Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 157. szám Ára; 50 fillér Kedd, 1065. július 6. Felavatták a Dunai Vasmű hideghengerművél Kádár János elvtárs beszéde a dunaújvárosi nagygyűlésen Vasárnap jelentős esemény zajlott le a Dunai Vasműben: egy hónapi próbaüzemel­tetés után átadták a termelésnek kohászati kombinátunk új részlegét, a mintegy 1,7 milliárd forintos beruházással épült hideg- hengerművet. Az ünnepi esemény alkalmá­ból Dunaújvárosba látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Részt vett az ava­tóünnepségen dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter. Jelen volt G. A. Gye- nyiszov, a Szovjetunió, Franliselc Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, és Jan Küjanczyk, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Kádár Jánost Dunaújvárosban a városi pártbizottság székházánál a megye és a vá­ros vezetői fogadták. A pártbizottságon Ká­dár János rövid beszélgetést folytatott a he­lyi vezetőkkel, majd a vendégek felkeresték a Dunai Vasmű új egységét. Itt került sor az avatás ünnepélyes aktusá­ra: dr. Horgos Gyula üdvözölte az építési, szerelési munkálatokon részt veti szakembe­reket, köszönetét, mondott a vasmű dolgozói­nak. odaadó, eredményes munkájáért, majd a hideghengerművet átadta Borovszki Amb­rusnak. Kádár János lépett ezután a mikro­fonhoz és nagy taps közben sok sikert, ered­ményes munkát kívánt a hideghengermű fiatal munkás- és műszaki gárdájának. Ezután folytatódott a gyárlátogatás; a ven­dégek hosszan időzlek az impozáns prés­gépek előtt, „munka közben” néztél! meg o simítóhengersort —, amelyet, egy, mindössze négy tagú brigád irányit —, majd végig­mentek a csarnokban az öt méter magas lágyító kemencék sora előtt. Kádár János számos kérdést tett fel a. hengermű gépsorai­nak munkájával kapcsolatban, s Borovszki Ambrus részletesen ismertette a. különböző munkafolyamatokat, A mintegy háromnegyedórás látogatás után a Vasmű bejárata előtti téren ünnepi nagy­gyűlést rendeztek. A díszemelvény körül több ezer dunaújvárosi dolgozó gyűlt össze. Részt veitek a gyűlésen azoknak a szovjet gyáraknak, üzemeknek a képviselői is — ter­vezők, konstruktőrök, szerelők —, akik ér­tékes segítséget nyújtottak a hideghenger­mű építéséhez, berendezéséhez. Takács Imre mondott megnyitót, majd dr. Horgos Gyula szólt a. részvevőkhöz. Egye­bek közt elmondta, hogy a hideghengermű építéséhez a magyar és a szovjet tervezőin­tézetek készítették a terveket. A miniszter végül köszönetét mondott a tervezőknek, mérnököknek, technikusoknak, szerelőknek és sikeres munkát kívánt a hideghengermű dolgozóinak. Ezután zxígő taps közben Kádár János emelkedett szólásra. A hengermű hatalmas alhatás Tisztelt nagygyűlés' Kedves elvtársak! Kedves eivlársnők! Szívesen jöttéin ide, örülök, hogy találkozhatott! a vasmű és Dunaújváros dolgozóival, Köszönöm a szíves fogadta­tást és szívből üdvözlöm a nagygyűlés minden részvevő­jét. (Taps.) E mai találkozónk nagyszerű alkalomból jött lét­re. Próbaüzemeltetés után a mai napon átadtuk a termelés­nek a Dunai Vasmű hideghen­gerművel. A hengermű hatal­mas alkotás, fontos része az egész műnek. Mintegy egy- milliárd hétszázmillió forintos beruházásból valósult meg. Az üzem a terveit szerint évenként mintegy 250 000 tonna finomlemez-szalagot fog termelni. Ezzel az üzemrésszel teljessé vált a Dunai Vasmű alaprend­szere, hatalmas mértékben erősödött a vasmű, Dunaújvá­ros, a magyar népgazdaság, egész országunk, annak szoci­alista ipara, egész népe. Maga Dunaújváros történetesen ép­pen most 15 esztendős. Ugv mondjuk, szocialista város. Ez a szó sokoldalú megvilágítást ieénvel 15 esztendővel ezelőtt Itt egy kis magyar falu és szántóföldek voltak és. most egy magyar viszonylatban je­lentősnek nevezhető. i§ey moly ipari város emelkedik. A hatalmas vasmű mellett léte­sült sok más kiegészítő üzem is és ennek telepítésénél nem utolsó indok volt az, hogy Du­naújváros női társadalma is munkaalkalomhoz és foglal­koztatóshoz, keresethez jusson. A vasművön kívül jelen­tős építőipar van, épület­elemgyár, cellulóz papírgyár, fehérneműgyár, ruhagyár és még egyéb kisebb intézmé­nyek. Ez mind együtt a szoci­alizmus szülötte. Várospoliti­kai tekintetben is hatalmas fej+ lődés van, mert nagyarányú és szükséges lakásépítési progra­mot hajtottunk végre, iő isko­larendszer épült ki, kulturális intézmények létesültek és sok minden más, ami egy város életéhez szükséges. Használják mindezt egészséggel, annál is inkább, mert a diVitő állami beruházások mellett, a város lakossága példa­mutató társadalmi munká­val is hozzájárult az intéz­mények létrehozásához. Van sajátos vonása is a vá­rosnak: többek között is, hogy a lakosság átlagkora 28 esz­tendő, a gyermekáldás, a ter­mészetes szaporulat pedig az ország összes helységei közül az élen jár. Ez is hozzá tarto­zik az új alapítású város szo­cialista jellegéhez. Ahhoz azonban, hogy egy város kiérdemelhesse a szocia­lista elnevezést, az is szüksé­ges, hogy az itt élő és dolgozó ember szocialista legyen. Eh­hez kötelességtudás, politikai öntudat, kulturálisa»', művelt­ség és sok minden más kell. Merem állítani, hogy Du­naújváros és a vasmű dol­gozó népe, a helyi társa­dalom nagy léptekkel ha­lad azon az úton, hogy eb­ben az éri elemben is szo­cialistának legyen nevez­hető. Ezt bizonyítja az itt élő kom­munistáknak, az Ifjúsági Szö­vetség, a Hazafias Népfront aktivistáinak, a tanács dolgo­zóinak magatartása és munká­ja, ügyszeretete és szorgalma. Döntő módon bizonyítja az a most több mint 500 brigád, amely á szocialista címért küzd, az a több mint 100 ifjú­sági brigád, amely szintén úgy dolgozik, hogy az egész ifjú­ságnak utat és példát mutat­hat;. Ennek a szocialista öntu­datnak a kifejezője az is, hogy ezt a hatalmas, majdnem két­milliárd forintos beruházást határidő előtt, a tervezett költ­ségnél valamivel olcsóbban valósították meg, úgy, hogy közben — bár maga a gyár is el volt foglalva a hideghenger­mű építésével — pótolták a meleghengermű időszaki hát­rányát és félévi tervüket min­den jel szerint teljesíteni fog­ják. Ez a forradalmi, kommu­nista, szocialista szellem és öntudat kell még ahhoz, hogy külön magyarázat nélkül is szocialista városnak nevez­hessük Dunaújvárost. (Taps.) Kii$ziinei a szovjet. lénnyel és csehszlovák barátainknak az internacionalista segítségért Kedves elvtársak! Lehetet­len itt, a gyűlés keretében felsorolni mindazokat az in­tézményeket és üzemeket, amelyek munkája szükséges volt ahhoz, hogy ezt a hideg- hengerműt ma átadhassuk a termelésnek. Engedjék meg, hogy nem udvariasságból, ha­nem szívből és nem is csak a magam nevében, hanein pártunk Központi Bizottsága nevében gratuláljak a magyar dolgozóknak ehhez a nagysze­rű munkához! (Taps.) Mai találkozónkon részt vesz a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a , Csehszlovák Szocialista Köztársaság igen tisztelt képviselője, nagykövete is. (Taps.) Jelen vannak és részt vesznek ünnepségünkön azoknak a szovjet tervező mér­nököknek a képviselői es azok­nak a szovjet gyáraknak a képviselői, akik munkájukkal lehetővé tették, hogy ez a hi­deghengermű létrejöjjön. (Taps.) a csehszlovák A lonsvol és elvtársak szintén ««gyw so­kat segítettek a h'deghengcír- mű üzembe hely ' '-’on, mert a tapasztalatcsere revén időt, energiát és kiadásokat takarítottak meg nekünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében és a ma­gyar dolgozók nevében őszinte köszönetét mondok szovjet, lengyel és cseh­szlovák barátainknak munkájukért, azért az internacionalista se­gítségért. amellyel lehetővé tették, liogy ezt a hideghen- gerművet a mai napon átad­juk a magyar népgazdaság­nak. (Nagy taps.) Engedjék meg. hogy ezek után néhány szól szóljak a Magyar Népköztársaság álta­lános helyzetéről. Június 25- én ülést tartott pártunk Köz­ponti Bizottsága. Áttekintette az időszerű nemzetközi és bel­ső kérdéseket, jóváhagyta az eddigi intézkedéseket és a további tennivalókra megfele­lő határozatokat hozott. A ha­zai dolgok közül mindenek­előtt a termelés kérdéseiről esett szó. Az 1965-ös év nép- gazdasági terve első öt hó­napiénak eredményei biztató­ak. Mind az ipari termelésben, mind a mezőgazdaságban, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ünnepi beszédét wonája. kok, mi meg lassúak vagyunk, mint az ólommadarak. A tő­kés, ha ma nem köt' üzletet, holnap becsukhatja a boltot, és ezért nagyon igyekszik. Mi meg olyan biztosak vagyunk abban, hogy amíg a Főid gömbölyű, addig itt szocializ­mus és kommunizmus lesz, hogy sokakat nem izgat a lassúság. Magasabbrendű rendsze­rünket, a szocializmust megszilárdítva az ilyen gyenge pontokon is győz­zük le a kapitalizmust. Nekünk is tudnunk kell gyorsabban határozni és cselekedni. Néhány esztendeje életbe lépett a közoktatási reform, kiszélesedett a középfokú ok­tatás, az egyetemeken több­szörösére növekedett a hall­gatók száma. Itt is kel! majd egy picit igazítanunk. Az ok­tatás ne oda lyukadjon ki. hogy azért élünk, hogy ta­nuljunk. hanem azért tanu­lunk. hogy jobban tudjunk dolgozni és jobban tudjunk élni. A 14—16 éves fiatalok- nak pedig meg kell magya­ráznunk.- hogy az iskolatáska az egyedüli elképzelhető szerszám és nem egy 15 év múlva megszerzendő íróasz­tal az egyedül lehetséges élet­cél. hanem a becsületes ter­melő munkának van a legna­gyobb rangja, és azokat a fia­talokat fogjuk mi a legjobban tisztelni az összes fiatalok kö­zött, akik az iparban, a me­zőgazdaságban fizikai munkát végeznek. (Taps.) Kultúránk olyan most, mint a mezők. A levegő sza­bad, eső volt. minden virág­zik. (Derültség.) A termés többsége hasznos; búza, árpa. rozs. zöldborsó, burgonya és a többi, de vannak pipacsok és mindenféle egvéb virágok is. (Derültség.) Ez sem nagy szerencsétlenség, ha bizonyos mértéken túl nem burjánzik. Kulturális életünk pezseg, friss, eleven, döntő részében szocialista, a művészi alkotók nagy többsége a néppel ha­lad. a szocializmust szolgálja, hazafi. Hogy milyen stílusban ír valaki, az nem a mi dol­gunk. Mi csak azt kívánjuk — és mondhatom, hogy az al­kotók többsége ezzel egyet is ért —, hogy azon a főúton haladjanak, amelyiken a nép alapvető tömegei mennek. A nép a szocialista rend­szert építi, a haza, az or­szág javára dolgozik. Ezt segítsék a művészet, a kul­túra művelői. Semmiféle más igényünk nincs. Belső helyzetünk tehát ál­talában normális és jó. Az időnként jelentkező nehézsé­geket le lehet küzdeni, ha dolgozunk és harcolunk. zi helyzetről és az imperialisták kezéből, hogy valóban a népek hasz­nos tanácskozó szerve legyen és mi azt akarjuk, hogy így is legyen. Az ENSZ-nek ter­mészetesen egyetemesnek kell lennie és ott kell lennie min­den ország és minden nép képviselőjének, ideértve a Kí­nai Népköztársaságot is. Van­nak más események is. Legutóbb Algériában tör­tént olyan változás, ami­re — meg kell mondanunk — közvéleményünk egy kis nyugtalansággal tekin­tett, mivel nem látható még világosan, mi is tör- (Folytatás a 2. oldalon J nagy és nehéz lesz. A gabo­na sok helyen megdőlt és a föld még mindig annyi vizet tartalmaz, hogy a nehéz gépe­ket nem bírja el. Sok gondot okozott az idén a Duna is. Ides-tova három hónapja folyik az óriási birkózás a Du­nával, méghozzá olyan magas vízállással és olyan — szinte szakadatlan árhullámmal, amilyenre nem volt példa Eddig sikerült tartani a fron­tot, de a veszély még nem múlt el, és 10—14 napig kell még izgulnunk, hogy az or­szág déli szakaszán, a mohá­csi térségben nehogy tönkre­menjen a gát. S hogy eddig kitartottunk, az sok évi előze­tes munkának köszönhető, a megfelelő ' árvízvédelmi rend­szabályoknak, a vízügyiek, a közlekedésiek, a katonák, a munkásőrök, a tanácsembe­rek, a lakosság példás helytál­lásának. Országunk dolgozó népe szívéből, hálásan és tisz­telettel gondol rájuk. A Központi Bizottság de­cemberi határozata tudvalevő­leg a népgazdasági munka, a gazdasági vezetés javítását tűzte ki céljául. Ennek a ha- Uu'pzátnak voltak olyan téte­lei. amelyek egyszeri intézke­dést, rendezést igényeltek. Ilyen volt például rriiány ta­karékossági intézkedés, vag» például a normák felülvizsgá­lása. Ami az utóbbit illeti, meg kell mondanom, hogy ez az.élet rendjéhez tartozik. A technika, a munkaszervezés fejlődik, a munkafeltételek könnyebbek lesznek és min­dig ennek megfelelően kell a normákat szabályozni. rií gazdaságosság i kell alárendelni megsemmisítéséért, és fogunk harcolni a végleges eltemeté­séért is. A mi társadalmunk még átmeneti állapotban van. Régen a munkásembert a tő­ke ostorával hajtották. Min­denki reszketett munkahelyé­ért. Nálunk most senkinek sem fáj a feje emiatt, s ezért akad, aki kényelmesen dol­gozgat. Ezen kell változtat­nunk. A tőkés rendszernek a szabálya az. hogy ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd. A szocialista rendszer szabálya a köztulajdon. Ezt azonban nem minden ember ismerte fel. Van, aki még köz­beiktat egy állomást és azt mondja: ez azelőtt magántu­lajdon volt, most meg sen­kié. És eszerint is bánik vele, ahelyett, hogy úgy vigyázna rá, mint amitől mindnyájunk jóléte, boldogulása függ. (Taps.) És még egy baj van — mondtam az egyik ilyen vitapartneremnek — az. hogy maguk fürgék, mint a csí­A nemsethöi Szólni szeretnék röviden a nemzetközi - helyzetről is. A ; nemzetközi életben is egy­mást. érik az események. Bi­zonyos problémák adódtak az Egyesült Nemzetek Szerveze­■ tében. mégpedig azért, mert az amerikai nagytőkések meg­■ szokták, hogy a szervezet so­káig szavazógépezet volt a ke­zükben. Most megváltozott a helyzet, mert megjelentek a szervezetben az újonnan fel­szabadult népek, és az ENSZ többé nem az Egyesült Álla­mok engedelmes szavazógépe. , A világ előre triad. Az Egye­. sült Nemzetek Szervezetét ki i lehet ragadni a nagytőkések mind az alkotó munka egyél területén a tervek szerint £o lyik a munka. Az ipari terme lés 6 százalékkal növekedett Az ipar, a kereskedelem és ; közlekedés területén a dolgo zók létszámának növekedési az év első négy hónapjába: terveinknek megfelelően egy ötödé volt a múlt év megfe lelő időszakához viszonyítva. A termelés növekedésének 80 százaléka nem új lét­számból, hanem a fegyel­mezettebb, jobb munkából, a munka termelékenysé­gének emeléséből szárma­zott. Ez az első félév döntő ered rnénye. A termelő munka nehé: akadályok közöt és azok le- küzdése közepette folyt. P múlt évben mezei-egér invá- zió lepett el bennünket. Had' járatot kellett ellenük indí­tani. Majd a száj- és köröm fájás leküzdése is szervezést munkát. költséget igényelt Később olyan hosszantartó é: példátlan esőzés, olyan hűvö; tavasz következett, amilyenre emberemlékezet óta nem vol példa. Ez megnehezítette ; mezőgazdasági munkát. Álla mi gazdaságaink dolgozói. ; termelőszövetkezeti paraszt Ságunk hallatlan erőfeszítés sei, öntudattal és fegyelemmé minden lehetséges órát pél dúsan kihasznált és ha ilyet időjárás után most azt mondhatjuk, hogy a terméskilátások biztatók, ezt kizárólag en­nek a példás erőfeszítés­nek köszönhetjük. A most — kicsit késve — kezdődő idei artási műnk; Mindent a ssigo követel meny cine Van azonban a Központ Bizottság decemberi halárusa tainak néhány olyan pontjs ami nem pillanatnyi és nen is csak 1965-re érvényes Ilyen például a gazdaságveae tési módszerünk, szisztémán! javításának, modernizálásánál követelménye. Nem azért vad erre szükség, mert ami eddi: volt, az rossz volt. hiszel eddigi gazdaságvezetési rend szerünk alapjában megfelel' annak a fejlődési szakasznak amit eddig jártunk. Eddig a volt a feladatunk, hogy eg' félig-meddig elmaradott, feu dális paraszti országból ipar országot teremtsünk. Ezt i feladatot végrehajtottuk. / fejlődésnek egy ilyen idősza kában az iparosítás olyai követélmény, amelvre még az is mondhatjuk, hogy kerti amibe kerül, de meg kell ol doni. Most azonban a fejlődés­nek olyan szakaszához ju­tottunk. amikor többé nem dolgozhatunk kerül, amibe kerül alapon. Most már mindent szigorúan a gazdaságosság követelmé­nyeinek keli alárendelni. Néha. amiké» a tőkés vilá képviselőivel találkozom, vi tázom. azt szoktam neki! mondani: nézzenek ide. a ma Kuk rendszere hitvány, nusz tulásra Ítélt, rothadt rendszei mert az ember kizsákmánya lócára énül. A mi szocialista rendsze­rünk pedig azért jobb, mert itt a dolgozó ember szabad, és nem rabszolgája a termelési eszközök tulaj­donosának. Ezért harcolunk mi egyikünk-másikunk gyerek kora óta — a kapitalizmu

Next

/
Oldalképek
Tartalom