Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-06 / 184. szám

A ÉSZAKMAOYAROWRZAn Péntek, 1965. aagasztne 6. §§MSZ6f ísSz a BEREKALJAN ■ Huszonnégy család munká­ja, öröme, gondja és nem utolsósorban évekig tartó anyagi erőfeszítése. Az utcá­nak még nincs neve — utca sincs, csak félméteres kerék­nyom jelzi, hogy teherautó is járt erre. Gödrök, törmelék, vetés nyoma. Esőben itt csak gumicsizmában járhatnak, a gyerekeket a hátukon viszik. Hat család már tavaly beköl­tözött, idén ősszel a többiek is követik őket. A házakban kész a villanyvezeték, csak villany nincs. Akik tavaly beköltöztek, egy éve petróle­umlámpával világítanak. Pet­róleumlámpánál tanulnak a gyerekek. A Berekalján — Miskolcon. Levél a szerkesztőséghez J. Zs., a levél írója negy­ven éves munkás. Konyhából átalakított albérleti szobában lakik feleségével, 10 éves kis­fiával. Három éve. Három éve a lakásra várt, végül a töb­biekkel együtt OTP-kölcsön- nel saját maga látott hozzá az építkezéshez. — Sajnos, beugrottunk ez­zel a házhellyel. Dolgozunk, hetvenezer forint OTP-tarto- zást fizetünk, külön fizettünk a közművesítésért, de még a legkisebb jelét sem' látjuk, hogy egyáltalán villany le­gyen. Az útról nem is beszél­ve. Azt még mi is megcsinál­nánk, csak egy kicsit segíte­nének. — Mennyit fizettek a köz­művesítésért? — Eddig családonként 4000 —4500 forintot. Aztán abba­hagytuk. Ugyanis 13 ezret kellett volna. — A befizetett pénzzel mi lett? — Azt inem tudom,' senki se ad határozott választ, de olyat Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat közleménye: Gyorsítsak meg a borsó vetőmag betakarítását A mezőgazdasági nagyüze­mekben befejezéséhez közele­dik mind a fajtaborsó, mind pedig az étkezési borsó aratá­sa. A katasztráJis boldankén- ti termés sok helyen megha­ladja a tervezettet. A mező- gazdasági nagyüzemek a na­gyobb borsótermés betakarí­tását általában sikerrel ol­dották meg. Mégis szükséges a borsótermelők figyelmét felhívni arra, hogy a leara­tott borsóvetőmagot mihama­rabb el kell csépelni. Szüksé­ges ez annál is inkább, mert a jelenlegi nedves időjárás miatt a learatott borsót több­ször kellene forgatni és ez minden alkalommal jelentős szemveszteséggel jár. Ha vi­szont nem forgatunk, úgy fennáll annak veszélye, hogy a borsó a nagy nedvességtar­talom miatt könnyebben ki- csirázik, . tönkremegy, és így értéktelenné válhat. Ezt pedig gyors csépléssel lehet és kell megelőzni. Helves époen ezért a cséplési sorrend kialakítá­sánál a borsót előnyben része­síteni. Csak így lehet biztosí­tani az idei jó borsótermés többletjövedelmét. A borsó csépléséhez beállí­tott kombájnok dobkosarát tágra kell állítani, a kosárrés elől legalább 30 mm legyen és hátul legalább 20 mm. A fordulatszámot le kell csök­kenteni 600-ra. Helyes a lég­áramot, a szelet felemelni. A cséplőgéppel történő csép- lés esetén a vasverőléceket gu­miverőlécre, vagy annak hiá­nyában faverőlécekre helyes kicserélni. A kombájnoknál is eredményesebb a gumiverőléc használata. Cséplőgépnél a felső dob­kosár helyett ponyvával be-' vont deszka használata a cél­szerű. 1 A fordulatszámot a cséplőgépnél is fontos lecsök­kenteni 500-ra. A magsérülések elkerülése érdekében úgy helyes meg­szervezni a cséplési munká­kat, hogy gumírozott elevá­tort használjunk és nagyon ügyeljünk arra, hogy a borsó­vetőmag 30 cm-nél nagyobb magasságból ne essék. Fontos a borsóvetőmag mi­hamarabbi elcséplése azért is, mert a borsózsizsik lárvá­ja 8—10 nap alatt kibújik a tojásokból és megkezdi a bor­sóvetőmag rágását, illetve pusztítását. Né tévesszen meg senkit, hogy aratáskor a zsi­zsikfertőzés még nem látha­tó, de a lárvaállapot a legtöbb esetben — főleg a késői bor­sóknál — már bekövetkezhe­tett és a további kártételt csak a gyors csépléssel és a minél előbbi zsizsiktelenítés- sel lehet megakadályozni. A hagyományos zsizsiktele- nítési eljárások mellett ebben az évben az Országos Vető­magtermeltető és Ellátó Vál­lalat termelési alközpontjai a növényvédő állomásokkal közösen a múlt évben beve­zetett és nagyüzemi kísérle­tekben jól bevált metilbromi- dos zsizsiktelenítést megyén­ként megalakított brigádokkal végeztetik. Helyes ezeknek a zsizsiktelenítő brigádoknak a munkáját igénybe venni és támogatni annak érdekében, hogy a zsizsiktelenítést a me­zőgazdasági nagyüzemek mi­nél gyorsabban, olcsóbban és eredményesebben tudják elvé­gezni. Országos Vetőmagtermeltetö és Ellátó Vállalat * — És az „Ígérgetések”? — Mi jogosan Ígértük az el­ső negyedévre, sőt. most leg­utóbb augusztus elsejére. De csak a negyedik negyedévben tudja az ÉMÁSZ elvégezni a munkákat. Stark Lászlónétól, a városi tanács tervosztálya előadójá­tól megtudtam, hogy az ÉMÁSZ évek óta a negyedik negyed­évben teljesíti az ilyen jelle­gű szolgáltatásokat, most is erről volt szó, és a városi ta­nács ezt is közölte a XII. kerü­leti Tanáccsal. A huszonnégy ház lakói er­ről nem tudtak, mint ahogy a közművesítési költségekkel kapcsolatban sem kaptak ez ideig választ. A tanács fej­lesztési terve szerint 1970-re befejeződik a Berekalja teljes közművesítése — az utak, a villanyhálózat bővítésén kívül megoldódik a csapadékvíz el­vezetése is. de már 1966—67- re várható a nagyobb arányú közművesítés. Ez év végéig lesz villany a 24 házban is. Ami elgondolkoztató: miért nem ismertették reálisan a helyzetet az építkezőkkel? Beleértve a nehézségeket is. Miért nem adnak végre hatá­rozott választ a lakóknak, a közművesítési költségtérítésre vonatkozóan? (P) „Kép-presszó55 Farkaslyukon Ez év szeptember 5-én ad­ják át Farkaslyukon a Radnó­ti Miklós nevét viselő felújí­tott művelődési otthont. A község lakóinak nagy örömé­re helyet kap benne egy presz- szó is, amelynek érdekessé­ge, hogy állandó, húsz-har­minc képanyagos képzőművé­szeti kiállításban gyönyör­ködhetnek majd a vendégek, és ugyancsak itt rendezik meg az Ismerd meg hazádat és ba­rátainkat című vetítettképes előadássorozatot is. Az új létesítmény ünnepé­lyes átadására a bányászna­pon kerül sor, amelyre meg­hívták a névadó költő, Rad­nóti Miklós özvegyét is.-----0O0-----­A népművésze! mesterei Mezőkövesden A magyar népművészet egyik legismertebb központ­jában, Mezőkövesden a közel­jövőben népművészeti életünl jelentős eseményeire sor. Augusztus 14-én. a jövő Hazayárunk! kerül % szombaton a mezőkövesdi já- * rási művelődési házban meg- # nyílik a Hl. Kis Jankó Bori * emlékpályázatra és a. felsza- ^ badulásunk 20. évfordulója * alkalmából meghirdetett nép- * művészeti és iparművészeti jjj szakköri pályázatra beérkezett :j: pályaművekből rendezett ki- * állítás. Ezzel egy időben ke­rül sor a matyó „fővárosban” a népművészet mestereinek országos találkozójára. A né­pi iparművészeti kiállítás megnyitása előtt osztják ki a Kis Jankó Bori emlékérmet, valamint a híres matyó nép­művész emlékére rendezett' hímző-emlékpályázat és a népművészeti és iparművésze­ti szakköri pályázat díjait. Nyolcvanezer ven Szegeden V * * ¥ áj A Szegedi Idegenforgalmi * Hivatal által készített félidei X kedvező. Je- Hs gyorsmérleg is lentésük szerint az ünnepi he- ijí tek kezdete óta több mint ;j: nyolcvanezer vendég érkezett. * A röszkei jugoszláv határállo- máson át a megkönnyített uta- * zási lehetőséggel élve, hétez- ren érkeztek hazánkba, s ősz- * szesen tízezerre becsülhető a % külföldi vendégek száma. * —------OQO-------­N yári cél Grimasztól Pál: Vallomás és búcsú Korunk legérdekesebbnek Hogy valóban megrázó, hány évre épít. Az építész­tartott olvasmányai a doku- meggyőző erejű a könyv, an- nek időtálló, megbízható mű- mentumok. A fikció, a kitalá- nak is kettős oka van: az vet kell alkotnia, olyan 1 oko­lás, mely a regényt éltette, egyik Granasztói életének az házat, amelyben unokáink is mintha veszített volna vonzó- a tartalmi eleme, amely egy elférnek igényeikkel, s me- erejéből. _ széleslátókörű, nagyművelt- lyeknek méretei, beosztása Granasztói Pál nagysikerű ségű szakemberrel ismertet unokáink számára nem lesz és kitűnően megírt könyve meg, a másik írásművészete, se túl kicsiny, sem túl nagy. dokumentum. Kettős értelem- amely a mai olvasó számára Annak az építésznek, annak ben is. Amit nyújt, az egy megdöbbentő egyszerűséggel, az értelmiséginek, aki így építész önéletrajza, aki a telitalálatok egész sorával látja munkáját, előbb-utóbb nagypolgári szalonból indult közvetít egy elmúlt kort. Nem meg kell ismernie a társada- el és érkezett a szocialista ér- tudom, a hatásban melyik lom valódi mozgását, a törlé- telmiségi otthonába. De több elem a fontosabb, de így, ősz- nelemben ható erők valód: ennél: úgynevezett régi értei- szefonódva, a művelt ember- irányát is. Mert munkájához ség belső értéke és az érték nemcsak a cement, a tégla, az érvényesülését segítő zárt for- alap és az ív ismerete, lehető- ma remek olvasmányt, mara- ségeinek fejlesztése tartozik, dandó irodalmi alkotást szült, hanem az ember helyének, Granasztói könyve meggyőz fejlődésének, családi, társadal- róla. hogy azért építhette fel mi viszonyainak felmérése, ez az építész ilyen harmöni- megismerése is. kusan, előremutatóan életét, A Vallomás és búcsú egV mert szerette hivatását, ugyan- értelmiségi hivatástudatának akkor tudta: ez a hivatás az dokumentumfilmje, félig már ember szolgálatában áll. A történelmi adalék, félig a jö- rendet kereste, mert az épí- vő egyik építőköve. Emlék- tés nem tűr rendetlenséget, irat-irodalmunknak jelentős Egy. e könyvben nem szerep- alkotása, s azoknak a művek- lő. fejtegetésében írja. hogy nek egyike, melyeket szíveser a városrendező építésznek látnánk mennél több fiatal ér tudnia kell. mi lesz otven, telmiségi kezében, száz év múlva, mert nem né- Kováts Lajos miség útjának megrázó, meg­győző erejű rajza is. —iW.­Úgy hiszem, megérkeztünk« A Magyar Rádió éfj Televízió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Borsodi tükör. «.Csúcsforgalom az építőiparban. Bezárul egy nemzetközi tudomá­nyos konferencia. Előadó: a szerző. Közeledik az új tanév! . . . A hétvége megyei sportműsora. Egy csomag kottaíej... Kik olvasnak ponyvát? Buffalo Bill, Tom Mix, Tus- kólábú és a többiek kalandjai* jobbára már csak a 15—20 év közöttiek és az 50 éven felü­liek közül olvassák. Erdős Re­ndé, Bozzai Margit, Courts- Mahler és a többi hozzájuk ha­sonló szemző műveit azonban még az említett korosztályok­hoz tartozók sem igen forgat­ják. tartják be a munkafegyel­met. De az okok között sze- , repelhet a kiképzés fogyaté­kossága is. — Az ital hány százalékát okozza a baleseteknek? — Tavaly a fizetés napján a miskolci Tiszai Pályaud­varon a balesetek 40, a fű­tőházban 38, az Ömiskolci Pályafenntartási Főnökségen 100 százaléka a szeszesital következtében történt. Az • idén viszont a balesetek kö­zül mindössze 9 történt ittas [ állapotban. Máskülönben ; megfigyelhető, hogy ezek a t munkahelyek mind nyitot- ’ tak, a dolgozók gyorsan át- ' lopakodtak a közeli fűszer-, illetve italboltokba. A Járó­■ műjavítóban, amely zárt te­• rület, tavaly is mindössze csak 4 százalék történt ittas­’ Ságból. ! — Súlyos baleset? — Csonkulás nem történt. Sajnos, halálos baleset kettő ■ van. \ — Hogyan értékelhető az . eredmény országosan?- — Pontos adatokat nem 1 tudok mondani, de a leg- t utolsó konferencián első ‘ helyre tették a miskolci igaz­• gatóságot. Itt a legjobb a- javulási arány. A javulás nehéz, küz­delmes munka ered­ménye. Nem ment : olyan könnyen. A- legnehezebb feladat talán az - volt, hogy a munkásokban - tudatosítsák: az ő érdekük, » hogy minél pontosabban be- - tartsák a szabályokat. A - munkából alaposan kiveszik - a részüket az állomások s munkavédelmesei, Lévay - Imre, Kocsor Bertalan, Ka- - rossi István, valamint Nyíri - László és Serfőző Zoltán, i Nagy segítséget nyújtott a - Szakszervezetek megyei Ta- i nácsának munkavédelmi i osztálya is.' Reméljük, hogy tovább: segítségükkel év végén mér .jobb eredményekről számol- í hatunk be.- — A legjobb az lenne, hr nem lenne baleset! — Mindenkit hazavámak! i Csutorás Annamária. *********? E zzel búcsúznak reg­gel, vagy este a munkába indulóktól. S a statisztikák is egyre inkább arra mutat­nak, hogy nem hiába! Az idén, a tavalyihoz viszonyít­va örvendetes módon csök­kent a balesetek száma, a MÁV miskolci Igazgatóság területén. — Az első félévben 129- cel kevesebb baleset történt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez 38 százalé­kos javulást jelent. A kie­sett munkanapok száma is csökkent 1712 nappal, ami 18,5 százalékot jelent. Az eredmény nem rossz. Ha csak a Borsod megyei ered­ményt nézzük, még jobb az arány: itt 2119 nappal csök­kent a kiesett munkanapok száma. S még egy örvende­tes számadat: az ezer dol­gozóra jutó baleset mindösz- sze kettőt tesz ki havonta. Sajnos, a sérülések termé­szete miatt még mindig elég magas a gyógyulási idő. Át­laga: 30 nap. Mindezekről az eredmé­nyekről Kisvárdai János, a Vasutas Szakszervezet me­gyei bizottságának munka- védelmi felügyelője tájékoz­tatott bennünket. Kisvárdai elvtárs egy évig dolgozott ezen a poszton, Utrata Tibor elvtársat helyettesítette. Au­gusztus elsején átadta he­lyét. — Miben látja a szép ered­mények okát? — Úgy gondolom, hogy az 1964. április 4-én életbe lé­pett új balesetvédelmi ren­deletet kell határkőnek te- kinténünk. Azóta fokozott, s ebben az évben szinte ki­robbanásszerű javulás fi­gyelhető meg. Természete­sen nagy szerepet játszik az eredmények ilyenfajta ala­kulásában az is, hogy az oktatás és a kiképzés elmé­leti, gyakorlati anyagára egyre nagyobb súlyt helye­zünk. A régi, elavult, a mai követelményeknek meg nem felelő munkahelyeket foko­zatosan átalakítjuk. — A balesetek oka? — Egyrészt a még nem mindenütt korszerű beren­dezések. Másrészt a dolgozó fegyelmezetlensége az, ame­lyik a legtöbb balesetet okoz­za. A dolgozók sokszor- nem — Hogy azt visszafizetjük, vagy beszámítjuk, arra még nem tudunk választ adni. — Szerződéseket mutat: a telek­ár 40—50 forint négyszögölen­ként, a közművesítési költség ennek két-háromszorosa. — Jogos-e ekkora összeget beszedni közművesítésre? — kérdezi Tóth Béla, aki szin­tén berekaljai lakos és tudja, hogy a szomszédos házak la­kói csak városfejlesztést fizet­nek, közművesítési költséget nem. — A lakók tömegesen adtak be fellebbezést, jelenleg az dön­ti el a továbbiakat, mi lesz a közművesítéssel. Vincze Géza vb-titkár sem tud konkrétan válaszolni: — Márciusban felsőbb uta­sításra leállítottuk a pénzbe­szedést, azóta én semmit nem tudok. (!?) — Mi nem ígértük, hogy kész lesz a közművesítés, a terv szerint 1970-re fejezik be. Tóth Béla közbevág: — De legalább a villanyt meg kellene csinálni! A vb-titkár erre sem tud válaszolni: — Várjuk a fel­sőbb szervek döntését. ígéretek és tények Végül a legilletékesebbhez, Kiss Zoltánhoz, a III. kerüle­ti Tanács építési csoportjának vezetőjéhez fordultam — az ő nevét és „Ígéreteit” emleget­ték a lakók is. — Nem rajtunk múlott — mondja Kiss Zoltán — és nem is a pénzen. A villanyhálózat bővítésére a terv is elkészült, méghozzá társadalmi munká­ban, az összeg is rendelkezé­sünkre áll, bár 25 villanyosz­lop távolságról van szó, és ez elég jelentős kiadást jelent. Az Északmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat nem tud­ta az első negyedévben beve­zetni az áramot — És az „ígérgetések”? — Mi jogosan ígértük az el­ső negyedévre, sőt. most leg­utóbb augusztus elsejére. De csak a neevedik negyedévben sem hallottam még sehol, hogy 13 ezer forintot kellett i volna fizetni közművesítésért. t Most se pénz, se villany. . , Egy másik lakó: — A ta- ' nács csak Ígérget, de nem kéz- ‘ di el... A többieknek is * hasonló a véleményük. A vil- c lány, az út és a befizetett pénz a legfőbb gondjuk. Több- f szőr jártak a kerületi tanács- \ nál: — ígéreteket kaptunk, de ^ csaknem egy év alatt megúnja \ az ember. j. — Ez év márciusában fel- r sőbb szervek is foglalkoztak 1 az üggyel. A közművesítési költségek fizetését leállították, i Ez átmenetileg könnyítést je- t lentett, de hogy mi lesz a köz- 1 művesítéssel, és a befizetett pénzzel, arra a lakók csak * ennyit tudtak válaszolni: — Érdeklődésünkre a tanács csak ® a vállát vonogatja, mondván, j nem tudják, hogyan lesz... ]< .4 tanácstagtól — t a városi tanácsig r Tóth Béla tanácstagot min­denki ismeri Berekalján. Az ^ az ember, aki megmondja vé- s leményét őszintén, ha kell ke­ményen is. Az új lakók még j nem ismerik, ő sem tudja, ‘ körzetileg hozzá tartoznak-e. vagy sem. De Berekalját is­meri, minden érdekli, ami I körzetében „közügy”. Vele 1 mentünk a III. kerületi Ta- \ nácsra érdeklődni. Király An- i tál, a pénzügyi osztály veze- 1 tője nem adott határozott vá­laszt. Annyit azonban meg- r tudtunk, hogy a közművesíté- i si költségek egy részét a l 35/1957-es kormányrendelet r szerint át lehet hárítani a l lakosságra, de csak abban az s esetben, ha már átadták az 1 utat. a csatornát, vagy a vil- < lányt. A huszonnégy háznál j még el sem kezdték. — Ezért s állítot+uk le. felsőbb utasítá- t sokra a további részletek be- 2 szedését — válaszolta Király elv társ. — És a befizetett több tíz- e ezer forint? J--------------—....... -........,_ic

Next

/
Oldalképek
Tartalom