Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

eggtSrtöfc M85. április 1. ■WttMM——M——— SSZAKMAGYARORSZAO 3 Él szocialista Iparosítás útján Mementó és hála Ü jból megdöbbentett egy régi ese­ményt publikáló hír. A lengyel- országi Anna Zwarycz 1942-ben meg akart menteni a haláltól egy tizen­nyolc hónapos gyermeket, akinek szüleit a Gestapo koncentrációs táborába hurcolták. Az asszony egy esztendeig rejte­gette a csecsemőt. Akkor rájöttek titkára. Dr. Josef Ganser, az akkoriban hírhedt III. igazságügyi főosztály vezetője utasította a lembergi hatóságokat, hogy statuáljanak példát: ítéljék halálra. A lengyel nőt kivé­gezték. Dr. Josef Ganser, ma is él, a münche­ni bíróság tanácselnöke. Nem ő az egyedüli, akinek ártatlan emberek vére tapad kezé­hez. Anna Zwarycz sem egy volt. Szerte Európában ezrek és ezrek haltak meg em­beriességükért. S ezrek és ezrek élnek ma is. szerényen, kérkedés nélkül, hálát sem várva azért, amit életük kockáztatása árán tettek. Körünkben is élnek ilyen emberek. Tiszte­lettel övezzük azokat, akiket ismerünk. S akiket nem? Ök nemcsak megbecsülésünk­re, hanem még tiszteletünkre sem számíthat­nak? Nem olyan hosszú az a két évtized, hogy feledés homálya nyelje el az emlékezést, s az ismeretlenség nem lehet mentségünk. Életünk számadó könyvének „tartozik” és „követel” rovatából gyakran hiányzik a be­jegyzés: adósak vagyunk! Nem anyagiakkal. Emberséggel. gy öreg ember él Miskolcon a Jókai utca 25. számú házban. Hetvenki­lenc éves korára egyetlen öröme maradt, csak: az emlékezés. Ködös napokon, amikor asztmája beszorít­ja a kis szobába, reszkető kezével hálálkodó levelek után matat a szekrényben. Tucatnyi levelet őriz. Egymás mellé rakja valameny- nyit, és rövidlátó szemekkel böngészi. „Ked­ves Somiár úr!” „Drága Rezső bácsi!” ..Tisz­telt Somiár elvtárs ...” Ez utóbbin mindig elgondolkozik. Tulajdonképpen kihez, kik­hez tartozott ő abban az időben? Milyen eszmét vallott, amely halált megvető tettek­re ösztönözte? De hát fontos ez akkor, ami­kor emberek életéről van szó?! Embernek lenni az embertelenség korában — gyakor­latilag tisztázza a szemlélet és a hovatarto­zás lényegét. Az embert tettei mérik, nem az, amit mond. így elmélkedik ma is. a le­velek olvasása közben. Mindenik levél egv- egy izgalmas történet. Illegális kommunisták közreműködésével Gestapo-foglyokat raga­dott el a kivégző osztag elől. katonaszökevé­nyeket rejtegetett, bújkáló leventéket íede­E zett. 1944 minden napjának minden percé­ben a halállal játszott félelmetes játékot... Olyan embereket mentett meg az utókor számára, akik ma magas tisztséget viselnek, országos ügyeket intéznek, s akik mind ez ideig úgy tudták, hogy Somiár Rezső tisz­tességgel él szerény nyugdíjából. Csak vélet­lenül jutott egyikük tudomására, hogy Som­iár Rezső bácsi, alti soha senkinek nem. pa­naszkodott zaklatott élete miatt, nem úgy él, ahogy megérdemelné. Tizenegy évvel ezelőtt kezdődött kálvá­riája. Kétszobás lakásából, ahol beteg felesé­gével lakott., a ház életveszélyes állapota miatt, kiköltöztették. A tanács kiutalt számá­ra egy szoba-konyhás, fürdőszobás lakást. Papíron így tüntették fel, de a valóság más. Két embernek piciny volt a szoba, a kony­hát pedig még kisebb előszoba képezte, a fürdőszoba pedig közös használatú. „Ne tes­sék aggódni, ez csak szükségmegoldás — mondták neki az I. kerületi tanácsnál —. majd kap rendes lakást, csak türelem ...” Ebben a korban nem sok idő lehet a türe­lemre. de Somiár bácsi mégis türelmesen várt. Immár tizenegy esztendeje. Azóta el­temette feleségét, egyedül száll szembe há­ziasszonyával, s a bíróságtól kér védelmet, ha az asszony már nemcsak zaklatja, ha­nem becsületébe is belegázol. „Miért nem pusztul már el, vén gazember!” — vágja fejéhez a kegyetlen szavakat éjnek éjszaká­ján. Mi baja vele? Nyilván arra gondol, hogy ötven forint lakbér helyett három­négyszáz forintot zsebelhetne be, ha a szo­bába albérlőt tehetne. Somiár bácsi meg­próbálkozott már vele, hogy önszántából duplájára emelte a lakbért, de ez az összeg még kevés volt a békességhez. Többre pe­dig nem futja szerény nyugdíjából... Él hét keseregve, magára hagyottam „vén gazem­bernek” nevezve, akinek valaki halálát vár­ja. Igazságtalan és kegyetlen dolog ez! ,udom, ezer és ezer jogos lakásigény­lő van. Nem is soronkívüliségre gondolok, nem kivételezésre. Hi­szen Somiár Rezső szükséglakást kapott. És Ígéretet. Tizenegy éve ennek! Ö nem hálánkra apellál, hanem sza­vunkra! Évei és türelme fogytán, ki az, aki megtagadhatná tőle. ami jár neki! Kétszerese is jár, ha a jog mellé oda tesszük az érd met. De hát e két dolog egy be ve léséből f; kadó megítélés nem az újságíró kötelesség* Az emlékeztetés viszont igen! Csaja László T Elkészül! az ezer személyes korszer! öltöző-fürdő a Miskolci Qrólmien A miskolci December 4 az üzemi laboratóriumot is. A ezer köbméteres víztároló mc- Drótnui rekonstrukcióján az már tető alatt levő húszezer dence építése is. A nagyszabá- ntöbbi időben megélénkült a néevzetméter alapterületű sú "konstrukcióf,orá” munka. Ennek eredményeként ? .. korábban elkészült es üzemel az építők több fontos terűié- acélhuzal gyarló üzemcsarnok az új kötélgyártó üzemrész, ten jelentősebb előrehaladást belső alapozási munkáival is amelynek munkája révén már értek el. Elkészült a. modern, végeztek, s hozzáláttak az itt az idén mintegy' hétezer ton- fekctc-fehér rendszerű, ezer működő hőkezelő berendező- nával több drótkötéláni kc- személyes öltöző-fiirdö, amely- sok, valamint a kemencék épí- szül a gyárban. A rekonstruk- nél már csak a belső tisztóga- téséhez. Előreláthatólag május- ció a terv szerint a jövő év tásl munkák vannak hátra. A ban megkezdik a csarnokban végére fejeződik be. A korszc- több mint öt millió forint költ- a technológiai berendezések, rú berendezések segítségével valamint a villamos logado epy évben több mint harminc- seggel megépített három eme- állomás szereléséi. Befejezés ezer Ionná acélhuzal készül letcs épületben helyezik majd előtt ál az ötven néeyzetmé- majd az cpitőanyagipar részc­él az orvosi rendelőt, valamint teres hűtőtorony, továbbá az re. megy egyik napról a másik­ra. Igaz, s bizonyos mérték­ben ez is magyarázat néhány gyengébben gazdálkodó ter­melőszövetkezet adott helyze­tére, hogy több közös gazda­ságban a további fejlődést, a ,nagyüzemibb”, a tudomá­nyos meghatározásokat gya­korlattá érlelő termelést ma már gátolják a korábbi, sok esetben szakszerűtlen beruhá­zások, illetve a szükséges új beruházások hiánya. Korsze­rűbb épületekre, a követel­ményeknek megfelelő, célsze­rű erő- és munkagépekre len­ne szükség. S bizony, a me- zőcsáti járás ez évben is csak minimális beruházást való­síthat meg. Anyagi erőforrá­saink végesek, azokat az egész népgazdaság, az egész társa­dalom érdekeinek szempont­jából a lehető leggazdaságo­sabban kell felhasználnunk, s így bizonyos elképzelések csak fokozatosan valósíthatók meg. Ezzel számolnak a mezőcsáti járás szakemberei, vezetői, a termelőszövetkezetek is. Ha a gyengén gazdálkodó közössé­gek „gyengeségének” problé­máit, vagy a már meglévő technológia hasznosításának mércéjét elemezzük, végső so­ron azt kell mondani: van bőven tennivaló, hogy a tar­talékokat, a már meglévő adottságokat jobban haszno­sítsuk az elkövetkezendő években. S a járás szakem­berei. vezetői ezzel mostaná­ban igen soka* foglalkoznak Barcsa Sándor (Folytatjuk^ írójának kérdése); hogy nincs-e összeköttetésben a tó­rendszer vize a bükki víz­rendszerrel, nem fordulhat-e elő, hogy a tavak vizének hasznosítása károsán befolyá­solhatja Miskolc, a nagyobb ipari üzemek vízellátását?! , Remélhetőleg nem. S ez a job­bik eset. Mert az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, bőví­tése fontos érdeke a mezőcsá­ti járásnak is, a népgazdaság­nak is. Az öntözés gazdaságos volt 1964-ben is, s ha még nagyobb lesz az öntözött te­rület és az öntözést szakem­berek irányítják, kidolgozva a szükséges feltételeket, a gazdaságosság, a berendezé­sek üzemeltetése még gazda­ságosabb lesz. Hadd említ­sünk egy példát a gazdasá­gosságra: az elmúlt évben az öntözötten termelt: cukorrépa egy mázsáját 24.80 forintért, a nem öntözött táblákon 28.60 forintért termelték meg. S ilyenek a „mérőszámok” a kertészet és a takarmány, a szálastakarmány esetében is. Néhány szó a szakemberekre Az elképzelések, a jövő tervei, a belterjességre való törekvés a mezőcsáti járást tekintve helyes, indokolt. Egy dologgal azonban számolniuk kell és számolnak is: hogs' a gyorsabb fejlődéshez feltétle­nül szükséges nagyobb beru­házások megvalósítása nem Csát-környéki változások meg az öntözéshez szükséges csapadék biztosítását is. Te­hát úgy vezessék le a talajvi­zet, hogy később, ha szüksé­ges, ne legyen vízhiány. Mert jelenleg bizony a Tisza, a Hejő, a tavak ellenére nincs elegendő víz a mezőcsáti já­rásban. Ad-e elegendő vizet a Hejő? Á Tisza vizét illetően van magyarázat. Nyáridőben a Ti­sza alsóbb szakaszán alig- alig „folyik” a víz. A tisza- löki erőmű, s újabban a TVK „lefogja” a folyót. Gondoltak ugyan már rá, hogy a kombi­nát hűtővizét felhasználják Ez jó lenne, hiszen ez a víz meleg is, azonban a megol­dás komplikált. így inkább a Hejő és a nyéki tavak felé te­relődik a figyelem. Igen ám, de az utóbbi időben, szintén az ipari felhasználás miatt, a Hejő is éppen csak „csor­dogál nyár derekán. Te­hát maradt a nyéki tórend­szer. A legújabb hírek szerint megoldható a tavak vizének átemelése a Hejő medrébe, és ezzel biztosítható az öntö­zés. Ez. ha sikerül, nagy nye­reség lesz. több termelőszö­vetkezet öntözéses gazdálko­dását megoldja. Kérdés azon­ban (bár talán csak e sorok a fejlődés.' S a járás egészét: tekintve is biztosított. ha mindenütt tudnak is élni a lehetőségekkel, tehát megfe­lelő a vezetés, megvan az egyetértés is, a hozzáértés is. De természetesen ehhez az is szükséges, hogy megfelelő­en hasznosíthassák az objek­tív adottságokat- Gondolunk itt: elsősorban például a víz hasznosítására, a nagyobb mérvű és gazdaságos öntözés­re. A járás vezetőinek, szakem­bereinek és a termelőszövet­kezetek vezetőinek megvan­nak a maguk szép. átgondolt tervei. Eddig is a legtöbbet tettek például azért, hogy a 15 ezer holdnyi legelőt gaz­daságosabban hasznosítsák az állattenyésztésben. 1964-ben például másfél millió forintot, igen sok társadalmi munkát „fektettek” be a legelők ja­vításába, hogy a növendék- nevelést a dúsabb legelő hasz­nosításával olcsóbbá tegyék. i fokozhassák. Ugyancsak sokat ■ tettek, és a tervek szerint hamarosan megnyugtatóan megoldják, hogy ne okozzon • évről évre gondot, jelentős anyagi kárt a tavasszal je­lentkező belvíz. S itt követ­kezik egy érdekes dolog, ami szemben áll a pozitív termé­szeti adottságokkal. A leg­több szó arról esett és esik, hogy a víz elvezetése oldja ötvenezer holdnyi, jó köze­pes minőségű szántóterület, tizenötezer hold legelő (!). egyik oldalról a Tisza, másik oldalról a Hejő, azután az új Nyékládhóza környéki tó­rendszer, tehát lényegében vízbőség. Ezen túlmenően mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben jó, hírneves hagyományok, s ami elsődleges, alapvetően meg­határozó feltétel: a termelés, a gazdálkodós új, nagyüzemi kialakulásához egyre adoltabb tényezők. Gyűmölcsöztetni az adottságokat Tiszaszederkény, Igrici, Ti- szakeszi igen tisztes, s állan­dóan, évről évre szebb gaz­dálkodási eredményei azt bi­zonyítják ugyan, hogy tud­ják, képesek gyűmölcsöztetni az igen ideális adottságokat. Palkonyán, Szederkényijén a szarvasmarhatenyésztés. Igri­ciben, de Hejöbóbán is a ker­tészet, s a takarmányterme­lés, Tiszabábolnón mindhá­rom üzemág gazdaságos üze­meltetése azt mutatja: hoz­záértéssel. szakszerűséggel, a népgazdaság, a társadalom nyújtotta segítség, a lehetősé­gek ésszerű hasznosításával egyenletes, biztos az erősödés. SZlll VUIldL jdVUldwGllclA., loco. óta megkétszereződött az ipar­ban foglalkoztatottak száma és ez ma már másfél millió. Ugyanakkor az építőiparban százezerről mintegy három- százezerre nőtt a foglalkozta­tottak száma. Iparunk fejlődési üteme a következő években minde­nekelőtt a termelékenység nö­vekedési ütemétől függ. A ma­gyar ipar fejlődésének inten­zív korszakába lépett, ami­kor minden tekintetben a munka hatékonyságának nö­velése vált fő feladattá. A gazdasági munka hatékony­ságának növelése tehát nem az idei esztendő valamilyen átmeneti feladata csupán, ha­nem iparfejlesztési politikánk alapelve a következő évekre, évtizedekre is. Nagy utat tett meg a ma­gyar ipar az elmúlt két évti­zedben és szélesek azok a távlatok, amelyek fejlődése előtt állnak. A már elért eredményekre, s a szocialista országokkal való növekvő együttműködésre alapozva, 20 év alatt (1960—80 között) a párt VIII. kongresszusán el­fogadott irányelvek szerint mintegy ötszörösére növekszik majd iparunk termelése. Szá­mítások szerint míg ma az ipar a nemzeti jövedelemnek 63 százalékát adja, addig 1980-ig ez az arány mintegy 70 százalékra fog nőni. Adott­ságainknak megfelelően az iparon belül a jövőben is el­sősorban a kevésbé nyers­anyag- és energiaigényes ágazatokat fejlesztjük. Kü­lönösen gyors fejlesztést irány­zunk elő a vegyiparban. A feldolgozó iparban elsősor­ban a korszerű technikán alapuló ágazatoké lesz a ve­zető szerep. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik majd a gyógyszeripar, a konzervipar, s a ruházati ipar. ,T - „• Z alatt évszá- Két évtized zados elma­radottságot aligha lehetett be­hozni. A munka termelé­kenységében, gyártmányai nk műszaki színvonalában, a gyártási technológiában sokat kell még tennünk, hogy min­den tekintetben felzárkóz­zunk a nálunk ma még fej­lettebb országokhoz. Amit megtettünk, amit elértünk azonban nem kevés és biztos alapul szolgál a további elő­rehaladáshozz Földes István maximálisan töreked jele a hazai adottságok adta lehető­ségek kihasználására, a gaz­daságosság fokozására, a mun­ka termelékenységének a le­hető legnagyobb mérvű növe­lésére. Mindezt figyelembe véve, célul tűztük ki iparunk belső szerkezetének további javítását. Elsősorban olyan iparágak fejlesztését szorgal­mazzuk, amelyek a mi viszo­nyain!* között o. leggazdasá­gosabbak, amelyek viszony­lag kevés anyagot használnak fel, s ugyanakkor kvalifikált munkát igényelnek, terméke­ik korszerűek és keresettek. A szocialista iparosítás politikája eredményeként két évtized alatt jelentősen meg­változott országunk gazdasági térképe. Uj ipari települések jöttek létre, az alkotó munka új ipari üzemek százait raj­zolta fel e térképre. A felsza­badulás előtt a magyar ipar egészségtelenül a fővárosra Iconcentrálúdoll. Néhány ki­sebb ipari centrumon kívül az ország többi részén és külö­nösen az Alföldön alig volt ipar. A vidék iparosítása eredményeként új iparvidé­kek keletkeztek az ország különböző tájain. Új, hazánkban ] mert iparágakat hoztunk lét­re. Megszületett és nemzetkö­zi tekintélyre tett szert a ma­gyar autóbuszgyártás, golyós- csapágygyártás, kifejlődött a finommechanikai ipar, a szerszámgépgyártás, a régi hagyományokat tovább fej­lesztve, erősödött a híradás­technikai ipar, a gyógyszer- ipar. Tehetséges konstruktő­reink, szakmunkásaink mun­kája eredményeként, sok, kül­földön is ismert, korszerű ter­méket gyártunk. Ilyenek töb­bek között autóbuszaink, fo­lyami tengerjáró hajóink; nagy pontosságú szerszámgé­peink, az orvosi röntgen be­rendezések, különböző táv­közlési hálózatok, a világhírű magyar gyógyszerek, s köny- nyűiparunk, élelmiszeripa­runk sok országban keresett termékei. Az ipar fejlődése eredmé­nyeként. a munkanélkülisé­gét, s a vele járó létbizony­talanságot örökre száműztük országunkból. Az ipari dolgo­zók számának növekedése alapvető forrása volt az élet­■nr^nrnnnr íj" "if ■nr'irír- •nr'n , félkarú r Ipar nélkül óriás a } nemzet — mondotta Kossuth s Lajos. S búr e szavak óta c egy évszázad telt el, a má- 1 sodik világháború küszöbén I Magyarország még mindig el- 1 maradott agráripari ország \ volt:. 1938-ban a nemzeti jö- l védelemnek csak 46 százaié- j ka származott az iparból, s i a magyar ipar termelése csu- r Pán körülbelül egy negyedé- r vei volt több, mint 1913-ban. £ De még ez a fejlődés sem 1 volt egyenletes, hiszen a gaz- f dasági válság éveiben mere- r deken zuhant a termelés gör- i héjé, és csak a háborús ké­szülődés ösztökélte gyorsabb ütemre a magyar kapitaliz- 1 must. S ami kevés volt, an- c nak tekintélyes részét is i, tönkretette a háború. A gyár- ^ ipar állóalapjainak mintegy . fele megsemmisült. Különö- -1 sen súlyos veszteségeket szén- í védett az amúgy is fejletlen s gépgyártás, a vas- és fém- j ipar. valamint a vegyipar. Amikor 1945. májusában a Magyar Kommunista Párt I konferenciája kiadta az or- ; szág újjáépítésének jelsza- f vát, az üzemek létszáma az előző évinek egyharmadát sem érte el, s az ipari tér- * nielés mennyisége az 1944-es < szint egyötöde körül mozgott, j A Szovjetunió sokoldalú se- j gítségével, népünk áldozatos munkájával új élet fakadt a romokon. Megindult a hősi újjáépítés, majd a hatalmi ’ harcok eldőltével az ország > szocialista iparosítása. Az 1 újjáépítés befejezése óta, í 1949—64 között a szocialista < Iparosítás politikája eredmé- 1 nyeként a magyar ipar több s mint négy és félszeresére nö- 1 vette termelését, 1938-hoz ké- 1 pest pedig csaknem hatszoro- 1 sara növekedett a termelés.' 5 Annyi ez, mintha az 1938-as i iparon kívül még öt ugyanak- ) kora ipar látná el az azóta j ■mindössze tíz százalékkal j növekedett lakosságú orszá­got. Hazánk ipari országgá vált.’ 1 Küzdelmes, nehéz évek mun- ] kajával jutottunk el idáig. A j felszabadulás utáni első évek­ben iparunk fejlesztésében 1 elért jelentős eredményeket * az ötvenes évek első felében i az egész gazdasági életre lei- j terjedő torzulás, majd a fej­lődés megtorpanása követte. Az akkori gazdaságpolitika 1 nem vette kellően figyelem­be szocialista építőmunkánk körülményeit, a szocialista or­szágok együttműködéséből 1 adódó lehetőségeket. Előbb a 1 fejlődés ütemének megalapo- i zatlan hajszolása, a túlzott. . méretű beruházások, majd a jobboldali revizionista néze- 1 lek érvényesülése akadályoz-^ 1a a népgazdaság, s ezen be-*j \ül az ipar arányos, a bel síri es a szocialista világrendszer-!] hői adódó külső feltételeket!] «’gyárán t figyelembe vevő 3 fejlesztését. í] Nem a szocialista iparosi-«] las politikájában volt akkor!) san a hiba. Országunk gyorsö ütemű iparosítása elörehala-G elásunk elengedhetetlen fel-!! létele volt. Olyan viszonylagG sűrűn lakott: ország, mintö Magyarország, csak fejlett] iparral képes lakosságának!] magasabb életszínvonalat biz-3 tosítani. A hiba a fejlesztési erőszakolt ütemében és belsői arányaiban volt. E hiba ki azonban nem homályosíthat-n jak el azt az óriási alkotón munkát, áldozatkészséget,!] amit dolgozó népünk ezekben!] az években is tanúsított al] szocialista ipar megteremté-]] seben. tj Az ellenforradalom ] után az MSZMP felszámolva] a korábbi időszak hibáit,] olyan gazdaságpolitikát dolgo-J zott ki, s valósított meg.G amely helyesen vette számba] hazai adottságainkat és a] nemzetközi munkamegosztás l] követelményeit. Iparunk fej-3 lesztésében figyelembe vesz-'1 szűk, hogy a szocialista ipa-0 rosítás parancsolóan megkö-0 . veteli a nehézipar elsödlegesG fejlesztését, de a szocialistaG országok közösségének léteG nem teszi szükségessé, hogyG minden szocialista ország aj] nehézipar minden ágát meg-{] teremtse. Ugyanakkor vala-j] mennyi ország feladata* hogyn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom