Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
eggtSrtöfc M85. április 1. ■WttMM——M——— SSZAKMAGYARORSZAO 3 Él szocialista Iparosítás útján Mementó és hála Ü jból megdöbbentett egy régi eseményt publikáló hír. A lengyel- országi Anna Zwarycz 1942-ben meg akart menteni a haláltól egy tizennyolc hónapos gyermeket, akinek szüleit a Gestapo koncentrációs táborába hurcolták. Az asszony egy esztendeig rejtegette a csecsemőt. Akkor rájöttek titkára. Dr. Josef Ganser, az akkoriban hírhedt III. igazságügyi főosztály vezetője utasította a lembergi hatóságokat, hogy statuáljanak példát: ítéljék halálra. A lengyel nőt kivégezték. Dr. Josef Ganser, ma is él, a müncheni bíróság tanácselnöke. Nem ő az egyedüli, akinek ártatlan emberek vére tapad kezéhez. Anna Zwarycz sem egy volt. Szerte Európában ezrek és ezrek haltak meg emberiességükért. S ezrek és ezrek élnek ma is. szerényen, kérkedés nélkül, hálát sem várva azért, amit életük kockáztatása árán tettek. Körünkben is élnek ilyen emberek. Tisztelettel övezzük azokat, akiket ismerünk. S akiket nem? Ök nemcsak megbecsülésünkre, hanem még tiszteletünkre sem számíthatnak? Nem olyan hosszú az a két évtized, hogy feledés homálya nyelje el az emlékezést, s az ismeretlenség nem lehet mentségünk. Életünk számadó könyvének „tartozik” és „követel” rovatából gyakran hiányzik a bejegyzés: adósak vagyunk! Nem anyagiakkal. Emberséggel. gy öreg ember él Miskolcon a Jókai utca 25. számú házban. Hetvenkilenc éves korára egyetlen öröme maradt, csak: az emlékezés. Ködös napokon, amikor asztmája beszorítja a kis szobába, reszkető kezével hálálkodó levelek után matat a szekrényben. Tucatnyi levelet őriz. Egymás mellé rakja valameny- nyit, és rövidlátó szemekkel böngészi. „Kedves Somiár úr!” „Drága Rezső bácsi!” ..Tisztelt Somiár elvtárs ...” Ez utóbbin mindig elgondolkozik. Tulajdonképpen kihez, kikhez tartozott ő abban az időben? Milyen eszmét vallott, amely halált megvető tettekre ösztönözte? De hát fontos ez akkor, amikor emberek életéről van szó?! Embernek lenni az embertelenség korában — gyakorlatilag tisztázza a szemlélet és a hovatartozás lényegét. Az embert tettei mérik, nem az, amit mond. így elmélkedik ma is. a levelek olvasása közben. Mindenik levél egv- egy izgalmas történet. Illegális kommunisták közreműködésével Gestapo-foglyokat ragadott el a kivégző osztag elől. katonaszökevényeket rejtegetett, bújkáló leventéket íedeE zett. 1944 minden napjának minden percében a halállal játszott félelmetes játékot... Olyan embereket mentett meg az utókor számára, akik ma magas tisztséget viselnek, országos ügyeket intéznek, s akik mind ez ideig úgy tudták, hogy Somiár Rezső tisztességgel él szerény nyugdíjából. Csak véletlenül jutott egyikük tudomására, hogy Somiár Rezső bácsi, alti soha senkinek nem. panaszkodott zaklatott élete miatt, nem úgy él, ahogy megérdemelné. Tizenegy évvel ezelőtt kezdődött kálváriája. Kétszobás lakásából, ahol beteg feleségével lakott., a ház életveszélyes állapota miatt, kiköltöztették. A tanács kiutalt számára egy szoba-konyhás, fürdőszobás lakást. Papíron így tüntették fel, de a valóság más. Két embernek piciny volt a szoba, a konyhát pedig még kisebb előszoba képezte, a fürdőszoba pedig közös használatú. „Ne tessék aggódni, ez csak szükségmegoldás — mondták neki az I. kerületi tanácsnál —. majd kap rendes lakást, csak türelem ...” Ebben a korban nem sok idő lehet a türelemre. de Somiár bácsi mégis türelmesen várt. Immár tizenegy esztendeje. Azóta eltemette feleségét, egyedül száll szembe háziasszonyával, s a bíróságtól kér védelmet, ha az asszony már nemcsak zaklatja, hanem becsületébe is belegázol. „Miért nem pusztul már el, vén gazember!” — vágja fejéhez a kegyetlen szavakat éjnek éjszakáján. Mi baja vele? Nyilván arra gondol, hogy ötven forint lakbér helyett háromnégyszáz forintot zsebelhetne be, ha a szobába albérlőt tehetne. Somiár bácsi megpróbálkozott már vele, hogy önszántából duplájára emelte a lakbért, de ez az összeg még kevés volt a békességhez. Többre pedig nem futja szerény nyugdíjából... Él hét keseregve, magára hagyottam „vén gazembernek” nevezve, akinek valaki halálát várja. Igazságtalan és kegyetlen dolog ez! ,udom, ezer és ezer jogos lakásigénylő van. Nem is soronkívüliségre gondolok, nem kivételezésre. Hiszen Somiár Rezső szükséglakást kapott. És Ígéretet. Tizenegy éve ennek! Ö nem hálánkra apellál, hanem szavunkra! Évei és türelme fogytán, ki az, aki megtagadhatná tőle. ami jár neki! Kétszerese is jár, ha a jog mellé oda tesszük az érd met. De hát e két dolog egy be ve léséből f; kadó megítélés nem az újságíró kötelesség* Az emlékeztetés viszont igen! Csaja László T Elkészül! az ezer személyes korszer! öltöző-fürdő a Miskolci Qrólmien A miskolci December 4 az üzemi laboratóriumot is. A ezer köbméteres víztároló mc- Drótnui rekonstrukcióján az már tető alatt levő húszezer dence építése is. A nagyszabá- ntöbbi időben megélénkült a néevzetméter alapterületű sú "konstrukcióf,orá” munka. Ennek eredményeként ? .. korábban elkészült es üzemel az építők több fontos terűié- acélhuzal gyarló üzemcsarnok az új kötélgyártó üzemrész, ten jelentősebb előrehaladást belső alapozási munkáival is amelynek munkája révén már értek el. Elkészült a. modern, végeztek, s hozzáláttak az itt az idén mintegy' hétezer ton- fekctc-fehér rendszerű, ezer működő hőkezelő berendező- nával több drótkötéláni kc- személyes öltöző-fiirdö, amely- sok, valamint a kemencék épí- szül a gyárban. A rekonstruk- nél már csak a belső tisztóga- téséhez. Előreláthatólag május- ció a terv szerint a jövő év tásl munkák vannak hátra. A ban megkezdik a csarnokban végére fejeződik be. A korszc- több mint öt millió forint költ- a technológiai berendezések, rú berendezések segítségével valamint a villamos logado epy évben több mint harminc- seggel megépített három eme- állomás szereléséi. Befejezés ezer Ionná acélhuzal készül letcs épületben helyezik majd előtt ál az ötven néeyzetmé- majd az cpitőanyagipar részcél az orvosi rendelőt, valamint teres hűtőtorony, továbbá az re. megy egyik napról a másikra. Igaz, s bizonyos mértékben ez is magyarázat néhány gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezet adott helyzetére, hogy több közös gazdaságban a további fejlődést, a ,nagyüzemibb”, a tudományos meghatározásokat gyakorlattá érlelő termelést ma már gátolják a korábbi, sok esetben szakszerűtlen beruházások, illetve a szükséges új beruházások hiánya. Korszerűbb épületekre, a követelményeknek megfelelő, célszerű erő- és munkagépekre lenne szükség. S bizony, a me- zőcsáti járás ez évben is csak minimális beruházást valósíthat meg. Anyagi erőforrásaink végesek, azokat az egész népgazdaság, az egész társadalom érdekeinek szempontjából a lehető leggazdaságosabban kell felhasználnunk, s így bizonyos elképzelések csak fokozatosan valósíthatók meg. Ezzel számolnak a mezőcsáti járás szakemberei, vezetői, a termelőszövetkezetek is. Ha a gyengén gazdálkodó közösségek „gyengeségének” problémáit, vagy a már meglévő technológia hasznosításának mércéjét elemezzük, végső soron azt kell mondani: van bőven tennivaló, hogy a tartalékokat, a már meglévő adottságokat jobban hasznosítsuk az elkövetkezendő években. S a járás szakemberei. vezetői ezzel mostanában igen soka* foglalkoznak Barcsa Sándor (Folytatjuk^ írójának kérdése); hogy nincs-e összeköttetésben a tórendszer vize a bükki vízrendszerrel, nem fordulhat-e elő, hogy a tavak vizének hasznosítása károsán befolyásolhatja Miskolc, a nagyobb ipari üzemek vízellátását?! , Remélhetőleg nem. S ez a jobbik eset. Mert az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, bővítése fontos érdeke a mezőcsáti járásnak is, a népgazdaságnak is. Az öntözés gazdaságos volt 1964-ben is, s ha még nagyobb lesz az öntözött terület és az öntözést szakemberek irányítják, kidolgozva a szükséges feltételeket, a gazdaságosság, a berendezések üzemeltetése még gazdaságosabb lesz. Hadd említsünk egy példát a gazdaságosságra: az elmúlt évben az öntözötten termelt: cukorrépa egy mázsáját 24.80 forintért, a nem öntözött táblákon 28.60 forintért termelték meg. S ilyenek a „mérőszámok” a kertészet és a takarmány, a szálastakarmány esetében is. Néhány szó a szakemberekre Az elképzelések, a jövő tervei, a belterjességre való törekvés a mezőcsáti járást tekintve helyes, indokolt. Egy dologgal azonban számolniuk kell és számolnak is: hogs' a gyorsabb fejlődéshez feltétlenül szükséges nagyobb beruházások megvalósítása nem Csát-környéki változások meg az öntözéshez szükséges csapadék biztosítását is. Tehát úgy vezessék le a talajvizet, hogy később, ha szükséges, ne legyen vízhiány. Mert jelenleg bizony a Tisza, a Hejő, a tavak ellenére nincs elegendő víz a mezőcsáti járásban. Ad-e elegendő vizet a Hejő? Á Tisza vizét illetően van magyarázat. Nyáridőben a Tisza alsóbb szakaszán alig- alig „folyik” a víz. A tisza- löki erőmű, s újabban a TVK „lefogja” a folyót. Gondoltak ugyan már rá, hogy a kombinát hűtővizét felhasználják Ez jó lenne, hiszen ez a víz meleg is, azonban a megoldás komplikált. így inkább a Hejő és a nyéki tavak felé terelődik a figyelem. Igen ám, de az utóbbi időben, szintén az ipari felhasználás miatt, a Hejő is éppen csak „csordogál nyár derekán. Tehát maradt a nyéki tórendszer. A legújabb hírek szerint megoldható a tavak vizének átemelése a Hejő medrébe, és ezzel biztosítható az öntözés. Ez. ha sikerül, nagy nyereség lesz. több termelőszövetkezet öntözéses gazdálkodását megoldja. Kérdés azonban (bár talán csak e sorok a fejlődés.' S a járás egészét: tekintve is biztosított. ha mindenütt tudnak is élni a lehetőségekkel, tehát megfelelő a vezetés, megvan az egyetértés is, a hozzáértés is. De természetesen ehhez az is szükséges, hogy megfelelően hasznosíthassák az objektív adottságokat- Gondolunk itt: elsősorban például a víz hasznosítására, a nagyobb mérvű és gazdaságos öntözésre. A járás vezetőinek, szakembereinek és a termelőszövetkezetek vezetőinek megvannak a maguk szép. átgondolt tervei. Eddig is a legtöbbet tettek például azért, hogy a 15 ezer holdnyi legelőt gazdaságosabban hasznosítsák az állattenyésztésben. 1964-ben például másfél millió forintot, igen sok társadalmi munkát „fektettek” be a legelők javításába, hogy a növendék- nevelést a dúsabb legelő hasznosításával olcsóbbá tegyék. i fokozhassák. Ugyancsak sokat ■ tettek, és a tervek szerint hamarosan megnyugtatóan megoldják, hogy ne okozzon • évről évre gondot, jelentős anyagi kárt a tavasszal jelentkező belvíz. S itt következik egy érdekes dolog, ami szemben áll a pozitív természeti adottságokkal. A legtöbb szó arról esett és esik, hogy a víz elvezetése oldja ötvenezer holdnyi, jó közepes minőségű szántóterület, tizenötezer hold legelő (!). egyik oldalról a Tisza, másik oldalról a Hejő, azután az új Nyékládhóza környéki tórendszer, tehát lényegében vízbőség. Ezen túlmenően mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben jó, hírneves hagyományok, s ami elsődleges, alapvetően meghatározó feltétel: a termelés, a gazdálkodós új, nagyüzemi kialakulásához egyre adoltabb tényezők. Gyűmölcsöztetni az adottságokat Tiszaszederkény, Igrici, Ti- szakeszi igen tisztes, s állandóan, évről évre szebb gazdálkodási eredményei azt bizonyítják ugyan, hogy tudják, képesek gyűmölcsöztetni az igen ideális adottságokat. Palkonyán, Szederkényijén a szarvasmarhatenyésztés. Igriciben, de Hejöbóbán is a kertészet, s a takarmánytermelés, Tiszabábolnón mindhárom üzemág gazdaságos üzemeltetése azt mutatja: hozzáértéssel. szakszerűséggel, a népgazdaság, a társadalom nyújtotta segítség, a lehetőségek ésszerű hasznosításával egyenletes, biztos az erősödés. SZlll VUIldL jdVUldwGllclA., loco. óta megkétszereződött az iparban foglalkoztatottak száma és ez ma már másfél millió. Ugyanakkor az építőiparban százezerről mintegy három- százezerre nőtt a foglalkoztatottak száma. Iparunk fejlődési üteme a következő években mindenekelőtt a termelékenység növekedési ütemétől függ. A magyar ipar fejlődésének intenzív korszakába lépett, amikor minden tekintetben a munka hatékonyságának növelése vált fő feladattá. A gazdasági munka hatékonyságának növelése tehát nem az idei esztendő valamilyen átmeneti feladata csupán, hanem iparfejlesztési politikánk alapelve a következő évekre, évtizedekre is. Nagy utat tett meg a magyar ipar az elmúlt két évtizedben és szélesek azok a távlatok, amelyek fejlődése előtt állnak. A már elért eredményekre, s a szocialista országokkal való növekvő együttműködésre alapozva, 20 év alatt (1960—80 között) a párt VIII. kongresszusán elfogadott irányelvek szerint mintegy ötszörösére növekszik majd iparunk termelése. Számítások szerint míg ma az ipar a nemzeti jövedelemnek 63 százalékát adja, addig 1980-ig ez az arány mintegy 70 százalékra fog nőni. Adottságainknak megfelelően az iparon belül a jövőben is elsősorban a kevésbé nyersanyag- és energiaigényes ágazatokat fejlesztjük. Különösen gyors fejlesztést irányzunk elő a vegyiparban. A feldolgozó iparban elsősorban a korszerű technikán alapuló ágazatoké lesz a vezető szerep. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik majd a gyógyszeripar, a konzervipar, s a ruházati ipar. ,T - „• Z alatt évszá- Két évtized zados elmaradottságot aligha lehetett behozni. A munka termelékenységében, gyártmányai nk műszaki színvonalában, a gyártási technológiában sokat kell még tennünk, hogy minden tekintetben felzárkózzunk a nálunk ma még fejlettebb országokhoz. Amit megtettünk, amit elértünk azonban nem kevés és biztos alapul szolgál a további előrehaladáshozz Földes István maximálisan töreked jele a hazai adottságok adta lehetőségek kihasználására, a gazdaságosság fokozására, a munka termelékenységének a lehető legnagyobb mérvű növelésére. Mindezt figyelembe véve, célul tűztük ki iparunk belső szerkezetének további javítását. Elsősorban olyan iparágak fejlesztését szorgalmazzuk, amelyek a mi viszonyain!* között o. leggazdaságosabbak, amelyek viszonylag kevés anyagot használnak fel, s ugyanakkor kvalifikált munkát igényelnek, termékeik korszerűek és keresettek. A szocialista iparosítás politikája eredményeként két évtized alatt jelentősen megváltozott országunk gazdasági térképe. Uj ipari települések jöttek létre, az alkotó munka új ipari üzemek százait rajzolta fel e térképre. A felszabadulás előtt a magyar ipar egészségtelenül a fővárosra Iconcentrálúdoll. Néhány kisebb ipari centrumon kívül az ország többi részén és különösen az Alföldön alig volt ipar. A vidék iparosítása eredményeként új iparvidékek keletkeztek az ország különböző tájain. Új, hazánkban ] mert iparágakat hoztunk létre. Megszületett és nemzetközi tekintélyre tett szert a magyar autóbuszgyártás, golyós- csapágygyártás, kifejlődött a finommechanikai ipar, a szerszámgépgyártás, a régi hagyományokat tovább fejlesztve, erősödött a híradástechnikai ipar, a gyógyszer- ipar. Tehetséges konstruktőreink, szakmunkásaink munkája eredményeként, sok, külföldön is ismert, korszerű terméket gyártunk. Ilyenek többek között autóbuszaink, folyami tengerjáró hajóink; nagy pontosságú szerszámgépeink, az orvosi röntgen berendezések, különböző távközlési hálózatok, a világhírű magyar gyógyszerek, s köny- nyűiparunk, élelmiszeriparunk sok országban keresett termékei. Az ipar fejlődése eredményeként. a munkanélküliségét, s a vele járó létbizonytalanságot örökre száműztük országunkból. Az ipari dolgozók számának növekedése alapvető forrása volt az élet■nr^nrnnnr íj" "if ■nr'irír- •nr'n , félkarú r Ipar nélkül óriás a } nemzet — mondotta Kossuth s Lajos. S búr e szavak óta c egy évszázad telt el, a má- 1 sodik világháború küszöbén I Magyarország még mindig el- 1 maradott agráripari ország \ volt:. 1938-ban a nemzeti jö- l védelemnek csak 46 százaié- j ka származott az iparból, s i a magyar ipar termelése csu- r Pán körülbelül egy negyedé- r vei volt több, mint 1913-ban. £ De még ez a fejlődés sem 1 volt egyenletes, hiszen a gaz- f dasági válság éveiben mere- r deken zuhant a termelés gör- i héjé, és csak a háborús készülődés ösztökélte gyorsabb ütemre a magyar kapitaliz- 1 must. S ami kevés volt, an- c nak tekintélyes részét is i, tönkretette a háború. A gyár- ^ ipar állóalapjainak mintegy . fele megsemmisült. Különö- -1 sen súlyos veszteségeket szén- í védett az amúgy is fejletlen s gépgyártás, a vas- és fém- j ipar. valamint a vegyipar. Amikor 1945. májusában a Magyar Kommunista Párt I konferenciája kiadta az or- ; szág újjáépítésének jelsza- f vát, az üzemek létszáma az előző évinek egyharmadát sem érte el, s az ipari tér- * nielés mennyisége az 1944-es < szint egyötöde körül mozgott, j A Szovjetunió sokoldalú se- j gítségével, népünk áldozatos munkájával új élet fakadt a romokon. Megindult a hősi újjáépítés, majd a hatalmi ’ harcok eldőltével az ország > szocialista iparosítása. Az 1 újjáépítés befejezése óta, í 1949—64 között a szocialista < Iparosítás politikája eredmé- 1 nyeként a magyar ipar több s mint négy és félszeresére nö- 1 vette termelését, 1938-hoz ké- 1 pest pedig csaknem hatszoro- 1 sara növekedett a termelés.' 5 Annyi ez, mintha az 1938-as i iparon kívül még öt ugyanak- ) kora ipar látná el az azóta j ■mindössze tíz százalékkal j növekedett lakosságú országot. Hazánk ipari országgá vált.’ 1 Küzdelmes, nehéz évek mun- ] kajával jutottunk el idáig. A j felszabadulás utáni első években iparunk fejlesztésében 1 elért jelentős eredményeket * az ötvenes évek első felében i az egész gazdasági életre lei- j terjedő torzulás, majd a fejlődés megtorpanása követte. Az akkori gazdaságpolitika 1 nem vette kellően figyelembe szocialista építőmunkánk körülményeit, a szocialista országok együttműködéséből 1 adódó lehetőségeket. Előbb a 1 fejlődés ütemének megalapo- i zatlan hajszolása, a túlzott. . méretű beruházások, majd a jobboldali revizionista néze- 1 lek érvényesülése akadályoz-^ 1a a népgazdaság, s ezen be-*j \ül az ipar arányos, a bel síri es a szocialista világrendszer-!] hői adódó külső feltételeket!] «’gyárán t figyelembe vevő 3 fejlesztését. í] Nem a szocialista iparosi-«] las politikájában volt akkor!) san a hiba. Országunk gyorsö ütemű iparosítása elörehala-G elásunk elengedhetetlen fel-!! létele volt. Olyan viszonylagG sűrűn lakott: ország, mintö Magyarország, csak fejlett] iparral képes lakosságának!] magasabb életszínvonalat biz-3 tosítani. A hiba a fejlesztési erőszakolt ütemében és belsői arányaiban volt. E hiba ki azonban nem homályosíthat-n jak el azt az óriási alkotón munkát, áldozatkészséget,!] amit dolgozó népünk ezekben!] az években is tanúsított al] szocialista ipar megteremté-]] seben. tj Az ellenforradalom ] után az MSZMP felszámolva] a korábbi időszak hibáit,] olyan gazdaságpolitikát dolgo-J zott ki, s valósított meg.G amely helyesen vette számba] hazai adottságainkat és a] nemzetközi munkamegosztás l] követelményeit. Iparunk fej-3 lesztésében figyelembe vesz-'1 szűk, hogy a szocialista ipa-0 rosítás parancsolóan megkö-0 . veteli a nehézipar elsödlegesG fejlesztését, de a szocialistaG országok közösségének léteG nem teszi szükségessé, hogyG minden szocialista ország aj] nehézipar minden ágát meg-{] teremtse. Ugyanakkor vala-j] mennyi ország feladata* hogyn