Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-19 / 195. szám

Nemrég még a Dunánál küzdöttek az árral Behozzák az itthoni lemaradást a „vizesek" Akkoriban, a dunai árvéde­kezés legnehezebb napjaiban hírt adtunk róla, hogy az él­üzem címmel és a vörös ván­dorzászlóval kitüntetett Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság mintegy 200 dolgo­zója küzd a Duna gátjain, s gépparkjuk nagy részét is se­gítségül küldték. Most elláto­a távollétük miatt keletkezett kiesés. Nem tudtak senkit a helyükre állítani. Ehhez a munkához szak- és helyisme­ret kell Különösen ilyen ma­gas víznél kell alaposan is­merni a folyót. A víz alatt hatalmas kövekből építik a keresztgátakat, az i&zapoló rő- zsegátakat. ez a sárgás-fekete masina. Egyetlen percig se volt üzem­zavar, egyetlen percig sem vesztegeltek a tehergépkocsik. Lukács József vezető kotró­mester és társai, Pejhe Jó­zsef, Emődi Pál és Demeter Gáspár most a Tárnát zaboláz­zák. Ezen a szakaszon nem önthet ki többé a patak. 125 ♦ ♦ Időjárás Várható időjárás ma estig: változó mennyiségű felhőzet, főleg a délután] órákban szór­ványosan előforduló záporok­kal, esetleg zivatarral. Gyen­ge, napközben időnként kissé megélénkülő szél. A nappali felmelegedés tovább fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 24—29 fok között. mm Milliók | a szeméttelepen A szemét összegyűjtése, el­őszállítása, lerakása minden 2 városban gond. Miskolcon ^nemrégiben jelölték ki az új ♦szeméttelep helyét a volt Sajó­* meder ♦ mely 92 holdnyi körülbelül területén, tíz évre ^szolgál megfelelő tárolóként ♦ A telepen a tervek szerint ^lehetőség nyílik a korszerű, ♦ gazdaságos szemétkezelésre, $ válogatásra is. A városi sze­dreiéiből az előzetes számítások ^szerint évente körülbelül egy- Jmillió forint értékű ipari nyersanyag nyerhető. A kom­♦ posztolásra, az értékes talaj ja­♦ vító előállítására Á O sor kerülhet. t ............. u gyancsak Ismét itthon dolgozik a KE—2 rakodógép. Határt nem ismerő érdeklődés A táskarádió életünk mindennapos tartozé­kává lett. Bömböl a strandon, a munkahe­lyen, az utcán, a nyu­galmas erdőben. Alsó­karon nyugtatva, asz­talra állítva, elegáns bőrtokban vállon lógat­va. Harsogja a növény­ápolási tanácsokat és a legújabb angol lovagok idegtépő muzsikáját. A minap két fiatal jött velem szemben. A koradélutáni napsütés ellenére úgy összebúj­lak, hogy alig lehetett megállapítani, melyik a fiú keze, és melyik a kislány lába. A fiú ha­sán táskarádió lógott. És beszélt. A két fiatal átszellemülten hallgatta. Időnként szemüket is lehúnyták, rövid, futó csókokat váltottak. Szin­te pillanatról pillanatra közelebb hajoltak egy­máshoz és a rádióhoz, hogy egyetlen hangot se veszítsenek el __ É s közben diadalma­san szárnyalt az éter­ben a vízjelző szolgálat idegennyelvű adása. (b) Halálos majomszereién) 1965. augusztus 19, csütörtök A Nap kelte 4.44, nyugta 18-50 órakor. A Hold kelte 21.58, nyugta 12.05 órakor. Névnap: Huba. a haematológiát az 6 vérsejt- színezést kísérletei alapozták meg; megállapította a tífusz diagnózisát; megteremtette az immunitás kémiai elméletét. Ez utóbbiért 1908-ban Nobel- díjjal tüntették ki. Ezután al­kotta. meg élete legnagyobb művét. Hallatlanul aprólékos* hosszadalmas és nagy lelki­ismeretességgel végzett, több mint hatszáz kísérlet után olyan gyógyszerrel ajándékoz­ta meg az emberiséget, amely több trópusi betegségen, így az álomkóron kívül, a vérbaj — azelőtt szinte gyógyíthatat­lan betegség — áldozatainak millióit gyógyította meg fél évszázad alatt. Felfedezése egyben új korszakot nyitott az orvostudományban, a ke­EHKUCH 50 eve, 1915. augusztus 19- én halt meg Paul Ehrlich né­met orvos, szérumkutató, gyógyszervegyész, a járványos betegségek leküzdésének egyik legcéltudatosabb és legeredmé­nyesebb kutatója. Az orvos- tudomány számos alapvető kutatási ágának megszületése fűződik nevéhez. A vérrel materápiát, a vegyianyagokkal foglalkozó modern tudományt, történő gyógyítás korszakát. ■ •MdUtMlHIIItmiHMMIM — VÍZVEZETÉKKEL, látják el és fásítják Miskolc negye­dik kerületének Szputnyik ut­cáját. Ugyancsak a negyedik kerületi Balassi utcában — UJ SZERZEMÉNYEK­RŐL számol be a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár most megje­lent tájékoztatója. Részletes szakmai tájékoztatással ismer­szennycsatorna építését terve- tett a második negyedévben beszerzett új 526 művet, amely- lyel a könyvtár állománya a jelzett időszakban gyarapodott. — HŰSZ százalékkal emel­kedett Miskolcon az idei év első felében a könyvtárak ol­vasóinak száma. A könyvál­lomány és a kikölcsönzött művek száma ugyancsak je­lentősen emelkedett, — NÉPMŰVELÉSI tanács­kozás lesz augusztus 23-án délelőtt a tiszaszederkényi egyesített művelődési otthon­—. FELBORULT motorke- ban. Az elmúlt évad munká- rékpárjával Szemlrő és Pcrku- jának értékelésén kívül az pa között Szálló Károly szend- 1965—66-os feladatokat beszé- rői lakos, mert egy balra íve- lik meg. Iésű útkanyarban gyorsabban hajtott a megengedettnél. A motorkerékpár vezetője és pót­utasa nyolc napon túl gyógyu­ló sérülést szenvedett. zik. — GAZDAG a gombater­més az Úzd környéki hegyek­ben is. Az erdőket járó gom- bázólc. túristák éppen a var­gányából találnak legtöbbet. — NAGY érdeklődés előzi meg Sátoraljaújhelyen az ok­tóber 10-től 24-ig sorra kerülő művészeti napokat. A rende­ző bizottság a különböző elő­adásokra, h an versenyekre 400 darab bérletet bocsát ki. A kairói állatkertben a szó szoros értelmében utána­halt a párjának a Berbeche „nevű majom. Amióta hitvesét, úgy lesz, nem is merne az«Sambr)t Itz tíz nappal ezelőtt öreg négyesi gátőr szeme eléé holtan vitték ki a ketrecből, kerülni. Mert az öreg, az^egyetjen falatot nem evett, tíz apja olyan „vizesnek” ne_^napig mozdulatlanul ülve bá­mult a ketrec ajtajára, és a napon ő maga is elpusz­— KÉTEZER családi építenek az idén a megyében magánerőből, vagy kölcsön se­gítségével. Az épületek na­gyobb része már elkészült. — A FLORIDAI Jacksonvil­le állatkerti ében szamár apá­tól és zebra anyától mulatsá­gos zebracsikó született: lábai csíkosak, füle is a zebra anyu­kára hasonlít, teste azonban szürke, akár a mexikói csacsié. Ügyeletes állatorvos 19-én déltől 21-én reggelig: dr. Márkus Elek, Miskolc, Buícsu u. 8. Telefon: 15-40.1. 2l-én reggeltől 22-én regge­lig: dr. Pédery József, Miskolc, Madarász Viktor u. 9. Telefon: házat 36-003. Betegjelentés 8—9-ig és 13 —14 óráig. HÁRY JANOS nuiy uaiueieijei éppúgy jelentkeznek, mint színpadon, a mesefantázia szülte háttér, amely színpadon érdekes, a sokféle technikát alkalmazni tudó filmben idegen, és a sokféle agyondíszített népi motívum, a túlszínesített ké­pek alkalmazásával helyen­ként már visszatetszést is keltene, ha nem ellensúlyozná mindezt Kodály Zoltán mu­zsikája. A Szinetár Miklós rendezte film, elsősorban a Háry nagy népszerűsége miatt nagyobb közönségsikerre számíthat. Pia a film révén újabb százezrek ismerkednek meg operairodal­munk e kedves remekével, már nem volt hiábavaló a film alkotóinak fáradsága. Sajná­lattal kell azonban regisztrál­ni, hogy ennek ellenére nem született meg az a film, amely Kodály zenéjére épülve va­lóban a filmművészet eszkö­zeivel hathatott volna és vált volna nagy sikerré, hanem megrekedt minden jószándék a színpadi játék filmezésénél. A muzsikát Ferencsík János vezényletével halljuk, az egyes szerepeket prózai és énekes színészek közösen for­málják. A főbb szerepekben Szirtes Ádám. játssza és Melis György énekli Háry Jánost, Meggyest Mária és Mátyás Mária örzsét, Kiss Manyi és Gombos Éva a császárnét, Tordai Teri és Sándor Judit Mária Lujzát, Bánhidy László és Radnai György Marci bá­csit, Márkus László és Réti József Ebelasztint. A csak pró­zai szerepek közül ki kell emelnünk Balázs Samu (csá­szár), és Bodrogi Gyula (Napó­leon) alakítását. A film alkotói nem aknáz­tak ki minden lehetőséget, de a daljátékokat, az opérafüme- ket kedvelő közönség, a népi mesejátékok sok-sok kedve­lője bizonyára örömmel fo­gadja így is Háry János új filmváltozatát. És alighanem sikere lesz a népi „egzotiku­mokat" váró külföldi közönség előtt is. (hm) A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres, hullámhosszon 18—IS éráig) A megye életéből. Az ünnep előtt — a munka ve r­senyről. Kiállítások nyíltak ... Az ünnepek és a hétvége sport­műsora. örökzöld melódiák. Helyzetjelentés a Sajó-szabályo- zásról. Ismerkedjünk; a miskolci nép­kert védelme. Haneve ...... n stúdióból. A z ünnep előestjén... A Haza­fias Népfront megyei elnökének köszöntője.---------O--------­N AGY FILMEK SZÍNHAZA Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház, Marx K. u. 15. Augusztus 22., vasárnap este 7 óra: Honfoglalás. Magyar. Széles! Augusztus 25., szerda este 7 óra: Párduc. Olasz. Széles! ÉSZ A KM AGY A KOKSZ AG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Főszer koszt ö: Sárközi Andor Szerkesztőség; Miskolc. Tan&csház tér & Telefonszámok: Titkárság j 16-888. Kultűrrovat 16-067. Ipari rovat: 16-035. Pártrovat 16-078. Mezőgazdasági rovat; 33-687 Sportrovat: 16-049, Belpolitikai rovat, panasz Hevek: 16-046. Kiadja: Borsod megyét i,aokladö Vállal* Felelős kiadó: Bíró Péter ^•adóhivatal: Kossuth ül Ifi. Telefon: 86-131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi utca 15-17« Telefon* 16-813. Terjeszti s oosta. Kapható minden Borsod megy#1 oostahlvatafban és kézbesítőnél indexszám: 2S őot Készült Feleid« a Borsodi Nyomdában. veoefiA* ftf&v» “ " gattunk két olyan munka­helyre, ahol az árvédekezés borsodi hősei dolgoznak. * A munkahelyet a száraz­földről lehetetlen megközelí­teni. Tiszabábolna alatt a Buláti szigetet mély víz veszi körül. Magas a vízállás, a gázlók helyét sejteni sem le­het. A rocsóról leeresztett vízmérő rúd mutatja csak, hogy alig nyolc deci méterrel alattunk már kavics és homok van. Már a nagyapám is... Sári László, a munkák fiatal főépítésvezetője magyarázza, milyen fontos az itteni gázló­rendezés. Tíz kilométeren hat tiszai gázlót megszüntetnek, lehetővé teszik alacsony vízál­lásnál is a hajózást: Éneikül elképzelhetetlen a második tiszai vízlépcső megépítése, mert oda Tokajból vízi úton kell majd a követ szállítani. — Nehéz volt a Dunánál? — A. vizes munka egyforma mindenütt — válaszolja. — Nehéz, de szép. Már a nagy­apám is „vizes” volt. A rév­től „csalták" el a folyamsza­bályozók. Húsz évet dolgozott még utána itt, a folyón, az édesapám negyvenet, én most a tizenhatodikat. Ott volt ezalatt minden ár­víznél. Most a Dunánál a II. sz. borsodi ÁKSZ osztag egyik parancsnoka volt. Mind ott voltak Mohácsnál A folyamszabályozási mun­kákon nyolcvanan dolgoznak. És mind a nyolcvanan ott vol­tak Mohácsnál. Még Domon­kos István bácsi, az öreg víz­hordó se hiányzott. Amikor vissza«"' "k a Tiszára, mint­egy 30 .*•;:■ ' *kos volt itteni munkájukon a lemaradás. Az- ez, pontosabban fogalmazva Történeteket mesélnek, ne­veket említenek. Itt dolgoz­nak valamennyien Tóth Jó­zsef, Simon József és Hudák Pál szocialista brigádjaiban. Tóth Sándor, a helyi munka­vezető is csak dicsérni tudja munkájukat. Azt mondják, a Dunánál csak a kötelességüket teljesítették. Hogy Dunafal- vánál, az erdei óriásbuzgár­nál az órák alatt megfeszí­tett . munkával levert szád­fallal ők mentették meg ta­lán egész Mohács szigetét? Lehet. De ha ők nincsenek, ott lettek volna mások — mondják szerényen. Meglesz a nyolc és félmillió Most a 30 százalékos, azóta már csökkentett lemaradásra gondolnak. Nyolc és fél millió forint értékű folyamszabályo­zás vár az idén a vízügyi igaz­gatóságra. Csupán itt, a Bu­láti sziget környékén négy és fél milliós munkát valósí­tanak meg. — Ügy néz ki, hogy a tokaji kőbánya győzi kővel. Mi pedig győzzük a munkát — mondják. — Ha lesz elegendő kő, s fo­lyamatosan jönnek az uszá­lyok, meglesz a 8,5 milliós terv, maradéktalanul. Behoz­zuk az ötven napos * kiesést. Az se lesz akadály, hogy ilyen magas vízállás mellett, eddig még sosem került sor talán sehol a világon ilyen nagy­szabású gázlórendezésre. Most a Tárnát zabolázza A Buláti szigettől jó néhány kilométerre, a rakoncátlan Tárná patak partján találtuk meg a KE—2 kotrógépet, mely-' nek munkáját annak idején! 30 gépkocsivezető csodálta1 Mohács alatt. Kőhajftásnyira] a jugoszláv határtól 30 teher-' gépkocsi számára termelt; anyagot, egyúttal „pakolt” is. százalékra sikerült a leg-^ utóbbi dekád. Pedig renge-< teg volt az eső. „Rádolgoztak”< a megáradt Tárnára, mertj elhordta a régi medret be-« töltő föld felét. Az ötven na-* pos kiesést azért Lukács Jó-« zsefék is behozzák. Ha nemi úgy lesz, nem is merne az< öreg négyesi gátőr szeme eléj kerülni. Mert az öreg, az* apja olyan „vizesnek” ne-« velte fiát, akin nem foghatl ki semmilyen munka. <j (Pozsonyi) t > A nagyotmondó öreg obsi­tos huszár, Háry János ma és ;ezt követően jónéhány napon keresztül a bemutató mozik )vásznán jelentkezik, hogy me- J sés kalandjaival bámulatba ; ejtse a kései utókort, egyben ;pedig a daljátékok kedvelőinek ;is örömet szerezzen Kodály >Zoltán világhíres muzsikájá­énak tolmácsolásával. Persze nem egyedül teszi ezt, hanem [vele jön minden társa az is- ’mert Harsányi—Paulini-féle daljátékból, és a sokszínű szé- [lesvásznon szinte maradékta­lanul tárul elénk az eredetileg [színpadra írt mű sok-sok szép .részlete. [ A film forgatókönyve, mint [említettük, Harsányi Zsolt és Paulini Béla szövegkönyve alapján készült, és az a túlzott tisztelet, amellyel a film ren­dezője az eredeti daljátékhoz ragaszkodott, nagyrészt lehe­tetlenné is tette, hogy mara­déktalanul jó filmet alkosson. Nem sokkal több lett e jószán­dékú alkotásból, mint a szín­padi daljáték filmesített vál­tozata. Filmesített — tehát nem egészen film, .

Next

/
Oldalképek
Tartalom