Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
1 I Világ Proletariers, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 221. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1965. szeptember 19. Az első ünnepi percek. mm&m Szombat reggelre zászlódíszbe öltözőit a város. Utcái, terei, parkjai megcsinosodtak, hogy méltó keretet biztosítsanak as ünnepi tanácsülésnek, amely a 600 esztendős Miskolc születésnapjának megünneplésére gyűlt össze. rén foglaltait helyet a város és kerületeinek tanácstagira. Az ünnepi emelvényen helyet foglalt Kiss Károly, az Elnöki Tanács tagja, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első litkányen helyet foglalt még, s a felemelő ünnepségben osztozott Dang Kuang Minh, a Szolidaritási Bizottság meghívásaként hazánkban tartózkoFekete László, a miskolci városi tanács vb elnöke ünnepi beszédét tartja. A Miskolci Nemzeti Színház színpadát elborították a virágok, az ünnepi diszemelvényt fehér drapériával borították be, a szónoki emelvény mel- védjen nemzeti színű zászlók. 8 a Magyar Népköztár sáság címere szimbolizálta az ünnepi tanácsülés jelentőségét. A dísztribün mögött aranyszínű olajág felett, messze világító szám: 600 év. A színpad jobb oldalán piros-sárga zászló volt látható; Miskolc város tradicionális zászlója. A színház földszinti nézőtera, Szatmári Nagy Imre. a Hazafias Népfront országos bizottságának titkára, Havasi Béla, a. városi pártbizottság első titkára, Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Kelemen József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, ördögh László, a debreceni városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Cseh Gusztáv 0 5 esztendős gyémántdiplomás tanár, a város egyik legöregebb embere. Az impozáns diszemelvéDél-vietnami Nemzeti Felsza- dó Dél-vietnami Nemzeti Fel- baditási Front Központi Bi- szabadítási Front, küldöttségé- zottságának tagja, a Magyar nek vezetője. Havasi Béla megnyitója Havasi Béla, az MSZMP miskolci bizottságának első titkára köszöntötte a díszemelvényen helyet foglalókat, a megye és az ország vezető szerveinek képviselőit, a városi tanács és a kerületi tanács tagjait, Miskolc város és Borsod megye társadalmi, politikai, kulturális életének irányítóit, és külön tisztelettel köszöntötte az ünnepi tanácsülésen résztvevő dél-vietnami küldöttséget. Havasi Béla, az ünnepi tanácsülés elnöke bevezetőjében beszélt arról a 600 esztendőről, amelynek sorsfordulói meghatározták Miskolc hat évszázados múltját. Ezután az ünnepi tanácsülés elnöke felkérte Fekete Lászlót, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökéi beszédének megtartására. — Az 1793-ban készült ház- lajstróm már 24 többszintes házat tart nyilván. 1718-ban nyílt meg az első vendégfogadó: a Zöldfa, harminc év múlva a Fekete Sas, 1770-ben pedig az Aranykorona. Ebben az átmeneti korban a korai kapitalizálódá-s serkentői a betelepült görög és rác kalmárok voltak, akiket saját ügyességükön kívül a Habsburgba t alom kedvezményei is segítettek. A város korai manufaktúrái közül az üveghumalmok,. valamint a vászonfe- hérítő „üzemek” méltók az említésre. 1770-ben Fazola Henrik, az általa felfedett kőszén- és vasérctelepek termékei nek feldolgozására Itt létesíti ómassai kohóját: 1773-ban pedig a diósgyőri papírmalom is megkezdi működését. Amíg a XIV. században mintegy ezer főből áll a város lakossága, a XVIII század vécéig 13 ezerre növekedik az itt élő emberek szám3. Á „rebellis varos' Fekete László ünnepi beszéde — Mai tanácsülésünket as emlékezésnek és a számvetésnek szenteljük. Általában az ember a napi munka után visszagondol az elvégzett feladatokra, számot vet azzal, amit tett és ami holnapra marad. A mai ünnep is vissza- pillantás, számvetés, csakhogy nem az egyes emberek emlékeznek saját eddigi élet útjukra, eredményeikre, elkövetett hibáikra, hanem egy egész vá- r os, maga Miskolc ünnepli születésnapját, emlékezik hat évszázados múltjára — kezdte beszédét Fekete László. A szónok ezután a város, illetve a település kialakulásának történeti ismertetésére tért át: — Múltunkat a történészek figyelő szeme tárta fel előttünk. A régészeti kutatások szerint ezen a vidéken már 15 ezer évvel ezelőtt megjelent a legmagasabb rendű élőlény: az ember. Az ősembert az életért naponta vívott élet-hnlál- harcában a vidék mészkő bar- 'angjai védték: a Szeleta, a Kecskelyuk. Tapolca és a diósgyőri barlangok adtak menedéket az állatokkal és más hordákkal vívott küzdelmekben. Magában a jelenlegi városmagban az első emberi település nyomai mintegy kétezer évesek, s azokból kelta népcsoportok itt létére következtethetünk. A város kialakulásának történelmi körülményeiről Fekete elvtárs a következőket mondotta: — A magyarországi kővárak építése során viszonylag hamar épült meg a diósgyőri vár. Később. 1365-ben a vár, valamint Miskolc mint a diósgyőri váruradalom tartozéka a magánföldesúri fennhatósága alól Nagy Lajos birtokába került. Ez a változás veti meg alapjait a mezővárosi fejlődésnek, rendezi Miskolc belső autonómiáját. Ettől kezdve olvashatunk város bírókról, esküdtekről, s előtűnik az oklevelek között — mintegy a belső ügyek önálló intézési jogának bizonyságául — a Civitas Miskolc pecsétje. A szónok ezután a. város fejlődéséről beszélt; az itt élő emberek munkálkodásáról és megélhetéséről. Szólt az Avas és a szomszédos dombok lan- kás lejtőjén viruló szőlőművelésről, az avasi és tetemvári pincesorok megépítéséről, a török hódoltság Miskolcot érintő keserves esztendeiről, a sárospataki kollégium és főiskola egyik „fiókiskolájának” Miskolcon történő megnyitásáról, majd arról beszólt, hogv amikor a Habsburg császári biztosok a város nyakára ültek, Miskolc lakosságának munkásszorgalommal szerzett vagyonkája végzetes veszélybe került. Beszélt a szónok azokról a történelmi eseményekről, amelyek Miskolc fejlődését meggátolták, lakosságának amügv is lassan fejlődő lélekszámút megnyomorították- Mindezek ellenére Miskolc fejlődött, épült. i A városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke ezután részletesen ismertette a reformkor, majd pedig a 48-as szabadságharc Miskolcot érintő áramlatait és eseményeit. Szólt a magyar nyelv terjesztésének egyik kiemelkedő alakjáról, a halhrtatlan emlékű'. Dérynéről, a magyar színjátszás hőskoráról és annak miskolci vonatkozásairól. A szónok beszélt Orról is, hogy amikor a nép fegyvert fogott, a miskolciak elsőként csatlakozlak minden igazságos fegyverforgatáshoz. így szerezhette meg Miskolc a „rebellis város” címet. A forradalmi lendület Miskolcon a munkásság létszámának gyarapodásával csak növekedett. Erről a szónok a következőket mondotta' — A XIX. század második felében ayor*abb''n teúődik a kapitalista kereskedelem. és gyáripar is. Egymás után létesülnek a száznál, majd később az ezernél is több munkást foglalkoztató üzentek: a diósgypőri vasgyár. ,i MÁV Járómv javító műhelye, a miskolci gépgyárak, ■vasöntödék. Majd. később, a századforduló körül felépül a Gázgyár, a Téglagyár, a Drót- és Sodrony- gyár. a Szeszfőzde és a Mü- malom. Városunk ipari fejlődésével párhuzamosan számában, szervezettségében és céltudatos törekvéseiben is gyorsan hő városunk munkássága A történelmi hatásokon kívül Miskolcot többször élte alig kiheverhető elemi csapás. A_ szónok erről is szólt. Víz, tűz. árvíz többször -sújtotta e város falait, épületeit, lakóit. Ami még ezeknél is borzalmasabb volt: az első világháború Miskolcra kiterjedő szörnyűségei. Á Tanácsköztársaság dicső napjai A szónok külön fejezetben emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségéről, annak Magyarországot érintő hatásáról, a Tanácsköztársaság megalakuláséról. A történelem legdicsöbb napjaiként tartják nyilván Miskolc és Észak-Magyarország felszabadítását, amelyről a Honvéd Akadémia dokumentum gyűjteményében a következő feljegyzés található: „Ez az ütközet a forradalmi hadművészet magas fokáról és proletár hösiesséa bámulatos erejéről tanúskodik*■ A Tanácsköztársaság bukása után újra sötétség, újra elnyomás és féktelen terror következett. Megkezdődött a negyed évszázadig tartó hírhedt Horthy-korszak. Kezdetnek mindjárt 370 miskolci' és környéki munkást tartóztattak le a Tanácsköztársaság alatti tevéken y ségü kért. Szólt a szónok a két világháború közötti elnyomásról, a munkásság fokozódó forradalmi lendületéről, mozgalmairól és illegális tevékenységéről. Az 1944. december 4-i dátum Miskolc történetében új feje- (Folytatás a S. oldalon.í ünnepi tanácsülés a jubiláló Miskolcon hnf vnrtnnlm -rÄo-r\Ar1Zirr_ rfirt fnnl nlinld hnlgint n thnvrtd n.11011. h.plllPt. fnnlfl.lt ä fi
