Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-21 / 222. szám

RSTIAKIWAnVAWORSZÄG 3 ICeäd, 1985. ssepiembcir 21. Miskolc iparának és kereskedelmének I. félévi mérlege Figyelemig méltó napirend: a varos ipari és kereskedelmi üzemeinek I. félévi tervudje- sí lése szerepelt a miskolci vá­rosi pártbizottság legutóbbi ülésén. Annak idején a Köz­ponti Bizottság 1964. decem­ber 10-i határozata központi . feladatként jelölte meg a gaz­dasági hatékonyság erőteljes növelését, a külkereskedelmi egyenleg javítását, az export növelését, az import csökken­tését, s a minőség javítását. Ezzel egyidejűleg kezdemé­nyezték a munkafegyelem to­vábbi javítását, a jobb mun­kaszervezést. Nem kampányíeíadaíok! A városi pártbizottság ülé­sén elsősorban azt vizsgálták, hogy a miskolci üzemekben mennyire sikerült előbbre lépnünk e fontos határozatok megvalósításában, milyen eredményeket ért dl a város ipara és kereskedelme az el­ső félévben. Megállapították: a lakosság kedvezően fogadta a Központi Bizottság határo­zatát; a pártszervezetek is he­lyesen látták a gazdasági cé­lokat és az első félévben sokat dolgoztait a határozat megva­lósításáért. Problémák inkább abban mutatkoznak, hogy egyes pái'tala pszervezetek Íren nem tesznek különbséget az egyszeri és a hosszabb időre szóló feladatok között. De, mint azt a pártbizottsági ülé­sen szintén megállapították, a tapasztalatok szeri p.t akad a határozat végrehajtásában végletes felfogás és végletes gyakorlat is. Az egyik véglet, amikor a helyes határozatokat mereven, lélektelenül hajtják végre, gyakran bosszantóan kicsinyes takarékossági intéz­kedéseket tesznek. Sok helyütt ugyanis „kampányfeladatnak” tekintik a párt és a kormány takarékossági intézkedéseit, „takarékossági év”-ről beszél­nek. s nem látják e fontos határozatok mögött a gazdasá­gi célt, nem értik, hogy ezek az intézkedések tulajdonkép­pen a szocialista építés és fej­lődés hosszú időre szóló tör­vényszerűségei. Ezért fordul­hat elő, hogy mereven, lélek­telenül hajtják végre a lét­számcsökkentést, vagy a taka­rékosság címszó alatt leszere­lik a telefonokat, csökkentik az írószerekre fordított költ­séget, miközben helytelen gaz­dasági intézkedésekkel. a tervfegyelem megsértésével két kézzel szórják ki a tíz- és százezreket az ablakon. , A másik véglet pedig a vég-] rehajtásban elkövetett hibák, túlzott felnagyítása, ami bá-1 tortalanságot okoz, gátolja a] feladatok eredményes végre-1 hajtását. A pártbizottsági ülés] vitájában ezért egyhangúlag, állást foglaltak abban, hogy] továbbra is céltudatoson, terv-, .szerűen törekednünk kell a párthatározat végrehajtására.! de. munkánkból ki kell vetni a helytelen gyakorlatot, a me-] rev, a lélektelen felfogást, a takarékossági és más gazdasá­gi intézkedések bürokratikus értelmezését Egyes váMafaíoknál lemaradás mutatkozik A város iparának vizsgálata közben figyelemre méltó, hogy a DIGÉP az átszervezés óta először teljesítette túl (1,9 szá­zalékkal) félévi tervét. A Be­nin Kohászati Művek 100.6 százalékos tervteljesítést mu­tat fel, ezenkívül az országo­san kitűzött féléves munka­versenyben az, acélmű és a nagyolvasztó az első díjként adómányozott vándorserleget is elnyerte. A tervek mennyi­ségi teljesítésében elsősorban az építőiparban, az építő- anyagiparban, valamint egyes közlekedési vállalatoknál mu­tatkozik lemaradás. Ezt az építőiparban a kedvezőtlen időjárás, a munkák széttagolt­sága és a bizonyos szervezet­lenség okozta. másrészt a közlekedési vállalatok a szállí­tási igények elégtelensége mi­att nem tudták tervüket telje­síteni. A bázissal szemben 0,7 szá­zalékos fejlődést mutat a vá­ros ipari üzemeinek export tevékenysége, bár az egyes gyártmányféleségek között 1e- ientós eltérések tapasztalha­tók, s rendeléshiány miatt nem teljesítette exporlelő- irányzatát a szövetkezeti ipar som. Az alapos vizsgálattal el­készített jelentés tárgyalása­kor kitért a pártbizottsági ülés annak elemzésére is, hogy az egyes vállalatok milyen erő­feszítéseket tettek az ütemes termelés biztosítására és a programszerűség betartására. Megállapították: különösen jó eredményeket sikerült elérni az LKM-ben, a December 4 Drótművekben, a Pamutfono­dában, a Papírgyárban, és a Cementgyárban, ahol a ne­gyedévi terven belül a havi és a dekádterveket is ütemesen teljesítették. Ennek eredmé­nye, hogy' például az LKM- ben, ahol az elmúlt években az ütemteleh termelés miatt több százezer forintokat fizet­tek ki a MÁV-nak kocsiállás­pénzként, most a MÁV fize­tett prémiumot a jöl szervezett munkáért. Az. első félévi eredmények eléréséhez, mint ezt a vitában is többször aláhúzták, nagy segítséget adott a szocialista munkaverseny. A hagyomá­nyos versenyformákon kívül ma már mind több vállalatnál tevékenykednek szocialista munkabrigádok, a Pamutfonó­ban dolgozók pedig már a „szocialista műszak” cím el­nyeréséért versenyeznek, s ör­vendetes fejlődés tapasztalha­tó a város kisebb üzemeiben, helyi és szövetkezeti iparában is. A kereskedelem mérlege A város kereskedelmét vizs­gálva elhangzott a pártbizott­sági ülésen, hogy az idei nép­gazdasági terv ebben a vonat­kozásban a korábbi éveknél lassúbb fejlődési ütemet ha­tározott meg. Ennek megfele­lően tehát a kiskereskedelmi forgalomban a növekedés üte­me is mérséklődött. Kereske­delmünk szintén 100 százalé­kon feilül teljesítette tervét, s ebben az időszakban a la­kosság elsősorban a ruházati cikkek iránt mutatott nagy érdeklődést. Tovább fejlődött az elmúlt félévben az üzlet- hálózat is, de városi szinten még mindig problémák mu­tatkoztál! a hús-, a vaj-, a zöldség- és gyülmölcsellátás- ban, aminek javítására továb­bi erőfeszítéseket kell tenni, bár vajból és húsból még így is több került forgalomba a tervezettnél. A pártbizottsági ülésen több fontos határozatot hoztak es kimondták: tovább kell ala- kitani és formálni a dolgozók, elsősorban a gazdasági vezetők gazdaságossági szemléletéi, s fel kell Jépni minden olyan jelenséggel szemben, ami fe­lelőtlenségre, közömbösségre utal. Továbbra is fel kell tár­ni a még meglévő tartaléko­kat, foglalkozni kell a késztet­és anyaggazdálkodás problé­máival, a műszaki fejlesztés­sel, a munkaszervezéssel- A város ipari üzemeinek és ke­reskedelmének első félévi munkája a hibák és fogyaté­kosságok ellenére Is biztosíték arra, hogy a határozatok mesz- szemenő végrehajtásával, még lelkiismeretesebb munkával újabb, szebb eredmények ér­hetők el az év hátralévő hó­napjaiban. i Onodvári Miklós Száz méteres téglakémény épül az ércelőkészitő miinél A Sajókeresztúr határában létesülő Borsodi Ércelőkészi- tőműnél, jóllehet, az időjárás egyáltalában nem kedvezett, az utóbbi időben több fontos mun­ka jelentősen előrehaladt. Az óránként 700 tonna anyag ürí­tésére alkalmas vagonbukta- tóknál hozzáfogtak az úgyne­vezett- süllyesztő szekrények készítéséhez. A háromszáz mé­ter hosszú, harmincezer köb­méter anyag befogadására szol­gáló koksz- és mészkőtároló építési munkája befejezéshez közeledik. A koksz- és mészkő- őrlőnél az alapozást már befe­jezték, s nemsokára sor kerül a vasszerkezetek szerelésére. A mű legfontosabb üzemré­szénél, a 93 méter hosszú, 34 méter széles csarnoknál, amely­ben földgáz tüzeléssel négy szalagon a késztermék, az úgy­nevezett darabosítmány ké­szül majd, a földmunkákat már befejezték. Itt jelenleg az alap betonozásán dolgoznak, s előreláthatólag az év végén hozzálátnak a vasszerkezetek szereléséhez. Ebbe az üzem­részbe mintegy 2400 tonna vas­szerkezetet építenek be. Megkezdték az üzemrész 100 méter magas téglakéményének földmunkáit is. Számottevően előrehaladtak a karbantartó épület, valamint az üzemi konyha építésénél is. A gyako­ri esőzés, a süppedékes talaj sokszor hátráltatja, nehezíti a külszíni munkákat, de a dolgo­zóknak sikerült a nehézsége­ket leküzdeniük. A 31. sz. Épí­tőipari Vállalat az anyagellátás gyorsítására a helyszínen be- mértékben segítő új üzemben tonelemgyártó telepet létesí- két darabositó szalagon 1968- tett. ban megkezdik a termelő mun­A terv szerint a korszerű és kát, míg az egész mű épít*5«-**: gazdaságos vasgyártást nagy 1970-ben fejezik be. Színes grafit Modellek «(ban A Diósgyőri Kohászati Mú­zeum három értékes darabját, az egyik nagyolvasztó, vala­mint a 180 tonnás, buktatható martinkemence és a tíz tonnás ivfényes kemence modelljét tehergépkocsira rakták, s út­nak indították Budapest felé. A modellek a KGST-országok automatizálási konferenciáján „vendégszerepeinek” majd. Az ügyes kontsrukciójú berende­zések fénygrafikai megoldás­sal, fényhatás segítségével, il­letve önműködően mutatják be, teszik szemléletesebbé a vas- és acélolvasztás közben leját­szódó folyamatokat. Hatvanezer tonnával több granulált salak a cementművekneh Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben három műszaki dolgozó, Csépe Ferenc, Csomós Zoltán és Csordás János javaslatára hasznos tervet valósítottak meg a nagyolvasztóknál keletkező kohósalak nagyobb mérvű fel­dolgozására. Házilag, beruházá­si költség nélkül olyan beren­dezést készítettek, amellyel a kohósalak granulálható, szem­csést’the tő, éspedig mint az üzemi próbák során bebizonyo­sodott, az eddiginél jóval ke­vesebb nedvesség tartalommal. A berendezés rendszeres üze­meltetésével az eddiginél éven­te hatvanezer—nyolcvanezer tonnával szállíthatnak több, jó minőségű granulált salakot a cementműveknek. Ez pedig azért is fontos, mert a foko­zódó építőanyag szükséglet, mi­att a cementgyárak egyre több alapanyagot igényelnek. 7» 7 cm először találkozik Alti a. ceruzával. Sok-sok J_ Y örökirón és töltőtoll bánja érdeklődését az izgal­mak eme segédeszköze iránt — elnéztem neki, soha nem szidtam ronló-bontó természetéért. Hi­szen a gyereknél a rontás is alkotást jelent. — De ez alkalommal „kötelezővé” tették, hogy színes trónokkal lássam el, meg persze fekete grafittal. Szé­gyenben nem maradhat, vettem hát neki egy lapos do­bozkával, melyben hat különböző szín lapult. Elöl vér­piros — talán ez az a szín, mely a gyermek agyába el­sőnek bevésődik. Elénk, mint a vér, lobog, akár a láng, s ha homályban nézed, akkor meg bársonyosan simogat, s miközben ezt teszi, felüdülsz, életkedvet kapsz. A fiam mindig nevetett, ha piros színnel találkozott. Halványabb társával együtt, úgy gondolom, éles vonalkákat húzogat majd, aztán a vonalkák egybeolvadnak, összemosódnak, mint a lángok, egymáshoz érve. A kis értelmek első zász­lóját rajzolják meg ezek az emberkék e színnel. Mellette kék! Haragos és mélységeket rejtő színnek tűnik az első pillantásra. Aztán megnyugszik a nézelő­dő szem, s vidám patakot idéz, vagy éppen az ég egy darabját az1 estéből, amikor először gondolkozik el az ember, hogy mennyi rejtelme van a csillagokkal tele­szórt égnek, s megszületik az emberben a Hamlet. Sú­lyos, nehéz gondolatok viaskodnak egymással. A kék­ben sziklák mozdulnak, tavak ringanak, tengerek dör- rennek és csak akkor juthat az ember eszébe (ez egy őrülethez közelálló pillanat), hogy mindezt a ceruza mű­veli, a grafit színe, s a kis kéz (görcsösen szorítja a ce­ruzát, kicsit esetlenül még) egy óriási varázsló keze; egy intés és összeomlanak a sziklák, kifut medréből a pa­tak, az égig csap a tenger hullámzása. S a kis kéz való­ban varázsló, mert a sárga színnel Napot rajzol a hara­gos kék-mező fölé, mellé meg zöldből erdőket, virágle­veleket, barnával fatörzseket, házikókat, kutyákat, egy szamarat két nagy füllel, és kilenc hápogó kacsát, mel­léje őrzőnek kilenc kisfiút, vagy kislányt, valamennyien sserccsenek, csak szemük gombja parázslik, jobban bő­rük napégette barnaságánál. Azután a sok szín sorba- áll; egy vérpiros vonal, mellette lángoló, de halvány testvére, mintha frissen égetett téglacsík húzódna part­tól partig, kék következik, két függőleges vonalban, s csak a tenger gondolata átlózza szabad futását, mellette sárga, mint aranyzsinór, és zöld, szerényen, de csábos egyszerűen, mint ahogyan repülőgépen libegve zöld nyár- fasort. sejtet a messzeség és a szülőfalud jut eszedbe, ha akarod, ha nem; s a barna, mint komoly keret, min­den tárgy jó közvetítője, éppen úgy, mint a cser, vagy fenyőfa, miután megpácolták, ágynak, asztalnak, kopor­sónak egyaránt kiváló. ...De mit kezd majd a fekete grafittal? Fekete? Nem is fekete az, csak szürkés színárnyalat, Szemnek nem tetszik, hiszen divattalan. komoly, fegyelmezettségre ösz­tökélő, szabályzatra intő; szemed bogarába kapaszko­dik, s te észre sem veszed, hogy ott leselkedik, s csak akkor búvik elő, ha érdemes gondolatot kell feljegyezni. De Atti meg nem ismeri a betűket. Mit kezd hát ezzel a fiam? Hiszen csak tegnap ment először óvodába, s ott szük­ségeltetik a ceruza halmaz. S lehet, hogy igazuk van! <b—1) gyahordást is. Minden erőt a rozsvetéshez kérek átcsopor­tosítani. Ezt a munkát tíz nap alatt be kell fejezni. 120 kiló magot vessenek holdanként, mert a csiráztatási próba csak nyolcvan százalékos volt A rozsvetéssel azóta aligha­nem végeztek., De vetnek 420 hold búzát is. Ennyi volt az idén is, egy hold átlagosan 14 mázsa első osztályú búzát adott. Az ocsút nem számít­ják, azt takarmányozásra használják fel. A rozs és az árpa tíz mázsájával fizetett. Augusztus elején fejezték be az aratást és szeptember har­madikén a cséplést. Nem vol! ünnepnap, az augusztus hú­szadikát is most, szeptember 19-én „tartották” meg. Au­gusztus húszadika előtt úuy egyeztek meg, hogy dolgoz­nak mindkét ünnepnapon, de ha kicsit, enyhül majd a mun­ka szoroneatása, összegyüle­keznek és ünnepelnek augusz­tus húszadika helyett. Most a; ünneplők közül senki sem hi­ányzott. mindenki jókedv'-' volt. Kocsi József, az elnöl; így szólt hozzájuk: — Elvtarsak. nem is bánom hogy végre mindannyian ősz- szegyülekeztünk. Legalább lát­juk egymást, kezet szorítha­tunk, hiszen az elmúlt hóna­pokban . még erre sem vol' időnk. De most úgy nézzül meg egymást, úgy szőrű.süni kezet és úgy koccintsunk, hogj ismét kemény hetek következ­nek. Az őszi vetés és betaka­rítás talán még nehezebb lesz m-'-' -íz aratás és cséplés volt I '-j rtette ezt mindenki, és \ másom, hétfőn hajnal- bm ohhe az Ősz! n a' "«gt-'-b - indultak .. SzendreJ József (Folytatjuk.) n*'ncs más megoldás, csak a ä muiiKaigényes, belterjes gaz- : üalkodas. aminek aztan meg­van a haszna is. A répa kétszáz mázsánál többet ad holdanként. Ha vár­nának még egy hónapot, hai'- minc-negyven mázsával több lenne az . átlagtermés, mert a répa még nö, hiszen egy her­vadt levele sincs. Mindenki tudja ezt, mégsem mondják, hogy várjunk a szedéssel, mert azt is tudják, úgy na­gyon ráfizetnének. A munkák jó megszervezése általában több gazdasági hasznot hoz. mint az esetleges terméstöbb­let. A répaföldet vastagon bo­rítja a levélzet. Idős embere­ket állítottak munkába, hogy egyenletesen szórják szét. Be- szántják. Több mint száz má­zsa zöldtrágyát jelent holdan­ként. — Ez is haszon — mondotta a főaeronómus. — Ér annyit, mint harminc mázsa répa. Az egyik majorban mákot csépeltek Ebből 64 hold volt. A holdanként! hozam több. mint három mázsa tiszta mák. E ste meghívtak a brigád- vezetők összejövetelére. Az elnök és a főasro- nómus itt általában hallgatott. Körmendi István növényter­mesztő agronómus tartotta az eligazítást. Ez az ember öt év­vel ezelőtt még egyszerű pa­raszt volt, egyéni gazda, per­sze jobb. eredményesebb a többinél. Állattenyésztő bri­gádvezetőként kezdte a közös gazdálkodást, azóta techniku­mot végzett, és most beosztott agronómus. Az eligazítást így kezdte: — Minden olyan fossu-ó* munkát le kell állítani, ami neun a vetést szolgálja. A űri­Ricset szeptember Szeptember elsején kezdték a szedést. Egy láblát mar letisz­títottak, oda nehéz gépek men­tek szántani. Mert búza kö­vetkezik a répa után. Sietni kell. Kimondhatatlanul sürget az idő. A főagronomus, Pus­kás Lajos végigment a táblán Minden csoportnál megállt, és mindenütt csak erről beszélt: sietni kell, mert búza követke­zik a répa után. — Mi tesz a répafejjel? — kérdezték tőle. — Akinek kell, vigye. Mi összehordanunk egy hatalmas prizmát. hogy leföldeljük. Négy méter magasra raktuk és másnapra fél méternyi ma­radt belőle. Nagyon sok ben­ne a víz. ezt a répafejet nagy mennyiségben még nem lehet eltenni. Majd később, ha éret­tebb lesz. A cukorrépa végeredmény­ben még éretlen, levélzete olyan eleven és dús. hogy máskor nyáron se volt ilyen De nem lehet megvárni, amíg egészen megérik, mert akkor nem győzik betakarítani. A ri- csei Új Esztendő Termelöszo- vetkeSST "olui holdon terme 11 cukorrépát. Rengeteg ez. hi­szen csak 2450 hold a xezös szántó. De jó növény a répa Munkát és jó jövettel» met biz­tosít az embereknek. Mert Ri- csén végeredményben sok az ember. A 2450 hold szántón 650 család, 760 tag és család­tag dolgozik. És nem is akár­hogyan. Kora tavasztól késő őszig, látástól vakulásig, ha hívják őket. téten is azonnal mennek, sőt, követelik a mun- . kát. Ilyen körülmények kost hogy az ember munkáját megkönnyítsék, vagy elvégez­zék a gépek. Az ősz és a nyár sejtelmes ölelkezése fantaszti­kus iramot diktál. Jó tenne kivárni a sorját, hogy gép vé­gezze a munka nehezét, de nem lehet. Ez az ölelkezés ki­számíthatatlan. Szeptember van. Mindenképpen az ősz ke­rül fölénybe. Nincs most elég gép és nincs elég emberi ener­gia, hogy belenyugodva vár­junk. Legizgalmasabb mindig a holnapi nap. mert senki sem tudja, milyen lesz. Pe­dig' Ricsén gép is bőségesen van és ember is százával. Vannak hetek, néha egy-két hónap is, amikor felesleges erő és aka­rat követeli a munkát. Most nincs felesleg. Se gép, se em­ber. Mindkettő maximális megerőltetéssel dolgozik. — Reggel mikor kezdtek? — Négy órakor keltünk — hangzott a válasz. Éppen a delet harangozták. Tehát a nyolc óra már teteit. A pótkocsi éppen üres volt. De a traktoros már Indított is, negyven kilométeres segesség- re kapcsolt, és nekilendült a rázós, köves útnak. Kifelé menet a rakodók megebédel­tek. Néha alig tudták szájuk­ba igazítani a falatot, annyira rázott a cigándi út. De ettek. Mert enni is kell. A tábla, amelyen a répát szedték, a Tisza védő- gátja mellett húzódik. A tavaszi és a nyári vizek he­lyét sárga foltok jelzik. A ré­pa levele térden felül ér. Há­rom. négy, öt. hat ember dol- gozotó egy-egy pasztában. I. 1 r Minden erűvel z s A z ősz összekeveredett a ), nyárral. A mostani (. szeptember bizarrul j ükrözi ezt. Itt van a nyár és r íz ősz összefonódva, vad £ Jelkezésben. Csak azt nem ^ ehet pontosan tudni, hogy a j Lét évszak birkózik, vagy sze- f étkezik. A mezők buják. A Bodrog- j zözben Különösen. Bujábbak, £ nint máskor tavasszal. Mint- { ia minden csak most kezdene c úni, nóni, teremni. Még sem- j ni sem száraz, legfeljebb né- ) lány korán érett falevél. Ősz . :s nyár tavaszos lendületű , ilelkezése fogadott Ricsén is, , imikor megérkeztem. Éppen i /akítóan sütött a Nap. A jú- , ius sem hozott pazarabb időt. \ bodrogközi kisvasút vakvá­gányán vagonok álltak. Mel- | ettük ponyvákkal letakart ré- laprizmák. A sínek mellett - ■dllanypózna posztolt, amelyről jumikábel lógott a földig, s \ itt tovább kígyózott a transz- , oortőrig. Két markos férfi , vasvillázta a cukorrépát. Alig győzték a rakodást, a villany- , íyal hajtott gumiszáláé igen Eürge. Gyorsan megtelt a va- » ?on. A másik vagon mellé trak­torral vontatott pótkocsik áll­tak, megrakva répával. Az emberek feszüli izmokkal ra­kodtak Mert répát rakni na­gyon nehéz. A transzportőrös rakodás könnyebb, de ki kell használni minden lehetőséget. Most nincs idő arra várai«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom