Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-16 / 140. szám
Szerfa. 1S6S. június 16. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Nem takarékossági ér! N em tudni, kitől ered a „takarékossági év” kifejezés, de közéletünkben mostanában gyakran találkozunk vele. Pártunk és kormányunk az 1965. évi népgazdasági tervvel kapcsolatban a gazdaságosságot, a minőség állandó javítását jelölte meg fő célul. Ezen belül is utalt az életszínvonal további emelésére. az ésszerű munkavégzésre, a mindenirányú takarékosságra. De azt, hogy most „takarékossági év” kezdődik, ilyen meghatározott időrelációban sehol sem fogalmazták meg. A takarékosság a szocialista gazdálkodás egyik vezérelve, és nem egy, vagy két év, tehát nem meghatározott időtartam kampány- szerű feladata. Másképpen szólva: takarékoskodni kell az anyaggal, a munkával, a létszámmal, a pénzzel minden területen, minden időben. Az ésszerűtlen, felelőtlen herdálást, a felesleges pazarlást tőlünk sokkal gazdagabb ország sem engedheti meg magának. Hogyan engedhetnénk meg hát mi. akik a szocializmus építésén munkálkodunk. Az elmúlt években követtünk el olyan hibákat. amelyek ellentmondanak a szocialista gazdálkodásnak és károkat okoztak az országnak. Ennek felismerése vezetett oda. hogy a Központi Bizottság és a kormány a szocialista építés egyik alapvető elvére, a takarékosságra, külön is felhívta a figyelmet. A félreértés talán onnan adódik, hogy sokan még nem ismerték fel e törvényszerűség okát és lényegét, s az idei népgazdasági terv teljesítését úgy képzelik el, hogy egyfelől jobb munkát végzünk, másfelől takarékoskodunk, és ezzel rendben is van minden. Sokan odáig elmennek, hogy szinte elvként szögezik le, ha majd befejeztük az idei tervet, s jó eredményeket érünk el. a párt és a kormány „enged” a mostani megszigorításokból. s visszaadják azt a létszámot, költségkeretet, stb., amelyet a takarékossági intézkedések bevezetésével megvontak. „Most. hogy takarékossági év van — mondják az egyik vállalatnál —, kénytelenek vagyunk csökkenteni a könyvelésben dolgozók létszámát. Egy főt más munkakörbe irányítottunk. de jövőre, ha véget ér a kampány, újra beállítjuk ...” Ahol így gondolkozik az igazgató és a főkönyvelő, ott aligha lehet elvárni, hogy a takarékosságot ne a költségvetési és létszámgazdálkodási rovatok ügyeként kezeljék, hanem módszerként, gyakorlatként, mégpedig olyan módszerként, amely az egész vállalat, tágabb értelemben az egész ország dolgozó népének munkáját át kell, hogy hassa. S vannak szélsőséges esetek. amikor egészen furcsa intézkedésekkel találkozunk. Az egyik vállalatnál leszereltették a telefonokat. Csak az igazgató és a főkönyvelő szobájában működik egy-egv készülék. Ha valaki telefonálni akar. rengeteg utánajárásba. engedélykérésbe, időtöltésbe kerül, még abban az esetben is. ha megtéríti a vállalatnak azt az egy forintot. Máshol összeszedték valamennyi kávéfőző készüléket, szigorúan kiszámolják a gépírónőknek a papírt, s ha lehetséges volna, kétszer használnának fel minden levélborítékot. Ezzel valóban megspórolnak néhány százforintot, de ez elenyészően kevés ahhoz az összeghez képest, amit a tervszerűtlenséggal, a fegyelmezetlenséggel. a meg nem alapozott döntésekkel és intézkedésekkel valósággal két kézzel szórnak ki az ablakon. Ezt elfogadhatjuk egyfajta spórolásnak, de semmiképp sem nevezhetjük takarékosságnak, méginkább ésszerű gazdálkodásnak. S akadnak persze olyanok. akik mindenképpen belemagyarázni igyekeznek az intézkedésekbe, s mögöttük a népgazdaság gyengülését, anyagi helyzetünk romlását sejtetik, sőt, nyíltan vallják is. Ezek az emberek szintén azt mondják, ha majd megerősödik az országi lehet, hogy jövőre, lehet, hogy két év után, ismét végetér a „kampány", nem így lesz. ahogy most van ... Lehetne a példákat innen is. onnan is sorolni. Úgy véljük azonban. hogy a probléma felvetéséhez ennyi is elég. A Központi Bizottság határozatának megjelenése óta, ennek ellenére jelentős gazdasági sikereket értünk el. Az ipar és a mezőgazdaság minden területén előbbre léptünk, kézzelfoghatóan javult élet- színvonalunk és ennek további javulását: várhatjuk az elkövetkező hónapok munkájától is. Csakhogy ez az eredmény nem abból tevődött össze, hogy sok vállalatnál leszerelték a telefont, jobban kiszámolják a gépírónőknek a fogalmazó papírt, és nem engedik meg a hivatalon belüli kávéfőzést. A siker a fegyelmezettebb, jobb munka eredménye. A jobb vezetés, a tervszerűbb gazdálkodás, az egész gazdasági mechanizmus megjavításának és' konkrétabbá tételének eredménye. Lehet-e ezek után arra gondolni, hogy 1966. január elsején azt mondja a kormány: letelt a takarékos- sági év. ismét növelhetők a vállalati költségek, szaporítható a létszám, stb. Ez enyhén naív következtetés, de ha elfogadnánk a felületesen takarékoskodók és a belemavvarázók, a „kampányisták” logikáját, feltétlenül ide jutnánk. M i-tehát a teendő? Megértetni velük is az intézkedések szükség- szerűségét, lényegét. Annak a tudatnak elmélyítése, hogy okulva az elmúlt évek tapasztalataiból. ezzel az esztendővel valóban kezdődött . valami ú j, a szocializmus építésének egyik soronkövet- kező. fontos lépése, amelv végetvet az egyénieskedő, pazarló megoldásoknak, határozottabb. szigorúbb ellenőrzés alá veszi a javakkal való gazdálkodást, növeli a vezetők felelősségét és vp 1 amen n vili n k t ől m egköi teli a jobb munkát. Más szóval: naevobb felelősséget érezni a termelésért, a megtermelt lávákért, amelyekből mindannyian részesülünk. Ez pedig nem kampányfeladat sem az idén. sem az elkövetkező érékben. Onmivéri MlMns Hkácvirágzás a Bodrogközben A két hónapja tartó hűvös tavasz egyáltalán nem kedvezett eddig a mézhordásnak. A méhek az esős napokon beszorultak a kaptárakba, nem használhatták ki a gyümölcsfák virágzását mézgyűjtésre, s ennek a gyümölcsösök is kárát látják, hiszen a gyenge beporzás miatt a termések sem kötöttek kellőképpen. A déli országrészek után a napokban az északi fekvésű Bodrogközben és Hegyközben is megkezdődött az akácvi- rágzás, és ha nincs is olyan sok fürt az ágakon, mint tavaly volt. a sátoraljaújhelyi járás méhészei most az akáctól, majd ezt követően a kitűnő móhlegelőt ígérő hegyaljai és hegyközi hársfáktól remélnek némi kárpótlást az eddig elmaradt „édes termésért”. A járás területén néhány termelőszövetkezet jelentős méhállománnyal rendelkezik, ezenkívül egy méhészeti szakcsoport is működik 81 taggal, s közel 1300 méhcsaláddal. Ml újsás a szerszámgépiparban? A magyar szerszámgépipar, amely évekig iparunk egyik leggyengébb ágazata volt, most jelentős fejlődésen megv keresztül. Erre az évre már teljes kapacitását lekötötték a hazai és a külföldi rendelések, sőt, 1966-ra már 40 százalékkal nagyobb igényt jelentettek be a rendelők, mint amennyit a gyárak egyáltalán vállalni tudnak. Kuti Lajos, a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatója elmondotta, hogy a verseny- képesség érdekében már hosz- szabb ideje a gyártmányfejlesztés és a szervezettség kettős feladatának megoldásán fáradoznak. Mindkét területen eredmények tapasztalhatók. Hét. nemzetközileg is versenykénes géptípus sorozatgyártását az elmúlt hónapokban már megkezdhették. Ezek közé tartozik a KÖP— 160-as optikai alakköszörű, a KI,—100-as furatköszörű, a KSFM—250-h típusú síkköszörű. 0<sniHió forint úitaiía szűrőbetétből A mezőgazdasági erőgépek üzemanyag-szűrőbetétjeit korábban import útján szerezték be. A Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szakemberei különleges célgépeket készítettek a fontos cikk sorozatgyártására. A szűrőbetétek előállítására a fonodákban kellő mennyiségben előforduló, alacsonyabb osztálvú, de minőségileg teljesen megfelelő fonalat használnak fel. Az országos szükségletet, ebben az évben például mintegy negyedmillió szűrőbetétet, most már a miskolci vállalat gyártásából fedezik. Ezáltal egy évben több mint öt millió forint importtól mentesítik a népgazdaságot. Gyorsabb lesz A gyakorlatban még nem bányából érkező csillék ki- Az új berendezésből most próbálták ki a szóbanforgó ürítése. Az érc hozzá fagy a készül — Farkas Gyula irá- rudabányai újítást, de az al- csille falához, ütögetni kell, nyitásával, Balázs Bertalan kotok egyformán vallják: hogy kiürüljön, ez sok időt mechanikus csoportvezető és „nemcsak Rudabányán, az vesz igénybe. Nem beszélve a Bafi József közreműködésé- egész országban nagy jelen- csillék rongálódásáról, kopá- vei — egyelőre három darab, tőségű lesz és hamarosan a sáról. Az újítás ezt a munka- hogy június végén megtartbányák és üzemek is alkalmazhatják”. Az elnevezése: „Csilletisztító berendezés” — egyelőre így hívják, bár a név nem fedi pontosan a tartalmat. Télen, hideg, esős időben nagyon bonyolult és nehéz a folyamatot egyszerűsíti és meggyorsítja. Egy Csehszlovákiában tett tapasztalatcsere látogatás után dolgozta ki a berendezés tervét Bics István, a Rudabánvai Vasércbánya és Előkészítő Mű igazgatója, valamint Farkas Gyula műhely- főnök. hassák a főpróbát. (Képünk.) A Csehszlovákiában szerzett tapasztalatok szerint az eddig félórás munkafolyamatot néhány percre leszűkítették. A berendezést a fagyos csille oldalára helyezik és elektromos árammal gyorsan kiolvasztják a befagyott, anyagot. Fanesuions Egy normáilic: c. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése szükségszerűen együtt jár a termelési folyamatok fokozott gépesítésével. Megyénkben is egyre több termelőszövetkezet rendelkezik saját gépparkkal. Persze ez nem mindegy. A gépesítés sokkal nagyobb terhet és felelősséget ró a termelőszövetkezet szakembereire. Mert hiába gépesített a tsz, ha kihasználatlanok a gépek, nem serkentik a fejlődést, sőt magasabb önköltséggel végzett munkájukkal és nagyobb beruházási összegeikkel inkább gátolják. Éppen ezért jól meg kell nézni, milyen gépeket vásárolnak, és hogyan ésszerű üzemeltetni azokat. Csak folyamatos ellenőrzéssel lehet elkerülni a gazdaságtalansá- got. Nagy gondot kell fordítani a gépköltség kiszámítására, elemzésére, hogy csökkenthessék a gépi munka költségeit. A termelőszövetkezetek gépcsoportjainak szervezett, tervszerű, pontos működése igen fontos és meghatározó szerepet játszik a gazdaság életében. Fontos a jó összetételű géppark A gazdaságosság első követelménye a gépi munka terén, hogy megfelelően összeválogatott, a leghasználhatóbb gépeket vegye meg a termelőszövetkezet. A fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet különösen nehéz helyzetben van. Lejtős területeik speciális gépeket kívánnak, amelyeket elég nehéz megszerezni. Jelenleg tíz erőgépe van a termelőszövetkezetnek. Ez szám szerint elegendő lenne, de összetételük nem megfele- lő. Ugyanis a tíz gép ötféle típust képvisel. Sokkal előnyösebb volna, ha a lejtős területek perspektivikus gépe: a négykerékmeghajtású UE—28- as lenne túlsúlyban, Hiszen gazdaságos gépesítésről akkor beszélhetünk, ha az ésszerű „traktorlépcső” követelményeinek megfelel. Eszerint pedig' minden traktortípusból annyi szükséges, hogy az egyes szántóföldi munkákat olyan traktorokkal végezzék el, amelyek agrotechnikai lag is és a költségek szempontjából is a legkedvezőbbek. E követelményeknek pedig a lejtős területen legjobban az UE—28-as felel meg. Ezért a „lejtős” termelőszövetkezeteknek elsősorban ilyen típusú gépek vásárlását és a régebbiekkel való felcserélését lehetővé kell tenni. Döntő: a költségfelhasználás A termelőszövetkezeteknek úgy kell megszervezniük gépparkjaik üzemelését, hogy segítsék a gépek folyamatos, hibátlan, agrotechnikailag is megfelelő működését és egyben a gépi munka költségeinek csökkentését. A gépek üzemeltetése terén fő feladat a gépkihasználás fokozása, az üzemanyaggazdálkodás, a karbantartások és javítások helyes megszervezése. A gépkihasználás legfőbb módja az egy traktor által évente ledolgozott műszakok számának növelése és a műszak idejének kihasználása. A fancsali tsz-ben megszervezték a nyújtott műszakokat. A DT-t kivéve, amelyen két ember dolgozik éjjel-nappal, minden gép nyújtott műszakos. Az üzemanyag gazdálkodás megszervezése szintén igen fontos, hiszen a gépi munka összes költségeinek jelentős hányada. A fancsali termelőszövetkezet is megkezdte az üzeni a n ya gfogyaszt ás jegyzését. Kíváncsiak, megtérül-e a gépekre fordított összeg. Ebben az évben a gépcsoportvezető feladata lett a gépenkénti havi üzemanyagfelhasználás vezetése. Ugyanezen az összesítőn vezetik a javítási költségeket, a traktorvezetők munkabérét és teljesítményét, így a termelőszövetkezet tisztában lesz azzal, hogy egy műszaknorma hány forintjába kerül, milyen a ráfordítás, mekkora hasznot hoz. így azt is látják majd. milyen téren kell „megszorítani a gyeplőt”, hol van felesleges kiadás, hol lehet megtakarítani. Ezzel nagy lépést tesznek a gazdaságos termelés megvalósítása felé, hiszen az ilyen adatokból pontos önköltségszámítás végezhető, amely annak egyik feltétele. Hiányzik a javítóműhely! Az elmúlt évi adatok alapján kiszámították a fancsali- ak, hogy egy norniálholdnyi gépi munka 65 forintjába került a termelőszövetkezetnek. Ez igen kedvező eredmény, hiszen országosan és megyei szinten is jóval magasabb. Az alacsony költség titka a megfelelő munkaszervezés. a traktorosok bérének állandósítása. Sokáig vajúdó probléma volt a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezetben a traktorosok fizetése. Minden vezetőségi ülésen felvetődött. Végre sikerült kedvezően megoldaniuk: a traktorosok minden műszaknorma után másfél munkaegységet és harminc forint készpénzt kaplak, A döntéssel egyetértenek, s ez a munkájukon is meglátszik. Természetesen van még tennivalójuk bőven. A pontosabb anyag- és koHségmérés, a lehető legnagyobb takarékosság. a munkaszervezés további javítása szerepel a tervek között. A javítási költségeket máris csökkenthetnék, ha segítséget kapnának hozzá. Ugyanis öt éve minden esztendőben „kihúzzák” tervükből a g'épjavító műhely építését. Nincs műhely, nincsenek szerszámok, nem tudják az azonnali házi javítást megoldani. Most szükségképpen egy gépszínt saját erőből aláfalaznak. Azonban ez nem végleges megoldás. Szeretnék mielőbb megkapni ezt a nagyon fontos és lényeges beruházást! Sok gondot, időt. fáradságot foi'dítanak a gépi munka költségeinek elemzéséi-e, a fokozott takarékosságra, Fancsa- lon azonban a javítási munka csökkentése nélkül, amely döntő tényező, nem javíthatják tovább eddigi, — egyébként — igen figyelemreméltó eredményeiket Juhász Judit Papucs, kosár, gyékénytok Nemcsak idehaza, hanem külföldön is jó hírük van a Tokaji Háziipari Szövetkezet modern vonalú fonott bútorainak. A bedolgozókkal együtt, több mint 200 tagja van a szövetkezetnek, s ezenkívül még három részlege is dolgozik Tiszaladányban Bodrogszegiben és Mezőzom- boron. A ladányiak a TLs2a menti fűzvesszőkbői ezerszámra készítik a rakodókosarakat, míg a zom boriak a jóféle tokajival telt butéliákra, különféle üvegekre védő tokot szőnek gyékényből. A harmadik részleg Bodrogszegiben működik. itt az ügyes kezű lányok és asszonyok szebbnél-szebb papucsokat fonnak raffiából. A csinos papucsokból bőven jut exportra is.
