Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-22 / 171. szám

Cső törtök, 1965. július 22. ßSZAKRSAGYAKORSZÄG A munkásosztály helyzete megyén lebe ti Az ország legmodernebb fűtőerőműve A Kőbányai Erőmű kilenc nagy kőbányai üzem, valamint a József Attila lakótelep fűtését és* melegvíz ellátását biztosítja. Az erőműben a kazánok begyújtásától a mű­ködtetésig minden műveletet automatizáltak. Egy műszak alatt összesen 25 ember gon­doskodik a zavartalan üzemeltetésről. irtHtiH«***'***'***'********'* ************ ******************* ************ Bányászok is segítik az aratást Az aratás sikere végett szükség van minden munkás kézre. Ennek tudatában intéz­kedett úgy az Ózdvidéki Szén- bányászati Tröszt, igazgatója, hogy a legmesszebbmenőkig támogatja a mezőgazdasági munkákat. A járási tanács nyolc trak­torost kért, ehelyett a tröszt 15 hozzáértő bányászt küldött a termelőszövetkezeteknek, a behordáskor pedig tehergép­kocsikkal segítik majd a me­zőgazdaságot. Elkészült a fieiökereszturi 0 tantermes iskola Megyénkben a nyári hóna- megyei Tanács Építőipari Vál- pokban mintegy 500 általános lalatának dolgozói, veszik ki és középiskola csinosítására kerül sor. Augusztus végéig újrafestik a. tantermeket, meg­javítják áz ablakokat, az ajtó­kat, a kályhákat és a. külön­böző berendezéseket. Ezenkí­vül a tanács a régi iskolák részüket, akik mintegy 10 mil­lió forint, értékben 36 új tan­termet készítenek. így többek között, az év végéig Mályiban, Tokajban, Göncön az általá­nos iskolát, Mezőcsáton és Szerencsen pedig a gimnáziu­korszerűsitésére, új tantermek mot négy tanteremmel bővi- épitésére és a. felújításokra tik. A munkák folyamatosak. csaknem, fordít, A 20 millió forintot Az első nyolc tantermes uj jelentős nyári műn- iskola átadását szerdá,n kezd­kákból elsősorban a Borsod lék meg Hejökeresztúrban. ezosztáját aratunk, és az em dől le. Szerintem ez a ilág legjobb búzája. egalább 45 forint... Van még a szövetkezetben gy kévekötő aratógép és egy endrearató is, de azok egye­sre pihennek. Csak szükség setén indulnak. Két cséplő­ép tisztít. Negyven vagon írményt tudnak tárolni, hely ;hát van, 25 vagon tárolásá- a szerződést is kötöttek a ter- lényforgalmival. Az állatn­ak 30 vagon búzát szántak, e többet adnak, mert lesz mi- ől. A felesleget értékesítik, sak a tagság szükségletét és vetőmagot tartják meg. — Harmincnyolc forintot jrvéztünk egy munkaegységre - mondta az elnök. — Ti- enhat forint előleget fizetünk endszeresen. A határunk aeg annyira páratlanul szép. ogy nem szeretném elkiabál- i. de legalább negyvenöt fo- intra ugrik a munkaegység rtéke... Az idei nyár legforróbb nap- t hevített. Délre kiszélesed­ik a tarlók. A bezosztája zi- egett. pattogott a bőségben, íz ebédet gyorsan elfogyasz- ották. Mintha megérezték ’olna. Három óra tájban a lükk kékségén átcsapott a yári szél, sötét színű felhőket yűrt sűrűre és. nehéz zápor üdült az aratókra. — Nem baj — mondta Mol- lár Károly. — Majd meg- záradunk Megszáradnak a lúzák is. És a bezosztája nem lől le. Szendre! József A bezosztája aratása L kimondottan zsákolási munká­ra kötöttek szerződést, mun- e kaegységben számolják el tel- r jesi(menyüket, negyven forint- j, javai, és ezt ki is fizeti a e szövetkezet készpénzben, mert 0 igy áll az alku. A szövetkeze- ^ ti tagság kaszát fogott, hatvan t, tagú az arató brigád, vezető- r jük Takács Pál és Varga -An- n tál. a két növénytermesztő n brigadéros. Ök a borsóban ^ kezdtek hajnali háromkor, ). mert az is van. borsó, össze- c sen 80 hold és páratlan jó a a termése, legalább 12 mázsa ' lesz, de hajnalban aratják. amikor harmatos, hogy egy _ ' szem se peregjen el belőle. 7 Délben az elnök már nvu- r ’ godt volt, rágyújtott egy cisa- n rettára és azt mondta, most j, jól esik. Eddig az ízét se érez- r te. annyira ideges volt. r — Mindenért túl izgatom ^ magam — mondta immár szelíd nyugalommal. — Csak ^ akkor múlik el az izgalmam, t ha látom, hogy nincs baj, si- z ( mán megy minden. /. A cigaretta füstié gyorsan t | szélfoszlott, perzselt a hőség ^ és fényesen ízzott a határ. A j- | kombájnok mögött szalma- r . csomók sorakoztak, kellemes . földillat szállt és fürgén fo- 7 ( rogtak a szállító járművek. A * fokozott ihletettség kissé esi- , tűit. hát prózaibb kérdésekkel s fordultam az elnökhöz. j. ; — Mennyit aratnak géppel? c i — Mindent — felelte. — munkát ád a mező. lehet raj­ta dolgozni, meg keresni is. Tavaly csak egy kombájn.is volt a termelőszövetkezetnek Most kettő. SzK—3-sok, s szovjet ipar büszkeségei, ép­pen olyan jól beváltak a ma­gyar földön, mint a bezosztá­ja búza. Az új kombájnos Molnár János, a 31. sz. TEFL szerelője, ismerik a tájon, bái a termelőszövetkezetben eddig még nem dolgozott, jó hírt azonban márka. — Eddig a gépállomásor dolgoztam minden nyáron — mondta —, de úgy szeretnél aratni az idén, hogy jövőre i: ide hívjanak. Az én módsze­rem a nyugalom. Üzembizto san dolgozni és vigvázni min den szem terményre, mert : földre csak a vetőmag való, i pergós tilos. „Most már jólesik” A gépek már hármat is for dúltak, simán, egyenletesei úsztak a sárgás-szőke búzábai és a vontatók alig győztél szállítani a szemet, mert ; húsz mázsa az nagy termés olyan vastagon ömlik a kom bájnból a mag, hogy egy per alatt kiad egy zsákkal. A kicsépelt mag útja kombájntól egyenes a szérű ig. amelyet két dohánypajtá ban rendeztek be. Itt szári tanak és tisztítanak. Itt i dolgozik Itat ipari munkái ád a mező, ezen a forró júli­usi napon kezdte meg idei aratását. A kombájnok úgy izzadtak, mintha élőlények lennének, barna olajcseppeket hullattak a tarlóra. Áz elnök. Molnár Károly előbb izgatott volt, egyre csak azt hajtogat­ta, hogy fiaim, úgy mint ta­valy, kicsit se gyengébben, las­sabban. rosszabbul, én ak­kor már elégedett leszek. Ma­gabiztosan, nevetve válaszolt neki a kombájnos, Stefán An­tal: — Nyugalom, Károly bá­tyám, menni fog minden. Én az idén tízezer fölött akarok keresni. — Megkapod. Mindent meg­kapsz. amit megérdemelsz, csak gyorsan és pergés nél­kül. Nekem olyan ez a búza, mintha aranyból lenne min­den szem, talán még annál is többre becsülöm, és sírnék, ha peregne. Stefán itt dolgozott már ta­valy is. Nem tagja a termelő- szövetkezetnek. gépkocsivezető a Diósgyőri' Gépgyárban, de öt éve mindig Mezőnyárádon arat. Azt mondják: páratlan kombájnos, tavaly 620 holdról takarította be a termést egy­maga és 28 nap alatt 9300 fo­rintot keresett. Erre mondta, hogy az idén tízezer fölött akar keresni. És meg is lesz az a pénz, mert az idén sok­kal jobb a termés, mint ta­valy és legalább négy hétig Október elején ugyanott áll­tam meg Mezőnyárád határá­ban, ahol most. A Blikkről akkor hűvös szelek csapkod­tak a síkra, fekete szántáson kúsztak- a vetőgépek. Mellet- á< lem állt Molnár Károly, az Uj u Elet Termelőszövetkezet elnö- ai ke és a bezosztája búzát dí- íz csérte. Tavaly aszály volt, le fájdalmas pusztítást vitt vég- h hez június a búzákban, de ív Mezőnyárádon akkor is tizen- v hat mázsa átlagot arattak, t; Felírtam receptjét is. Nyári v mélyszántás, megfelelő adagú s; műtrágya, pillangósok, főleg k borsó után vetettek, jó mag- g ágyba, sok magot és korán, n Ennek voltam tanúja az ősz- szel, csapkodó, hűvös szélben és a falu nevének szótagjai- val játszadoztam. Mezőny á- ' rád. A nyár ád. vagyis nyá- j. ron ád a mező... Hát most adott! A kétszáz j. nappal ezelőtt vetett bezosz- c tája mind beérett, megkedvel- j. te a magyar földet is, hazára n talált a mezőségi .síkon és úgy d fizet, olyan buzgalommal, j ahogyan itt még soha. Adja j már a húsz mázsát is holdan­ként! v „Tízezer fölött ? akarok keresni...” A Bükk kéklett, most nem 1 csaptak át rajta szelek, sőt. t ide szprult a forróság a hegy r lábaihoz kapaszkodó síkra és t meleg volt, fullasztó, izzasztó I meleg, az idei nyár legforróbb ; napja, a síkon negyven fokra ; hevült a levegő. És a mező- i i nyárádi Uj Élet, mert nyáron ' II. A munkásosztály helyze­tének megjavításáról szóló határozat első pontjai között szere­pel a dolgozókkal való törő­dés. Ahol azt tapasztalják, hogy ügyeikkel, panaszaikkal, bejelentéseikkel és javaslata­ikkal érdemben foglalkoznak, ott nő a bizalom a vezetők ■iránt, jó a hangulat, jobban megy a munka is. Ezért hang­súlyozta a megyei pártbizott­sági ülés a párt-, az állami- és a gazdasági vezetők ilven irá­nyú munkájának fontosságát. Sajnos, ma még nem minde­nütt zavartalan és összehan­golt az üzemek gazdasági és politikai vezetésének munká­ja. A gazdasági munkában helyenként jelentkező kapko­dás, az átgondolatlan intézke­dések és a káder-munkában esetenként előforduló hibás lépések helyileg erősen ront- ■ hatják a munkások politikai hangulatát. Máshol az öntelt­ség, az egyszemélyi vezetés helytelen értelmezése, az ön­kényeskedés és a munkások problémái iránti értetlenség, a közöny, vagy a nemtörő­dömség okozhat súlyos poli­tikai és gazdasági károkat. Elítélendők és tarthatatlanok egyes vezetők által kialakí­tott erkölcsi, vagy vezetési „normák”, mert ezek vissza­tetszést, megütközést, felhá­borodást váltanak ki. Vannak példák rá. mennyi utánajárás szükséges egy-egy bérreklamáció elintézéséhez, mig mások ugyanakkor köny- nyen jutnak jutalomhoz, pré­miumhoz, mellékálláshoz. Van Példa rá, hány, igen rossz kö­rülmények között lakó mun­káscsalád vár már 6—8 éve egészséges lakásra, amikor egyesek, köztük vezető beosz­tásúak is, viszonylag rövid idő alatt 2—3 lakáscserét is lebo­nyolítottak. Több helyen is probléma, hogy a fizikai mun­kások nem kapnak megfelelő támogatást ahhoz, hogy pél­dául a tanácsban, vagy a munkásőrségben vállalt, köte­lezettségeiknek eleget tegye­nek, még abban az esetben sem, ha csupán műszakcseré­ről van szó. Mint a pártbi­zottsági ülésen is megfogal­mazták:' erélyesen, határozot­tan kell fellépni az ilyen je­lenségekkel szemben. Kik se­gíthetnek? Elsősorban az üze- mi pártalapszervezet, a szak- szervezet vezetői. A párthatá­rozat mindenkire vonatkozik. ® azt sem árt időnként az ilyen, helytelen nézetet valló vezetők figyelmébe ajánlani, hogy a Központi BizottsáS0 határozata, amely alapvetően a Megszabja a párt- és gazda-® sági munkát, nem egy évre.® de még csak nem is ötéves« távlatra szól. Az meghozata-® látói fogva, s különösen érvé-o uyes_ napjainkban, amikor je-® lentős erőfeszítéseket teszünk 0 a szocializmus teljes felépítő-® ®eert és ezzel együtt a mun- £ kásosztály élet- és munka.kö-® ró]menyeinek további javító- % saért. a o F élreértés ne essék: nem® arról van szó. hogy a0 munkások ügyeinek® , intézésére, vagy a ve-* ■ietes munkájára, felfogású-» fa áz említettek általában jel-® tómzőefc volnának. A prob lé- e makkal, az emberek dolgaival® 'aló törődés, a munkások neve- B ,'isf alapvetően pozitív, a veze- ® esben dolgozó elvtársak túl- „ yomórészt erőt, időt, fáradtsá- e . nem kímélve, a legjobb l tudásuk szerint, felelősségtel- e lesen dolgoznak. Amikor a‘ Partbizottsági ülésen e jelen-c raíu mégis szóvá tették.® bbói indultait ki, hogy a ne-® Satív hajtások, ha szórványo-J an is, ele előfordulnak, helyi-« a.S sokat ronthatnak a mun-J ,,asPk politikai hangulatán.« táptalajai lehetnek a helyte-J ted házeteknek. Kötelességünk« p hat minden szinten fellépni* .áros jelenségekkel szemben, íp ás, hogy tovább csökken-* nek a politikai és a lcözhan-J S latot rontó, sokszor értei-« zJr. n- bürokratikus, a meg-J Jiff? ás a segítőkészség hiá-< nií+u- mutató eljárások. AJ E« 01,saRhoz került jogos < jelentéseket, tanácskérése-« híU *°hbséoü/cber. a munka-! iyen„ vagy a lakóhelyeken« dolgozó vezetők, szervek, a problémák jobb érzékelésével helyben is elintézhették vol­na. Az éremnek azonban két oldala van. Ugyanakkor őr­ködnünk kell a Központi Bi­zottság határozatain és törvé­nyeink betartásán, betartatá­sán, következetesen fel kell lépnünk a jogtalan, megalapo­zatlan követelésekkel, az alap­talan, rosszindulatú megjegy­zésekkel szemben. A munkásokat leginkább foglalkoztató problé­mák szinte kivétel nékül közismertek és azok átfogják a párt-, az ál­lami és a gazdasági szervek és tömegszervezetek egész tevé­kenységét. A megyei pártbi­zottságnak is több határozata van érvényben és végrehajtás alatt az ismert gondok meg­oldásának segítésére. Ezeket erősíti meg és szorgalmazza a mostani ülés határozata is. amely többek közölt; kitér a politikai nevelőmunka erősí­tésére. különösen a bejáró dolgozók, munkásfiatalok kö­zött. Kimondja: fokozott fi­gyelmet kell fordítani a mun­kásifjúság nevelésére azért, hogy behatóbban megismerjék a marxizmust—leninizmust, tovább növekedjék munkás­ifjúságunk osztályöntudata, felelősségérzete és aktivitása a közéletben és az üzemek­ben. De kitér a határozat a vezetők felelősségére is. amelyről a vitában szintén iok szó esett; közelebb kell kerülniük a munkásokhoz, ja­vítaniuk vezetésük színvona­lát, több gondot fordítaniuk a dolgozók bejelentéseinek fe­lülvizsgálására, panaszaik in­tézésére és minden esetben meg kell tartaniuk fogadó napjaikat. A pártbizottsághoz érkezett panaszok, bejelenté­sek nagy száma azt mutatja, hogy ezekben még sok a ten­nivaló, s ha figyelembe vesz- szük. hogy más helyekre is érkeznek bejelentések, e ha­tározati pont nagyon megszív­lelendő. Az életszínvonalat, állapí­totta meg a megyei pártbizott­ság ülése, jelentős mértékben befolyásolták azok az intézke­dések is. amelyek nyugdíj- rendszerünk javítását céloz­ták. A nyugdíjazással ma már szervezetten foglalkoznak vál­lalatainknál. 197 helyen mű­ködik előkészítő bizottsági amelyeknek közreműködésé­vel a nyugdíj megállapítása * 14 nap alatt megtörténik. Azt előkészítés nélküli nyugdíj ■’ megállapítása is 27 napra, csökkent, míg 1957-ben ez még 61 napra rúgott. Sajnos, me­gyénk iparának mutatóit még mindig negatív jelleggel be-'; folyásolják a csökkent mun­kaképességű dolgozók. Az ö foglalkoztatásuk valamennyi, üzemünkben egyre probléma- ; tikusabb. Az üzemi rehabilitá- i ciós bizottságok munkája. még csak most bontakozik ki, ? a városi kórházban intézmé- • nyesen működő rehabilitáció j lehetőségeivel pedig a betegek i nem élnek kellő mértékben Ezért tehát az üzemegészség-? ügy javuló tendenciája eile-? nére további erőfeszítéseket? kell tennünk, hogy a táppén-? zes dolgozók aránya tovább? csökkenjen. Mindez összefügg? a munkásvédelemmel is.? amelynek alakulása megyénk-? ben csak részben kedvező.! 1958-hoz képest az ezer dől-? gozóra jütó balesetek száma| ugyan csökkent, de az egy bal-? esetre jutó kiesett munkana-J pok száma emelkedett. Fenti-? ek miatt is tovább kell segí— teni a vállalati rehabilitációs bizottságok munkáját ás a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeinek hatékonyabb feltárását, ki­használását. Ezzel összefüg­gésben javítani a munkásvé­delmiét, az üzemegészségügyet, az üzemi, étkeztetést, s annak kulturáltságát. A párthatározat a párt­tagokra és a pártalap- szervezetekre kötelező érvényű. Annak álta­lános feladatait egészíti ki és bontja részekre a megyei pártbizottság ülésének határo­zata. amely szintén utat mu­tat, irányt szab a következő hónapok és évek munkájához. A vezetők felelősségét hang­súlyozva tovább megy egy lépéssel: arról van szó, hogy a dolgozókkal való jobb törő­dést csakis teljes összefogás­sal, lelkiismeretesebb, alapo­sabb munkával érhetjük el, a vezetőidnek tovább kell látni- ok a gyár, vagy az üzem ter­melési feladatain, mindig szem előtt tartva, hogy az elért ter­melési eredmények emberek munkája nyomán jöttek lét­re. A dolgozó emberek alko­tása. helytállása, a felmutatott eredmény olyan embereké, akiknek vannak és lehetnek egyéni és közösségi problémái, s azokat megoldani elsőszá­mú kötelességünk.' Onodvárl Miklós (Folytatjuk.) 499 gyártmányfejlesztési javaslat a könnyűiparban Meggyorsult, szervezettebbé, hatékonyabbá vált. az új ter­mékek kikísérletezése, kibo­csátása. a régi hagyományok korszerűsítése a könnyűipar­ban — állapította meg a mi­nisztérium iparfejlesztési fő­osztálya abban a vizsgálati jelentésében, amely a csak­nem egy évvel ezelőtt megje­lent gyárlmónyfejlesztési uta­sítás végrehajtásának tapasz­talatait tartalmazza. A vállalatok, 1965. ért gyárt- má'nyfejlesztési programjuk­ban 499 témára tettek javas-« latot, s ezek közül 349-et fo­gadtak el. A javaslatok fele új termékek előállítására, fe­le pedig már ismert cikkek korszerűsítésére vonatkozik. A gyártmányfejlesztés egy­re nagyobb teret kap a kuta­tóintézetek munkájában is. Az idén a Textilipari Kutató In­tézet 41. a Papíripari Kutató Intézet. 12, a Bőripari Kutató Intézet 10. gyártmányfejlesz­tési témával foglalkozik. A gyártmányfejlesztési programba foglalt feladatok megvalósítása ütemesen ha­lad. Az év első felében 25 vállalatnál 59 új gyártmány kialakításának, illetve a meg­ISSiBAAiaASIIAAliaBtBBAAtSi lévő termék korszerűsítésének kísérletei fejeződtek be. Sikerrel járt a Magyar Se­lyemipari Vállalatnak az a próbálkozása, hogy poliamid felhasználásával gyártson bal­lonszövetet. A ballonanyag egy részét a Győri Pamutszö­vő és Műbőrgyár poliuretán habréteggel látja el. A TI­SZA Cipőgyár jó eredménye­ket ért el a műbőr felőrészű cipők, a vulkanizált lábbeli, a bőrszerű feszességű műtalp- lemez előállításában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom