Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
6 «3YAKMAGY A ROWS* Aa Vasárnap, 1965. jóim« 4, Azt hisszük, jogos lokálpatrióta büszkeséggel számolhatunk be róla, hogy könyvtárunk, a miskolci 11. Rákóczi Ferenc (megyei) Könyvtár egyre szélesedő nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Néhány évvel ezelőtt kezdődött az egész és ma már a tengeren túlról és közvetlen határunk mellől egyaránt jelentkeznek partnerek, hogy kapcsolatot létesítsenek a könyvtárral. Washington és London n entkezik Már a kezdet is biztató volt, hiszen nem kisebb jelentőségű szerv, mint a washingtoni Library of Congress, vagyis a kongresszusi könyvtár vette fel elsőnek a kapcsolatot megyei könyvtárunkkal négy esztendővel ezelőtt. Kérte az Ajánló Katalógust, amelyet a könyvtár 1961-ben jelentetett meg állományáról. Hogy miként szereztek ott tudomást erről a megyei kiadványról? Nos, ez a washingtoni könyvtár mindenre kiterjedő figyelmét jellemzi. Kezükbe került egy magyar kiadvány, amely ismertette a magyar helytörténeti bibliográfiákat. Nem voltak restek, kifényképeztették ott Amerikában azt a részt, amely az Ajánló Katalógust ismertette és a fotókópiát levelük mellékleteként megküldték. így nem fér hozzá kétség, mit akarnak. Megyei könyvtárunk a Széchenyi Könyvtár nemzetközi csereosztályán keresztül el is küldte a kért könyvet Amerikába, és ugyanez a könyvtár most ismét jelentkezett. Új levelében, amelyhez megint fotókópiát mellékelt, A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája (1842—1963) című kiadványt kérte. Jellemző gyorsaságukra, hogy ezt az 1964. decemberében megjelent könyvet már 1965. májusában kifényképezték egy ismertetőből és június 16-án postára is adták levelüket. Most azonban már nem csak kértek tőlünk, hanem cserébe felajánlották saját bibliográfiai kiadványaikat. Vagyis tartani akarják a kapcsolatot, amit az is bizonyít, hogy megyei könyvtárunk későbbi kiadványaira is igényt tartanak. Az idén május 31-én adta fel kérőlevelét a londoni International Library Directory is. Ez a könyvtár is kéri megyei könyvtárunk bibliográfiai kiadványait. A levelek érkezte óta mindkét nyugati partner megkapta a kívánt könyveket. Kassa és Krakkó kérése A kassai Stana Velecká Knizmca ugyancsak közölte megyei könyvtárunkkal legutóbb, hcjgy 13 kötetre tervezett Kelet-Szlovákiai Bibliográfiájukat ajánlják fel cserébe a mi kiadványainkért. A 13 helytörténeti kötetből 3 már megjelent, mégpedig az 1962-es bibliográfia, a Magas- Tatra, valamint a Történelem és etnográfiai című bibliográfiai kiadvány. A többi még. ezután jelenik meg és azt küldik ide, amit megyei könyvtárunk kér. Kassáról egyébként egy magán bibliográfus is jelentkezett idén áprilisban, név szerint Vrr György, aki a Magyar nemzeti bibliográfia című kiadványt áttanulmányozva, kérte Miskolcról ugyanazt, amit az amerikaiak. Alig küldte el a könyvtár mindkét érdeklődőnek. amit leért, történelmi partner jelentkezett. Krakkó. amely Nagy Lajos ideiében a magyar király lengyel székvárosa volt a közös uralom korában. Miskolchoz fordult. Miskolchoz. ahol Nagy Lajos diósgyőri várában a magyar és lengve! urak egyaránt találkoztak régi történelmünk folyamán. A miskolci megyei könyvtár kiadványait kérte két krakkói könyvtár is. Samt kiadványaikat ajánlották fel cserébe. Len gyei barátainknak a kért könvveken kívül még fénvkéoet is küldött a könyvtár, megyeszertc felújított könyvtarainkról. Négy év alatt ezek a kapcsol a tőle énültek Iri megvei könyvtárunk és a nagyvilág között. Washingtontól Krakkóig. Kassától Londonig. Keletre és Nvugatra, szocialista és tőkés államokba, egyaránt mennek kiadványai. Rém élni k, hogy ez még csak a kezdet és a cserelista újabb könyvtárak címével hamarosan gyarapszik. Máté Iván Ä Borsodi Szemle I965j2 számának tartalmából A Borsodi Szemle, a TIT Borsod megyei tudományos folyóirata 1965. évi 2. számának élén Sárközi Andornak az MSZMP ideológiai irányelveiről írt tanulmányát olvashatjuk. Kun László írása a közélet demokratizálásáért, a reakció ellen közvetlenül a fel- szabadulás utáni Miskolcon folytatott harcot mutatja be. Nagy érdeklődésre tarthat számot Aram Szemjonovics Szi- monjan jereváni konzervatórium! előadó Miskolcon tartott előadásának ismertetése, amely a nép esztétikai neveléséről szól. Nem divatjelenség — sürgető igény címmel cikket olvashatunk a szociológai kutatások szükségességéről. Párizsi szál mák alap a divat Az Állami „Modell” Kalapszalon bemutatta a legújabb, szalmából készült francia nyári kalapújdonságokat. Igen szépek a fehér és világosdrapp változatok. Érdekesek a tarka szalmából készített kontykalapok is. Szendrei József írása egy tanyai iskolát mutat be. A Megyénk életéből rovatban Hegyi Imre a képviselők és megyei tanácstagok tevékenységét, Szabó József pedig Csillagpuszta legutóbbi változásait ismerteti, K. Végh Katalin és Kemenczei Tibor régészek a Herman Ottó Múzeum utolsó húsz évben végzett régészeti kutatásait ismertetik. Rövid nekrológot olvashatunk a közelmúltban elhunyt Koós Imréről, a summásélet és népszokások feljegyzőjéről. A Művészei —irodalom című rovatban Simon László nagyobb tanulmányát találjuk Brecht korszerűségéről. A Miskolci Nemzeti Színház legutóbbi évadát Párkány László, a II. Miskolci Filmfesztivált Benedek Miklós értékeli. Tertinszky Edit a rádiózás őskorának irodalmi képét vázolja fel. Kanyar József Herman Ottó ismeretlen leveleit mutatja be, Barsi Ernő pedig egy sályi pásztor népdalkincséről ír. A társulati, valamint kulturális életről szóló krónika, többféle , adalék, könyv- és folyóiratszemle olvasható még a Borsodi Szemle új számában. Foto: Agotha. Tibor, Úf könyvek a mlskeEcI könyvesboltokban Csak néhány könyvről sze- tárgyalja sokoldalúan napja- retnénk hírt adni ezúttal, ink politikai és gazdasági kér- Elsősorban A világ politikai déseit. Szó van ebben a miles gazdasági fejlődése című- ben a világ térképén történt ről, amely tanulmányok során legújabb politikai változásokA gönci öregek öröme Megyénkben már nagyon sok helyen megoldották az elhagyatott öregekről , való gondoskodást úgy, hogy kényelmes napközi otthont rendeztek be részükre. Bizony ennek megszervezése még nem egy helyen fennakad a községi tanács, a tsz-veze- tőség meg nem értésén, kényelmességén. Azoknak, akik ezt annyi szeretettel és áldozatvállalással szervezik, sok akadályt kell leküzdeniük. Göncön nem volt ellenállás. A községi tanács szívügyének tartja az öregekről való gondoskodást. A napközi még csak terv, de már kijelölték a helyét, s most rendezik be. Remélik, hogy augusztus 20-ra át is adhatják rendeltetésének. A Kossuth Tsz is támogatja a tanács kezdeményezését. Közgyűlésen határozták el, hogy a szociális és kulturális alapból 10 000 forintot adnak az öregek napközijének berendezésére. Szívesen teszik, hiszen nagyon sok öreg tsz-tag lel majd itt kellemes pihenést, szórakozást és jó ellátásiról, a KGST és a Közös Piac történetéről, a kelet—nyugati kapcsolatokról, a fejlődésben elmaradt országokról, valamint a tőkés országokban működő haladó politikai erőkről, mozgalmakról. Ez a tanulmánykötet rendkívül hasznos olvasmány politikai és gazdasági kérdések iránt érdeklődőiknek, de minden intelligens olvasónak is. Esik eső, karikára... címmel jelent meg Vas Zoltán regénye, Kossuth életét Írja meg a szerző egészen a világosi fegyverletételig. Harmadiknak egy ifjúsági műről szólnánk még: Földes Péter könyvéről, amely a Hotel Drezda címet kapta és az első világháború idején orosz hadifogságba került* majd a Vörös Hadsereghez csatlakdzott százezer magyarról szól. OLVASÁS KÖZBLN A Fehér vastag nyjon-szalmakalap szalagdíszítéssel. hétköznapi valóságban csak a durva egészség érzi jól magát — mondták a J múlt század dekadenJsei: érzékeny, ideggyenge, ő beteglelkű írók, költők és gon- % dolkodók. Mondták — és előfordultak a világtól. X Volt ez így máskor is már az ? európai művelődés történetéiben: a nagy világomlások, az Y „istenek alkonya” idején. O Amikor elvész a hit az ural- Jkodó világnézetben és a ► fennálló politikai és társadalmi rendszerben: a gondol► kodö ► tétován Jlágban. ►veszett ►enyhetadó oázist, ahol nyugtalan szellemük megpihenhet. A római birodalom meg- f lazulásának idején, Marcus ► Aurélius császár, a nagy bi► rodalom ura, otthagyja Ró► mát, hogy a Garam folyó gyö► nyörű völgyében és csöndes ^partján magába mélyedve találjon valami eligazító bölcses► séget. A Stoa szomorú, de ne► mes emberségű filozófiáját, ‘amely a császárt a legjobb * barátságba égy rabszolgával* elmék nyugtalanul és i néznek szét a viKeresik az élet elértelmét, vagy az a szintén bölcselő Epiktétosz- szal fűzi össze. A századvég dekadensei azonban nemcsak a válságos korszakokra, hanem általában a hétköznapi valóságra mondták ki az ítéletet. S valóban: van abban igazság, hogy lelki alkat szerint is különbözőképpen reagál az ember minden külső körülményre. Aki egészséges szervezetű és gondolkodású, vagy kiharcolja a maga helyét és boldogulását egy_ adott helyzetben, vagy egészségesen lázad, agitál, szervezkedik ellene, de búbánatba nem esik, nem vonul elefántcsonttoronyba, nem különíti el magát sorstársaitól. A válságos korszakok mindenesetre tömegével emelik felszínre az ideges lelkeket. Tömeges jelentkezésük azután ráüti a bélyeget egy-egy ilyen kor szellemiségére és sokszor eltakarja szem elől a párhuzamos, de másfajta korjelen- ségeket és folyamatokat. így történt ez a századvég irodalmi és filozófiai dekadenciája idején is. »*A dekadencia korai* — szoktuk mondani. Holott ugyanakkor Európa-szerte hatalmas erővel folyik a kapitalista termelés szervező és hóditó tevékenysége, és ugyancsak nagy lendületet vesz a munkásság közötti agitáció és szervezkedés is. A dekadensek azonban álomvilágba temetkeznek. Undorral szemlélik a tőkés mohóságát és durva önzését, megvetik a kispolgári rétegek korlátolt közszellemét, de finnyásan fordulnak el a munkástömegektől is. Külön világot teremtenek maguknak. ,.A hit és remény nélkül neurotikussá vált emberek szépség, ideál és túlvilág után vágyakoztak” — összegezi a dekadencia lényegét Komlós Aladár most megjelent könyvében: „A szimbolizmus és a magyar líra” című szép esszéjében. A szimbolista művészeti stílust ez a dekadens költői irány alakította ki. Dekadencia és szimbolizmus azonban nem jelent egyet — figyelmeztet rá helyesen Komlós. A dekadencia magatartás, az élethez és a világhoz való viszonyulás, a szimbolizmus pedig stilisztikai forma. - Élhet vele és élt is, aki maga nem volt dekadens. I gazában mindnyájan szimbólum-rendszerben gondolkodunk. Ki bonyolultabb, ki egyszerűbb rendszerben. Három jellegzetes eligazító rendszert termelt ki az emberi szellem: a vallást, a filozófiát és — a költészetet. Mikor egy-egy uralkodó vallás hitele kezd megdőlni, nyomban virágzásnak indul a szabad filozófia, és az éltérzés- költészet. (Ami lényegében véve szintén filozófia: szubjektív idealizmus a költészet nyelvén.) Mindenkiben az új tájékozódás vágya fejeződik ki, az élet új értelmének a keresése. Hol pozitív, hol negatív eredménnyel. Hol azzal* hogy van értelme és értéke az életnek, hol azzal, hogy nincs. Ez történt az ókorban a görögöknél és rómaiaknál, amikor az istenekben való hit elenyészett. És ez történt az újkorban Európa népei körében, amikor a keresztyén vallás hitele fokonként megingott és az a társadalmi rendszer is bomlásnak kezdett indulni, amelynek ez a vallás az uralkodó világnézete volt. A polgári forradalom és kapitalista rendszer azonban Sftakkó, London, Washington Megyei könyvtárunk és a nagyvilág CSÓNAKOK
