Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

Eszakmagtarobszäo Csütörtök. 1965, április t. Sz else bolgár hadsereg részvétele lazául felszabadításában A második világháború idején, egészen 1944. szep­tember 9-ig, monarchofasisz- ta rendszer uralkodott Bul­gáriában. A bolgár fasiszták diktatúráját a németek szer­vezték meg, irányították és támogatták. Ez a rendszer egy percig sern tetszett a bol­gár népnek. A kommunista párt hívására, a kommunista párt vezetésével partizánegy­ségek küzdöttek a diktatúra eilen, és a. felszabadító szov­jet hadsereg segítségével 1944. szeptember 9-én meg is dön­tötték. A szabadság kivívása után a bolgár kormány hamarosan aláírta a fegyverszünetet a Szovjetunióval és szövetsége­seivel, s egyben úgy határozott. hogy katonai erővel is részt vesz a német fasizmus elleni harcban. Az új bolgár kor­mány és a Bolgár Kommu­nista Párt. amelyet Georgi Dimitrov irányított, azonnal kiadta a felhívást. Fegyverbe szólították a' népet, és a fel­hívásra tízezrek jelentkeztek. A Bolgár Kommunista Párt 238 aktiv, kipróbált, partizán- harcokban edződött kommu­nistát küldött a hadseregbe. A bolgár néphadsereg har­ci tevékenysége még a Bal­kán félszigeten elkezdődött és hazánk területén folytatódott. Az első bolgár hadsereg 120 ezer harcost számlált.- Ez az igen jelentős katonai erő köz­vetlenül és aktívan vett részt hazánk felszabadításában. Az első bolgár hadsereg a 3. uk­rán front kötelékében harcolt, parancsnoka Vladimir Sztoj- csev vezérezredes, politikai helyettese Sterjn Atanoszoz tábornok volt Felszabadították hazánk legdélibb részét 1944. december 30-án az első bolgár hadsereg vezérka­ra azt a feladatot kapta, hogy Pécstől délnyugatra, a Drává­tól északra rendezkedjék be védelemre és akadályozza meg a németek támadásait, nehogy az ‘ ellenség a 3. uk­rán front erőinek hátába ke­rüljön. A bolgár hadsereg ve­zérkara végrehajtotta a pa­rancsot, erőit átcsoportosította, és kiépítette védelmi állásait Ez igen jelentős feladat volt, hi­szen a németek Budapesttől Nagykanizsáig tartották s frontot, az volt. a céljuk, hogy elhúzzák a háborút. Amikor megtudták, hogy délen bolgá­rok védik a Dráva-mentét, azonnal elhatározták, hogy áttörik ezt a vonalai és a bolgár hadseregei megsemmisítik. Löhr német vezérezredes parancsára meg is indult a támadás, de a bol­gár hadsereg egységei kemé­nyen védekeztek. A támadás első napjaiban még sikerült áttörni a védelmi vonalon, de 1945. március 6-án megkez­dődtek a bolgár ellentámadá­sok. Március 19-én a drávai vé­dővonal teljesen helyreállt, az első bolgár hadsereg egységei elfoglalták a Dráva bal part­ját, ezzel felszabadították ha­zánk legdélibb részét, meg­semmisítették a fasiszta el­lenséget. Ezzel a bolgár egy­ségek jelentős segítséget ad­tak a szovjet hadseregnek, amelynek erői ebben az idő­ben a Balaton vonei-i—n dakoztak. A németek déli tá­madása kudarcba fulladt, s megkezdődtek azok a hadmű­veletek. amelyeknek eredmé­nyeként rövid idő múltán ha­zánk egész területe felszaba­dult. Ezekben az első bolgár hadsereg is részt vett. 224 ágyú díszsortüze Az első bolgár hadsereg azt a feladatot kapta, hogy len­Nagyszabású dokumentumfilm a második világháborúról ről, amelyek során a sárid vizeken átszállítottak a Szuy- jetunió számára hadianyagot. Jugoszláviából és Csehszlo­vákiából is küldtek részünk­re filmdokumentumokat. Dol­goztunk magyarországi és len­gyelországi archívumokban is. Érdekes sorozatokat lel­tünk a szlovákiai felkelések­ről és a lengyel partizánok harcairól. Mindezeket fel fog­juk használni filmünkben, hogy az európai országok el­lenállási mozgalmát minél szélesebben bemutathassuk. A forgatókönyv elkészíté­sének munkálatai párhuzamo­san haladlak a filmdokumen­tumok tanulmányozásával, ami egészen természetes, ha meggondoljuk. hogy a film szerkezete elválaszthatatlanul összefügg a történelmi ada­tokkal. A forgatókönyv már el is készült és áttérünk a film felvételeire. A film két részből fog áll­ni. Az első rész címe: A meg­próbáltatás. a. másodiké: A bosszú. Olyan filmet akarunk készítejii, amely nemcsak az események menetét ábrázol­ja, hanem azokat a tényeket is, amelyek győzelmünkhöz vezettek: a hazal’iságot, a szovjet katonák és tisztek vi­tézségét, a hadvezetőség ta­pasztalatát, a • front mögött küzdők hősi erőfeszítéseit., a nők nemes szerepét. A film azonban nem az események katalógusa lesz. Olyan filmet akarunk készíteni, amelyet a néző érdeklődéssel és feszült­séggel kísér. Magam is vé­gigjártam a háború útjait, filmfelvevő gépekkel felsze­relve. Felvételeket készítet­tem a frontvonalon és a par­tizán-osztagoknál. A. filmben szerepelni fognak ezek a fel­vételek is. A film a győze­lem 20. évfordulójára, május 8-ra készül el. Munkásságom egyik legfontosabb szakaszá­nak tekintem a filmet. A há­ború és a béke kérdése ko­runk döntő problémája. A magam részéről hozzá aka­rok járulni a békéért és a boldogságért folytatott harc­hoz. az emberek millióinak szivéhez ,akarok szólni, tekin­tet nélkül arra. hogy átél­ték-e a háború szenvedéseit, vagy sem. Irodalmi színpadok megyei találkozója <S>Í Párhaté időjárás ma estig: lebb felhőátvonulások, való- nűleg eső nélkül. Sokfelé ink, helyenként erős, majd srséklődő északi szél. Az éj­ikai lehűlés fokozódik, a ppali felmelegedés általában g változik. Várható legma- sabb hőmérsék’et 9—13 fok zött, néhány helyen 1—2 kkal 13 fok felett. Sajnos, nem áprilisi írcfa! Albérleti A miskolci mozik műsora BÉKE SZIKRA 1—7: A kőszívű ember fiai. I—II. l—2: Kár a benzinért. M Színes magyar. SzélesI K: napon- Széleit! 3—4: Bátor emberei ta f. 4 és 7-kor. M: 4. f. 10 és f. gyárul beszélő szovjet. 5—6 1 12: Vigyázat, feltaláló! zlkai testvérek. Színes olasz--f Filmmúzeum műsora: 3-án és 4- cia. Széles! K: naponta lm én du. f. 2-kor: Mater Johanna, 7, M: 4. 10-kor. KOSSUTH délelőtti műsora SAGVARJ 1—2: 101 kiskutya. Magyarul be* 1-2: A kőszívű ember fial. I-n. «£a Színes magyar. Széles! (3-án. szom­baton délelőtt nincs előadás!) 5: Ne hagyd magad Fltlctn. Angol. Széles! fi—7: Hurrá, nvarakink! Ma­gyarul beszélő szovjet. K: csütör­tökön, pénteken, hétfőn, kedden és szerdán délelőtt 10 órakor. kor. Magyar. 5: Revünarádé. Szí nes NDK. Széles! 6: özvegy •" ny asszonyok. Magyar. Széles! r.: na ponta hn. 5 és 7, vasárnap hn. 3 kor Is. PETŐFI 1—2: Körhinta. Magyar. 3—4: Kél a benzinért. Magyar. Széles! 5— " Robin Hood Ú1 kalandjai. Színe:! angol. Széles! K: hétfő, csütörtök vasárnap hn. 5 és 7, kedd. péntek szombat csak 7-kor. M: 4. 10-kor Erdei kaland. ADY TAPOLCA 1—2: Hamlet. I—TI. Szovjet. 3—4: Ne hagyd magad Pitkin. Angol K: csütörtök, péntek hn. 4, szom­bat 6, vasárnap hn. 4 és 6-kor. DIADAL 3—4: Szerencsés bukás. Színei szovjet. K: szombaton f. 7, vasár*' amerikai. K: naponta n. 6 és f. nap n. 5 és f. 7-kor. M: 4. f. 1 8, vasárnap f. 5 éa hn. 7-kor. M: kor: Huszárkisasszony. 4. f. 11-kor: Ketten a túlvilágról. BÜKK TÁNCSICS (Miskolc—Hámor) 1—2: Hurrá, nyaralunk! Szovjet. 3—4: Gól büntetésből. Színei 3—4: Füst. Olasz. Széles! 5—6: Fe- szovjet. 6—7: Az aranyember. Szí" keíe szárnyak. Lengyel. Széles! K: nc-s magyar. K: te. ff, f®er­naponta hn. 5 és 7. M: 4. í. 10-kor: da. szombat 7. vasárnap hn. 5 éö KocsubeJ. 7. M; 4. ll-lior: Tűz a Dunán. KOSSUTH délutáni műsora 1—7: A kőszívű ember fial. I—IT. Színes magyar. Széles! K: naoon- ta délután csak 4 órakor, csütör­tökön, pénteken, szombaton és vasárnap du. 3 és este 6-kor. M: 4. f. 10 és f. 12: Valahol Európában. FÁKLYA 1—2: Robinson család. Színes amerikai. Széles! 3: Ének az eső­ben. Színes amerikai. 4—fi: 101 kis­kutya. Magyarul beszélő színes kások után járt. Megnézte s a „szolid, magános férfi- J nak” hirdetett „különbejá- 4 ratú belvárosit”, aminek s a konyhából nyílt külön a 1 bejárata, és azért hirdették t magános számára, mert a s kétszer három méteres kuc­kóban már csak magános 1 férhet el az eddigi két la- 1 kó mellé, fejenként havi 1 négyszázért. Látott elkerí- tett padlásrekeszt, amit va­lami tyúklétraszerű épít­ménnyel lehetett megköze­líteni. Hatszázat kértek ér­te. Négyszázat kértek a Te- temvár-i pincéért, ahol szintén második lehetne. A Kisavason egy mosókonyháért s ötszázat kértek és néhány í kikötés betartását: cipőjét már a kapuban leveti, és í harisnyában közlekedik, ott­hon nem étkezik és semmi élelmiszert nem tart, este 11 előtt és reggel 6 után laká- s sát nem használja, s haza £ sem tér közben, továbbá fi- I C zeti a főbérlő televízió- és r rádiódíját, a villanyszámla 1 felét, és a lakbért előre húsz esztendőre, végül igyekszik teljesen észrevétlen marad­ni, mert a főbérlőnő fiúja al- I c lergiás az albérlőkre és t igen hirtelen haragú. ‘ Feri bácsi most barátai- 4 nál ágyrajáró, s miközben egyre fogyó reménnyel fut­kos a megadott címekre, az a albérleti uzsorának gátat t vetni szándékozó és az al- 11 bérleti viszonyt, valamint a az albérleti díjakat szabó- 8 lyozó kormányrendeletre 4 gondol... Lehet. hogy ez már csak neki jut eszébe?!... 3 Cbenedek) v r---------------------------------------------1 f elemeli a havi lakbért négyszázötvenre. Miért? Mert megdrágult a telefon. Igaz, hogy nincs a házban, de attól még megdrágult. Nem fizetek többet, nem le­het emelni! — tiltakozott Feri bácsi. — Majd meg­látjuk, — mondta a házi néni. Este Feri bácsi, nem kis meglepetésére, egy díványt talált szobájában, rajta egy békésen horkoló, teljesen is­meretlen fiatalembert. A szekrényben hagyott ruhái­ból néhány egy kampósszö- gön lógott, hogy hely jus­son az új lakótársnak. Feri bácsi tiltakozott a háziasz- szonynál. — Mehet a sóhi­vatalba — közölte az derű­sen. — Fel fogom jelenteni — replikázott az öreg. — No bumm. és akkor mi van? — kedélyeskedett a főbérlő, s közölte, hogy mast már nem is reflektál a ko­rábban kért 450 forintra, mert így két albérlőtől 700- at kap. Másnap este földre terített matracon újabb la­kótárs húzta a lóbőrt. A fő­bérlő bevétele elérte a havi ezer forintot. Egy hét múlva, amikor az egvik új lakótárs ittasan ki­dobta a házikisasszony so­ros vőlegényét, és az ebből keletkező pafáliának a ki­vonuló rendőri készültség vetett véget. Feri bácsi roz­zant idegzete is felmondta a szolgálatot. Uj albérlet után nézett. Szorgalmasan olvasta az apróhirdetéseket, oszlopokra ragasztott magán-kínálatokat és minden szabad ideiében a címek Ígérte albérleti la­Nem mondhatjuk, hogy Feri bácsi lakásviszonyai túlzottan ideálisak voltak. A Bábonyibércen lakott, egy eldugott udvari szobában, amit télen szinte be se le­hetett fűteni, ezzel szemben még a nyár közepén is olyan sötét volt, hogy feltétlenül villanyt kellett gyújtani benne. Nem volt éppen lég­mentesen elzárva a lakás többi részétől sem, a háziak át-átjártak rajta, de a for­galom nem volt túlzottan nagy, különösen, ha példá­ul a Lottó-iroda forgalmá­hoz hasonlítjuk. Legfeljebb a házi néni hajadon leány­zója kérte meg néha, maxi­mum hetenként két-három alkalommal, hogy lehetőleg ne jöjjön haza, mert a. ked­ves mama sem lesz otthon, s ő mégsem lehet vele ket­tesben, meg egyébként is várja valamelyik vőlegé­nyét. aki nem szeret idegen emberek szobáján átmász­kálni. és meg kell érteni, ha már ilyen finnyás ter­mészetű. Feri bácsi saját ágyneműjét használta, ma­ga szerezte be a tüzelőt, amit nem lehetett, illetve nem is volt érdemes fel­használni, a háziak, heten­ként kétszer, takarítás jel­szóval felverték szobájában a port, s mindezért fizetett havi háromszáz forintot. Szó sincs róla, Feri bácsi sem tartotta ideálisnak ezeket a körülményeket, de mit csi­náljon egy nyugdíjas agg­legény? A havi ötszáz plusz­ból fájó szívvel leszurkolta minden elsején a hármat. Nemrégiben a háziasszony nagy bejelentéssel állt elő: Ebben a. harcban megbont­hatatlan testvéri barátság született. A magyar falvak né­pe már akitor is nagy szere­tettel fogadta a bolgár kato- J nákat és segítette őket a ; harcban. Élelmiszert adtak a' harcoló egységeknek, biztosí­tották a pihenő katonák szál­lását és egészségügyi ellátá­sát. Szaporca községben pe­dig egy sikeres német ellentá­madás után két magyar lány; Százados Katalin és Benedek Mária elrejtettek egy sebesült bolgár tiszthelyettest, életük kockáztatásával ápolták és őrizték mindaddig, amíg a németeket Ismét ki nem ver­ték a faluból. A bolgár katonák is hamar megszerették a magyar pa­rasztokat. A pihenő egységek munkabrigádokal szerveztek és segítettek. Csupán Siklós községben 80 hold földet szántottak fel, más helyeken hidakat, romos iskolákat épí­tettek újjá, és mindenütt se­gítették a helyi közigazgatást. Azóta húsz esztendő telt el. A bolgár és a magyar nép barátsága e húsz esztendő alatt tovább erősödött. A déli falvak népe emlékszik a har­cokra és a bátor bolgár har­cosokra is. Most, a nagy ün­nepet megelőző napokban számos üzenet, levél indult el Bulgáriába, hogy ismételten megköszönjék mindazt, amit az első bolgár hadsereg harco­sai húsz évvel ezelőtt a ma­gyar népért tettek. Szendrei József zer éves ntak a muhi sfkors hozzáláttak a leletmentéshez. Megállapították, hogy minden bizonnyal kora vaskori tele­pülésre bukkantak. A homok­bánya bővítése során a 3000 évvel ezelőtti település hulla­dékgödreit bontották meg, amelyekben igen sok állati csontot, edénytöredéket és ér­dekes őrlőkövet is találtak. A tájékozódó jellegű ásatások után állapítják meg, hogy a 300Ö éves település , heiyén hozzákezdenek-e nagyobb ré­gészeti kutatásokhoz. dűljön támadásba és biztosít­sa a front bal szárnyát. Nem volt könnyű feladat Át * kellett törni a hírhedt Margit-vonalat, amelyet a németek évek óta építettek. De a hadvezetőség gondosan kidolgozta a támadást, ame­lyet a „Balkán” fedőnév alatt hajtottak végre. Az első bol­gár hadsereg nehéz harcokat vívott, de áttörte az ellenség védelmi vonalát és hozzákez­dett a visszavonuló fasiszták üldözéséhez. Április 1-én pe­dig egy szovjet harckocsizó egység segítségével, a bolgár csapatok elfoglalták és felsza­badították Nagykanizsád. A bolgár katonák hőstette oly nagy és jelentős volt, hogy Moszkvában 224 ágyú díszsor- tüzével köszöntötték a bolgá­rok győzelmét: amelyet nagy­kanizsai győzelem néven em­leget a hadtörténelem. E si­keres támadó hadművelet után az első bolgár hadsereg katonái tovább harcoltak, és egész sor magyar falut, tele­pülést szabadítottak fel. Becsülettel teljesítették küldetésüket Az első bolgár hadsereg ka­tonái valamennyien tudták, hogy harcuk felszabadító há­ború, igazságos és internacio­nalista küldetés, kötelesség a magyar nép iránt. Ezt a kül­detést az első bolgár hadse- : reg harcosai becsülettel telje­sítették. Sok száz bolgár ka­tona. áldozta, életét a magyar nép szabadságáért és több ez­ren kaptak súlyos sebeket. Hároméi tefepüüésre búkká Igen érdekes, megyénkben aránylag ritkaság számba menő leletre bukkantak a muhi síkságon, alig néhány száz méternyire az egykori muhi csata színhelyétől. Az ónodi Rákóczi Termelőszövet­kezet homokbányáját bővítik ezen a helyen, s a földréteg eltávolítása közben sok csont, majd edénytörmelék is nap­világra került. Azonnal érte­sítették a Herman Ottó Mú­zeumot, amelynek régészei R-omán Karmen, a híres dokumentumfilm-rendező Szerge.i Szmirnov Tóval együtt monumentális filmen í dolgozik a Nagy Honvédő I Háborúról. A filmről, amely j a fasiszta Németország legyő­zésének 20. évfordulójára ké­szül. Román Karmen a követ­kezőket mondotta: — A munka nagyon bonyo­lult, de rendkívül érdekes. Több mint egymillió méter filmszalagot néztünk át, ame­lyeket a szovjet operatőrök vettek fel a háború folya­mán. Berlinben tanulmányoz­tuk a régi fasiszta filmhíradó­kat.- A francia, hadügyminisz- térium lehetővé tette szá­munkra, hogy kutassunk a párizsi filmarchivumban, ahol érdekes dokumentumokra ta­láltunk az ellenállási csopor­tok harcáról. Sajnos, nagyon kevés ilyen felvétel készült, hiszen a megszállás körülmé­nyei között nemigen tudtak filmeket készíteni. De azok. amelyeket megtaláltunk, még­is igen beszédesek. Az angol katonai múzeumban film­anyagra bukkantunk nz an­gol tengerészet hadműveletei­szi földön híres nportmuso- rát, a Sárika lámpását való­sították meg irodalmi szín­padi hangoltsággal a dobo­gón. Török Sárika (sásdi kis­lány, akit szülei a falu lá- tára halálra kínoztak) vé­delmezői mondják el gondo­lataikat, s miközben a vád el­hangzik, a vádlottak egyen­ként elmondják mentségüket: vagy vélt mentségüket. A sa- jószentpéteri bányász irodal­mi színpad merész kezdemé­nyezését dicséret és tisztelet illeti. Kulcsár Sándorné és Gonda Ferenc, az irodalmi színpad vezetői színt színre halmoztak, hogy minél hatá­sosabb legyen a szociográfi- kus alapossággal elkészült vádbeszéd és mentegetőzés. A putnoki irodalmi színpad Ki hallott ilyet? című ötle­tes. szatirikus összeállítással jött a szemlére. Egerszegl Sándorné, az együttes veze­tője arra törekedett, hogy az együttes bemutatkozása bő­velkedjék humorban. Némi szövegbizonytalanságtól elte­kintve ezt a törekvést siker koronázta. r jellegű vetél- fl megyei fedőre zömmel bányászegyüttesek érkeztek Ezt a tényt örömmel rögzít­jük azért is, mert a bányász kulturális heteken sok szép megmozdulás volt tapasztalha­tó a borsodi szénmedencében. A kitűnő bányász együtteseken kívül szívesen láttunk volna ózdi, miskolci, sátoraljaújhe­lyi, kazincbarcikai és tisza- szederkényi irodalmi színpa­dokat is. «— párkány — adása rápirított mindazokra a kételkedőkre, akik valaha is kétségbe vonták egy kis fa­luban az irodalmi színpad létjogosultságát. Kocsis Te­réz, a műsor rendezője nagy fantáziával, ügyes technikai bravúrokkal állította színpad­ra az észre, szívre egyaránt nagy intenzitással ható pro­dukciót. A rudolftelepi bá­nyász irodalmi színpad vi­dám versekkel fogalmazta meg a házasélet szépségeit és fonákságait. Házasélet a leg­szebb a világon című műso­rukban Vaszilkó Ferenc, a csoport rendezője a versek humorának legteljesebb „ki- bányászására” fordította a legnagyobb gondot. Munkáját siker koronázta. |— ", délután a sa­1 Vasarnap jókazai bá­nyász irodalmi színpad lépett dobogóra. Az út kezdetén ál­ló együttes jó törekvései , máris láthatók, ám a lelkes együttesnek feltétlenül szük­sége van bátorításra, segít­ségre. Fáklya Lajos rendező alkalmas rá, hogy saját, ha­tározott kiállásából átplántál­jon valamit az együttes tag­jaiba. Az ormosbányai iro­dalmi színpad szerelmes ver­sek csokrával köszöntötte a nézőket. Friss hangvételű, in­tellektuálisan szerkesztett mű­sor volt ez, ügyes, jelzéses megoldásokkal, zenei betét­tel. A rendezés Cseh Olga szorgalmát dicséri. A sajószentpéteri bányász irodalmi szúrnád újszerű és lélegzetelállítóan izgalmas műsorral lepte meg a közön­séget. A Magyar Rádió mesz­r MwTm 2r>-'JX' és 37-én I FI cc us J Sajószentpéte- •en zajlott le a megye irodai­ra színpadjainak szemléje, roggal esett a választás Sajó- izentpétérré, az irodalmi szín­padi mozgalom egyik bölcső­ére és istápolójára. A se- ■énykedés és bonyolítás mél- ■ó volt a rendező szerv ki~ íarcolt híréhez, még azzal a izépséghibávai is. hogy a be- nutatkozó együtteseket nem zárta minden esetben telt láz. Szombaton este és vasár­lap délután hét irodalmi szín­pad mutatta be tudását. A -udabányaiak Petőfi köllemé- lyeinek csokrával léptek kö- :önség elé. színvonalas tol- nácsolássa). ügyes szerkesz- ;éssel. A műsort Árvái And- ■ás rendezte. A parasznyai rodalmi színpad Vigyázzatok úők a világra című, mearen- lítően szép, a háború és a péké gondolatát kibontó elő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom