Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

Bswäa» 1S6S. augrosztes 11. cszakmagyarorszAg 5 A ^eigmnyhérdés* me§*yémhhem ©szí f€M*gJ‘!t!®E!i előtt sa szerencsi fűtőházban s az állandó munkahely kö­vetkeztében a dolgozó cigá­nyok sorsa lényegesen vallo- 2ott. Anyagi erőikhez mérten üikúsokat építenek, bár sok ®sétben szegényes a berende- z®s, gyermekeiket iskolába já­ratják, maguk is igyekeznek Pótolni elmaradásukat. Ez a Példa igazolja leghűbben azt a tényt, hogy mindenekelőtt a ntunka képes a cigányság át- tórrnálására. „—... nevelőmun­kánk lényeges hibája az, hogy a munka jelentőségét az em­beribb élet megteremtésében nem domborítottuk ki eléggé.” A cigányság munkába állí­tásán és munkában tartásán kívül nagyon nehéz feladatot Jelent ennek a rétegnek lakás- helyzete — állapította meg a ^égrehajtó bizottság. Körül­belül tizenöt százalék híján mleprendszerben élnek, tele­pülésük - egészségtelen, sáros, túlzsúfolt. Hátráltatta a fejlő­dést, hogy csak abban az eset­ben kaptak építési engedélyt, ha házhellyel rendelkeztek, és az építéshez szükséges pénz Va8y anyag bizonyos százaléka v°gy része megvolt. Gyökeres ''áltozást jelent az a múlt esz­tendei kormányhatározat, amely tizenöt éves távlati ter- }tet dolgozott ki az egészség­ben telepek felszámolására. ,Gzt követően tavaly a megyei ^nács végrehajtó bizottságá­nak kezdeményezésére Felső- polcán 49 lakást építtettek a ^gányság részére, és átépíttet- Jjk az úgynevezett C-telepet. uskolcon pedig kislakásépí- ssi akció kezdődött. Több községben a termelőszövetke- Zeü-'k nyújtottak és nvúítanak kétséget cieánydolgozóik la­káshelyzetének javításához. A |begye hái'om városában. Mis- te'ccm. Kazincbarcikán és Őz- °n bérlakásokat is kannak dtöbbl helven pedig ötven l’gánycsalád szövetkezeti la­kást vásárolt, pv évben ielen. akcióra kerül sor TíUnlé darócon és RátnrnUnúiheiven áhol n TAnrlnr'f’l nlr^solc vp^ptf ötvon. liplí-rict. £r*í+«nn1<. A. V’^xroF fvvacr ° "'X’-eí ct 1 n V á c 'S n — • | Fontos lróreT.^1 ^da/ez ^s. csaknem olyan fontos, mint bit — Tennészetesen a vonatok továbbításán kívül a fűtőház gépeivel szolgálunk ki még 10 ipartelepet, köztük az ország egyik legnagyobb cukorgyárát, a szerencsit — mondotta Va- nyó János fűtőházfőnök. Ez pedig nem kis feladat elé állítja a fűtőház 186 tagú kol­lektíváját, mert a cukorrépa- kampány idején 21 ezerrel több kocsi érkezik és távozik az állomásról, mint rendes körülmények között. A nagy munkát egyedül képtelenek lennénk megoldani, de nagyon sokat segít az igen jó össz­hang az állomás dolgozóival, valamint a cukorgyár vezetői­vel. Az őszi forgalomra minden előkészületet megtettek. A gé­pek javítása időben megtör­tént, így azok jó állapotban várják az őszi csúcsforgalmat Augusztus 15-re elkészül a fűtőház is. Roskadozó tetejét teljesen újjáépítették, kibőví­tették. a lakatos műhelyrészt Új hegesztővel és kerékpár­süllyesztővel is gazdagodtak. Itt kap helyet a kézi raktár és a művezetői iroda. — Valóban jobbak lettek a munkakörülmények — mondja Sái-kány elvtárs. a fűtőház párttitkára —, bár a szociális ellátottságban még volna ja­vítani való. mert három zu­hanyozó és hat mosdó kevés a dolgozóknak nem beszélve a zsúfolt és egészségtelen öl­tözőről. A feladatokat termelési ta­nácskozásokon, taggyűléseken ismertetik. Igen szép eredmé­nyeket értek el a takarékos­ságban és az önköltség csök­kentésében. A fajlagos önkölt­ségi tervüket 119 százalékra teljesítették. Az üzemanyag megtakarításnál is 117 száza­lékos eredményt értek el. — Fűtőházunk már négyszer volt élüzem, de olyan eredmé­nyeket. mint ebben a félév­ben, még egyszer sem értünk el — mondja Pásti Éva, a fűtőház üzemgazdásza. Az élüzem cím megkívánta feladatok teljesítésében igen sokat vállalt az a 15 szocia­lista brigád, amelynek 85 tagja van. Közülük is Dovák Béla és Bajusz Ferenc, mozdony- vezető, valamint Magyar Géza KISZ szocialista brigádja a legjobb. Az elmúlt évhez viszonyítva javult a munkafegyelem és a személyi baleset is csökkent a fütőház területén. A legutóbbi termelési ta­nácskozáson újabb felajánlá­sokat tettek a második fél­évre. Az anyagellátásban nem állnak rosszul. Köze'eg a vasútvonal Szerencsig történő, villamosítása, mely újabb fel­adatok megoldását jelenti. Kisvárdai János Levél | a protekcionizmusról NAPRA KÉSZÉN / Az első, ami rögtön feltű- relők nyugodtan, biztos kézzel hozza be a készüléket. Ma nik a belépőnek a miskolci dolgoznak. ugyanis majdnem mindenki Finommechanikai Javító Vál- — Hány készüléket javíta- szakembernek érzi magát, és lalat Bajcsy-Zsilinszky utca 12. nak meg naponta? ha elromlik a tévé, a legter­szám alatti helyiségében: ke- — Körülbelül 15—20-at — mészetesebbnek találja, hogy vés a tv-készül ék. Mindössze mondják. — Hogy itt mégis majd ő rendbe hozza. Akkor , ... , . csak pár darab található, an- is, ha soha nem látta még ki­negy ot darab várakozik az nak az a2 okaj hogy „napra nyitva. Ezekkel a készülékek­asztalokon, hogy rekedt hang- készen” dolgozunk. Ha valaki kel aztán érthetően mindig jukat, vagy rángatózó, ide- ide reggel behozza a készülé- sok a baj. oda futkosó képüket finom két, délután már viheti is ha- Amit még kevesen tudnak: csavarhúzók, apró forrasztópá- za_ Mi okozza a legnagyobb a vallalat mir,den vasárnap kák, egészséges lámpák segít- gondot? " inspekciót tart reggel nyolc ségével rendbehozzák. A sze- r— Ha valaki „megcsinálva” órától déli 12-ig. T. Szerkesztőség! Mostanában egyre gyakrab­ban hall az ember (társaság­ban, vonaton, munkahelyen) a protekcionizmusról, vagyis a „jó összeköttetésről.” Nem vitás, hogy a protek­ciózás, mint minden társa­dalomban fellelhető „beteg­ség”, soha nem szüntethető meg teljesen, de amikor már túlhaladja azt a bizonyos normál-szintet, valami módon azért szembe kellene vele szállni. Sajnos, nagyon gyak­ran hallunk ilyen kijelenté­seket: — Ma csali úgy lehet va­lamit elintézni, ha összeköt­, tetősekkel rendelkezik az ember. — Mindent el lehet intéz­ni, csak álljon valaki a há­tad mögött. Ha nem is egészen így van, mégsem teljesen alaptalanok ezek az állítások. Vigaszta­ló, hogy egyes protekció­kísérletek kudarcot vallanak igazságos vezető emberek erkölcsi szilárdságán, vi­szont elkeserítő, hogy elég szép számmal előfordulhat olyasmi is, amikor hiányzik ez a bizonyos erkölcsi szi­lárdság. Igaz, két-három évtized­del ezelőtt még társadalmi törvény volt a protekcio­nizmus; annál is inkább el­szomorító, hogy ismét kezd ilyen „természetes rangot” elfoglalni közéletünkben. Nem szabadna ennek meg­történnie, és elsősorban nem csupán azért, mert undorító valami és ellentétes a szo­cialista életszemlélettel, de sajnálatos politikai és tár­sadalmi kihatásai is vannak. Mindenfajta protekciózás, akár a legegyszerűbb ügy protekciós alapon való el­intézése, egyeseknek haver- sógor-koma alapon való előnyhöz juttatása, az álla­mi szervek tekintélyét rom­bolja, továbbá egyre szem­telenebbé teszi a protezsált személy viselkedését azon az al-apon, hogy neki ez „meg­engedett”, mert az ő háta mögött ,-,áll valaki.” Nem kétséges, hogy az igazság­szerető, egyszerű dolgozó emberben kisebbségi érzést válthat ki, a kisebbségi ér­zés következményeként gyű­löletet a jogtalan előnyhöz juttatottal, de a mögötte ál­lókkal szemben is. A gyűlölet pedig akár po­litikai, akár társadalmi vo­natkozásban rossz tanács­adó és kellemetlen követ­kezményeket szülhet. Nem elég a Ludas Matyi szél­malomharca ez ellen a ká­ros jelenség ellen. Nemrégi­ben volt egy nem nagy je­lentőségű, de teljesen jog­szerű problémám. Hosszú időn keresztül jártam az ügy elintézésére hivatott szervhez. Bár a probléma gyors elintézése jogos volt, még szóba is alig álltak ve­lem. Gyűlölöm a protekció­zást, mégis kénytelen vol­tam egy tekintélyes ismerőst megkérni, s csodáik csodája! félperces telefonbeszélgetés után a jogos, mégis elintéz- hetetlen apró ügy eiintézte- tett. Ilyen és ehhez hasonló példák százait lehetne felso­rolni, ami elkeserítő apró- cseprő ügyek esetében is. Minden emberben van ter­mészetes igazságérzet. A baj ott kezdődik, ha ez az igaz­ságérzet megrendül. Kezdődik talán már az is­kolában, amikor a gyerek, szülei rangjára, vagy állá­sára, vagy társadalmi hely­zetére vaió tekintettel jobb kalkulust kap a megérde­meltnél; folytatódik a közép- sah iskolai és az egyetemi felvé­teleknél előforduló visszás­ságokkal; később az elhe­lyezkedéssel kapcsolatos pro- tekciózással, a fizetéssel, a bérezéssel kapcsolatos pro­tekciózás, majd az előlépte­tés, a jutalmazás, a kitünte­tés körüli protekciózással. Sajnos, még egészen közön­séges bűncselekmények el­kendőzésével, elkenésével kapcsolatos protekciózás is előfordulhat. Tehát az óvo­dától a lakásproblémáig(!) életünk minden területén vagy összeütközünk, vagy éppen élünk a protekciózás adta lehetőségekkel. Nem oly régen egy érte­kezleten vettem részt. Ami­kor az értekezlet égjük fizi­kai munkás résztvevője a protekciózásról, sőt konkrét protekciózásról kezdett be­szélni, az értekezlet vezetője magából kikelve a rendőrség­gel fenyegette meg. Természetesen így is lehet harcolni a protekciózás ellen. Hogj' ez aztán miként egyez­tethető össze a szocialista morállal, arra egyszerű a válasz. A burzsoá erkölcs törvé­nyesítette a protekciőzás csúf szokását, de ma tűz- zel-vapsal küzdeni kellene el­lene, mért kigúnyolása az ál­lampolgári jogegyenlőség al­kotmányos elvének, arcul- csapja az egyszerű ember igazságérzetét, és megnyir­bálja a fennálló politikai és társadalmi rend igazságossá­gának hitelét. Tisztelettel: Oláh Miklós LKM Hengermű Kétségtelen, mint ahogy Oláh Miklós elvtárs Írja, elég gyakran hallunk a pro­tekcionizmusról, mert sajnos, létezik. Gyökere a múltba nyúlik, a protekció a ki­zsákmányoló társadalom ter­mészetes vonása. Nálunk azonban szocializmus épül, mondhatja az olvasó, erköl­csével nem. egyezik a protek­ció, miért van mégis? Mert csak épül a szocializmus. A marxista társadalomelmélet így magyarázza a kérdést: A szocialista rend, úgymond, átmenet a volt és a leendő társadalom, a kapitalizmus és a kommunizmus közötti A A szocializmus a kapitaliz­musból nő ki, nem „csinál­ják” egyik napról a másikra, hosszú ideig érvényesülnek benne a letűnt rend erköl­csei, szokásai. Nem a rend­szerben, hanem az emberek­ben létező valami ez. Erre mondjuk — a VIII. párt kong­resszus is megállapította —, hogy az emberek tudata, még nincs azonos fokon a társa­dalmi élettel. Idő és végte­len türelem kell hozzá, hogy a protekció, ez a megalázko- kodó és megaláztató szokás eltűnjék, Fokozatosan szű­nik meg. olyan ütemben, ahogy az anyagi lét és az em­berek tudata fejlődik. Ebből azonban az is következik, hogy nem magától tűnik el. „Tűzzel-vassal kellene ellene küzdeni” — írja. Oláh Miklós elvtárs. Ha képletesen hasz­náljuk is ezt az inkvizíciós kifejezést, az igaz, hogy tel­jes szigor, s még inkább kö­vetkezetes elvi harc kell le­küzdéséhez. Ne csak a tör­vény — az emberek, a jó­zanul ítélő emberek is szán­janak szembe vele. Ha sok ágy gondolkozó, az eseteket nemcsak szemlélő. Innern- szenvedélyesen szóvá tévő ember volna, mint amilyen Oláh Miklós, könnyebb lenne a dolgunk, hamarabb leszá­molnánk a protekcioniznius­folyamokra, sajnos, itt sem eléggé kitartóak, a pillanatnyi lelkesedést lemorzsolódás kö­veti. Kétségtelen eredmény, hogy az írástudók egy része, bár elég kis része, könyveket kölcsönöz a könyvtárakból; annál többen tevékenykednek viszont műkedvelő csoportok­ban, kedvelik a televíziót, a filmeket és az ismeretterjesztő előadásokat. Feltétlenül szük­séges, állapítja meg a végre­hajtó1 bizottság, hogy a tél fo­lyamán előadásokat halljanak a munkaerkölcsről, a szocia­lista együttélés szabályairól, egészségügyi kérdésekről, tör­vényről és köztulajdonról. A megyei párt-végrehajtó­bizottság határozottan leszö­gezi. egyértelműen a Politikai Bizottsággal, hogy a cigányság ügye nem csupán kulturális, hanem komplexkérdés. Vál­toztassuk meg szemléletünket, és társadalmi ügyként kezel­jük a cigányság sorsának ala­kítását. A megoldás útját vi­lágosan meghatározzák a párt elképzelései. Ezeket a terveket mind anyagilag, mind erköl­csileg segítsük, ne legyünk türelmetlenek, higgyünk ab­ban, hogy a munka képes lesz, ha nem is máról holnapra, megváltoztatni a cigányság életmódját és erkölcsét. A dol­gozó cigányokat egyenrangú állampolgárokként becsüljük, a nem dolgozókat neveljük, és nevelésükre használjuk fel a tekintélyes cigányembereket úgy is, hogy ..... a dolgozó, a telepek megbecsülésnek örven­dő képviselőit a következő tanácstagi választásokon ve­gyék figyelembe”. A végrehajtó bizottság a követendő elven kívül hatá­rozatot hozott arra vonatko­zóan is, hogy a megyei és a városi tanácsok végrehajtó bizottságai távlati terveket dolgozzanak ki a cigány tele­pülések teljes felszámolására, a cigányok munkába helyezé­sére, az analfabétizmus fel­számolására és egészségügyi helyzetük megjavítására. Ugyanilyen terveket kell ké­szíteni járási és községi szin­ten is. Hegyalja egyik legfontosabb és legforgalmasabb vasúti cso­mópontja Szerencs. A szeren­csi fűtőház naponta 34 sze­mély- és tehervonatot továb­bít íz állandó munka. A lakó- : lelyhez kötöttség megszünteti i l kóborlást, nem beszélve róla, ] íogy ilyképpen nagy javulás ’ :öveti a cigányság egészség- ] tgyi állapotát A putrikban és 1 i barlangokban primitív az ] létmód. Ez közismert. Bár t nind a gyermekhalandóság, ■ nind a fertőző betegségek te- ] öntetében van javulás, mind- j iddig állandó a veszély, anu'g i falamennyi cigánycsalád nem . 1 más körülmények között. A ] nai viszonyokhoz mérten ] iránytalanul sok a tuberkuló- i ikus megbetegedés, ami rész- ] >en a lakásviszonyok, részben ( íz alkoholizmus következnié— ■ lye. Tennészetesen a lakás- ;ond távlati terve csak egyik | esze a normálisabb életmód negteremtésének. Legalább J lyen fontos az is, hogy türel- 1 nesen és kitartóan neveljük a j igányságot az igényességre, ,a ^ isztaságra, az alkoholizmus ( gészségi és erkölcsi kárának . elismerésére. ■ A kulturális nevelőmunka ] íz, amit segítségül hívhatunk < z előbb elmondottak megoldó- i ához. Hiszen a cigányság i lemcsak létében, hanem ab- 1 >ól kifolyólag tudatában is ! endkívül elmaradott. A fel- ; lőttek nyolcvan százaléka i gészen, vagy részben - írás- c udatlan. Az iskolaköteles j gyermekeknek is mintegy 20— ; 15 százaléka jut el a felsőbb i »sztályokba. Nyilvánvaló. • íogy ilyen körülmények kö- ■ ;öt nem válhatnak szakmun- :ássá sem. Sajnos, állapította ■ neg a végrehajtó bizottság, cm a KISZ, sem az arra hí- , fát ott intézmények nem fog- alkoznak kellően ezekkel a iatalokkal. A határozatok ■ . menye- j ;ént erőteljesebben megindult : elvilágosító munka már érez- ’ éti hatását. Rendszeresebb a 1 igánygyermekek iskolázta- ása, javult a tanulmányi át- ] ag. Viszont még ma is alig- i dig találkozunk közülük kö- i épiskolásokkal, ipari és mező- : 'azdasági tanulókkal. A fel- ! lőttek is megmozdultak: ivente mintegy hatszózan je- : entkeznek alapismereti tan- ■ I c * , „ J társadalmi Jelentős | probléma a cigányság helyzete. Sokat fog­lalkoztunk vele eddig is, és sok gondot okoz ezután is. amíg megoldjuk. A párt Poli­tikai Bizottsága egyetlen esz­tendőben kétszer is tárgyalta a cigányság ügyét, és fontos határozatokat hozott. Hasonló­képpen nem először, legutol­jára pedig nemrégiben a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tűzte az ügyet napirendre. Borsodban sok cigány él, számuk 33 652, az összlakosság négy és fél százaléka. A ci­gányság többsége rendkívül elmaradott, évszázadokon ke­resztül üldözött, kitaszított társadalmi' réteg volt. Szocia­lista rendszerünk próbálta elő­ször bekapcsolni őket az élet normális vérkeringésébe. A párthatározatok megállapít­ják a cigányság folyamatos munkába állítása a legfőbb mód, amely változtathat élet­formájukon. Ezzel egyidejűleg alakul szociális, kulturális és egészségügyi helyzetük. A megyében élő cigánj'la-, kosságnak körülbelül ölven- hét százaiéira munkaképes. A munkaképeseknek mintegy 28 —-32 százaléka, állandó mun­kaviszonyban van míg 25—30 százaléka alkalmi munkát vállal. A nőknél rosszabb a helyzet. Nincs megfelelő mun­kalehetőség, szakképzettségük sincs, más esetben lakóhelyük­től messze esnek a felajánlott munkahelyek. Mindkét nem­nél vonatkozik viszont a nem dolgozókra az a megállapítás, hogy sok esetben nem váral­ják el az ajánlott munkát, nincs kitartásuk, nehezen szok­ják meg a bejárást. A megye niás helységeihez képest Mis­kolcon jobb a helyzet. Több munkalehetőségük van első­sorban a nőknek, akik közül sokat a MÉH és a Köztiszta- sági Vállalat alkalmazott. Az á 11 a ndó munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom