Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-23 / 172. szám
Péntek, 1965, július S3. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 SZALMAHORDÓK íerelőgátalkal szűkítik a iisza niedre! Magyar-bn’gár barátsági est f Vizsolyban ; * * A * fA ■ nern vetkőzi béke-demonst- ról érkezettek is részt vettek.* c.‘ó szép eseménye volt me- Az est sikere érdekében közre-* ^yenkber, az a magyar—bol- működött a vilmányi felnőtt* Hazafia^M^f ■anle^Gt a kórus. Fellépett még a vizso-* n,.. as Népfront Borsod me- . * ®fG> Bizottsága rendezett. A W KISZ-lányokból álló népi* ^olyi művelődési otthonban tánecsoport, valamint két is-* iZ£&* teIt széksorok előtt kolás. Ez utóbbiak bolgár köl-J orvos - V- Czer6dÍ rSánd°r tők verseit szavalták. A ma-* 9rAt' - Községi nepfrontbi- , ... , ... c ^tsp> elnöke Ivan Csukovot, gyár—bolgár barátsági es kol-* kárát r nagy^övets^S első tit- csönös segélynyújtási egyez-* mond\f+akÍ ünnepi beszédet mény 17. évfordulóján meg-* esten !Glkea hanS',lnt’3 tartott est utolsó műsorszáma-£ ... ; nemcsak Vizsoly lakó- , , , , I ^ hanem a szomszédos Vil- ként filmet vetítettek a bol-* anyból és Boldogkováraljá- gár nép életéről. Dolgoznak a legfiatalabbak >» Foto: Ásóiba Tibor X-tásra szorul. A bizottság tagjai X-minden ilyen háztulajdonossal ^beszélgetnek, felkérik a munJ kákra. A tatarozásra az OTP *- kölcsönt biztosít a lakosoknak Xí — -----x- x- * * Jf Xx- Az Északmagyarországi J Vízügyi Igazgatóság dolgozói az *idé« befejezik a Tisza szabályozását Tiszakeszi és Tisza- H-füred között. Ezen a csaknem J35 kilométer hosszú szakasszon a folyó medre igen kiszé- X leseden, számos helyen gázlók * keletkeztek és vízállása a me- *leg nyári hónapokban sokszor Jmég az 50 centiméteres ma- »gasságot. sem érte el. Ilyenkor *a folyószakaszon szünetelt a X-hajóközlekedés és a Tokajban * termelt, kőmennyiséget az ol- x-csó viziút helyett a költségesebb vasúton szállították ren- Jdcltetési helyükre. Ezért hatá- n-rozták el. hogy mintegy 10 * millió forintos költséggel X-,.gazdaságossá" teszik a folyó- *nak ezt a részét is. A munkáikat három érmei ezelőtt kezdetűk meg. Azóta több mint. 40 $ ezer köbméter fagyálló ter- *méskö felhasználásával a kri- x.tikus helyeken úo^m,evezett X-i erei őn álakat óniie+tek, ame- JIvektől összeszűkült a folyó * medre és ezáltal ■’-izá.llásn *cmeV-es;k' Ugyanakkor a xoazl áltat úszóknfrókkal bontották meg és eddig wiintepv *n"-mgei tá^Hgffak el „ me- S-fe-r ~ Jsísi .. ______ x-^” Október eleiér, készülnek Jel és ettől az időtől az assá- JIuos nyári vannkon is hajóz- xhnűi lesz- a Tiszának ez a Borisod és Heves megye közötti o szakasza. CZCr leohrn ZSZCDDOS ■»? 1 ‘ál'rö1. A fo1’'lősznhályo- mnnkál-kal riő'-oláthntóDe mi a fontosabb? Az ember, vagy az akta? Talán sok is ez a kérdés egyszerre, de kérdések helyett csak elmarasztaló jelzőket lehetne használni az ilyen halogatásra. Helyi ügyekben joggal várnánk, gyors intézkedést az államhatalmi szervektől. még akkor is. ha esetleg népszerűtlen is az a feladat, amit végire kell hajtaniok. Érdemes ™é9 ni, mivel magyarázza Magyar Béla vb-tit- kár saját erélytelenségét ebben az ügyben: — Nekem nagyon kellemetlen az intézkedés, mert Sándor Lajosné, akit a szóban fo^rgó ' lakásrész fele megillet, s aki ellenzi Baloghék beköltözését, éppen az én választó- körzetemben lakik. Hogy jön az ki, hogy éppen én lépek i fel ellene egy idegen érdekében? Furcsa hivatkozás ez arra a tiszta elvre, hogy a választott tanácstagok mindenkor felel- • jenek meg választóik bizalmának. Ha égy választópolgár bűntettet követ el, akkor a : választott szervnek talán hálából szemet, kell. hunynia? Nem fogadható el ez az érv. A tanácstagoknak, de különösen a vezetőknek tudniok kell, hogy akkor felelnek meg tsl- jesen a bizalomnak, ha. mindenkor betartják és betartatják a törvényességet, A négygyermekes család, amelynek joga volt a községbe költözni, ma is a, szabad ég alatt van. Ez pedig nem vet jó fényt a tanács vezetőire. A község jóindulatú lakói részéről pedig szinte érthetetlen. miért fogadják most ilyen hűvösen a becsületes munkás idénént? Ezt a problémát nácsnak kell megoldania. A nénygyerm.ekes családot mielőbb emberi körülmények közé kell juttatni. Ada inovies Ilona eiicscn a házaltat tottak, amely végigjárta a köz- séget, megvizsgált minden házat, felmérte a tennivalókat Felhívást fogalmaztak, melyet elküldték azokhoz, akikének háza tatarozásra, csinosi- x- ’ Tis&uhíeon történt Müven sorsra futott a néffyeryermekes család ? elmondanám, mi Któszor törtém több mint húsz nappal ezelőtt. Balogh Zoltánná lakást keresett. Tiszalúcon Sándor Lajos bérbe adta neki a házát, s 1200 forintot fel is vett előre. Megérkezett a bútorral megrakott teherautó, de akkor Baloghék váratlan akadályba ütköztek., Igaz, hogy a lakás egy éve üresen áll, de azért, mert Sándor Lajos külön éí feleségétől, s egyikük sem foglalta el. Most azonban az asszony és rokonsága, közbelépett. hogy Baloghék ne költözzenek be. Csúnya perpatvarra került sor június 28-án este. Oda- csődült a fél falu, hogy megakadályozzák a. lerakodást. — Nem kell cigány a szomszédba! — kiáltották innen- onnan. — Takarodjék a falunkból! Baloghné megfélemlített gyermekeivel naqynehezen kapott annyi irgalmat, hogy az éjszakát a lakásban tölthette, s jogosan beköltöztek a kifizetett, bérű épületbe. Másnap kora reggel ismét összecsődültek az emberek. — Menjenek ki! — Menjenek, ki a faluból, oda, ahonnan jöttek. Baloghné a tanácsnál keresett igazságot, de hiába. Közben, míg odajárt, ráverték a gyerekekre az ablakot, majd néhányon bementek a lakásba és Sándor Lajosné vezérletével erőszakosan kipakolták őket. Nemsokára elo!cerult tsz vontatója. arra felrakták Baloghék bútorát, a tanácsháza elé vontatták —, s ott hagyták. A szégyenteljes szállítmány egy hétig állt a tiszalúci tanácsház előtt. Egy hétig verte az eső — a tanácsvezetök sze- meláttára is. Sajnos, senkinek sem esett meg a szíve Ba- loghékon, nem akadt abban a községben, amelynek lakosairól, különben már más dolgokkal kapcsolatban annyi szépet és jót hallottunk, egyetlen ember se, aki segített volna rajtuk. A tiszalú- ciak ebben az esetben, közönyösek maradtak. Baloghné mindenütt keresi az igazát. A járási, a megyei szerveket is felkereste azóta. még a minisztériumba is írt de hiába, hiszen a. Tiszalúc községi Tanács helyett senk sem intézkedhetik. A tanács vezetői’olmulasz lottók a gyors, határozott, in tézkedést. Semmit sem tettei a nyilvánvaló birtokháborítá megakadályozásáért, s eg fontos lépés elmulasztása sajnálatos módon, igen káro közhangulat keletkezéséhe vezetett. Mielőtt kipakolták a csaló dot, vagy tiz asszony felkeres te ‘ Heves János tanácselnököt s nagy patáliát csaptak, mi ért engedélyezte a beköltö zést. Az elnök közölte az asz szonyokkal, hogy ő nem tűi semmiről. Nem is tudhatott hiszen a megállapodás csak két fél között történt. Az az óta megkezdődött nyomozó során egyre több adat gyűli össze arra vonatkozóan, hog az elnök jóváhagyta az ör, kényeskedést, ilyen estekben a Polgár Törvénykönyv előírja a tana csők feladatát. A 191. szakos röviden azt tartalmazza: akt birtokától megfosztanak, 1 tanácstól kérheti a. birto helyreállítását. Ha a vb 1. napon belül nem határozót köteles az ügyet áttenni bíróságra. A tiszalúci ja.nács vezi tói meg ser kísérelték, hogy a ncgygyer mekes családot jogos lakó sukba visszahelyezzék, de mé azt sem. hogy egyáltalán fe dél alá juttassák, amíg az iigt, ben a törvényes döntés mer, születik. Elnézték inlcábl hogy szégyenszemre ott álljo meg a tsz megrakott vontató ja a tanácsház előtt, Egy hé múlva annyit megtettek, hop bevontatták egy eldugott, ud varba, ahol már nincs szer előtt. Hogy mire várnak? Az időközben kitűzött bíró sági tárgyalásra? Arra, hog ítélet legyen a kezükben amit végre kell hajtani? Csinosítják Szói A községi tanács és a tömeg szervezetek kezdeményezésér új mozgalom bontakozott l< Szerencsen. Bizottságot alaki A munkásosztály helyzete megyénkben in. P ártunk Központi Bizottságának nagy jelentőségű határozata óta áz állami, a gazdasági szervek helyileg, megyénkben is sok konkrét intézkedést tettek a munkás- osztály helyzetének megjavi- ■ tására. «Azokból a mdlliárdok- ból, amelyeket a párt és a kormány azzal a céllal bocsátott az állami-gazdasági vezetés rendelkezésére, hogy azokból a legégetőbb tennivalókat megoldják és az ellátottság színvonalát emeljék, Borsodba is hatalmas összegek kerültek. 1960—64-ben lakásépítésre 1,5 milliárd forintot, egészségügyi létesítményekre 264 milliót, kulturális célokra 540 milliót szociális célokra 253 milliót, egyéb kommunális célokra pedig 1.2 milliárd forintot ruháztunk be. Természetesen, a beruházások az egész lakosság életkörülményeinek javítását szolgálják, ezen belül a munkásosztályét is. Talán nem érdektelen az itt következő néhány adat sem: 1957-hez képest 1964-re a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 36.4 százalékkal, az egy főre jutó személyes rendelkezésű reáljövedelem pedig 21,9 százalékkal növekedett, ami azt bizonyítja, hogy a Központi Bizottság határozata óta életszínvonalunk tovább emelkedett, az életszínvonalat meghatározó tényezők állandóan javulnak. Miből adódik ez? Jelentősen növekedett a termelés, a termelékenység, gazdaságosabban termelünk, s jobb minőségben, bővült a termelés választéka. általában jobb a minőség, mint korábban. A munkások eredményesen sajátítják el az új gyártási eljárásokat, megismerik a modern technikát, és annak eredményeként új termelési eljárá- í sok, gyártmányok honosodnak meg üzemeinkben, gyárainkban. Természetesen, azokban a változásokban, amelyek a munkásosztály politikai, kulturális színvonalában, munka- és életkörülményeinek javulásában végbementek, benne Van a munkások és a vezetők, az értelmiség és a dolgozó parasztság összefogása is — hangsúlyozták a megyei pártbizottság ülésén. De benne van a pártszervezetek, az állami és a gazdasági szervek, a KISZ- és a szakszervezetek, valamint a tömegszervezetek kitartó nevelő, szervező munkája, továbbhaladásra ösztönző tevékenysége. Éneikül nem Juthattunk volna idáig, nem Jellemezhetnék munkásosztályunk helyzetét azok a tények, amelyekről elismeréssel szólhatunk. Munkásosztályunk sokat adott népgazdaságunknak, őe sokat is kapott. Azok a milliók és milliárdok, amelyeket a szociális körül mén vek jnegi ^vitására, kommunális beruházásokra, kulturális célokra, az egészségűgvi ellátottságra és a lakásépítésre fordítottunk. mind, mind a ha- :i,rozat eaves nőniiáinak meg- v ’ '"-♦ását tükrözik. K "itikus. őszinte szellemben. a továbbjutás, az előrehaladás igényével tárgyalt a Pártbizottsági ülés. Naav lépésekkel haladtunk előre. sn~ at tettünk. sokat építettünk, nagy beruházásé kát valósítottunk meg. D még mindig nem sikerül megoldanunk a lakásproblé mát, tovább kell rendeznüni és fejlesztenünk az egészség ügyi ellátottságot, különösei az orvos-ellátást. A tartalma vitában szóba -kerültek a la kásépítés nehézségei, a je lentkező igényekhez mérten : lakásépítés meggyorsításé szorgalmazták: napirendéi szerepelt a munkásszállásol ügye, a nők elhelyezési gond ja, a fiatal szakmunkásai képzése, az üzenni étkezteté; problémája. A határozat meghozatal; óta eltelt időszak alatt jelen tűsen növekedett a dolgozói béren kívüli reáljövedelme é: a közvetett juttatások mérté' ke. Ennek alátámasztásár; példaként hozta fel az ülé: síé terjesztett jelentés, hogj megyénkben évenként 75—8( millió forintot fizetnek k nyereségrészesedés formájá' ban, s 1957-hez képest, csak nem 2,5-szeresére nőtt a ki' fizetett családi pótlék összege A vállalatok a megélhető; szempontjából alacsony keresetet igyekeztek emelni. Ezzé magyarázható, hogy egyes helyeken a segédmunkások órabére nagyobb mértékber emelkedett, mint a szakmunkásoké, de ennek vizsgálata nál helytelenítette a megye pártbizottság a néhol tapasz tál ható egyenlösdii’e való tö fekvéseket. Az egyenlösdi ká ros és rossz politikai hangú latot vált ki. Így a dolgozó! nem érezhetik és nem is érzi! 1 végzett munka szaktudás- génye, nehézségi és veszélyességi szintje, a fizikai erőkifejtés közti különbségek elismerését, s ez fékezőleg hat « teljesítmények alakulására. A vita során szóba került a vidéken laki dolgozók» helyzete akik sok tekintetber •látványos helyzetben vannak s közöttük vannak zömmel a: alacsonyabb keresetűek. / naponta bejáró dolgozók a: üzemi étkeztetést kevésbé ve hetik igénybe, s a problémá bonyolítja, hogy az igényeke sem a vállalatoknál, sem : gyárakban, az üzemekben nen is tudjuk kielégíteni. A mun cahelytől távolabb lakókná ugyanakkor jelentkezik a köz lekedési költség, az igénybi rett szállások, vagy albérlet szobák térítési díja is. Igaz n bejáró dolgozók költséeeihe: az állam is sokkal hozzájárul 1 vállalatok évente százmii liós nagyságrendben kifejez hető hozzájárulást fizetnek k közlekedési és munkásszállá fenntartási célokra, ezze egviitt azonban feltétlenül in dokolt a kolonizálás üteméne) gyorsítása, korszerű, mindéi igényt kielégítő munkásszál lások építése. A munkásosztály helyzeté befolyásolja a kereskedelm hálózat sűrűsége is. 1965. ja nuár elején 2347 bolt műkő dött a megyében, ez tizenh'5 százalékkal több. mint 1951 elején volt. Szaporodott a ezer lakosra jutó boltok szá ma. de az új lakóteleoeken kereskedelmi létesítménye! megénítése még mindig kóse delmesen halad. Mind ez idei nem pótoltuk a bányász- é más lakótelepek elmaradt, ke reskedelmi létesítményeit. / párthatározat többek közöt feladatként jelölte meg ( nagyvárosok zöldség- és gyű mölcsellátásának javítását, fi mezőgazdaság átszervezésénei éveiben az egyéni termelői felhozatalának csökkenésé megyénk • termelőszövetkezete átmenetileg nem tudták pó tolni, de a tej és a tejtermé kék kivételével 1962-től nőve kedett a felhozatal. Továbbn is gondot okoz azonban ; piaci árszínvonal, az áruterí tés, az áruellátás, 0 budapest és a vidéki piaci árak közt különbség. A primőráruk ese tőben rendszeresen, egyél cikkeknél pedig esetenként i miskolci piaci árak maca sab bak a budapestieknél. Ózdoi és Kazincbarcikán, ahol a fe! hozatal kisebb, ez az árkülönb ség még jobban érezhető. Ä gazdasági intézkedései azt szorgalmazzák hogy megszűn jenek a egyenetlenségek, Borsod megye súlyához, nép gazdasági jelentőségéhez mér ten, megfelelő arányban, a; eddiginél nagyobb mértékbei részesüljön a munkásosztál; életkörülményeinek tovább javítására szánt összegekből Már a pártbizottsági ülés megelőző végrehajtó bizottság ülésen úgy határoztak, hog; a felmérés alkalmával tapasz talt minden gondot, problémá összegyűjtenek, azok megoldá sát a jövőben minden szintéi elsőrendű feladatul teszik, fi hozott határozatban a megöl dósára tett javaslatok nyertei kifejezést, amikor is fonto intézkedéseket helyeztek ki látásba a munkaerőgazdálkodás javítására, az alacson? kerestű munkások és alacsom jövedelmű családok helyzeté nek további javítására, a ne héz fizikai munkák gépesítő sének ütemére, a munka kul túrái tságának emelésére, a: áruellátás, a bolti hálózatfej lesztésre, a piaci árszabályo zás jobb érvényesítésére. Onodvári Miklós (Folytatjuk.) *********************!
