Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-11 / 109. szám

KedA* 19OS. május 11. ESZAKMAGYARORRZ.A' 3 Koszorűzási ünnepség cs miskolci Bcsrték téri szovjet fiiősi emlékműnél Ünnepélyesen megnyílt a II. Miskolci Filmfesztivál Szeretnénk Miskolcra mindig hazajönni“ lis vezetőit. Párkány László A fesztivál május 1 l-i, Hosszú és állhatatos szerve­ző munka után hétfőn, május 10-én délután ünnepélyesen megnyitotta kapuit a XI. Mis­kolci Filmfesztivál. Erre az alkalomra impozáns, ízléses és az alkalomhoz illő dekorá­cióval lepték meg városunk fiatal, fantáziadús dekoratő­rei a fesztivál vendégeit, a kisfilm versenyre nagyszám­ban ide sereglő közönséget. A díszelnökség soraiban he­lyet foglalt dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első tit­kára, a város és a megye több más politikai és kultu­rális vezetője. A hatszáz éves Miskolc címerével díszített elnökségben helyet foglalt még Vass István, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségé­nek főtitkára és Gertler Vik­tor Kossuth-díjas filmrendező, a Filmművészek Szövetségé­nek elnöke, valamint a város és a megye több vezetője. A vendégek és a fesztivál köszöntése György István filmrendező, a fesztivál igazgatója nyitot­ta meg a II. Miskolci Film­fesztivált. Elmondta, hogy Miskolc tavaly csak szállás­adója, de az idén már gazdá­ja is a fesztiválnak. Ezután Jakó András elvtárs, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára köszöntöt­te a fesztiválra érkező kül­földi vendégeket: VirgiHo To- si olasz népszerű-tudományos filmrendezőt, Theodor Chris­tensen dán dokumentum-film­rendezőt, Wtlí Wehlinget, az oberhauseni filmfesztivál igaz­gatóját, Frau Wehling film- kritikust, Alekszandr Zgrugyi népszerű-tudományos film­rendezőt. aki a Szovjetunió­ból érkezett a fesztiválra. Ion Popescu Gopot, a románok hí­res játék- és rajzfilmrende­zőjét, Marian Marzinsky len­gyel dokumentum-filmrende­zőt, Bodhan Kosinszky len­gyel kisfilmrendezőt, Jaroslav Krizt, a Csehszlovák Filmmű­vész Szövetség titkárát, Jósét Suran filmrendezőt, J. Cince- ra filmrendezőt (mindketten Csehszlovákiából érkeztek), Klaus Georgi NDK rajzfilm­rendezőt, Katja Georgi NDK rajzfilmrendezőt, Hermann Herlinghaus filmesztétát, Gus- tel Perrin tv dokumentum­filmrendezőt, Wolfgang Har- kenthalt, a lipcsei filmfesz­tivál igazgatóját, Frau Har- kenthalt és Frau dr. Zeteket, az NDK filmfőigazgatóságá­nak osztályvezetőhelyettesét. Jakó András elvtárs ezután ünnepi köszöntőjében méltat­ta a II. Miskolci Filmfeszti­vál jelentőségét, szólott a rö­vidfilmek tudatformáló szere­péről, majd ezeket mondotta: — Nagy örömünkre szolgál, hogy erre a jelentős kulturá­lis eseményre már másodíz­ben kerül sor városunkban, s reméljük, hogy hagyományos­sá is válik. Városunk sok tíz­ezerre menő ipari munkássá­ga, haladó értelmisége a szo­cializmus építése során elért eredményei alapján megér­demli, hogy elsőnek élvezhes­se ezeket a legújabb filmal­kotásokat, és részese legyen annak az örömnek, mely együttjár a díjnyertes filmek alkotóinak ünneplésével, elis­merésével. A szónok ezután köszöntöt­te a filmfesztivál zsűrijét* amelynek elnöke Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, ki­váló művész. Felhangzik a fesztivál szignálja Az első nap vetítési prog­ramjára 18 órakor került sor. Az ünnepélyes csendben meg­jelent a vásznon a filmfeszti­vál figyelmet felkeltő szignál­ja, a viliódzó fekete körök, az óriási kamerával. Ezután Macskássy Gyula Gusztáv jó­éjszakát című rajzfilmje nyi­totta meg a kisfilmek ötnapos vetélkedőjét. Macskássy Gyu­la Romantikus történet c: alkotása, majd Borsodi ’ Hid a Duna felett című kapóan szép dokum filmje pergett le a fi! non, a vetítés program rinti sorrendjében. Taps köszöntötte Zolnay Pál Élet a köveken című filmjét, nagy tetszés kíséreté­ben ismerkedtek meg a né­zők Magyar József Hol vagy­tok fiatalok? című filmjével. Vadász János alkotása, a Nyi­tány a program egyik legna­gyobb sikert aratott filmje közé tartozott. A filmhíradók legjobb mo­zaikjait szintén az első vetí­tési program alkalmával lát­hatták a nézők. Fifilina Jó­zsef és Szabó László éves hír­adó terméseik legkellemesebb két-perceit küldték el a fesz­tiválra. Szerepelt még a hétfői ve­títési program műsorában Cseh András A tapéta nem minden című alkotása, Lestár János Emlékezzünk című filmje, Bodrossy Félix tudo­mányos alapossággal, népszó- ű formában tálalt A navi­gáció históriája című alkotá­sa, G. Kolozs Zsuzsa Zárt osz­tály és a Kamaszok című film­je. Ä bemutatott filmek sorá­ban műfaji vonatkozásban ta­láltunk rajz-, dokumentum-, riport-, népszerű-tudományo9 és kísérleti filmeket. A késő esti órákban foga­dásra került sor az SZMT- székház klubjában. Itt: Barna Bérenc elvtárs. a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának tit­kára köszöntötte a megjelent filmművészeket, a zsűri tag­jait, a külföldi filmalkotókat, s a város társadalmi, kulturá­X Győzelem Napján, május 9-én* vasárnap délelőtt ko- szorúzási ünnepség zajlott le Miskolcon, a Bartók téri szov­jet hősi emlékműnél. A német fasizmus felett aratott győze­lem 20. évfordulója alkalmá­ból a megye és a város párt­ós tanácsi vezetői, a fegyveres testületek, a különböző tö­megszervezetek képviselői he­lyezték el a megemlékezés, a hála virágait a felszabadító hősök emlékművének talapza­tán. A koszorúzás! emlékünnep­ségen megjelent dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb- elnöke, Havasi Béla a városi, Bialis József a Miskolci járási Pártbizottság első titkára. Fe­kete László, Miskolc város Ta­nácsának vb-elnöke, valamint a tömegszervezetek és a fegyve­res testületek számos veze­tője. A koszorűzási ünnepség. Elhelyezik a megyei, a városi és a járási pártbizottság koszorúját, Borsodi Műszaki Hetek Jól sikerült ankétot rendezett a Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezete Tegnap* május 10-én, hét­főn tovább folytatódtak azok az előadások, illetve anké­tok. amelyekre a Borsodi Mű­szaki Hetek programjában került sor. Ezúttal a MTESZ miskolci klubjában a Közle­kedéstudományi Egyesület miskolci szervezete rendezett ankétot, amelynek során Al­bert László főmérnök tartott előadást Borsod megye auto­matikus helyi és helyközi távbeszélő hálózat fejlesztésé­nek problémáiról. Elöljáróban a megye hír­közlési szolgáltatásainak vár­ható fejlődését vázolta 1980- ig. Élmondotta, hogy a megye távbeszélő ellátottsága, figye­lembe véve az igényeket, semmiképpen sem mondható kedvezőnek. Sok a kielégítet­len igény. Országszerte álta­lános jelenség, s ez vonatkozik Borsodra is, hogy a rohamo­san fejlődő ipartelepeken okoz elősorban gondot a la­kosság távbeszélő igényeinek kielégítése. A Postaigazgató­ság részletes vizsgálatai azt mutatják, hogy az állami vál­lalatok, termelő üzemek táv­beszélő ellátottsága megfele­lő, azonban a mezőgazdasági területeken és a lakosság el­látásánál már gondok vannak. Különösen vonatkozik ez Bor­Májns 38-án éleibe lép az új MÄV menetrend Tegnap, hétfőn .délután Mis­kolcon, a MÁV Igazgatóság épületében sajtótájékoztatót tartott Zsiga Lajos, az igaz­gatóság helyettes vezetője. A meg,jelent újságírók előtt is­mertette a miskolci vasút- igazgatóság előtt álló időszerű személy- és áruszállítási fel­adatokat, a jelentősebb beru­házási és felújítási munkákat, amelyeket 1905-ben valósíta­nak meg, valamint a május 30-án életbe lépő menetrendi változásokat. Az új menetrend számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyekkel gyorsabbá, kul­turáltabbá teszik az utazást. A közkedvelt Lillafürcd- expressn és a Borcod-cvrircssz vonatok menetideje például 1 óra 59 perc lesz. Egyéb gyorsvonatok 2 óra 14 perc. illetve 2 óra 20 perc alatt teszik meg az utat Miskolc és Budapest között. Változást jelent az is, hogy az új me­netrendben a sebesvonatok megszűnnek és helyettük gyorsvonatok közlekednek, s gyakorlatiasabbá teszik a személyvonatok közlekedteté­sét is. Sokak kérését teljesí­tik azzal, liogv munkaszünctcs napokon úgynevezett „fürdő vonatot” indítanak Miskolcról a 7,sori fürdőbe, s ezzel meg­oldják a inályi és nyéki tavak felé irányuló utasforgalmat is. Zsiga T.ajns ezután az egyéb szállítási feladatokról tájé­koztatta az újságírókat, majd az Utasellátó Vállalat képvi­selői azokról a tervekről, in­tézkedésekről számoltak be, amelyeket az utasok kulturál­tabb ellátására tesznek. sódban a termelőszövetkeze­tekre, szocialista mezőgazda- sági üzemekre, ahol szüksé­ges lenne, éppen az átfogóbb irányítás, az árufelvásárlás érdekében a hálózat fejleszté­se, újabb telefonállomások bekapcsolása. Gondot okoz továbbá az is, hogy falvaink- ban és a kisebb községekben csak délután négy óráig van ügyelet a telefonközpontok­ban. Az éjjel-nappali szolgá­latot pedig elsősorban gépesí­téssel lehetne megoldani. A várható igénnyel és a he­lyi távbeszélő forgalommal kapcsolatban Albert László főmérnök vázolta a harmadik ötéves terv fejlesztési prog­ramját, a közhasználatú táv­író szolgálatot és a telex- szolgálat fejlesztését. Megem­lítette. hogy ez utóbbi igen jól bevált: formája a hírköz­lésnek nemcsak azért, mert gyors, hanem dokumentálva juttatja el a híreket. Külföl dön nagy fejlődésen ment ke­resztül a telex-hálózat az utóbbi években. Mi jelenleg az európai átlag alatt va­gyunk, azonban éppen a har madik ötéves terv során 26 százalékos fejlesztési progra- rríot valósítunk meg, melynek keretében 1970-re háromszoro­sára növekszik országunkban a telex-hálózat. Ebben az időszakban Borsod is nagy összegeket kap a feilesztésre s már az idén elkészül a miskolci telex-központ. Előadásának befejező részé- j ben a megyei hírközlési háló­zat fejlesztésének útjairól be- I szélt. György Istvánnal, a fesztivál igazgatójával beszélgettünk a nyitóünnepség előtti percekben. György István volt az el­ső fesztivál igazgatója is, és mint alkotóművész is igen nagy sikerrel szerepelt a fesztiválon. Most újra mindkét minőségében üdvözölhetjük. — ügy érezzük, hogy a miskolci fesztivál a tavalyi meg­rendezésével és annak eredményességével „polgárjogot” nyert, és örömmel állapíthatjuk meg, hogy Miskolc már gazdája c nagyjelentőségű művészeti eseménynek. Öröm­mel jöttünk újra Miskolcra. A közönségtől azt szeretnénk kérni: alakuljon ki Miskolcon olyan légkör, amelyben min­dig barátoknak tekintenek minket, rővidfilm-alkotókat. Szeretnénk Miskolcra mindig „hazajönni” két fesztivál kö­zötti időben, a. szürke hétköznapokon is. Azt kérjük, hogy a közönség mindig szeresse a kisfilmet, ne csak a fesztivál ünnepnapjaiban. Fogadja szívesen a moziban kísérőfilm­ként. fogadja örömmel a tudományos ismeretterjesztés­ben mint segítőt, és általában amilyen barátsággal és sze­retettel fogadott a közönség minket a fesztiválon, olyan barátjának tekintse a kisfiltneket mindenkor. (hm) keddi programja Délelőtt fél tízkor a rajz- éa bábfilmek ankétja. Délután hat órakor az SZMT székházban: Hold horgászok (Cser­mák Tibor filmje), Templom (Kis József filmje). Az első műszertől (Kelemen Ferenc alkotása), Egy könyv újjászületik (Kelemen Fe­renc alkotása), Téli part (Hajdú- fv Miklós rendezése), Látomás a valóságról (Zsigmondi Boriska. rendezése). Ugyancsak délután hat órakor a Béke moziban: Nyitány (Vadász János kisfilmje), Éjszakára báj­nál (Bokor Péter egész műsort betöltő filmje). Este nyolc órakor az SZBTT székházban: Tudósítás Jemenből, Karácsony előtt. A reneszánsz kor művészete, Utíképck Brazíliából (Knoll István munkái). Átváltozá­sok, Tündérképek (Kovásznál György alkotásai). Szomjúság (Szűcs János kisfilmje), flrdög- szekér (Kende Márta rendezése). Kép a Zárt osztály című filmből. Rendező: Kolozs Zsuzsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom