Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

Világ proletárja!, egyesüli etek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 196. szám Ára: 80 fillér Péntek, 1965. augusztus 20. T izenhat esztendővel ez­előtt — 1949. augusz­tus 18-án — ország- gyűlésünk törvénybe iktatta népköztársaságunk al­kotmányát. Alkotmányunk az „országunk gazdasági és tár­sadalmi szerkezetében végbe­ment, alapvető változásokat fejezi ki és a. további fejlődés útját jelöli meg”. Az azóta el­telt idő eseményei, s az elért nagyszerű eredmények alap­ján — a mai évfordulón — az állapítható meg, hogy álla­munk és társadalmunk fejlő­dése az alkotmányban megje­lölt úton haladt előre, és né­pünk sokat megvalósított ab­ból, amit az alkotmány célul tűzött ki. Az elmúlt tizenhat esztendő alatt beteljesült az alkot­mánynak a társadalmi rendre, a tulajdonviszonyokra vonat­kozó tétele. Az ipari termelő- eszközök állami tulajdona, a kisipari termelőszövetkezetek széleskörű kialakulása, a me­zőgazdaság tömeges szocialista átszervezésének befejezése azt eredményezte, hogy népgaz­daságunkban — ahogy azt a VIII. kongresszus határozatai megállapítják — „osztatlanul uratlcodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejez­tük a szocializmus alapjainak lerakását.” Ez megyénkben azt jelenti, hogy az ipari ter­melés 99,5 százalékát az állami és a szövetkezeti ipar adja, a földterület 92 százalékán nagy­üzemi termelés folyik. A népgazdaságban végbe­ment történelmi jelentőségű átalakulásnak megfelelően lényeges- változások történtek egész társadalmunkban, az egyes társadalmi osztályok ás rétegek helyzetében, egymás­hoz való viszonyukban. A ki­zsákmányoló osztályokat vég­legesen felszámoltuk. Társa­dalmunk különböző osztályai és rétegei, amelyeket korábban megosztott, egymással szembe állított a tőkés rend, most a szocialista termelési viszo­nyok alapján közelebb kerül­tek egymáshoz. A kapcsola­tokra mindinkább a baráti Együttműködés, a kölcsönös se­gítség a jellemző, egyre inkább á szocializmushoz való hűség, 8 végzett munka alapján íté­lik meg az embereket. A munkásosztály és a pa­rasztság szoros szövetsége va­lósággá vált. A munkás-pa­raszt szövetség célkitűzésében és tartalmában az új helyzet­nek megfelelően lényegesen Változott és gazdagodott. Pár­tunk irányításával, a munkás­osztály vezetésével e szövet­ségben formálódik, mindin­kább kiteljesedik a szocialista nemzeti egység, amely minden­kit tömörít, aki a szocializ­mus építésén dolgozik, dolgozó népünk minél gyorsabb fcl- emelkedését szolgálva. •—, a tizenhat év múltán visszalapozunk a tör­___[ ténelem könyvébe, a sorokból azt olvashat­juk, hogy alkotmányunk szi­lárd alapját jelentette és je­lenti államhatalmunknak, gaz­dasági építő és társadalomfor­máló munkánknak. Követke­zetes harccal felszámoltuk a Személyi kultuszt, kihevertük * jobboldali árulás okozta ká­nokat, a szocializmust építő népek nagy családjában, ve­lük szorosan együttműködve, egészségesen fejlődik szocialis­ta társadalmunk. Népünk előtt hebizonyosodott, hogy alkot­mányunk nemcsak ünnepélye­den kinyilatkoztatja a jogo­kat és a kötelezettségeket, ha­hóm a legszélesebb mértékben megteremti azok társadalmi és anyagi feltételeit is. Népünk tudatában van annak, hogy e jogok érvényesülése, az ahhoz szükséges anyagi javak meg­teremtése csakis szívós, kitar­tó munkával biztosítható. A gazdasági építő munká­ban elért eredményeink je­lentősek. Az ipari termelést az elmúlt 16 év alatt több mint négyszeresére emeltük, s jelen­leg a nemzeti jövedelem na­gyobb hányadát adja. Népünk életkörülményei — a három millió koldús Magyarországá­hoz képest — összehasonlítha­tatlanul jobbak. A munkások és alkalmazottak egy főre eső jövedelme emelkedett, a fo­gyasztás több mint kétszere­sére nőtt. Ma már a lakosság 97 százalékára kiterjedő tár­sadalombiztosítással rendel­kezünk. Többszörösére növe­kedett a felső- és középfokú iskolai tanulók száma. A kul­turális élet minden területét meghódította dolgozó né­pünk. Munkásosztályunk szorgal­masan dolgozik a műszaki színvonal emeléséért, a gazda­ságos termelés