Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-18 / 115. szám
SMj SS6S, május S8. ESZ AK1W AGT ARORS7: fi o 3 i lice Másig a ipgyitás szolgálatában A földtani szakemberek előtt sokáig rejtélynek számított a barlangok oldalfalaiból kinövő, úgynevezett helikti- tek, vagyis a görbe cseppkövek keletkezése és növekedése. Ennek tisztázására több éves tudományos vizsgálatokat végeztek az aggteleki karsztvidék barlangjainak cseppkövcs termeiben. A kutatások érdekes és izgalmas eredményt hoztak. Megállapították, hogy az oldalfalakon lévő görbe cseppkőképződményeket a barlang páradús levegője alakítja ki. A pára abból adódik, hogy a barlang- termekbe leszivárgó felszíni víz lecsöppenésekor szétporlad. Az így keletkező, szemmel nem látható apró vizgömbök megtöltik a levegőt. Ezek a vízgömbök, amelyek . mészkő- szemcséket tartalmaznak, a légáramlástól az oldalfalaknak ütődnek és évszázadok, illetve évezredek során ezekből alakulnak ki a görbe cseppkő kinövések, A tudományos kutatók nemcsak a heliktitnek nevezett cseppkövek keletkezésének és növekedésének titkát fedték fel, hanem kimutatták azt is. hogy az olyan barlangok levegője, amelyben a görbe cseppkő nagy számban fordul élő, gyógyító hatású. Ereknek a termeknek levegőjében a gönci gimnázium alapozása Hamarosan bővítik azt az iskolát, amelyben jelenleg a gönci gimnázium diákjai tanulnak. A gimnázium négy új tantermet kap. melynek építéséből a község 1 alvói társadalmi munkával is kiveszik részüket. Az alapozást, nemrégiben befejezték, és előreláthatólag május végén hozzáfognak az építéshez. A négy tantermet szeptemberben át akarják adni rendeltetésének. ugyanis nagy mennyiségű kalcium található, amely gyógyítja a légzőszervi betegségeket. A magas kalcium tartalmú, pormentes levegő megtalálható az aggteleki karsztvidék mind a két barlang- rendszerében. Ezek közül a Béke barlangban, amelynek termeihez vízszintes bejárót építettek, az idén megkezdték a borsodi szénmedence tüdőasztmában és légzőszervi megbetegedésben szenvedő dolgozóinak rendszeres gyógykezelé- sét Nagyszabású dalostalálkozők a megyében Százak énekeltek Erdőbényén és Edelényben Vasárnap, május 16-án megyénkben két nagyszabású dalostalálkozót rendeztek. Az egyik találkozó résztvevőit Erdőbénye, a másikat Edelény látta vendégül. Erdőbényére körülbelül ötszáz ember érkezett: a megye legjobb kórusai, hozzátartozók, családtagok. Eljött az ünnepségre a Sárospataki ..Bodrog táncegyüttes”, valamint a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár fúvószenekara is. A találkozó a délelőtti szines felvonulással kezdődött, melynek során a kórusok a művelődési otthon elé vonultak, ahol felszalagozták a zászlókat. Ezután a művelődési otthonban megkezdődött a kórusok jól sikerült hangversenye. A rendező- szervek — a MÉSZÖV, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, az erdőbé- nyei kórus — oldottabb, könynyebb műsorról is gondoskodtak: délután a sportpályán majálist tartottak, ahol a kórusok tagjai, a dalosok hozzátartozói jó hangulatban töltötték az időt. Edelényben a járási tanács művelődésügyi osztálya és a járási művelődési otthon rendezett sikeres dalostalálkozót, melyen a járás általános iskoláinak legjobb kórusai vettek részt. Az érdeklődésre jellemző, hogy több mint 800 gyerek lépett a közönség elé. Különösen nagy sikert aratott az edelényi egyes, kettes általános iskola, Boldva, Izsófaiva, Rudabánya, Szendrő kórusa, valamint a rudabányai zeneiskola vonós zenekara, amely szintén résztvett a találkozón. Az ünnepség szervezői, a kórusok vezetői a siker láttán úgy határoztak, hogy ezután minden évben megrendezik a találkozót. Képzőművészeti kiállítás Mezőkövesden Mezőkövesden a járási mű- kotása szerepel a tárlaton. Ä minden évben azonos időpont- velődési házban első ízben kiállítók között több a fiatal, ban megrendezik. Eddig kö- rendezték meg a helyi képző- akik művészi pályafutásukat a „q háromezren tekintették művészek kiállítását. Tizen- felszabadulás után kezdték a kiámtf.. „2, ’ “ két Mezőkövesden élő. vagy művelődési ház immár 15 mfg * kiállított müveket. Ke- onnan elszármazott képző- és éves képzőművészeti szakkö- Pánkon a mezőkövesdi kiál- iparművésznek mintegy 60 al- rében. A tárlatot a jövőben lítás egyik részlete látható. Egységes „irányelv“ Legutóbb alkalmunk nyílt tájékozódni a sátoraljaújhelyi járás közös páxtvezetőségei- nek munkájáról is. Molnár András elvtárstól, a járási pártbizottság titkárától megtudtuk, hogy területükön is több közös pártvezetőség dolgozik. Ujjáválasztásuk során a járási pártbizottság egységes „irányelvet” dolgozott ki. Ennek alapján a közös pártvezetőségek felelősek a pártbizottságnak egyrészt azért, hogy az alapszervezetnek mindenütt a Szervezeti Szabályzat szelSzocialista üzemszervezés 1.) Módszer és szervezet Néhány nappal ezelőtt hirt adtunk róla, hogy, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága Ipari és közlekedési osztálya, valamint az Eszakmagyarország szerkesztősége közös rendezésében ankétot tartottunk megyénk nagyüzemei és vállalati vezetőinek részvételével. A tanácskozáson, amelyen részt vett Bárczi Béla elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának ipari és közlekedési osztályvezetője. vitaindító előadást dr. Énekes Sándor e.lvtárs. a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója tartott A szocialista Iparvállalatok gazdaságvezetése és az LKM vállalatvezetési rendszere címmel. Ezt követően a részvevők is kirejtették az előadással kapcsolatos véleményüket. C supa ismerős arcok.' Nemcsak azért, mert a borsodi üzemeket járva gyakran találkozunk, hanem azért is, mert a mostani ankét részvevői egy esztendővel ezelőtt minden hónapban összejöttek, hogy megvitassanak néhány időszerű vezetés- elméleti és módszertani kérdést. Jelen ankétünk talán annyiban tért el a korábbi „sorozattól”, hogy ezúttal elsősorban nem elméleti, hanem konkrét gyakorlati kérdések — méghozzá megyénk legnagyobb ipari üzemének tapasztalatai tükrében — kéI pezik a megbeszélés* a vita tárgyát. t Módszerek és szervezeti for- i mák komi „csaptak össze” a ■ nézetek a felszólalások során, i miközben kikerekedett egy : általános^ kép: a Lenin Kohá- ■ szati Művekben meghonoso- \ dott vezetési stílus jónak bi- - zonyul, megállta a gyakorlat ■ erőpróbáit. A részvevőkben [ kialakult az a vélemény, hogy ■ nagyon időszerű — éppen a - Vili. pártkongresszus jogos 5 igényei alapján —. ha a gaz- . daságvezetés színvonala meg- • felel a gazdaságpolitikai igé- [ nyéknek. Ezért van az, mint - erre vitaindító előadásában is - utalt dr. Énekes Sándor elv- ’ társ, hogy a gyakorlati szak- r, emberek rendszeresen meg - akarják vitatni azt az összefüggést amely a vállalati ve- .' zetés és az adott fejlődési sza- i kasz, jelen esetben a rnáso- - dik ötéves terv konkrét köve- - telményei között fennáll. Eh- i hez azonban elöljáróban tisz- - tázni kell a feltételeket ame- í lyek mellett a vállalatok - igazgatási rendszere megfelel- - hét a megnövekedett igények- - nek, a sokrétű követelmé- :i nyéknek. i A vitaindító előadásból, ké- - sőbb pedig Monos János, Har- - mos Károly és Gácsi Miklós - felszólalásaiból egyértelműen k kicsendült, hogy a közgazda- fc sági irodalom már sok elemét - feldolgozta a hatékony gazda s ágveze lés nek. Ilyen volt többek között az irányítási rendszer két tényezőjének, a módszer és a szervezet kötelező összhangjának követelménye. Köztudott, hogy az egyetemek ipargazdasági tankönyvei a gazdaságvezetés alaptételeként hangsúlyozzák: a vezetésnek a gazdaságpolitikai célokat kell szolgálnia. A VII. pártkongresszuson is szó volt a gazdaság- irányítás rendszerének két tényezőjéről: a vezetési módszerekről és a szervezeti formákról. Utólag visszatekintve könnyű megállapítani, hogy az 1956. után kialakított vezetési módszereink lényegében kiállták a. gazdasági konszolidáció próbáját, viszont a vezetés szervezeti formái nem alkalmazkodtak megfelelően az új módszerekhez. Esetenként sok felesleges szervezeti lépcső gátolta, hogy a vezetés közvetlenebb formában kapcsolódjék a termeléshez. így azután a kongresszus nép- gazdasági fontosságú feladatként jelölte meg a gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztését. Harcba hívott az irányítási módszerek bürokratikus kinövései ellen, és külön kiemelte az irányítás szervezeti formánnak javítását. Három évvel később, a nyolcadik kongresszus egyértelműét] meghatározta: emelni kell a gazdaságvezetés színvonalát? Dr. Énekes Sándor elvtárs ezzel kapcsolatban azt mondta: a szocialista iparvállalat gazdasági irányítási rendszerét mindenekelőtt az határozza meg. hogy milyen konkrét gazdaságpolitikai követelmények merülnek fel az adott fejlődési szakaszban. Mindig a követelményeknek megfelelő módszerekkel összhangban kell felépíteni az irányítás szervezeti formáit. Ahhoz azonban, hogy a gazdasági vezetés akárcsak egyetlen üzemrészben megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. nemcsak műszaki, hanem társadalmi feltételek is szükségesek. így a vállalaton belüli alapfeltételek között mindenképpen meg kell említeni az adott feladat végrehajtását biztosító dolgozó kollektíva eltökéltségét, hozzáértését, teljes anyagi és morális érdekeltségét. Fontos a végrehajtást irányító képzett és tapasztalt vezető kollektíva egysége. Jelentős az is, hogy az egyszemélyi felelős vezetők a népgazdasági követelményeknek rendeljék alá a vállalat egész munkáját, a munka ütemezését, koordinálását és az ellenőrzés módját. Ha az üzem pártvezetése képes arra, hogy’ vezesse, lelkesítse és szervezze a dolgozókat. akkor ez, mint harmadik alapfeltétel, nagyon sokat jelenthet. De itt még szükség van arra is. hogy’ a pártszervezet rendelkezzék elegendő tapasztalattal ahhoz, hogv a vezetés egyes láncszemeiben előforduló ingadozásokat a dolgozók kezdeményezéseivel leküzdje, segítő bírálatával előbbre vigye az ügyei. A kohászati üzem vezetősége e tényezők tükrében vizsgálta felül a vállalatvezetés rendszerét. A pártbizottság segítségével megalapozta azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségessé váltak ahhoz, hogy a megnövekedett követelményekhez felzárkózhassanak. A vállalatvezetés új rendszerét olyan sikeres munkák igazolták, mint a durva- hengerdei rekonstrukció, ezt követően az egyenletes termelés, az ütemes kiszállítás megszervezése, valamint a múlt évi tervek teljesítése. E vezetési gyakorlat közben megértették a dolgozók teendőiket, világosan látták a közös célt, maguk is részt vállaltak a vezetés gondjaiból. Ebből a jelenségből az az általános következtetés, hogy szocialista vezetőnek azon túl, hogy’ megfelelő szakmai, politikai szervező, vezető képességgel rendelkezzék, valamint ügyesen kihasználja szakterületének tudományos eredményeit, értenie kell ahhoz is, hogy a dolgozókat rendszeresen bevonja a gazdasági egység vezetésébe. Hiszen ezáltal sok-sok kezdeményező, alkotó erőt lehet felszabadítani — a közösség javára. Onodvárí Miklós Paulovits Ágoston Á közös pár helye, Megyénkben évek óta dolgoznak olyan üzemi, intézményi és területi pártvezetőségek, amelyek nem alapszervezetek és nem is pártbizottságok. hanem az alapszervezetek és a pártbizottságok közé iktatott úgynevezett közös pártvezetőségek. A pártmunka gyakorlatának tényleges szükséglete hívta őket életre. Ezek a pártvezetőségek ma a párt egész organizmusának szerves és hasznos tartozékáé Régebbről ismerjük a borsodi nagyüzemek gyárrészle- gi pártvezetőségeinek munkáját és problémáit. Alapvető feladataikat kétségtelenül jól ellátják. leggyakoribb problémák itt egyes pártvezetőségeknél a bizonyos „határközi villongások”, és néha az alapszervezetek hatáskörének „kisajátítása”, a pártdemokrácia (gyakran formális) megsértése. iflunkaícrv szeriül Nemrég a szerencsi járásban lévő Abaújszánló közös pártvezetőségének munkájával ismerkedtünk. Burján József és Parádi József elvtársaktól, a közös pártvezetőség titkárától és helyettesétől a következőket tudhattuk meg. Az 1962-ben alakult, és tavaly decemberben újjáválasztott, kilenc tagú pártvezetőség hat különböző jellegű pártalapszervezet politikai munkáját irányítja; egybehangolja a tsz, a földművesszövetkezet, a MÁV. a rendőrségi, a TEFU és a községi párt- alapszervezetek munkáját. A község vezetésében gyakori a- tilag a községi tanácsnak is a közös pártvezetőség a „partnere”. A közös vezetőség itt, mint a legtöbb helyen, féléves munkaterv alapján dolgozik. Havonta ülésezik. Napirendjén legtöbbször a hatáskörükbe tartozó pártalapszervezet munkáját, vagy a község egész lakosságát érintő kérdéselv szerepelnek. de előfordul az is, hogy egy-egy pártszervezet „égető” kérdéseit tűzik napirendre. Az utóbbi esetben, mint tanácsadó politikai segítséget nyújtó testület, végzi munkáját. Probléma, hogy milyen kérdésekben hozhatnak határozatot, mivel a Szervezeti Szabályzat szerint az alapszervezet közvetlen felettes szerve nem a közös vezetőség, hanem a járási pártbizottság. Érdekes módon, a községi tömegszervezetek pártárányít^- sát már nem a közös vezetőség, hanem önállóan, teljes jogkörrel, a községi alapszer- vezet közvetlenül végzi. Egyfajta „munkamegosztás” is megfigyelhető a közös pártvezetőség és a községi alapszervezet között. A KISZ pártirányítása külön is problémát okoz^ mivel szervezésük nincs „szinkronban” a pártszervezetekkel. Hat pártalapszervezet és négy KlSZ-alapszerve- zet van ez idő szerint Szántón! íyezctőségeh szerepe- lemében és pártunk politiká- . jának megfelelően munkálkodjanak; másrészt rájuk hárul a község (állami gazdaság, stb.) politikai életének irányí- tása, a párt-, az állami- és . tömegszervezetek munkájának összehangolása. A járási párt- ' bizottság „irányelvei” részle- ’ tosen vázolják a közös veze- L tőségek konkrét feladatait. Eb- bői kiderül, hogy a közös : pártvezetőségek bizonyos „in- , struktori” szerepet is betöltenek a járási pártbizottság " és az alapszervezetek között. Természetesen „oda-vissza” . alapon. Figyelmet érdemel ebben a pártalapszervezeteknek ■nyújtott sokrétű, konkrét, ‘ helyszíni segítség is. > A járás közös pártvezetősé- l geinek minden, a hatáskörük- . be tartozó alapszervezeti titkár tagja. Ennek megfelelően ’ általában 5—11 tagúak a kö- 1 zös pártvezetőségek, amelyek- nek tagjait összevont taggyű- . léseken, közvetlenül és litko- t san választják. ' Néhol még bizoüytalanlíoduak A legtöbb helyen az élet, a pártmunka gyakorlatának követelményei már kialakították ■ a közös pártvezetőségek he- ; lyét, szerepét és hatáskörét, és 1 általában jól meg is felelnek ; feladataiknak. Néhol azonban , még tapasztalunk bizonyta■ lankodást, sőt, tétlenséget is. • Néhány közös vezetőség jóformán semmit sem csinált a megválasztása óta. Ebben persze az illetékes járási bizott' ság is „ludas”. Természetesen • van sok jó példa is. A sátor- i aljaújhelyi járásban, és a nagyüzemek többségében, ahol törődnek a közös vezetőségek munkájával. Minden esetre, Borsodban érezzük annak hiányát, hogy pártunk Szervezeti Szabályzata nem határozza meg világosan az alapszervezetek és ' a pártbizottságok között lévő, gyakorlatilag általában eredményesen dolgozó, úgyneve- ; zett közös pártvezetőségek sze- ; repkörét. Addig is, amíg e hiányosság pótlására sor kerül■ hét. a rendelkezésre álló ta■ pasztalatok felhasználósával ; érdemes lenne (megyei, esetleg országos szinten is) vala■ miféle egységes irányelvet ki■ dolgozni a közös pártvezetÖ• ségek részére, és szabályozni ebben az alapszervezetekhez . és a pártbizottságokhoz füző- . dó viszonyukat is. Cscpányi Lajos Kevés helyen fordítanak olyan nagy gondot a fásításra, mint Vizsolyban. Szinte minden talpalatnyi helyet kihasználnak, és ahol erre csak egy kis lehetőség is kínálkozik, máris szaporítják a csemeték számát. Az eddig elültetett nyárfák, tuják, díszbokrok száma megközelíti a 20 ezer darabot. A láposabb helyekre kosárfonásra alkalmas fűzet ültetnek, és már ültettek régebben is. t Á faültetés nagy részét, a- csemeték gondozását, ápolását 2 egy idősebb asszony, özvegy- Pleszko Jánosné tsz-tag vál- t lalta magára. Pleszkóné külö- nősen a mintalegelő ápolásá- ra, rendbentartására, az itt- elhelyezett fák gondozására- ügyel nagy szeretettel, de ő a fásította nemrég a Rákóczi ^ utcát is. Munkájáról a közsé- r gi tanácson igen nagy elismeréssel szólnak. Húszezer fa Vizsolyban
