Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-04 / 103. szám

Äetffl, 1965. május 4, «SZAKMAGYARORSZAG 3 Emlékezetes május elsejei ünnepségek megyeszeríe Példás rendben A kazincbarcikai iskolások is példás rendben meneteltek. Útjukat nagy taps kísérte. va-j r ,a-t filmet készít a 600 éves Miskolcról * J Ä mozilátogatók jól ismé­ink már a fiatal filmművészek * szárnybontogató fórumát: a ^Balázs Béla Filmstúdiót. Al­kotógárdájuk nem egy nem- ízetközileg is elismert alko- *tássa1 hívta fel magára a fi­Kis nézelödők iszt találkozói irkényben | tek a környékbeli falvak: $ Nagycsécs, Sajószöged, Tisza-* szederkény, Sajóörös, Tisza-? palkonya termelőszövetkezet i * parasztságának képviselői.? Több község elküldte kultúr-* csoportját is. Délelőtt 10 óra-* kor került sor a nagygyűlés-^ re, amelyen Kovács Sándor,* a városi és üzemi púrtbizott-í ság titkára méltatta a mun-* kásosztály nagy ünnepének* jelentőségét. Ezt követően I egésznapos kultúr- és sport-* műsor kezdődött. Volt lég-J gömbvadászat, barátságos láb-* darúgó-mérkőzés: a színpa-t dón egész délután ropták a* táncot a kultúrcsoportok tag-* jai. szerepelt a nem régen £ alakult helyi irodalmi szín-* pad. s hogy az ünneplő lakos-J ság se maradjon ki a táncból,* este nagyszabású utcabál * volt. * kőiéről e filmstúdió művészei szándékoznak filmet készíte­ni. A közelebbi megbeszélés, a filmmel kapcsolatos elkép­zelések ismertetése már meg is történt dr. Gribovszki Lász- ióné és Tok Miklós, Miskolc város Tanácsa művelődésügyi irányítóinak jelenlétében. A megbeszélésre ide érkezett Gyöngyössy Imre, a film ren­dezője. kinek nevét kis- és nagy filmek forgatókönyvei­nek alkotójaként, jólsikerült kisfilmek rendezőjeként isme­ri a mozilátogató közönség. Részt vett a megbeszélésen Bogács Antal, a Filmfőigaz­gatóság Balázs Béla Filmstú­diójának referense. Langer István, a fiatal filmművészek stúdiójának vezetője és Sike István gyártásvezető, a készí­tendő miskolci film gyártás­irányítója. A tervek szerint Gyöngyös­sy Imre a film forgatásához koranyáron kezd hozzá, s meg van rá a remény, hogy a ti­zenötperces város-film a 600 esztendős Miskolc ünnepség- sorozataira el is készül. Nem is láttam még ennyi nénit, meg bácsit az ut­cán — mondták a kis nézelődik. Ozdon felhúzták az első 80 méteres tégfakéménv falát Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművében a megrongálódott, megrepedezett vaslemez kémé­nyeket már korábban lebon­tották. Helyettük a célnak meg­felelőbb, biztonságosabb tégla­kéményeket építenek. Jóllehet, az időjárás nem kedvezett, az első nyolcvan méter magas, alul nyolc méter, felül bárom méter széles téglakémény falat felhúzták, megépítették. S a munka diadala jeléül a Gyár­kéményépítő Vállalat dolgozói május 1. tiszteletére már ki­tűzték a7. óriáskémény tetejé­re a vörös és a nemzetiszínű zászlókat. Az első kéményt a már fo­lyamatban levő tűzállótégláva! történő bélelés, majd az azt követő szárítás után, előrelát­hatólag június második felé­ben adják át üzemelésre. Ebben az évben a terv szerint még két másik, azonos méretű kémény építését fejezik be. Együttműködési szerződés a Lenin Kohászati Művek és a Brandenburgi Acél- és Hengerművek között A Lenin Kohászati Művek és a Német Demokratikus Köz­társaság-beli Brandenburgi Acél- és Hengerművek, az elő­zetes tárgyalások eredménye­ként együttműködési szerző­dést kötöttek. A két hasonló adottságú nagy gyár megálla­podása kiterjed az egymás közötti szocialista munkaver­senyre, amelynél elsősorban a gazdaságosságban, a termelé­kenységben, a műszaki fej­lesztésben, a berendezések ki­használásában elért eredmé­nyek a mérvadók. Magában foglalja az együttműködés a műszaki tapasztalatcserét, az új technológiák, hasznos meg­oldások egymással való rend­szeres megismertetését, s az azok bevezetéséhez szükséges segítségnyújtást. Lényeges pontja a szerződésnek a munkamegosztáson alapuló új eljárások kidolgozását cél­zó közös kutatási-kísérleti program. Ezzel jelentős mun­kától és anyagi kiadástól mentesítik egymást. Elkerülik ugyanis az azonos témájú, párhuzamos kutatási-kísérleti munkákat. A műszaki színvo­nal emelése, a szakmai tájé­kozottság növelése, az idő­közben felvetődő problémák megoldása végett megállapod­tak a szakirodalom, a doku­mentációk rendszeres cseré­iében is. Az együttműködési szerző­déstől, amely egyben tovább mélyíti a két ország barátsá­gát is, sokat várnak. * ások | regszeml ej ej a relliái® i * ä 3. sz. ÁKÖV kirendeltsége,4 ä posta, a vasúti csomópont,!} a Sajómenti Vízművek, az4 EMÁSZ, az építőipar, a vá-J rosgazdálkodási vállalat, a ta-* nács, a vegyesipari ktsz dől-;} ’ozóinak egységes táborát:* Ezer és ezer munkásembert'} láttunk, akik zászlókat len-* jjetve. transzparensek alatt* vonultak el a dísztribün előtt,!} ahol a város párt-, KISZ-, ál-* lami és gazdasági vezetői kő-} szöntötték őket. * * Érdekes színfolt volt a ve-* gyikombinát dolgozóinak me-1} nete. A gyár termékeit mu- * tatták be díszes teherautón,* 5 az autó oldalára írva két} adat: 1955 — 110 tonna mű-* trágya naponta; 1965 — 220 ] tonna műtrágya naponta! Tö- * mör összegezés a gyár egy} évtizedes fejlődéséről. A má-* sík teherautóról a PVC-gyár-} egység jellemző termékeit, i színes műanyaglapokat szór-* tak szét a felvonulók között.} Nagyon sok fiatalt láttunk} az üzemek és más létesítmé- i nyék dolgozói között is, de az* ifjúság valóságos seregszem-} léje következett, amikor az* általános iskolák, a középis-} kólák és az iparitanuló inté-* Jetek tanulói, és a sportolók} elárasztották az utcákat. Isko-2 ai egyenruhájukban, zászlók-* cal, májusfákkal, színes ka-* -lkakkal, léggömbökkel *-3 sukben a vidám fiatalok va-* óságos szimbólumát adták} ennek a friss, vidám és új vá-í :osnak, amelyben a la-J cosság átlagos életkora alig* laladja meg a 25 évet. * majális 5 istély-kertben * innyi szobája, ahány hét van* egy esztendőben. De ma márj äokkal-sokkal többről is! j} ********************** Műnk és fiatalok se] Kaxinebs Aid Kazincbarcikán, az új a város széles és tiszta utcáin a nézte a felvonulókat, azt kü- a lönösen két dolog lepte meg. I Az egyik, hogy Kazincbarci- r ka mennyire a munkások vá- r rosa. A másik; milyen sok a g fiatal ebben a városban. A B színpompás felvonuláson lát- 1. tűk a Borsodi Vegyikombinát, g • a hőerőmű, a szénosztályozó, \ a ieS éléit ' ik büszkén vitték ; ímtarzászlót a t tornabemutatója. A szfnpom- t- pás, nagyszerű bemutatót még “ ’ a hirtelen jött eső se tudta ^ , megzavarni. s t Délután megnyílt a Béke- ® 1 kert, az ózdi fiatalok szóra­[ kozóhelye, és a város több 5 pontján felhangzott a térze- a i ne, majd a Liszt Ferenc Mű- r ‘ velődési Ház tánccsoportjá- }■ nak tapsolhattak a város la- g kői. i Este a hűvösre fordult idő- 7- ben csak néhány vendég bá- ® r torkodott a kicsinosított kert­} helyiségekbe, de megteltek az r j éttermek és eszpresszók, és a j késő éjszakai órákig szóra- 1< . koztak az ózdiak. e- A kétnapos ünnep második r napján a stadionban számos k sportesemény volt. _____... h l ; ' Vidám i 5 az cdclcnyi ka Dobbantak a táncos lábak a- a rögtönzött színpadon, s a e hangszórók szétszórták a ze- s nét az egész kertben. Friss *i c sült illata áradt az egyik sá-I- torból; a másikban trombita-* 1 kát, színes papírforgókat vá-J s sároltak a gyerekek. *­ü Tarka^ szoknyás lányok,* j fejkendős parasztasszonyok. J . fényes, fekete csizmás öregek,* } kemény arcvonású bányászok* vigadtak az edelényi kastély-* _ kertben. Az 6 kedvüket semí- rontotta a borús idő. hiszen* • mit számít az a szemerkélő* I! eső, ha a szívekben minden* napsugaras! J — Legfeljebb bemegyünk aí- kastélyba — vonta meg vállát* s egy nagybajszú bácsika. mi-í r re társai harsányan helyesel-* t tek. Mert ugye, valaha Cou-T- burg herceg kastélya csak*- arról volt nevezetes világ-J- szerte, hogy annyi ablaka* £ van, ahány napja az évnek és* j Miskolcon, » megyesiék- [ ! bolyén kívül a megye vá- < # romaiban, falvaiban Is szép « e E is és lelkes hangulatú ünnep- a i segeket rendeztek május ; J elsején. Találkozókra, gyű- * 8 lésekre került sor, s lát- i » i í ványos, tarka felvonulá- i 1 n sokkal tettek emlékezetes- , t sé a munka ünnepét. A J * főbb eseményekrtfl az 1 1 alábbi tudósításokban szá- i i mólunk be. ,, I t fi eeni az ózdi kohászai a vörös vái Mintha az időjárás is részt kért volna a 21. szabad má­jus elseje ünnepségeinek elő­készítéséből, pénteken délben gyors záporral végigmosta a várost» felfrissítette a leveleit bontogató fákat. Szombaton napsütésre és vidám zeneszó­ra ébredt Ózd. a vasváros. A Liszt Ferenc Művelődési Ház éppen 70 esztendős zenekara hatalmas teherautón kelt út­ra, hogy friss indulókkal kö­szöntse a város lakóit. A felvonulásra kijelölt út­vonalon mar a kora reggeli órákban megkezdődött a gyü­lekezés. Pontosan 9 órakor kezdődött meg a színpompás felvonulás. A menet élén vit­ték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, amely ez alkalommal ötödíz- ben került az ózdi kohászok birtokába. A KISZ-fíatalok díszszáza­da után az úttörő díszszázadi következett, majd a város ta­nuló ifjúságának többezres fegyelmezett menete haladt el az ÉM-szálló teraszán levő dísztribünön helyet foglaló, a város és üzem vezetőiből, va­lamint a város kiváló dolgo­zóiból álló elnökség előtt. A kohászat dolgozóinak menetét az acélmű gyárrész­leg dolgozói vezették. Ez a gyárrészleg már két ízben is az Ózdi Kohászati Üzemek legjobb együttesének bizo­nyult, az üzemek között folyó versenyben. Őket: a kohászok követték, majd egymás után a többi gyárrészleg. A kohá­szati dolgozók többezres me­nete után a város más üze­meinek dolgozói következtek, a kerületek lakosságának szí­nes menete után az MHS sportolói zárták a csaknem kétórás felvonulást. A felvonulás után a stadi­onban gyülekeztek a város dolgozói. A több mint 10 ezer főnyi ünneplő közönséget Pethes András elvtárs, a vá­rosi-üzemi pártbizottság tit­kára üdvözölte, majd meg­kezdődött az ózdi iskolák M unkás-part Tiszaszedt Zenés ébresztővel kezdő­dött. vidám utcabállal zárult a huszonegyedik szabad má­jus elsejei ünnepség a Tisza menti kisvárosban, Tiszasze- derkény-Ujvárosban. Ami pe­dig ezen a napon közbe esett, azt mindvégig vidámság, jó­kedv jellemezte. Nem zavar­ta meg a mintegy háromez­res sereget a déli órákban hir­telen jött nagy zápor sem. Az emberek az eső elől a ka­pualjakba, lépcsőházakba, az étterembe, cukrászdába hú­zódtak, de amikor újra kisü­tött a Nap, ismét birtokukba vették a víztorony előtti tér­séget: szórakoztak, ismerked­tek, ünnepeltek. Május elseje megünneplé­sét munkás—paraszt találko­zóval kötötték egybe. A ve­gyikombinát és az erőmű dol­gozóinak nagygyűlésére eljöt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom