Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-11 / 109. szám

\ Bszakmagyarobszag Kedd, 1365. május 11. EsMffGu&éüéi i5©@scSteöü írni m Szovjetunió Vasárnap a Szovjetunióban a kozmikus térség, valamint a naprendszer égitestei tanul­mányozásával kapcsolatos program szerint űrrakétát in­dítottak a Holdra Az űrrakéta önműködő űr­állomást visz magával. Az 1476 kilogramm súlyú űrállo­más a tudományos kutatások elvégzéséhez szükséges mérő- készülékekkel van ellátva. Többlépcsős rakéta szállí­totta Föld körüli pályára a Lu­na—5. elnevezésű űrállomást, amelyet a rakéta utolsó lép­csője a megadott program szerint a Föld körüli pályáról a Hold felé vezető pályára vitt. Az űrállomás készülékeinek bekapcsolása a repülési prog­ramnak megfelelően, automa­tikusan, illetve a Földről adott rádiöparancsra történik. lomás figyelését, a pályaele- [ állomások rendszere végzi, mek meghatározását és az I Az űrállomás megközelítőleg adatok vételét a Szovjetunió az előre kiszámított pályán területéről különleges bemérő I halad. Visszaé&feetf Csefisilováiiiáiiei a magyar párt- és kormányküldöttség A magyar párt- és kor­mányküldöttség. amely Fehér Lajosnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a kormány elnökhelyettesének vezetésével részt vett a Cseh­szlovákia felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségein, — hétfőn a kora esti órákban Prágából visszaérkezett Bu­dapestre. A delegációt a Fe­rihegyi repülőtéren Apró An­tal. az MSZMP Politikai Bi- A Luna—5. önműködő űrál-1 zottságának tagja, a kormány Malinovszkij fogadása Hétfőn Moszkvában a Szov­jet Hadsereg Központi Házá­ban Malinovszkij marsall hon­védelmi' miniszter fogadást adott a fasiszta hódítók felett aratott győzelem 20. évfordu­lója tiszteletére. A _ bolgár, magyar, NDK, kínai, koreai, kubai, mongol, lengyel, román, csehszlovák, jugoszláv, algériai, afgán, ghanai, guineai, indonéz, mali, egyiptomi, szíriai és francia hadsereg képviselőinek Mali­novszkij átnyújtotta a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 20. évfordulójára alapított jubileumi érmeket. elnökhelyettese, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője és Marjai József, a Külügymi­nisztérium csoportfőnöke fo­gadta. Jelen volt Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe is. Helyi iparunk helyzetét tárgyalta megyénk képviselőcsoportja Dobi István üdvözlő távirata a laoszi királyhoz Dobi István’ a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke Laosz nemzeti ün­nepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Sri Savang Vatthana-nak, Laosz királyának. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága 1960-ban foglalkozott a helyi ipar helyzetével és tevékeny- ségével. Megállapította, hogy teljesen egyoldalú szemlélet érvényesült irányításában, nyei az elmúlt 5 esztendő so­rán vásárolt rádiók, televízi­ók, motorkerékpárok és sze­mélyautók következtében lé­nyegesen többet növekedtek, mint az a szolgáltató tevé­kenység, amelyet ezeknek az amely csak az árutermelésre J árucikkeknek karbantartása megkövetel. Ezt a tényt a III. ötéves terv kidolgozásánál fi­gyelembe kell venni. Kétségtelen, hogy a tanácsi szervek nem valami nagy gyakorlattal rendelkeztek a helyi ipari kérdések megoldá­sánál, amikor először dolgoz­tak ki terveket a szolgáltatá­sok megszervezésére. Ez mind az ötéves, mind az éves ter­vek kidolgozásánál meglát­szott Ennek ellenére a váro­si és vidéki lakosság ellátása állandóan javult, noha a ren­delkezésre álló beruházási eszközök korlátozott mennyi­sége többször gátolta ezt a munkát. 1964-ben már nagy­arányú fejlődésről beszélhet­tünk mind a rádió és televí­zió, mind a textilruházat ja­vítása esetében. Azt is el kell persze ismerni, hogy jelentő­sen hozzájárult a javuláshoz a magánkisipar munkája. ösztönző megoldásokat részel­tette előnyben. Megállapította a Politikai Bizottság azt is, hogy a helyi ipar nem tölti be alapvető funkcióját. Nem azt tekinti elsődleges felada­tának, hogy, a lakosság igé­nyeit elégítse ki. A bírálat alapján rendelték el még 1961-ben, hogy a fővárosi, megyei és megyei jogú váro­sok tanácsainak végrehajtó bi­zottságai helyi iparpolitikai tervet készítsenek a II. ötéves terv időszakára. IHi valósult mes eddig ? Megyénk képviselőcsoport­jának legutóbbi értekezletén dr. Ladányi József, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese ismertet­te a Politikai Bizottság bírálata és a rendelkezés megjelenése óta eltelt idő­szak helyi ipari tevé­kenységét Borsodban. Ez a munka nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is; a lakosság hangulatát nem cse­kély mértékben befolyásolja jó vagy rossz alakulása. Helyi viszonylatban elmondhatjuk, hogy számos objektív és szubjektív körülmény ellené­re. az adottságokhoz és a lehetőségekhez képest min­dent elkövettünk a jó ügy érdekében. A lakosság igé­Ménr mindig gátló körülmények A tanácsok megkapták te­hát a szép, de politikai és gazdasági szempontból egy­aránt nehéz feladatot. Járási és városi tanácsaink végrehaj­tó bizottságai évenként leg­alább kétszer tárgyalják meg a helyi ipar kérdéseit és ope­ratív módon intézkednek a munka javítása éH ekében. Megyénkben valósult meg először, hogy ezekkel a kér­désekkel külön erre a célra létrehozott csoport foglalko­zott. A tervszerű munka, eredményeként javult is a tanácsi szervek kapcsolata a megfelelő iparágakkal, de az alsóbbszintű tanácsi szervek még mindig nehezen találták meg a megfelelő módokat a. tervek hatékony végrehajtá­sára. * 4 képviselek észrevételei A még leküzdésre váró ne­hézségek között kell említeni elsősorban az árutermelésnek) előnyt adó hibás szemléleted azután azt, hogy még nem sok történt az árutermelés és a javítószolgáltatás szervezeti szétválasztásának ügyében. Még mindig gondot okoz a je­lenleg érvényes szolgáltatási árrendszer és végül a jármű- hiá’ny. Az előadást követő vita so­rán a képviselők egyöntetű­en kiemelték ennek a kér­désnek politikai fontosságát.' Azt. hogy a szolgáltatás za­vartalansága a lakosság han­gulatának lényeges javítója; akadozása viszont nem keve­set árt. A munka jó tervezé­se elsőrendű fontosságú; külö­nösen sokat kell lendíteni a községekben a helyi ipari szolgáltatáson, mert ott szo­rít legjobban a cipő. A lakos­ság igénye az életszínvonal emelkedése következtében ugyanis ma már ott is lénye­gesen nagyobb, mint amihez hozzájuthaL Máté Iván Soiohov szovlet író fiezánkíiB érkezeit A Magyar Szocialista Mun-' káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn ha­zánkba érkezett Mihail Solo- hov. Útjára elkísérte felesége és P. I. Majáckij, a vesensz- kajai járási pártbizottság első titkára, valamint az író több földije. •A Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn délután fogadta Solohovot és feleségét, vala­mint P. I. Majáckijt, a ve- senszkajai járási pártbizott­ság első titkárát Tito Korvéglába átázott Joszíp Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök feleségével hétfőn kíilönrepülőgépen hiva­talos látogatás céljából Nor­végiába utazott. A jugoszláv köztársasági ■ elnök május 14- ig tartózkodik majd Norvé­giában. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szöveteid: gének főtitkára — útban Nor­végia felé — hétfőn átrepült, hazánk felett, s táviratban üdvözölte Dobi Istvánt, az El­nöki Tanács elnökét és Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökét. Megnyílt az afro-ázsiai szolidaritási értekezlet Május 10-én délelőtt meg­nyílt a ghanai Vinnebaban a 4. afro-ázsiai szolidaritási értekezlet A mozgalom tör­ténetében legszélesebb tanácskozáson 500 küldött vesz részt hetven afrikai és ázsiai párt, illetve tömegszer­vezet képviseletében. Európa ^ és Latin-Amerika országait körű * száz megfigyelő képviseli. Je~ Egyiké 15* ..... len van az afro-ázsiai népek gy tanácskozásán a — Az ércelőkészítői, feladatunk a vasútépítés, milliós munka. Itt az ÉGSZI-J vei közösen szalagszerű, kor-* szerű termelésszervezést aka-í runk megvalósítani. Erősen % gépesítjük a munkát. szak-* nyelven: géplánccal dolgozunk^ és szakosítjuk a brigádokat.* • I — Valami érdekesség'' A Varga T. Lajos főtechnoló-T gus felsorol néhányat. * — Ózdon és Kazincbarcikán j körzeti betongyárat létesítünk.* Az ózdi május végére el is * készül, aztán jön a harcikat Ezek mindegyikében 120—140» köbméter betont tudunk mű-j szakonként feldolgozni. In-A nen látjuk el betonnal a kör-x nyező építkezéseket. % — Mi az előnye? ♦ — Javul a minőség. A ki-J sebb betonkeverő gépeknél találomra, lapátra megy azj adagolás. Itt' meg pontos* mérlegelés szerint kevernek.j Meg azután a betongyárak-, ban gépesíthetjük az adago­lást. ígv könnyebb lesz az, embereknek. — Nincs baj az anyaggal? — De igen. A kaviccsal,. Esetenként sok benne az' Szebei’éuyi Lehels ♦gyár szolidaritási mészet is nagy-nagy mozdony! Néhány ^megbízottja is. ma­bizottság Májusi /én \jhcn — 1945 iszap. A szirmai kavicsbánya* egy kicsit i óbban törődhetne* a. minőséggel. Beszélhetnénk* §/ iállok a vonat peronjára, s ha­■ gyom, hogy göngyölgessen a, le­vegő, csavarodjon rám a meleg szél. A szél meleget hoz és tavaszt Uj világ hírnöke, s új életet hoz a há­tán. Ahogy ritkulnak a főváros szür­ke házai, nőnek a rétek. Sápadtak még, de már enyhén szétfut rajtuk az élet zöld „pírja”. A fák szürkék még, csupaszok, de pelyhesek a rügytől s a kipattant apró levélkéktől. — Rákos! Rákos komor, szénporral finoman behintett állomás. És végig, ameddig a szem bele nem fárad, rozsdás síne­ken rozsdás, tépett mozdonyok, gyű­rött vasajtók, horpadt kazánok, elcsor­bult kémények. Siralmas kép. Halott szörnyek temetője. S a halott szörnyek hasukat, kerek lábukat mutatják az égnek. Van ilyen is. Van. amelyik mintha berúgott vol­na, egyensúlyát vesztve oldalt billent, megmerevedett billenés közben, s úgy (maradt. És mind mozdulatlan, kísérte­tiesen mozdulatlan. Csak a levegő billeg körülöttük. És barna rozsda eszi bőrüket, mert porból lettünk, s porrá leszünk. S hol a gyásznép? Gyásznép itt nincs ... De mégis... A mozdonyok egyszercsak megmos­még arról is, hogy nem meg-* dúlnak, ügy, mintha összenőttek vol­na. S megmozdulnak velük a sínek k és a villanypóznák, a kútház... Mi indultunk el szép csendesen. Mi. És számolom a. vashullákat. Számolom. Aztán egészen mást szá­molok. Egy, kettő, tíz, tizenöt, húsz. Olajfoltos a képük, s olajfoltos a kék zubbonyuk. Ez hát a gyásznép. — Hozd a kónuszt, ne tátsd a szád! — Ott nyargal egy zubbonyos a kazán tetején. Törli homlokáról a verítéket. Lenn a gyerek meghúzza sapkája sittjét, belerúg a kavicsba és siet kó- nuszért. Fütyül valami tavaszi dalt. A rozsdás sínen átfektetve, vasla­n pót püföl egy munkás nagy kala­páccsal. Majdnem barna a zubbonya az olajtól. A másik mozdonyon meg úgy mászkálnak a kék emberek, mint a •hangyák. Sebesen. Egy meg nagy ecsettel mázolja a mozdonyt szép fe­ketére, lakkosra, fényesre. Az ég ragyog felettük kéken. Tavasz van. Uj élét kezdete. S ezek a kékzub- bonyos emberek is új életet varázsol­nak a holt szörnyekbe. A rozsda he­lyén fekete máz ragyog. S lám, az egyik most nyikorogva megmozdul. Élt, megholt, s most él új­ra. Feltámadnák a mozdonytemető ha­lottal ... Kinn a zöldben futunk már. Megint nyaldos, ölelget a meleg szél. A tere héttel ezelőtt még holtan, szürkén, si­váran aludt. Mozdulatlanul, rozsdásan. S most fényesedbe, szépül, mozdul min­den. Csobogó víz mellett zöldebb a. fű; pelyhesebb a fa. A víz fölött füst száll. Arréb égetik a gazt -a kukoricaföldön. Emberek égetik. Földszínű az arcuk, s szakadozott ingük szétnyílik a mellü­kön. Égetik a gazt Azért égetik, hogy ne legyen útjában a növény fejlődésének. Ne akadályozza a növését Az ország­ban mindenütt égetik a gazt és kapar­ják a rozsdát. A gaz tönkreteheti a ve­tést. s a rozsda megeheti a vasat S az emberek mozognak mindenfe­lé, mint hangyák serege. Ekevasak szaladnak a föld fakó bőrébe, s a ba­rázdák feketén, fényesen fordulnak ki az ekék nyomán. ♦ Megfigyelők szerint; a urin- inebai tanácskozáson kiemel­♦ kedő helyet foglal majd el a Í vietnami, a dominikai és a kongói helyzet megvitatása. Ebből következnie, hogy a mos- £tani szolidaritási érteke..1 at ♦mindéin eddiginél élesebb « ’ foglal majd állást az ameri- \ kai imperializmus agresszív cselekedetei ellen. A szovjet űrhajós-házaspár Párizsban Amerre az eke jfrt. fekete és fényes \ Valentyina Tyereskova. ég föld. A föld nagy mozdony. S most % -Adriján Nyikolajev tíznapos fényesre, feketére mázolják földszínű emberek. Kicsinosítják. Az új élet in­dulásánál. S a fekete földön űj emberek járnak. Ingüket lobogtatja a meleg szél; s rnagvat hintenek a barázdák közé. Mézem őket Aprók, mint a han- " gyák és szürkék, mint a föld... De nagyon sokan vannak... S kezük munkája nyomán új életre kél a roncs­vas. új élet áramlik a pusztaságba... Kezük munkája nyomán felépül az ország. franciaországi körútra hétfőn Párizsba érkeztek. Az űrha­jós házaspár a Francia—Szov­jet Baráti Társaság vendége­ként a fővároson kívül láto­gatást tesznek Reims, Lille; Nice városokban és Monacó­ban. Franciaországi tartózkodá­suk során május 13-án nyújt" ják át Tyereskovának, a világ első női űrhajósának a . bért nemzetközi űrhajózási, ♦díjat I Sürgős építkezések — akadályokkal Masaik a mélyépítőkről Az igazgató, Szomolya Pál íróasztalán néhány sor kísére­tében 18 név sorakozik. — Kiváló dolgozók? —• Azt még nem tudjuk. Itt vannak és még sincsenek itt. __ m — ösztöndíjasaink. Kilenc általános mérnök a budapes­ti műszaki egyetemen tanul, két gépészünk, öt bányászunk pedig a miskolci egyetemen, Van két leendő közgazdá­szunk is. — Szakember utánpótlás? —•. Igen. Nemrégiben ren­deztünk a miskolciakkal és a pestiekkel egy találkozót. Ér­dekel. hogyan tanulnak, mi­lyen örömeik, gondjaik van­nak. És ezzel is éreztetjük: számítunk rájuk, s azt akar­juk, jólképzetten kezdjék meg a munkát. © — Van-e sok munkájuk? De még mennyi! A ta­valyinál húsz millió forint értékben kell többet termelni, — Több emberrel? — Nem. Jobb szervezettség­gel, jobb gépesítéssel. Legalábt háromszáz létesítményen kell dolgoznunk. Igaz, a kon­centráltság jobb, mint tavaly, de még így is szét kell apróz­ni az erőt. — Melyik munka a legkon­centráltabb? felelő az alkatrészellátás. Van többek között egy dóze­rünk. Két hétig üzemelt, jó fél éve áll, alkatrészhiány miatt. Pedig mennyire kelle­ne! Testvérek között is 20—30 lapátos munkáját látná eh & — Vannak-e gondok a ter­vezéssel? — Gyakori a módosítás. Dicséretükre legyen mond­va, hogy az egyes munkáknál nemcsak a vállalati, hanem a társadalmi érdeket is né­zik. így van ez például az LKM középsori darupálya építésén. — A darupálya — világo­sít fel Ráczkevi Sándor, a műszaki osztály vezetője —, amelyet vasbetonból építettek, már elért, málladozik. A gyár vasszerkezetet akart terveztet­ni. A tervezésnek más elkép­zelése van. „Pikkelyezzük” a pályát (ez borzalmasan nehéz, kínos munka) s utána 12 cen­timéter vastag. vasbeton kö­pennyel kellene körülvenni. Hát ez már nem látszik túl ésszerűnek. © A Borsod megyei Mélyépí­tő Vállalat költözés előtt áll. De a határidőről jobb nem is érdeklődni. Nem ismerve a körülményeket meekockáztat­tam a kérdést. Az igazgató a székház makettjére mutatott. — Ha oda be lehetne köl­tözni — Én a székházat kérde­zem. — Abba még nem. — Az ügy bonyolult. A Jó­zsef Attila utcában megkezd­ték az építést. A székház egy- része elkészült, illetve néhány hónapon belül bele lehet köl­tözni. Helyén azonban rész­ben a FÖLDGÉP van. Hosszú vita után már kijelölték a FÖLDGÉP telephelyét. A BMV-nek azonban először meg kell építeni az említett vállalat részére. A székház építését csak akkor folytat­hatjuk, ha a FÖLDGÉP elköl­tözik. Addig nem lesz példá­ul étkezde. Ezt még kibírják valahogy, legfeljebb „felug­rik” a Sajó Étterem forgal­ma. Nagyobb baj, hogy addig nem lesz trafó sem, s így a „ragyogó” székház sötét ab­lakszemekkel bámul a város­ra. A mélyépítők sokat dolgoz­nak. sokat építenek. Jó volna, ha az illetékesek is jobban segítenék őket, hogy végre birtokukba vegyék saját szék­házukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom