Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-23 / 95. szám
2 Péntek, IP SS április 53, ÉSZAKMA G Y A RORSZ Ao —«bb^——a——a Lesz-e változás Bőcsön? .UQPUftJSMl Izeknek a negatív hatásoknak yomait kell hosszadalmas, apóiékor,, szeretetteljes munká- al semlegesíteni. Olyan neve- íst kell számukra nyújtani, ogy az ottír ónból kikerülve, zorgalmas, becsületes esnbe- ek legyenek. Mindez szinte mberfeletti energiát követel reg a nevelőktől. Fegyelme- ett, szerető gondoskodási, zülők helyett szülői megértést! lint a jó kertésznek, úgy kell evelni, gondozni, ápolni eze- :et az ember-csemetéket. A. övendókek között 25 cigány- yernrek is van. Nevelésükben z életre való felkészítésükben! lisrnerésre méltó eredménye^ et émek eL Az otthon a volt Pálfy-kasélyban és a volt gazdasági ikola épületében van. Államuk évenként csaknem két rillió forintot áldoz erre az tthonra azért, hogy az itt élő/ s nevelkedő gyermekek, a kő-' ősségi élet normáinak elsajá- itásával hasznos állampolgárai illessenek hazánknak! Az otthon jó munkájának [ismerését i érzői ja az is, hogy z intézet igazgatóját április -én az Oktatásügy kiváló olgozója jelvénnyel tüntették i. Németh Imre országgyűlési képviselő ak gyek negtesznek. hogy teljesíthes- ék telepítési tervüket. (Saj- sós azonban, mint ez idén is, z oltványhiány nagyban kadályozta őket). A tárcái i larcal Vezér Tsz 20 holdon, : hegyközségek közül a tály- yai 50, a mádi 26, a bodrog- :eresztúri 15, a tokaji 10, a lodrogszegi hegyközség óéiig 7 holdon létesít új teleülést. — Erre az évre az ondi JJ.1 Siet 50, a szerencsi Lenin Isz 60. a bodrogszegi Petőfi ’ermel őszövetkezet 20 hold zőlőtelepítést tervezett, do lem tudnak oltványt szerez- ií, ezért le kell mondaniuk) íz évi telepítési tervük telje- ítéséről. Jó lenne pedig valahogyan megoldani a szóló- iltvány termelést, mert ez je- entősen meggjrorsíthatná a ekonstrukció végrehajtását. A hegyoldalakon virágba jorultak a kajszi- és az őszi- ] >arackfák, a venyigéken a netszés befejezése után re- nényt kellően pattannak a )ici, bolyhos rügyek. De zorgalmasan dolgoznak a zőlőművesek is; ássák a lödröket, dugványozzák a lyökeres oltványokat, hogy :ezük munkája nyomán miiéi előbb megfiatalodjanak ’okaj-Hegyalja öreg szőlőhelyei. Hegyi József Magyar javaslatot fogadtak el Géniben a villamosenergiatermelés egységes mérésére Az ENSZ európai gazdasági lizottsága villamosenergiai zakbizottságának statisztikai nunkacsoportja a napokban ártotta 8. ülésszakát Genfben. V csoport alelnökévé ismét, ez- íttal negyed ízben Teőke Gé- át, a magyar villamosener- liaipar képviselőjét vélasztot- ák meg. Az ülésszakon tár- [yalták többek között a szi- árd, a folyékony és a gázne- nű energiahordozókkal, vala- nint a vízerővel termelt villa- nosenergia összehasonlítására :s összegezésére vonatkozó ja- ’aslatokat. Végeredménybe* ízt. a magyar javaslatot fo> ;adták el, hogy a vízerőmúvi üllamosenergíát, statisztikai zempontból, mindenkor annyi lalóriával vegyék egyenérté- :űnek, amennyivel az a kor-1 zerű hőerőművekben termélJ tető. Látogatás ' fi jSAÉáhoBihsB.ii sírva hallgatta végig, amint a E gyermek-aktívák es a közös- r ség tagjai fejére olvasták I19 r bált. Nagyszerű érzés volt lát- % ni, hogy a közösség jóindulat- 1 tál és segítő szándékkal igyek- 1 szik a megbírált kislányon s segíteni, hibáiról leszoktatni! r G Az intézet igazgatója elmon- ' dolta, hogy igen hasznosak a heti munkakiériékelések, ió ) hatással van nemcsak, a gyér- ^ mekekre, hanem a nevalőtes- tület tagjaira is. Ezeken részt ó vesznek a felső tagozaton dől- gozó nevelők, gyermekfelügyelőit, a gazdaságvezető és az ® igazgató is. Beszélt az igazgató arról is, hogy ötleteikkel, ja- ^ vaslataikkal a gyermekek mennyire hozzájárulnak az in- , tézet mindennapos életének j, színessé, vonzóvá tételéhez, ^ ami, ha nem is teljésen, még- n is meghitt, otthonos, családias Q körülményt biztosit számukra. e Taka-ékoskodnak mindennel, ami gondjaikra van bízva, a t' társadalmi tulajdon megbecsü- 1( lésében példát mutatnak még a felnőtteknek is. e Az otthonban rendkívül ne- a héz és fáradtságos a nevelők 4 munkája. Az otthonba beke- d rülő gyermekek zöme erkölcsi- k leg és * érzelmileg törést szenvedett családból származik. Képviselői kerületem legna gyobb községében, Göncö: jártam, a napokban. Meglátó gattam a nevelőotthon nő vendékeit is. Szombat dél utánra esett látogatásom, pon tosan akkorra, amikor a 6 felsőtagozatos leánynövendé beszélte meg az elmúlt he munkáját. Meglepetéssel ta pasztaltam, milyen önállóar talpraesetten vezették gyermekfelelősök, aktívák kiértékelést. A nevelőtestüle jelenlevő tagjainak szinte csal a háttérből, másodlagosa, kellett irányítaniuk őket. A nevelőtestülettel folytatót beszélgetés során megtudtair hogy míg az alsó tagozatoi teljes egészében a nevelők irá nyitják a növendékek munka ját, közösségi életét és maga tartását, addig a felső tagoza ton egyre . nagyobb szerepe kap a közösségi nevelésben . gyermek-önkormányzat. Hogy ez mennyire így var arról magam is meggyőződ hettem az említett kiértékeié sen. Az egyik nyolcadikos kis lány például, aki még csak a: idén került az intézetbe, soro zatosan vétett az intézeti éle szabályai ellen. Helytelen ma gatartásával maga ellen fordí tóttá a közösség hangulatát é: Megfiatalodnak az öreg szőlőhegyek egyszer lehúzta napközben ki-9 serkent szakállát. Miután vég-/ zett az időrabló művelettel, ( ujjaival végigsimított arcán,') közben farkasszemet nézeti i tükörképével. Simogató újjaiv megakadtak, majd elrebben-) tek, közelebb hajolt a tükör- é höz, mert valami idegenszeru A vonást fedezett fel magán. J Szeme és a szem környéke rej- (f tette ezt a meghökkentő új b vonást, de hiába tanulmá- >5 nyozta, nem tudta nevén ne- f vezni, mi az, amit magán ész-‘c lelt. Egyre állandóbb jellegű meditálás? Szomorúság? ... (f Igen is, nem is. Nem csupán) ezek voltak ebben az új arc- k. kifejezésben. i( — Eh, hülyeség! — mondta") ki hangosan, s az eh-ről '[ Ámentíi ezredes jutott, esze- \ be. ő aztán nem- csinál prob- ; lémát semmiből. Olyan a gyá- í ra, mint egy kitömi készülő) tűzhányó? Fölszarvazza a fele- r. sége? A háta mögött még, tiszt- & társai is nevetnek rajta? csak) Tökösnek híviák. — Mindezzel (f mit sem törődik. Úgy ahogy ^ ellátja hivatalát, utána éli világát. (i —.yomott hangulatban in- /% / dúlt Maráéklioz, s / W nem tudta felvidítani 1 1 a leány sem, aki már szülei előtt is mind kevésbé rejti el érzéseit. Mara elsőnek anyját nyerhette meg ) ügyüknek, mert Patzierné ezen ■ az estén már a családtagot f megillető kedvességgel és bi- zalmassággal fogadta, csak • az igazgató főtanácsos volt még udvariasan kimért, tar- I tózkodő. (Folytatjuk.) kavargó gondolatait. Végre kiválasztotta a legkeményebb cigarettát, két tenyere között megpuhítgatta. Schmied tüzet adott, s kis idő múlva hozzáhajolt. — Jobban van már, fogalmazó úr? Tapintatlan ökör! — Megbántva elhúzódott és nem válaszolt. Manga után csak néhány felszólalás volt. Röviden beszéltek, ezek már vigyáztak, mit mondanak. Aztán megszavazták a javaslatot, hogy a gépgyáriak küldöttsége a jövő hét keddjén az acélgyáriak gyűlésén képviselje őket, részt vegyenek a közös álláspont, kialakításában. A dalárda' megint összeverődött az Orchester előtt, ismét a Munka dalát énekelték, (a „Föl szocialisták sorakozzunk” már tilos Volt), aztán a tömeg kifelé tódult a széles ajtókon. Nem szívesen keveredett volna a tömegbe, de a munkásvezetőkkel sern kívánt beszélgetni. Etort egy néma főhajtással elköszönt tőlük, és kiment a színpadról: A kulisszák és az öltözők között el- ténferffett két-három percig, míg kiléphetett a kiürült oldalajtóba. Ráérősen sétált végig a termen, hogy azzal is teljék az idő a Lovarda előtti térség kitisztulásáig. A főbejáraton át távozott, odakint már csak két vitatkozó csoportot látott. Nagy ívben kikerülve őket haza indult, hogy átöltözzék a Patzier igazgató- éknál teendő '"togatáshoz. • Bár minden reggel borotválkozott, ilyen alkalmakra még hogy leülhet. Vagy inkább azt mondta: jobban teszed, ha eltűnsz? Mozdulataira ügyelve ült le és csak később vette elő zsebkendőjét, akkor is óvatosan törülgette arcát, hogy a tömeg semmit se vegyen észre. „Zuuul... Duuu ...” Most már a fejében zúgott továbbá gyűlölködő morajlás, hullámai egyre keményebben ostromolták, hogy szinte fizikai fájdalmat érzett. Szomszédja előtt volt a vizeskészlet, tölteni akart magának, dé Schmied megelőzte. Kis kortyokban ivott, érezte a nyelőcsövén lecsurgó hideg ital útját, a gyomrába. Egy dohogó, szinte csaholó hang megint közberobbant, de Manga nem engedte, hogy végigmondja. — Nyugalom! Nyugalom szaktárs!... Értsék meg, hogy a mai helyzetben mi, munkások csak megfontolt, nyugodt viselkedéssel és összefogással érhetjük el jogos követeléseink teljesítését!... A csaholó hang folytatni akarta, de szomszédai lerántották a padra. Gogola elővette dózniját, sokáig keresgélt benne, hogy ezzel is lefoglalja elszabadulton tyerqehj. dhliáUp: BÉKE KILENCKOR talra támaszkodott. Rosszul érezte magát a fullasztó hőségben, homlokán kigyöngyözött a verejték. Nézték egymást Mangával, A fekete szemekből is megvetést és gyűlöletet olvasott ki. Hát ő sem képes megérteni helyzp' .... — Zuuul;.. Duuu!... Manga ekkor haragosan kaszált kezével, a teremben csönd támadt. — Szaktársak! __Már a bev ezetőmben utaltam rá, hogy a nehéz időkhöz illő megfontoltsággal és komolysággal kell viselkednünk!... Tartózkodjunk minden olyan kijelentéstől. megnyilvánulástól, ami nemcsak az itt jelenlevők, hanem az egész gyár munkásságának mostani bérrendezési' kérelmét hátrányosan befolyásolhatná! ..: Mert nekünk most ez a dolgunk és ezt jól kell elvégeznünk!... G ogola még mindig állt, szinte tehetetlenül, homlokáról arcára csurrant. az első verej- tékcseop. Mint a szerepébe belesült középszerű színész, aki hirtelenében nem tudja, hogyan menthetné meg a helyzetet. Végre Manga ismét ránézett, s fejével kicsit biccentett, mintha jelt adna, 3. alaki közbekiáltott. LasB / san beidegződő vadászik/ ösztönével azonnal felV fogta, hogy olyasmit, ami miatt neki hivatali kötelessége tiltakozni. Mit is kiabált az a ködalak? . . . Igen, hibátlanul vissza tudta pergetni agyának gépiesen működő fölvevő berendezését. — Az urak persze nem ! éheznek! Csak a munkás olyan olcsó magyar!... Gépiesen fölállt és azt mondta: ; — Figyelmeztetem a rendezőséget, hogy az ilyen lázító jellegű megjegyzésektől tar- , tózkodianak, különben kény- • télén leszek a gyűlést felosz- • látni! — Feloszlatni? Miért? — Hát csakugyan . nem szabad az ieazságot kimondani? ' — Hóóó!... zuuul... duuu!..; — A vulkánként feltörő hangzavar mérees, gyűlölködő hullámai körülfogták Gogolét. Sápadtan kiesvo-'esedett, farkas- szemet nézett a rászegeződő kétezer szempárral. . — Zuuul... duuu!...--- Szakmarnak! .; . Tisztelt s záktársak!... — Duuuuu! . .. Arcából kifolyt a vér, lába megreszketett, öklével az aszmeg az utóbbi evben Tokaj- rr Hegyalja rekonstrukciója, a — A múlt század hetvenes n éveiben, a filoxéra pusztítása a előtt 13 ezer 500 katasztrális a holdnyi volt Tokaj-Hegy alj a T szőlőterülete — tájékoztat a Czinke László, a szerencsi 1; járás mezőgazdasági osztályé- k nak kertészeti előadója—, eb- b bői jelenleg 9000 holdon tor- d melnek szőlőt, de ha minden ti alkalmas parlagot és hegyol-. dalt betelepítenének, körűibe- ^ lül 16 ezer holdra növelhet- £ nénk a szőlőföldek területét. £ Ennek túlnyomó része, mint- £ egy tízezer holdnyi föld, a mi s: járásunkra esik. — Van tellát még tenniva- 11 lónk bőven, hogy minden a talpalatnyi helyet beültes- sünk furmint és hárslevelű venyigével. A két szőlöterme- ° léssel foglalkozó állami gaz- 11 daságunk évente 250—300 11 holdnyi új telepítéssel növeli a szőlőterületet, de a b termelőszövetkezetek és ab hegyközségek is mindent n .f-s.xniK.ur cLZ. eixiuer a. Kupub sátorhegyek lábainál haladva. bejárja Tokaj-Hegyalja nagymúltú borvidékét, örömmel látja, hogyan fiatalodnak évről évre Sátoraljaújhelytől Abaújszántóig mindenfelé a híres szőlőföldek. Mert mint a régiek tartották: „Tncipit in Sátor, desinit in Sátor” — vagyis Hegyalja történelmi szőlőföldje az újhelyi Sátorheggyél kezdődik és az abaújszántói Sátorhegyig terjed. Tokajban, Köveshegynél, vagy Tállya és Abaújszántó határában az omladozó kőteraszok arról árulkodnak ugyan, hogy van még tennivaló bőven a kipusztult tőkék pótlása, de a tárcái i, az újhelyi, a bodrogolaszi, a tolcsvai, a bodrogkeresztúri hegyoldalak glédában álló betonkarói szemnek is kedves látványt nyújtanak, s a sok helyütt termőre fordult fiatal venyigék megnyugtatóan bizonyítják: szép utat tett ért? Mert megértették, hogy lehet a tsz-ben is keresni, ha időben és jól megművelik a földet. Bőcsön ezt még ma sem í igen értik. Pedig csak egy 1 esztendő kellene. Egyetlen ! olyan év. amikor mindenki ' szívvel-lélekkel, teljes tudá- ' sa és ereje szerint dolgozik,, 1 azután ide is sokan visszatér- ^ nének. 1 í De nézzük csak. Azok, akik j tagjai a termelőszövetkezet- 1 nek, akik nem járnak be a f városba, hogyan dolgoznak? ! Három hónapot néztem ; meg, az aratás, a cséplés és az ] őszi betakarítás kezdetének idejét, júliust, augusztust és szeptembert. Ezekben a hó- napokban kellene legtöbbet ‘ dolgozni. S íme: júliusban 123, augusztusban 133, szeptem- 1 berben 136 tsz-tag vett -J részt a közös munkákban. De , ez még nem minden. Az őszi : betakarítás, a legsürgetőbb és , a legnagyobb munkák idején 3 * 5 * * * * * * egy tag átlagosan 14 napot dolgozott a közösben. Három z hónap átlaga is csak 42 nap, 1 tehát nem egy kiragadott hó- s napról van szó. A hónapok 1 viszont, átlagosan 30 napo- i sak, legalább 25 munkanap j van bennük. Az. ipari mun- s kások is ennyit dolgoznak! $ Teljesen hamis tehát a kép- t let, ha a bőcsi tsz-tag az ipari munkások keresetéhez hasonlítja jövedelmét. Ámbár az <ü. igazság, hogy a megélhetésre. az életszínvonalra senki sem panaszkodik. Még ezzel a kevés munkával is jól megélnek a bőcsiek. — A háztáji gazdaságból — mondják. Az igaz. A háztáji földet becsületesen megművelik. A háztáji föld tavaly is 25 ma- f zsa kukoricát adott holdam- 1 ként, a közös viszont csak ti- i zenötöt. A közös is adna. ha i lelkiismeretesen dolgoznának, i De itt baj van. Ennek példá- 1 zására az elnök szavait idé- < zem. 1 — Szidják -a vezetőséget. 1. < Ez, persze, könnyű. í Akkor j lenne .jó, ez a vezetőség, ■ hä 1 munka nélkül is sokat oszta- * na. Ilyen vezetőség viszont 1 aligha van ezen a világon. Ar- , ra persze senki sem hivatkozik, 1 hogy ősszel nem volt ember 1 a vetőgépek ' után. Hiába hív- ’ tunk szép szóval, hiába csú- j nyával. Senki sem törődött á i vetéssel. Végül napszámoso- 1 kát fogadtam fel, nekik kö- j szönhetjük, hogy időben elve- , tettünk ... , ’ ; Szendrei József j (Folytatjuk.) i megtermelhetitek mi szemszájnak ingere, csak szorgalmat kérek és jó művelést. A mondat második részével már baj van. A bőcsi emberek mintha megfeledkeztek volna a földről, s a szorgalomról is. Az elmúlt tíz évben nem sok emberdicsérő tettről lehet itt beszélni. Mindenekelőtt: a terület nagyobb fele tíz év óta nem kapott istállótrágyát. — Amióta tsz van — mondják az emberek, mégpedig Dlyan hangsúllyal, mintha kimondottan a tsz lenne a hi- Dás. Persze, a föld a közösben is :sak akkor terem, ha jól művelik, ha rendszeresen trágyázzák. ha mindent megadlak neki, amit kell. Nem is teli Bőcstől messzire menni, :sak a szomszédos falvakba, izinte körülöleli őket a bí- :onyság, hogy a tsz-ben. a körösben is lehet jól gazdálkodik sőt. jobban, mint egyéni- eg. Csupán dolgozni kell,- negadni a földnek azt, ami... De hát tudják ezt a bőcsi- :k! Ismerik a szomszédok :redményeit is. Bőcsön viszont baj van, ragy volt az emberek gondol- todásával, felfogásával ... lersze, sok egyébbel is. Még- s. az embereket, a termelőszövetkezet tagjait kell első lelyen hibáztatni. Tíz éve cezdték a közös gazdálkodást., irtek már el jó eredményeiét is, néha és részletekben, négis kevés volt' a. tíz év, íogy megértsék: az egész tagág ereje, munkája, összefo- ;ása nélkül nem terem a öld. ,r/ém születnek eredmé- iJ'fílt, a sült galamb még a körösben sem repül az emberek ;zájába. Tíz év alatt aztán oda utottak, hogy már a földek :em olyan jók, mint azelőtt toltak. A hivatalos taglétszám: 315. tizenöt, traktoruk is van. Jó .faktorok. De ezeket „sem íasználják ki. Az elmúlt' évijén traktorost/'ány miatt íégy-öt gép állandóan állt. 3ersze, mert keveset fizet a sz. Ez az egyetlen érv. El- nennek a fiatalok. Még trak- orosnak sem maradnak ott- ion. Közel a város, közel az par. Nemrég így volt ez a zomszédban, Hernádnémeti- >en is. Onnan is elmentek az nnberek, öregek dolgoztak a sz-ben. De nézzék meg a her- íáűnémeti Vörös Csillagot nőst. Visszatértek azok is, ikik korábban elmentek, vagy lejártak a városba. És miL Már lecsillapodtak a. kedélyek, nyugodtabbak és kicsit bizakodóbbak az emberek Bőcsön. A januári és a februári közgyűlés még eléggé izgatott, viharos volt. De már akkor is érezni lehetett, hogy a bőcsi Haladás Termelőszövetkezet változás előtt áll. A közgyűléseken felbukkant végre az önkritikus hang, megszólalt az emberek lelkiismere- te,- sokan önmagukban is keresni kezdték a hibát, és nem hárítottak minden felelősséget a vezetőkre. Változás lesz Bőcsön, ez bizonyos, mert már nem lehet kitérni előle. És rosszabb már nem jöhet, csak jobb. Ez is bizonyos. De hogy milyen irányú és milyen mértékű, nem utolsósorban pedig milyen gyors lesz a változás Bőcsön — ez elsősorban a tagságon múlik. A vezetőkön is, persze. de mindenekelőtt a tagságon. A bocsi Haladás Termelő- szövetkezet 1962. áprilisában egyesült a Petőfivel. A harmadik, a József Attila Tsz már ezt megelőzően beleolvadt a Haladásba. így alakult ki termelőszövetkezet jelenlegi területe, összesen 2500 hold, amelyből 2100 hold a szántó. A hivatalos taglétszám 315, közülük 80 már öreg, „járadékos”. Ez az alap. Mert minden termelőszövetkezetben abból kell kiindulni, hogy mennyi a föld és mennyi az ember. A következő kérdések: milyen a föld minősége? Mennyien vesznek részt rendszeresen a közös munkában? És mennyi a gép, azaz, milyen fokú -a gépesítettség? Alapvetően fontos kérdések még: milyenek a vezetők, milyen a vezetés általában? Az adott gaz- - daságban, az adott körülmé-- nyek közt megfelelőek-^, avagy lennének a faluban jobbak is? í Válaszoljunk mofet az első kérdéscsoportra. A bocsi, határ jó föld, mindig jó. ,Volt, hiszen a Hernád Partján terül el. s átszeli a v-iulanyerőmú csatornája is. A talaj kötött és középkötött. Az egyéni gazdálkodás idején jól termett, Bőcsön mindenki szerette és gondozta földjét. Jól gazdálkodtak és jól is éltek itt az emberek. Az alapvető adottság tehát jó. Ami a természeten múlik, arra nincs panasz. A természet valósággal felkínálja ezt a területet, hogy: tessék, itt
