Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

Szerda. 1983. augusztus 11. eszakmagyarorszäg Tüntetés az amerikai kormány vietnami politikája ellen Sorozatos tüntetések zajlottak le Washingtonban, Ka­liforniában és Indianaban a kormány agresszív vietnami politikája ellen. Képünkön: rendőrök tartóztatják fel a tüntető tömeget egy katonai csapatszállító szerelvény előtt. Újabb összetűzések Dél-Szudánbao Az Egyesült ÁlLamok kha.r- tumi nagykövete a szudáni miniszterelnök felszólítására válaszolva azt állította: Was­hington nem szándékozik be­avatkozni az ország belügyei- be és a miniszterelnök kíván­ságának megfelelően hajlandó intézkedni, hogy a Kongónak szállított amerikai fegyvereket ne adják át a szudáni lázadók­nak. Szudán déli határvidékén Nimulc körzetében újabb ösz- szeíűzésekre került sor: khar- tumi jelentés szerint a kor­mánycsapatok öt lázadót meg­öltek. Buípflilta !áSo«a!ása három afrikai országban Kedd reggel hivatalos lá­togatásra Mali fővárosába ér­kezett Butefiika, algériai kül­ügyminiszter. A külügyminisz­ter Bamakóba érkezésekor kijelentette, hogy Malin kívül ellátogat Guineába és Gháná­ba is. Utazásának az a célja, hogy a három afrikai ország vezetőivel megvitassa az Afri­kai Egységszervezet accrai állam- és kormányfői értekez­letének, valamint az afro­ázsiai országok algíri értekez­letének a végleges időpontját. Súlyos szerencsétlenség egy amerikai rakétatelepen Felrobbant a Súlyos szerencsétlenség tör­tént hétfőn egy amerikai ra­kétakísérleti telepen az Ar­kansas állambeli Searcyben. Egy Titan—3. típusú rakéta 48 méter mély kilövőhelyén délután háromkor (magyar idő: esia tíz) kisebb tűz keletkezett, majd fülsiketí­tő robbanás hallatszott és Iángoszlop tört a magasba az aknából, amelyben kö­rülbelül 50 katonai és polgári személy dolgozott a rakéta tökéletesítésén. A munkások és mérnökök az akna felső „emeleteinek’- egyikében tartózkodtak, s het­venöt tonna súlyú, elektromos Után üzemanyaga szerkezettel nyitódó-csukódó ajtó választotta el őket a kül­világtól, tekintettel a kilövő­helyen felhalmozott, rendkí­vül nagy mennyiségű nyers­olajra és arra a körülményre, hogy a Titan—3. nukleáris robbanófejjel szerelt rakéta. Bár vizsgálati eredmény egyelőre nem áll rendelkezés­re, feltehető, hogy a csapóajtó elektromos szerkezete okozott rövid­zárlatot, majd tüzet, amely végül a föld alatt gyúj­totta be a rakéta üzem­anyagát. Hivatalos közlés szerint a szerelés előtt a rakétáról el­távolították a nukleáris rob­— 53 halott? banófejet, az atomrobbanás veszélye tehát — állítólag — nem áll fenn a támaszponton. Johnsont tájékoztatták az eseményről. Az elnök azonnali és beható vizsgálatot rendelt el. A legfrissebb jelentések sze. rint a rakéta-öngyulladás ha­lálos áldozatainak száma kedd reggelre 19-re emel­kedett. 29 munkás, illetve szakértő az izzó aknában rekedt, és éle­tükről szintén lemondtak, bár holttestüket még nem hozták felszínre. A legutolsó jelen­tések szerint a halottak száma 53-ra emelkedett. Á jó ét mindannyiunk érdeke Az utak áteresztő képessége nem kis mértékben befolyásol­ja a baleseti statisztika ala­kulását. A megnövekedett gép­kocsiforgalom következtében természetesen az utak állapota is szerepet játszik a biztonsá­gos közlekedésben. Megyénk­ben még sokfelé probléma van az áteresztő képességgel: tor­lódások. dugók keletkeznek, makadám útjaink keskenyek, jóval kisebb terhelést birnak el. mint amilyen forgalmat most lebonyolítunk rajtuk, ezért a régi utak felújításánál elsősorban az a cél, hogy szé­lesítsék. megerősítsék azokat. Ez nagyon sokba kerül, a KPM Közúti Igazgatóságának viszont még nem áll rendel­kezésére olyan összeg, hogy rövid időn belül valamennyi makadámút felújítása, szélesí­tése, megerősítése szóba jöhes­sen. Az utak állapota a termelést is befolyásolja Mindenét fontos! Van azon­ban ezen belül is elsőbbségi sorrend. A megye számos vi­dékén, amelyet nem hálóz be vasút, szükséges a vonatpótló utak megépítése, állandó kar­bantartása. A személy- és áru- szállítás itt autóbuszokon, te­hergépkocsikon történik. Más­felé a bányák, az ipari üze­mek dolgozóit szállítják rend­szeresen munkahelyeikre a munkásjáratok. Itt is szüksé­ges a jó út, még abban az esetben is, ha van a közelben vasút. Kuti Jánosnak, a KPM Köz­úti Igazgatósága vezetőjének társaságában legutóbb Borsod- nádasd. Ózd, s a borsodi bá­nyavidék környékén tettünk körutat. A gyárak és a bányák tervteljesítése, a rendszeres és zökkenőmentes termelés szem­pontjából itt sem közömbösek az utak. Naponta sok ezer ember jár rajtuk munkahelyé­re, jelentős mértékben ugyan­itt történik az áru- és anyag- szállítás, tehát az utak. álla­potát termelést befolyásoló tényezőként is figyelembe kell vennünk. Miután sokszor hangzott már el olyan megjegyzés, hogy a szomszédos Heves me­gyében jobbak az utak. az Ózd környéki kirándulást ösz- szekötöttük egy hevesi sétával is. Tapasztalataink frissek, alig néhány naposak. S ezekre támaszkodva megállapíthat­juk: nincs szembetűnő különb­ség az egyik, s a másik terü­let között. Csakúgy, mint Bor- pítéséhez. Sajnos, s ezt a leg- sódban, Hevesben is vannak több helyen tapasztalhatjuk, jó, és rossz utak. sem a tanácsok, sem a lakos­, , , , „ . ság nem becsüli meg. nem jobbak, de meg jobbak értékeli kellően ezt a jutta- leiietnéuek ha... tást. Szemetesek, sárosak, pisz­kosak a községeken áthaladt! Nálunk, bányáink és az ózdi útszakaszok. Az udvarokból üzeme* környékén az utóbbi ^folyik a víz, hetekig ott álló években nagy erőfeszítéseket tócsák keletkeznek, az új úton tettek a biztonságos közieke- hajtják ki a mezőre a jószá- dés megteremtéséért. Több gokat, tönkreteszik a milliós makadámulat portála futottak, költséggel megépített, szép szélesítettek és megerősítettek, utakat néhány út mint például az Ózd—Susa—Uraj közötti sza- Becsüljük meg, kasz portalanítása pedig most vigyázzunk rá! történik. Általában véve az . Ózd környéki bányák és üze- De ez még nem minden! mek megközelítési lehetőségei, Igen nagy károkat okoznak útviszonyai, ha nem is teljes közútjainkban a rajtuk köz- mértékben megfeielőeknek, de ielcedő kormos traktorok, me- a korábbi esztendőkben ta- zőgazdasági gépek, stb. A pasztáit állapotokhoz képest KRESZ előírásai szerint sáros jobbaknak mondhatók. Ez per- meliékútvonalról a íőforgal- sze nem minden, és nem lehet mű közútra ráhajtani csak ok az elbizakodásra: ezeken abban az esetben szabad, ha az utakon évről évre nagyobb a jármű kerekeit előzőleg forgalmat bonyolítanak le, megtisztították, kormos toak- mind jobban igényije veszik torral, s egyéb géppel, amely őket, s karbantartásukra is kárt okozhat a pályában, egy- egyre nagyobb összeget kell általán nem szabad a közúton fordítani. De eredményezett a közlekedni. Ezt a fontos saa- bevesi kirándulás, a két me- bályt azonban csak a legrit- gye útviszonyainak összevetése kább esetben tartják be. Bo- egy másik tapasztalatot^ is. gácson a nemrég portalanítotfc) Nevezetesen: a rossz út, álta- jó úton egy földgyaluval ta» Iában az utak helyzete nem lálkoztunk. Az egri erdőgaa- sajátosan borsodi probléma... ciaság gépe volt, ők vezényel­Minden bizonnyal az sem ték át egyik munkahelyről a sajátosan borsodi probléma, másikra. Szinte siralmas lát- amit a megye falvaiban járva- vány volt, hogy a nagytestű kelve lépten-nyomon tapasz- lánctalpas gép milyen kárt talhatunk: sem a tanácsok, tett az útban. De a termelő- sem a lakosok nem fordítanak szövetkezetek vontatóvezetőit, kellő gondot a községekben gépkezelőit sem oktatják ki áthaladó útvonalak tiszlántar- rendszeresen, hogy olyan gá­taséra, s azokon a szabad át- pekkel, amelyekkel kárt okoz- haladás biztosítására. Közsá- hatnak, ne közlekedjenek a geinkben mintha még mindig közúton, hiszen erre a célra nem akarnák tudomásul ven- számos mellékútvonal áll ren- ni, hogy erőteljesen megnőve- del kezesre, kedett a gépkocsiforgalom, s A KPM Közúti Igazgató- ha azok vezetői a legszigorúb- sága a rendelkezésre álló ban be is tartják a KRESZ anyagi és technikai lehetősé- előírásait, még mindig fennáll gekhez mérten mindent elkö- a baleset veszélye a lakosság vet, hogy Borsod megye útjait fegyelmezetlensége miatt. A állandóan fejlessze, javítsa, makadám utak portalanítása azokon megteremtse a bizton- során, az új utak építésénél a ságos és balesetmentes közle- községeken áthaladó szaka- kedés feltételeit. Ez a törek- szok szélei városias kiképzést, vés azonban csak akkor vezet padkákat kapnak. Ez ugyan célhoz, ha párosul valameny- jelentős többletköltségbe ke- nyiürik megértésével, segítsé- rül. de ezzel is hozzá akarnak gével, ha vigyázunk is köz­járulni a községek arculaté- útjainkra, nak megváltoztatásához, szé- Onodvári Miklós Egy régi udvarház mai kopottsága Ha Gyulai Pál valaha meg- sorsát, akkor talán nekünk se írhatta egy régi udvarház felesleges keseregni egy régi utolsó gazdájának szomorú udvarház mai kopoUságán. Sólyom József: xrv. Ezek az akaratlanul is el­ismerő szavak nem együttér­zésből fakadtak, okoskodása végén a legtöbb katonai szak­értő azt követelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok hadserege intézzen döntő csa­pást Kubára, seperje el a Föld színéről Caströ vörös rendszerét. Az amerikai szél­sőjobboldali politikusok és katonai kalandorok kétségbe­esését bizonyítja ez a követe­lés, felismerték maguk is, hogy a szocializmust építő Kubát az ellenforradalmi hordák, zsol­dos csapatok, a világ legna­gyobb kapitalista hatalmának, az USA-nak nyílt fegyveres beavatkozása nélkül nem tud­ják megsemmisíteni. Eurek állnak a orradaom zászlaja a á Amikor ezek a követelések napvilágot láttak a sajtóban, a forradalmi Kubának még csak önkéntesekből álló had­serege volt. A kötelező katonai szolgálat bevezetéséről szóló törvény 1963 végén lépett életbe. Egészen ez idáig azok álltak fegyverben, akik a Sierra Maestrában csatlakoz­tak Fidel Castro forradalmi tsapatához. Ez az először ma­roknyi kis csapat szabályos, Jól fegyelmezett, céltudatos hadsereggé nőtt, minden győ­zelem után újabb ezrek és ez­rek álltak a forradalom zász­laja alá. Fidel Castro a Mon- cada-Jaktanya megtámadásá­nak, a forradalom évforduló­jának ünnepén az egész nép nevében ezeknek a katonák­nak mondott legelőször kö­szönetét. Ugyanekkor azon­ban megkérdezte a nagy­gyűlés részvevőit, hogy igaz­ságos dolog-e: még ma is ugyanezek az emberek vállal­ják az őrséget, ma is ezek a katonák állnak harca készen, amikor ezernyi veszély között kockáztatták már életüket a haza védelméért? A nagy­gyűlés után elkészült a tör­vénytervezet, és azt, mint Ku­bában minden sorsdöntő, életbevágóan fontos kérdésnél szokás, a kormány a nép elé bocsátotta vitára. Az ország legnagyobb gyá­raiban, állami gazdaságai­ban, egyetemein, valameny- nyi munka- és tanulmányi központban gyűléseket ren­deztek óé ezeken bárki el­mondhatta véleményét a tör­vénytervezetről. Egész Ku­bában nem volt egyetlen olyan gyűlés sem, amely a kötelező katonai szolgálat be­vezetése ellen határozott vol­na. Így született végül is a kubai néphadsereg újjászer­vezéséről szóló törvény, amely előírja: katonaköteles min­den tizenhét és negyvenöt év közötti férfi. Kötelesek részt venni sorozáson és ezután tényleges katonai szolgálatra behívhatok a fegyveres erők­höz, vagy tartalékos állo­mányba helyezhetők. A tarta­lékosok is kötelesek évente néhány hetes katonai oktatás­ban részt venni. A nők szá­mára a katonai szolgálat nem kötelező, kérhetik azonban fel­vételüket a hadseregbe, mint önkéntesek. A katonai szolgá­lat három évig tart a hadse­reg legtöbb fegyverneménél. Ez az új törvény másfél millió állampolgárt érintett Kubában, de köztudott, hogy a forradalom első hívó szavára újabb milliók jelentkeznének önként. A régi katonákat, a veterán harcosokat most a fia­talabb korosztály tagjai vált­ják fel, akik bármikor készek ugyanolyan hőstettekre, mint elődeik. A behívásoknál azon­ban a katonai hatóságok fi­gyelembe veszik a fiatalok is­kolai előmenetelét, és a leg­több esetben nem szakítják meg a diákok tanulását az egyetemeken, főiskolákon. Az ország vezetői ma harci fel­adatnak tekintik a tanulást, s meggyőződésük, hogy a jó mérnökökre, technikusokra, orvosokra és ipari szakembe­rekre éppúgy szüksége van az országnak, mint katonák­ra. Ez a gondolat érvényre jut a hadseregen belül is: a behí­vott fiatalok, akiknek nincs semmilyen szakmai képzettsé­gük, nem jártak főiskolára, vagy egyetemre korábban, azok a hadseregben tanulhat­nak, sőt kötelességük a tanu­lás. Szaktanfolyamokat ren­deznek számukra, és a leg­jobb mesterek keze alatt szakképzettséget szereznek. Te­hát nemcsak a fegyverforga­tást tanulják meg a hadse­regben katonaidejük alatt, hanem valamilyen ipari szak­mát is. A szabad Kuba fiai és leá­nyai tehát a hadseregben is elsősorban a békéx'e, az ország építésére, gazdagítására ké­szülnek fel. A szocializmust építő ország néphadseregének katonái azonban már nem egyszer az egész világ előtt bebizonyították, hogy ha szük­séges, készek hazájukért az utolsó emberig, töltényig har­colni. A gondosan előkészí­tett és összehangolt ellenfor­radalmi hadműveletei, az in­váziót Playa Gironnál a mi­lícia segítségével ez a hadse­reg hiúsította meg. Milyen emberek Milyen emeberek ezek a katonák? Hogyan harcolnak, ha hazájuk, otthonuk kerül ve­szélybe? Mit éreznek harc közben, milyen gondolatok­kal szállnak szembe az ellen­séggel? Havannában kaptunk egy könyvet, amelyet a had­sereg tagjai írtak, azok a ka­tonák, akik Playa Gironnál szétzúzták az orvtámadókat. A harcosok e könyvben minden szépítés nélkül, maguk mond­ják el személyes élményeiken keresztül az egész ország sor­sát eldöntő hetvenkét órás háború történetét. E könyv­ből idézünk most. « Flavio Bravo parancsnok, a kubai Szocialista Forradalom Egységpáríja Központi Vezetőségének tagja. Edelény IV. kerületének, Fitt­ekének kiskastélyáról szólnánk, Április 15-én hajnalban, az ^pontosabban arról az empire akkoriban létesített Fegyve-f. ,, , ­rés Erők parancsnokságán va-^68 c0PÍkeveréket kecsesen őr­iamennyien ébren voltunk, ^ző kis udvarházról, amelyben Valamivel éjfél után híreket^mint halljuk, szociális ott­Ä"Lnrient^bÖKKh^y f8ythont akarnak létesíteni, feltehetően nagyobb ellenfor- £ radalmár csapat készül partra-% Ez a szándék felemelő, de szállni Baracoanál (Kuba leg-őaz kevésbe, hogy nem valami keletibb városa). Néhány nap-jó állapotban van ez a bájos- ja feszült volt már a légkör.óságának emlékeit ma is őrző Egy nagyobb agresszió volt ^épület. Nem tudjuk, mi aka­várható hazánk ellen. ^dályozza a valaha mutatós Ezen az éjszakán a fórra-«terasz széttöredezett kőmell- dalmi légierők egyik bátor svédjének rendbehozatalát, ami­repülője, Orestes Acosta, a ki-őkor a gondatlanul letördelt váló forradalmár harcos lök-^kődarabok egy része mégmin- hajtásos gépével elindult nődig ott hever a bejáratnál. Ha partraszállás feltételezett he-^niár nem akadályozták meg lyének irányába. A rendkívül fannak idején az összetörést és rokonszenves fiatal pilóta nem|nem szedték össze a letört da­lért vissza többé. Santiago de Órabokat, legalább a megma- Cuba partvidékén lőtték le gé-|radtakat lehetne visszatenni, pet. Értesülésünk szerint ket^mielött azokat is széthordják, észak-amerikai repülőgép lá-$ madta meg és lőtte le Orestes« Azt se tudni, miért kellett Acostát. Az amerikai gépek o a bejárati oldalon ajtót vágni, néhány perccel előtte szálltak|amlkor ott vall a főbejárat, de fel a guantanamói tamasz-ó, , . ^ pontról. Már hajnalodolt,őla mar egyszer megtettek, amikor a repülőgépek búgá-^ miért nem lehetett sát hallottuk a parancsnoki »eltüntetni? Értékes- parketta álláS„ wt,Vf1ÜnkSvan a szobákban, de arra min­együtt jött ki es felettünk egy^ B—26-os gépet láttunk kubai odent rárakhattak, mert rend- felségjelzéssel. Valami azon-Jkívül piszkos. A folyosóra kü- ban azt sugallta Fidelnek, ő jönféle szennyesvizet öntöz- hogy ez ellenséges gép. Kért f . is egy FAL-vegyvert, hogy tü-í>n ’ zelhessen rá. Néhány perc-« Néhány cél később be is bizonyoso- : használnak, dott, hogy valóban ellenséges gép volt. Láttuk, amint tüzet tár°znak fz se használ nyitott Libériád varos repülő- 16> miért hagyja az iroda tu. terére. Hallottuk a robanáso- lajdonosa, hogy miközben a kát, majd a kubai légelhárí- -műemléknek is beillő kis épü- tok megnyitották a tüzet allet körül minden istállót, rak- repülőgép ellen. Jtárépületet renovállak már, ei *a náz egyre pusztai; (Folytatjuk.) « (máié) .szobát irodának s úgy hallottuk különféle terményeket is rak­a

Next

/
Oldalképek
Tartalom