Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-04 / 103. szám

Äetffl, 1965. május 4,

«SZAKMAGYARORSZAG

3

Emlékezetes

május elsejei ünnepségek megyeszeríe

Példás rendben

A kazincbarcikai iskolások is példás rendben meneteltek. Útjukat nagy taps kísérte.

va-j r

,a-t

filmet készít a 600 éves Miskolcról

*

J Ä mozilátogatók jól isméink már a fiatal filmművészek * szárnybontogató fórumát: a ^Balázs Béla Filmstúdiót. Alkotógárdájuk nem egy nem- ízetközileg is elismert alko- *tássa1 hívta fel magára a fiKis nézelödők

iszt találkozói irkényben |

tek a környékbeli falvak: $ Nagycsécs, Sajószöged, Tisza-* szederkény, Sajóörös, Tisza-? palkonya termelőszövetkezet i * parasztságának képviselői.? Több község elküldte kultúr-* csoportját is. Délelőtt 10 óra-* kor került sor a nagygyűlés-^ re, amelyen Kovács Sándor,* a városi és üzemi púrtbizott-í ság titkára méltatta a mun-* kásosztály nagy ünnepének* jelentőségét. Ezt követően I egésznapos kultúr- és sport-* műsor kezdődött. Volt lég-J gömbvadászat, barátságos láb-* darúgó-mérkőzés: a színpa-t dón egész délután ropták a* táncot a kultúrcsoportok tag-* jai. szerepelt a nem régen £ alakult helyi irodalmi szín-* pad. s hogy az ünneplő lakos-J ság se maradjon ki a táncból,* este nagyszabású utcabál * volt. *

kőiéről e filmstúdió művészei szándékoznak filmet készíteni. A közelebbi megbeszélés, a filmmel kapcsolatos elképzelések ismertetése már meg is történt dr. Gribovszki Lász- ióné és Tok Miklós, Miskolc város Tanácsa művelődésügyi irányítóinak jelenlétében. A megbeszélésre ide érkezett Gyöngyössy Imre, a film rendezője. kinek nevét kis- és nagy filmek forgatókönyveinek alkotójaként, jólsikerült kisfilmek rendezőjeként ismeri a mozilátogató közönség.

Részt vett a megbeszélésen Bogács Antal, a Filmfőigazgatóság Balázs Béla Filmstúdiójának referense. Langer István, a fiatal filmművészek stúdiójának vezetője és Sike István gyártásvezető, a készítendő miskolci film gyártásirányítója.

A tervek szerint Gyöngyössy Imre a film forgatásához koranyáron kezd hozzá, s meg van rá a remény, hogy a tizenötperces város-film a 600 esztendős Miskolc ünnepség- sorozataira el is készül.

Nem is láttam még ennyi nénit, meg bácsit az utcán — mondták a kis nézelődik.

Ozdon felhúzták

az első 80 méteres tégfakéménv falát

Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművében a megrongálódott, megrepedezett vaslemez kéményeket már korábban lebontották. Helyettük a célnak megfelelőbb, biztonságosabb téglakéményeket építenek. Jóllehet, az időjárás nem kedvezett, az első nyolcvan méter magas, alul nyolc méter, felül bárom méter széles téglakémény falat felhúzták, megépítették. S a munka diadala jeléül a Gyárkéményépítő Vállalat dolgozói május 1. tiszteletére már kitűzték a7. óriáskémény tetejére a vörös és a nemzetiszínű zászlókat.

Az első kéményt a már folyamatban levő tűzállótégláva! történő bélelés, majd az azt követő szárítás után, előreláthatólag június második felében adják át üzemelésre. Ebben az évben a terv szerint még két másik, azonos méretű kémény építését fejezik be.

Együttműködési szerződés a Lenin Kohászati Művek és a Brandenburgi Acél- és Hengerművek között

A Lenin Kohászati Művek és a Német Demokratikus Köztársaság-beli Brandenburgi Acél- és Hengerművek, az előzetes tárgyalások eredményeként együttműködési szerződést kötöttek. A két hasonló adottságú nagy gyár megállapodása kiterjed az egymás közötti szocialista munkaversenyre, amelynél elsősorban a gazdaságosságban, a termelékenységben, a műszaki fejlesztésben, a berendezések kihasználásában elért eredmények a mérvadók. Magában foglalja az együttműködés a műszaki tapasztalatcserét, az új technológiák, hasznos megoldások egymással való rendszeres megismertetését, s az azok bevezetéséhez szükséges

segítségnyújtást. Lényeges pontja a szerződésnek a munkamegosztáson alapuló új eljárások kidolgozását célzó közös kutatási-kísérleti program. Ezzel jelentős munkától és anyagi kiadástól mentesítik egymást. Elkerülik ugyanis az azonos témájú, párhuzamos kutatási-kísérleti munkákat. A műszaki színvonal emelése, a szakmai tájékozottság növelése, az időközben felvetődő problémák megoldása végett megállapodtak a szakirodalom, a dokumentációk rendszeres cseréiében is.

Az együttműködési szerződéstől, amely egyben tovább mélyíti a két ország barátságát is, sokat várnak.

*

ások |

regszeml ej ej

a relliái® i

*

ä 3. sz. ÁKÖV kirendeltsége,4 ä posta, a vasúti csomópont,!} a Sajómenti Vízművek, az4 EMÁSZ, az építőipar, a vá-J rosgazdálkodási vállalat, a ta-* nács, a vegyesipari ktsz dől-;} ’ozóinak egységes táborát:* Ezer és ezer munkásembert'} láttunk, akik zászlókat len-* jjetve. transzparensek alatt* vonultak el a dísztribün előtt,!} ahol a város párt-, KISZ-, ál-* lami és gazdasági vezetői kő-} szöntötték őket. *

*

Érdekes színfolt volt a ve-* gyikombinát dolgozóinak me-1} nete. A gyár termékeit mu- * tatták be díszes teherautón,* 5 az autó oldalára írva két} adat: 1955 — 110 tonna mű-* trágya naponta; 1965 — 220 ] tonna műtrágya naponta! Tö- * mör összegezés a gyár egy} évtizedes fejlődéséről. A má-* sík teherautóról a PVC-gyár-} egység jellemző termékeit, i színes műanyaglapokat szór-* tak szét a felvonulók között.}

Nagyon sok fiatalt láttunk} az üzemek és más létesítmé- i nyék dolgozói között is, de az* ifjúság valóságos seregszem-} léje következett, amikor az* általános iskolák, a középis-} kólák és az iparitanuló inté-* Jetek tanulói, és a sportolók} elárasztották az utcákat. Isko-2 ai egyenruhájukban, zászlók-* cal, májusfákkal, színes ka-* -lkakkal, léggömbökkel *-3 sukben a vidám fiatalok va-* óságos szimbólumát adták} ennek a friss, vidám és új vá-í :osnak, amelyben a la-J cosság átlagos életkora alig* laladja meg a 25 évet. *

majális 5

istély-kertben *

innyi szobája, ahány hét van* egy esztendőben. De ma márj äokkal-sokkal többről is! j} **********************

Műnk

és fiatalok se] Kaxinebs

Aid Kazincbarcikán, az új a város széles és tiszta utcáin a nézte a felvonulókat, azt kü- a lönösen két dolog lepte meg. I Az egyik, hogy Kazincbarci- r ka mennyire a munkások vá- r rosa. A másik; milyen sok a g fiatal ebben a városban. A B színpompás felvonuláson lát- 1. tűk a Borsodi Vegyikombinát, g

• a hőerőmű, a szénosztályozó, \

a

ieS éléit '

ik büszkén vitték ; ímtarzászlót

a

t tornabemutatója. A szfnpom- t- pás, nagyszerű bemutatót még “

’ a hirtelen jött eső se tudta ^ , megzavarni. s

t Délután megnyílt a Béke- ® 1 kert, az ózdi fiatalok szóra[ kozóhelye, és a város több 5 pontján felhangzott a térze- a i ne, majd a Liszt Ferenc Mű- r ‘ velődési Ház tánccsoportjá- }■ nak tapsolhattak a város la- g kői.

i Este a hűvösre fordult idő- 7- ben csak néhány vendég bá- ® r torkodott a kicsinosított kert} helyiségekbe, de megteltek az r j éttermek és eszpresszók, és a j késő éjszakai órákig szóra- 1< . koztak az ózdiak. e- A kétnapos ünnep második r

napján a stadionban számos k sportesemény volt. _____... h

l

; ' Vidám i

5 az cdclcnyi ka

Dobbantak a táncos lábak a- a rögtönzött színpadon, s a e hangszórók szétszórták a ze- s nét az egész kertben. Friss *i

c sült illata áradt az egyik sá-I- torból; a másikban trombita-*

1 kát, színes papírforgókat vá-J s sároltak a gyerekek. *ü Tarka^ szoknyás lányok,* j fejkendős parasztasszonyok. J . fényes, fekete csizmás öregek,*

} kemény arcvonású bányászok* vigadtak az edelényi kastély-*

_ kertben. Az 6 kedvüket semí- rontotta a borús idő. hiszen*

• mit számít az a szemerkélő* I! eső, ha a szívekben minden*

napsugaras! J

— Legfeljebb bemegyünk aí- kastélyba — vonta meg vállát* s egy nagybajszú bácsika. mi-í r re társai harsányan helyesel-* t tek. Mert ugye, valaha Cou-T- burg herceg kastélya csak*- arról volt nevezetes világ-J- szerte, hogy annyi ablaka* £ van, ahány napja az évnek és*

j Miskolcon, » megyesiék- [

! bolyén kívül a megye vá- <

# romaiban, falvaiban Is szép «

e E

is és lelkes hangulatú ünnep- a

i segeket rendeztek május ;

J elsején. Találkozókra, gyű- *

8 lésekre került sor, s lát- i » i

í ványos, tarka felvonulá- i 1

n sokkal tettek emlékezetes- , t sé a munka ünnepét. A J

* főbb eseményekrtfl az 1 1 alábbi tudósításokban szá- i

i mólunk be. ,,

I t

fi eeni az ózdi kohászai a vörös vái

Mintha az időjárás is részt kért volna a 21. szabad május elseje ünnepségeinek előkészítéséből, pénteken délben gyors záporral végigmosta a várost» felfrissítette a leveleit bontogató fákat. Szombaton napsütésre és vidám zeneszóra ébredt Ózd. a vasváros. A Liszt Ferenc Művelődési Ház éppen 70 esztendős zenekara hatalmas teherautón kelt útra, hogy friss indulókkal köszöntse a város lakóit.

A felvonulásra kijelölt útvonalon mar a kora reggeli órákban megkezdődött a gyülekezés. Pontosan 9 órakor kezdődött meg a színpompás felvonulás. A menet élén vitték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, amely ez alkalommal ötödíz- ben került az ózdi kohászok birtokába.

A KISZ-fíatalok díszszázada után az úttörő díszszázadi következett, majd a város tanuló ifjúságának többezres fegyelmezett menete haladt el az ÉM-szálló teraszán levő dísztribünön helyet foglaló, a város és üzem vezetőiből, valamint a város kiváló dolgozóiból álló elnökség előtt.

A kohászat dolgozóinak menetét az acélmű gyárrészleg dolgozói vezették. Ez a gyárrészleg már két ízben is az Ózdi Kohászati Üzemek legjobb együttesének bizonyult, az üzemek között folyó versenyben. Őket: a kohászok követték, majd egymás után a többi gyárrészleg. A kohászati dolgozók többezres menete után a város más üzemeinek dolgozói következtek, a kerületek lakosságának színes menete után az MHS sportolói zárták a csaknem kétórás felvonulást.

A felvonulás után a stadionban gyülekeztek a város dolgozói. A több mint 10 ezer főnyi ünneplő közönséget Pethes András elvtárs, a városi-üzemi pártbizottság titkára üdvözölte, majd megkezdődött az ózdi iskolák

M unkás-part Tiszaszedt

Zenés ébresztővel kezdődött. vidám utcabállal zárult a huszonegyedik szabad május elsejei ünnepség a Tisza menti kisvárosban, Tiszasze- derkény-Ujvárosban. Ami pedig ezen a napon közbe esett, azt mindvégig vidámság, jókedv jellemezte. Nem zavarta meg a mintegy háromezres sereget a déli órákban hirtelen jött nagy zápor sem. Az emberek az eső elől a kapualjakba, lépcsőházakba, az étterembe, cukrászdába húzódtak, de amikor újra kisütött a Nap, ismét birtokukba vették a víztorony előtti térséget: szórakoztak, ismerkedtek, ünnepeltek.

Május elseje megünneplését munkás—paraszt találkozóval kötötték egybe. A vegyikombinát és az erőmű dolgozóinak nagygyűlésére eljöt-