Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

Péaiék, 186S» júKns 3. ESZAKMAGTAROTfO-'*rs 3 MEÍDEMAPOS MlllVKA Mint lapunkban mar hí­rül adtuk: július 2-án a dol­gozók szocialista nevelésé­ről tanácskozott a Szakszer­vezetek Borsod megyei .Ta­nácsának plenáris ulese. Az ülésen részt vett Kara- kas László, a SZOT titkára. Varga Zoltán, a Miskolc városi Pártbizottság titkára és Gyöngyösi István, az Építők Szakszervezetének főtitkára is. Nemrég egy nyugati dele­gáció járt megyénkben. A küldöttség tagjai élénken ér­deklődtek: — Milyen szerepe van a szakszervezetnek? Miben se­gítheti a munkásokat egy szocialista országban, amely­ben a munkások a hatalom birtokosai? Az érdeklődők szeri nt ugyanis a szocialista ország­iján jelentéktelen a szakszer­vezet hatóereje, s koránt sincs annyi feladata, mint a kapi­talista országokban, ahol tu­lajdonképpen csak a szakszer­vezet áll ki a munkások er- dekeiért. _ - „äU, Ismeretlen és meglepő tehát a nyugatiak szamára az a tájékoztatás, amit megyénk üzemeiben és intézményeiben kaptak a szakszervezetről. Erre gondoltam, amikor az SZMT plenáris ülésének rész­vevői arról tanácskoztak, hogy megyénk szakszerveze­ti szervei mit tehetnek a dol­gozók szocialista neveléséért. Ez az egy téma volt most a fő napirendi pont, de csupán e téma kapcsán is leszűrhe­tünk néhány megállapítást a szakszervezet mai szerep erő . A gondoskodás Itatása — A gondoskodás és a mun- kások ügyének lelkiismeretes intézése önmagában is jelen­tős tudatformáló erő, mert ezáltal az emberek érzik, hogy a szocialista társada­lomban törődnek velük hogy ez a társadalom az övék... Ezt a gondolatot tartalmas előadásának befejező részé­ben mondotta Barna, Ferenc SZMT-titkár. S ez a gondolat áthatotta a plenáris ülésen felszólalók mondanivalóját is. A szakszervezet gondoskodá­sa az emberek jobb munká­járól. gondjairól-bajairol, mindez fetétlenül nevelő ha­tással jár. Ha megkapják a gondoskodást munkahelyei­ken jobban és többet termel­nek ‘Ha pedig életkörülmé­nyeik javulását s?T*lluk’ egvben segítünk nekik » művelődési, tanulási igenveik kielégítésében, ezáltal abban is. hogy gondolkodásuk mind egészségesebbé, a mi tarsada.- munk céljainak megfelelővé váljék. Termelés és tudatformálás A SZOT plénuma a párt 1964. december 10-i és idei márciusi határozatai alapján dolgozta ki a szakszervezeti szervek legfontosabb tenniva­lóit, amelyeknek lénvege: a szakszervezetek minden szin- fen egységes feladatként ke­zeljék a termelés segítését és a dolgozók tudatformálását. _ Nevelő tevékenvséeünk homlokterében a £j£«b1W* munkára való neve é- mert. a szocialista munka az ember legnagyobb ^ málóia. s egvben a ■< •' mi haladás feltétele - ***? súlyozta Barna Ferenc. . mondta azt is. ^gv ebben a nevelnm"nkában mée i°n ban kell támaszkodni azok­ra az inari. mezogazdas munkásokra és értelmié dolgozókra. akik ávtiz óta csendesen, és szerénve de naevon szorga’masan te­„íVenvkednok. s akiknek sza­vára eev-egv üzemben, műn kahelven nagyon sokan na gatnak. . .fnr _ A munka é° a tud. m álás egvségp elsősorban szocialista b-iff6dmoz«alon­TTtPÍ?, Megvénk üzemeiben csak nem 60 ezer brigádtag van Óriási erőt jelentenek. Az igaz. hogy a mozgalomban részv»vők a tudati foí'óde­különféle fokozatain állna tisszességükben mégis magú’ ban hordozzák és a svakor tatban valóra váltják szocia lista eszméinket, célkitűzése­inket A tavaly decemberi párthatározat, megismerése után egyre kevesebb a formá­lis, a sablonos vállalalás és egyre több az olyan, ami már tükrözi az kodásának tozását. Gyöngyösi István mondot­ta el, hogy a pedagógusok is hívei az új módszereknek, amelyek által az iskolai ok­tatás közelebb kerül az üze- emberek gondol- mekhez. Különösen a szocia- szocialistává vál- lista brigádok és az iskolák együttműködését kell szor­galmazni. A társadalom érdekeivel összhangban Sok minden szóba kerül még ezen a plenáris ülésen Például Tóth János, az LKk egyik gazdasági vezetője i vezetők és a beosztottak kö zötti munkaviszonyról é: emberi kapcsolatról, mind ezek még jobbá tételéről be szélt. Mások a tudatformáid eszközeiről, az anyagi és a: erkölcsi ösztönzésről, a de mokrácia kibontakoztatása ról, a termelési tanácskozásol szereperői. a szakszervezet népművelés jelentőségérő mondták el véleményükéi Valamennyi olyan téma é olyan feladat, amelyet a szak szervezeti szerveknek napi renden kell tartaniuk. Min Kanakas László, a SZOT tit kára mondotta: — Ez a mindennapos mun ka. Hosszú évekre meghatá rozott tennivaló. Érteni é: megértetni valamit, ez emel a munkásokban és az értei miségi dolgozókban azt a tu datot, hogy az emberek egyé ni érdeke nem érvényesülhet nem valósulhat meg a társa­dalom, a nemzet érdeke el len, csakis ezzel összhangban Ez a nevelőmunka természe­tesen nem könnyű, de na­gyon szép feladata a szak- szervezetnek. És tegyük hozzá: olyan fel­adata. amellyel csakis a iri társadalmunk bízza meg s szakszervezetet. Ezért isme­retlen például nyugati vendé­geink számára. (Ruttkay) Tanácskozás az span kemencék korszerűsítéséről A KGM Tüzeléstechnikai Kutató Intézete a MTESZ- szel karöltve július 14—16 között szemináriumot rendez Miskolcon. A háromnapos összejövetelre az ország kü­lönböző üzemeiből, főként a Kohó- és Gépipari rium vállalataitól tanácskozáson mintegy 20 kérdés—felelet formájában szakmai előadáson, valamint szemináriumszerűen foglal­koznak majd az ipari mele­gítő berendezések időszerű és távlati problémáival. Az elő- Miniszté- adások anyagát a részvevők mintegy mindjárt kézhez is kapják a 150 tüzeléstechnikával, ipari megfelelő vázlatokkal raj- kemence tervezésével, üze- zokkal. így azt a gyakorlati meltetősével, beruházási mun- munkában útmutatóul segéd- kákkal foglalkozó szakember létül fel is használhatják jelentette be részvételét. A majd. Lengyel—magyar barátsági est Őzöon Ma, pénteken este 6 órai kezdettel lengyel—-magyar ba­rátsági estet rendeznek Özdon, a Liszt Ferenc Művelődési Házban. A barátsági estre több lengyel vendéget is vár­nak. A lengyel—magyar est előtt, délután 5 órai kezdet­tel Soha többé címmel kiállí­tás nyílik, amely bemutatja, milyen hatalmas eredménye­ket ért el a béke útján haladó lengyel nép. A kiállítást Béri Pál, a Hazafias Népfront ózdi járási bizottságának elnöke nyitja meg. Az est befejezése­ként filmet vetítenek a len­gyelországi békeharcról: Jövőre elkészül a kazincbarcikai övárok Kazincbarcikán, elsősorban az új városrészben gondot okoz a környező dombok fel­színi vizeinek elvezetése, vala­mint a város területének bel­vízrendezése. Ezért vált szük­ségessé az úgynevezett Á—B övárok megépítése. A mun­kákat még 1963-ban meg­kezdték. A várost a nagy zá­porok és a hóolvadás okozta árvizektől és a belvizek pusz­tításaitól mentesítő övárok igen mély, nagy vízmennyisé­get befogadó csatorna rend­szer. Ennek megépítése a ter­vek szerint 9 millió 800 ezer forintba kerül. A nagyszabá­sú munkát a jövő év júniusára befejezik. Vasárnap húzzák a VIT-sorsje^yeket Csaknem ötmillió VIT-sors- jegy talált gazdára az elmúlt hetekben, s a MEDOSZ mű­velődési házban vasárnap dél­előtt sorra kerülő húzáson több mint tízezer nyereményt sorsolnak ki. A legértékesebb nyeremény a bárhol felépít­hető családi ház lesz, ame­lyet garázzsal és Moszkvics autóval egészítenek ki. Ezen­kívül berendezett balatoni vikendház —1 ugyancsak autó­val megtetézve — és számos más, összesen mintegy száz nagy nyeremény kerül majd elő Fortuna „bőségszarujá­ból”. A húzás eredményét a Magyar Ifjúság július 12-én megjelenő száma közli A Esőbem z elmúlt hetek leg- Kint szakadt az eső. Az több napját tér- ablakon át rá lehetett látni melőszövetkezetek- a majorba vezető útra. Ezen az úton egymás után tűntek fel a trágyával megrakott szekerek és pótkocsik. A ío- gatosok’ esőkabátban ültek a bakon, vagy ballagtak a szekér mellett.. Nem valami jó dolog ez. kellemetlen is, de ismét az jutott eszembe, hogy azok az emberek, akik mindenkor tudják felada­taikat, s akik számolnak az időjárás okozta idővesz­teséggel, találnak munkát esőben is. Persze, ezekből az emberekből sem hiányzik az áldozatvállalás. Az elnöktől megkérdez­tem: talán sürgős a trágyá­zás? — Így felelt: — A trágyázás mindig sür­gős, örökös feladat. Min­denki tudja, hogy a trágya legjobb helye a termőföld. Mi pedig igyekszünk kihasz­nálni az időt esőben is. Egy szál trágyánk se marad a majorban, naponta kiszál­lítjuk a határba és ott szarvasba rakjuk. Aratás után szétszórjuk a tarlón és beszálltjuk. Rengeteg idői nyerünk így, hogy esőben szállítjuk... áttam termelőszö­vetkezeti tagokat, akik magtárt ta­karítottak, meszel­tek, amíg kint esett az eső. Ez valahogy termé­szetes volt, hiszen közeledik az aratás. De a trágyahor­dásra, a kaszálásra és a gép­javításra felfigyeltem, mert ezt nem tapasztaltam minde­nütt. Végsősoron azonban meg kellett győződnöm ar- Egy másik termelőszövet- ról is, hogy ez is természe- kezetben azt figyeltem tes. Legalábbis azoknak az meg, hogy a férfiak két embereknek, akik kihasznál- szerszámmal mennek a ha- ták az időt és dolgoztak eső­tárba. Kapával és kaszával, ben is. Valamennyien így Ha sütött a Nap, kapáltak, nyilatkoztak: munka nün- Ha megeredt az eső letették dig van, ha dolgozni akar az ben töltöttem. Jár­tam a határokat, beszélgettem az emberekkel, s ha esett az eső, meghúzód­tam valamelyik’ majorban, vagy leültem az irodában. Módom volt megfigyelni, mit csinálnak, mit dolgoznak eső­ben? Nem dolgoztak mindenütt. Voltak olyan helyek, ahol még a traktorosok is haza­mentek. Eleinte nem is tö­rődtem ezzel. Később figyel­tem fel, hogy esőben is lehet dolgozni, esőben is akad tennivaló. Taktaharkányban azt -fi­gyeltem meg, hogy a gépek és fogatok követ szállítanak. Utakat építenek a majorban, mert nagy a sár. És a kö­vekkel lehet, dolgozni eső­ben is. És természetesen, nagyszerűen megfelel az eső­ben szállított kő építkezé­sekhez is. Más termelőszövetkezetek­ben a határból bevonuló gé­pek egyenesen a javító mű­hely elé álltak. A trakto­rosok és a szerelők nem mentek haza, hanem hozzá­láttak a karbantartáshoz, a javításhoz. Természetesen esőkabátban, de hát így sem kellemes ez a munka. Tény és igazság, hogy áldozatvál­lalás is kell hozzá. De ezek­ben a termelőszövetkezetek­ben mindenütt azt a választ kaptam kérdéseimre, hogy a gépek hibátlanok, bármi­kor üzemképesek, hiszen ja­vítani és karbantartani le­het esőben is. L a kapát, és mentek kaszálni. Kaszálni ugyanis lehet eső­ben is. Sőt, főleg a füvet, könnyebben vágja a kasza esőben, mint napsütésben. Ernődön a termelőszövet­kezet irodájában ültünk. ember. Igaz, hogy a kénye­lemről gyakran le kell mon­dani. De hát eredményt csak akkor várhatunk, ha min­den időt kihasználunk és vállalunk némi áldozatot is. sz. jr. Újból fogadja a vendegeket a SZOT üdüEőIiajó A SZOT „Viscgrád” nevű iidiilőhajó, július 7-én újra benépesült csehszlovák és ma­gyar üdülőkkel. A hajó vendégei a fedélzeten. U millió lor ntos társulati munkák ÉszaK-Magyararszágoii Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság területén, Borsod és Heves megyében már 19 vízhasznosítási, vízren­dező, illetve talajjavító társu­lat működik. Tavaly a társu­latok 31 millió forint értékű, különböző munkát végeztek el. Az idén, a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá té­tele végett, már mintegy 44 millió forint értékű rézrende­zési, talajjavilási munkára ke rül sor. A legjelentősebl munkák a Bélus-völgyi tár sulat területén folynak, aho az elmúlt évhez hasonlóar több mint 20 millió forint ér tékű beruházást valósítana! meg az erózió pusztításainál meggátlására. Az Észak-Ma' gyarországon működő 19 társ«, lat érdekeltségi területe meg­közelíti a félmillió holdat Hegy alján vállalták a munkák megfelelő elvégzését. Ezért a hegyköz­ség a költségvetésben elő­irányzott norma szerint a szőlőterület állapotának meg­felelően hatezerötszáz forin­tot fizet, melyre a tagok két­hetenként, az elvégzett munka arányában, előleget kapnak. Ez a módszer jól bevált, mert minden munkára alkal­mas órát felhasználnak, s a család minden tagja tevékeny­kedik, még vasárnap is. A mostani esős időjárás mellett másképp nem is képzelhető el a közös szőlő megmunkálása, mert például a peronoszpóra elleni védekezést sokszor órá­kon belül be kell fejezni. Jó ez a módszer, mert a munkát, becsületes, a jó gazda gondosságával végzik el a hegyközségek' tagjai, továbbá saját szőlőjük mellett szőlőter­melő családokká válnak, méltó utódjaiként a világhírű tokaji bort termelő szőlősgaz­dáknak. Németh Imre országgyűlési képviselő őlőművelés a i a hegyközségekben. Ugyanis, - a hegyközségi tagok elsősor­• ban saját szőlőjükbe igye­• keznek. A napokban Tolcsván meg- i tartott, hegyközségi vezetők ' értekezletén is szóba került a közös területek megmunkálá- “ sának problémája. Próbálkoz­tak már a hegyközségi veze­tők többféleképpen — ered­ménytelenül. Próbálkoztak például brigádok szervezésé­vel is. Ennél azonban az oko­zott problémát, hogy ha az eső miatt leállt a munka, a tagok nem keresték meg a megálla­podás szerinti összeget. Palkovics Mihály, a tolcs- vai hegyközség elnöke el­mondotta, miképpen oldották meg ők a közös szőlőterületek megművelését. Megbeszélték a tagsággal a közös szőlők művelésének lehetőségeit, s ennek nyomán megszületett a megoldás. A tagság elhatá­rozta, hogy minden család vállal a közös területből egy részt saját szőlője mellé. Fel­osztották maguk között a te­rületet. Egy és negyed hold jutott egy-egy családra. A hegyközség vezetőségével szerződést kötöttek, melyben Családi sz A Tokaj-Hegyalján működő hegyközségek mintegy nyolc­száz hold közös szőlőterüle­tet telepítettek megalakulá­suk óta. Ennek a területnek időben történő, folyamatos megmunkálása problémát okoz Határozottan, következetesen! Vannak azonban még em­berek, akik csupán „csendes szemlélői” e változásoknak Pásztor Mihály ezekről be­szélt felszólalásában: — Nem lehet senki „csen­des szemlélő”. Azok a szak­vezetők, pedagógusok, nép­művelők pedig, akik falun dolgoznak, különösen nem le­hetnek ilyenek. A plénumon az előadón kívül többen beszéltek arról is, hogy nem szabad takar­gatni a munkafegyelem lázi­tóit, a társadalmi tulajdon megkárosítóit. — Határozottan és követ­kezetesen fel kell lépni a csel­lengőkkel szemben is — han­goztatta Gelb Miklós. — És mindenkor a becsületes em­berek érdekeit kell figyelem­mel kísérnünk. Hz iskolák es az üzemek kapcsolatáról Vincze Sándor arról be­szélt, hogy a szocialista tu­dat kialakításának sokrétű munkáját a szakmai képzés­sel párhuzamosan kell végez­ni. S hogy ez sok helyen már így van, erre ismét Barna Ferenc előadásából sorolha­tunk példákat: — A Borsodi Vegyikomhi- nátban az általános iskolai tananyagot összekapcsolják a szakmai oktatással. Az álta­lános műveltség emeléséért több munkahelyen szerveztek már kihelyezett, üzemi álta­lános iskolát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom