Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
Vasárnap, 1985. június 13. ÉSZAKMAGYARCmc" *G i anulmány . _____ 5 W,:':i|l|.. ' '■ Lukovszky László rajza Kettős szivárvány A z előbb még komor, goromba felhők futkároztak az égen, mint két hónap óla olyan sűrűn, aztán hirtelen eltűntek, s pillanatra kisütött a Nap. Régen láttuk már, hiszen heteken át esős, borongás az idő, örültünk hát neki mindnyájan, akik a hegyközi vicinálisból figyeltük a kiismerhetetlenül szeszélyes időjárást. Mire skatulyányi vonatunk Sátoraljaújhelyen át a sötétzöldbe öltözött Koporsóhegy alá érkezett, átellenbcn velünk, a Bodrogköz fölött váratlanul felragyogott egy hatalmas szivárvány, majd kis idő múlva mögötte a másik. — Kettős szivárvány! — lelkendeztek az útitársak. — Ez jót jelent — tették hozzá gyorsan, a falusi emberek tapasztaltságával, hogy valamit el ne mulasszanak. Aztán arcunkat is az ablakhoz szorítva néztük a régen látott vendéget: a két gyönyörű szivárványt. Ez idén ez az első, méghozzá kettő is egyszerre. Hatalmas ívben fogták össze a két tájat. Egyik lábuk a Bodrogközbe gyökerezett, a másikkal átléptek a Hegyközbe. S a falusi bölcsességre gondolva, kezdtem keresgélni magam is a gyermekkori emlékek között. S eszembe jutott, hogy ha két szivárvány ragyogott fel valamikor a felhőkre, akkor az öregek a Hernád völgyi szülőfalumban is nyomban megjegyezték: Megszűnik az eső, mert a két szivárvány magába szívta a cseppeket az égen. I em tudom, négy évtized múltán van-e még foganatja a népi bölcsességnek, de azért mindenkeppen jó lenne, ha ezzel az első dupla szivárvánnyal együtt a várva várt nyár is ránk ragyogna végre annyi eső és zivatar után... (hej) N' 16 áf síitilsasz MískeFcnak Mint a Miskolci városi Ta< nács legutóbbi jelentéséből kitűnik, a közlekedésbővítési tervből megvalósult a diósgyőri kettősvágányú villamos- vasút, de az ugyancsak diósgyőri higanygőzátalakító csak év végére készül el. A késedelem alagsori vízbetörés miatt történt. 16 új autóbuszt szerzett be a város, és elkészítették a Szentpéteri-kapunál építendő autóbusz végállomás tervét is. A központi forgalmi telep tanulmányterve május végére készült eL m mint liétszáz jó javaslat Az özdi Kohászati Üzemekben az utóbbi időkben megtartott termelési tanácskozások igen eredményesek voltak. A nagyolvasztóműben például a dolgozók 99,5 százaléka jelent meg a termelési tanácskozáson. A legszembetűnőbb fejlődést vállalati szinten a tanácskozások aktivitásában érték el. A dolgozók részéről összesen 813 különféle javaslat hangzott el, s ezek közül 703 javaslatot találtak alkalmasnak a bevezetésre, az alkalmazásra. NEQYSZEMKÖZT — Kedvenc témám szót emelni a bürokrácia ellen, de most mégis rövid leszek, mert egy nagyon fárasztó értekezletről jövök éppen, s már itt tornyosulnak előttem az elintézésre váró akták. — Mert kérem, mit csinál egy járási tanács vb-tit- kára? Értekezik, jelentést készít, jelentést olvas, aktákat ír alá, s folyton azt fájlalja, milyen kevéske ideje van a tényleges munkára. — Ahhoz, hogy ez ne így legyen, elsősorban testületi munkánkon kellene némileg változtatni. — Kevesebb értekezletet! — ez lenne a jelszavam. — Mert int van nálunk, a járási tanácson? Kéthetenként van vb-ülés. Az ülés előtt egy héttel, már foglalkozni kell az anyag összeállításával, a referátumok elkészítésével, a határozati javaslatok kidolgozásával, A vb-ülés után másik hét szükséges a jegyzőkönyv végleges elkészítéséhez, a határozattá vált javaslatok végleges kidolgozásához. — Most kérdezem, mikor ellenőrizzem azt, hogy a határozatokat végrehajtják-e, hiszen már készülnöm kell a következő ülésre. — Nagyon ésszerű lenne szerintem, ha a járási tanács vb csak havonta ülne össze. így két hét lenne az érdemi munkára. — De beszéljünk csak a kisebb községi tanácsokról, Történetesen van tizenegy tanácstag. Közülük öt vb- tag. Ez az öt ember ugyanazt a dolgot megtárgyalja a vb-h, és a tanácsülésen. — Már kiszámítottam, hogy ha a községeknél havonta egyszer lenne tanácsülés, s nem lenne vb-ülés, huszonhat értekezletet „takarítanának meg”. A nagyobb községekben legyen havonta vb- és kéthavon- ként tanácsülés. — Szólnék még a községi tanácsok mellett működő állandó bizottságokról. Ezek jól dolgoznak, nagyban segítik a vb munkáját. De nem szabad elfeledkezni róla, hogy az áb-tagok és az áb elnöke általában egyszerű parasztember, aki nem híve a jelentés-készítésnek. Ez nehezen is megy náluk. Előfordult már, hogy éppen a papírmunka miatt nem vállalják szívesen ezt a funkciót. Nagyon elég lenne, ha az áb-elnökök csak egy füzetben jegyeznék fel az üléseik témáját, s ennek alapján számoltatnák be őket végzett munkájukról, jelentés-írás nélkül. — Mindezt azért mondtam■ el, mert hiszen napirendi kérdés, hogy egyszerűsítsük a hivatali munkát. Ha pedig ezt komolyan vesszük, az értekezleteknél kell kezdeni, hiszen ezek adják a papirmunlia jelentős részét is. — S ha már a papírmunkánál tartunk, őszintén el kell mondanom, hogy o megyei tanács vb vezetői igen komolyan veszik az ügyintézés egyszerűsítését. Konkrét és helyes intézkedések születtek ezze! kapcsolatban. — Ennek ellenére még mindig lajstromot tudnék felmutatni a szerintem fölösleges nyilvántartásokról. — Mit lehetne már nyugodt lélekkel elhagyni? — Szükségtelennek tartom a haszonbérleti szerződések, a sokgyermekes anyák jutalmazása, a kórházi ápolási díjak nyilvántartását a községi tanácsokon, hiszen azok az illetékes hatóságoknál amúgy is nyilvántartásba kerülnek. — Szinte nevetségesen felesleges ma már nyilvántartást vezetni a hadiárvák- ról(!), hiszen valamennyien nagykorúak, legtöbbjük önálló keresettel rendelkezik. — Szólni szeretnék még azokról a különféle tanácsi igazolásokról, amelyeket a hivatalok követelnek ügyfeleiktől. — Úgy gondolom, annak idején a személyi igazolványokat azért rendszeresítették, hogy az minden szerv számára hivatalosan igazolja az állampolgár személyi adatait, Ennek ellenére, az a tapasztalat, hogy nem hisznek a személyi igazolványnak. Még azt sem hiszik el, hogy az illető tényleg megszületett. Erre vonatkozóan a tanácsnak kell külön írást adni, továbbá sokszor a gyermekek számának, a lakóhelynek, s egyéb dolgoknak igazolására is. — Én itt most elárulok egy nagy titkot a vállalatoknak és hivataloknak. A helyi tanácsokhoz küldött ügyfeleket ők sem ismerik sokkal jobban, s a kért igazolásokat minden esetben az illető személyi igazolványa alapján adják ki. — Ha a tanácsoknak jó ez a dokument, mások miért nem hisznek neki. Miért kell mindenhez tanácsi igazolás? — Hirtelen csak ennyit tudok elmondani, mert a még meglevő bürokrácia miatt nincs több idő rá, hogy a bürokráciával még behatóbban foglalkozzam. Adamovics Ilona 2817 ViT-sorsfegy - és aki eladta Kis híján háromezer sorsjegyre talált vevőt valaki; csodálkozva és — bevallom — kissé kétkedve fogadtam először a hírt. Szeretném én látni azt az embert, s beszélni vele! Találkoztam és beszélgettem Nagy Károllyal Mezőkövesden. Akkor pontosan a 2917-ik sorsjegynél tartott Sok rendezvény megszervezője Sok szabad idő, meg türelem, ügyesség kellett ilyen szép teljesítményhez, mint az övé. A szimpatikus, örökké teelt ház? Telt víz! (Az Europeo karikatúrája) vékenykedö fiatalemberről azt éppen nem lehet mondani, hogy túl sok ráérő ideje lenne. Ö a területi KlSZ-szerve- zet titkára, s január óta a jól működő, szép sikerekkel büsz- kélkedhető ifjúsági klub agilis „vezére”; számos társadalmi munka-akció, műsoros est, meg egyéb rendezvény megszervezője. Szíwel-lélek- kel dolgozik az ifjúsági mozgalomban már évek óta. Agitál, szervez, értekezletekre jár, terveket készít, lelkesít S úgy „mellékesen” elad több mint 2900 VIT-sorsjegyet... Hogyan csinálta? — Vállalta az alapszervezet, hogy 1300 darabot adunk el. Amikor leszámolták nekem a sorsjegyeket, elindultam, „nyakamba vettem” Kövesdet. Hűékor még csak a jó ismerőseimet, barátaimat kerestem meg. Sok van ilyen... Legtöbbjüknek nem is kellett hosszasan magyaráznom, miért fontos, hogy néhány forinttal mi is segítsük a VIT- alapot Megkérdezték, menynyibe kerül egy jegy, s már nyúltak is a zsebükbe. Volt, aki vett négyet, ötöt; akadt olyan, áld mindjárt húszat kért. S Nagy Károly az első napon eladott 400 sorsjegyet. Tervszerűen, program Szerint A gyors sikeren felbuzdult Most már tervszerűen kezdett hozzá az eladáshoz. Külön kis programot készített magának, összeírta például azokat a vállalatokat, ahol nincs KISZ- szervezet, s nem hagytak ott letétben sorsjegyet Először ezeket a helyeket kereste fel. — Legtöbbször fizetéskor mentem. Ilyenkor szívesebben vettek. — áralja el a „taktikát” a KISZ-íitkár. — Egy- egy ilyen alkalommal 200 sorsjegy is gazdára talált És aztán hamarosan előfordult az is, hogy ismeretlen fiatalok keresték fel Nagy Károlyt. Hallottak már róla, s eljöttéit, hogy tőle vegyenek VIT-sorsjegyet. Aki a legtöbbet elad az országban, ott lehet majd a Vi~ lágifjúsági Találkozón. — Ha én lennék az! Hú, milyen élménybeszámolót tartanék utána a fiataloknak! Ezt persze úgy mondja, hogy látszik: nem élte bele túlságosan ebbe a lehetősét«*, S nem érzi majd kárba veszeti* nek akkor sem az időt, a* energiát, amit a jegyek eladásával töltött; ha mégsem neki kedvez a szerencse. S ha sikerülne? Méltóbb küldötte nem is lehetne a mezőkövesdi járásnak. Hazatérte után pedig szép élményeit önzetlenül adná át, mesélné el társainak. Éppen olyan lelkesen, magától értetődő természetességgel, ahogyan éh adta azt a „néhány*5 sorsjegyet ... (Gyárfás) M©em fesz könnyű felnőni A nagy m €!■ maxiik övesdi Ez évben első ízben hívta össze a járási párt-végrehajtó- bizottság és a járási tanács végrehajtó bizottsága a mezőkövesdi járás községeinek , tanácselnökeit, a termelőszövetkezetek vezetőit és szakembereit. Azért nem fölösleges dolog ezt hangsúlyozni, meri a mezőkövesdi járás vezetői már korábban úgy határoztak; minél kevesebb időt tölteni tanácskozásokkal és minél többet kint a területen, dolgozni, segíteni a konkrét termeié munkát. Meg kell mondani: nagyon helyesen és követendő módon végre is hajtják a határozatot! Sokrétű, precíz elkészítést igénylő munka A június 9-én megtartott tanácskozásra azonban elkerülhetetlenül szükség volt Hiszen nem kisebb téma szerepelt a tanácskozás napirendjén, mint a nyári mező- gazdasági munkák, sőt: as őszi vetés minél gyorsabb eredményesebb lebonyolítása. A növényápolás, az aratás, n mélyszántás, vetőszántás és vetés általában, kedvező időjárási feltételek között is igen sokrétű, precíz előkészítést igénylő feladat. S ezt most 1965-ben még nehezebbé, bonyolultabbá teszi a mindmáig kedvezőtlen, s a továbbiakban sem sok jóval bíztató időjárás. A mezőkövesdi járás termelőszövetkezetei, az elmúll néhány év során bebizonyították, hogy mind a tsz-lagság mind a szakemberek, a járás vezető szakemberei nagyon komolyan veszik a gazdaságosabb és mennyiségileg is egyre fölfelé ívelő termelés ügyét értenek a gazdálkodáshoz. Erre bizonyság a terméshozamok növekedése és a termelőszövetkezetek erősödése egyaránt E hozzáértést, alapos körültekintést tükrözték a június 9-: megbeszélésen elhangzott referátum és a hozzászólások is A járás vezetői, a szakemberek, az egész járásra vonatkozóan kidolgozták; milyer Szervezettség, a gépek milyer Hosztása szükséges ahhoz hogy a továbbiakban is kedyári munkáról tus l járás tss-vezetői a vezőtlen időjárás, esős aratás _ mellett se késsenek a külön- s böző munkafolyamatok. A járás területén több mint 17 ezer holdnyi területen kell- el- k végezni a kapások növényápo- lását, s csaknem ugyanilyen területről kell betakarítani a kalászosokat. Emellett immár s többszáz holdnyi új telepíté- t sű szőlő szakszerű műveléséli ről is gondoskodniok kell. S ■ ez, az esős időjárás, peronosz- póra fertőzési veszély következtében szintén nem kis fel■ adatot ró a szakemberekre és i, a tsz-tagságra egyaránt ’ Az időjárás miatt j több munka keil 3 A nagyjából már elkészített intézkedési terv,és a termelő- szövetkezetekben dolgozó szakemberek hozzászólásai azt bizonyítják — bizonyították a t megbeszélésen —, hogy ki-ki- a maga területén a várhatóan :- legnehezebb munkára készült fel. Ezt bizonyítja, hogy min- _ denütt kiszámították: mennyi- z vei több munkára, munkaerő- ), re van szükség, ha esős idő ■ esetén is el akarják végezni a kukorica és más kapások kézg zel kétszeres, gépekkel három- s ^szoros kapálását. S ennek meg- felelően beszélgettek a tsz-ve- t- zetők a tagsággal, a családta- " gokkal, kérték a diákok, ÍJ KISZ-szervezetek segítségét. Ezt a munkát elvégezték — a tanácskozáson kiegészítették- — a járás vezetői is. Elhatá- t rozták, hogy a biztonság ked- _ véért lehetőleg egyszer min- ; den termelőszövetkezetben el’s végzik például a kukorica 1 vegyszerezését. (Van olyan kö- „ zösség, például Sály, ahol már kétszer vegyszerezték a kuko- . ricát.) Hogy ezzel védekezzenek az erősebb gyomosodás el- len. A szőlők, gyümölcsösök v megóvása érdekében átcsoportosítják a permetezőgépeket a veszélyeztetettebb terülelek- " re, s e módszert alkalmazzák 1 majd a legnagyobb nyári munka, az aratás közben is. 3. Segítségre is szükség lesz- Egyöntetű a vélemény a mell zőkövesdi járásban, hogy a légii alaposabb felkészülést ez évii, ben a kalászosok betakarítása [- igényli majd. A meglevő aratóra CTCsfrosfafc és sxakessiberei gépek és kombájnok száma — figyelembe véve a kézi kaszákat is— optimális időjárás mellett elegendő lenne a betakarításhoz. Azonban számolva a vastagszárú növényzettel, és a már most erősen dőlt, kuszáit táblákkal, feltétlenül segítségre lesz szükségük. Ezért kéréssel fordulnak az északibb fekvésű járásokhoz: kölcsönösen, a gépállomások megyei igazgatóságának közreműködésével segítsenek egymáson, hogy a lehető legkevesebb legyen a szem veszteség. Határozat született arra is, hogy lehetőleg minél több közös gazdaságban betonozott területet biztosítsanak a kombájnszérük számára, s hogy aratás közben se hiányozzon a szükséges munkaerő, a járás vezetői beszélgessenek az üzemek vezetőivel, a tsz-elnökök, szakemberek pedig az Iparban dolgozó munkásokkal: segítsenek időben biztos helyre tenni az idei, mennyiségileg biztató kalászos-termést A sokrétű, minden várható bonyodalommal számoló intézkedési tervek, s a már megtett intézkedések biztosítékok arra, hogy bár igen nehéz lesz az aratás, a nyár, a rfiezőkö- vesdi járás tsz-eiben nem lesz baj a munkával. Csak annyit kérnek a járás vezetői, a szakemberek, hogy mind a gépjavító állomások, mind az. AG- ROKER vállalat gondoskodjon arról: minél több műhelykocsi, javításhoz értő szakember és alkatrész álljon rendelkezésükre, ha kezdetét veszi az aratás, Barcsa Sándor
