Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-06 / 157. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 157. szám Ára; 50 fillér Kedd, 1065. július 6. Felavatták a Dunai Vasmű hideghengerművél Kádár János elvtárs beszéde a dunaújvárosi nagygyűlésen Vasárnap jelentős esemény zajlott le a Dunai Vasműben: egy hónapi próbaüzemeltetés után átadták a termelésnek kohászati kombinátunk új részlegét, a mintegy 1,7 milliárd forintos beruházással épült hideg- hengerművet. Az ünnepi esemény alkalmából Dunaújvárosba látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Részt vett az avatóünnepségen dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter. Jelen volt G. A. Gye- nyiszov, a Szovjetunió, Franliselc Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, és Jan Küjanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Kádár Jánost Dunaújvárosban a városi pártbizottság székházánál a megye és a város vezetői fogadták. A pártbizottságon Kádár János rövid beszélgetést folytatott a helyi vezetőkkel, majd a vendégek felkeresték a Dunai Vasmű új egységét. Itt került sor az avatás ünnepélyes aktusára: dr. Horgos Gyula üdvözölte az építési, szerelési munkálatokon részt veti szakembereket, köszönetét, mondott a vasmű dolgozóinak. odaadó, eredményes munkájáért, majd a hideghengerművet átadta Borovszki Ambrusnak. Kádár János lépett ezután a mikrofonhoz és nagy taps közben sok sikert, eredményes munkát kívánt a hideghengermű fiatal munkás- és műszaki gárdájának. Ezután folytatódott a gyárlátogatás; a vendégek hosszan időzlek az impozáns présgépek előtt, „munka közben” néztél! meg o simítóhengersort —, amelyet, egy, mindössze négy tagú brigád irányit —, majd végigmentek a csarnokban az öt méter magas lágyító kemencék sora előtt. Kádár János számos kérdést tett fel a. hengermű gépsorainak munkájával kapcsolatban, s Borovszki Ambrus részletesen ismertette a. különböző munkafolyamatokat, A mintegy háromnegyedórás látogatás után a Vasmű bejárata előtti téren ünnepi nagygyűlést rendeztek. A díszemelvény körül több ezer dunaújvárosi dolgozó gyűlt össze. Részt veitek a gyűlésen azoknak a szovjet gyáraknak, üzemeknek a képviselői is — tervezők, konstruktőrök, szerelők —, akik értékes segítséget nyújtottak a hideghengermű építéséhez, berendezéséhez. Takács Imre mondott megnyitót, majd dr. Horgos Gyula szólt a. részvevőkhöz. Egyebek közt elmondta, hogy a hideghengermű építéséhez a magyar és a szovjet tervezőintézetek készítették a terveket. A miniszter végül köszönetét mondott a tervezőknek, mérnököknek, technikusoknak, szerelőknek és sikeres munkát kívánt a hideghengermű dolgozóinak. Ezután zxígő taps közben Kádár János emelkedett szólásra. A hengermű hatalmas alhatás Tisztelt nagygyűlés' Kedves elvtársak! Kedves eivlársnők! Szívesen jöttéin ide, örülök, hogy találkozhatott! a vasmű és Dunaújváros dolgozóival, Köszönöm a szíves fogadtatást és szívből üdvözlöm a nagygyűlés minden részvevőjét. (Taps.) E mai találkozónk nagyszerű alkalomból jött létre. Próbaüzemeltetés után a mai napon átadtuk a termelésnek a Dunai Vasmű hideghengerművel. A hengermű hatalmas alkotás, fontos része az egész műnek. Mintegy egy- milliárd hétszázmillió forintos beruházásból valósult meg. Az üzem a terveit szerint évenként mintegy 250 000 tonna finomlemez-szalagot fog termelni. Ezzel az üzemrésszel teljessé vált a Dunai Vasmű alaprendszere, hatalmas mértékben erősödött a vasmű, Dunaújváros, a magyar népgazdaság, egész országunk, annak szocialista ipara, egész népe. Maga Dunaújváros történetesen éppen most 15 esztendős. Ugv mondjuk, szocialista város. Ez a szó sokoldalú megvilágítást ieénvel 15 esztendővel ezelőtt Itt egy kis magyar falu és szántóföldek voltak és. most egy magyar viszonylatban jelentősnek nevezhető. i§ey moly ipari város emelkedik. A hatalmas vasmű mellett létesült sok más kiegészítő üzem is és ennek telepítésénél nem utolsó indok volt az, hogy Dunaújváros női társadalma is munkaalkalomhoz és foglalkoztatóshoz, keresethez jusson. A vasművön kívül jelentős építőipar van, épületelemgyár, cellulóz papírgyár, fehérneműgyár, ruhagyár és még egyéb kisebb intézmények. Ez mind együtt a szocializmus szülötte. Várospolitikai tekintetben is hatalmas fej+ lődés van, mert nagyarányú és szükséges lakásépítési programot hajtottunk végre, iő iskolarendszer épült ki, kulturális intézmények létesültek és sok minden más, ami egy város életéhez szükséges. Használják mindezt egészséggel, annál is inkább, mert a diVitő állami beruházások mellett, a város lakossága példamutató társadalmi munkával is hozzájárult az intézmények létrehozásához. Van sajátos vonása is a városnak: többek között is, hogy a lakosság átlagkora 28 esztendő, a gyermekáldás, a természetes szaporulat pedig az ország összes helységei közül az élen jár. Ez is hozzá tartozik az új alapítású város szocialista jellegéhez. Ahhoz azonban, hogy egy város kiérdemelhesse a szocialista elnevezést, az is szükséges, hogy az itt élő és dolgozó ember szocialista legyen. Ehhez kötelességtudás, politikai öntudat, kulturálisa»', műveltség és sok minden más kell. Merem állítani, hogy Dunaújváros és a vasmű dolgozó népe, a helyi társadalom nagy léptekkel halad azon az úton, hogy ebben az éri elemben is szocialistának legyen nevezhető. Ezt bizonyítja az itt élő kommunistáknak, az Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront aktivistáinak, a tanács dolgozóinak magatartása és munkája, ügyszeretete és szorgalma. Döntő módon bizonyítja az a most több mint 500 brigád, amely á szocialista címért küzd, az a több mint 100 ifjúsági brigád, amely szintén úgy dolgozik, hogy az egész ifjúságnak utat és példát mutathat;. Ennek a szocialista öntudatnak a kifejezője az is, hogy ezt a hatalmas, majdnem kétmilliárd forintos beruházást határidő előtt, a tervezett költségnél valamivel olcsóbban valósították meg, úgy, hogy közben — bár maga a gyár is el volt foglalva a hideghengermű építésével — pótolták a meleghengermű időszaki hátrányát és félévi tervüket minden jel szerint teljesíteni fogják. Ez a forradalmi, kommunista, szocialista szellem és öntudat kell még ahhoz, hogy külön magyarázat nélkül is szocialista városnak nevezhessük Dunaújvárost. (Taps.) Kii$ziinei a szovjet. lénnyel és csehszlovák barátainknak az internacionalista segítségért Kedves elvtársak! Lehetetlen itt, a gyűlés keretében felsorolni mindazokat az intézményeket és üzemeket, amelyek munkája szükséges volt ahhoz, hogy ezt a hideg- hengerműt ma átadhassuk a termelésnek. Engedjék meg, hogy nem udvariasságból, hanem szívből és nem is csak a magam nevében, hanein pártunk Központi Bizottsága nevében gratuláljak a magyar dolgozóknak ehhez a nagyszerű munkához! (Taps.) Mai találkozónkon részt vesz a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a , Csehszlovák Szocialista Köztársaság igen tisztelt képviselője, nagykövete is. (Taps.) Jelen vannak és részt vesznek ünnepségünkön azoknak a szovjet tervező mérnököknek a képviselői es azoknak a szovjet gyáraknak a képviselői, akik munkájukkal lehetővé tették, hogy ez a hideghengermű létrejöjjön. (Taps.) a csehszlovák A lonsvol és elvtársak szintén ««gyw sokat segítettek a h'deghengcír- mű üzembe hely ' '-’on, mert a tapasztalatcsere revén időt, energiát és kiadásokat takarítottak meg nekünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében és a magyar dolgozók nevében őszinte köszönetét mondok szovjet, lengyel és csehszlovák barátainknak munkájukért, azért az internacionalista segítségért. amellyel lehetővé tették, liogy ezt a hideghen- gerművet a mai napon átadjuk a magyar népgazdaságnak. (Nagy taps.) Engedjék meg. hogy ezek után néhány szól szóljak a Magyar Népköztársaság általános helyzetéről. Június 25- én ülést tartott pártunk Központi Bizottsága. Áttekintette az időszerű nemzetközi és belső kérdéseket, jóváhagyta az eddigi intézkedéseket és a további tennivalókra megfelelő határozatokat hozott. A hazai dolgok közül mindenekelőtt a termelés kérdéseiről esett szó. Az 1965-ös év nép- gazdasági terve első öt hónapiénak eredményei biztatóak. Mind az ipari termelésben, mind a mezőgazdaságban, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ünnepi beszédét wonája. kok, mi meg lassúak vagyunk, mint az ólommadarak. A tőkés, ha ma nem köt' üzletet, holnap becsukhatja a boltot, és ezért nagyon igyekszik. Mi meg olyan biztosak vagyunk abban, hogy amíg a Főid gömbölyű, addig itt szocializmus és kommunizmus lesz, hogy sokakat nem izgat a lassúság. Magasabbrendű rendszerünket, a szocializmust megszilárdítva az ilyen gyenge pontokon is győzzük le a kapitalizmust. Nekünk is tudnunk kell gyorsabban határozni és cselekedni. Néhány esztendeje életbe lépett a közoktatási reform, kiszélesedett a középfokú oktatás, az egyetemeken többszörösére növekedett a hallgatók száma. Itt is kel! majd egy picit igazítanunk. Az oktatás ne oda lyukadjon ki. hogy azért élünk, hogy tanuljunk. hanem azért tanulunk. hogy jobban tudjunk dolgozni és jobban tudjunk élni. A 14—16 éves fiatalok- nak pedig meg kell magyaráznunk.- hogy az iskolatáska az egyedüli elképzelhető szerszám és nem egy 15 év múlva megszerzendő íróasztal az egyedül lehetséges életcél. hanem a becsületes termelő munkának van a legnagyobb rangja, és azokat a fiatalokat fogjuk mi a legjobban tisztelni az összes fiatalok között, akik az iparban, a mezőgazdaságban fizikai munkát végeznek. (Taps.) Kultúránk olyan most, mint a mezők. A levegő szabad, eső volt. minden virágzik. (Derültség.) A termés többsége hasznos; búza, árpa. rozs. zöldborsó, burgonya és a többi, de vannak pipacsok és mindenféle egvéb virágok is. (Derültség.) Ez sem nagy szerencsétlenség, ha bizonyos mértéken túl nem burjánzik. Kulturális életünk pezseg, friss, eleven, döntő részében szocialista, a művészi alkotók nagy többsége a néppel halad. a szocializmust szolgálja, hazafi. Hogy milyen stílusban ír valaki, az nem a mi dolgunk. Mi csak azt kívánjuk — és mondhatom, hogy az alkotók többsége ezzel egyet is ért —, hogy azon a főúton haladjanak, amelyiken a nép alapvető tömegei mennek. A nép a szocialista rendszert építi, a haza, az ország javára dolgozik. Ezt segítsék a művészet, a kultúra művelői. Semmiféle más igényünk nincs. Belső helyzetünk tehát általában normális és jó. Az időnként jelentkező nehézségeket le lehet küzdeni, ha dolgozunk és harcolunk. zi helyzetről és az imperialisták kezéből, hogy valóban a népek hasznos tanácskozó szerve legyen és mi azt akarjuk, hogy így is legyen. Az ENSZ-nek természetesen egyetemesnek kell lennie és ott kell lennie minden ország és minden nép képviselőjének, ideértve a Kínai Népköztársaságot is. Vannak más események is. Legutóbb Algériában történt olyan változás, amire — meg kell mondanunk — közvéleményünk egy kis nyugtalansággal tekintett, mivel nem látható még világosan, mi is tör- (Folytatás a 2. oldalon J nagy és nehéz lesz. A gabona sok helyen megdőlt és a föld még mindig annyi vizet tartalmaz, hogy a nehéz gépeket nem bírja el. Sok gondot okozott az idén a Duna is. Ides-tova három hónapja folyik az óriási birkózás a Dunával, méghozzá olyan magas vízállással és olyan — szinte szakadatlan árhullámmal, amilyenre nem volt példa Eddig sikerült tartani a frontot, de a veszély még nem múlt el, és 10—14 napig kell még izgulnunk, hogy az ország déli szakaszán, a mohácsi térségben nehogy tönkremenjen a gát. S hogy eddig kitartottunk, az sok évi előzetes munkának köszönhető, a megfelelő ' árvízvédelmi rendszabályoknak, a vízügyiek, a közlekedésiek, a katonák, a munkásőrök, a tanácsemberek, a lakosság példás helytállásának. Országunk dolgozó népe szívéből, hálásan és tisztelettel gondol rájuk. A Központi Bizottság decemberi határozata tudvalevőleg a népgazdasági munka, a gazdasági vezetés javítását tűzte ki céljául. Ennek a ha- Uu'pzátnak voltak olyan tételei. amelyek egyszeri intézkedést, rendezést igényeltek. Ilyen volt például rriiány takarékossági intézkedés, vag» például a normák felülvizsgálása. Ami az utóbbit illeti, meg kell mondanom, hogy ez az.élet rendjéhez tartozik. A technika, a munkaszervezés fejlődik, a munkafeltételek könnyebbek lesznek és mindig ennek megfelelően kell a normákat szabályozni. rií gazdaságosság i kell alárendelni megsemmisítéséért, és fogunk harcolni a végleges eltemetéséért is. A mi társadalmunk még átmeneti állapotban van. Régen a munkásembert a tőke ostorával hajtották. Mindenki reszketett munkahelyéért. Nálunk most senkinek sem fáj a feje emiatt, s ezért akad, aki kényelmesen dolgozgat. Ezen kell változtatnunk. A tőkés rendszernek a szabálya az. hogy ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd. A szocialista rendszer szabálya a köztulajdon. Ezt azonban nem minden ember ismerte fel. Van, aki még közbeiktat egy állomást és azt mondja: ez azelőtt magántulajdon volt, most meg senkié. És eszerint is bánik vele, ahelyett, hogy úgy vigyázna rá, mint amitől mindnyájunk jóléte, boldogulása függ. (Taps.) És még egy baj van — mondtam az egyik ilyen vitapartneremnek — az. hogy maguk fürgék, mint a csíA nemsethöi Szólni szeretnék röviden a nemzetközi - helyzetről is. A ; nemzetközi életben is egymást. érik az események. Bizonyos problémák adódtak az Egyesült Nemzetek Szerveze■ tében. mégpedig azért, mert az amerikai nagytőkések meg■ szokták, hogy a szervezet sokáig szavazógépezet volt a kezükben. Most megváltozott a helyzet, mert megjelentek a szervezetben az újonnan felszabadult népek, és az ENSZ többé nem az Egyesült Államok engedelmes szavazógépe. , A világ előre triad. Az Egye. sült Nemzetek Szervezetét ki i lehet ragadni a nagytőkések mind az alkotó munka egyél területén a tervek szerint £o lyik a munka. Az ipari terme lés 6 százalékkal növekedett Az ipar, a kereskedelem és ; közlekedés területén a dolgo zók létszámának növekedési az év első négy hónapjába: terveinknek megfelelően egy ötödé volt a múlt év megfe lelő időszakához viszonyítva. A termelés növekedésének 80 százaléka nem új létszámból, hanem a fegyelmezettebb, jobb munkából, a munka termelékenységének emeléséből származott. Ez az első félév döntő ered rnénye. A termelő munka nehé: akadályok közöt és azok le- küzdése közepette folyt. P múlt évben mezei-egér invá- zió lepett el bennünket. Had' járatot kellett ellenük indítani. Majd a száj- és köröm fájás leküzdése is szervezést munkát. költséget igényelt Később olyan hosszantartó é: példátlan esőzés, olyan hűvö; tavasz következett, amilyenre emberemlékezet óta nem vol példa. Ez megnehezítette ; mezőgazdasági munkát. Álla mi gazdaságaink dolgozói. ; termelőszövetkezeti paraszt Ságunk hallatlan erőfeszítés sei, öntudattal és fegyelemmé minden lehetséges órát pél dúsan kihasznált és ha ilyet időjárás után most azt mondhatjuk, hogy a terméskilátások biztatók, ezt kizárólag ennek a példás erőfeszítésnek köszönhetjük. A most — kicsit késve — kezdődő idei artási műnk; Mindent a ssigo követel meny cine Van azonban a Központ Bizottság decemberi halárusa tainak néhány olyan pontjs ami nem pillanatnyi és nen is csak 1965-re érvényes Ilyen például a gazdaságveae tési módszerünk, szisztémán! javításának, modernizálásánál követelménye. Nem azért vad erre szükség, mert ami eddi: volt, az rossz volt. hiszel eddigi gazdaságvezetési rend szerünk alapjában megfelel' annak a fejlődési szakasznak amit eddig jártunk. Eddig a volt a feladatunk, hogy eg' félig-meddig elmaradott, feu dális paraszti országból ipar országot teremtsünk. Ezt i feladatot végrehajtottuk. / fejlődésnek egy ilyen idősza kában az iparosítás olyai követélmény, amelvre még az is mondhatjuk, hogy kerti amibe kerül, de meg kell ol doni. Most azonban a fejlődésnek olyan szakaszához jutottunk. amikor többé nem dolgozhatunk kerül, amibe kerül alapon. Most már mindent szigorúan a gazdaságosság követelményeinek keli alárendelni. Néha. amiké» a tőkés vilá képviselőivel találkozom, vi tázom. azt szoktam neki! mondani: nézzenek ide. a ma Kuk rendszere hitvány, nusz tulásra Ítélt, rothadt rendszei mert az ember kizsákmánya lócára énül. A mi szocialista rendszerünk pedig azért jobb, mert itt a dolgozó ember szabad, és nem rabszolgája a termelési eszközök tulajdonosának. Ezért harcolunk mi egyikünk-másikunk gyerek kora óta — a kapitalizmu