Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

ESZAKMAGYAROKSZÄG Szerda, 1965, május 12. Spnnks Vajon fennmarad-e cse KÍBm^m ío 1;; f Megkezdődött a NATO-tanácskosás Londonban ■zrw-ry. MBBSEBBBSBt A NATO miniszteri taná­csának háromnapos értekezle­te kedden délelőtt nyilvános plenáris üléssel kezdődött, majd a külügyminiszterek ta­nácsadóik kíséretében bizal­mas tanácskozásra vonultak vissza a londoni Lancaster House-ba. A zárt ajtók mö­gött folyó eszmecsere első két felszólalója Stewart brit kül­ügyminiszter és George Ball amerikai külügyminiszterhe- helyettes volt. Előzőleg, az ünnepélyes megnyitó ülésen Harold Wilson bur­koltan, de félreérthetetlen célzattal bírálta Francia- országot „a. katonai nacionalizmus tala­ján való kalandozás” miatt. Általános feltűnést keltett, hogy Wilson egyetlen szóval sem említette az Egyesült Ál­lamok vietnami háborúját és dominikai intervencióját, noha a fő figyelem erre a két nemzetközi válság-gócra irá­nyul. Henri Spaak belga külügy­miniszter, a NATO-tanács elnöke viszont hangsúlyozta: a közel-keleti, az afrikai fej­lemények, de mindenekelőtt a vietnami és a San Domingo-i események menete egyáltalán nem a nemzetközi enyhülés, a tartós béke irányába mutat. Spaak megjegyezte, hogy közeledik 1969, a NATQ­szerzödés lejártának éve és „egyre inkább elfoglal­ja gondolatainkat a nagy kérdés: vajon fennmarad-e és milyen formában az Atlanti Szövetség?” Brosio NATO-főtitkár erő­sen hidegháborús hangú be­szédében „veszedelmesnek” nevezte a békés együttélés politikájának „szovjet értel­mezését” és sürgette a tagál­lamok együttműködését „az úgynevezett felszabadító há­ború” ellen. Mit mond a paragrafus ? Jogászunk válaszol Gyenes L-né mezőköves­di olvasónk két kérdéssel fordult hozzánk: Blsősor- ban arra kér választ, hogy 100 négyszögöl területen több éve, f melegágyban, szegfű és petónia palántá­kat termeszt, melyeket ér­tékesít. Köteles-e ezután jövedelemadót fizetni és mennyit? Továbbá azt sze­retné tudni, köteles-e sze­mét clhortíási díjat fizetni, ha a szemetet saját telkén akarja tárolni? Az általános jövedelemadó­ról szóló kormány- ás pénz­ügyminiszteri rendeletek ér­telmében adókötelezettség alá esik a saját — többek között az üevgházi, melegágyi ker­tészet — termelvényeinek áru­sítása, bármely módon való MÁJUS 14: A Varsói Szerződés aláírásának tizedik évfordulója Május 14-én lesz a Varsói Szerződés aláírásának 10. év­fordulója. A TASZSZ tudósí­tója ebből az alkalomból nyi­latkozatot kért Payel Batov hadseregtábornoktói. a Varsói Szerződés fegyveres erőinek vezérkari főnökétől. A tábornok a többi közöttel- , mondotta, hogy a Varsói Szer- j mikusok Egyesülete Borsod P^knn ződés létrehozása a szocialis­ta országok önvédelmének törvényszerű aktusa volt. Al­bánia, Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság. Románia és a Szovjetunió kénytelen volt szembeállítani a nyugati ha­talmak észak-atlanti tömbjé­vel saját hadseregének egye­sített erejét. A Varsói Szerződés a béke hatalmas tényezője. mert megakadályozza az imperia­lista agresszorok cselekménye- . ít — fejezte be nyilatkozatát Batov hadseregtábornok. ' értékesítése. Tehát nem a tu­lajdonát képező földterület után van adóztatva, hanem az a tevékenysége, hogy vi­rágpalántákat több éve ter­mel és azokat a szezonban rendszeresen értékesíti. Az általános jövedelemadót az ön bevallása alapján a köz­ségi tanács pénzügyi szerve állapítja meg. Az adóévben elért nyersbevételből le kell vonni az azt terhelő termelési és kezelési költségeket és a maradó összeg, mint tiszta jö­vedelem után állapítják meg az évi adót, ami progresszí­von a jövedelem arányában emelkedik (pl. 9600 forinton felüli — 10 200 forint' tiszta jövedelemig 1069 Ft évi adót kell fizetni). Ha az adókivetés jogossá­gát vagy összegszerűségét sé­relmesnek tartja, a fizetési ér­tesítés kézbesítésétől számí­tott 15 napon belül fellebbe­zéssel élhet a járási tanács vb. pénzügyi osztályához és adókedvezményt is kérhet idős és csökkent munkaké­i \* K-X'íé'X-X*X~X">rSr#-X-X-#íf#*X’^^$í‘X-X,,5r-X''X'-X*-X,‘X-*X*7f,X--X-‘X--X-'X')Í7fr$íiX,,X,'X -X*X'X”;frX"X'X*X-'X**X*-X'-X--X,*X''X,ví,íí Figyelembe véve Mezőkö­vesd gyors fejlődését, azokon a helyeken, ahol a közegész­ségügyi helyzet különösen megkívánja és az elszállítás lehetőségei megvannak, a köz­ségi tanács szabályrendelet­tel kötelezővé tette több utcá­ból a házi szemét elhor- dását. Ezekben az utcák­ban a szemét összegyűjtése, elhordása és a szemétdíj fize­tése kötelező. Ha a rendeletet sérelmesnek tartja — miután nagy és gödrös telke van, ahol a szemetet töltésre tud­ná felhasználni — forduljon mentesítési kérelemmel a köz­ségi tanácshoz. O Rendelet ismertetés BORSOD-AB AUJ-ZERIPLÉN MEGYE TERÜLETÉN KŐTELEZŐ A MUNKA­KÖZVETÍTÉS A megyei tanács vb. elnö­ke 1015/1965. T. K. sz. rende­letével április 15-től kötele­zővé tette a munkaközvetí­tést Ez a rendelet — az ÁFOR telepeinek kivételével — kiterjed valamennyi álla* mi vállalat, gazdálkodó szerv* nek, szövetkezetnek és költ* ségvetési szervnek a megye területén levő telephelyére, Ezek a szervek az adminiszt* ratív és kisegítő állomány- csoportba tartozó dolgozókat) valamint az öregekkel és csökkent munkaképességűek­kel betöltendő munkakörök-! ben, továbbá a női munka­erőkkel betölthető munkakö­rökben foglalkoztatni kívánt dolgozókat csak a járási, vá­rosi tanácsok vb. munkaügyi osztályainak közvetítése út­ján alkalmazhatnak. Kazinc­barcika, Ózd és Sátoraljaúj­hely városokban elsősorban helyi állandó lakással rendel­kezőket lehet alkalmazni: e Bíróság! információ AZ EMBERI ÉLET FOKOZOTTABB VÉDELMÉRŐL hozott irányelveket a Legfel­sőbb Bíróság teljes ülése. Aa ülés által elfogadott irány* elv többek között kimondja) hogy a büntető ítélkezésben is mind nagyobb jelentőségű a népgazdasági terv megvaló­sításával kapcsolatos felada­tok teljesítésének előmozdítá­sa. Nagy figyelmet kell szen­telni a termelésben a munka- fegyelem megsértésével elkö­vetett visszaéléseknek, to­vábbá az újítási és szabadal­mi ügyekben az eljárás során előforduló jogsértések megfe­lelő büntetőjogi elbírálásának. Az élet elleni bűntettek szálkának alakulása szüksé­gessé tette, hogy a büntetés kiszabása körében fokozottab­ban figyelembe kell venni a súlyosbító és enyhítő körül­ményeket. így például sú­lyosbító körülmény a vádlott­nak a társadalmi együttélés szabályaival tudatosan szem­behelyezkedő, garázda maga­tartása, továbbá az ember­ölésnek alkoholos állapotban való gátlástalan elkövetése. Ugyancsak súlyosbító körül­ményként kell értékelni a használt eszköz — például méreg — különös veszélyes­ségét, valamint azt, hogv a kísérleti cselekmény közel ál­lott a befeiezéshez, azaz a vádlott mindent megtett az öles véghezvitelére, s az csuoán rajta kivül álló okból nem járt halálos eredménnyel. Enyhítő körülmények közé tartozik általában a büntetlen előélet. Az emberölési cse­lekményeknél azonban nem vehető olyan mértékben fi­gyelembe, mint a kisebb sú­lyú más bűntetteknél. A csa­ládos állapot is enyhítő kö­rülmény, de csak annak ja­vára, aki a családjával szem­ben fennálló kötelezettségét valóban teljesíti. A Legfelsőbb Bíróság irányelve egyrészt azt tanú­sítja, hogy a bűnüldöző szer­vek a rendelkezésükre álló eszközökkel mindent meg­tesznek az élet elleni bűncse­lekmények visszaszorítására* másrészt, hogy társadalmunk­ban legnagyobb érték az em­ber, és azt, aki megsérti, a törvény szigorúan bünteti. Dr. Sass Tibor Maci összeesküvést lep ezíek le Svédországban A svéd rendőrség kedden bejelentette, hogy a biztonsá­gi szex-vek több olyan sze­mélyt tartóztattak le, akik gyaníthatólag egy titkos poli­tikai szervezet tagjai voltak. A szervezet célja Erlander mínisztei-elnök kormányának erőszakos úton történő meg­buktatása. A titkos szervezet vezető­jét kedden a hajnali órákban az észak-svédországi Hapa- randában tartóztatták le. El­forgatásakor fegyvert találtai» nála. A svéd rendőrség közlése szerint a titkos politikai szer­vezet tagjai náci beállítottsá­gúak. \ x kell törekednünk, hogy ha- c sonlóak legyenek a műtrá- c gyát, a pölyurethánt, a deko­- ritot, a gyógyszer-alapanyago­kat és más vegyipari termé­_ keket előállító üzemeink is — r jelentette ki a Borsodi Ve- . gyásznapokat megnyitó ár- Szekér Gyula, a nehézipar i miniszter első helyettese . Majd kifejezte reményét, hogj ; a III. Borsodi Vegyésznapol ; is hozzájárulnak e feladatot ; sikeres megvalósításához. A tanácskozás, péIdáu i ’a mos először megrendezett országot ; nitrogénipari konferencia is . feltétlenül ezért hozott ilyer , határozatokat: javaslatot kel , tenni az állami vezetés felé t l cseppfolyós műtrágya terme­lésének fokozására, jobbár kell támaszkodni a mezőgaz­daság tapasztalataira, külön ’ munkabizottságot kell alakí­tani a vegyipari szakmunkás- képzésre. S mindezek köny- . nyebbé tételére legyen szoro- sabb a kapcsolat az ipar és a tudományos intézetek között, és alapos tapasztalatcsere a baráti, elsősoi'ban a KGST-or- szágok szakembereivel. A ’ Borsodi Vegyésznapok hatá­rozatainak valóraváltása egész országunkat fogja gazdagítani. i (Ruttkay) á világszínvonalért ö A Borsodi Vegyésznapok eredményeiről pok. Ezek közül most csupán néhány jó példát kértünk Nagy Károlytól, a kémikusok egyesülete megyei csoportjá­nak titkárától. — Négy évvel ezelőtt kér­tük tanácskozásunkon, hogy legyen vegyipari gépész-kép­zés a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen — mondta Nagy Károly. — Ismerve ro­hamosan fejlődő vegyiparunk értékét, az országos szervek eleget tettek kérésünknek és három év óta vegyipari gé­pészmérnöki szak is van a miskolci egyetemen. Ugyancsak pokon vetődött fel régebben az a javaslat, hogy létesüljön Kazincbarcikán felsőfokú vegyipari gépészeti technikum. Azóta ez is megvalósult. A világszínvonalért — sok­szor elhangzott ez a kijelen­tés a különféle tanácskozáso­kon, mert tulajdonképpen ar* ró] van szó. hogy a vegyipari gépészképzéssel, a szakmai tapasztalatcserékkel és az új javaslatokkal is ahhoz járu­lunk hozzá, hogy gyorsítsuk a magyar vegyipar fejleszté­sét, hogy termékeink elérjék a világszínvonalat — A BVK pvc-üzeme már világszínvonalon áll c arra W i-iaiuuiuaiJu: v en tanácskozás. A külföldiek és a hazai szakem­berek visszatértek munkahe­lyeikre és továbbadják társa­iknak a Box-sodi Vegyésznapo­kon hallottakat, látottakat megkezdik az elméleti tapasz­talatok gyakorlati megvalósí­tását. — Egyik legfontosabb cé­lunk az volt, hogy a vegyipar különféle szakterületeiről ki­cseréljük tapasztalatainkat. Ezt a célt, úgy érzem, ered­ményesen elértük — hallot­tuk szombaton, május 8-án zái'szóként dr. Szántó István­tól. a Borsodi Vegyikornbinát igazgatójától, a Magyar Ké­mikusok Egyesülete Borsod megyei csoportjának elnöké­től. Hogy mi volt a másik cél? A hallott tapasztalatok, érté­kes előadások összefoglalójá­nak továbbítása országos veze­tő testületekhez, egészen a Minisztertanácsig, ahol mérle­gelés után utasításokat adhat­nak a leghasznosabb javasla­tok mielőbbi megvalósítására. Lesznek-e ezek után a Bor­sodi Vegyésznapoknak konk­rét eredményei? A két éven­ként megrendezett hasonló ta- tanácskozások bizonyítják: igen, mindig sok jó eredmény kiváltói a Borsodi Vegyészna­* * — Én meg azt hittem, hogy* már nem szei-etsz, és azért-j; nem jössz. Én buta. Elhallgattak, volt még be-* szélnivalójuk tovább, de mire* megint sor került volna rá,* nein lehetett A Ids ház olda-* Ián megszólalt a jelzőharang.*: Utón a vonat: nemzetközi * gyors. 1 | Felállt, lesimította zubbo- * nyát, fejére tette az egyen- * sapkát, fogta a zászlót és in-* dúlni készült ;j: Az öregasszony mellé lé-* pett, végignézett rajta, aztán:!; igazított egyet a bakter sáp-* kaján; egyet jobbra, eeyet bal-* ra; a sildje kicsit oldalra állt.* A férfi tekintettel köszönte J meg, aztán megfordult és in- * dúlt. A piros zászlót maga elé* tartotta, kiállt a. fénylő sí-* nekhez és amennyire fáradt, * hatvanéves szeme ellátott, a * távolba nézett. * Az öregasszony tíz méterrel* mögötte, a kis háznál állt és* azt mondta: — Egyszer elmegyünk oda,:: ahol az alagút van... egyszer* meg akarom látni... * A bakter még mindig a tá-ifi volba nézett, hallotta az öreg- asszony szavát és felelt is: —• Most onnan jön a vonat,:« azon jön át. A földhajlás mögül feltűnt*, a vonat füstje, aztán hallat-*, szott a ritmusos zakatolás. A ¥j bakter vigyázzba állt és ma-;; gához szorította a harm in? 'í. évtől fénylő zászlónyelet. *, A vonat elrobogott; az ab- * lakból utasok hajoltak ki. Ők* egy suta, töpörödött bakteri;* láttak a sorompó előtt; vé-* Konyka fejébe beesett a tá- jj; nyéi-sapka. * A z öregasszony egy ma-* gas, fiatal alagútépí-* tőt látott. A hátán öt- * centis forradás volt. Éís zász- *: ló helyett menyasszonyi iá- * tyol volt a kezébeni ‘ \ •II. Barla Lajos: ÍAKTERHÁZ ELŐTT — Nem — mondta a bak­ter —, izzadtunk, igaz, mint a meghajtott lovak, de már megszoktuk. — Ej, ej, miért nem mon­dod, miért csavax-od megint? A bakter nem felelt, most már beszélni akart, míg a vo­nat átrobog. • — Délben volt, megettük, amit vittünk, aztán megfog­tuk megint a csákányokat, és neki a hegynek. Százan vol­tunk, és velünk volt a halál. . Csuszamlós volt , a hegy, mondták is: aki idejön, nem biztos, hogy elmegy. Egyszer aztán bekövetkezett. Megcsú­szott a hegy oldala, és má­zsás kövek zuhantak az em­berekre. Sokan meghaltak, akik azért voltak ott, hogy a családnak kenyér legyen. Én a hátamba kaptam egy követ. Ott volt a temetés, levettük a sapkát, imádkoztunk, aztán sokan elmentek örökre. Egészen belemelegedett, iz­zadt és szuszogott. — Te ott maradtál — szólt az öregasszony —, te bátor voltál — és az arca mutatta a büszkeségét. — Nem — mondta a bakter —, nem voltam bátor, csak kellett a pénz, hogy esküvő­re legyen. — Miért nem vettem észre, hogy megsebesültél, hogy nem vettem észre? Akkor már a vőlegényem voltál? — Az — mondta a bakter *-, de amikor eljöttem, min­dent eltagadtam. Ha elmon­dom, nem engedsz vissza, nem lesz pénzünk, és nincs menyasszonyi ruhád. — Valamire emlékszem, egyszer megjöttél, nagyon ko­moly voltál, alig szóltál,, s nem is jöttél a szobámba, pe­dig nagyon hívtalak. — Azért volt; hogy ne lás­sad a sebemet, — Nem jön még a vonat? A bakter nem nézett az órára, mint máskor, csak ma- ■ ga elé: — Késik valamennyit. M egint csend lett. Az öregasszony fészkelő- dött, azt akarta, hogy közelebb kerüljön a bakter- hoz, és ha félve is. kezét rá­tegye a bakter térdére. A férfi nem ellenkezett, szívében békesség volt. Érez­te ezt az öi-egasszony is, és kis idő után ki is mondta: — Jó, hogy késik, addig el­mesélheted. Nem nézett az öregasszony­ra, de halkan kezdte. — Tudod, emlékezhetsz — mondta —, egyszer, egy idő­re nagyon messze mentem tőled. Egy hónapban ha egy­szer láttalak... Hát akkor­ákkor ... amikor alagutat épí­tettünk a vonatnak, amelyik külföldre megy. — A kő? Rád szakadt? — kérdezte hirtelen az öregasz- szony, és egészen sápadt lett. — Nem — mondta a bakter —, csak majdnem. — Nem ügyeltetek — mond­ta most már enyhültebben az öregasszony, mert arra gon­dolt, akárhogy is volt, a bak­ter mégis itt van. — Nem, nem, egészen más volt ez... Forróság volt, több­ről én nem tudok, és szállt a kőpor, mint nyáron itt, ha autó megy, és ettük, köptük a port. Az öregasszony összecsapta kezét: — Megszédültél, és lezu­hantál a magasból, istenem] — Ha akarod — mondta az öregasszony, és behunyt szem­mel élvezte, hogy süti a Nap. — Azt mondtad, hogy már nincs, aztán ennyi van? — Egy még van —■ mondta a bakter —, egyetlenegy, azt nem meséltem soha. — Soha? — kérdezte az öregasszony, és mert a bak­ter hallgatott, hozzátette: — Eddig miért nem mondtad? — Nem kérdezted — vála­szolta halkan —, pedig vár­tam, hogy egyszer megkérde­zed. Furán nézett az öregasz- szony, nem tudta, tréfál-e az embere, vagy komolyan be­szél. Nagy hangon szólt, tré­fának vette a beszédet: — Honnan tudtam volna, mit kell kérdezni? — Honnan? — mondta a bakter, és forgatta kezében a piros zászlót —, amikor még fiatalok voltunk, mindennap átöleltél, és mindennap érez­ted, hogy seb van a hátamon... de sohasem kérdezted, mitől. Legalább egyszer kérdezted volna. — Ne haragudj — mondta az öregasszony —. azt hittem, hogy így születtél. — Nem haragszom, csak vártam, hogy egyszer megkér­dezed. — Most megkérdeztem — mondta alig hallhatóan az öregasszony. — Most már más — sóhaj­tott a bakter. és letette maga mellé a zászlót —, magadtól kellett volna. Hallgattak. Fájt az öregasz- szonynak, hogy a baktert meg­bántotta. Másról kezdett kér­dezni! A bakter és felesége, az öregasszony, a ház előtt ült és beszélgetett. Ezt tették harminc éve min­dig. ha sütött a Nap, és néz­tek előre. Előttük a föld, az ég, meg a fénylő sínek. , A férfi töpörödött, vézna, a felesége szűk. piros szemű. A bakter órát vett elő nad­rágja zsebéből, megnézte, visszatette, helyére, és bement a kis házba. A házikó berendezése ‘sze­rény volt. Tiszta, mint a pa­tika. Elégedetten nézett kö­rül. egymás mellett sorako­zott a kék vászon zubbony, a tányérsapka és a piros zászló, fényesre markolt fanyélen. Lehúzta foltos ingét, és 'a szürkét, a tisztát öltötte fél. Ahogy húzta fölfelé, és hátul begyűrte nadrágjába, hátán megérezte a régi forradást, öt centis volt és mély. Megsimí­totta. aztán még egyszer, és úgy öltözött fel. Amikor ki­ment. arra gondolt, még so­hasem mesélte a forradást. Az öregasszony, amikor a bakter kijött, hosszan nézte. Azt fürkészte, hogy áll rajta a ruha, és a zubbony alját ki­csit megrántotta. — Mennyire jár az idő? — kérdezte aztán. — Tíz perc még — mondta a bakter. és leült. Távol parasztszekér mozgott a földes úton. rnesszii'ől olyan volt, mint egy gyerekkocsi. Azt nézte. Kisérte szemével, másra akart gondolni, mint amire gondolt, de a sebhely a hátán, csak az járt fejében. Azután így szólt: — No, nem akarod, hogy meséljek valamit?

Next

/
Oldalképek
Tartalom