Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

4 ßSZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 196S. június 24, Népművelőink szellemi felfrissülése Sátoraljaújhely két héten át vendégszerető gondoskodással segíti a Kos­suth és Zója kollégiumok la­kóit. Alighogy szétrebbentek a diákok, máris felnőttekkel tel­tek meg a tanulószobák és a hálótermek. Mintegy 350 nép­művelő érkezett Sátoraljaúj­helyre, hogy figyelve az okos szóra, az új módszerekre, öt- letdúsan térjen haza falujába. Ebben az évben sok jó el­képzeléssel rukkoltak elő a népművelők továbbképzésére hivatott szervek, elsősorban a Borsod—Miskolci Népművelé­si Tanácsadó. Sátoraljaújhe­lyen ezen a héten öt tanfo­lyam működik. A kultúr politi­kai tanfolyamra elsősor­ban tiszteletdíjas kultúrott- hon-igazgatókat hívtak meg. Érdekessége e továbbképző formának, hogy a kulturális látóhatárt szélesítő témákon kívül „praktikusabb” témák­kal is foglalkozik, többek kö­zött a népművelés pénzügyi tervezésének új feladataival. Kitűnő pénzügyi szakembert kaptak a tanfolyam hallgatói. Remélhetőleg az elkövetkező esztendőkben nem kötik gúzs­ba a tiszteletdíjas kultúrott- hon-igazgatók kezét, a suta pénzügyi tervezés miatt elő­állott realizálatlan művészeti munka. A klubvezetők tanfolyamára több mint negyvenen érkeztek. A klubok mind jelentősebb szerepet kapnak a tudatformá­lás segítésében. A klubok a szellem-átalakítás kicsiny, de intenzív alap-műhelyei. A Népművelési Intézet jól fel­készült előadói, Dévényi Róbert és Harangi László minden bi­zonnyal sok új elképzeléssel ismerteti majd meg a lelkes, újért rajongó klubvezetőket. A tv-klubvezetök intézmé­nyes továbbképzése ország­szerte újdonságszámba megy. Borsod megyében vállalkoz­tak elsőízben arra a népmű­velés irányítói, hogy tv-klub- vezetőket „képeznek” ki. A televízió mind nagyobb jelen­tőséget kap az egyén és a kol­lektívák \ művelődésében. Klubok és művelődési házak tv közönsége igényli egy-egy produkció megtekintése után a vitát (ezek a viták korábban spontán is létrejöttek) igény­lik az avatott, szakképzett vitairányítót. A Borsod me­gyeiek új kezdeményezése bi­zonyára visszhangot vált majd ki országszerte, hiszen a tv- klubvezetőket nemcsak össze­hívták Sátoraljaújhelyen, ha­nem vonzó programot is biz­tosítottak a televíziós mű­formákkal ismerkedni kívánó klubvezetőknek. A program között szerepel egy színházi közvetítés megtekintése, s az ezt követő vita, különböző riportműsorok megtekintése, hangversenyek és más hely­színi közvetítések nyomon kö­vetése és pezsgő vita kialakí­Az ismeretterjesztés klubkeretek között történő művelése külön tanfolyam­téma. Ezért is döntött úgy a nyári tanfolyam vezetősége, hogy ezúttal a hallgatóságot a klubkeretek között történő ismeretterjesztési formákkal, az úgynevezett kislétszámú ismeretterjesztéssel ismerteti meg. Ez az ismeretierjesztés szakít a hagyományos „nagy­termes” előadási módszerrel, itt élménybeszámolókat, be­szélgetéseket, finoman sugall- mazott vitákat hallhatnak a klubtagok. Az idei továbbképzésnek egyik tulajdonsága a termelési propaganda tanfolyam. A meghívottak között elsősor­ban ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgozó népműve­lőket találunk. E roppant ér­dekes tanfolyamon olyan jó­nevű szakemberek tartottak előadást, mint dr. Knoll Imre, az Agrártudomány Egyetem docense, ö például hallgatósá­gát a mezőgazdasági műszaki termelési propaganda jelentő­ségével, valamint a mezőgaz­dasági műszáki ismeretek módszereivel, formáival is­mertette meg. A termelési propaganda tanfolyam hallga­tói részesei lesznek egy mű­szaki vetélkedő módszertani lebonyolításának is. Ezen a tanfolyamon sok szó esett ar­ról, hogy népművelőink mi­ként segíthetik környezetük termelőmunkáját, miként len­díthetik előbbre a termelést. Sajnálatosnak tartjuk, hogy erre a hasznosnak mondható tanfolyamra nagyon sok dol­gozót nem engedtek el a gaz­daságvezetők. Értelmetlenül állunk e szigorúság előtt, fel sem tudjuk fogni ennek a ma­gatartásnak az eredőjét. Majd minden tanfolyamra megérkez­tek a meghívottak, csak éppen a legfontosabbra, a termelési propaganda tanfolyamra jöt­tek el kis létszámban az ér­deklődők. A jövő héten két tan­folyam kezdi meg munkáját. Az egyik a filmesztétikai, a másik pedig a családi ünnepek szónokai részére rendezett tan­folyam. A filmesztétikai to­vábbképzésre elsősorban ma­gyar tanárok jelentették be érkezésüket, hogy a mindjob­ban előtérbe kerülő filmesz­tétikai kérdésekkel megismer­tethessék diákjaikat. Tóth Józseftől, a népművelési ta­nácsadó vezetőjétől, a tanfo­lyam irányítójától örömmel értesültünk róla, hogy miként az előző tanfolyamokra, ide is neves, fővárosi szakem­berek érkeznek majd. A film­esztétikai tanfolyamot a Film- tudományi Intézet munkatár­sai vezetik le. A családi ün­nepek szónokai részére ren­dezett tanfolyam főelőadója Rácz Zoltán lesz, aki a Nép­művelési Intézet e területen dolgozó legismertebb szak­embere. A hallgatók szóno'k- lattani, retorikai fordulatok­kal, hatásokkal, magnószala­gok segítségével ismerkedhet­nek meg. ' nyári nagy A népművelők továbbképzése sokoldalúan folyik Sátoraljaújhelyen. Re­méljük, hogy a közel 350 nép­művelő szellemi felfrissülése jelentkezik majd a népműve­lési tervek elkészülésében, az irodalmi színpadok magasabb szintű produkcióiban, a klub­élet terebélyesedésében, a ter­melési műszaki propaganda fejlődésében. Párkány László Miért nem intézkedik gyorsabban a posta? Kénytelen vagyok pana­szommal a szerkesztőséghez fordulni és segítségüket kérni, mert úgy érzem, saját erőmből nem jutok előre. 1965. május 28-án feladták részemre a MÁV-nál fizetési előlegemet a Tiszai pályaudva­ri 2-es postánál. Mivel a pénzt napok múlva sem kaptam meg, érdeklődtem, mi az oka, hogy nem kézbesítik. Azt a felvilá­gosítást kaptam, hogy várjak még. Majd egy hét múlva, ami­kor ismét érdeklődtem, vásá­roltattak velem egy 2 forintos tudakozványt, amit elküldték Bekecsre. Onnan visszajött az­zal, hogy a pénzem oda nem érkezett meg. De mivel a be- kecsi postahivatal vezetője nem hívta fel figyelmemet, hogy írjam azt alá, aláírás nél­kül visszaküldték Miskolcra. (Nekem nem kötelességem is­merni a postai előírásokat.) Majd újra visszaküldték Be­kecsre, s négy nap múlva vég­re aláírhattam. Egy zárt borí­tékban személyesen hoztam vissza a miskolci postára, hogy hamarabb ideérjen és re-, méltem, végre hozzájuthatok a pénzemhez. Sajnos nem így történt, az­óta is járok a postahivatalhoz, igazgatósághoz, de csak azt a választ kapom, hogy várjak. Negyedmagammal vagyok, egyedül dolgozom, s a várako­zást nagyon megérezzük. Nem tudom elképzelni, hogy mivel bebizonyosodott az összeg fel­adása, s így a posta követte el a mulasztást, miért kell nekem annyi utánajárás után is csak várni és várni... A pénzre nagy szükségem van, hiszen lassan egy hónapja minden- ,nap számítok rá. Malik János, Bekecs, Lőtér u. 36. Az idén is szeretne első lenni a negyedik kerület Az. elmúlt évben Miskolc IV. kerületének lakói végezték a legtöbb társadalmi munkát vá­rosrészük szépítéséért, útjaik, járdáik korszerűsítéséért. Az elsőség százezer forintot jelen­tett a kerület számára. Ilyen összeggel gyarapodott az úgy­nevezett községfejleszlési alap­juk. Az idén szeretnék ismét megnyerni a város kerületei között folyó hasonló versenyt. Meg is van erre minden remé­nyük. Több mint 4 miliió 600 ezer forint értékű fejlesztési munka szerepel ezévi terveik­ben. Ebből az összegből 1 mil­lió 860 ezer forint a felaján­lott társadalmi munka és 800 ezer forint a helyi anyagok ér­téke. Az elmúlt évhez hasonló­an az idén is 17 utcát újítanak fel. Négy és fél kilométeres szakaszon új járdákat építe­nek. A kedvezőtlen időjárás ellenére a munkálatok e«y ré­szével már elkészültek. A ke­rület kilenc utcáját, többek között a Rigó, a Békési, az Achim és a Váradi utcát már megjavították. A lakosság ed­dig jóval több mint félmillió forint értékű társadalmi mun­kát végzett. Az egyetemváros­nál például mintegy 300 ezer forintos társadalmi munka felajánlással sportlőtér épül, Szirmán játszóteret kapnak a gyermekek. A miskolci mozik műsora Ezernégyszáz nap tragikus története Karsai Elek: A budai Vártól a Gyepűig Nehéz Karsai Elek új köny­vét letenni. De egyhuzamban végigolvasni is nehéz, hiszen nem kevesebb, mint 760 nyom­tatott oldal és azon kívül még sok-sok fényképmelléklet, egyéb dokumentáció, ami a szöveggel egyenértékűen, iz­galmas élmény. Emlékeket idéz, összefüggéseket tár fel,. átélt eseményeket magyaráz a második világháború korsza­kát már felnőtt fejjel átélt kortársnak, oknyomozó módon tanítja a történelmet a fiata­labb nemzedéknek. Sem leten­ni nem tudjuk, sem végig­olvasni nem lehet egyszerre, éppen ezért tartja izgalomba az olvasót sokáig. Arra kész­teti, hogy vissza-visszalapoz- gasson és saját emlék-forgá­csait a könyvben olvasott ada­tokkal egyeztesse, kiegészít­se, az így nyert új képről kor­társaival beszélgessen. Rövi­den: a kötet aktivizálja az olvasót; nemcsak elolvassa az írott anyagot, hanem maga is az ábrázolt kor bírálójává válik, „átértékeli” a második világháború magyarországi vonatkozásairól benne élő, korábban kialakult képet. Karsai korábbi műveinek, illetve az azokat megelőző rádióelőadás-sorozatoknak (A brechtesgádeni sasfészektől a berlini bunkerig, A budai Sán­dor-palotában történt) olvasói, Illetve hallgatói jól ismerik tnár a szerző műveinek fenti­ekben vázolt vonzerejét, és érdeklődve várták az új kötet, A budai Sándor-palotában tör­tént szerves folytatásaként megjelenő A budai Vártól a Gyepűig című nagyszabású munkát. Ez újabb kötetben a neves történész, legújabbkori törté­nelmünk fáradhatatlan kuta­tója hazánk történetének igen szomorú időszakát veszi bonc­kés alá, és a fellelhető kora­beli dokumentumok könyörte­lenül szigorúan leleplező „ta­núvallomásait” saját egyéni kutatásainak eredményeivel, a kor élő tanúinak, hajdani tör­ténelem-formálóinak tájékoz­tató feljegyzéseivel, elbeszélé­seivel összevetve, sok oldal­ról ellenőrizve, rajzolja meg hazánk történetének igen tra­gikus négy esztendejét. Meg­szólalt a kutatások során La­katos Géza volt vezérezredes. Horthy utolsó miniszterelnöke, Rassay Károly volt ellenzéki liberális politikus, B ajnóczy volt vezérkari főnök-helyettes és a kor sok-sok más aktív ta­núja. És „vallottak" a levél­tári anyagok, a belső haszná­latra szánt bizalmas feljegyzé­sek (például Serédi herceg- prímás felháborodott jegyzetei arról, hogy Horthy Miklós miként akarta kisunokáját, a „református csecsemőt’’ kor­mányzóhelyettessé választani, majd Szent István koronájá­val királlyá koronáztatni), a minisztertanácsi és bankvezéri megbeszélésekről készült hite­les jegyzőkönyvek, a sok-sok fénykép, filmszalag és egyéb cáfolhatatlan bizonyítékok. Nem egészen ezernégyszáz nap története rajzolódik ki előttünk. A kezdő nap 1941. június 21., a náci Németor­szág támadása a Szovjetunió ellen. A befejezés pedig már a Gyepű 111-nak nevezett messzi, idegen területen talál­ja a budai Várból elmenekült országvesze j tőket. A Gyorshadtest 1941-es had- baindulásával kezdődik a kö­tet, s már az első lapokon megismerkedünk Horthyék gyalázatos magatartásával, le­veleikkel, amelyekben jelen­tést lesznek Berlinnek, hogy teljesítették a führeri paran­csot. Hogy a Gyorshadtest szerencsétlen kerékpáros ba­káinak „hadjárata” tragiko­mikus anakronizmus volt már 1941-ben, sem Horthyt, sem Bárdossyt, sem a többit nem zavarta. Egymást követően tárulnak fel e háborús esztendő tra­gikus eseményeit előkészítő, a budai Sándor-palotában és az Űri utcai német követségen kiagyalt gonosztettek, a 2. had­sereg közel kétszázezer kato­nájának szörnyű pusztulását előidéző okok, a délvidéki vé­rengzés kujisszatitkai, a né­met beavatkozás és a nyilas hatalomátvétel nagyon keve­sek által ismert részletei. És megismerjük a kötetből a illegalitásba kényszerített és a különféle fedőszervek neve alatt harcoló kommunisták, más becsületes hazafiak, ADY Tapolca (kert) 24—25. Az ifjúság édes madara. Amerikai. Széles! 18 éven felüli­eknek! 26—27. Max Linder társa­ságában. Francia. 28—29. Mit csi­nált felséged 3-tól, 5-ig? Magyar. Széles! 18 éven felülieknek! K.: naponta este f. 9-kor. DIADAL 26—27. Mese a 12 találatról. Ma­gyar. K.: szombat f. 7, vasárnap n. 5 és í. 7. M.: 27. í. 11-kor. 39-es dandár. BÜKK (Miskolc-Hámor) 26—27. Morál 1963. Magyarul be­szélő nyugatnémet. Széles! 18 éven felülieknek! 29—30. A vas­szűz. Színes angol. Széles! K.: kedd. szerda, szombat 7, vasár­nap hn. 5 és 7. M.t 27. 11-kor. Francia kandalló mellett. A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hnllámbosszOD 18—19 óráig) A riportereké a szó. Ezt láttuk a szállítási osztályon... Hogyan készülnek az aratásra? Sátoraljaújhelyi jelentés, ismerkedjünk: a szállodai portás­iak Operettrészletek. Miskolci Nemzeti Színház 'A. csütörtök bérletszünet Mágnás Miska (este 7). 15. péntek bérletszünet Mágnás Miska (este 7). 6. szombat bérletszünet Mágnás Miska (este 7). 7. vasárnap bérlelszünet Mágná* Miska (este 7). (Évadzáró elő­adás.) 8. hétfő. Nincs előadás. 9. kedd. Nincs előadás. 0. szerda. Nincs előadás. BEKE 24—30. Az öreg halász és a ten­ger. Színes amerikai. Széles! K.: naponta hn. 4, 6 és 8. M.: 27. f. 10 és f. 12. Pinocchio. • KOSSUTH ® filmszínház délelőtti műsora • 24—26. Az öreg halász és a ten- •ger. Színes amerikai. Széles! 28— ® 29. Az eltévedt ágyú. Csehszlovák. ^30. Az álmok utcája. Görög. K.: 9 vasárnap kivételével naponta de. ©f. 11-kor. ® KOSSUTH ® filmszínház délutáni műsora o 24. Adua és társnői. Olasz. Szé- eles! 18 éven felülieknek! 25. Né- ©mó kapitány. Színes amerikai. ©Széles! 26. A Saint-Tropez-i csend­• őr. Színes francia. Széles! 27. A •tizedes, meg a többiek. Magyar. •Széles! 28—30. Az eltévedt ágyú. •Csehszlovák. K.: naponta 4 és í. 2 7. M.: 27. £. 10 és f. 12. Az ezer- 0arcú hős. ® FÁKLYA © 24—25. Talpalatnyi föld. Magyar. ° 26. A fogadalom. Brazil. Széles! • 27—30. A tizedes, meg a többiek. 2Magyar. Széles! K.: naponta n. 6 lés f. 8, vasárnap f. 4, f. 6 és f. 8. Jm.: 27. f. lí-kor. Havanna ünne- o pel. © TÁNCSICS ® 24—25. Ne sírj, Péter! Jugoszláv. •Széles! 26—27. Talpalatnyi föld. ®Magyar. 28—29. Max Linder tár­sasagában. Francia. K.: naponta e hn. 5 és 7. M.: 27. f. 10-kor. Álla­lmi A ruház. © sagvari © 24—25. Kallódó emberek. Magya­rul beszélő amerikai. Széles! 26— 27. Ki volt dr. Sorge? Magyarul vbeszélő francia—olasz—japán. Szé­kes! 28—29. így jöttem. Magyar. q Széles! K.: naponta hn. 5 és 7. ® SZIKRA ® 24—25. Álmodozások kora. Ma­®gyar. Széles! 26—27. Anna Frank •naplója. Magyarul beszélő ameri- ®kai. Széles! 28—29. Ártatlan va- pfázsló. Lengyel. K.: naponta hn. b5 és 7. M.: 27. 10-kor. Vigyázat, 0 feltaláló! ® PETŐFI ® 24—25. Egy nyáron át táncolt. •Magyarul beszélő svéd. 26—27. Ár­tatlan varázslók. Lengyel. 28—29. y Az álmok utcája. Görög. K.: hét- 0íő, csütörtök, vasárnap, hn. 5 és «7, kedd. péntek, szombat csak 7. bM.: 27. 10-kor. A kandúr és a si- e sak. B ADV ® Tapolca (terem) d 24—25. Nyári intermezzó. Ma- 0 gyárul beszélő színes csehszlovák. ® 26—27. Max Linder társaságában. •Francia. 28—29. Jog és ököl. Len- Dgycl. K.; naponta1 du. 6-kor, t Bajcsy-Zsilinszky Endre és követői küzdelmeit. Bajcsy- Zsilinszkynek a kötetben rep­rodukált memorandumai nem-' csak hajdani hőstettek, de szavadságharcos történelmünk legszebb lapjaira kívánkozó , dokumentumok. < i Nem lehet egy rövidre fo- \ . gott méltatásban még vázla- . tosan sem ismertetni e nagy-J j szabású művet. De azt min-, - denképpen lel kell itt is je- t gyeznünk, hogy kiváló törté- . nett munka és nagyszerű ol- , vasmány. A kortárs olvasó néha úgy érzi, hogy valahol . hozzá kellene szólnia, hiszen ő . is tanú és azt is érzi, hogy I L kelleti már egy ilyen őszinte, ■ oknyomozó és az összefüggő- [ . seket. jól feltáró munka. Hisz- < . szűk, tudjuk, hogy ez a tör-j • téneti mú még sok tudomá-, nyos és irodalmi alkotásnak' , forrásanyaga lesz, s minden-! . képpen segítője egy olyan < . szemlélet kialakításának, \ ■ amelynek talaján állva a kö- i zelmúltat, hazánk háborús' történetét mindenféle sallang- ] tói, álszemérmes szépítgetés- < tői mentesen, az indulatokat j , félreértve, a haladást szolgálói pártos történész objektivitásá-' ■ nak segítségével, a maga va- \ lóságában szemlélhetjük, is- < . merhetjük. J A budai Vártól a. Gyepűig1 ■ című kötetet, mint Karsai ! korábbi munkáit is, a Táncsics < Könyvkiadó adta közre. Aligha J . csalódunk, ha azt jósoljuk, i hogy a 39 200 példány rövidé- ] ; sen kevésnek bizonyul, s a < korábbi Karsai-művekhez ha- < ; sonlóan, utánnyomás lesz szűk- J . séges. Akkor talán jobb pa- < pírt is biztosítanak hozzá. Meg- j érdemelné! ^ Benedek Miklós ‘ Sokminden nagyon tetszett nekik. Tetszett többek kö­zött Kazincbarcika, az ede- lényi Choburg-kastély, az aggteleki cseppkőbarlang, a miskolci görög-templom sok kincse, és még sok más. De nem tudták megérteni, hogy: a) Budapesten az IBUSZ miért nem világosította föl őket arról, hogy az előre befizetett valuta ellenében pénzt is kaphatnak, nemcsak étkezési jegyeket olyan mennjdségben, amennyit a rokonokkal együtt sem győz­tek „leenni” egész itt tartóz­kodásuk alatt. b) Az egész világon érvé­nyes utazási csekket az OTP miért nem váltja be, miért kell azzal a Nemzeti Bank­ba menni, ahol csak déli egy óráig foglalkoznak ügyükkel, és másnap miért telik 39 percbe egy egyszerű pénzváltás. (Közben igen tetszett nekik, hogy vállala­tok dolgozóinak fizetését nyíltan számolgatják a pénzt átvevő küldöttek, s nem kell félniök attól, mint az USA- ban. hogy esetleg fegyveres gengszterek támadják meg őket) c) Mucsony község belte­rületén olyan állapotban van a közút, hogy azon gép­kocsival járni életveszélyes, és sehol nem látni útjavitó munkásokat. d) A budapesti Mátyás­pincébe betértek kilenced- magúkkal vacsorázni. Volt, aki nem kért vacsorát, mire a pincér hideg udvariasság­gal kiterelte őket az étte­remből, mondván, hogy aki nem vacsorázik, az menjen a sörözőbe. Tudni kell. hogy mindnyájan magyarul be­széltek. Ugyanakkor _ egy idegen nyelven beszélő tár­saságot túlzott udvariasság­gal fogadtak, mire beírták a panaszkönyvbe megjegyzé­seiket és amerikai címűket.’ A vendéglátósok ekkor kezd­ték a fejüket vakargatni. Mindennek ellenére jól érezték magukat, és újra el- jöniDek: majd- Do én méej mindig zavarban vagyok: nem tudtam megmagyaráz­ni, hogy mindez csak kivéte­les eset volt...' Igaz, ma­gam sem voltam erről meg­győződve.' (hm) 1. Mozi és kulturáltság Aligha vitatható, hogy a mozi művelődési intézmény, ahová az emberek szórako­zás. önművelés, kulturális jellegű felüdülés céljából járnak. A filmek is több­ségben művészeti alkotások és — többek között — eszté­tikai élményt adnak. Ez jut eszébe a látogató­nak, amikor a miskolci Kossuth mozi előíolyosójára lép. Illetve ebben kezd két­kedni- Azon meditál, hogy művelődési intézmény be­járata — a rendszeres na­pi takarítás ellenére — mi­ként lehet ennyire kiábrán­dító, sivár, elhanyagolt. Pla­kátok hirdetik az új filme­ket, korszerű, kivilágítható szekrényekben látjuk a kö­vetkező filmek csábító stand­fotóit. ezzel szemben a falak kopottak, a kövezet kikop­tatott, általában az elhanya­goltság látszatát kelti az egész bejárat. Jóllehet, ugyanezt a bejáratot hasz­nálja az Avas Szálló is. mert a Fehér-terembe és a Jere- ván-bárba látogató vendé­gek is itt közlekednek, de ez nem lehet ok a folyosó, a hajdan előkelő, oszlopcsar- nokos bejárat elhanyagoltsá­gára. Sőt! Vajon ki itt a gazda? Az Avas Szálló? Béi'be adta a helyiséget a mozinak, igaz, a bejáratot ő is használja. A Moziüzemi Vállalat? Ö csak bérlő, meg egyébként is közösen használják a be­járatot. De akkor ki a fele­lős az ingatlanért? Aligha hihető, hogy az impozáns épület magántulajdonban, i vagy valamilyen külföldi ér- : dekeltség birtokában lenne. De hát, ha itt kell keresni a gazdát, az miért nem gon­doskodik a karbantartásról, a kultúrált környezetről?! — Szebb. esztétikusabb kör­nyezetben talán még a gyen­gébb film is jobb benyo­mást kelt, értékesebb élmé­nyeket hagy. ,.u *l_ -i i 2. Külföldi vendégeket kisértem Amerikai vendégeket kí- sérgettem. Az USA-ból jöt- ; tek, először jártak Magyar- ; országon, szüleik hazájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom