberekkel szemben is, s, azokkal is, akiknek kevesebb a szakmai tudásuk, mint nein. A legfőbb pedig, hogy szeresse az embereket, a szó igaz értelmében. Adaniovics Ilona SZÁLLÍTÁSRA készén A Csepel Molorkerckpárgyár udvarán szállításra várnak a Pannónia motorkerékpárok Kalifornia részére. Emberek a kamton Kúszunk ? Wü métfGS fronton. Nagy megkönnyebbülés, ha négykézláb mehet az ember. De ilyen szakasz csak ritkán adódik. A front átlagos magassága 80 centiméter. Sok helyütt azonban csak ötven centiméternyi távolság van a kaparószalag és a szénfal között. Mintha testünkkel fúrnánk az utat a kemény, fekete agyagban. Az emberen ömlik a veríték. Hason csúszunk. Bányászsapkánkon időnként lehulló széndarabok kopognak. A kaparószalagon kúszunk. Alattunk éles széndarabok hasítják zubbonyunkat. Húsz méter után már sajog az ember könyöke és térde. Bal kezünkkel először a karbidlámpát toljuk előre, s utána húzzuk magunkat. — Szóljanak, ha meg akarnak állni egy kis tercierére! kiált az egyik bányász olyan jókedvűen, mintha csak valami vidám kiránduláson lennénk. A többiek is nevetnek. — Csak az első tűzkeresztség nehéz, aztán mái- megszokja az ember. Megszokja és meg is szereti. Mert igazi szeretet Nevem Kupái Zoltán. Én vagyok a taktaharkányi Haladás Termelőszövetkezet elnöke. Megvallom őszintén, erre büszke is vagyok, mert gazdaságunk a jók közé tartozik. tavaly is elnyertük a Minisztertanács elismerő oklevelét, s egy kis pénzjutalmat is a járástól. Termelő- szövetkezetünkről még csak annyit, hogy háromszázharminc ember tartozik a kollektívánkba és aligha tudnék Panaszkodni valakire is. Jó szorgalmú, dolgos nép a miénk, szereti a pénzt, a hasznot, de tudja, hogy áz nem terem , vadnövény módjára, meg kelt érte dolgozni. Nagyobb vagyoni különbség nincs már nálunk. Rengeteg a közös vagyonunk, a személyi tulajdonok nagyjából egyformán alakulnak. A munka méri az ember értékét. A munkát meg mindannyian szeretik. Hainali háromkor Én hajnali három órakor ébredek. Nem is tudnék tovább aludni. Megszoktam már. egyéni gazda koromban is mindig hajnalban keltem. Alaposan átgondolom, mit is beszéltünk meg előző délután, mi a napi feladat. Ha az időjárás keresztülhúzza az előző napi számításokat, még otthon kigondolom az új tervet, a változtatásokat. Reggel öt órakor szoktam elindulni otthonról. Első utam a központi tanyába vezet, így minden reggel elmegyek a vasútállomás mellett, öt óra. fél hat. Ilyenkor mennek a reggeli munkásvonatok. Az állomáson tolong a nép. Nekem minden reggel egy szá- adat jut eszembe: 780, Tudom, mert a községi tanács pontosan kimutatja. Minden reggel ennyi ember megy el falúnkból Miskolc felé dolgozni. Fiatal, javakorbeli emberek, parasztok ivadéka mind. Szeretik a fehér kenyeret, hozzá a jó szikkadt kolbászt és füstölt szalonnát, de még a paradicsomot, a paprikát, a vöröshagymát is. Enni. Megtermelni nem .. . No. jó, tudom én, hogy az iparban is kell a munkás. De azért mindig fáj a szívem. Száz .. . Csak száz férfit válogathatnék ki. Ha ez a száz ember itthon maradna! De néni jönnek. nem maradnak itthon, és én nem is értem őket. Szövetkezetünk jó, ötven-ötvenöt forintot ér egy munkaegység, ezerötszáz forintot könyen le- hetne keresni. De ha az a száz munkabíró ember dolgozna, kétezer is lenne. Mondom is nekik, de hiába. Nem maradnak itthon, pedig az iparban sem keresnek többet. Mire a tanyára érek. a brigádvezetők .már működnek. Szervezik a munkát, elosztják az embereket. Nem szólok bele. csak figyelem őket. Legfeljebb akkor szólok, ha kevés az ember és problémát okoz a beosztás. Akkor mindig meg kell állapítani, melyik munka a fontosabb, a sürgősebb és melyik mellőzhető. Az elnöki döntés megnyugtatja őket. Hát csak ezért szólok... Körülnézek a tanyán és nyolc óra körül visszatérek a faluba, bemegyek az irodába. Megnézem a napi postát és szétosztom az illetékeseknek. Rendszerint a könyvelők, vagy a brigádvezetők kapják meg elintézésre. Megkövetelem, hogy a leveleket lehetőleg huszonnégy órán belül megválaszolják. Szeretem a gyors intézkedést, mert. akkor kevesebb baj származhat az ügyintézésből. Azt szoktam mondani, hogy iparkodjatok a válasszal, mert mi sem szeretjük, ha megváratnak bennünket. A közös határozatnak mepfelelPen Rendszerint tíz óra amikor elindulok a határba. Tavasztól őszig ez rendszeres, kivétel csak az a nap. amikor valamilyen ügyben el kell utaznom. A határban mindenekelőtt azt ellenőrzőm, hogy a munka az előző napi mesbeszélés- nek. a közös elható---izásnak megfelelően halad-e. Ha valami nincs rendben, feljegv- zem. A helyszínen nem szoktam szólni. m<jrt a brigádvezetőnek is tudnia kell, hoffv mit csinál. Majd számot ad róla a délutáni megbeszélésen. Ott azzal kezdem a mondókát, amit feljegyeztem. Mi miért törtéint másként, mint ahogyan megbeszéltük. Ezt fontosnak tartom. Nem egyedül irányítok, mindig közösen határozunk, és egyikőnk sem szereti, ha a közös elhatározást valaki indokolatlanul megsérti. Napközben az emberekkel nagyon sokat beszélgetek. Rendszerint velük együtt ebédelek. Viszem magammal a bőrtáskát, benne kenyér, szalonna, kolbász, sülthús. mikor mi. Leülök az emberek közé, és ott fogyasztom el. Együtt szoktunk szalonnát sütni is. Közben nagyon jól lehet beszélgetni. Elmondiák a véleményüket, kifogásaikat is. meg kérdezősködnek. Leginkább a munkaegységbeírást firtatják, merthogy azzal sokan még mindig nincsenek tisztában, pedig már többször oktattuk is. A fiatdabbja érti'. mert frissebb még a tudása. Az öregebbeknek viszont magyarázni kell. Hát magyarázok. Egyszer majdcsak megtanulják. 'á esne az érdek lődés... Sok mindenről lieszélgetünk ilyenkor, de én mindig hiányolom. hogy csak olyasmi felől érdeklődnek, ami közvetlenül érinti őket. A nagy dolgok, a közös el vontabb ügyei nem jutnak eszükbe. Most, például csépelünk. Igen ,ió a termés. De még senki sem kérdezte meg, van-e elegendő magtárunk, hogyan bolez. Sok áldozatvállalást bér erejének, kitartásának, követel és megseni szűnik bátorságának bizonyítékát ad- a vérbeli bányászokban, jak minden órában. Valóban A frontfejtők pedig kü- hősies küzdelem ez a föld lönösen azok. Itt van például kincséért. S a küzdelem iránti ez a brigád, a bükkaljai bá- vonzalom valahogy apáról Bányaüzem II. aknájában, Sajó- ra öröklődik a bányászcsalá- szentpéteren. 54 ember há- dókban. A brigádvezető apja, rom műszakban. Ifjabbik Feri bácsi, akit a többiek csak Szloboda Ferenc a vezetőjük, „öreg pipás”-nak neveznek, s zömmel fiatal emberek, ezt mondja: mégis öt-tíz-húsz éve dől- — Az én édesapám negy- goznak már itt. A brigád négy ven évig dolgozott itt. De már éve van együtt a fronton. Ta- az ő apja is bányász volt. valy kapta meg a szocialista — Bírja őket a bánya. Néz- brigád oklelvelet. ze csak, az ifjabb Feri is hogy — Nagyon jól dolgoznak — kigömbölyödött! Lassan alig hallottam Tamkó Páltól, az fér át a fronton, pedig napon- akna főmérnökétől. la meg leéli néhányszor tennie- Júliusban 120 százalék- ~ mindenki nevet Rácz Béla ra. augusztusban 113 száza- banyamester szavain. Az ide- iékra teljesítették havi tervü- ®en elcsodálkozik, hogy ilyen két — jegyezte meg Nagy kémény munka után is meny- Anclrás .főaknász, a brigád JU'i vidámság, elevenseg, tre- patronálója. falkozo kedv van ezekben az Aki még nem járt bánya- emberekben, ban. az talán nem is tudja , ~ Há‘.ha meg a klubban eléggé értékelni, mit jelent a hallaná okét! - veti közbe 110—120 százalékos teljesít- Nonya István, a Bukkaljai mény, mégpedig fronton. Bányaüzem KISZ~tilkára. ^ Óránként 200—220 csille sze- , ^7 . "7 Ualazs net ad 18 ember. Térdelve, Sándor, a brigád^ „esze . vagy hason fekve robbantják. Mert van nekünk °}rtm fejtik, a kaparószalagra lapá- klubunk, hogy az a legjobb tolják a szenet, s közben be- hely egész Peteren. A legkul- ácsolják a tárnokát is. Az em- turállabb! f , p--p/ mar ra is ter- • •••oa••• t•••••••••••• • tünk a munka®idő utáni életre. Családi' ház dogulunk a szárítással, a szál- • építésénél segítés társadalmi mabehordással, mennyit» munkában Czipták Miklósnál adunk terven felül az állam-»Sajókápolnán, Antal Gyulának; stb. Mondom is nekik, ®núl Kondón. répaásás a szentmiért nem érdeklődnek? Azt »Péteri tsz-ben. úttörőtábpr- felelik, hogy ezzel törődjön a*építés a Harica-völgybetn, If- vezetőség, azért vagyunk. No, Jjú Gárda-szolgálat, futbáll- persze, a vezetőség törődik is »meccs, üdülés a Balatonnál... vele, mert ha véletlenül nem * — No és Zakopanéban, jutörődünk valamivel, azt szigo- • tolómképpen — jegyzi meg rúan számon kérik. De az-*Kukta Sándor, ért igen jól esne. ha meg-» Aztán a tanulás — szómegkérdeznék, hogyan áll ez,»Ml meg Borsi József, vagy az, melyek is most a» — Színházlátogatás Miskol- közös legnagyobb problémái. *con — sorolja tovább Hornyák Szoktunk viccelődni is. SokJ István. A bányamester pedig vaskos viccet tudnak. Meg-»összegezi: hallgatom ezeket is és jókötJ — Szóval ilyen elfoglaltsá- nevetek. A minap meg azt «gaik vannak munka után. kérdezték meg, mikor me-» — Persze, a családi életet gyünk megint fürödni? Mert- sem kel) kihagyni — fűzi még hogy tavaly voltunk Hajdú- a szót. Stofán Elek. akinek öt szoboszlón kirándulni, ftiröd- gyermeke van. tünk is. és az narvon tetszett És ha már a magánélet is az embereknek. Megnyugtat- szóba kerül, arról beszélnek, tani őket, hogy az idén is ki. mivel örvendezteti meg a lesz közös kirándulás, csak családját. tegyük tető alá a termést, fe- — Pásztor Gyurka nemrég jezrük be a cséplést. vett egy 'Trabantot, Hornyák Délután két órakor ti] ősz- Feri meg egy Moszkvicsot. .. sze a vezérkar, mármint a — No és hányán vannak, brigádvezetők. Mindenki be- akik csak azért nem vesznek számol a munkáról és me«?be- még autót, mert nem kapnak szeljük a másnapi feladató- olyan színűt, amilyet szeret- kat. Egy ilyen értekezlet száz nőnek? — mosolyog Rácz Bé- percig tart. Se több, se keve- la szénportól fekete arcokra, sebb. Ezt már megszoktuk, a Svedán Mihály, LacZkó száz perc szinte hei*nk ideg- György, meg még a vájáris- zndntt. Ezután kimesvpk a "'.-ólából egy hónapja idekerült tanyákra, végig* érőm az istái- Tincsei István is mosolyogva lókat. Nemcsak ellenőrzők ; "ogat. hanem beszélgetek is. A dél-c> Front Ugyanaz az elne- után valahoev az állatié-* * vezés a bányában nvésztőké. Velük is mindent ais, mint a csatamezőkön. És alaposan megtárrrvalok. s«1alán ugyanaz az izgalmas és akkorra alkonvodik. Ha nincs ^fárasztó harc is. De a célja valamilyen gyűlés este hat. * egészen más. És a bányák legkésőbb hét órakor otthon ^frontjainak emberei is mászva gyök. Vár a feleségem és »Csatájukért ma n-iár tisztelet két éves kisfiam. *és megbecsülés illeti őket (Sz. J.) Buttífcay Anna Reggeltől estig
