Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-16 / 140. szám
SSZASMAGYAKOKSZAG Szerda, 1965. június 1A. Meghall Salamon Béla Salamon Béla, a Magyar A közszeretetnek és tiszteliópköztársaság érdemes művé- letnek örvendő művészt két- sze kedden hajnalban, 80 éves szer tüntették ki a Munka Érkorában elhunyt. Vérbeli szí- demrenddel: 70., illetve 75. szü- nész, nagy mulattató távozott letésnapja alkalmából, 1955- Salamon Bélával, s halálával a ben és 1960-ban. 1953-ban a magyar színházi élet és Buda- Magyar Népköztársaság Érdé- pest egy kedves színfolttal lett mes Művésze címmel, három szegényebb. Salamon Béla év- hónappal ezelőtt pedig 80. szíj tizedek óta minden este találko- letésnapja alkalmából a Munka zott a közönséggel. 1885. márci- Érdemrend arany fokozatával us 4-én Bereg városban szüle- tüntették ki. tett. Iparos tanonc korában lé- Salamon Bélát, a Vidám pett először színpadra, mint Színpad és a Magyar Színház- műkedvelő, s minden előtanul- művészeti Szövetség saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Utolsó kívánságához híven, koporsóját az MTK labdarúgói vállukon viszik és abban az esetben, ha vasárnap lebonyolítják az MTK—FTC labdarúgó mérkőzést, az MTK csapata fekete karszalaggal lép pályára. mány nélkül kezdte meg színészi pályáját hatvan évvei ezelőtt. Utolsó nagy sikerét a „Több nyelven beszélünk” című Róna-kabaréban aratta. Amikor csak szabadideje volt, járta a vidéket és megnevettet- Te a falvak, városok, tanyák lakóit is. Több filmben, televízió-jelenetben es rádióműsorban szerepelt. ff isiitek a Kozoíosz-SO-íii A Szovjetunióban kedden földkörüli pályára juttatták a Kozmosz—68. jelzésű mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezett tudományos berendezés segítségével folytatni kívánják a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási program végrehajtását. A szputnyikon elhelyezett berendezés kifogástalanul működik. A viiág legnagyobb repülőgépe a párizsi bemutatón A Le Bourget. légikikötőbe megérkezett a világ legnagyobb repülőgépe, a 80 tonna teher, vagy 720 személy szállítására alkalmas szovjet AN —22-es repülőgép. A gigantikus méretű repülö- gépc.socia. amely a görög mitológiából ismert Anteus óriásról kapta a nevét, most első ízben hagyta el a Szovjetuniót, hogy részt vegyen a francia fővárosban megrendezett nemzetközi repülőgép-kiállításon. Ás erdősődésnek kedves ms időjárás Megkezdte tanácskozását a csehszlovák nemzetgyűlés Kedden Prágában Bohuslav Lastovická.nak, a nemzetgyűlés elnökének megnyitó szavaival megkezdte munkáját a csehszlovák, nemzetgyűlés 6. plenáris ülésszaka. A buthai 1 véres eseményekről A TASZSZ Brazzaville-i tudósító központja táviratot kapott Christophe Gbenyétől, a. kongói forradalmi kormány vezetőjétől. Christophe Gbenye táviratában a következőket írja: „A Butha városában a barbár inváziót két. kizárólag zsoldosokból álló zászlóalj hajtotta végre. A zsoldosok a városba betörve, valóságos mészárlást vittek végbe, válogatás nélkül gyilkoltak le férfiakat, nőket és gyermekeket. Több mint 70 belga, illetve holland nemzetiségű misszionáriust azzal az ürüggyel öltek meg, hogy azok — úgymond — együttműködtek a forradalmárokkal. EGY ÉRTEKEZLETEN je- nincsenek, és nem is igen lesz- gyeztem fel, hogy a Kelet- nek. Nem kell rászorulni az er- biikki Erdőgazdaság a követke- dőnek való területekre. Ez egy- ző ötéves tervben 3000 hektár ben azt is jelenti, hogy hegyi területen telepít új \er- gonddal az idén jelentős terű- J dőt. A gazdaság főmérnöke leteken lehet kialakítani fiatal* ugyanakkor azt is elmondta, erdőket természetes úton, be-^ hogy ez igen nehéz és költse- ruházások nélkül. Ezt a lehető-* ges feladat, mert a magfogási séget ki kell használni. A^ helyzet katasztrofális alakúié- hegyvidéken minden termelő-* sa miatt országosan nagy gond szövetkezetnek van olyan te-J a csemetenevelés. Az elmúlt rülete, amelyeken az erdősö-* években ugyanis, elsősorban az dés elindítható. ♦ aszály következtében, igen ke- Ezzel kapcsolatban érdemes* vés mag és makk termett az fel figyelni arra _ is, amit szin-f erdőkben, márpedig a csemete- tén a már említett értekezle-^ neveléshez makk és mag is ten hallottam: . ' ••'Evőeszközök Fnu p luphungoula ráadásul Finomacéláruk .^kongói hörlön voU.- Maga apád! Faárak és e50 50 • Amikor, Hohlovot a ;ös cellába lökték, valaki Kérjük, hogy a fenti cikkcsoportját gyújtott: megnézni a delést június hó 22-ig küldjék evényt. A gyufaláng im- árut az esedékes napon ygó fénye rávetődött a rke betonfalakra, a törede- Bors; cementpadlóra, a Vasaira. Egy-kettőn ing volt, Vállia többség egyetlen öltözé- Misk csak klottnadrág. sen örvendetes: az új munká- te és elősegíti ma is a gyerszükséges. így aztán különö a—.—' byaszoló család KÖSZÖNTET NYtUV ANITAS Mindazoknak, akíír szeretett. j6 testvérünk. Lukács Melánia, az edelén:)’ gyógyszertár dolgozója elhalálozása alkalmával részvétnyilat- kozatukkal felkerestek, sírjára koszorút, vagy virágot helyeztek és ezáltal bánatunkat enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetét. A gyászoló család Idegennyelvű alkalmi kői; 1965. június 15-tői július Művészi albumok, műszaki k regények, az Idegennyelvű bő vá!aszt ingala nyelv,eckc hér ember és ráadásul iet, — mondták, ki egymás 1% <nif| yvAí a szentenciát a foglyok. JOt. US j V valóban nem voltak rasr * e | r~N p s « a» ,tőak. Hohlov, ha akarta, VllSkOlC, SZéCOeOVl ö® s[>4ern. egész éjszaka — lin- ta, hogy a cellában még 7 J börtön-nyelvleckét vett fehér fogoly van. Rogers pír híján — bánánhéjra cipőtalpra — vagy: gyufaszállal körömre jegyzetelni. •— Napközben még cigarettát is szerzünk — ígérte. A törzs törvénye Hogyan? A titok nyitja egyszerű. A táborparancsnok, Di- bou gyakorlatilag „isten után az első”. Ide ugyanis bírói eljárás nélkül kerülnek a foglyok, akikről sokszor jószerivel még azt sem tudják, hogy kicsodák tulajdonképpen. így aztán Dibou azt enged ki, akit akar. Persze, azt akarja kiengedni. akinek rokonsága megfelelő váltságdíjat fizet. A börtönben a szabályzat szerint nem jár élelem a foglyoknak. Amikor a hozzátartozók végre kinyomozzák, hogy a szerencsétlen Camp Luphungoulába került, igyekeznek ennivalót bejuttatni neki. Ehhez persze „meg kell kenni” a fél börtönszemélyzetet. A titok harmadik nyitja — jellegzetesen kongói. Az országban rendkívül erős a törzsi összetartozás érzése. Ezért a foglyok először is azt próbálják kideríteni, nincs-e az őrök között olyan, akivel egy vidékről származnak. Mert ha van: a fogolynak nincs többé gondja pénzre, ételre, italra. A törzsi ^örvények még a börtön.szabályzatnál is erősebbek. Ha az őr megszegi őket és nem segít bajba jutott „távoli rokonán” — a törzs bosz- szúja clöbb-utóbb utoléri i” (Következik: Telt ház és a trükk u,: üveggel-) hadnagy. Micsoda találkozás: szovjet újságíró és belga zsoldos Csombéék börtönében. — Tévedés, fatális tévedés, — mondta a belga. — Reggelre kiengednek. Addig is szóval tartotta Hohlovot: — Nézze, ketten vagyunk itt fehérek, legalább mi tartsunk össze ... Végül még a Regina szállóba. lakosztályába, a 303. szobába is meginvitálta Hohlovot. Rogers a hírhedt Michael Hoare zsoldos-osztagban szolgált. fizetése 48 ezer kongói és 18 ezer belga frank volt. A börtönbe úgy került, hogy előző este mulatozás után az afrikai piacon részeg fővel lövöldözni kezdett. Ébresztő előtt valóban kiengedték. Már világosodott, látni lehetett, az arcát; hegyes orr, ellenszenves kis bajuszka, belga főhadnagyi egyenruha, vörös katonai tábori sapka. Az egyik néger fogoly szitkokat küldött Rogers nyomába. Az a férfi volt. aki este Hohtov cipőjét tette a feje alá párnának. A kaszai törzsből származó Alphonse Oulou börtönügyekben kifogyhatatlanul találékonynak bizonyult, ö mutatta meg Hohlovnak, hogyan lehet körömmel — paf-f A HT Hí ÚT Luphuragouta (IÁI MIM piában Napirenden a m u n kaerőgazdál kodás A Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottsága a min^p a megye munkaügyi helyzetét elemezte. Napjaink égető kérdése 'ez. Valljuk be őszintén, hogy fontosnak tartottuk az anyag-, a bér-, a pénzgazdálkodást, de a munkaerő- gazdálkodással csak itt-ott, szórványosan, a pillanatnyi helyzetnek megfelelően foglalkoztunk. így alakult aztán, hogy a munkaerő-elosztás sem országosan, sem helyileg nem igazodott kellően a termelés, a gazdaságosság követelményeinek megfelelően. Gyakorlatilag ez úgy jelentkezett, hogy egyik helyen a termelés emelését létszám növeléssel oldották meg — így a termelékenység nem alakult a kívánalomnak megfelelően —, másutt pedig munkaerő-hiánnyal küzdöttek. Pártunk Központi Bizottsága — a szükségszerűséget, felismerve —- a múlt év decemberében hozott határozatában egyik legfontosabb országos feladatként jelölte meg a munkaerőelosztás és a létszámgazdálkodás jobb megszervezését. A tanácsülés vitájában megállapították, hogy ezzel mélyebben, tudományos igénynyel foglalkozni nemcsak általános feladat, hanem a megye sajátos helyzete külön is megkívánja. A munkaerőgazdálkodás politikai és gazdasági feladat, mert kihat a termelési szerkezet, a termelekenység, de ezen túlmenően emberi sorsok, családok életének alakulására. Borsod a népesség alapján a megyék között a negyedik helyet foglalja el. 1960. óta 33 ezerrel emelkedett a lakosság száma. Különösen gyors a fejlődés Miskolcon, ahol ez idő alatt 23 ezerrel nőtt a létszám. Mivel ez a létszám-növekedés nem annyira a természetes szaporodásból, mint inkább a bevándorlásból adódik, ez. azt mutatja, hogy — bár kisebb ütemben, de — a mezőgazdaságból a lakosság nagy tömegben áramlik az ipartelepek, a város, elsősorban a megye székhelye felé. A kérdés önmagában adódik: vajon a megye lakói számának növekedésével párhuzamosan nőtt-e a munkalehetőség? Az adatok igennel válaszolnak. Ma 26 ezerre! több ember dolgozik, mint 1960-ban. És ami különösen örvendetes: az új munkábalépőknél az arány a nők számára tolódott el. 16 ezerrel több nő, s tízezerrel több férfi dolgozik. Érdemes megemlíteni, hogy a közlekedésben négyszeresével, a kereskedelemben pedig kétszeresére növekedett a kereső nők száma. Megyénk szocialista iparában 18 ezerrel, ezen belül az építőiparban ezerrel több ember dolgozik, mint 1930-ban. És megint egy újabb kérdés: honnan, melyik rétegből, foglalkozási ágból „jött” az új munk"'"'"k tömege? Az esetek nagy többségében a keresők létszámának növekedése a nők fokozottabb munkába állásából, valamint a mezőgazdaságból — a szocialista átszervezés és gépesítés útján felszabadult munkaerő átállításából származik. Amennyire örvendetes, hogy több ember jutott kereső foglalkozáshoz az iparban, a közlekedésben, a kereskedelemben, annyira nyugtalanító a . rpezőgazdasági munkaerő helyzete. Az egyik felszólaló meg is jegyezte, hogy „a munkaerő-kérdés a mezőgazdaság fejlődésének kérdésévé vált”. Kétségtelen, egyre csökken a mezőgazdaságban dolgozók, különösen a fiatalok száma. Az encsi járás egyik részében például a 30 éven aluliak a tagság egy százalékát se teszik ki, van olyan, ahol nem is dolgozik fiatal. Hiba lenne azonban általánosítani. Hiba, mert a tsz „fiatalodás”, vagy „öregedés” területenként és szövetkezetenként, az adott helyzetből adódóan változik. Ahol a körülmények, a kereset kielégítő. onnan nem vágynak el az emberek. És ez önmagában hordja a megoldást is: olyan feltételeket kell teremteni, úgy kell gazdálkodni, hogy az emberek megtalálják számításaikat. Röviden; jobb vezetést, jobb feltételeket kell teremteni a szövetkezetekben, és esetleg más ágazattal kooperálva, meg kell teremteni a lehetőséget az egyenletes foglalkoztatásra. És szükséges az évek óta vajúdó kérdés: a szakmaszerzés lehetőségének megteremtése. Mint említettük, az új munkába lépőknél elsősorban a nők jutottak keresethez. A munkaképes nők 56 százaléka folytat kereső foglalkozást. Az új női munkaerők addig a háztartásban foglalatoskodtak. Munkába lépésüket elősegítette és elősegíti ma is a gyérmeiuieveit5 ta» s aux. uüu-ísi munka fokozottabb társadalmi szervezése. Gondolunk itt bölcsődékre, óvodákra, üzemi étkeztetésre. Ez a folyamat előrevetíti, hogy a továbbiakban még több nő jelentkezik új munkaerőként. Vannak helységek — például Ózd, Sátoraljaújhely, Kazincbarcika, Tisza- szederkény —, ahol már most is nagy gondot okoz a nők elhelyezése. Ez szükségessé teszi, hogy ipari létesítmények tervezésekor feltétlenül számolni kell a nők elhelyezkedési gondjaival, más szóval több olyan új üzemre, vagy a meglevők bővítésére van szükség, ahol a munkakereső nőket el lehet helyezni. Talán ide tartozik a falusi nők gondja is. A tsz-ben dolgozó nők helyzetét meg kell könnyíteni bölcsődék, óvodák létesítésével, ami lehetővé teszi, hogy olyanok is dolgozzanak, akiket egyelőre a gyermeknevelés az otthonhoz köt. A vitában sok szó esett a fiatalok gondjairól Nem szívesen maradnak a falvakban, és elsősorban azért nem, mert a szövetkezetekben még nem tudták megteremteni a szakmai képzés lehetőségeit. Különösen sok gondot okoz a nyolc általános iskolát elvégző fiúk és lányok helyzete. Nem mindenki tud, és nem mindenki akar tovább tanulni. Vannak szakmák, amelyek túlzsű- ■ toltak, .másokban nincs elég jelentkező; A fiatalok egy részénél, főleg a lányoknál, égető gond a munkához jutás, elhelyezkedés. Évek óta vajúdó gondként nehezedik az ipari üzemekre, az állami és társadalmi szervekre a csökkent munkaképességűek helyzete. Változatlan és még jónéhány évig tartó gond a cigány lakosság rendszeres foglalkoztatottsága, fokozottabb munkába állítása. Vannak helyek és esetek, ahol a munkafegyelemre való hivatkozással igyekeznek megszabadulni tőlük. Kétségtelen, a termelékenységet is figyelembe kell venni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez nemcsak termelési ügy, hanem nagy társadalmi nevelési ügy is. Csorba Barnabás — Beta íe — hallatszott odakintről. — Üsd, vágd, nem apád! — Beta ie na moto! — Csak a fejét, hogy meg ne sántul- jon! Bete ie lokolo na lubu- mu! — Ne sajnáld a lábad a gyomrától! S a nyelvlecke vége rendszerint; —• Ekoki to bakisza liszusz? — Elég volt, vagy akarsz még? — Majd .szinte hallani lehetett a hangból, hogy lemondó kézlegyintés kíséri: — Ie akufi. — Ez bizony kikészült... Közben meg-megcsikordult, a börtön nehéz vaskapuja, ugyan hová viszik a foglyokat? Ki végző osztag elé, vagy kínzókamrába? Mert a tábor különleges rendeltetésű, a Su- reté National főnökének, Nendakának közvetlen igazgatása alá tartozik. Camp Luphungoula neve magyarul egyébként azt jelenti: Kulcs-tábor. Valóban, kulcskérdésről döntenek itt: lenni, vagy nem lenni. A kérdés a foglyokra vonatkozik, és aki eldönti: maga Nendaka. Jövevény a Reginából Hohlov csodálkozással látta, hogy a cellában még egy fehér fogoly van. Rogers íö,7 börtön — az börtön. De uí'np Luphungoula ráadásul rt kongói börtön volt: Maga ex>kol. Amikor Hohlovot a ;ös cellába lökték, valaki irttfát gyújtott: megnézni a : evényt. A gyufaláng im- n ygó fénye rávetődött a rke betonfalakra, a törede- >rs cementpadlóra, a fog- isrtra. Egy-kettőn ing volt, illa többség egyetlen öltözé- isk csak klottnadrág. Vala- myien mezítlábasok. Az —icot nyomban közrefogták, “*“ia maradt nála cigaretta, z. újságfoszlány. De Hoh- t. egyetlen használható hol- |íi a cipője volt. Egy szálfa- ”“~ietű fogoly barátságosan tolította, hogy vegye le. , újságíró engedelmeske- 5 . A kongói testvériesen . osztozott vele a cipőn; az k fél párat a maga feje k tette és intett Hohíovnak. ’ a másikat tegye a saját alá szükségpárnának ... g|rt'n"ala nyelvlecke hér ember és ráadásul iet. ..Ezt bizony kinyír- — mondták, ki egymás |3.6i a szentenciát a foglyok. '-'Slek valóban nem voltak » tóak. Hohlov, ha akarta. egész éjszaka — lin- börtön-nyelvleckét vett Örökre plment kát Salamor Béla. Meg néhány nappal ez- -előtt külföldi útra készült. Kéi művészin vsával hossza, tobt hónapos turné programjai dolgozta ki, hogy a, külföldöt élő magyaroknak szerezzen kellemes emlékű, derűs esteket. Először Izraelbe, majd ■ Amerikába készült. Vtazasa ■küszöbén döntötte, ágyba, o kór. Pedig de készüli az út- ra, és úc szereteti volna még játszani! Igen sokszor elmondta ezt színpadon, magánbeszélgetésben egyaránt. Szerelte a miskolci közönséget is. Csaknem, öt-ven esztendős kapcsolat fűzte a városhoz.. A felszabadulás előtt a Teréz- körúti Színpad társulatával ■end.szeresen járt Miskolcra és hetekig mulattatta a közönséget., a felszabadulás után pedig különböző állami szervek rendezésében láthattuk vendégül vidám műsorok színpadain. Legutoljára, az elmúlt év végén hosszabb körúton volt a, megye bánya- és ipartelepein. Béla Bácsit nemcsak a színpadon. a magánéletben is szerettük. Utánozhatatlan színpadi figurái, az örök kisember. az alapvető igazságokat jól látó. de lebecsült emberke, a híressé vált Pomó- csi, vagy a kedélyes após, a Vonósnégyes kétbalkezes segédje, együtt élnek emlékeze. tünkben azzal a Salamon Bélával, aki kedélyes anekdotá- , zó volt a kávéházban, az ut- • i col találkozásoknál, a legki- ■ . sebb hibáknak is éles szavú i . os torozó ja kis karcolataiban. 1 . és forrón szeretett sportklub- ■ javai, az MTK-val szinte teljesen eggyévált szurkoló. Tréfálkozásában mindig volt egy kis önirónia, talán egy kis aküsztófa-humor is. Nyolc évtizeddel á vállán - is rendületlenül játszott, nevettetett, de nagyon féli attól az időtől, ha egyszer már nem játszhat. Utol jóra. -röviddel nyolcvanadik születése'■•'ja előtt találkoztunk személyesen. A kö- I zelgö születésnapról, es a ter- 1 vezeti külföldi útról beszél- 1 gettünk, és Béla bácsi el- ( mondta, az azóta, híressé vált \ anekdotáját., amely szerint mielőtt születésnapjára télikabátot csináltatott volna szabójával, megvizsgáltatta magái az orvossal és megkérdezte: érdemes-e meg új kabátot. csináltatnia, s az orvos azt válaszolta, hogy feltétlenül —, de ne nagyon drágát. , Nem tudjuk, a. kabát elké- 1 szült-e. de Béla bácsi aligha I hitte, s mi sem hittük annak- s idején, hogy ezzel, a tréfával ^ mennyire ráhibáz a közeli szomorú valóságra. , Szerettük öl. és művészetére emlékezni fogunk, (bm> ; , - r - — \
