Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

2 fiSZ AKM AGY ARORSZÄG Kedd, 1965. Július 6. Kádár János elvtárs beszéde a dunaújvárosi nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) tént ott és milyen indító okokból. Népünk érzékenysége az al­gériai fordulattal kapcsolat­ban főként arra vezethető vissza — és ezt minden al­gériainak meg is kell értenie —, hogy nálunk mély a ro- konszenv az algériai nép hő­si harca, a független Algéria iránt. Népünk rokonszenvez az algériai népnek azzal az elhatározásával, hogy a szo­cialista fejlődés útjára lép. Nálunk — érthetően — az is foglalkoztatja az embereket, hogy mi lesz Ben Bella és mások sorsa. hiszen őket ismerte meg a világközvélemény, mint a forradalomban győztes Al­géria kimagasló képvise­lőit. És hogy nálunk ilyen érzések vannak a közvéleményben, ezt egyetlen egy algériai ve­zető sem veheti zokon. A nemzetközi légkört meg­rontotta a vietnami és a do­minikai agresszió. Dominiká­ban tulajdonképpen haladó polgári megmozdulás történt és az Egyesült Államok azon­nal agresszíven, katonai erő­vel beavatkozott Dominika belügyeibe. Szolidárisok vagyunk a Vietnami Demokratikus Köztársa a ággal A világközvélemény és a magyar nép érdeklődésének középpontjában ma az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziója áll. Az Egyesült Ál­lamok, annak kormánya ag­ressziót követett el Dél-Viet- namban és agresszív cselek­ményt követ el Észak-Viet- nam bombázásával is. Ez a vietnami helyzet legfőbb jel­lemzője. Az amerikai kor­mány egyébként még polgári országok kormányai előtt sem tudja elfogadhatóan megindo­kolni és megvédeni agresszív lépéseit. Oly durva beavatko­zások ezek más világrész né­peinek az életébe, hogy azo­kat semmi módon nem lehet elfogadhatóan magyarázni. Az Egyesült Államok agresz- szor. Ezt mélyen elítéljük mi és elítélik a világ összes ha­ladó emberei. Álláspontunk azt. hogy a kérdésnek egy megoldása van, az USA-nalt meg kell szüntetnie az agressziót. Mi szolidárisak vagyunk a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Dél-Vietnami Felszabadítá- si Fronttal és általában a vi­etnami néppel. Mellettük va­gyunk politikailag, erkölcsileg és a tőlünk telhető módon más tekintetben is segítjük őket harcukban. Ezt diktálja a szolidaritás, elveink és sa­ját érdekünk is. Sem a ma­gyar nép. de a világ egyetlen népe sem nézheti ölhetett kézzel, nem tűrheti, hoav egy népet ilyen módon tá­madjanak meg. Saját szabadságunkat is védjük akkor, amikor nem engedjük az agressziót az egekig nőni más népekkel szemben. Bizonyos, hogy az Egyesült Államok sohasem fogja elérni célját, sem Dél-Vietnamban, sem Észak-Vietnamban! Ho­gyan lehet elképzelni a meg­oldást? Az a véleményünk, hogy — mint minden más nemzetközi kérdésben — a vitás problémákat tárgyalá­sok útján kell rendezni. Eh­hez azonban az kell, hogy az Egyesült Államok szüntesse be Észak-Vietnam bombázá­sát és kell annak elismerése is. hogy Dél-Vietnamban • a népet a felszabadítási front képviseli. Ha tárgyalni akar­nak, azokkal tárgyaljanak akikkel harcol nak. Emlegetik az Egyesült Államok presztí­zsét is. Erre csak azt lehet­ne mondani, hogy minél előbb szűnik meg az agresszió, an­nál kevésbé fog a presztízsük szenvedni. Tizenegy esztendeje már, hogy létrejött a genfi megegyezés a vietnami fegyverszünetről. Azt kell végrehajtani és altkor a vietnami kérdés megold­ható. A nemzetközi kommunista mozgalomban jelenleg az a helyzet, hogy maga a kommunista moz­galom terjedelme, ereje növekszik, az egész vilá­gon, minden országban. E pillanatban zavarja a fejlő­dést, hogy ideológiai és politi­kai kérdésekben nézeteltérések és viták vannak egyes pártok között. Az a véleményünk, hogy az ideológiai és politikai nézeteltéréseket a nemzetközi kommunista mozgalom hagyo­mányainak megfelelően elv­társi vitával, eszmecserével és érveléssel kell leküzdeni. De minden vitát alá kell rendel­nünk' az imperialistákkal szembeni akcióegység szük­ségességének. Különösen meg­követeli ezt, most Vietnam vé­delme. Valamennyi szocialista ország, de elsősorban a Szovjet­unió segíti a harcoló vietnami népet, de a segítség ereje is nagyobb, ha nyilvánosan is egységesen cselekszünk. Már­cius elején részt vettünk ti 19 párt moszkvai tanácskozásán. A tanácskozás eredményeit üdvözöljük, helyesnek tartjuk, mert megjelölte a nézeteltéré­sek leküzdésének, egységünk, erőnk növelésének útját. Pártunk Központi Bizottsá­ga, kormányunk, jelentős munkát végez nemzetközi té­ren is. A közelmúltban tár­gyalásokat folytattunk a Szov­jetunió Kommunista Pártjának képviselőivel Moszkvában, a Román Munkáspárt képvise­lőivel Bukarestben, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének képviselőivel Jugoszlá­viában, kubai elvtársainkkal Budapesten és végül a vietna­mi elvtársakkal, szintén Buda­pesten. A tárgyalások és ta­nácskozások célja az volt, hogy internacionalista egységünket, a kommunizmus, a szocializmus, a béke ügyét szolgálják. A magyar ttéri boldogulásának egyik döntő tény eső je a szovjet magyar barátság E tanácskozások és tárgya- csönös látogatásának formájá­lások köréből kiemelkedő je­lentőségűek voltak moszkvai tárgyalásaink és tanácskozása­ink. Örömmel mondhatom, a legmelegebb elvtársi egyet­értés légkörében* zajlottak le. Ismét kitűnt, hogy a szocializ­mus építésének alapvető kér­déseiben, a nemzetközi kérdések megítélésében azonos az álláspontja a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak és a. Szovjetunió Kommunista Pártjának. országaink kormányának, népeinknek. Azt tartjuk, hogy a magyar nép boldogulásának, a Magyar Népköztársaság fejlődésének egyik döntő tényezője a fel­hőtlen, jó szovjet—magyar ba­rátság. (Taps.) Nemzetközi tevékenységünk kiterjed természetesen a tőkés országokra is. A közelmúltban, különböző formákban, közöt­tük a külügyminiszterek kai­ban javítottuk kapcsolatainkat Ausztriával, Franciaor­szággal és Angliával. Mi azt kívánjuk, a viszony, a normális viszony szélesedjen és bővüljön. Mi a tőkéseknek is őszintén megmondjuk: jobb viszonyt akarunk, gazdasági, kulturális együttműködést, nekik azon­ban tudniok kell, hogy a Ma­gyar Népköztársaság szocialis­ta ország és az Is marad! A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval, a többi szocia­lista országgal egy frontban halad. Ha így akarnak velünk normális viszonyt, ml üdvö­zöljük, mivel ez megfelel kül­politikánknak. Mint látható, sem külpoli­tikánkban, sem belpolitikánk­ban jó pár esztendeje nincs változás. Nemzetközi céljaink rendkívül egyszerűek és ért­hetőek. A szocializmus világ­méretű erősödését kívánjuk és szolgáljuk, a gyarmati rend­szer megsemmisítését követel­jük, a világháború megakadá­lyozásáért és azért dolgozunk, hogy a szocialista és nem szo­cialista országok békésen élje­nek egymás mellett és hogy együtt is működjenek azokon a területeken, amelyeken ez le­hetséges.­Nem változtak belpolitikai törekvéseink sem. Következe­tesen és egyértelműen dolgo­zunk a szocializmus teljes fel­építéséért, arra mozgósítjuk népünket. A népgazdaság erő­sítésén fáradozunk. Munkánk, tevékenységünk végső célja természetesen az. hoev népünk a szocialista rendszerben mind jobban és jobban élien. Az előbb szó volt decemberi ha­tározatainkról. Ezekben fe­gyelemről. meg normáról, meg hasonló intézkedésekről volt szó. De kifeiezésre jutott ugyanott a népről való vondos- kodás is. Az a köznonti bizott­sági ülés határozott úev, hogy a kétgyermekes r«ntídoknak járó gyermeknevelési pótlé­kot és a nagyon alacsony nyugdíiakat fel kell emelni. Ezt a kormány végre is 'hajtot­ta és július 1-vel bevezettük. Ez jelzi, hogy politikánk át- goodrtt. egységes. PeiiHIrnpk módszere sem változik. Azt tartjuk, hogy az eddig kialakult módon kell dolgoznunk. Ez azt je­lenti, hogy szeuibeszállunk minden jobboldali és reak­ciós törekvéssel, jelentkez­zék az az országon belül, vagy a nemzetközi életben. Ugyanígy szembeszállónk idehaza is és nemzetközi­leg is mindenféle álbalol­dali, szektás és kalandor- törekvéssel. Az a véleményünk, hogy a magyar nép szocialista előre­haladásához a szocializmus és a béke megerősödéséhez a vi­lágon nem forradalmi frázi­sokra, hanem egységre és for­radalmi cselekvésre van szük­ség. Ami módszerünket illeti, a felvilágosító munka, a nyílt, elvtársi vita hívei vagyunk, a meggyőzés, az érvelés hívei mind a pártéletben, mind a népfront összejövetelein, mind általában a közéletben. Lan­kadatlanul és fáradhatatlanul kell felvilágosító munkát vé­gezni. mert a tapasztalat az, hogy minden új kérdést meg kell magyarázni. Ha nem magyarázzuk meg előre, meg kell magyarázni utólag, s az sokszor nehezebb, több mun­kát kíván, tovább tart. Ha van közös feladat, vitassuk meg együtt, határozzunk együtt és dolgozzék mindenki teljes erejével. , A személyi változásokról Központi bizottsági ülésünk hozott néhány személyi vo­natkozású határozatot is. Ha­tározat született, hogy engem, Münnich elvtársat és Pap elvtársat fel kell menteni a Minisztertanácsban viselt tisztségünk alól. Én ezzel egyetértek. Nemcsak azért, mert megszavaztam, hanem azért is. mert ami engem il­let, már régen és többször kértem, hogy mentsenek fel az egyik tisztség alól. Mind a kettő nagy feladat és mind a kettőhöz teljes ember kell. A Központi Bizottság a munkát kívánja javítani a személyi átcsoportosítással. Azt hi­szem. Münnich elvtárs fel­mentését sem kell különös­képpen indokolni. 79. évé­ben lévő, régi, tapasztalt for­radalmár, akinek politikai ta­pasztalatára, véleményére mi továbbra is építünk, és szá­mítunk. Ilyen korú embertől azonban már nem lehet vár­ni, hogy napi munkát végez­zen. Ami Pap elvtársat illeti, na­gyon egyszerű dologról van szó. Tehetséges ember, aki korábban a Veszorém megyei Pártbizottság első titkára volt. A kormányban is becsülettel és eredménnyel dolgozott. Most az a szerencsétlenség történt. hogy Veszprémben meghalt a párt megyei első titkára. Megfelelő megoldást kellett találni és hamar, mert a megye bonyolult: van ott ipái-, mezőgazdaság, idegen- forgalom. A legegyszerűbb volt az, hogy egy, az embe­rekkel, a helyzettel, a prob­lémákkal ismerős elvtárs ve­gye át a vezetést. Ezért visz- szament a megyébe. Még azt is megmondhatom, hogy kissé pedagógiának is szántuk, azt akarjuk, hogy az egész országban értsék meg: egy megyei első tit­kári poszt nem kisebb rang, mint a kormány tag­jának lenni. Meg kell mondani, hogy amennyire ismerjük a pár­ton belüli visszhangot és a közvélemény visszhangját, úgy tűnik, hogy az elvtársak, a dolgozók megértették és helyesnek tartották a változá­sokat. A Nyugat, persze a maga mód.ián szintén foglal­kozik minden ilven kérdéssel. Sajátos nyelvükön azonban ők is annak a véleményük­nek adnak hangot, hosv poli­tikai változás nem történt. A szocialista társadalmi rend, a kommunizmus minden országban győzni fog! Elvtársaim! Meggyőződésem, hogy a becsületes embernek, akármilyen munkakörben van, magas, vagy egyszerűbb funkcióban, mindig sok mun­kája van. Dolgoznunk, küzde- nünk kell nagy céljainkért. Vannak emberek, akik hajla­mosak a bizonytalanságra, a nyugtalanságra. Ha valahol valami történik, azt kérdik: most mi lesz? Most például az árvíz okozta károk, az Algé­riában történtek kapcsán nyugtalankodnak. Gondolkoz­ni, az eseményekre figyelni persze kell. De a kérdést, hogy most mi lesz, másképp kell feltenni. Aki hisz a mi ügyünkben, a mi népünkben és akarja a szocializmus elő­rehaladását. népünk boldogu­lását, annak nem azt kel! kérdeznie, hogy most mi lesz. hanem azt kell mondania: akármi lesz. mi a szocializ­must előre visszük, a békét megvédelmezzük, az agresszo- rokat visszaszorítjuk, az ár­vizet is visszatereljük medré­be és megyünk előre. Ez a helyes hozzáállás. (Nagy taps.) Az utóbbi időben többször beszéltem a pártonkívüliek megbecsüléséről, mint a párt­tagok megbecsüléséről. Úgy gondolom, mindig jobb, ha a kommunistákat a pártonkívü­liek dicsérik, mintha önma­gunkat dicsérjük. Tény azon­ban. hogy ma párttagnak, kommunistának lenni na­gyobb megbecsülést. több megtiszteltetést jelent a dol­gozók körében* mint bármi­kor korábban. A pártonkívü- lieknek. a mi népünknek nagy szüksége van a mi szi­lárd, egységes, céltudatos és a vezetés feladatait jól ellátó pártunkra. Nekünk, kommunistáknak hivatásunk és feladatunk nem az uralkodás, hanem a nép, a munkásosztály becsületes és tisztességes szolgálata. Ha bármelyikünkre valaki azt mondja, hogy becsületesen dolgozik a munkásosztályért, a népért, ennél nagyobb rang nem kell nekünk. Ennek szellemében dolgozunk mi a népfronton belül is. Változat­lanul együtt akarunk dolgoz­ni világnézetre való tekintet nélkül minden becsületes em­berrel. A minap ünnepeltük a Hit- ler-fasizmus feletti győzelem 20. évfordulóját. Húsz esz­tendővel ezelőtt, itt, ahol mi állunk, a horogkereszt vetett árnyékot és a Hitler-fasiszták voltak Európa urai. Azóta volt hidegháború, volt koreai háború, berlini krízis, kubai agresszió. Kongóban támadt az imperializmus, most Viet­namban támad. És mit hoz a jövő? Ahogyan Hitler eltűnt a történelem süllyesztőiében, úgy fognak eltűnni az összes imperialisták. Elvtórsak! Mi kiverekedtük, kitapos­tuk magunknak az utat. Történelmi akadályokon át, nehézségek közepette jutottunk el ide, de remél­jük, a további út már si­mább, könnyebb lesz. Volt személyi kultusz, volt el­lenforradalom, volt szárazság, volt árvíz, volt kegyetlen tél, mégis mentünk előre. Most a szocialista társadalom alapjai már megvannak, évek men­nek, események jönnek, nehéz­ségek lesznek, küzdeni fogunk, de végső fokon a szocialista társadalmi rend, a kommuniz­mus minden országban győzni fog. (Nagy taps.) Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Kedves elvtársnők! Engedjék meg elvtársak, hogy befejezésül sok szeren­csét és sikert kívánjak az újonnan üzembehelyezett hi­deghengerműnek a további munkához, az ott dolgozó elv­társaknak, a vasmű összes dol­gozóinak, Dunaújváros összes dolgozóinak, mindazoknak, akik itt jelen vannak és akiket önök képviselnek. Egész né­pünknek erőt, egészséget, si­kert kívánok. (Nagy taps.) Kállai Gyula fogadta sí diplomáciai testületet Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnöke hivatalbalépése alkalmából hétfőn az Ország­házban fogadta a budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetőit. Megjelent a fogadáson Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Péter János külügymi­niszter, Gál Tivadar, a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője és Gergely Miklós, a Kü I ügy m i n iszlérium proto­koll osztályának vezetője. Frantisek Pisék csehszlo­vák nagykövet, a diplomáciai testület doyenje tolmácsolta a diplomatáit jókívánságait, majd szavaira Kállai Gyula és' Kádár János válaszolt. A fogadás szívélyes légkör­ben folyt le. Bomedien alakítja meg az új algériai kormányt Huari Bumedien ezredes hétfőn' beszédet mondott Al­géria függetlenné válásának harmadik évfordulóján. A be­szédben főleg belpolitikai kér­désekkel foglalkozott. Megis­mételte a forradalmi tanács által Ben Bella ellen már ko­rábban felhozott vádakat, el­sősorban azt, hogy az eltávo­lított elnök „személyi ural­mat” teremtett meg. Bejelentette, hogy az ország politikáját az FLN-párt fogja kialakítani. Mezőgazdasági kérdésekről szólva hangsúlyoz­ta, hogy a földreformnak az igazságosságon kell alapulnia. Bumedien ezután külpolili- tikai kérdésekre tért át. Algé­ria együttműködéséről biztosí­totta az összes népeket, ame­lyek az imperialista uralom el­len küzdenek, Palesztinától egészen Dél-Afrikáig. Meg­erősítette Algéria „szocialista hivatását”, szolidaritását Afri­ka, az arab világ népeivel, a szocialista országokkal. Hang­súlyozta, hogy Algéria a Fran­ciaországgal való kapcsolatok megerősítésére törekszik. A forradalmi tanács megbí­zást adott Bumediennek Algé­ria új kormányának megalakí­tására, de e kormány tagjai­nak nevét még nem jelentet­ték be,_ feltehetően a tárgya­lások még folynak. Ben Bellát egyébként Algírban őrzik, és egészséges. Az Imbert-junta gyilkosságai Tizennyolc halottat találtak egy farmon Az emberi jogok amerikakö- zi bizottsága 18 holttestet ta­lált egy farmon Santo Domin­go közelében. A junta országszerte letar­tóztatásokat foganatosít. A le­tartóztatottakat távoleső he­lyekre viszik, bestiálisán meg­gyilkolják és elássák, hogy el­tüntessék a nyomokat. Az em­beri jogok amerikaközi bizott­ságának adatai szerint ötven letartóztatottat gyilkoltak meg ilyen módon. Partisan harcok Peruban A perui kormány megerősí­tett rendőri alakulatokat és repülőgépektől támogatott ka­tonai egységeket küldött az or­szág középső területein műkö­dő partizánok ellen. A perui partizán mozgalom június elején indult meg, ami­kor az országban sok helyütt paraszt-zendülések törtek ki. A Perui Kommunista Párt né­hány nappal ezelőtt kiadott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy az országban egye­lőre nincs forradalmi helyzet, amely igazolná az általános felkelés jelszavát, de a kizsák­mányolás mérve erőszak alkal­mazására készteti a paraszto­kat. A kormány rendeletet adott ki, amelyben 30 napra felfüg­gesztette az alkotmányos biz­tosítékokat, fl VOX szakszervezeteinek távirata a Ham 0,nh-i legitimates Ínyében A Vietnami Dolgozók Álta­lános Szövetsége a június 2-i Nam Dinh-i amerikai légitá­madással kapcsolatban táv­iratot intézett az SZVSZ-hez. Mélységes felháborodással tájékoztatjuk önöket arról — hangzik a távirat —, hogy a 7. amerikai flotta repülőgépei július másodikán támadást intéztek az észak-vietnami Nam Dinh iparváros ellen. A támadásnak 11 halálos és több mint 00 sebesült áldoza­ta volt. A távirat végezetül felhívja az SZVSZ-t, hogy szólítsa fel a világ munkásait és szak- szervezeteit az amerikai im­perializmust agresszív cselek­ményeinek megfékezésére. U Tliant U Thant ENSZ-főtitkár hétfőn Genf ben beszédet mondott az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülé­sén abból az alkalomból, hogy második felébe lép a „nem­zetközi fejlesztési évtized”. Az ENSZ-főtitkár ramuta­íheszéde tott. hogy a Kelet és Nyugat konfliktusa gyengíti a íelődő országok megsegítésére irá­nyuló erőfeszítéseket. Majd a k orma n yok egy ü ttm üköd ését sürgette, a fejlesztési évtized célkitűzéseinek megvalósításá­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom