Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

ESZAKMAGYAROKSZÄG

Szerda, 1965, május 12.

Spnnks

Vajon fennmarad-e cse KÍBm^m ío 1;; f

Megkezdődött a NATO-tanácskosás Londonban

■zrw-ry. MBBSEBBBSBt

A NATO miniszteri tanácsának háromnapos értekezlete kedden délelőtt nyilvános plenáris üléssel kezdődött, majd a külügyminiszterek tanácsadóik kíséretében bizalmas tanácskozásra vonultak vissza a londoni Lancaster House-ba. A zárt ajtók mögött folyó eszmecsere első két felszólalója Stewart brit külügyminiszter és George Ball amerikai külügyminiszterhe- helyettes volt.

Előzőleg,

az ünnepélyes megnyitó ülésen Harold Wilson burkoltan, de félreérthetetlen célzattal bírálta Francia- országot

„a. katonai nacionalizmus talaján való kalandozás” miatt.

Általános feltűnést keltett, hogy Wilson egyetlen szóval sem említette az Egyesült Államok vietnami háborúját és

dominikai intervencióját, noha a fő figyelem erre a két nemzetközi válság-gócra irányul.

Henri Spaak belga külügyminiszter, a NATO-tanács elnöke viszont hangsúlyozta: a közel-keleti, az afrikai fejlemények, de mindenekelőtt a vietnami és a San Domingo-i események menete egyáltalán nem a nemzetközi enyhülés, a tartós béke irányába mutat. Spaak megjegyezte, hogy közeledik 1969, a NATQszerzödés lejártának éve és „egyre inkább elfoglalja gondolatainkat a nagy kérdés: vajon fennmarad-e és milyen formában az Atlanti Szövetség?”

Brosio NATO-főtitkár erősen hidegháborús hangú beszédében „veszedelmesnek” nevezte a békés együttélés politikájának „szovjet értelmezését” és sürgette a tagállamok együttműködését „az úgynevezett felszabadító háború” ellen.

Mit mond a paragrafus ?

Jogászunk válaszol

Gyenes L-né mezőkövesdi olvasónk két kérdéssel fordult hozzánk: Blsősor- ban arra kér választ, hogy 100 négyszögöl területen több éve, f melegágyban, szegfű és petónia palántákat termeszt, melyeket értékesít. Köteles-e ezután jövedelemadót fizetni és mennyit? Továbbá azt szeretné tudni, köteles-e szemét clhortíási díjat fizetni, ha a szemetet saját telkén akarja tárolni?

Az általános jövedelemadóról szóló kormány- ás pénzügyminiszteri rendeletek értelmében adókötelezettség alá esik a saját — többek között az üevgházi, melegágyi kertészet — termelvényeinek árusítása, bármely módon való

MÁJUS 14:

A Varsói Szerződés aláírásának tizedik évfordulója

Május 14-én lesz a Varsói Szerződés aláírásának 10. évfordulója. A TASZSZ tudósítója ebből az alkalomból nyilatkozatot kért Payel Batov hadseregtábornoktói. a Varsói Szerződés fegyveres erőinek vezérkari főnökétől.

A tábornok a többi közöttel- ,

mondotta, hogy a Varsói Szer- j mikusok Egyesülete Borsod P^knn ződés létrehozása a szocialista országok önvédelmének törvényszerű aktusa volt. Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság. Románia és a Szovjetunió kénytelen volt szembeállítani a nyugati hatalmak észak-atlanti tömbjével saját hadseregének egyesített erejét.

A Varsói Szerződés a béke hatalmas tényezője. mert megakadályozza az imperialista agresszorok cselekménye- . ít — fejezte be nyilatkozatát Batov hadseregtábornok. '

értékesítése. Tehát nem a tulajdonát képező földterület után van adóztatva, hanem az a tevékenysége, hogy virágpalántákat több éve termel és azokat a szezonban rendszeresen értékesíti.

Az általános jövedelemadót az ön bevallása alapján a községi tanács pénzügyi szerve állapítja meg. Az adóévben elért nyersbevételből le kell vonni az azt terhelő termelési és kezelési költségeket és a maradó összeg, mint tiszta jövedelem után állapítják meg az évi adót, ami progresszívon a jövedelem arányában emelkedik (pl. 9600 forinton felüli — 10 200 forint' tiszta jövedelemig 1069 Ft évi adót kell fizetni).

Ha az adókivetés jogosságát vagy összegszerűségét sérelmesnek tartja, a fizetési értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a járási tanács vb. pénzügyi osztályához és adókedvezményt is kérhet idős és csökkent munkakéi

\* K-X'íé'X-X*X~X">rSr#-X-X-#íf#*X’^^$í‘X-X,,5r-X''X'-X*-X,‘X-*X*7f,X--X-‘X--X-'X')Í7fr$íiX,,X,'X -X*X'X”;frX"X'X*X-'X**X*-X'-X--X,*X''X,ví,íí

Figyelembe véve Mezőkövesd gyors fejlődését, azokon a helyeken, ahol a közegészségügyi helyzet különösen megkívánja és az elszállítás lehetőségei megvannak, a községi tanács szabályrendelettel kötelezővé tette több utcából a házi szemét elhor- dását. Ezekben az utcákban a szemét összegyűjtése, elhordása és a szemétdíj fizetése kötelező. Ha a rendeletet sérelmesnek tartja — miután nagy és gödrös telke van, ahol a szemetet töltésre tudná felhasználni — forduljon mentesítési kérelemmel a községi tanácshoz.

O

Rendelet

ismertetés

BORSOD-AB AUJ-ZERIPLÉN MEGYE TERÜLETÉN KŐTELEZŐ A MUNKAKÖZVETÍTÉS

A megyei tanács vb. elnöke 1015/1965. T. K. sz. rendeletével április 15-től kötelezővé tette a munkaközvetítést Ez a rendelet — az

ÁFOR telepeinek kivételével — kiterjed valamennyi álla* mi vállalat, gazdálkodó szerv* nek, szövetkezetnek és költ* ségvetési szervnek a megye területén levő telephelyére, Ezek a szervek az adminiszt* ratív és kisegítő állomány- csoportba tartozó dolgozókat) valamint az öregekkel és csökkent munkaképességűekkel betöltendő munkakörök-! ben, továbbá a női munkaerőkkel betölthető munkakörökben foglalkoztatni kívánt dolgozókat csak a járási, városi tanácsok vb. munkaügyi osztályainak közvetítése útján alkalmazhatnak. Kazincbarcika, Ózd és Sátoraljaújhely városokban elsősorban helyi állandó lakással rendelkezőket lehet alkalmazni:

e

Bíróság!

információ

AZ EMBERI ÉLET FOKOZOTTABB VÉDELMÉRŐL

hozott irányelveket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése. Aa ülés által elfogadott irány* elv többek között kimondja) hogy a büntető ítélkezésben is mind nagyobb jelentőségű a népgazdasági terv megvalósításával kapcsolatos feladatok teljesítésének előmozdítása.

Nagy figyelmet kell szentelni a termelésben a munka- fegyelem megsértésével elkövetett visszaéléseknek, továbbá az újítási és szabadalmi ügyekben az eljárás során előforduló jogsértések megfelelő büntetőjogi elbírálásának.

Az élet elleni bűntettek szálkának alakulása szükségessé tette, hogy a büntetés kiszabása körében fokozottabban figyelembe kell venni a súlyosbító és enyhítő körülményeket. így például súlyosbító körülmény a vádlottnak a társadalmi együttélés szabályaival tudatosan szembehelyezkedő, garázda magatartása, továbbá az emberölésnek alkoholos állapotban való gátlástalan elkövetése. Ugyancsak súlyosbító körülményként kell értékelni a használt eszköz — például méreg — különös veszélyességét, valamint azt, hogv a kísérleti cselekmény közel állott a befeiezéshez, azaz a vádlott mindent megtett az öles véghezvitelére, s az csuoán rajta kivül álló okból nem járt halálos eredménnyel.

Enyhítő körülmények közé tartozik általában a büntetlen előélet. Az emberölési cselekményeknél azonban nem vehető olyan mértékben figyelembe, mint a kisebb súlyú más bűntetteknél. A családos állapot is enyhítő körülmény, de csak annak javára, aki a családjával szemben fennálló kötelezettségét valóban teljesíti.

A Legfelsőbb Bíróság irányelve egyrészt azt tanúsítja, hogy a bűnüldöző szervek a rendelkezésükre álló eszközökkel mindent megtesznek az élet elleni bűncselekmények visszaszorítására* másrészt, hogy társadalmunkban legnagyobb érték az ember, és azt, aki megsérti, a törvény szigorúan bünteti.

Dr. Sass Tibor

Maci összeesküvést lep ezíek le Svédországban

A svéd rendőrség kedden bejelentette, hogy a biztonsági szex-vek több olyan személyt tartóztattak le, akik gyaníthatólag egy titkos politikai szervezet tagjai voltak. A szervezet célja Erlander mínisztei-elnök kormányának erőszakos úton történő megbuktatása.

A titkos szervezet vezetőjét kedden a hajnali órákban az észak-svédországi Hapa- randában tartóztatták le. Elforgatásakor fegyvert találtai» nála.

A svéd rendőrség közlése szerint a titkos politikai szervezet tagjai náci beállítottságúak.

\

x kell törekednünk, hogy ha- c sonlóak legyenek a műtrá- c gyát, a pölyurethánt, a deko- ritot, a gyógyszer-alapanyagokat és más vegyipari termé_ keket előállító üzemeink is — r jelentette ki a Borsodi Ve- . gyásznapokat megnyitó ár- Szekér Gyula, a nehézipar i miniszter első helyettese . Majd kifejezte reményét, hogj ; a III. Borsodi Vegyésznapol ; is hozzájárulnak e feladatot ; sikeres megvalósításához.

A tanácskozás, péIdáu

i ’a mos

először megrendezett országot ; nitrogénipari konferencia is . feltétlenül ezért hozott ilyer , határozatokat: javaslatot kel , tenni az állami vezetés felé t l cseppfolyós műtrágya termelésének fokozására, jobbár kell támaszkodni a mezőgazdaság tapasztalataira, külön ’ munkabizottságot kell alakítani a vegyipari szakmunkás- képzésre. S mindezek köny- . nyebbé tételére legyen szoro- sabb a kapcsolat az ipar és a tudományos intézetek között, és alapos tapasztalatcsere a baráti, elsősoi'ban a KGST-or- szágok szakembereivel. A ’ Borsodi Vegyésznapok határozatainak valóraváltása egész országunkat fogja gazdagítani. i (Ruttkay)

á világszínvonalért

ö

A Borsodi Vegyésznapok eredményeiről

pok. Ezek közül most csupán néhány jó példát kértünk Nagy Károlytól, a kémikusok egyesülete megyei csoportjának titkárától.

— Négy évvel ezelőtt kértük tanácskozásunkon, hogy legyen vegyipari gépész-képzés a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen — mondta Nagy Károly. — Ismerve rohamosan fejlődő vegyiparunk értékét, az országos szervek eleget tettek kérésünknek és három év óta vegyipari gépészmérnöki szak is van a miskolci egyetemen.

Ugyancsak

pokon vetődött fel régebben az a javaslat, hogy létesüljön Kazincbarcikán felsőfokú vegyipari gépészeti technikum. Azóta ez is megvalósult.

A világszínvonalért — sokszor elhangzott ez a kijelentés a különféle tanácskozásokon, mert tulajdonképpen ar* ró] van szó. hogy a vegyipari gépészképzéssel, a szakmai tapasztalatcserékkel és az új javaslatokkal is ahhoz járulunk hozzá, hogy gyorsítsuk a magyar vegyipar fejlesztését, hogy termékeink elérjék a világszínvonalat

— A BVK pvc-üzeme már

világszínvonalon áll c arra

W i-iaiuuiuaiJu:

v en tanácskozás. A

külföldiek és a hazai szakemberek visszatértek munkahelyeikre és továbbadják társaiknak a Box-sodi Vegyésznapokon hallottakat, látottakat megkezdik az elméleti tapasztalatok gyakorlati megvalósítását.

— Egyik legfontosabb célunk az volt, hogy a vegyipar különféle szakterületeiről kicseréljük tapasztalatainkat. Ezt a célt, úgy érzem, eredményesen elértük — hallottuk szombaton, május 8-án zái'szóként dr. Szántó Istvántól. a Borsodi Vegyikornbinát igazgatójától, a Magyar Kémikusok Egyesülete Borsod megyei csoportjának elnökétől.

Hogy mi volt a másik cél? A hallott tapasztalatok, értékes előadások összefoglalójának továbbítása országos vezető testületekhez, egészen a Minisztertanácsig, ahol mérlegelés után utasításokat adhatnak a leghasznosabb javaslatok mielőbbi megvalósítására.

Lesznek-e ezek után a Borsodi Vegyésznapoknak konkrét eredményei? A két évenként megrendezett hasonló ta- tanácskozások bizonyítják: igen, mindig sok jó eredmény kiváltói a Borsodi Vegyészna*

*

— Én meg azt hittem, hogy* már nem szei-etsz, és azért-j; nem jössz. Én buta.

Elhallgattak, volt még be-* szélnivalójuk tovább, de mire* megint sor került volna rá,* nein lehetett A Ids ház olda-* Ián megszólalt a jelzőharang.*: Utón a vonat: nemzetközi * gyors. 1 |

Felállt, lesimította zubbo- * nyát, fejére tette az egyen- * sapkát, fogta a zászlót és in-* dúlni készült ;j:

Az öregasszony mellé lé-* pett, végignézett rajta, aztán:!; igazított egyet a bakter sáp-* kaján; egyet jobbra, eeyet bal-* ra; a sildje kicsit oldalra állt.* A férfi tekintettel köszönte J meg, aztán megfordult és in- * dúlt. A piros zászlót maga elé* tartotta, kiállt a. fénylő sí-* nekhez és amennyire fáradt, * hatvanéves szeme ellátott, a * távolba nézett. *

Az öregasszony tíz méterrel* mögötte, a kis háznál állt és* azt mondta:

— Egyszer elmegyünk oda,::

ahol az alagút van... egyszer* meg akarom látni... *

A bakter még mindig a tá-ifi volba nézett, hallotta az öreg- asszony szavát és felelt is:

—• Most onnan jön a vonat,:« azon jön át.

A földhajlás mögül feltűnt*, a vonat füstje, aztán hallat-*, szott a ritmusos zakatolás. A ¥j bakter vigyázzba állt és ma-;; gához szorította a harm in? 'í. évtől fénylő zászlónyelet. *, A vonat elrobogott; az ab- * lakból utasok hajoltak ki. Ők* egy suta, töpörödött bakteri;* láttak a sorompó előtt; vé-* Konyka fejébe beesett a tá- jj; nyéi-sapka. *

A

z öregasszony egy ma-* gas, fiatal alagútépí-* tőt látott. A hátán öt- * centis forradás volt. Éís zász- *: ló helyett menyasszonyi iá- * tyol volt a kezébeni ‘ \

•II. Barla Lajos:

ÍAKTERHÁZ ELŐTT

— Nem — mondta a bakter —, izzadtunk, igaz, mint a meghajtott lovak, de már megszoktuk.

— Ej, ej, miért nem mondod, miért csavax-od megint?

A bakter nem felelt, most már beszélni akart, míg a vonat átrobog. •

— Délben volt, megettük, amit vittünk, aztán megfogtuk megint a csákányokat, és neki a hegynek. Százan voltunk, és velünk volt a halál. . Csuszamlós volt , a hegy, mondták is: aki idejön, nem biztos, hogy elmegy. Egyszer aztán bekövetkezett. Megcsúszott a hegy oldala, és mázsás kövek zuhantak az emberekre. Sokan meghaltak, akik azért voltak ott, hogy a családnak kenyér legyen. Én a hátamba kaptam egy követ. Ott volt a temetés, levettük a sapkát, imádkoztunk, aztán sokan elmentek örökre.

Egészen belemelegedett, izzadt és szuszogott.

— Te ott maradtál — szólt az öregasszony —, te bátor voltál — és az arca mutatta a büszkeségét.

— Nem — mondta a bakter —, nem voltam bátor, csak kellett a pénz, hogy esküvőre legyen.

— Miért nem vettem észre, hogy megsebesültél, hogy nem vettem észre? Akkor már a vőlegényem voltál?

— Az — mondta a bakter *-, de amikor eljöttem, mindent eltagadtam. Ha elmondom, nem engedsz vissza, nem lesz pénzünk, és nincs menyasszonyi ruhád.

— Valamire emlékszem, egyszer megjöttél, nagyon komoly voltál, alig szóltál,, s nem is jöttél a szobámba, pedig nagyon hívtalak.

— Azért volt; hogy ne lássad a sebemet,

— Nem jön még a vonat?

A bakter nem nézett az

órára, mint máskor, csak ma- ■ ga elé:

— Késik valamennyit.

M

egint csend lett. Az öregasszony fészkelő- dött, azt akarta, hogy közelebb kerüljön a bakter- hoz, és ha félve is. kezét rátegye a bakter térdére.

A férfi nem ellenkezett, szívében békesség volt. Érezte ezt az öi-egasszony is, és kis idő után ki is mondta:

— Jó, hogy késik, addig elmesélheted.

Nem nézett az öregasszonyra, de halkan kezdte.

— Tudod, emlékezhetsz — mondta —, egyszer, egy időre nagyon messze mentem tőled. Egy hónapban ha egyszer láttalak... Hát akkorákkor ... amikor alagutat építettünk a vonatnak, amelyik külföldre megy.

— A kő? Rád szakadt? — kérdezte hirtelen az öregasz- szony, és egészen sápadt lett.

— Nem — mondta a bakter —, csak majdnem.

— Nem ügyeltetek — mondta most már enyhültebben az öregasszony, mert arra gondolt, akárhogy is volt, a bakter mégis itt van.

— Nem, nem, egészen más volt ez... Forróság volt, többről én nem tudok, és szállt a kőpor, mint nyáron itt, ha autó megy, és ettük, köptük a port.

Az öregasszony összecsapta kezét:

— Megszédültél, és lezuhantál a magasból, istenem]

— Ha akarod — mondta az öregasszony, és behunyt szemmel élvezte, hogy süti a Nap. — Azt mondtad, hogy már nincs, aztán ennyi van?

— Egy még van —■ mondta a bakter —, egyetlenegy, azt nem meséltem soha.

— Soha? — kérdezte az öregasszony, és mert a bakter hallgatott, hozzátette: — Eddig miért nem mondtad?

— Nem kérdezted — válaszolta halkan —, pedig vártam, hogy egyszer megkérdezed.

Furán nézett az öregasz- szony, nem tudta, tréfál-e az embere, vagy komolyan beszél. Nagy hangon szólt, tréfának vette a beszédet:

— Honnan tudtam volna, mit kell kérdezni?

— Honnan? — mondta a bakter, és forgatta kezében a piros zászlót —, amikor még fiatalok voltunk, mindennap átöleltél, és mindennap érezted, hogy seb van a hátamon... de sohasem kérdezted, mitől. Legalább egyszer kérdezted volna.

— Ne haragudj — mondta az öregasszony —. azt hittem, hogy így születtél.

— Nem haragszom, csak vártam, hogy egyszer megkérdezed.

— Most megkérdeztem — mondta alig hallhatóan az öregasszony.

— Most már más — sóhajtott a bakter. és letette maga mellé a zászlót —, magadtól kellett volna.

Hallgattak. Fájt az öregasz- szonynak, hogy a baktert megbántotta. Másról kezdett kérdezni!

A bakter és felesége, az öregasszony, a ház előtt ült és beszélgetett. Ezt tették harminc éve mindig. ha sütött a Nap, és néztek előre. Előttük a föld, az ég, meg a fénylő sínek.

, A férfi töpörödött, vézna, a felesége szűk. piros szemű.

A bakter órát vett elő nadrágja zsebéből, megnézte, visszatette, helyére, és bement a kis házba.

A házikó berendezése ‘szerény volt. Tiszta, mint a patika. Elégedetten nézett körül. egymás mellett sorakozott a kék vászon zubbony, a tányérsapka és a piros zászló, fényesre markolt fanyélen.

Lehúzta foltos ingét, és 'a szürkét, a tisztát öltötte fél. Ahogy húzta fölfelé, és hátul begyűrte nadrágjába, hátán megérezte a régi forradást, öt centis volt és mély. Megsimította. aztán még egyszer, és úgy öltözött fel. Amikor kiment. arra gondolt, még sohasem mesélte a forradást.

Az öregasszony, amikor a bakter kijött, hosszan nézte. Azt fürkészte, hogy áll rajta a ruha, és a zubbony alját kicsit megrántotta.

— Mennyire jár az idő? — kérdezte aztán.

— Tíz perc még — mondta a bakter. és leült.

Távol parasztszekér mozgott a földes úton. rnesszii'ől olyan volt, mint egy gyerekkocsi. Azt nézte. Kisérte szemével, másra akart gondolni, mint amire gondolt, de a sebhely a hátán, csak az járt fejében. Azután így szólt:

— No, nem akarod, hogy meséljek valamit?