megvalósításá­ért. Megyénk ipara első fél­éves tervét 1,8 százalékkal túl­teljesítette, s az elmúlt év azo­nos időszakához képest 4,9 százalékkal többet termelt. Figyelemre méltó az exportter­vek teljesítésében történt előrehaladás. Az első félév so­rán ipari üzemeink exportra 2,8 százalékkal többet adtak, mint a terv, az elmúlt év ha­sonló időszakához képest pe­dig 22,5 százalékkal volt na­gyobb az exportra kerülő ter­mékek mennyisége. Javult a létszám- és bérgazdálkodás színvonala is, az ütemes ter­melés megvalósításában je­lentős az előrehaladás, nőtt az egy főre eső termelés, a munka termelékenysége 5—6 százalékkal kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt volt, csök­kent a túlórák száma. A szocialista útra tért nagyüzemi gazdasá­gok, parasztságunk szorgalmas munkájá­val sikeresen túljutottak a kezdeti nehézségeken. A szö­vetkezeti parasztság mind eredményesebben használja ki a szocialista nagyüzemek adta lehetőségeket. A mező- gazdaság szocialista átszerve­zése óta az időjárás nem ked­vezett a mezőgazdasági terme­lésnek. Ennek ellenére a pa­rasztság szorgalmas munkája, a munkásosztály önzetlen se­gítsége, az egész ország ösz- szefogása sikeresen leküzdöt­te a természet által okozott akadályokat is. Az átszervezés óta eltelt néhány év igazolja, hogy .pártunk álláspontja he­lyes volt. A termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok össztermelése évről évre nő, s megfelelően gyümölcsözik az a befektetés, amelyet a mező- gazdaság az utóbbi időben ka­pott. Az ország kenyérrel való ellátásáért folyó harc ered­ményeket hozott. Eddig is sokszor elmondott; igazság, de ezután is lényeges annak hangsúlyozása és meg­értetése, hogy a politikai ha­talom meghódítása után a gaz­dasági építő munka feladatai­nak megoldásához hosszú évek kitartó munkájára van szük­ség. Sokrétű erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az alkot­mány kiteljesüléséhez biztosí­tandó anyagi javak is rendel­kezésre álljanak. A gazdasági építő munkában — az iparban és a mezőgazdaságban — elért eredmények nem lebecsülen­dők, de megoldásra váró fel­adataink nagyobbak, és telje­sítésük fegyelmezett munkát követel. Az elért gazdasági eredmé­nyekkel nem lehetünk meg­elégedve. Egyes iparágakban — a kohászatban egyes ter­mékféleségekből, az építő­anyagiparban, az építőipar­ban — nem teljesültek a fél­éves célkitűzések. Nem lehe­tünk megelégedve a munka­termelékenység alakulásával, a termelés ütemességével sem. Következetesebb munka szük­séges a műszaki fejlesztés, a legkorszerűbb gyártmányok termelése, a gazdaságos ter­melés megvalósítása érdeké­ben is. A még hátralévő nyári munka — az aratás, a cséplés —. továbbá az őszi munka sikere nagy erőfeszítést, jó szervezést kíván mezőgazdasági üzeme­inktől, a falu népétől. A nyá­ri és őszi mezőgazdasági fel­adatok sikeres megoldása, az elmúlt éveknél is jobban meg­alapozott munkát kíván a pártszervezetektől. a gazdasá­gi vezetőktől is. Növeli a fel­adatokat. hogy ebben az év­ben. a nyári munkák szoro­sabban kapcsolódnak az őszi munkák kezdéséhez. El kell végezni 170 ezer kh vetőszán­tást, 200 ezer kh őszi mély­szántást. több mint 150 ezer kh kanás és egyéb növény be­takarítását. Az ország kenyér- gabonával történő ellátása azt kívánja tőlünk, hogy október végéig a tavalyival azonos területen, 149 ezer 700 holdon végezzük el a kenyérgabona vetését. Társadalmunk mind az ez évi tervek teljesítésére, mind távolabbi céljaink megvalósí­tására képes. A szocialista rendszerünkben rejlő erkölcsi és politikai erő jobb kihaszná­lása még nagyobb sikerek .el­érését teszi lehetővé az anya­gi javak termelésében. Ehhez a vezetőknek és a beosztottak­nak. a munkásoknak, a falu­si embereknek is jobban kell dolgozniok azért, hogy a lehe­tőségekből valóság váljék. Mindez és csakis ez fogja elő­mozdítani gazdasági fejlődé­sünket, és azt, hogy a gazda­sági versenyben utolérjük és elhagyjuk a fejlettebb tőkés országokat. A gazdasági építőmunka si­kere érdekében állhatatos har­cot kell folytatnunk a fejlődé­sünket akadályozó káros né­zetek ellen is. Az életünkben jelentkező egészségtelen türel­metlenség sok kárt okoz. Né­melyek egyik napról a másik­ra szeretnék túllépni fejlődé­sünk valamennyi nehézségét, mások úgy fogják fel a visszás jelenségeket, hogy azokon már nem is lehet segíteni. Most ar­ra van szükség; hogy előre nézzünk, vegyük számba szo­cialista társadalmunk minden erejét, támaszkodjunk az épí­tőmunka derékhadára, s nem szabad engedményeket tennünk sem a türelmetlenkedőknek, sem a kishitűeknek. F ontos, hogy az osztály­harc feladatait helye­sen értelmezzük. Vi­lágosan kell látnunk, hogy az osztályharc fő terüle­te a gazdasági építőmunka, a mu n ka termel ékenység emel é- se, a korszerű, gazdaságos ter­melés megvalósítása. Arra van szükség, hogy javuljon a ve­zetés munkája, biztosítsa fő feladataink maradéktalan meg­valósítását, a jó munkaszerve­zést, a magasfokú munkafe­gyelmet az élet minden terü­letén. Népünk, alkotmányunk bir­tokában eredményes utat tett meg. Nagyszerűek távlati cél­kitűzéseink. Ha a szocialista országok nagy családjának tag­jaként, kölcsönös testvéri se­gítéssel és együttműködéssel, megfeszítve saját erőinket, ki­használjuk a termelésben meg­levő tartalékainkat, céljaink megvalósíthatók. Foto: Szabados György +*■*★★**** ★********.+**★***★*************★**★*********************★? * t VÁRNÁI ZSENI: Mint óriás kenyér Alkotmányunk sugárzó reggelén hazánk olyan, mint óriás kenyér, úgy mosolyog, és ontja illatát, szülöttei közt szétosztja magát.. Búzakoszorú ékesíti őt, jelképezve a tág búzamezőt, piros pipacs, és kék búzavirág, mosolyog benne, mint az ifjúság. A föld szerelme: eső, és fény, itt ragyog most az ember kenyerén, s dicséri őt, ki szánt, vet és arat, mint a boldog, teremtő akarat. S hol nemrég még ellenség öldökölt, most százszorta virágzóbb lett a föld, közös erővel munkál rajt’ a nép, pacsirta szól. és zakatol a gép. De legszebb, hogy Törvénybe írva már; kenyér, és munka mindönkitek kijár, márványba vésve őrzi a Jogot, az Alkotmány, mit népünk alkotott. Légy köznapon is boldog szép honunk, mi benned élünk, érted dolgozunk, mert minden égtáj más, és idegen, nekünk csak itt jó a te szíveden!-kirk-k-k »******★**★★★**? Péter János külügyminiszter beszélt a miskolci ünnepi gyűlésen Az MSZMP Miskolc városi Bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága alkotmányunk ünne­pének tiszteletére tegnap, augusztus 19-én este ünnepi gyűlést rendezett az SZMT nagytermében. Az ünnepségen megjelent és a díszelnökség­ben helyet foglalt dr. Bodnár Ferenc elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével a megye és a város politikai, gazdasági és társa­dalmi életének több vezető sze­mélyisége. Az ünnepi gyűlést Fekete László, a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke nyitotta meg, majd a gyűlés szónoka, Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Nagy tetszéssel foga­dott beszédét a városi tanács elnökének zárszava követte. A gyűlést részletesen lapunk legközelebbi, hétfőn megjelenő számában ismertetjük. A békéscsabai nagygyűlés szónoka Kádár János elvtárs Ma országszerte gyűléseket rendeznek az Alkotmány Ün­nepe alkalmából. Békéscsa­bán nagygyűlés lesz, amelyen Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra mond beszédet. Egerben sorrakerülő nagy­gyűlés szónoka Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára lesz. Szegeden Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Révész Géza Angliába utazott William Gallacber temetésére William Gallacher. Nagy- ga képviseletében Révész Britannia Kommunista Pártja tiszteletbeli elnöke temetésére az MSZMP Központi Bizottsá­Géza, a Központi Bizottság tag­ja csütörtökön elutazott Ang­liába. Tanácsának főtitkára mond be­szédet. Átadta a Papp-házaspá a Parlament kicsiny ítél mását Kállai Gyula, a Minisztert, nács elnöke és Vass Istvánn az országgyűlés elnöke a Pa lament delegáeiós termébí átvette if j. Papp Jánostól és fi leségétől a Parlament kies nyített mását, amelyet a mi kolci házaspár három év alal hétezer munkaórával, gyufa szálakból készített. Irta: Vaskó Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom