Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

f'óateSs, I$5,1. május 14. eS55AKMAGTA«0«S*A0 3 Falusias falvak A fővárosért rajongunk, a vidéktől fanyalgunk. Válogatósak lettünk. De végtére, ebben is van va­lami tanulságos. Korunk em­berének nemcsak az a gondja, hogy miből éljen, hanem az is, hogy hol? Akad, aki még a jövedelmét is megkurtítaná a fővárosi élet kedvéért. S ha akadályozza ebben valami? Nos, isten neki, fakereszt, le­gyen hát a vidék. És ha az se megy, csak falun volna helye? Az kész tragédia. A fővárosi és a vidéki élet­ről korábban kifejtettük néze­tünket. Mindegyikben van jó is, rossz is. Egyiknek ez az előnye, a másiknak az. Hát­rány szerint is így mérlegé­tünk. Hanem mi van a falu­val? Az sem olyan már, mint régen volt.. Minek bizonygat­ni? Kétségtelen, nem város, de nem is az az olykor „vad”, máskor „romantikus” hely, mint amilyennek ismertük. Ha lassan is, és megközelítő­en is, de városiasodnak a falvak. Más lett a falu arcu­lata, formálódott évszázados szokása, amely az elmaradott­ságban gyökerezett. A falusi ember öltözködik, kielégítően étkezik, nem kuporgat a régi értelemben, szereti a kényel­met, „ad magára”, nemcsak „világot látni” jár a városba, megeszi a konzervet, nem ijed meg az autótól, a fabölcsőre talán nem is emlékszik már, s azon se botránkozik meg. ha tudomására jut, hogy a szomszéd nylon-hálóinget vá­sárol a lányának, és nem me­reszti szemét, ha a felvégen valaki fürdőszobás házat épít­tet. Egyszóval, nem is olyan „tragédia” ebben a mai fa­luban élni. Az igazság kedvé­ért azonban azt is meg kell mondanunk, hogy manapság a falu sem mind egyforma. Vannak még a régi értelem­ben vett „falusias falvak”. Az általános fejlődésben vannak kivételek. Csodálkozom pél­dául. hogy szomszédos közsé­gek esetében is előfordulhat ellentmondás. Egyik majd ki­csattan az új adta erőtől, míg a mellette levő szerénykedik, mint valami szegény rokon. L apunk nemrégiben visz- szatérő cikket közölt Tiszadorogmáról. ahol megállt az idő. Kollégáimnak így mondták ott az emberek: a jó ég tudná megmondani, miért vagyunk ilyen maradi­ak. Mert azok vagyunk, tud­juk. Nálunk jóformán min­den a régi, s még arra is alig futja, hogy üveget tegyünk a kultúrház ablakába. Talán, talán azért van ez így, mert „messze esünk a tűztől”. Hazafelé jövet Hejőkeresz- túrban volt dolgom. Virágzik ez a falu a szó szoros értelmé­ben is. Alig győztem jegyez- getni, mi minden tervvel, megvalósítandó gondolatokkal traktált a tanácstitkár. Kér­deztem a titkártól, mit gon­dol, mi lehet az oka annak, hogy ilyen nagy a különböző­ség falu és falu között. Vagy is annak, hogy léteznek falu­sias falvak. Visszakérdezett; mit mondtak a dorogmaiak? Hogy messze esnek a tűztől? Hát én csak azt mondom, aki szalonnát akar sütni, az áll­jon közelebb a tűzhöz. Mondtam is rögtön, nem valami ildomos dolog a ka­paszkodás. A felfelé dörgölő- zéssel nem sokra jutunk. „Nem is így értem én” — fe­lelte és hosszadalmasan kifej­tette nézetét. A z kétségtelen, hogy a falu vezetőinek harcos szellemmel kell fel- vérteződniük, ha azt akarják, hogy az időt megsürgessék. Pénz kell az új falu építésé­hez. A pénzszerzésnek két útja van. Egyik az államtól ered. A másik helyben léte­zik. Az a tűz táplálja, ami az emberek faluszerető szívében van. Ha ebben a szívben nincs ilyen tűz, akkor meg­áll az idő. Mit mondjak, csak a saját példánkra hivatkozha­tunk — nézett maga elé a titkár. — A sportpálya mellé öltözőt és tisztálkodót akar­tunk építeni. Volt rá pén­zünk, de nem elég. Gondol­tuk, van két kezünk, majd megcsináljuk. Néhányan a fa­lu vezetői közül kora vasár­nap kimentünk a pályára, s munkához láttunk. Jöttek az emberek, kérdezték, mit csi­nálunk. Öltözőt. És csak eny- nyien? Van itt elég hely, más is jöhet — mondtuk. De csak ennyit, nem többet. Hát egy fél óra múlva szállingózni kezdtek. Csak éppen hazasiet­tek, levetették az ünneplőt, ásót, kapát fogtak és jöttek. Nos, mi így gondoljuk vala­hogy. Illetve így is. Mert van a falu fejlesztésé­nek sok más oldala. Az állami és a társadalmi erőforrás még nem minden. Annak a tűznek egyébként is lobognia kell az emberekben. Hogy példával érzékeltessem magam is, amit mondani akarok, hadd je­gyezzem meg: Tiszadorogmán nekem nemcsak az szúrt sze­met, hogv térdig járnak a sár­ban, s hogy elvétve látni új házat. Láttam én ott bőséggel kidőlt kerítéseket, elhanya­golt portákat. És az, aki a maga szűk környezetét nem rendezgeti kellőképpen, mit tesz a faluért, a közös érde­kért? Semmit. Az említettek mérlegeléséhez tartozik még egy olyan do­log is, ami a falu formálásá­nak mindenné! előbbvaló for­rása. A termelőszövetkezet. Nemrégiben írtunk arról is, hogy négy esztendő alatt, amióta megizmosodott a ter­melőszövetkezet. „nagyvilági” élet vert tanyát Tiszakesziben. Pedig itt is siralmas állapo­tok uralkodtak négy évvel ez­előtt. Azóta, hogy a szövetke­zettel együtt megnőtt az em­berek tettvágya, rá se ismer­ni a falura. Ha persze a ter­melőszövetkezetből hiányzik a „tűz”, azt megsínyli a falu. A z életszemlélet — s eb­be beletartozik a fel­törekvés szándéka épp­úgy, mint a „belső tűz” — változásának létbeli alapja van. „Ki mint él, úgy ítél.” No de, hogy miként élünk, abba már nekünk is van bele­szólásunk; az objektív tör­vényszerűség mellett nagyon is szubjektív feltételekhez kö­tött dolog ez. Változatlan az az igazság, hogy anyagi ténye­zőkön alapul a falu jövője. Fontos az állami támogatás, de legalább ilyen fontos a sa­ját zsebünk — ha van abból mit kirakni az asztalra. Amit pedig ebből el akarunk spó­rolni. azt szorgalommal, ön­kezdeményezéssel, újfajta szépérzékkel, összefogással pótolhatjuk. Ilyképpen módo­sítva létbeli helyzetünket, megváltozik maga a felfogás is, közszellemmé válik a köl­csönhatásban keresendő felté­tel: a nézet és a tett, ez a két. egymást nem nélkülözhe­tő fejlesztési „mód”. Ahol pár­huzamba hozzák a kettőt, ott gyorsabb a fejlődés. Máshol pedig, ahol a kívánságot nem ágyazzák reális, ..belső tűzzel” táplált melegágyba, ott vészes maradiság uralkodik, falusias falu marad a község. Csala László Csaknem kétszáz síé a nyeremény-betétkönyv sorsoláson Az Országos Takarékpénz­tár május 18-án délután a Danuvia Gorkij kultúrtermé­ben rendezi a gépkocsinyere­mény betétkönyvek 16. sorso­lását. Ezen a húzáson csak­nem kétszázzal gyarapszik az autónyertesek száma. Ezúttal a január 31-ig váltott és áp­rilis 31-ig érvényben levő betétkönyvek vesznek részt a sorsoláson. Minden ezer 10 ezer forintos, illetve minden kétezer 5000 forintos gépko­csinyeremény betétkönyvre legalább egy-egy személygép­kocsit. sorsolnak ki. 'A nyere­ményautóknak körülbelül a fele Wartburg. Detektoros rádió és hangulatlámpa Tanulságos, ügyesen elren­dezett kiállítás nyílt a napok­ban a miskolci 1. számú Ipari Szakközépiskolában. A tanu­lók szakkörökben és a gya­korlati foglalkozásokon készí­tett munkáit láthatják itt május 15-ig az érdeklődők. Jól szolgálja majd a kísér­letezést a műszerépítő szak­kör sok szemléltető eszköze. Az iskola életének eseménye­it, érdekes epizódjait kapták „lencsevégre” a fotósok- ízlé­ses, szép képeiknek számos nézője akad. Az iskola jellegéből adódik, hogy az órákon főleg reál­tárgyakkal, gyakorlati dolgok­kal foglalkoznak a tanulók. Érthető, hogy szabad idejük­ben szívesen fordulnak a hu­mán tudományok felé. Jó pél­da erre az eredményesen mű­ködő néprajzi szakkör gazdag gyűjteménye. Fafaragásokat. Érkeznek a nagyol)!) teljesítményű NDK-gyártmányú traktorok A magyar gazdaságok tíz évvel ezelőtt kezdtek megis­merkedni az NDK-ban gyár­tott mezőgazdasági gépekkel, amelyekből eddig mintegy 30 OOÓ-ret vásároltak. Többek között 4500 RS—09-es trak­tor, nagyszámú különböző munkagép, összesen 70 féle géptípus dolgozik Magyaror­szágon. A napokban érkeztek meg az RS—09/124-es trakto­helyett most 25 lóerős motor­ral rendelkező traktorok mű­ködésével tanfolyamokon 600 magyar traktoros ismerkedik majd meg, ez évben 550 ilyen nagyobb teljesítményű NDK- gyártmányú traktorral gyara­podunk. A traktorokhoz 27 féle munkagép kapcsolható, közü­lük néhány már jól ismert és bevált ,a magvar mezőgazda­ságban. Az NDK-ban készülő legújabb géptípusok közül ez rok, a régebbi típus tovább­fejlesztett változatának ■ elsői évben 20 félét próbálnak ki a szállítmányai, Az eddigi 18* magyar gazdaságok^ értékes kerámiákat s egyéb népművészeti tárgyakat kutat­tak fel gyűjtőútjaik során, s mindezt bemutatták a kiállí­táson is. A különböző szakmát ta­nulók ötletes, fantáziagazdag­ságra valló, sok kézügyesség­ről. türelemről tanúskodó tár­gyait is ott láthatjuk az asz­talokon. Kovácsoltvas dohány­zókészlet., parányi asztalka két székkel, dekoratív hangu­latlámpa, falidísz és ki tud­ná felsorolni, mennyi tárgy! S mind a fiatalok, leendő szakmunkások kezemunkája. Érdemes megnézni! Újtipusú ruhaipari célgépek A Csepeli Varrógépgyár is a BNV-re Itcsziil. Herk János az újfajta elektromecha­nikus vasalógép mintapéldányát szereli. A gép érdekessége, hogy a vasaláshoz szük­séges gőzt maga fejleszti. Hit kapunk a vasúttól és mit kér a vasút? Á minap tartott sajtótájé­koztatón Zsiga Lajos, a MÁV Miskolci Igazgatóságának he­lyettes vezetője sok érdekes adatot sorolt fel a vasút idei személy- és áruszállítási fel­adatairól. A népgazdasági tervhez igazodva, minden te­rületen többet kell nyújtaniok. Igényeink a vasúttal szemben állandóan nőnek, ezen a te­rületen is szeretnénk közelebb kerülni a világszínvonalhoz. Ez az igény többek között abban is jelentkezik, bogy 414 és félmillió utas elszállításá­ról, több mint 115 millió ton­na áru továbbításáról kell gondoskodni. Az adatok rög­zítését országos felmérés előz­te meg. Nagy feladat hárul a miskolci vasútigazgatóságra. s a területéhez tartozó csomó­pontokra, szolgálati főnöksé­gekre is. Szükséges a járműpark fejlesztése A miskolciak tavaly, a vas- útigazgatóságok közötti ver­senyben elsők lettek, s ván­dorzászlót nyertek. A miskol­ci csomópontot a Miniszter- tanács és a SZOT vörös ván­dorzászlajával tüntették ki, miközben számos szolgálati főnökség is teljesítette az él­üzem szintet. A munkafegyelem javítása. Ki ntif kés*? Újdonságok a kölcsönző boltban Egy év alatt országosan több mint 6 millió ügyfél. Ebből az év első négy hónapjában csaknem öt és félezren a Bel­kereskedelmi Kölcsönző Vál­lalat miskolci boltjában for­dultak meg. — Hogy ki mit kér? A ház­tartási gépek a legrégibb „köl- csöncikkek”. ezek cserélnek legsűrűbben gazdát. De most jön a kirándulások, utazások szezonja. Kelendő lesz a há­tizsák, bőrönd, fényképező­gép, táskarádió, gumimatrac, sátor és az itt kapható, illet­ve kikölcsönözhető nyolcvan áruféleségből még jónéhány. A babasportkocsik, elsősor­ban a 25 vadonatúj, már „ki­futottak”. Az új kerékpárok­nak is sorra akad gazdájuk. (Ha nincs gépkocsi, ez is meg­teszi!) A kölcsönző közönség örömmel fogadta az új sátra­kat, gumimatracokat, tábori ágyakat. — Kettős ünnepek előtt, s a hétvégeken, amikor a mete­orológia jó időjárást jósol, va­lósággal megrohanják az üz­letet De nemcsak a meteoro­lógiát kell figyelni. A na gyobb sportesemények, sőt az év végi ballagások is fellen­dítik egy-egy kölcsönözhető cikk forgalmát. Az angol magyar labdarúgó-mérkőzés előtti napon 28 táskarádiót kölcsönöztek. A ballagások előtt a fényképezőgépeknek volt keletjük. — Vajon mit kaphatnak az érettségizők? — Sajnos, „puskát” ne tartunk.. ÍP. a szolgálat pontos és lelkiis-1 meretes ellátása természete- sen nagyon fontos tényező az új feladatok megoldásában is, de ezzel együtt, a szállítási feladatok növekedése sürgető- leg követeli a vasúti beren­dezések fejlesztését. Éppen ezért remélik, hogy azokból az új villamos- és diesel­elektromos mozdonyokból, személy- és teherkocsikból, amelyeket a járműpark fej­lesztésére beszerzünk, jelentő­ségéhez mérten megfelelő arányban juttatnak a miskol­ci vasútigazgatóságnak is. Azonban addig, amíg az igényeket teljesítik, javítható a vasút munkája a jelenlegi adottságok jobb kihasználásá­val is. Néhány észrevétel Mielőtt a május 30-án élet­be lépő új vasúti menetren­det kidolgozták, meghallgat­ták a különböző üzemek, vál­lalatok, iskolák és szervek javaslatait. Az volt a cél, hogy az utazóközönség panaszait csökkentsék, illetve azoknak elejét vegyék. Ily módon tö­rekedtek a vonatok menet­idejének további rövidítésére, új vonatpárok beállítására. Nem célunk az új menetrend ismertetése. mindössze né­hány észrevételünk lenne. Örvendetes, hogy tovább ja­vították az új menetrendben a nemzetközi forgalmat. Kosi­ce — Budapest, illetve Kosice — Siófok között a fő idény­ben létrehozzák a gyorsvona- ti összeköttetést. Ez a vonat megkönnyíti csehszlovák ba­rátaink utazását. Egy nap alatt láthatják a magyar ten­gert. Kérdésünk: nem lehel­ne-e egy ellenvonatot beállí­tani, mondjuk a Budapest, il­letve a Miskolc — Poprád kö­zötti útvonalon, hogy aki a festői szépségű csehszlovák tájakban akar gyönyörködni, az ugyanúgy megjárhassa az utat egy nap alatt? Általános törekvés, hogy a menettartam rövidítésével fo­kozatosan megszüntessék a személyvonatok éjjeli közle­kedtetését. Továbbá; a mis­kolci igazgatóság területén valamennyi sebesvonatot meg­szüntetnek. helyettük gyors­vonatok közlekednek majd. Mindezekhez csupán az a ké­résünk, hogy a Lillafüred-ex- presszt, amelynek menetideje óra 59 perc Miskolc és Bu­Ij dapest között, ezentúl min­den idényben közlekedtessék. II vasút is kér A vasút is elvárja az utazó- közönség hathatós segítségét, közreműködését a kultúrált utazás megteremtésében. Év­ről évre nagy összegeket for­dítanak új személykocsik be­szerzésére, a meglevők felújí­tására, s azoknak a károknak elhárítására, amelyeket a ma­gukról megfeledkezett utasok okoznak. Álljon itt a megdöb­bentő adat. Már ez év első negyedében mintegy negyven ezer forint értékű kocsivilágí­tási berendezést tulajdonítot­tak el „gyűjtő szenvedélyű” emberek, ötven ezer forintot pedig ablaküvegek, ablakfel- húzó hevederele, hamutartóki vízcsapok, tükrök pótlására kellett fordítani. Ezek az igaz­gatóság szerelvényeiről az év első négy hónapjában „tűntek el”. De mennyi kárt okoznak felelőtlen egyének az állomá­sokon a virágok, a parkok tönkretételével; utazás közben a szemeteléssel,- a helytelen viselkedéssel! Elvárja a vasút a szállíttató felek megértését, a jobb együttműködést. A megnöve­kedett szállítási feladatok megoldásának döntő láncsze­me a kocsiforduló idejének minél jobb teljesítése. Ez azonban nemcsak a MÁV-on, hanem a szállíttató feleken is múlik. A kocsik gyors ki- és berakása, a munkaszünetea napokon való rakodás jobb megszervezése ellensúlyozhat­ja azt a hiányt,' amely a teher­kocsi-parkban mutatkozik. A vasút és az utazók, va­lamint a szállíttatok kérése egy cél érdekében történik: a kulturáltabb utazás megte­remtéséért, amelyet nem elég csupán igényelni, hanem segí­teni, támogatni is kell. Oltódván Miklós Lapzártaitól* közölte Zsiga Lajos, hogy a cikkben is em­lített Lillafüred-expressz vona­tot. több üzem és vállalat ké­résére, a korlátozás tartama alatt részben közlekedtetik. Mégpedig: a 407/a számú vo­natot szombaton és hétfőn, a 40S/a számút pénteken és szombaton. Ennek is nagyon örülünk. Változatlanul megismételjük azonban a kérést, amelyet la­punkban már többször is megindokoltunk: a KPM Iß. C. osztálya, amely a fenti in­tézkedést hozta, mindennap közlekedtesse a Lillafürcd- expresszt, télen is, nyáron is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom